Zalakaros Város Képviselő-testületének 18/2014 (VI.21..) önkormányzati rendelete
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Hatályos: 2016. 07. 02- 2017. 06. 30Zalakaros Város Képviselő-testületének 18/2014 (VI.21..) önkormányzati rendelete
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
2016-07-02-tól 2017-06-30-ig
Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének
18/2014. (VI.21.) önkormányzati rendelete
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §.
(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Zalakaros város közigazgatási területére terjed ki.
(2) Zalakaros Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (közszolgáltatás) szervez és tart fenn.
(3)A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházta át.
Mindezek alapján Zalakaros város közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásáról oly módon gondoskodik a Zalaispa társulás, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban kiválasztja a közszolgáltatót, vagy a saját gazdasági társaságát bízza meg a közszolgáltatás ellátásával.
Mindezekre figyelemmel Zalakaros közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2011.(IV.08.) önkormányzati rendeletében meghatározottak alapján kizárólagosan jogos ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövid cégnév: ZALAISPA Nonprofit Zrt. 8798 Zalabér, 3096/12 hrsz. – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató).
A Közszolgáltató, Zalakaros közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2014. július 1. napjától 2024. június 30. napig, a szolgáltatóval kötött szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Zalakaros települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(5) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás - továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, a Zalabéren található 3096/12 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.
(6) Az (5) bekezdésben körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésre és ártalmatlanításra kijelölt, Zalabéren található 3096/12 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a ZALAISPA Nonprofit Zrt. ( 8798 Zalabér, 3096/12 hrsz.) Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.
2. Értelmező rendelkezések
2.§
A rendeletben használt fogalmak értelmezésére a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2.§-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. A közszolgáltatás tartalma és terület határai
3. §
(1)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató ellátja
a/ a vegyesen gyűjtött települési szilárd háztartási, továbbá lom hulladékok kezelését ( begyűjtés, szállítás, komposztálás, ártalmatlanítás)
b/ ellátja a biológiailag lebomló zöld hulladékok kezelését (begyűjtés, szállítás, komposztálás, ártalmatlanítás)
c/ a hulladékkezelés (ártalmatlanítás és hasznosítási) tevékenység ellátását
d/ elkülönítetten gyűjtött háztartási csomagolási hulladékok, papír, műanyag, fém, üveg, házhoz menő zsákos gyűjtéssel történő begyűjtést, előkezelést, hasznosítást
(2) A közszolgáltatási terület Zalakaros város teljes közigazgatási területére kiterjed, melyen belül valamennyi ingatlanhasználó esetében kötelező jelleggel igénybe veendő a közszolgáltatás.
(3) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatás, annak igénybevételével, ráutaló magatartással jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.
(5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.
(6) A szolgáltató a veszélyes hulladékok gyűjtését, elszállítását külön igény szerint vállalja.
(7) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal zártrendszerű hulladékszállító gépjárművel végzi.
(8) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, és időpontját) a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. Az önkormányzat feladatai
4. §
(1) Az Önkormányzat
a) gondoskodik a szemétgyűjtésre alkalmas hulladékudvar kijelöléséről a szemétgyűjtés megszervezéséről, a szemét tömörítéséről, a szemétnek az ártalmatlanító helyre való elszállíttatásáról.
b) Megszervezi a lakossági nyesedéklomb gyűjtését és annak komposztálási lehetőséget.
c) Folyamatosan gondoskodik az építési törmelék lerakóhely kijelöléséről.
(2) A közterületek tisztántartásáról az ott keletkezett szemét elszállításáról a Karos Park Kft-vel kötött külön megállapodás alapján az önkormányzat gondoskodik.
5. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei
5. §
(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.
A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe. E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:
[1]a) a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt köteles igénybe venni:
A gyűjtőedényt – ingatlanonként 1 db-ot - az ingatlanhasználó térítésmentesen veheti át.
