Zalakaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének

15/2016. (VI.30.) számú rendelete

a közterület használatáról és táblák, feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozásáról

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 54 § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §.

Az önkormányzati rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek a városképi, városrendezési, környezetvédelmi, ellátási, valamint a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot.

A rendelet hatálya

2. §

Zalakaros Város közigazgatási területén a rendelet hatálya kiterjed

1. A közhasználatra szolgáló, minden olyan Zalakaros Város Önkormányzata tulajdonában és használatában álló területre, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként, vagy közparkolóként szolgáló részeit is.

2. Építmények közterületről látható homlokzatára.

3. Mindazon ingatlanra, ingatlanrészre, amely a közhasználat céljára került átadásra, illetve az egyéb önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokra.

4. Mindazon természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a közterületet igénybe veszik, illetve akik/amelyek Zalakaros város közigazgatási területén hirdető-berendezést, hirdetményt kívánnak elhelyezni.

5. Azokra a hirdető-berendezésekre, táblákra, feliratokra, falragaszokra, plakátokra, amelyek közterületen vannak kivéve:

a) a KRESZ hatálya alá tartozó táblákat, feliratokat, jelzéseket

b) a közlekedési állomások, megállóhelyek tábláit, feliratait, kivéve a 31.§. 13. pontjában meghatározott várakozóhelyeket.

c) a településrészek, közterületek névtábláit, a házszámokat és a lakások névtábláit

d) a biztonsági /balesetmegelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi, stb./ táblákat, feliratokat,

     jelzéseket.

(6) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos – az 1998. évi I. tv.-ben, valamint a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletben szabályozott – eljárásra. Ezekben az esetekben – a közút területét érintő használat iránti kérelmeket a közút kezelőjéhez kell benyújtani.

A közterület használati engedély

3. §

1. A közterületet rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély birtokában lehet (továbbiakban: közterület-használat).

2. ^[1]A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy. Az első fokú eljárás lefolytatása Zalakaros Város Polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) átruházott hatáskörébe tartozik. A Polgármester illetékessége Zalakaros Város közigazgatási területére terjed ki. Az eljárás lefolytatására az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni

3. Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterület-használati engedély az építési engedélyben foglalt feltételekkel, legkorábban az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától adható ki.

4. Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

1. ^[2],^[3] az üzletet magában foglaló építmény közterületről látható homlokzatának reklámcélú igénybevételéhez, a közterületbe 10 centimétert meghaladóan benyúló üzlethomlokzat (portál), továbbá a kirakatszekrény, cégér, címtábla, védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet (továbbiakban: előtető), bármilyen reklámhordozó, valamint megállító-tábla elhelyezésére, továbbá szórólap osztásához;
2. árusító és egyéb fülke, árusításra szolgáló pavilon elhelyezésére, amennyiben az nem az Önkormányzat megrendeléséből történik
3. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, várakozó helyet jelző tábla, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, elhelyezésére,
4. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,
5. ^[4]szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, valamint közhasználatú tárgy (pad, figyelmeztető és tájékoztató tábla, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,
6. távbeszélő fülke, fülkenélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére,
7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, amennyiben az nem Önkormányzati megbízásból történik
8. alkalmi és mozgó árusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, közterületen árusítható termékek árusítására,
9. vendéglátó-ipari előkert céljára,
10. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai sport- és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység továbbá mutatványos tevékenység céljára, amennyiben az nem az Önkormányzat megrendeléséből történik,
11. ^[5],^[6] ha jogszabály másként nem rendelkezik közterületen elhelyezett, illetve azon lévő reklámfelirat elhelyezéséhez,
12. fogatolt személyszállító jármű várakozási helyéhez,
13. filmforgatás céljára, amennyiben az nem az Önkormányzat megrendeléséből történik,
14. Egyéb – a közterülethez közvetlenül kapcsolódó építmény funkciójához kötődő - célú felhasználás (különösen a területtel nem rendelkező építmények esetében)
15. fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben az nem az Önkormányzat megbízásából történik,
16. az üzemképes, valamint az érvényes hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező járműveknek 3 napot meg nem haladó tárolására,
17. mutatványos, cirkuszi tevékenységre, utcai zenélésre, éneklésre, bűvészmutatványra, üzleti célú képzőművészeti tevékenység folytatására,
18. a közterületek fentiekben fel nem sorolt, rendeltetéstől eltérő használatára.

5. Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek előre nem tervezhető, halasztást nem tűrő üzemzavar- és hibaelhárítási munkáihoz,

b) rövid (2 órát meg nem haladó időtartamú) sport-kulturális és politikai rendezvényhez, amennyiben az a közlekedést nem akadályozza, illetve jogszabályi előírásokat vagy egyéb közérdeket nem érint.

c) tüzelő, vagy egyéb anyag és dolog vagy tárgy rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az 48 óra időtartamot nem halad meg, továbbá az építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 48 óránál rövidebb időtartamú lerakására, illetve elhelyezésére, mely a közlekedést nem akadályozhatja.

d) elárusító helyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg elhelyezéséhez, amennyiben az nem haladja meg a 3 órás időtartamot

6. Nem adható ki közterület-használati engedély:

1. az országos közúthálózathoz tartozó, nem önkormányzati közutak mentén, kivéve, ha a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé illetve a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges.
2. az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületre kereskedelmi tevékenység végzésére, kivéve az 5. §-ban meghatározott eseteket.
3. elárusító helyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására, amennyiben megha-

ladja a 3. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartamot

4. városképi, műemléki környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra,
5. jogszabály által meghatározott, közterületen árusítható termékek körébe nem tartozó termékekre, vagy jogszabály által tiltott helyre és esetben,
6. szeszesital és dohányáru forgalmazására, kivéve az üzletek elé történő kitelepülést és jelentősebb kulturális, sport, politikai célú rendezvényekhez, árubemutatáshoz, reklámtevékenységhez kapcsolódó alkalmi árusítást,
7. mobil árusításra 22.00 – 06.00 óra között,
8. sátorgarázs elhelyezésére.
9. közúti személyfuvarozásra szolgáló járművek továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények közterületi tárolására,
10. zöldfelületre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,
11. a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,
12. zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve engedélyezett tűzijáték),

(7)     Nem adható ki közterület-használati engedély annak, akinek Zalakaros Város Önkormányzatával szemben lejárt határidejű tartozása van.

 (8)      Árubemutatásra és üzlet előtti kitelepülésre csak annak az üzemeltetőnek (bérlőnek, használónak) adható ki közterület-használati engedély, aki a kereskedelmi tevékenysége vonatkozásában a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabálynak megfelelő bejelentést megtette vagy érvényes működési engedéllyel rendelkezik az árubemutatásra, vagy kitelepülésben érintett üzlethelyiségre.

(9) Kiemelt jelentőségű közterületnek minősülnek az alábbi közterületek:

            - Gyógyfürdő tér

            - Dísz tér

            - A Fürdő Termál u.-i bejárata előtti közterület

            - „Termáltó és Ökopart” területe

4. §

(1) A közterületen elhelyezett épületek, felépítmények mobil eszközök elhelyezésekor különös figyelemmel kell lenni annak városképbe történő illeszkedésére. Ezt a város kiemelt jelentőségű közterületein a főépítésznek külön véleményezni kell.

(2) Amennyiben a tulajdonos vagy bérlő e feltételnek a tevékenysége gyakorlásához szükséges eszközökkel, felépítményekkel nem tesz eleget vagy nem köt erre vonatkozó együttműködési megállapodást az önkormányzattal, a főépítész által meghatározott feltételek megvalósítása céljából,  részére közterület-használati engedély nem adható ki vagy a már korábban kiadott közterület használati engedélyt vissza kell vonni illetve az ilyen felépítményre vonatkozóan benyújtott kérelmet el kell utasítani.

(3) Az együttműködési megállapodásban az önkormányzat megelőlegezheti a megépítés költségeit a kérelmező pedig vállalja a költségek megfizetését. A visszafizetési kötelezettségre az önkormányzat részletfizetést engedélyezhet.

(4) Az együttműködési megállapodás megkötése a Polgármester hatáskörébe tartozik, aki döntéséről a képviselőtestületet köteles tájékoztatni.

(5) Az együttműködési megállapodásban foglaltaknak összhangban kell lennie a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2013. (V.28.) számú önkormányzati rendelettel.

5 §

(1) Közterületen csak a forgalomba hozandó áru jellegéhez illő, esztétikus, dekoratív, a gyalogos forgalmat nem akadályozó mobil (mozgatható) árusítóhely engedélyezhető. Közterületen elhelyezett köztéri bútorokhoz mobil árusítóhely, illetve hirdetőtábla nem rögzíthető, a köztéri bútor használata ily módon nem akadályozható.

(2) Mobil (mozgatható) árusítóhely – amennyiben nem üzemel – a közterületen a közterület-használati engedélyben szereplő időszakon túl nem tárolható, azt az engedélyezett időszak elteltével közterületről el kell távolítani.

(3) Az üzletek előtti – az üzlet homlokzatával érintkező – közterületeken a külső árusítás, valamint a vendéglátó egységek kerthelyiség jellegű kitelepülése akkor engedélyezhető, ha a berendezés esztétikus, városképbe illő és gyalogos forgalmat nem akadályozza. Az árusítás befejeztével a berendezést közterületről el kell távolítani.

(4) Az üzletportál, kirakat, utcai főbejárat elé 5 méteren belül csak az üzlet üzemeltetőjének hozzájárulásával adható közterület-használati engedély.

6.§

(1) A közterület-használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybe vett területet és a környezetét tisztántartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén az engedélyes ezen kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni. Amennyiben a rendezvény befejezési időpontja 24 óra, úgy az engedélyes e kötelezettségének a következő nap 9 óráig köteles eleget tenni.

(2) Engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a helyszínen tartani és azokat az engedélyező hatóság, az ellenőrzéssel megbízott szerv, a szakhatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

A közterület filmforgatási célú használata

7. §

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)  A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

3. A közterület-használati díj fizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartama.

(5) Vasárnapra és ünnepnapra filmforgatási célú közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(7)  A kiemelt területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m² területet.

(8)  Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(9) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(10) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.”

A közterület-használati engedély iránti kérelem

8. §

(1)^[7]  A közterület használati engedély kiadására irányuló kérelmet a Zalakarosi Közös     Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az 5. sz. mellékletben szereplő nyomtatványon, az abban szereplő tartalommal és mellékletekkel”

(2) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(3) Ha a közterület-használat ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, stb. elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedély az ingatlan tulajdonosának vagy az építtetőnek, illetve a kivitelezőnek adható ki.

(4) A kérelem hiánytalan benyújtását követően az eljáró hatóság az e rendeletben meghatározott esetekben megkeresi az érintett szakhatóságokat. A szakhatósági hozzájárulások megadását követően a Polgármester határozattal dönt a közterület-használat engedélyezéséről, a közterület-használat feltételeiről valamint közterület-használat díjáról.

