Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete

31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete

a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről^[1]:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalakaros Város Önkormányzata 

 Székhelye: Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.(a továbbiakban: Önkormányzat)

 (2) Az önkormányzat jogi személy.

       (3) Az önkormányzat képviselőtestületének elnevezése: Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. Székhelye: Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.

       (4)  Az önkormányzat illetékességi területe: Zalakaros város közigazgatási területe.

       (5) Az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a rendelet 8. számú

       Melléklete tartalmazza.

2. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma 7 fő. A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) alapján tagja a testületnek.

(2) A képviselőtestület tagjainak névsorát e rendelet 1. sz. Függeléke^[2] tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai

3.§ (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló.

   a) Az önkormányzat címere kerektalpú pajzs vörös színű mezejében, zöldlombozatú fa ezüst színű törzsére háromszor tekeredett, jobbra induló balra fordult ezüst színű kígyó. A fa gyökerekkel indulva - a pajzstalp közepéből kétoldalt ívelő ezüst színű fél dombok közül nő ki.

               b) Az önkormányzat zászlója téglalap alakú, zöld alapon elhelyezett címer fölötte elhelyezett ezüst "Zalakaros" felirattal. Alsó szélét ezüst rojt szegi.

c) Az önkormányzat jelképeit valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

 (2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van,  a köríven pedig a következő felirat olvasható: Zalakaros Város Polgármestere.

 (3) A Város Napja: minden év július hónap harmadik hétvégéjén kerül megrendezésre.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4) A település hazai kapcsolatai:

a) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Magyarországon:

aa^[3]) Kisvárosok Szövetsége

ab) Balatoni Szövetséggel

ac) Fürdővárosok Szövetségével

ad) Zalai Borút Egyesülettel

ae)^[4] Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete

af)^[5]

ag) Innovativ Dél-Zalai Vidékfejlesztési Egyesülettel

ah) Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulással

ai) Zalakarosi Turisztikai Egyesülettel

aj) Zalakaros Kistérség Többcélú Társulással

ak)^[6] Dél-Zala Hulladékgazdasági Társulás

b) A település nemzetközi kapcsolatai:

ba) Németországban Puchheim településsel

bb) Ausztriában Asperhofen településsel

bc) Lengyelországban Olesno településsel     

      (5) A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és    gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(6) Az Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,

b) az óvodai nevelésről a településen található óvoda gondoskodik, valamint ezen intézmény gondoskodik a  közoktatási törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátásáról.

c.)^[7] az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról társulásos formában és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az a szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatokkal kötött feladat ellátási szerződés alapján gondoskodik.

d)^[8] a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazottak valamint a Szociális Alapellátó Szolgálat útján biztosítja.

e)^[9],^[10] az intézményi villamos energia és a közvilágítás szolgáltatást az önkormányzat által vásárolt villamos energia szállításával az E.ON Energiakereskedelmi Kft. biztosítja

 f) a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat, részben pedig az e célra alapított Karos Park Kft. útján látja el.

g)^[11] a települési szilárd hulladék elszállításáról  a Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. gondoskodik.”

h) az épített és természeti környezet védelméről önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Feladatellátás mértékét és módját a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

i) gyógy-idegenforgalom, bel- és külföldi turizmus szervezése Turisztikai Egyesület útján.

j)^[12] a közművelődési feladatokat a Zalakaros Közösségi Ház és Könyvtár útján látja el.

(7) Önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

1. szőlő- és bortermelési kultúra segítése;
2. helyi civil szervezetek alakulásának, működésének segítése;
3. gyermekjóléti ellátásként gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde működtetése.

      (8) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást     meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása

4.§ (1) Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 2.§ -9.§^[13]-a határozza meg.

(2) Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei:

A bizottságai, a polgármester, valamint a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatala, jegyző, társulás látja el.

(3) A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja.

A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. sz. melléklete a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.

(4)^[14] A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(8) A képviselőtestület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 6. sz. mellékletben  foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – átruházza.

(9) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.

(10) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az alábbiakban határozza meg:

- Zalakarosi Fürdő Zrt. vezérigazgatója^[15], vezető tisztségviselője, Felügyelő Bizottság tagjai.

- Karos Park Kft ügyvezetője, Felügyelő Bizottság tagjai

- ^[16] Zalakarosi Óvoda és Bölcsőde vezetője,

- ^[17] Zalakarosi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője és valamennyi kötelezettség vállalásra jogosult alkalmazottja.

III. Fejezet

Az önkormányzat és szervei

5.§ Az önkormányzati feladatokat az Mötv. 41. § /2/ bekezdésében meghatározott Képviselőtestület és szervei látják el.

IV. Fejezet

A képviselőtestület működése

6.§ (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli meghívónak az önkormányzat internetes portálján a képviselői portálon történő közzétételével hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű  betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a megválasztott képviselők közül a legidősebb képviselő ( korelnök) hívja össze és vezeti a képviselőtestület ülését.

      (3) A képviselőtestület az önkormányzat székhelyén, Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.szám alatt tartja üléseit, de az ülés az összes  megválasztott képviseli 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

7.§ (1) Az Mötv. 47. § /1/ bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselőtestület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

A képviselőtestület megalakulása

8. § (1)^[18] A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg az általános szabályok szerint, melyet a polgármester hív össze és vezet.

(2) A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselik választásának eredményéről és törvényességéről.

(3)^[19] A polgármester és a képviselők megválasztásukat követő – a választás eredményének jogerőssé válásától számított - 5 munkanapon belül átveszik megbízó levelüket, majd az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét.

A megválasztott képviselőktől, majd azt követően a polgármestertől a Helyi Választási Bizottság elnöke veszi ki az esküt.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(6) Az alakuló ülés napirendjei:

                  a) A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

b) A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele

c) A napirend elfogadása

d) A polgármesteri program ismertetése

e) A polgármester illetményének megállapítása

f)  A képviselői tiszteletdíjak megállapítása

g) A szavazatszámláló bizottság létrehozása

h) Az alpolgármester^[20] választása titkos szavazással

i) Az alpolgármester^[21] eskütétele

j) Az alpolgármester^[22]tiszteletdíjának megállapítása

k) A bizottságok tagjainak megválasztása

l)  SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése

           m) Gazdasági Program, Fejlesztési Terv elkészítésének elrendelése.

     (7) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony.

Az alpolgármester választása

9.§ (1) A képviselőtestület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással,  -az Mötv. 76.§-ában meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére  egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

Rendes ülés

10.§ (1)^[23] A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Az ülés napját februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, novemberben és decemberben a tárgyhó csütörtöki napján 14.00 órára kell ütemezni, amennyiben a tárgyalandó napirendi pontok mennyisége indokolja a polgármester korábbi időpontra is összehívhatja az ülést. A rendes ülés hivatalos helyszíne a Városháza tanácsterme.  A bizottsági ülésekre lehetőség szerint a képviselőtestületi ülést megelőző hét csütörtöki napján 14 órától kerüljön sor.  

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A testületi ülés meghívóját az ülést megelőző öt nappal a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.  A testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester tájékoztatja a lakosságot a testületi ülés meghívójának honlapon való megjelentetésével. A nyilvános ülés előterjesztéseit ezzel együtt a honlapon közzéteszi. 

