Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (III.14.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

^[1]Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.  A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Zalakaros Város településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények, a településkép-érvényesítési eszközök, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározása, az elhelyezhető reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozása.

2. § A helyi védelem célja a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó egyedi vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.

4. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. függelék tartalmazza.

5. § Értelmező rendelkezések:

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatáron a kerítés hosszának 20%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló:

a)  cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos;

b)  címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

c)  cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

d)  megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;

e)  menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;

f)  pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;

g)  reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;

3. értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.
4. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
5. információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight, a CityBoard, az okos pont, valamint a fa körüli henger;

a)  önkormányzati és idegenforgalmi információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a városlakók és a városba érkezők tájékoztatására szolgál;

b)  útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó, közterületi jelzés, amely lehet:

ba)  idegenforgalmi eligazítás -jellemző felületi elemek: várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop, stb.;

bb)  egyéb közérdekű tájékoztatás jellemző berendezései különösen: az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sportprogramokról, gazdasági, kereskedelmi tevékenységekről, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek;

c)  Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

d)  CityLight: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

e)  CityBoard: olyan két lábon álló, egy vagy kétoldalról látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés, amelynek egy oldalról látható reklámfelülete maximum 9 négyzetméter nagyságú, a láb magassága 2,5-3,5 méter;

f)  Okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése - érintőképernyős kültéri interaktív infótorony (smart kioszk);

g)  Fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger;

6. helyi védett érték: minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, település sziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett;
7. illeszkedés: az építmény környezetére előírt településképi követelményekhez való illeszkedést jelenti.
8. közterületről látható magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: ledfal, forgó prizmatábla, futófény;

a)  ledfal: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható egységes reklámfelületű, vagy képváltó, világító berendezés;

b)  forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;

c)  futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg;

9. más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, korlát és közterületi illemhely, elektromos szekrény, távközlési berendezés, árnyékoló berendezés, stb;
10. megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
11. üzletfelirat: homlokzatra betűnként rögzített vagy festett üzletnév, vagy szolgáltatás megnevezése
12. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. 

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

6. § (1) Jelen rendelet 1. melléklet a) pontjában felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

(2) Jelen rendelet megalkotását követően egyedi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre értékvizsgálat alapján.

(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely helyi lakos, civil és gazdálkodó szervezet, intézmény kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.

(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék

a) helyét,

b) megnevezését,

c) helyszínrajzát, 

d) jellemzőit

e) a védelem indoklását, épület, építmény jelentőségét ,

f) színes fotódokumentációt,

g) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra vagy korábbi állapotra történő alakításra.

h) a kérelmező adatait (elérhetőségét) és aláírását.

(5) Helyi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésen, legkésőbb 60 napon belül döntést hoz.

(6) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték

a) nyilvántartási számát,

b) helyét,

c) megnevezését,

d) a védettség megszüntetésének indokait,

e) alaprajzi és homlokzati felmérési rajzait,

f) színes fotódokumentációt.

h) a kérelmező adatait (elérhetőségét) és aláírását.

(7) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető.

(8) Helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésen, legkésőbb 60 napon belül döntést hoz, melyben módosítja jelen rendelet 1. mellékletét, vagy a kérelmet elutasítja.

(9) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell.

(10) Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.

7. § (1) A helyi védettség fokozatai:

a) "Városszerkezeti jelentőségű" terület védelme,

b) védet beépítési vonalak,

c) építmények (épületek, műtárgyak) helyi védelme (a védelem tárgyai)

(2) A városszerkezeti jelentőségű területen (VJ) a városszerkezet védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni.

(3) Védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról, átépítéskor, és új beépítés esetén is gondoskodni kell. Ennek érdekében:

a) az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, vagy helyreállítandó,

b) előkert nem beépíthető,

c) az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó.

(4) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:

a) a védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni,

b) a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, hiányuk esetén pótlandók,

c) homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,

d) a földszinti portál-kialakítás, -átalakítás csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével történhet,

e) cégér, cégtábla, cégjelvény, címtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben.

8. § A védelem tárgyait az 1. melléklet rögzíti.

9. §  A helyi védett érték nyilvántartása a főépítész feladata.

3. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. §  Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása, a településképi követelmények megsértése, a védett érték károsodása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 21. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer

11. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget az önkormányzat főépítésze útján látja el.

(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.

(3) Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.

(4) A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik.

(5) A támogatás folyósítása, elszámolása az önkormányzat külön rendeletében foglaltak alapján történik.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek

12. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények

13. §    A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

(1) teljes védelem, és egyes részletek védelme esetén az építészeti értékek megtartása mellett bővíthetők az épületek.

(2) Védelem alatt álló épületen, épületrészen nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett. Új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.

(3) Védelem alatt álló épületen a nyitott tornác megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető.

(4) Védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el. Védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéken lévő tetőhöz igazodónak, 35-45 fok közöttinek kell lennie.

(5) Az épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat.

(6) Védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében történhet. Bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.

(7) Védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, parabola antenna csak a közterület felől nem látható módon, építészeti eszközökkel vagy növényzettel takartan helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el.