(5) A közterület-használati engedélyt a jogosult köteles a közterület-használat során magánál tartani és a Hivatal által folytatott ellenőrzése során felmutatni.

(6) A közterület-használati engedély jogosultja kizárólag az engedélyben meghatározott módon, az engedélyező határozatban meghatározott feltételek teljesítésével használhatja a közterületet.

(8) A közterület-használat jellegétől függően az engedélyező hatóság az e) pontban szereplő adatok becsatolásától eltekinthet, különösen abban az esetben, ha a közterület-használat jogosultja (engedélyes) a határozott idejű közterület-használati engedélye lejárta után változatlan műszaki feltételekkel kéri az engedély újbóli kiadását.

A közterület-használati engedély kiadása

9. §

(1) A közterület-használati engedély iránt előterjesztett kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a településrendezési, építési, műemlékvédelmi, városképi, környezetvédelmi, esztétikai, közegészségügyi és közlekedésrendészeti, valamint közrendi, közbiztonsági, köznyugalmi szempontokat, illetőleg előírásokat, továbbá a közreműködő szakhatóságok által előírt követelményeket, illetve ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

(2) A közterület-használat – a 8. §. (3) bekezdésében említett feltételek megléte esetén – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás esetenként) legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.

(4) Az adott közterület használatát – a pályázati eljárás kivételével – az elsőként kérelmező részére kell engedélyezni.

(5) A közterület-használat jogosultja (engedélyes) a közterület-használat újbóli kérelmezésénél elsőbbséget élvez.

(6) Az engedélyezett közterület-használat – az engedélyes kérelemére – szüneteltethető.

(7) A közterület használatára engedély csak az alábbi feltételekkel adható ki:

1. Építési munkánál az építtető vállalja sitt, építési és egyéb törmelék napi elszállítását, a „szóródó” anyagok kaloda közötti tárolását és szükség szerinti letakarását, az építési terület környékének állandó és folyamatos tisztántartását az építési munkálatok ideje alatt.
2. ^[8] A városközpontban lévő Gyógyfürdő tér 11. pavilon soron a kerthelyiség vagy vendéglátó    terasz, üzletelőtér esetén minimum 4 m széles – a termelői piac sor térkövezett szegélyétől számított - gyalogos forgalom számára alkalmas közlekedési sáv szabadon maradjon.
3. Árubemutatásra nem használhatók az épület homlokzata, a kerítés és annak elemei (ideértve a kaput, kapuszárnyat és kaputartó oszlopokat is), kivéve az ajtószárnyra helyezett kirakatszekrényt, és az építéshatósági engedély alapján létesített kirakatszekrényt.
4. Előtető csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) által előírt mértékig nyúlhat közterületbe.
5. A járdán a közterület-foglalás a gyalogosforgalmat és a mozgáskorlátozottak járművének forgalmát nem akadályozza.
6. ^[9] A kerthelyiséget vendéglátó teraszt vagy üzletelőteret kialakítani, vagy azt megváltoztatni  csak a településképi bejelentés beadását követően lehet.

(8) Az engedélynek tartalmaznia kell:

1. a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
2. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
3. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
4. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
5. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,
6.       a keletkező hulladék és szemét elszállítására vonatkozó előírást,
7. a 14.-15. § és a 17. §. -ban említett jogkövetkezményeket,
8. a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek számára vonatkozó előírást.
9. valamint a közterület-használat mértékének megállapítása során figyelembe vett korlátozó körülményeket (különösen: közlekedők, járdák, növényzet)

(9) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előirt módon történhet.

(10) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben:

1. szükség szerint elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,
2. elő kell írni, hogy – ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre festeni,
3. az engedélyben elő kell írni a járda- és útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kímélését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartását, rendjének fenntartását és visszaadás előtti feltakarítását,
4. elő kell írni, hogy közterületen törmelék csak konténerben helyezhető el.

(11) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás milyen módon történhet.

(12) Figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterületet – tartozékaival együtt – mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani, ahányszor a hiba kiújul.

(13) Ha az engedélyes eme kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállását.

(14) Az engedély tartalmazza a közterület-használat megszüntetésére és az engedély megvonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a tulajdonosi hozzájárulás feltételeit.

(15) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

1. engedélyessel
2. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal
3. a közterület-használati díj beszedésével megbízott pénzügyi csoporttal
4. a közterülettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorló polgármesterrel

A közterület-használati engedély érvénye

10. §

(1) Az engedély:

1. a meghatározott idő elteltéig,
2. a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg
3. a visszavonásig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

A közterület-használat ideje, formája

11. §.

A határozott időre szóló közterület-használat legkisebb időtartama fél nap (6 óra), leghosszabb időtartama 5 év, ideértve a pavilon létesítésére vonatkozó közterület használati engedélyek időtartamát.

A közterület-használati díj

12. §.

(1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. Mértékét a rendelet1. számú mellékletében foglalt díjtételek alapján kell megállapítani; a képviselőtestület tulajdonosi jogából eredően a melléklet szerinti díjtételtől eltérhet, ha idegenforgalmi vagy városképi szempontból fontos közterület-használatra megállapodást köt.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét (cég- cím-, hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak hirdetési felületét is), valamint a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.

(3) A közterület használati díj szempontjából a 6 órát meghaladó közterület használat egésznek számít, valamint minden megkezdett év, hó, m² és fm is egésznek számít.

(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni

(5) Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 2 m²-nek tekintendő.