(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) jelentés a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról

b) rendelet-tervezetek

c) költségvetési, zárszámadási előterjesztések

d) polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztései

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy

f) gazdasági, vagyoni ügyek

g) választási és kinevezési ügyek

Rendkívüli ülés

11.§ (1) Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni

1. a megválasztott képviselők egynegyedének
2. bizottságainak
3. a Kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának

indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

      (5) A rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülés előtt 20 órával is kiküldhető, bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 20 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek. 

(6) Ha az ülés összehívására a 11. § (1) a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

Az ülések meghívottjai

12.§ (1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

              a) képviselőket

              b) a jegyzőt, aljegyzőt, osztályvezetőket,

              c) Nagykanizsai Járási Hivatal vezetőjét,

              d) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,

              e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

              f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

              g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2) A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit - Tűzoltó Egyesület elnöke, Zalakarosi Vállalkozók Szövetségének elnöke ^[24], Turisztikai Egyesület elnöke, Zalakarosi Magánszállásadók Egyesülete elnöke - tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein. A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt vehetnek egyes napirendek megvitatásán.

Az ülések nyilvánossága

13. § (1) A testületi ülések nyilvánosak.      

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja. A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.  

(3)A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

(4)^[25] A Képviselőtestület nyilvános üléséről készült videofelvételt változtatás nélkül le kell adni (a képviselőtestületi ülés követően majd az azt követő napon lehetőleg 19 órakor). A képviselőtestületi ülésről készült videó felvételeket archiválni kell. Az archiválásért és az anyagok biztonságos tárolásáért a Közös Önkormányzati Hivatal rendszergazdája foglalkozik.

Zárt ülés

14.§ (1) A testület:             

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) b.) pontjai alapján.

b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben.

c) ^[26]

d) Az Mötv 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és
a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.

(3) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

               a) a polgármester;

               b) bármely képviselő;

               c) a jegyző;

               d) az érintett személy.

(4) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselőtestület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

(6) A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

Munkaterv

15.§ (1) A képviselőtestület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

         (2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni.

              a) a képviselőktől;

              b) a jegyzőtől;

              c) a bizottságoktól.

         (3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok      ütemezését;

              b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat;

              c) a napirendi pontok előadóit;

d) azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez közmeghallgatást kell tartani;

              e) az egyes napirendi pontok bizottsági előkészítésére vonatkozó javaslatokat;

              f) a napirend megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével

              g) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indokolásával.

A napirendi pontok előkészítése, megvitatása

16.§ (1) A képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselőtestület határoz.

     (2) A képviselőtestület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselőtestület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

A napirendi pontok tárgyalási sorrendje

17.§ (1) A képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

1. a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról, valamint egyéb a polgármester két ülés között tett intézkedéséről és egyéb eseményekről szóló tájékoztatója és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolója
2. rendeletalkotásra irányuló előterjesztések
3. munkaterv szerinti napirendek, egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
4. egyéb tájékoztatók
5. interpellációk
6. képviselői kérdések
7. egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok.

        (2) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.

Az előterjesztés és az előterjesztések rendje

18.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselőtestületi képviselő által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

      (2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 21 nappal (a 23. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve) írásban kell benyújtani.

      (3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottságok;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését;

b) az előterjesztés készítőjét;

c) az előterjesztés tárgyát;

d) az előzetes véleményezés megtörténtét;

e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f) a döntési javaslatok indokait;

g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

(6) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(7) Írásos előterjesztést kell készíteni:

1. az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek
2. az Önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek
3. a Ptk-ból eredő jogügylettel kapcsolatos ügyekben

(8) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az előterjesztés csak a jegyző által kiadott előlappal együtt kerülhet kiadásra, mely tartalmazza a felelősök (polgármester, előadó, pénzügyi ellenjegyző és jogi ellenjegyző) aláírásait. A pénzügyi előterjesztésnél az előlapnak a pénzügyi osztályvezető nyilatkozatát is tartalmazni kell arra vonatkozóan, hogy a költségvetés mely fejezete tartalmazza a rendelkezésre álló forrást.

b) Meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, előterjesztés készítőjét.  Az első részben ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit/, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják, és a megalapozott érdemi döntés meghozatalához elengedhetetlenek.

Utalni kell a tárgyban született korábbi döntésekre, valamint a végrehajtás tapasztalataira.

Az előterjesztés első részében kell összefoglalni az előkészítés során elhangzott, de a döntési javaslatnál figyelembe nem vett eltérő véleményeket is.

Amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőség szerint ismertetni szükséges (alternatív javaslatként).

Ha indokolt javasolni kell a korábbi testületi döntés módosítását kiegészítését, vagy hatályon kívül helyezését,

Pontosan szabatosan, és tömören - az általánosság kerülésével kell megfogalmazni az elérendő célt.

c) A második részben az egyértelműen – az előterjesztés tárgyától, ill. jellegétől függően két vagy több változatban kell a - határozati javaslatot megfogalmazni, mely tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezését és a határidőket /részhatáridőket/.

Ha szükséges el kell különíteni végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személyét. Több felelős esetén az elsőként megnevezett személy köteles a végrehajtást megszervezni.

(9) Az előterjesztés elkészítésének szabályai:

            a) Az előterjesztés és a hozzá kapcsolódó döntéstervezet határidőre történő alapos előkészítéséért, az abban foglaltak tényszerűségéért, megalapozottságáért közérthető megfogalmazásáért az előterjesztő felelős.

b) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 14^[27] nappal köteles az szervezési ügyintézőnek az előterjesztést átadni,

c) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat /javaslatok / megvizsgálására.

d)Az előterjesztést – törvényességi szempontból – a jegyző észrevételezi, minden esetben, mikor nem személye az előterjesztő.

e) A véleményezést záradékkal a meghívó anyagaiban, rendkívüli ülés esetén kiosztott határozati javaslatban kell szerepeltetni.

f) Az előterjesztéseket az azt tárgyaló bizottsági ülésre kell elkészíteni és – a bizottságok elnökeivel történő előzetes egyezetések után – az érintetteknek eljuttatni. Az így elkészült előterjesztések általában már csak kiegészülnek a bizottságok észrevételeivel, módosító javaslataival, ami az előterjesztést nem feltétlenül módosítja.

Ennek megfelelően, az eredeti formájukban, plusz az esetleges kiegészítésekkel kerülnek kiküldésre – az SZMSZ-ben foglalt határidőben – a képviselőtestület tagjainak és az érintetteknek.

g) A bizottsági megtárgyalást követően csak a polgármester külön engedélyével kerülhet be előterjesztés a képviselőtestület anyagába.

h) Határidőn túl leadott, vagy jogsértő előterjesztéseknek a testület elé viteléről a polgármester dönt. Az előterjesztő az anyagot az észrevételek alapján köteles egy napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni.

Amennyiben a törvénysértés észlelésére csak az előterjesztés és a döntéstervezet kiküldését követően kerül sor, a napirendi pont előadója a Képviselőtestületi ülésen még a téma feletti vita megkezdése előtt köteles a törvénysértésre a figyelmet felhívni és annak alapján a döntéstervezetre vonatkozóan a jegyzővel egyezetett módosító javaslatot előterjeszteni.

i) Az éves munkatervben meghatározott előterjesztésnek a teljes szövege, vagy annak csak a kivonata kerül a meghívóval együtt kiküldésre a polgármester döntése szerint.

(10) Az előterjesztések leadása, tartalma, mellékletei:

1. ^[28]Amennyiben a Képviselőtestület munkaterve azt előírja, úgy előterjesztés csak a hatáskörrel rendelkező bizottság véleményének kikérésével kerülhet a képviselőtestületi ülésen előterjesztésre.

Az előterjesztések határozati javaslatához a jegyző véleményének kikérése szükséges, amelyet az előterjesztésekhez csatolt előlapon kell illetve a véleményeltérést is itt kell megfogalmazni.   A nem az önkormányzati hivatal által készített előterjesztéseket szükség szerint, a határozati javaslatokat a jegyző az osztályvezetők bevonásával véleményezteti, amely véleményeket az előterjesztés előlapján szintén rögzíteni kell. Előterjesztés csak aláírt előlappal együtt kerülhet feltöltésre a képviselői portálra.

2.  Az előterjesztés mellékleteit kötelező csatolni az előterjesztéshez

ba) ha jogszabály kötelezővé teszi

bb) ha árajánlatot, vételi ajánlatot tartalmaz

bc) a polgármester utasítása szerint

3. Az irattárba helyezés a szervezési ügyintéző feladata.

(11) Az ülések előterjesztéseit az önkormányzat honlapján a képviselői portálon kell az ülést megelőzően - a10.§ (2) bekezdésében meghatározott - 5 nappal.

A sürgősségi indítvány

19.§. (1) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 

(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 15 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

c)Az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalja a Képviselőtestület.

d)^[29] Költségvetést érintő előterjesztést a Gazdasági Bizottság véleményezi.

Interpelláció

20.§ (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő a Képviselőtestület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökeitől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4)^[30] Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni, 8 napon belül benyújtott interpelláció megválaszolása írásban is történhet a polgármester döntése alapján.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt vehet.

(6) A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés és közlemény

21.§ (1) A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez^[31], jegyzőhöz és a bizottság elnökeihez kérdést intézhet.

(2) A kérdés: az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselőtestület nem dönt.

(4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviseli részére meg kell küldeni.

22.§ A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

Képviselői indítvány

23.§ (1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

(4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati  feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

A tanácskozás rendje

24.§ (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott személy (levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

           (2)^[32] Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát továbbá javaslatot tesz a két fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére, melyről a képviselőtestület egyszerű többséggel dönt.

           (2a)^[33] A képviselőtestület által jegyzőkönyv hitelesítésre kijelölt képviselők kötelesek a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesíteni, amennyiben annak tartalma az ülésről készült hang és képfelvétellel nem ellentétes. A képviselőtestületi ülésről készült kép-és hangfelvételeket az ülést követő 48 órán belül vagy az azt követő első munkanapon a rögzítést végző személy köteles a jegyzőnek vagy az általa kijelölt személynek átadni. A jegyző a kép-és hangfelvételeket a módosítás lehetőségének kizárásával köteles megőrizni legalább az ülésről készült jegyzőkönyv aláírásáig.

   (3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

   (4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselőtestület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(5) A képviselőtestületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személyköteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

        (6) A polgármester gondoskodik a képviselőtestületi ülés rendjének fenntartásáról.

        (7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

  a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

  b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.                                       

  Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt;

c)^[34] Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(9) A képviselőtestületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülés levezető elnökének rendreutasítását vonja maga után.

(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(11) A képviselőtestület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

A képviselőtestület ülésének vezetése

          25.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

  (3) A kisebbségi álláspontot az előterjesztőnek ismertetni kell.

  (4) Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt. A bizottsági előterjeszti a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.

  (5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő (k) segítségét is.

  (6) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

  (7) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

  (8) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.

 (9) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

 (10) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselőtestület a javaslatról vita nélkül határoz.

 (11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

Módosító javaslat

26.§ Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

Ügyrendi javaslat

27.§ (1) Az ügyrendi javaslat: a képviselőtestület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt

napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

      (2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

(3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.

A döntéshozatal szabályai

28.§ (1) A Képviselőtestület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) – (3) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,

b) a településrendezési terv elfogadása,

c)az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 20 millió forint értékhatáron felül,

d) 20 millió forint felüli hitel felvételéhez,

e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

f) helyi népszavazás kiírásához,

g) testületi hatáskörök átruházása.

A szavazás módja

29.§ (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.  

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerint szavazás is elrendelhető.

      (3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni, mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végeleges határozatot.

      (4) A képviselőtestületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

Név szerinti szavazás esete

30.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

      (2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell a jegyzőnek felolvasni.

      (3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

      (4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

Titkos szavazás lehetőségei

31.§ A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.

32.§ (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű

             szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat; ha:

 a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

 b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

                 c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;

  d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

33.§ (1) A titkos szavazás lebonyolításában a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság^[35] vesz részt.

      (2) A Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.  

      (3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

     (4) A jegyzőkönyvet Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

34.§ A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

A testület döntései

  35.§ (1) A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A testület döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni:   ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

 (3) A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.) épületén található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

A testületi ülés jegyzőkönyve

36.§ (1)A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára és készítésének szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv.-ben foglaltak az irányadóak. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, napirendi pontonkén az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, képviselő kérésére véleményének rögzítését.

(3) A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalban (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.), valamint a város hivatalos honlapján tekinthetik meg.

(4)  A Képviselőtestület nyilvános üléséről készült videofelvételt a helyi kábeltévében 48 órán belül változtatás nélkül le kell adni. A képviselőtestület üléséről készült videó, vagy hangfelvételt 24 hónapig meg kell őrizni.

(5) Zárt ülésen hozott döntéseket legkésőbb a következő képviselőtestületi ülésen napirend előtt nyilvánosan ismertetni kell.

Együttes ülés

37.§ (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

2. A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

3. Ha az együttes ülés színhelyeként a Zalakaros van megjelölve, akkor az együttes ülést Zalakaros város polgármestere vezeti.

4. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

5. A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

6. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint településenként egy-egy képviselő, mint hitelesítők írják alá.

V. Fejezet

                                                Közmeghallgatás, Lakossági Fórum                  

38. § (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, a munkatervben tervezetten közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.

      (3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

      (5) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 30 nappal a következő helyeken:

   a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

   b) Karos Krónikában,

   c) város hivatalos honlapján,

   d) a településen működő –forgalmas helyen lévő -  üzletekben.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

39.§ (1) Lakossági fórumot kell tartani:

a) a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását megelőzően,

b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor,

c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

(2) A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a Közmeghallgatás szabályai, a Fórumról feljegyzés készül. A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.

VI. Fejezet

A képviselő

40.§ (1) A képviselő jogállását az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459.§ (1) bekezdés 11. pontja szerint hivatalos személynek minősül.

3. Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő kötelezettségei

41.§ (1) A képviselő köteles:

a) részt venni a képviselőtestület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;

e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;

f) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen a polgármesterhez kell bejelenteni;

g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,     

azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;

h) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint

      köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.   

i) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39.§ (1) bekezdése alapján kell.

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a

 képviselőtestület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és

 távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

(3)^[36]

      (4) A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. sz. melléklet tartalmazza.

A képviselő díjazása

42.§ A képviselő a képviselőtestület külön rendeletében meghatározottak szerint jogosult tiszteletdíjra.

VII. Fejezet

A Képviselőtestület bizottságai

43.§ (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési

feladatokat ellátó - az SZMSZ 2. sz. mellékletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szervek. 

(2) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani.

44.§ (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

45.§ (1) Az Mötv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott személy a bizottság elnökéül és tagjául nem választható.

(2) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(3)^[37] A Képviselőtestület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Gazdasági Bizottság

b) Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság

46.§ A bizottságok általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselőtestület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e)  javaslatot tesz a képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

47.§ (1) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. sz. Függeléke^[38] tartalmazza.

A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban az ügyrendjükben állapítják meg.

(2) A bizottság maga készíti ügyrendjét, maga fogadja el.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.

(4) Kötelező a bizottság ülését összehívni:

     a) a Képviselőtestület döntése alapján,

     b) a polgármester indítványára,

c) bizottsági tagok legalább felének indítványára.

      (5) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48.§ (1) A Képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok nyújtanak be, illetve azokat, amelyek csak a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.

    (2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottságok feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

      (3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

   (4) A bizottságok azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

49.§ A bizottságok minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot

megőrizni.

50.§ (1) A bizottságok üléséről jegyzőkönyv készül, amely a tanácskozás lényegét, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben születik döntés. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 3 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetve a jegyzőnek.

(4) A bizottságok a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámolnak a Képviselőtestületnek.

               (5)^[39] A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

VIII. Fejezet

Polgármester, Alpolgármester

A polgármester

51.§ (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az

             önkormányzat képviselőtestületének tagja.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

      (3) A polgármester ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: A hónap első és harmadik héten hétfőn 8,00-11,00 óráig.

(4) A polgármester illetményét a képviselőtestület állapítja meg.

A polgármester feladatai

52.§ (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:     

a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1.sz. melléklete tartalmaz;

b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;

c) segíti a képviselők és a bizottság munkáját;

d) rendszeres időközönként fogadóórát tart;

e) ^[40]ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait, dönt a külföldi delegációban résztvevők személyéről.

(3)^[41] A polgármester szabadságütemezésére és szabadságkiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 225/C.§. (1)-(2) bekezdéseit kell oly módon alkalmazni, hogy a szabadság kérelmét az alpolgármester írja alá.

(4)A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.

(5) A polgármester tartós távolléte estén – 10 munkanapot meghaladóan – a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.

(6)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívására a korelnök jogosult (a megválasztott képviselők közül a legidősebb képviselő), aki jogosult az ülés vezetésére is az e rendeletben meghatározottak szerint.

(7)^[42]A polgármester díjazására, jutalmára és egyéb juttatásaira vonatkozó javaslattételre a Gazdasági Bizottság jogosult.

Alpolgármester

53.§ (1) A képviselőtestület az Mötv. 74.§ (1) bekezdése alapján egy alpolgármestert választ.

(2)^[43] A képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester polgármestert helyettesítő hatásköre nem terjed ki a Zalakarosi Fürdő Zrt^[44]. vezérigazgatójának munkaviszonyával, javadalmazásával valamint a vezérigazgató személyéről információ (tény, adat, vélemény) közlésének a jogáról kapcsolatos döntések végrehajtására, a képviselő-testület eseti jellegű megbízással önkormányzati képviselőt jelöl ki a kapcsolódó okirat aláírására.

(3) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az általános polgármestert helyettesítő határkörén túl a Zalakarosi Turisztikai Egyesületben képviseli az önkormányzatot és a település turisztikai tevékenységét összefogja, irányítja. A polgármester megbízásából a városmarketinges tevékenységének felügyeletét és operatív irányítását látja el. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet.

IX. Fejezet

Az Önkormányzat hivatali feladatainak ellátása

54.§ (1)^[45] A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e alapján végzi.

a) A Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

székhelye: Zalakaros

elnevezése: Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

címe: 8749 Zalakaros Gyógyfürdő tér 1.

b) A Hivatal ügyfélfogadási ideje a következő Zalakaros Városban

Hétfő:                            8,00-12,00 óra

                                    12.30 -14,00 óra

Kedd:                            8,00 -12,00 óra

Szerda:                          8,00 -12,00 óra

                                    12,30 -14,00 óra

Csütörtök:                  ügyfélfogadás nincs

Péntek:                         8,00 -12,00 óra

(2) A polgármester a jegyző javaslatára előterjesztés nyújt be Képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásra, munka és ügyfélfogadásának rendjének meghatározására.

(3)A hivatalon belüli kiadmányozást – feladat és hatáskörön belül – a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(4) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselőtestületnek és a bizottságoknak.

A jegyző, aljegyző

55. § (1) A polgármester – pályázat alapján – az Mötv. 82. § (1)-(2) bekezdésében megállapított  képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját az Mötv. 81. §-ában foglaltak szerint.

A jegyző:

a) rendszeres tájékoztatást ad a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és az alpolgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

b) javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal ügyrendjére;

c) havonta két alkalommal ügyfélfogadást tart;

d) ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket;

e) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggi feladatokat;

f) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről;

g) gondoskodik a különbözi kerületi civil közösségek, érdekképviseleti szervek   megfelelő tájékoztatásáról;

h) tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről;

i) az aljegyző bevonásával a testület elé kerüli előterjesztések jogszerűségének előzetes vizsgálatát végzi.

56.§ (1) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(2)^[46] A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra a megfelelő szakképzettséggel rendelkező pénzügyi osztályvezető látja el.

X. Fejezet

Helyi népszavazás

57.§ A népszavazásra vonatkozó szabályokról külön törvény rendelkezik.

XI. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

58. § (1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is  támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

a) közmeghallgatás;

b) képviselői fogadóóra;

c) a képviselőtestület ülésének nyilvánossága (az érdeklődők a részükre meghatározott helyen az ülésen részt vehetnek, a képviselőtestület engedélyével az ülésen felszólalhatnak);

d) lakossági fórumok.

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselőtestület dokumentumainak széles körben való ismertetése.

XII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és vagyona

59. § A képviselőtestület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

(továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

60. § A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

61. § A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

      (2) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

      (3) A képviselőtestület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

 (4) A képviselőtestület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő alapítványait  működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

63. § Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselőtestület a zalakarosi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

XIII. FEJEZET^[47]

Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat kapcsolatai

64. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a jogszabályi keretek között nyújt segítséget.

(2) A német nemzetiségi önkormányzat megnevezését, tagjainak jegyzékét saját hatáskörben hozott határozattal állapítja meg és a települési önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően működik. Az együttműködési megállapodás a rendelet 9. sz. mellékletét képezi, amely tartalmazza, hogy a városi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján.

(3) A nemzetiségi önkormányzatot a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben és az Mötv.-ben meghatározott jogosítványok illetik meg.

(4)  A nemzetiségi önkormányzat képviseletére jogosult személy tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein.

(5)  A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az interpelláció és a kérdés-feltevés joga.

(6)   A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a települési önkormányzat költségvetése tartalmazza. A költségvetés és beszámoló tervezetét a jegyző készíti elő, a nemzetiségi önkormányzat határozatát a nemzetiségi önkormányzat elnöke továbbítja a polgármesternek.

Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2011.(IV.08) önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendő:

        a) a képviselőknek,

        b) a Zala Megyei Kormányhivatalnak.   

(4) Az SZMSZ megtekinthető Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalban (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.), valamint Zalakaros város honlapján a városháza oldalon.

      Novák Ferenc                                                                 Szabóné dr. Csányi Mariann

       Polgármester                                                                                 Jegyző

Kihirdetve: 2014. november 28.

                                                                                               Szabóné dr. Csányi Mariann

                                                                                                          Jegyző

1. sz. Melléklet ^[48] a 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

A Képviselőtestület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök:

^[50]NYILATKOZATTÉTEL, HOGY A KÜLFÖLDI ÁLTAL TÖRTÉNŐ INGATLANSZERZÉS SÉRT-E ÖNKORMÁNYZATI ÉRDEKET- A KÜLFÖLDIEK MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ FÖLDNEK NEM MINŐSÜLŐ INGATLANOKAT ÉRINTŐ TULAJDONSZERZÉSÉRŐL SZÓLÓ 251/2014. (X. 2.) KORM. RENDELET 6. §. (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

2. számú melléklet^[51], ^[52], ^[53] 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

Gazdasági Bizottság feladat- és hatásköre

• 1. Állást foglal és véleményezi az éves költségvetésről, és zárszámadásról.
  2. Előkészíti a Képviselőtestület költségvetési döntéseit
  3. Megvitatja és véleményezi az Önkormányzat gazdasági koncepcióját, a költségvetési előirányzatok teljesítését, a pót-előirányzati igényeket, a Képviselőtestület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat, a Képviselőtestület vállalkozásainak pénzügyi vonatkozású várható kiadásait, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét
  4. Véleményezi az önkormányzat éves költségvetési rendelet-tervezetét, annak módosítására vonatkozó rendelet-tervezeteket, közreműködik az egyes intézményekkel kapcsolatos költségvetések egyeztetésében.
  5.  Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására
  6. Vizsgálja az önkormányzati hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát
  7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket Zalakaros Város Önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletében részére meghatároz.
  8. Részt vesz a gazdálkodással kapcsolatos rendelet-tervezetek előkészítésében.
  9. Részt vesz az önkormányzat gazdasági szerepvállalásával, valamint az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos döntések előkészítésében.
  10. Javaslatot tesz kötvénykibocsátásra, közösségi célú alapítvány; létrehozására, alapítványi forrás átvételére, átadására.
  11. A bizottság véleményezi az Önkormányzat által benyújtandó EU-s pályázatokról szóló előterjesztéseket.
  12. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlan hasznosítására vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását és az erre vonatkozó pályázati szerződést.
  13. Állást foglal – a polgármester felkérésére – a költségvetésben tervezett, részben vagy egészben állami forrásból megvalósuló beruházások szükségességéről, a teljesítés üteméről, tapasztalatairól.
  14. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. A vizsgálat során tapasztalt megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvét az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
  15. Ellenőrzi a meghatározott célra biztosított pénzeszközök felhasználását.
  16. Ellenőrzi az intézményekre és feladatokra jutó költségvetési előirányzatok és ezek terhére vállalt kötelezettségek összhangját.
  17. Véleményezi, beszámoltatja és ellenőrzi az önkormányzati érdekeltségű vállalkozások gazdálkodását, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.
  18. Véleményt nyilvánít önkéntes feladat vállalása vagy annak megszüntetése előtt.
  19. Részt vesz a helyi adókoncepció előkészítésében.
  20. Havi rendszerességgel vizsgálja az adóbehajtást, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások állását a Pénzügyi Osztály által készített kimutatás alapján.
  21. Véleményezi a városépítés komplex fejlesztési koncepcióját, figyelemmel a regionális és országos összefüggésekre és részt vesz annak kidolgozásában.
  22. Figyelemmel kíséri, és javaslataival segíti a város gazdaságának fejlesztését meghatározó programok kialakítását.
  23. Feladatkörében közreműködik a városfejlesztéssel, városrendezéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos feladattervek összeállításában, beruházási felújítási feladat előkészítésében és végrehajtásában.
  24. Véleményezi a városfejlesztési célú önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos befektetéseket
  25. Véleményezi a területfejlesztési és területrendezési (úgy, mint regionális, agglomerációs, kistérségi, megyei, valamint városfejlesztési, közlekedésfejlesztési, infrastrukturális stb.) koncepciókat, programokat, terveket.
  26. Közreműködik a környezetvédelemhez, természetvédelemhez, város-, és műemlékvédelemhez kapcsolódó helyi rendelettervezetek, határozati javaslatok kialakításában, és azokat döntésre a testület elé terjeszti.
  27. Véleményezi a városüzemeltetéshez kapcsolódó helyi rendeleteket, képviselő-testületi határozatokat, és azokat a testület elé terjeszti.
  28. Véleményezi a városüzemeltetéshez kapcsolódó helyi rendeleteket, képviselő-testületi határozatokat, és azokat a testület elé terjeszti.
  29. Aktualizálja a város környezetvédelmi programját, környezet-egészségügyi és környezetnevelési feladatokkal kiegészíti, közreműködik a program időarányos beszámolójának, illetve feladattervének összeállításában, és azokat elfogadásra a képviselő-testület elé terjeszti.
  30. Javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti, építészeti, városképi értékek védetté nyilvánítására és megszüntetésére.
  31. Figyelemmel kíséri a helyi jelentőségű természeti, építészeti, városképi értékek megóvását, megőrzését, javaslatot tesz azok fenntartására, helyreállítására, valamint ezek támogatására.
  32. Véleményezi a védett természeti területen a védelmet érintő beavatkozást.
  33. Véleményezi a városüzemeltetést kiszolgáló intézmények, gazdasági társaságok alapítására, működtetésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztéseket.
  34. Véleményezi az idegenforgalom fejlesztéséről szóló koncepciókat, javaslatot tesz azok megvalósítására.
  35. Kapcsolatot tart a Turisztikai Egyesülettel
  36. Véleményezi a városi díjak odaítéléséről szóló előterjesztést.
  37. Figyelemmel kíséri, véleményezi, és javaslataival elősegíti a városüzemeltetéshez kapcsolódó növényvédelmi, parkosítási és állategészségügyi önkormányzati feladatok ellátását.
  38. Javaslatot tesz a város tulajdonában, használatában lévő külterületi mezőgazdasági földek hasznosítási módjára.
  39. Véleményezi a közterületek értékesítésével kapcsolatos előterjesztéseket.
  40. Véleményezi az utcanév változásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
  41. Javaslatot tesz a Képviselők tiszteletdíjára és költségtérítésére.
  42. Feladatkörében javaslatot tesz a költségvetés intézményekre és tevékenységekre való lebontására.
  43. A polgármester felkérése alapján részt vesz a költségvetési támogatás felhasználását célzó ellenőrzésekben.
  44. Javaslatot tesz a városban felállítandó köztéri műalkotásokról, a költségvetési kihatásaival együtt.
  45. A városban lévő építési és felújítási munkákkal kapcsolatos ideiglenes közlekedési rendet véleményezi, valamint rendszeresen figyelemmel kíséri az építési és felújítási munkákat.