(8) Védett épületek telkein a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem. Az épület, a burkolt felületek, a kertként nem használt felületeket gyepfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telepítési távolságokat a 2. sz. függelék tartalmazza.

(9)  Amennyiben a védett érték egyéb, településképi szempontból meghatározó területen is fekszik, mindkét területre vonatkozó előírást be kell tartani, ütközés esetén, jelen szakasz előírásait kell betartani.

7. Településképi szempontból meghatározó területekre

vonatkozó településképi követelmények

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az épületek utcai homlokvonala az utcakép kialakításában egyértelműen meghatározható, az épületet erre a vonalra kell telepíteni.

b) Melléképítményt a főépítménnyel azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A melléképítmény magassága a főépítmény magasságát nem haladhatja meg.

c) Lapostetős épület legmagasabb pontja az épület kontúrján mért legalacsonyabb eredeti terepszinttől mérve legfeljebb 4,5 m lehet.

(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása nem alkalmazható.

b) A településképi szempontból meghatározó "Ófalu" településrészeken az épületek 35-45 fok közötti hajlású magastetővel helyezhetők el.

c) A településképi szempontból meghatározó kertvárosias lakóterületeken lapostetős épület is elhelyezhető. Lapostetős épület elhelyezéséhez előzetes főépítészi konzultáció szükséges a környezeti adottságok figyelembe vételével.

d) A településképi szempontból meghatározó kertgazdasági területen lapostetős épület nem helyezhető el. A magastető hajlásszöge 35-45 fok között lehet.

e) Magastetős épületek fedésére agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely - kivéve mintázott tekercses kivitel - , fa zsindely, kőpala, cserepes és korcolt fémlemez, üveg anyagokon kívül más anyag nem alkalmazható.

f) Kék, lila, zöld, egyéb élénk, a környezetében lévő építmények  homlokzatától eltérő színek és tetőfedő anyag nem alkalmazhatók.

g) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át főépítészi konzultációnak megfelelően haladhatja meg.

h) Homlokzatkialakításnál a környezetében lévő építmények  homlokzatától eltérő színek és anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások, erős tónusú, hivalkodó, színek nem alkalmazhatók.

i) Rönkház elhelyezése csak a kertvárosias lakóterületen lehetséges.

j) A településképi szempontból meghatározó kertvárosias és kertgazdasági területen, a telken telepített növényzet a szomszédos ingatlan kilátását nem szüntetheti meg. A fás szárú növények telepítési távolságokat a 2. sz. függelék tartalmazza.

k) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tetővel párhuzamos síkban vagy legfeljebb 25% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki, továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.

l) Utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy épületen rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el.

m) A településképi szempontból meghatározó kertgazdasági területeken a tájképet meghatározó építményekre, zöldfelületekre az épített és táji környezet alakítása során alapvetően figyelemmel kell lenni. A településképi szempontból meghatározó területen elhelyezkedő külterületi ingatlanokon a vonatkozó természetvédelmi, szakági jogszabályi előírásokon túl, kiemelt figyelmet kell fordítani a tájalkotó növényzet, védett geológiai formák, kilátás/rálátás adottságaira. E területeken a beavatkozásokat a tájképi egység megtartásának figyelembe vételével kell végrehajtani.

n) Fém burkolattal készült melléképítmény nem építhető. A melléképítmények homlokzatkialakításánál, a környezetében lévő építmények homlokzatától eltérő színek, a bonyolult homlokzat és színváltások, erős tónusú, környezetétől elütő színek nem alkalmazhatók.

o) Mobilház nem helyezhető el.

p) Kerítés tégla, kő, fa, fém, burkolt vagy vakolt kiselemes beton falazóelem, vakolt felület, sövénykerítés kivételével más kivitelű nem lehet.

q) Kerti építmények a telken álló épületek építészeti megjelenésétől, anyaghasználatától, színétől eltérő nem lehet.

r) A közterület felől kedvezőtlen településképet nyújtó tevékenységeket és építményeket a telken belül, növényzettel vagy építészeti eszközökkel takarni kell.

8.  Növénytelepítés követelményei

15. § (1) Zalakaros teljes közigazgatási területén, növényzet esetében a honos, tájegységre jellemző fajok alkalmazása szükséges. Különlegesen lényeges a külterületek és a természetes növénysávok esetében a honos növények alkalmazása és az inváziós fajok elkerülése.

(2) A növénytelepítés során javasolt, tájegységre jellemző honosos fajok és a kerülendő, invazív fajok listáját a 1. függelék tartalmazza.

9.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a régi településrész, Ófalu és a kertgazdasági területek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli területeken új vezetékes hírközlési infrastruktúrát

a) ahol már egyéb meglévő felszíni infrastruktúra rendelkezésre áll annak igénybevételével kell kialakítani,

b) ahol más felszíni infrastruktúra még nem áll rendelkezésre, legfeljebb kettő új, a kapcsolódó meglévő oszlopsorral megegyező típusú oszlop helyezhető el,

c) ahol a terület villamos energiaellátása felszín alatti, vagy kialakítása felszín alatt tervezett, a hírközlési infrastruktúrát is felszín alatt kell kiépíteni.

(3) Új vezeték nélküli hírközlési, internet-szolgáltatási antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók településképbe, tájba illesztéséről gondoskodni kell, a településképi szempontból meghatározó régi településrész, Ófalu területen nem helyezhető el.

10.  Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

(4) Reklámhordozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

   (5) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

     (6) •Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.

     (7) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

     (8) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(9) A településképileg kiemelt területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve A CityBoard,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(10) A településképileg kiemelt területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

b)      az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, a CityBoard,

c)       a más célú berendezés,

d)      a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

11. Cégér, üzletfelirat, kirakat és információs tábla elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Cégér, üzletfelirat, kirakat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db üzletfelirat és cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db üzletfelirat és cégér helyezhető el, megjelenésük egységes legyen, a harsány színű, kialakítás kerülendő.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.

(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, homlokzati díszeit.

(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 2,00 m2 lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, a cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Visszatükröződő, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégér legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg.

(12) Idegenforgalmi információs tábla az utcatáblákkal azonos formában, színben és megjelenéssel helyezhető el.

V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

12. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. § (1) A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele kötelező

a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b) a közterületi telekhatáron kerítés építés,

c) a régi településrész Ófalu területén, tájképi szempontból meghatározó területeken minden építési tevékenység,

d) lapos tetős épületek, tetőfelépítmények építése esetén.

(2) A konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel a főépítésszel kell lefolytatni, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az egyszerű bejelentés előtt, az (1) bekezdés b), c), d) pontjában meghatározott esetben az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.

(3) Az (1) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész lényeges nyilatkozatait.

13. Településképi véleményezési eljárás

20. § (1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi véleményezési eljárást folytat le a településen végzett építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák esetében.

A polgármester véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a Polgármesterhez jelen rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az építészeti-műszaki dokumentációt mellékelni kell.

(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően bekéri a főépítész szakmai álláspontját.

(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell, - amennyiben annak lefolytatása szükséges - a főépítészi konzultáció eredményét.

(5) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a) a telepítés településképbe való illesztését,

b) a helyi építészeti érték és építészeti örökség védelmének érvényre juttatását,

c) mai kornak megfelelő és a jövőképet megalapozó építészeti kialakítást,

d) a településrendezési eszközöknek való megfelelést,

e) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

f) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

g) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint

h) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések – ha ez nem reklám - kialakítását.

(6) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

14. Településképi bejelentési eljárás

21. § (1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le

1. meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő - cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
2. az épület homlokzatához illesztett, vagy önálló előtető, védőtető, ernyőszerkezet  építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
3. kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet,
4. közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása,
5. nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése,
6. rendeltetési mód megváltoztatása,
7. reklámok és reklámhordozók létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
8. föld feletti tárolótartályok, tárolók elhelyezése, építése,
9. közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerítés, támfalak, kerti építmény építése, átalakítása,
10. üvegház, fóliasátor elhelyezése,
11. magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése,
12. napenergia, kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító­ berendezés, áru- és pénzautomata -6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény elhelyezése,
13. építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése,
14. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények, információs táblák és hirdető-berendezései elhelyezése, megváltoztatása,
15. útbaigazító hirdetmény elhelyezése, megváltoztatása,
16. üzletportálok matricázása, fóliázása,
17. szobrot, emlékművet, köztéri műalkotást elhelyezése,
18. építési reklámhálót kihelyezése, nem építőipari termék megjelenítés

esetén.

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás 4. melléklet szerinti kérelmet az építési tevékenység végzésére jogosult a polgármesternek az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem nem teljes körű, a polgármester 5 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4)  A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni.

a)    helyi és magasabb szintű építési jogszabályok,

b)    kialakult településszerkezet, telek-szerkezet,

c)    a védendő, megtartandó adottságok,

d)    a tervezett, távlati területfejlesztési célok,

e)    településképi illeszkedés, megfelelőség,

f)    területfelhasználás megfelelősége.

(5) Amennyiben a bejelentett tevékenység megfelel a (4) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett tevékenységet tudomásul veszi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntés a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

15. Településképi kötelezés, településképi bírság

22. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) településképi követelmények megsértése,

b) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárásban született döntéstől eltérő végrehajtás esetén.

(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.

(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,

b) a bejelenteni kívánt tevékenység, építmény helyét, rövid leírását,

c) fényképet.

(5) A polgármester a kötelezést határidő kitűzésével önkormányzati hatósági döntés formájában közli az ingatlan tulajdonosával.

(6) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén minimum 50.000.- forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén minimum 200.000.- forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább minimum 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,

e) településképi követelmények, be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit e rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a) az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 27/2005. (XII. 16.) sz. önkormányzati rendelete;

b) a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2013. (V. 28.) önkormányzati rendelete,

c) a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2013. (V. 28) önkormányzati rendelete.

               Novák Ferenc                                                                  Szabóné dr. Csányi Marianna

                polgármester                                                                                  jegyző                     

   Kihirdetve: 2019. március 14.

                                                                                                       Szabóné dr. Csányi Marianna

                                                                                                                        jegyző