(6) ^[10] Az 1. számú mellékletében meghatározott díjtételek közül az 1. i) ponttól az 1. n) pontig 50 %-al csökkenthető annak mértéke, ha a közterületet fél napra (max. 6 órára) kívánják igénybe venni.

(7) Az 1. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díjak az Áfa-t nem tartalmazzák.

(8)^[11] Az üdülési főszezon ideje alatt (május 1-től szeptember 30-ig) a kiemelt jelentőségű közterületeken az 1. sz. mellékletben meghatározott 1.e), 1.g), 1.h), 1.i) 1.j), 1.k), 1.l) pontokban felsoroltak kivételével a díjak 100 %-al emelendők.

(9)^[12] A közterület-használati engedély kiadásának feltétele, hogy a díj a kérelem hatósághoz történő beérkezését követően - a hatóság részéről végzésben meghatározott egyösszegben - a megadott számlaszámra befizetésre kerüljön. A hatóság a kérelem beérkezését követően 8 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt a közterület használati díj mértékéről, melynek befizetésesére a végzés kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésre. A közterület-használati engedély a közterület-használati díj befizetése után (amint az Önkormányzat számlájára a teljes összeg megérkezik) kerül kiadásra. A befizetés elmaradása esetén a kérelmet el kell utasítani.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

13. §.

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
2. közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezés,
3. a postai és távközlési tevékenységével kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése,
4. az országos és helyi közforgalmú közúti vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése,
5. a szobrok, emlékművek, dísz kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése, valamint
6. a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.

g)   a közérdekű információt tartalmazó hirdető-berendezések után.

h)   nemzetiségek, testvérvárosok kultúráját hirdető csoportok, illetve azok tagjai, a város kulturális életéhez illeszkedő programok esetén.

i)    Az Önkormányzat által szervezett lomtalanítás ideje alatt kihelyezett lomok.

j)    Az Önkormányzat, vagy az intézményei által megrendelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület-használat.

k)^[13], ^[14]  A Zalakarosi Turisztikai Egyesület, a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. és a Zalakarosi Közösségi Ház és Könyvtár által rendezett közterület használati igénnyel járó rendezvény esetén.

(2) Az engedélyező hatóság indokolt esetben – kérelemre – a közterület-használati díj fizetésére részletfizetést engedélyezhet, illetve a közterület-használati díj fizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, ha kifejezetten ingyenes sport, vagy kulturális rendezvény, jótékony célú vagy közérdekű tevékenység, a hitéletet és a vallási érzületet bemutatni és terjeszteni kívánó tevékenység vagy rendezvény a történelmi egyházak, illetve helyi egyházi rendezvényhez, egyházi ünnephez szorosan kapcsolódó rendezvény indokolja a méltányos elbírálást.

(3) Amennyiben rendezvényüket előzetesen- legalább 3 munkanappal annak megtartása előtt-a Hivatalnál bejelentették, és a rendezvény megtartásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek, nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. Választási kampány idején a bejegyzett pártok és más társadalmi szervezetek helyi csoportjainak.
2. Jótékonysági tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek.
3. Egészségvédelmi, környezet-védelmi bemutatót, tüntetést és vallási ünnepet rendezőnek.

(4) A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható részbeni vagy teljes felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja.

A közterület-használat megszűnése, megszüntetése és az engedély megvonása

14. §.

(1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelemre – másutt kell a közterület-használat lehetőségét felajánlani.

(2) Megvonható a közterület-használati engedély, ha:

1. az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést, vagy bűncselekményt követ el, vagy a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 26/2013. (IX.13) számú önkormányzati rendelet előírásait megszegi, illetve ha fizetési kötelezettségének a felszólítást követő 30 napon belül nem tesz eleget.
2. ^[15] az engedélyes a közterületet a Település gondnokok felszólítása ellenére sem az engedélyezett célra és módon használja,
3. ^[16]
4. a közterület használója a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló zajrendeletben foglaltakat 1 éven belül második alkalommal is megszegi,
5. ^[17]
6. ^[18] Az engedély visszavonható, amennyiben az engedélyes kétszeri írásos felszólításra sem tartja be a kiadott engedélyben foglaltakat.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) A közterület-használati engedélyt a Polgármester visszavonja, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(5) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, jogutód részéről fel nem használható.

(6) A használó a közterület-használati engedély bármely okból történt megszűnése vagy visszavonása esetén - eltérő megállapodás hiányában - köteles a közterületet minden kártérítési igény nélkül a hatóság által előírt módon az eredeti állapotban helyreállítani. Ellenkező esetben a tulajdonos a közterület használójának terhére és veszélyére állítja helyre a közterületet.

(7) Közhasználatú zöldterületek használata esetében használó köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni, és a tevékenysége befejezését követő 5 – külön engedéllyel 30 – napon belül az eredeti állapotot helyreállítani.

(8) Ha a közterület-használat a (2)-(3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

(9) Ha a közterület-használati engedély a (2) bekezdés e) pontja alapján került visszavonásra, a kérelmező részére az adott tárgyévben hirdető berendezésre közterület-használati engedély nem adható.

A járművek parkolásának, tárolásának és roncsautók elszállításának szabályai

15.§.

(1) Közterületen üzemképtelen jármű és használatra alkalmatlan mezőgazdasági jármű nem tárolható. Az üzembentartó köteles azt saját költségén haladéktalanul eltávolítani.

(2).Ha az üzemképes jármű hatósági engedéllyel, jelzéssel – rendszám – nem rendelkezik, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig legfeljebb 3 napig tárolható.