A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket tartalmazó rendeletek

- 10/2004. (IV.21.) Ör. 1. § /6/ bek. A kitüntető cím, valamint díjak alapításáról és

adományozásáról

- a kitüntetésre javaslatot tesz

- 14/2005. (VI.10.) Ör. 5. § /3/ bek. Környezetvédelmi alapról

- javaslatot tesz a környezetvédelmi alapra

- 27/2005. (XII.16.) Ör. 10. § /8/ bek. Épített környezet értékeinek helyi védelméről

- támogatás odaítéléséről javaslat

Humánpolitikai és ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre^[54],^[55]

1. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit.
2. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését.
3. A méltatlanság bármely képviselő által történt indítványozása esetén, annak megállapítását kezdeményezi a képviselő-testületnél.
4. Előkészíti a jegyzővel együtt, és a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatát.
5. Ellenőrzi a képviselő-testület és szervei jogszerű működését; az SZMSZ előírásainak megsértése esetén intézkedéseket kezdeményezhet az illetékes szervnél a jogszerű működés helyreállítása érdekében.
6. Ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.
7. Javaslatot tesz a polgármester illetményére; illetményének emelésére és egyéb juttatásaira.
8. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatait, valamint előkészíti a képviselő-testület felé a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéseket.
9. Ellátja a titkos szavazás lebonyolításában törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást
10. Véleményezi a rendelet-tervezeteket.
11. Vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását.
12. Javaslatot tesz – ha az önkormányzat feladatainak ellátása szükségessé teszi – a képviselő-testület felé az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésének a képviselő-testület munkatervében meghatározott rendjétől való eltérésre.
13. Zalakaros Város Önkormányzatának a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatásának rendjéről szóló szabályzat 5. pontja alapján: benyújtott pályázatok véleményezése, 8. pontja alapján: „B” típusú pályázatokat benyújtó hallgatók szociális rászorultságának felülvizsgálata 
14. Részt vesz az önkormányzat szociálpolitikai, egészségügyi és sport koncepciójának elkészítésében.
15. Véleményezi az önkormányzat ifjúsági programját, távlati fejlesztési célkitűzéseit.
16. Az ifjúsági feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a városi ifjúsági képviseleti szervekkel, egyházzal, valamint szakmai szervezetekkel.
17. Figyelemmel kíséri a szakterületéhez tartozó intézkedéseinek gyakorlati végrehajtását és ezen feladatokra fordítható költségvetési pénzeszközök célirányos felhasználását.
18. Részt vesz a szociális és családvédelmi, valamint egészségügyi intézmények szakmai tevékenységének ellenőrzésében.
19. Előkészíti a szociálpolitikához, a gyermek- és ifjúságvédelemhez, sport valamint az egészségügyhöz kapcsolódó képviselő-testületi rendelet- és határozat-tervezeteket.
20. Segíti az önkormányzat együttműködését a karitatív szervezetekkel a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben.
21. Részt vesz a szociális és egészségügyi ellátás helyzetének elemzésében, és megteszi a szükséges intézkedéseket.
22. Az egészségügyi és szociális intézmények létesítésével, ellátottságával; átcsoportosításokkal, megszüntetésekkel; az ellátás színvonalának alakulásával, valamint éves beszámolóival kapcsolatos testületi anyagokat véleményezi.
23. Előkészíti a szociális törvénnyel kapcsolatos támogatási rendszer testületi döntéseit.
24. Közreműködik a sportrendezvények – különösen a város sportélete, iskolai és tömegsportja - szervezésében.
25. A sport feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, egyházakkal, valamint szakmai szervezetekkel.
26. Közreműködik a bizottság elnöke vagy az általa kijelölt bizottsági tag a mindenkori hatályos vagyonrendelet szerint az önkormányzat vagyonát érintő pályázatok formai érvényességének elbírálásában.
27. Ellenőrzi és vizsgálja a képviselő-testület elé kötelezően előterjesztendő szerződéseket és vizsgálni jogosult minden egyéb megállapodást, amit az önkormányzat harmadik személlyel köt.
28. Figyelemmel kíséri a jegyző közreműködésével az önkormányzatot érintő peres eljárásokat. Rendszeresen nyomon követi a jelentősebb peres eljárások menetét, valamint a jogi útra terelt kintlévőségek behajtásának aktuális helyzetét.
29. Véleményezi a művészeti, tudományos és közművelődési feladatokkal összefüggő koncepciókat.
30. Véleményezi az intézmények alapítására, fejlesztésére, tevékenységi körének változására, megszüntetésére irányuló előterjesztéseket.
31. Szakterületén véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezéssel, felmentéssel kapcsolatos előterjesztéseket.
32. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok, kulturális rendezvények szervezését.
33. Véleményezi a hatáskörébe tartozó kulturális feladatot ellátó szervezet középtávú és éves szakmai terveit és ezek teljesítéséről szóló beszámolóit.
34. A közművelődési feladatok gyakorlati végrehajtása során kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, egyházakkal, valamint szakmai szervezetekkel.
35. Véleményezi a városi díjak odaítéléséről szóló előterjesztést.
36. Véleményezi az önkormányzat támogatásával megjelenő Karosi Krónika c. lappal kapcsolatos előterjesztéseket.
37. Javaslatokat tesz a polgármester útján a rendészeti szerveknek a közrendi és közbiztonsági feladatok hatékonyabb ellátására.
38. Részt vesz a Zalakarosi Rendőrőrssel, a Nagykanizsai Városi Rendőrkapitánysággal és a Helyi Polgárőrséggel való együttműködés kialakításában.
39. Véleményezi a rendőrkapitány éves írásos tájékoztatóját a helyi közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről.
40. Aktualizálja a város környezetvédelmi programját, környezet-egészségügyi és környezetnevelési feladatokkal kiegészíti.
41. Közreműködik a környezetvédelemhez, természetvédelemhez, város-, és műemlékvédelemhez kapcsolódó helyi rendelettervezetek, határozati javaslatok kialakításában, és azokat döntésre a testület elé terjeszti.
42. Együttműködik a városban működő különböző környezetvédelmi, természet-, és állatvédelmi egyesületekkel, csoportokkal, a falugazdászokkal, a mezőgazdasági termelők szervezeteivel.

A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket tartalmazó rendeletek

- 7/1999. (III.24.) Ör. 14. § /5/C/ bek.         Helyi közművelődésről

                                                                      - támogatásra javaslatot készít

- 6/2003. (IV.25.) Ör. 5. § /1/C/ bek.           A lakáscélú támogatásról

                                                                       - rászorultság vizsgálata

- 10/2004. (IV.21.) Ör. 1. § /6/ bek.             Kitüntető cím, valamint díjak         

                                                                  alapításáról és adományozásáról

                                                                    - a kitüntetésre javaslatot tesz

   - 14/2005. (VI.10.) Ör. 5. § /3/ bek.              Az önkormányzati környezetvédelmi alapról

                                                                         - pályázatokról dönt

3. sz. melléklet^[56]          a 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

I.

Általános rendelkezések

1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 38. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).

3. A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben  nem részesülhet.

II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

1. ^[57] A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Humánpolitikai és Ügyrendi (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.

2. A vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati Hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 3. számú melléklet tartalmazza.

3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 3. sz. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

1. a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat;
2. a képviselői vagyonnyilatkozatok tartalmát bárki megtekintheti, ügyfélfogadási időben a felelős ügyintéző jelenlétében azokba betekintést nyerhet, elolvashatja azokat;
3. a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

5. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.

7. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással

kapcsolatos szabályok

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.

2. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 3. számú melléklet szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.

5.  A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.

V.

Felelősségi szabályok

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a bizottság felelős.

2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.

IGAZOLÁS

A vagyonnyilatkozatok átvételéről

Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:

            …………………………….              helyi önkormányzati képviselő

            ……………………………..             házastárs/élettárs

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

Zalakaros, 20.. …………………. hó ………….. nap

            ……………………………                                       …………………………….

            átadó                                                                          átvevő

NYILVÁNTARTÁS

A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról

NYILVÁNTARTÁS

a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:

Név:    ………………………………..

Cím:    ………………………………………………..

2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:    ………………….………..

3. Az eljárásban érintett képviselő:        ……………………………………..

4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:          …………………………….............

5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:   ……………………..

6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:         ………………………..

7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:       ………………………….

8. A Bizottság ülésének időpontja:        ………………………………..

9. Az eljárás eredménye:            ………………………………..

1. A bejelentés elutasítva, mert

• Nyilvánvalóan alaptalan;
• A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
• Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
  1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.

10. Az azonosító adatok törlésének időpontja:   ……………………………………..

11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:       …..…………….

NYILVÁNTARTÁS

A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

4. sz. melléklet^[58] 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

Az Mötv 38. §-a alapján a méltatlan az tisztség betöltésére az a  képviselő:

• akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
• akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;

• akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
• aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;

• aki az Mötv 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles benyújtani az az adatbázisba történő felvételről szóló igazolást a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő részére.

Ha az önkormányzati képviselő a fenti kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja a méltatlanságot.
Az önkormányzati képviselő méltatlanságának megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
Az önkormányzati képviselő a méltatlanságot, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a törvényszéktől, aki a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nem peres eljárásban határoz.

5. sz. melléklet^[59], ^[60],^[61] 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez       

6. melléklet^[62] 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

A Képviselőtestület által a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott feladat- és hatáskörök:

A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján  – a  Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A.§-ai az irányadók.

7. melléklet^[63], ^[64] a 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

^[65]8. sz. melléklet^[66] a 31/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat jelzőszámai

Számlaszámok:

11749015-15432230-05120000         Állami hozzájárulások számla

11749015-15432230-03090000          Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó számla

11749015-15432230-03540000          Iparűzési adó beszedési számla

11749015-15432230-08970000          Gépjárműadó beszedési számla

11749015-15432230-02820000          Magánszemélyek kommunális adója számla

11749015-1543223 0-03160000          Építmény utáni idegenforgalmi adó számla

11749015-15432230-02440000          Építményadó számla

11749015-15432230-03610000          Bírság számla

11749015-15432230-03780000          Késedelmi pótlék számla

11749015-15432230-03920000          Talajterhelési díj beszedési számla

11749015-15432230-08660000          Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számla

11749015-15432230-08800000          Önkormányzati egyéb bevételek beszedési számla

11749015-15432230-05290000          Társadalombiztosítási támogatás elosztási számla

11749015-15432230-05980000          Önkormányzati egyéb lebonyolítási számla

11749015-15432230-03470000          Önkormányzatok eljárási illeték beszedési számla

11749015-15432230-04400000          Önkormányzati idegen bevételek elszámolási számla

11749015-15432230-06530000          Letéti számla

11749015-15432230-10040007          Fenntarthatóság - Turizmus alszámla

11749015-15432230-10050006          Fejlett Körny.Véd. Techn. (LED) alszámla

11749015-15432230-10060005          Otthonhasználati díj alszámla

Az Önkormányzat törzsszáma:

734 334

Adóazonosító szám:

15734336-2-20

Statisztikai számjel:

15734336-8411- 321-20

Kormányzati funkciók:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető fenntartása és működtetése

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041140 Területfejlesztés igazgatása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített gyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

084031 Civil szervezetek működési támogatása

086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összegfüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

9. sz. melléklet a 31/2014.(XI.27.) számú önkormányzati rendelethez^[67]

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről Zalakaros Város Önkormányzat (8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. képviseletében eljár: Novák Ferenc polgármester) a továbbiakban: Települési önkormányzat,

másrészről Zalakaros Város Német Nemzetiségi Önkormányzata (8749 Zalakaros, Zrínyi u. 2. képviseletében eljár: Dr. Szabados Gyula elnök) a továbbiakban Nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: felek) között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:

Zalakaros Város Önkormányzata és Zalakaros Város Német Nemzetiségi Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a (továbbiakban: Nj. tv.), valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C. § (2) bekezdés b) pontja (továbbiakban: Áht.) alapján a Nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei biztosításáról, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, valamint a Nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával, elszámolási és nyilvántartási rendjével kapcsolatban az alábbiakban állapodnak meg.

I. Általános rendelkezések

1. A Települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal (8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.) (továbbiakban: KÖH) útján biztosítja, ennek körében:

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 32 órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a Zalakaros Zrínyi u. 2. szám alatt található irodában. A helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével;

b) biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket;

c) gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) gondoskodik a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról;

e) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról; és

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

g) az a)–f ) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.”

1.1. A Települési önkormányzat biztosítja, hogy a Nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy megbízottja a Települési önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

1.2. A Nemzetiségi önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.

1.3. A Nemzetiségi önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

1/d. A Települési önkormányzat célhoz rendelten elszámolási kötelezettséggel támogatást biztosíthat a Nemzetiségi önkormányzat részére. A Települési önkormányzat rögzíti, a támogatás nem irányulhat a Nemzetiségi önkormányzat általános működési kiadásainak - Nemzetiségi önkormányzati tisztségviselők személyi juttatásainak ezek járulékainak, telefonhasználat költségeinek – finanszírozására.

II. A Nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezések

2. A költségvetés elkészítésének, elfogadásának és módosításának rendje

2.1 A Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

A Nemzetiségi önkormányzat költségvetésének összeállítására a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után kerül sor. A pénzügyi osztályvezető által kijelölt pénzügyi ügyintéző szakmai segítséget nyújt a költségvetés összeállításához.

A Nemzetiségi önkormányzat – figyelembe véve a várható éves bevételeit (a nemzetiségi önkormányzatok működésének általános támogatásával együtt) - elkészíti éves költségvetése eredeti előirányzatait. Bevételeknél forrásonként, kiadásoknál kiemelt előirányzatonként.

A Nemzetiségi önkormányzat elnöke a közös önkormányzati hivatal által előkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek.

A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a Nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A Nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a Nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá. A Nemzetiségi önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

A Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a pénzügyi ügyintézőnek úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

A Nemzetiségi önkormányzat önálló elemi költségvetést készít.

Zalakaros Város Önkormányzata a Nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

2.2 A költségvetési előirányzatok módosításának elfogadási rendje

A Nemzetiségi önkormányzat év közben gondoskodik előirányzatának módosításáról. Ez vonatkozhat az elért bevételi többletből (pályázaton elnyert összegek, kamatbevételek, pénzmaradvány, központosított és egyéb támogatások stb.) a kiadási előirányzatok felemelésére, illetve a kiemelt kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.

