1. § (1) E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások szociális célú települési támogatás keretében nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak, és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város területén életvitelszerűen élő, állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.). 3. § (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6. §- ban meghatározott személyekre.

(2) Életvitelszerűen él Zalakaros városában az a személy, aki számára zalakarosi lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(3)^[2] ,^[3],^[4] A rendelet hatálya a jelen rendelet 21. §-ban szabályozott ellátás tekintetében kiterjed a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Szociális Alapellátó Szolgálat által biztosított házi segítségnyújtás szolgáltatására, Garabonc, Orosztony, Zalaújlak, Gelse, Gelsesziget, Kerecseny, Kilimán, Nagyrada, Zalakaros, Zalamerenye, Pat, Csapi, Zalaszabar, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg, Galmbok, Sand, Zalakomár településeken élő az Sztv. 3. §-ban meghatározott személyekre.

3. § (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Sztv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Hatósági Osztályán (továbbiakban Önkormányzati Hivatal) lehet benyújtani.

(4) Az életvitelszerűséget a kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell. Ehhez szükséges közüzemi számlákat csatolni kell (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról).

(5) A kérelem elbírálása során a Hivatal környezettanulmányt készít az életvitelszerűség ellenőrzésének alátámasztásához.

(6) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(7) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ezt az igazolást elsősorban a NAV-tól kért igazolással teheti meg.

(8) Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, vagy olyan vállalkozást folytat, amelyből származó jövedelme az adójogszabályok szerint nem képez adóalapot, vagy bármilyen más jövedelme van, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni.

(9) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében

(10) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(11) Amennyiben az érdekelt az Sztv.-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

4. § (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

5. § Az Önkormányzat Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott - kérelmeket a Polgármester bírálja el.

6. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja:

• a) iskoláztatási támogatás
• b) beteggondozási támogatás
• c) gyógyszerköltség támogatás
• d) „hazavárunk” támogatás
• e) Babakelengye támogatás
• f) lakásfenntartási támogatás
• g)^[6] Hulladékszállítási díjkedvezmény támogatás
• h)^[7] a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatási díjhoz támogatás

(3) A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján az alábbi rendkívüli települési támogatást nyújtja:

• a) temetési támogatás
• b) eseti rendkívüli települési támogatás
• c) kamatmentes kölcsön

(4) Az önkormányzat által megállapított ellátásokat az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

7. § . (1) Települési támogatás formájában adható iskoláztatási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal

(2) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(3) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

(4) A támogatási összeg megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező gyermekére való tekintettel milyen állami és önkormányzati támogatásokban részesült a kérelem benyújtásának évében.

(5) A kérelme benyújtásának határideje tárgyév július 15-től augusztus 15-ig terjed.

(6) Az elbírálásra legkésőbb augusztus 31-ig kerül sor.

8. § (1) A Képviselőtestület beteggondozási támogatást állapít meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

• a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 §-ában meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,
• b) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.

(2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(3) Az beteggondozási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

• a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója
• b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét,
• c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(6) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

• a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
• b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
• c) az ápolt személy meghal,

(7) Az ápolt személy halála esetén a beteggondozási támogatás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

9. § . (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az:

• a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 % egyedülálló esetén 250 % nem haladja meg, és
• b) aki a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult, igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 15 %-át.

10. § (1) Zalakaros Város Önkormányzata a felsőoktatásban tanuló zalakarosi fiatalok számára lakóhelyükhöz történő kötődés céljából és az oktatási intézménybe történő eljutás költségeinek enyhítésére települési támogatást biztosít.

(2) Támogatás iránti kérelmet az a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező hallgató nyújthatja be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat.

(3) A támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.

(4) A támogatásra való jogosultság megállapítása két egymást követő tanulmányi félévre, azaz 10 hónapra, havi egy alkalomra (oda- visszaút) szól. A család jövedelmi viszonyainak figyelembevételével 2 x 5 hónapra, utazási jegy ellenében, amely az érvényes másodosztályú vasúti-, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik.

(5) A kérelmeket a hallgatók az Önkormányzati Hivatalban az ott igényelhető adatlapon a (6) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásával nyújthatják be minden év szeptember 30-ig. A kérelmek elbírálását követően a jogosultság fennállása esetén az utazást dokumentáló jegyek leadására két alkalommal kerülhet sor félévente február 15-ig illetve július 15-ig.