(3) Közterület-használati engedélyt az üzembentartó köteles kérni.

(4) A közterület-használati engedély csak meghatározott időre, legfeljebb 3 napra és csak mellékútvonalra adható.

(5) Az üzembentartó köteles az engedélyt a járművön jól látható helyen elhelyezni.

(6) Amennyiben a városgondnoksági csoport közterületen elhelyezett, érvénytelen hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező járművet észlel

1. fénykép- vagy videofelvétel útján rögzíteni kell a jármű elhelyezkedését, a helyszínt, valamint a tapasztaltakról feljegyzést készít, melyet az illetékes hatóság felé megküld.

2.  tájékoztatást helyez el a jármű szélvédőjén, hogy a tulajdonos vagy üzembentartó a járművet haladéktalanul szállítsa el, ellenkező esetben 30 nap elteltével a jármű elszállításra kerül,
3. 30 nap elteltével ellenőrizni kell, hogy a jármű elszállítására sor került-e, amennyiben a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű, vagy az érvénytelen hatósági jelzéssel rendelkező jármű egy hónapon túl közterület-használati engedély hiányában még mindig közterületen áll, fénykép- vagy videofelvétel útján újból rögzíteni kell a jármű elhelyezkedését, valamint a helyszínt.

(7) Az (6) bekezdés c) pont szerinti esetben, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (továbbiakban: KRESZ) 59. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a járművet a Hivatal illetékes osztálya elszállíttathatja, az erre a célra kijelölt tároló helyre.

(8) A jármű elszállítására a településgondnoksági csoport két tagja jelenlétében kerülhet sor,. A jármű elszállításának megkezdése előtt a járműről fénykép- vagy videofelvételt továbbá feljegyzést kell készíteni, melyet a településgondnoksági csoport megküld a Hivatal részére. A Hivatal a feljegyzés alapján jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek tartalmaznia kell

1. az intézkedés időpontját;
2. az intézkedés okát a jogalap megjelölésével;
3. az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját;
4. az intézkedő felügyelők azonosító adatait és aláírásait;
5. a jármű elszállítás előtti helyét;
6. a jármű rendszámát (amennyiben lehetséges), gyártmányát, típusát, színét és külföldi rendszámú jármű esetén az államjelzését;
7. a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit és egyéb meghibásodását;
8. a tároló hely címét, illetőleg azt a helyet ahol az elszállított jármű található, valamint annak a személynek a nevét és telefonszámát, akitől a jármű a költségek megfizetését követően kiváltható;
9. a településgondnok által lezáratlanul talált járműben levő ingóságok jegyzékét.

(9) A jármű elszállításával egyidejűleg a Hivatal a Zalakarosi Rendőrőrsöt minden esetben rövid úton – az elszállításról készült jegyzőkönyv megküldésével – haladéktalanul írásban értesíti, valamint az elszállított jármű forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a Hivatal honlapján közzéteszi.

(10) Az elszállított járművet a Hivatal az üzembentartó illetve a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint. Az elszállítással kapcsolatos költségek és a tárolás költségei a tulajdonost (üzembentartót) terhelik.

(11) Az üzembentartó, illetve a tulajdonos személyazonosságának, valamint jogosultságának igazolását követően az elszállítás, a tárolás valamint – amennyiben a 15. § (18) bekezdésben meghatározott szakértői értékbecslésre sor került – a szakértő költségeinek, valamint a jármű tárolás és az elszállítás költségeinek Hivatal részére történt megtérítése után a járművet kiválthatja és birtokba veheti. A jármű átvételét a jármű tulajdonosa (üzemeltetője) birtokbavételi átvételi elismervényen igazolja

(12) Ha a tulajdonos, illetve az üzembentartó az elszállítást követő három munkanapon belül nem kéri az intézkedés megszüntetését, a Hivatal intézkedik a jármű tulajdonosának (üzemeltetőjének) megállapításáról.

(13) Abban az esetben, ha a jármű tulajdonosa, illetve üzembentartója kilétének megállapítása a jármű felnyitását igényli, úgy a beszállítást követő 3. munkanap után a Hivatal kijelölt köztisztviselője egy fő településgondnok jelenlétében jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni és a szükséges adatok megállapítását követően le kell zárni. A jegyzőkönyvben a felnyitás és a lezárás tényén felül rögzíteni kell az azonosításhoz szükséges adatokat, a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során tapasztalt, beszállításkor nem rögzített sérüléseket. A fenti eljárásról videofelvételt kell készíteni.

(14) A külföldi rendszámtáblával ellátott jármű elszállítása esetén a külföldi üzemeltető adatait a közúti közlekedési nyilvántartási szerv útján az 15. § (8) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv egy példányának megküldésével annak az államnak az illetékes hatóságától kell beszerezni, ahol a járművet forgalomba helyezték.

(15) Ha a tulajdonos (üzembentartó) kiléte megállapítható, a Hivatal a beszállítás napjától számított 15 napon belül köteles írásos felszólítást küldeni a 15. § (8) bekezdés szerinti jegyzőkönyv egy példányának megküldésével, hogy a tulajdonos (üzembentartó) a fizetési kötelezettségét teljesítse és a járművet vegye birtokába, illetőleg a járművet a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül szállítsa el.

(16) Ha a tulajdonos (üzembentartó) a fenti tizenöt napos határidő elteltével nem jelentkezik a jármű átvételére, a határidő elteltét követő három napon belül a felszólítást meg kell ismételni.