Az előirányzat átcsoportosításáról a Nemzetiségi önkormányzat határozattal dönt. Az előirányzat módosítást az eredeti költségvetési határozattal azonos szerkezetben kell elfogadni, módosítás esetén egyértelműen megjelölve, hogy melyik előirányzat milyen mértékben módosult. A Nemzetiségi önkormányzat határozatának hiányában az előirányzatok nem módosíthatók.

3. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje

3.1 A Nemzetiségi önkormányzat számlái

A Nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját az 5/2019. (X.18.) számú határozata alapján a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a KÖH végzi.

A Nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát saját számláján köteles lebonyolítani.

A Nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.

A törzskönyvi nyilvántartásba vétellel összefüggő feladatokat a KÖH látja el.

3.2 A költségvetés végrehajtása

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a KÖH látja el.

a) Kötelezettségvállalás

Az éves gazdálkodás során a kötelezettségvállalás a Nemzetiségi önkormányzat elnökét, érintettsége, tartós távolléte, akadályozatása esetén az elnökhelyettest illeti meg, amelyért teljes körű felelősséggel tartozik a kiemelt előirányzatok kereteinek betartása mellett.

Kötelezettségvállalás előtt a kötelezettség vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. A kötelezettség vállalás csak írásban és a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése után történhet.

Kötelezettségvállalások nyilvántartása: A nyilvántartást a KÖH vezeti. A nyilvántartás vezetéséhez a kötelezettségvállalások 1-1 példányát a megrendelést, szerződést, megállapodást stb. az aláírást követő 3 munkanapon belül el kell juttatni a KÖH részére.

b) Pénzügyi ellenjegyzés

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a pénzügyi osztályvezető által kijelölt pénzügyi ügyintéző jogosult.

A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: A jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 

Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, illetve a Nemzetiségi önkormányzat elnökét. Ha a Nemzetiségi önkormányzat elnöke, a tájékoztatás ellenére írásban pénzügyi ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről a Nemzetiségi önkormányzat képviselő testületét haladéktalanul írásban kell értesíteni.

A pénzügyi ellenjegyzés tényét az ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentumán „pénzügyi ellenjegyzés” megjelöléssel, aláírásával igazolja.

c) Teljesítés igazolása

A kiadás teljesítésének utalványozása előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését.

A teljesítés igazolásának a kincstár által számfejtett személyi jellegű juttatások kifizetését kivéve ki kell terjednie valamennyi kiadásra.

Teljesítés igazolás ellátására a Nemzetiségi önkormányzat elnöke, érintettsége, tartós távolléte, akadályozatása esetén az elnökhelyettes jogosult.

A pénzügyi teljesítésre benyújtott bizonylat teljesítés igazolójának a kifizetés jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás, egyéb kötelezettségvállalás teljesítését kell aláírásával igazolnia.

Az igazolási kötelezettség végrehajtását

„A kiadás teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését igazolom„

szöveg megjelölésével és az igazolás időpontjának feltüntetésével kell az arra jogosultnak aláírásával igazolni.

A kötelezettségvállalás alapján elvégzett teljesítés megtörténtét a szolgáltatásnak megfelelő mellékletekkel dokumentáltan (szállítólevél, munkalap, felmérési napló, műszaki átvételi jegyzőkönyv stb.) kell igazolni. Az igazolás történhet a számlán, a kifizetési bizonylaton közvetlenül, illetve a teljesítést igazoló külön nyomtatványon.

d) Érvényesítés

A teljesítésigazolás alapján az érvényesítést a pénzügyi osztályvezető által kijelölt pénzügyi ügyintéző végzi.

Az érvényesítés megtörténtét érvényesítési záradékban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell az „érvényesítve” megjelölést, az érvényesítés dátumát, az érvényesítő aláírását.

Az érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a vonatkozó jogszabályokban, belső szabályzatokban foglaltakat betartották-e.

e) Utalványozás

A kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelésére (továbbiakban utalványozás) a Nemzetiségi önkormányzat elnöke, érintettsége, tartós távolléte, akadályozatása esetén az elnökhelyettes jogosul. Utalványozni csak az érvényesítés megtörténte után lehet. Pénzügyi telejésítésre az utalványozás után kerülhet sor.

4. Számviteli nyilvántartások, adatszolgáltatások, beszámolás rendje

4.1 Számviteli nyilvántartások

A KÖH a Nemzetiségi önkormányzat számviteli és vagyoni nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

A kötelezettségvállalások illetve az előirányzatok nyilvántartásáról bevételeknél forrásonként, kiadásoknál kiemelt előirányzatonként a KÖH, követve az előirányzat módosításokat. A KÖH ellátja továbbá a Nemzetiségi önkormányzat könyvelési, adóbevallási feladatait.

4.2 Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A Nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését külön megállapodás alapján az adott évre vonatkozó szerződés alapján külső szervezet végzi, amelyről, valamint az ellenőrzést végző személyek kijelöléséről a Nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete dönt.

A beszámolókat a KÖH készíti el a gazdálkodás adatai alapján, melyet megküld a Nemzetiségi önkormányzat elnöke részére, aki a Nemzetiségi önkormányzat testülete elé terjeszti. A Nemzetiségi önkormányzat testülete azt megtárgyalja, és erről határozatot hoz.

III. Egyéb rendelkezések

5. A felek jelen megállapodás aláírásával kifejezetten rögzítik, hogy a Települési önkormányzat a Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.

6. Jelen megállapodással nem érintett kérdések tekintetében az Nj. tv., valamint Zalakaros Város Önkormányzata képviselő-testületének rendeletei, határozatai és a Nemzetiségi önkormányzat határozatai az irányadóak.

7. A megállapodás a két testület jóváhagyása után, az aláírás napjától lép hatályba.

8. Az együttműködési megállapodást a Települési önkormányzat képviselő-testülete és a Nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete határozatlan időre kötik. Az együttműködési megállapodás rendelkezései 2020. évre is változatlan feltételek mellett vonatkoznak. Minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni. Az első felülvizsgálat időpontja 2021. január 31.

A fenti megállapodást Zalakaros Város Önkormányzat képviselő-testülete a …../2019. (…….….) határozattal hagyta jóvá, Zalakaros Város Német Nemzetiségi Önkormányzata képviselő-testülete a …/2019. (…....) határozattal hagyta jóvá.

Zalakaros, 2019…………..

1. sz. Függelék a 31/2014.(XI.27.) számú önkormányzati rendelethez^[68]

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete tagjai

POLGÁRMESTER:

NOVÁK FERENC                           

ALPOLGÁRMESTER:

CZIMONDOR NÁNDOR               

KÉPVISELŐK:

KÖTŐ ATTILA        

MAGYARNÉ KOVÁCS JUDIT                 

STÉGLI JÁNOS                                          

VÉGH ANDOR JÁNOS      

VLASICSNÉ DÖRGÖNYE MÁRTA

2. sz. Függelék a 31/2014.(XI.27.) számú önkormányzati rendelethez^[69]

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete Bizottságai:

1./ Gazdasági Bizottság

A bizottság elnöke:  Magyarné Kovács Judit

A bizottság tagjai:    Kötő Attila

                                 Végh Andor

                                 Dr. Virág Zsolt (külsős)           

2./ Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság

A bizottság elnöke:  Vlasicsné Dörgönye Márta

A bizottság tagja:     Végh Andor

                                  Stégli János

                                  Sinkovics Norbert (külsős)