(6) A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolást és a diákigazolvány másolatát, a közös háztartásban élő családtagok kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolást. Az utazást dokumentáló jegy (ek) eredeti példányait, az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig egyszeri leadással a félévre vonatkozóan. összegyűjtve kell a Hivatalhoz benyújtani, ezt követően kerülhet sor a kifizetésre.

(7) A támogatásra jogosulatlanná válik az a hallgató, aki évközben a tanulmányait megszakítja, vagy a félévét halasztja.

(8) Az támogatás folyósítása megszűnik a pályázó Zalakarosról való elköltözésével.

(9) A támogatás összege a családban az egy főre jutó jövedelem alapján:

11. § (1) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklése céljából az(ok) a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Zalakaroson tartózkodó szülő(k) jogosult(ak), aki(k):

(2) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelem a gyermek születését követő 60 napon belül terjeszthető elő, a határidő jogvesztő.

(3)^[10] ,^[11] A támogatás mértéke 100 000 Ft.

(4) Amennyiben a támogatott állandó lakóhelyét a gyermek születését követő 5 éven belül megváltoztatja, úgy a támogatást időarányos részét vissza kell fizetnie.

12. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt. E támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatásnak minősül.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

13. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

13/A. § (1) A hulladékszállítási közszolgáltatással érintett ingatlanban, lakóhellyel rendelkező ingatlanhasználó magánszemély kérelme alapján, az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 50 %-ának megfelelő kedvezmény adható amennyiben:

• a)^[14] egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át, nem egyedül élő kérelmező esetében a kérelmező és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 240%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona;
• b) a kérelmezőnek nincs települési szilárd hulladék közszolgáltatási díjtartozása;
• c) a kérelemmel érintett ingatlanban (lakásban) vállalkozási, üzleti (szálláshely-szolgáltatási) tevékenység nem folyik.

(2)^[15] Az (1) bekezdésen túl az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 100 %-ának megfelelő kedvezmény adható, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy a kérelmező az (1) bekezdés b) és c) pontjának megfelel.

(3) A kedvezményt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.(továbbiakban: Koordináló szerv) a kibocsátott számlában köteles biztosítani és egyben olyan nyilvántartást vezetni, amely alkalmas a feltételek nyomon követésére.

(4) Az ingatlanhasználó a kedvezményre való jogosultságát elveszti amennyiben a díjtartozás behajtására közadók módjára került sor.

(5) A kérelmet a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jövedelem igazolását a szociális ellátásokra vonatkozó eljárási szabályok szerint kell csatolni.

(6) A díjkedvezményt a Koordináló szerv a az önkormányzati határozat kézhezvételét követő hónap első napjától köteles biztosítani.

(7) Amennyiben az ingatlanhasználó jogosulatlanul vette igénybe a díjkedvezményt, az elévülési időn belül köteles a késedelmi kamatokkal növelt közszolgáltatási díjkedvezmény összegét az önkormányzat részére megfizetni.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek megváltozását az ingatlanhasználó 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz. A díjkedvezmény a feltételek megszűnését követő hónap első napján szűnik meg. A díjkedvezményre való jogosultság tárgyév december 31-ig érvényes, ezt követően ismételten igényelhető.

(9)^[16]

13/B. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatással érintett ingatlanban, lakóhellyel rendelkező ingatlanhasználó magánszemély kérelme alapján, az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 50 %-ának megfelelő támogatás adható amennyiben:

• a) egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át, nem egyedül élő kérelmező esetében a kérelmező és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 240%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona;
• b) a kérelmezőnek nincs a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatási díjtartozása;
• c) a kérelemmel érintett ingatlanban vállalkozási, üzleti (szálláshely-szolgáltatási) tevékenység nem folyik.
• d) a kérelemmel érintett ingatlan közüzemi csatornahálózattal el nem látott területen fekszik.

(2) Az (1) bekezdésen túl az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 100 %-ának megfelelő támogatás adható, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy a kérelmező az (1) bekezdés b)- d) pontjainak megfelel.

(3) A kérelmet a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jövedelem igazolását a szociális ellátásokra vonatkozó eljárási szabályok szerint kell csatolni. A kérelemhez csatolni kell a közszolgáltató által kiállított számla másolatát. A támogatás a 2017. július 1. után történt szolgáltatásteljesítés után kiállított számla alapján kérelmezhető.