(17) A (15)-(16) bekezdések szerinti felszólításban fel kell hívni a tulajdonos (üzembentartó) figyelmét mulasztásának (18)-(19) bekezdések szerinti jogkövetkezményeire.

(18) Amennyiben a jármű tulajdonosa (üzembentartója) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított 90 napon belül nem veszi birtokba, a Hivatal a járművet az elszállítástól számított 1 év elteltével értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja. Amennyiben értékesítésre nem kerül sor, a Hivatal szakértőt kér fel a jármű értékének megállapítására.

(19) Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(20) Ismeretlen tulajdonos, üzembentartó esetén a talált dolgok értékesítése során befolyt összeget – a költségek levonása után – a Zalakaros Város Önkormányzata költségvetési számlájára kell átutalni.

(21)  ^[19]Lakókocsi és lakóautó közterületen campingezési céllal nem tárolható. Tárolásnak minősül, ha a jármű 22-06 óra között folyamatosan közterületen áll. Az ilyen járművek tárolása történhet saját vagy bérelt telephelyen, méretei alapján alkalmas építési telken, ha azt egyéb szabályozás nem tiltja. Amennyiben közterületen tárolja, a település gondnok köteles 15.§./6/. bekezdésében foglaltaknak megfelelően intézkedést foganatosítani.

Kocsibejáró létesítése közpark területén

16. §

(1) Kocsibejáró kialakítása közpark területén kivételesen a polgármester engedélyével lehetséges.

(2) A kocsibejárót úgy kell kialakítani, hogy a közpark területéből a lehető legkevesebbet foglalja el.

(3) A kérelemhez méretarányos rajzot kell csatolni.

(4) A kocsibejáró kialakításához kizárólag térburkoló (gyephézagos) elem használható fel.

(5) A bejáró létesítéséhez be kell szerezni a 19/2014. (V.25.) számú önkormányzati rendelet 3. §. (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulást.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

17. §.

(1) A közterület használatát engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(2)^[20] Engedély nélküli használat idejére a közterület használati díj háromszorosát köteles 8 napon belül az engedélyező hatóság kötelezésére befizetni.

      Amennyiben rendelkezik engedéllyel de a közterületet nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően használja és az engedély nélküli használati módot az  engedélyező hatóság írásbeli felszólítására sem szünteti meg, úgy az engedélytől eltérő használati mód idejére a közterület használati díj kétszeresét köteles 8 napon belül az engedélyező hatóság kötelezésére befizetni.

(3) ^[21]Ha a használó az (1) bekezdésben előirt kötelezettségének felszólítás és a szankciók ellenére sem, tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére, veszélyére és költségére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről.

(4) Engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli használat esetén a jogszerűtlen közterület-használó részére 2 évig közterület-használati engedély nem adható.

A Gyógyfürdő térrel, Dísz térrel és Szent István térrel kapcsolatos speciális rendelkezések

18. §.

(1)^[22] A Gyógyfürdő téren a rendezvények időtartamán kívüli árusításra egyedi kézműves, iparművészeti (nem tömegcikk) és élelmiszer termékek árusításán kívül közterület-használati engedély nem adható.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott termékek árusítására csak a 3. számú mellékletben meghatározott területre adható közterület-használati engedély

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer termékeket egységesen a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. tulajdonában lévő, illetve azzal azonos kialakítású (anyagában, méretében, homlokzati kialakításában megegyező) faházban lehet árusítani. A kézműves és iparművészeti termékeket ugyancsak a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. tulajdonában lévő, illetve azzal azonos kialakítású elárusító standokon lehet árusítani.”

(4) A Dísz térre közterült-használati engedély a rendezvények időtartamán kívüli időszakban csak a Polgármester egyedi elbírálása alapján adható.

(5) A Szent István téren csak Zalakaros Város Önkormányzata által szervezett kulturális rendezvények tarthatók. Ez alól a Polgármester egyedi elbírálása után felmentést adhat.

„Termáltó és Ökopart” területével kapcsolatos speciális rendelkezések

19. §

(1) A Termáltó és Ökopart területen üzletelőtérként illetve a tavon létesített stégen történő használatra kizárólag a területtel közvetlenül határos, jelenleg is vendéglátó tevékenységet végző üzletek részére adható engedély.

(2) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott közterület-használaton kívül a területen egyéb célból történő közterület-használatra engedély nem adható.

(3) A „Termáltó és Ökopart” területén csak Zalakaros Város Önkormányzata által szervezett rendezvények illetve igény esetén anyakönyvi szertartások tarthatók.

(4) Önkormányzati rendezvénynek minősülnek e rendelet értelmében azon rendezvények, amelyek megrendezéséről Zalakaros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete egyedi döntéssel határoz.

(5) Önkormányzati rendezvény esetén, amennyiben indokolt az /1/ bekezdésben meghatározott vendéglátó ipari egységek szolgáltatásán kívül további gasztronómiai kínálat bővítés, annak helyszínéről, igénybevételének módjáról a polgármester, alpolgármester és a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft ügyvezető alkotta 3 tagú bizottság dönt.

Táblák, feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozása

20. §

(1)^[23] Bármely tájékozódással, idegenforgalommal, a helyi közélettel, a lakossági apróhirdetésekkel és a választásokkal összefüggő táblák, térképek, hirdetőszekrény csak Zalakaros városképének, város-szerkezetének, kisvárosi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és méretének figyelembe vételével helyezhető el. Közterületen elhelyezettnek minősül minden olyan hirdető felület, amelynek függőleges vetülete közterületre esik.

(2) ^[24]

(3) ^[25]

(4)^[26] Várakozó hely jelölő táblát az alábbiak szerint lehet elhelyezni:

a) Várakozó helyet jelölő táblaként az alábbiak szerint kialakított tábla fogadható el:

            - mérete a 60 x 60 cm,

- a tábla szegélye kék szinű, szegély szélessége 60 mm

- táblán kizárólag a közlekedési célt szolgáló jármű fényképe/piktogramja szerepelhet,  54 x 54 cm méretben

- a közérdekű várakozóhelyet jelző táblával együttesen elhelyezhető – közérdekű információt tartalmazó - kiegészitő tábla, melynek mérete 50 x100 cm nagyságú lehet.

b.) Az I. fokú közlekedési hatóság által meghatározott helyen elhelyezett várakozó helyet jelző – közterület használati engedéllyel rendelkező - tábla csak közérdekű információt – menetrendet, útvonalat - tartalmazhat,  üzleti információt nem.

c.) Közérdekű várakozóhelyet jelző táblával együttesen elhelyezhető – közérdekű információt tartalmazó – kiegészítő tábla a menetrenden kívül a szolgáltatás árát, kedvezményeket, valamint a szolgáltató által szervezett programokat tartalmazhatja- 3 nyelven -  az utazók teljes körű tájékoztatása érdekében.

d.) Közös megálló esetén külön-külön, egymástól 5-5 m távolságra helyezhető el a megállót jelző tábla, a fentiekben meghatározott méretű kiegészítő - információt tartalmazó táblával együtt, figyelemmel a b) pontban meghatározottakra.

(5)^[27],^[28] A gyógyhely területéhez tartozó közterületeken és magántulajdonú ingatlanokon építendő, vagy meglévő, átalakítandó-bővítendő épületeken cégtábla, cégér, valamint ezeken az ingatlanokon hirdető berendezés elhelyezése esetén a településkép védelméről szóló 6/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(6)^[29],^[30] Magántulajdonú ingatlanon, illetve magántulajdonú épület homlokzatán elhelyezendő hirdető berendezésre nem kell a jelen rendeletben szereplő engedélyt beszerezni, azonban a hirdető berendezést csak a jelen rendelet és a településkép védelméről szóló 6/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelet előírásai alapján létesíthető.

21.§^[31],^[32]

(1) Nagytáblákat csak

a) épületek homlokzatain

b) legalább 2,00 m magas támfalon, kerítéseken

c) külterületen az illetékes útkezelő előírásainak megfelelő helyen

d) az Önkormányzat tulajdonában álló, közterületnek nem minősülő területen bérleti szerződés alapján szabad elhelyezni.

(2) Kis és közepes méretű táblákat

a/ épületek homlokzatain, tetőzetén

b/ építési telkeken önállóan

c/ támfalakon, kerítéseken

d/ kerítéskapuk felett

e/ közterületi korlátokon

f/ közműoszlopokon

g/ önálló hirdető-berendezésként  lehet elhelyezni.

(3) Óriástáblát külterületen illetve Magyar Állam tulajdonában lévő belterületi út mellett az illetékes útkezelő előírásainak megfelelő helyen és módon, Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen közterület használati engedély, közterületnek nem minősülő területen bérleti szerződés alapján szabad elhelyezni

22.§.^[33],^[34]

A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, valamint a településen kereskedelmi tevékenységet folytatók reklám-, tájékoztató-, iránymutató és megállító tábláit, berendezéseit közterületen csak a következők szerint szabad elhelyezni:

a)  A telephely, kereskedelmi és szolgáltató üzlet előtt csak akkor szabad önálló táblát, figyelemfelhívó berendezést, megállító táblát elhelyezni, ha az a közlekedés biztonságát, a közterület állapotát nem veszélyezteti.

23. §.

Zászlók, lobogók az épületeken, építési telkeken, közműoszlopokon és közterületen csak zászlórudakon helyezhetők el.

24. §.

(1) ^[35]

(2) Közterületen tilos szállásférőhelyet reklámozni autóban elhelyezett vagy kézben tartott felirattal, vagy a vendégek megszólításával.

(3) A szállásférőhelyekre legfeljebb 1,0 m² nagyságú, a közterületbe nem nyúló táblákkal szabad a figyelmet felhívni, melyek elhelyezésére e rendelet előírásai valamint az építésügyi szabályok vonatkoznak.

25. §.

(1) A talajhoz, burkolathoz nem rögzített hirdető-berendezés, közterületen csak a közterület-használati engedély alapján a kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt.

(2) A mozgatható hirdető-berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

(3) A mozgatható hirdető-berendezésnek önállóan meg kell állniuk, azokat nem szabad fához, közlekedési tábla oszlopához, kandeláberhez, kerékpártartóhoz, padhoz és más közterületi berendezéshez kötözni, támasztani.

^[36]26. §.

27. §.

A tájékozódással, idegenforgalommal, a helyi közélettel, a lakossági apróhirdetésekkel és a választásokkal összefüggő táblák, térképek, hirdetőszekrények helyét a 20. §. előírásainak figyelembevételével, az érdekelt szakmai, társadalmi és politikai szervezetek véleményének meghallgatása után a Polgármester jelöli ki.

^[37],^[38]28. §.

A közműoszlopokon a közműoszlop tulajdonosának hozzájárulásával egy-egy utcaszakaszon csak egységes megjelenésű és elrendezésű táblákat szabad elhelyezni.

29. §.

(1)^[39],^[40] Plakátokat, falragaszokat

a) az erre a célra felállított táblákon, oszlopokon

b) támfalakon, kerítéseken

c) épületeken (falakon, ablakban, ajtón) szabad elhelyezni, a tulajdonos /használó/ hozzájárulásával.

(2) ^[41],^[42] Tilos plakátokat, falragaszt elhelyezni

a) műemlék jellegű épületeken és azok kerítéseken

b) a helyi védelem alatt álló épületeken és kerítéseken

c) a tömegközlekedési váróhelyiségek tetőzetén, falán, ablakán, ajtaján

d) a közmű építményeken /transzformátorház, szivattyúház, telefonalközpont, kapcsolószekrény, stb./ és közműoszlopokon, és KRESZ TÁBLÁK oszlopain

e/ a közterületi berendezéseken.

(3) ^[43],^[44]

Kisméretű /legfeljebb A4-es/ hirdetések, reklámok kizárólag az erre a célra létesített/kijelölt táblákon, hirdetőszekrényekben és épületek ablakaiban helyezhetők el, kivéve a (2) bekezdésben említett épületek, építmények ablakait.

(4) Szórólapot csak természetes személynek személyesen átadva lehet teríteni.

^[45]30. §.

A meglévő szerződések 2020-ig érvényesek.

31. §.

(1)^[46],^[47] A hirdető-berendezések elhelyezésének e rendelet által való lehetővé tétele nem mentesít a szükséges engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.

 (2) A közterületen engedély nélkül elhelyezett táblákat, feliratokat és plakátokat a Hivatal eltávolíttathatja, ha a tulajdonos a felhívástól számított 8 napon belül nem távolítja azt el.

(3) Az ismert vagy utólag jelentkező tulajdonost a közterület-használati díj az eltávolítási, szállítási, tárolási és őrzési költségek megfizetésére is kötelezni kell.

Értelmező rendelkezések

32. §.

1. ^[48],^[49]

„1. cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló:

a)  cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos;

b)  címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

c)  cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

d)  megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;

e)  menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;

f)  pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;

g)  reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;”

2. ^[50], ^[51]

Hirdető-berendezés: minden olyan eszköz, tábla, tábla-együttes, megállító tábla, hirdetőoszlop, transzparens, amely a rajta levő hirdetménnyel a közlekedők figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb. felhívja. Nem minősül hirdető-berendezésnek az építési adatokról (határidőkről, kivitelezőről, felelős műszaki vezetőkről) tájékoztató, csak az építkezés időtartamáig kihelyezett építési tájékoztató tábla, felirat, valamint a KRESZ-ben, ill. a kötelezően alkalmazandó ágazati szabványokban szereplő táblák, és az önkormányzat által elhelyezett információs eszközök.

3. Homlokzat: Az építménynek a terepcsatlakozás felől látható része.
4. ^[52],^[53]

Használat: a reklámgazda a használat során az Önkormányzat tulajdonában lévő hirdető-berendezéseket használja az önkormányzat, a reklámgazda vagy harmadik személy szolgáltatásának közzétételre.

5. ^[54], ^[55]

Hasznosítás: A reklámgazda harmadik személlyel jogviszonyt hoz létre annak érdekében, hogy, a harmadik személy saját reklámeszközt helyezzen el. E jogviszony keretében az ellenszolgáltatás érvényesítésére a reklámgazda az Önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek alapján jogosult

6. Kerthelyiség: vendéglátó egységhez ideiglenes jelleggel tartozó elkerített fedett vagy fedetlen nyitott terület, kiszolgáló hely, ideértve a vendéglátó egységnek a szabadban kijelölt vagy elhatárolt, alacsony emelvényen (dobogón) elhelyezett fedett vagy fedetlen kiszolgáló helye.
7. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
8. ^[56],^[57]

Pavilon: vendéglátó vagy kereskedelmi céltó szolgáló, ideiglenes, a talajhoz tartósan nem rögzített építmény.

9. ^[58],^[59]

Reklámgazda: az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amellyel Zalakaros Város Önkormányzata közterületein lévő hirdető-berendezéseit reklámcélú használatára, hasznosítására, szerződést kötött.

10. ^[60],^[61]

Táblák méretek alapján: (szélesség x magasság) 

• Óriástábla:3 x 2 m
• Nagytábla:2,5 x 1,25 m
• Közepes tábla:2x1 m
• Kistábla: 1x1 m

-      Mozgatható hirdető berendezés:1 x 0,5 m

11. Táblák méretek alapján: (szélesség x magasság) 

• Óriástábla:3 x 2 m
• Nagytábla:2,5 x 1,25 m
• Közepes tábla:2x1 m
• Kistábla: 1x1 m
• Mozgatható hirdető berendezés:1 x 0,5 m.
  12. Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan jármű.
  13. Várakozó helyet jelző tábla: olyan, a KRESZ hatálya alá nem tartozó közlekedési célt szolgáló járművek megállóhelyét jelző tábla, amely fogatolt –állati erőt hasznosító- jármű, városnéző kisvonat, stb. által szállított utasok fel- és leszállóhelyéül szolgál.

Rendelet hatálybalépése

                    33. §.

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. A rendeletet a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a táblák. feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozásáról szóló 8/2010. (VII.11.) számú rendelet, valamint a közterület használatáról szóló 6/1998. (III.31.) számú rendelet hatályát veszti.

      Novák Ferenc                                                               Szabóné dr. Csányi Marianna

                   polgármester                                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetve: 2016. június 30.

                                                      Szabóné dr. Csányi Marianna

                                                                                                                                         jegyző