A gyűjtőedényt igénylőkről a közszolgáltató értesítéséről a Jegyző félévente intézkedik.
b) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,
c) a települési szilári hulladékot-különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
d) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni
e) A háztartási hulladék kapcsán a gyűjtőedénybe elhelyezhető pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett azon hulladék, mely nem minősül nem háztartási szemétnek és az ürítésenkénti mennyisége nem haladja meg a 120 litert, feltéve, hogy a hulladék jellegére tekintettel együttesen elhelyezhető a közszolgáltató által rendszeresített szemétgyűjtő edényben.
f) A 240 literes űrmértékű edény választása során jelen rendelet 4. §(1) f) pontjában meghatározottakat kell – a méretre vonatkozó eltéréssel - alkalmazni, azzal, hogy az edényben elhelyezendő hulladék milyensége a meghatározó az igénybevevő és a közszolgáltató között létrejött szerződés tartalmát illetően.
(2) Minden szállítás alkalmával a porták elé a szabályos gyűjtőedénybe kirakott szemét kerül elszállításra és évente egy alkalommal karácsonyi fenyőfa helyezhető el az ingatlan elé.
(3) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak.
(4) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Ht. 31. §-ának (1) bekezdése szerint nem gondoskodott.
(5) Az ingatlanhasználó az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.
(6) Az ingatlanhasználó köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyültést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni
(7) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének-a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
(8) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmas, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(9) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítésérül, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.
(10) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot így összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(11) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
(12) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.
(13) Zalakaros Város területén telephellyel rendelkező vállalkozások, működési engedéllyel
rendelkező üzletek és intézmények, társasházak – az 5. § (14) bekezdésében meghatározott
tartalmú szerződést kötelesek kötni a telephelyükön keletkező hulladék szállítására vagy
elhelyezésére.
A szerződés l példánya az üzlet, telephely, intézmény működési engedélye mellett kezelendő,
melyet a közös önkormányzati hivatal ellenőriz.
(14) Az 5. § (13) bekezdésében meghatározott közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:
a)a felek megnevezése és azonosító adatai,
b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,
c) a teljesítés helye,
d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,
e)az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,
f)a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,
g) társasházi szerződés esetén a lakások száma,
h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja, i) a közszolgáltatás díja és alkatinazásának feltételei,
i) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
j) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,
k) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,
l) az irányadó jogszabályok meghatározása.
6. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei
6. §.
(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.
(2) A közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha:
a) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő
járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet,
b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak.
c) a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető.
d) nem a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben került kihelyezésre.
e) a kihelyezett gyűjtőedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel az ingatlanhasználónak felróható okból nem üríthető.
f) a kihelyezett gyűjtőedény a 120 l-es edényzet esetében 20 kg-ot meghaladó hulladékot tartalmaz.
g) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött (nem lecsukható), és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, hulladék szóródása nélkül nem lehetséges.
(h) a gyűjtőedényzet mellett elhelyezett bármilyen többlethulladék nem a közszolgáltató által rendszeresített, általa vagy megbízottja által forgalmazott, egyedi jelöléssel ellátott, rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban kerül kihelyezésre.
(3) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.
(4) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.
(5) A gyűjtőedényben okozott kárt a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.
(6) A szemétgyűjtő edény beszerzése, pótlása, javítása, a közszolgáltató feladata.
(7) A közszolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.
7. Lomtalanítás
7. §
(1) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a közös önkormányzati hivatal és a
szolgáltatást végző szerv között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot előzetesen
tájékoztatni kell.
(2) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a közszolgáltató külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik.
(3) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.
(4) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:
a) építési és bontási hulladék;
b) gumiabroncs hulladék;
c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;
d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;
e) veszélyes hulladék;
f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék;
g) kerti biohulladék.
(5) A hulladékot az ingatlanhasználó az előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.
(6) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
8. Közszolgáltatási-díj
8. §
(1) A háztartási szemét szállítási szolgáltatásért fizetendő díjat a 120 literes edényválasztása esetén az önkormányzat a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: Koordináló szerv) részére közvetlenül fizeti meg. A háztartási szemét szállítási szolgáltatásért fizetendő díjat a 240 literes edényválasztása esetén az ingatlanhasználó a Koordináló szerv részére közvetlenül fizeti meg. [2]
(2) A nem háztartási szemét szállítás szolgáltatásért fizetendő díjat az igénybevevő a Koordináló szerv részére közvetlenül fizeti meg.[3]
9. Üdülőingatlanok és időlegesen használt ingatlanok
9. §
(1) Az üdülőingatlanok illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében a használati szezon időtartama kilenc hónap.
(2) A használati szezon időtartama tárgyév április 1-jétől számított kilenc hónap.
(3) Az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó díjfizetés megállapítását a közös önkormányzati hivatalba tett bejelentéssel kérheti.
(4) Az ingatlan időleges használatának bejelentéséhez, az ingatlanban történő életvitelszerű ott lakás vizsgálatához, a víz- és csatornaszolgáltató tárgyév január 1-jétől március 31-ig terjedő időtartamra szóló igazolását be kell csatolni, amely az ingatlanban történt vízfogyasztást igazolja.
(5) Amennyiben az ingatlanban a vízfogyasztás átlaga a (3) bekezdés szerinti időszakra a havi 0,3 m3-t meghaladja, az ingatlan nem minősül időlegesen használt ingatlannak, kivéve, ha az ezt meghaladó vízfogyasztást a víz és csatornaszolgáltató igazolása alapján műszaki hiba (csőtörés) okozta.
(6) Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó megállapítását minden évre újra, április 30-ig a közös önkormányzati hivatalhoz be kell jelenteni.
(7) Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó jogosultsági feltételek változása, megszűnése esetén azt, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az ingatlan tulajdonosa köteles a közös önkormányzati hivatalnál bejelenteni.
(8) Az önkormányzat az időlegesen használt ingatlanok bejelentése alapján nyilvántartást vezet, melyet a Közszolgáltató felé továbbít.
(9) Az időlegesen használt ingatlan esetében a közszolgáltatási díj megállapításánál a 8. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az évi ürítések száma helyett a használati szezon időtartamára eső ürítések számát kell alapul venni, másrészt azzal, hogy az időlegesen használt ingatlanokért fizetendő díjat nem az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa, hanem az önkormányzat a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti meg.
10. A közszolgáltatás szünetelése
10.§
(1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken
folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.
(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdőidőpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően és utólag a közüzemi számlákkal igazolni a szüneteltetés tényét.
(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni.
11. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok
11.§
(1) Az olyan gazdálkodó szervetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 120 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.
(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett-települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas-hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.
(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény müködésérő1 üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá tartozó és nem tartozó hulladékának mennyiségérül, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.
12. A szelektív hulladékgyűjtés szabályai
12 .§
(1) Zalakaros Város közigazgatási területén található hulladékgyűjtő szigetek felsorolását és az elkülönítetten gyűjthető anyagok megnevezését a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az edények elhelyezéséről az önkormányzat dönt.
(3) A szelektíven gyűjtött hulladék elszállításának gyakoriságát és díját a szolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés tartalmazza.
13. A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok
13.§[4]
14. A többlethulladék kezelése
14. §
(1) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége alkalmilag meghaladja az ingatlanon használt gyűjtőedény űrtartalmát, a többlethulladékot a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott gyűjtőzsákba teheti az ingatlanhasználó.
(2) Ha az ingatlanhasználó bejelenteni a közszolgáltatónak, hogy ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű települési hulladék keletkezik, a bejelentés alapján a közszolgáltató köteles az ingatlanhasználó által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt biztosítani.
(3) Ha az ingatlanhasználó nem az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon kezeli a többlethulladékot, a közszolgáltató jogosult, de nem köteles a hulladékot elszállítani. A többletszolgáltatás tényéről és ennek megfelelő díj alkalmazásáról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg értesíteni köteles.
(4) A többletszolgáltatást az ingatlanhasználó köteles megfizetni, a közszolgáltatási szerződésben rögzítettek szerint.
15. Záró rendelkezések
15. §
/1/ E rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.
/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi környezet védelméről, a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 15/2004. (IV.21) rendelete hatályát veszti.
Novák Ferenc Szabóné Dr. Csányi Marianna
polgármester jegyző
Záradék:
Kihirdetve: 2014. június 21.
Szabóné Dr. Csányi Marianna
jegyző