(4) Az ingatlanhasználó a támogatásra való jogosultságát elveszti amennyiben a díjtartozás behajtására közadók módjára került sor.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, az elévülési időn belül köteles a késedelmi kamatokkal növelt támogatás összegét az önkormányzat részére megfizetni.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek megváltozását az ingatlanhasználó 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz. A támogatás a feltételek megszűnését követő hónap első napján szűnik meg. A támogatásra való jogosultság tárgyév december 31-ig érvényes, ezt követően ismételten igényelhető.

14. § (1) Temetési támogatásban részesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
• b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni.

(5) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a támogatást megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

15. § (1) Eseti rendkívüli települési támogatásban részesíthető az aki:

• a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

16. § (1) Az eseti támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%- át.

(2) Egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%- át.

(3) Az eseti támogatás egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb hat alkalommal adható, melynek mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg.

(4) Azon személyek, akik az önkormányzattól és a Járási Hivataltól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, eseti támogatást évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(5)^[18] Az egészségügyi állapotával, betegségével, gyógykezelésével kapcsolatosan rendkívüli élethelyzetbe került személy részére hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb kettő alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható a települési támogatás. A támogatási kérelem beadásakor a gyógykezelést igazolni kell. Ebben az esetben a települési támogatás összege alkalmanként maximum 50.000 Ft-ig terjedhet.

17. § (1)^[19] Az eseti támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön visszafizetésére kötelezett tartozáselismerő nyilatkozatát közjegyzői okiratba kell foglalni az önkormányzat költségén. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év, mely indokolt esetben, kérelemre legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

18. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) Az Sztv. 48. §. (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

19. § ^[22] (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák:

• a) étkeztetés
• b) házi segítségnyújtás
• c) család- és gyermekjóléti szolgáltatás

(2)^[23] Az ellátás iránti kérelem az Sztv. 93. § /1/ bekezdésében meghatározott módon:

• a) Étkeztetés esetén a szociális gondozónál
• b) Házi segítségnyújtás és család- és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a Szociális Alapellátó Szolgálatban nyújtható be

A kérelem család- és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a kérelmező/ellátást igénylő lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Polgármesteri Hivatalánál/Közös Önkormányzati Hivatalnál nyújtható be, amennyiben a házi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmet az igénylő a Közös Önkormányzati Hivatalnál nyújtja be, az haladéktalanul továbbításra kerül az intézmény vezetőjéhez.

(3) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani.

(4) Az alapellátás megszűnik, ha:

• a) a jogosult meghal,
• b) az ellátás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn,
• c) a /1/bek. a. pontja szerinti ellátást – indokolatlanul – 30 munkanapon át folyamatosan nem veszi igénybe a jogosult.

(5) A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente 2 alkalommal e rendelet 19. §. /1/bekezdés a. pontjában meghatározott ellátás esetében 11. számú mellékleteként, a 19. §. /1/bekezdés b. pontjában meghatározott ellátás esetében 12. számú mellékleteként állapíthatja meg az Szt térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

(6)^[24] A család- és gyermekjóléti szolgáltatásért térítési díj nem állapítható meg.

(7) Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

20. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk,
• d) pszichiátriai betegségük,
• e) szenvedélybetegségük, vagy
• f) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetést az önkormányzat a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár konyháján keresztül biztosítja

• a) elviteli lehetőséggel,
• b) indokolt esetben házhoz szállítással.

(8) Az étel házhoz történő szállítására vonatkozó igény esetén az egészségügyi rászorultságot – háziorvosi igazolással kell – bizonyítani.

21. § ^[25] (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Sztv. 63. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet.

(4) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet.

22. § ^[26] (2)^[27] Az Önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgáltatás szociális alapellátást Zalakaros Város Önkormányzata által fenntartott egyszemélyes család-és gyermekjóléti szolgálat által látja el, mely szolgálat ellátási területe a Gyvt. 94. § (2a) bekezdése alapján kiterjed a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések lakosságára is.

23. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 58/B. §. (2) bekezdésére hivatkozással Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepció kialakítása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3) A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester; a jegyző; a Pénzügyi, Városfejlesztési és Humánpolitikai Bizottság elnöke, a háziorvos; a védőnő; a Szociális Alapellátó Központ vezetője, a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár vezetője.

24. § (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 38/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelet.