1. § (1) E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a Zalakaros Város Önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások szociális célú települési támogatás keretében nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak, és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város területén életvitelszerűen élő, állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.). 3. § (1)–(4) bekezdéseiben, és a 6. §- ban meghatározott személyekre.

(2) Életvitelszerűen él Zalakaros városában az a személy, aki számára zalakarosi lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(3) A rendelet hatálya a jelen rendelet 20. §-ban szabályozott ellátás tekintetében kiterjed a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Szociális Alapellátó Szolgálat által biztosított házi segítségnyújtás szolgáltatására, Garabonc, Orosztony, Zalaújlak, Gelse, Gelsesziget, Kerecseny, Kilimán, Nagyrada, Zalakaros, Zalamerenye, Pat, Csapi, Zalaszabar, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg, Galambok, Sand, Zalakomár településeken élő az Szoc.tv. 3. §-ban meghatározott személyekre.

3. § (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Szoc.tv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Hatósági Osztályán (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) lehet benyújtani.

(4) Az életvitelszerűséget a kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell. Ehhez szükséges közüzemi számlákat csatolni kell (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról).

(5) A kérelem elbírálása során az Önkormányzati Hivatal környezettanulmányt készít az életvitelszerűség ellenőrzésének alátámasztásához.

(6) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(7) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ezt az igazolást elsősorban a NAV-tól kért igazolással teheti meg.

(8) Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, vagy olyan vállalkozást folytat, amelyből származó jövedelme az adójogszabályok szerint nem képez adóalapot, vagy bármilyen más jövedelme van, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni.

(9) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében

(10) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(11) Amennyiben az érdekelt az Szoc.tv.-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

(12) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(13) Az Önkormányzati Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(14) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

(15) A rendelet alkalmazásában vagyon alatt az Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyon fogalmát kell érteni.

4. § (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

5. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott - kérelmeket a Polgármester bírálja el.

6. § (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) A képviselő-testület az Szoc.tv. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja:

(3) A képviselő-testület az Szoc.tv. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján az alábbi rendkívüli települési támogatást nyújtja:

(4) Az önkormányzat által megállapított ellátásokat az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

7. § (1) Települési támogatás formájában adható iskoláztatási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal.

(2) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(3) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

(4) A támogatási összeg megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező gyermekére való tekintettel milyen állami és önkormányzati támogatásokban részesült a kérelem benyújtásának évében.

(5) A kérelme benyújtásának határideje tárgyév július 15-től október 31-ig terjed.

(6) Az elbírálásra legkésőbb november 15-ig kerül sor.

8. § (1) A Képviselőtestület beteggondozási támogatást állapít meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(3) Az beteggondozási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

(6) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

(7) Az ápolt személy halála esetén a beteggondozási támogatás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

9. § (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az:

(2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb havi 5000 Ft, a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. A támogatás időtartama 12 hónap, folyósítására négy alkalommal kerül sor, először a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, majd a negyedik hónap, hetedik hónap, tizedik hónap 15. napjáig kerül sor. (3 havi egy összegben) Jogosultság esetén a benyújtás hónapjának első napjától kerül megállapításra a támogatás.

(3) A támogatás iránti kérelem jogosultság esetén ismételten igényelhető.

10. § (1) Zalakaros Város Önkormányzata a felsőoktatásban tanuló zalakarosi fiatalok számára lakóhelyükhöz történő kötődés céljából és az oktatási intézménybe történő eljutás költségeinek enyhítésére települési támogatást biztosít.

(2) Támogatás iránti kérelmet az a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező hallgató nyújthatja be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat.

(3) A támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.

(4) A támogatásra való jogosultság megállapítása két egymást követő tanulmányi félévre, azaz 10 hónapra, havi egy alkalomra (oda- visszaút) szól. A család jövedelmi viszonyainak figyelembevételével 2 x 5 hónapra, utazási jegy ellenében, amely az érvényes másodosztályú vasúti-, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik.

(5) A kérelmeket a hallgatók az Önkormányzati Hivatalban az ott igényelhető adatlapon a (6) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásával nyújthatják be minden év szeptember 30-ig. A kérelmek elbírálását követően a jogosultság fennállása esetén az utazást dokumentáló jegyek leadására két alkalommal kerülhet sor félévente február 15-ig illetve július 15-ig.

(6) A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolást és a diákigazolvány másolatát, a közös háztartásban élő családtagok kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolást. Az utazást dokumentáló jegy (ek) eredeti példányait, az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig egyszeri leadással a félévre vonatkozóan. összegyűjtve kell a Hivatalhoz benyújtani, ezt követően kerülhet sor a kifizetésre.

(7) A támogatásra jogosulatlanná válik az a hallgató, aki évközben a tanulmányait megszakítja, vagy a félévét halasztja.

(8) A támogatás folyósítása megszűnik a pályázó Zalakarosról való elköltözésével.

(9) A támogatás összege a családban az egy főre jutó jövedelem alapján:

11. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt. E támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatásnak minősül.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) Ha a háztartás

(6) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft/m².(ezt az éves költségvetési tv. határozta meg)

(7) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

(9) Az (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon, történik ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, mely a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

12. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

13. § (1) A hulladékszállítási közszolgáltatással érintett ingatlanban, lakóhellyel rendelkező ingatlanhasználó magánszemély kérelme alapján, az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 50 %-ának megfelelő kedvezmény adható amennyiben:

(2) Az (1) bekezdésen túl az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 100 %-ának megfelelő kedvezmény adható, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy a kérelmező az (1) bekezdés b) és c) pontjának megfelel.

(3) A kedvezményt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.(továbbiakban: Koordináló szerv) a kibocsátott számlában köteles biztosítani és egyben olyan nyilvántartást vezetni, amely alkalmas a feltételek nyomon követésére.

(4) Az ingatlanhasználó a kedvezményre való jogosultságát elveszti amennyiben a díjtartozás behajtására közadók módjára került sor.

(5) A kérelmet az Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jövedelem igazolását a szociális ellátásokra vonatkozó eljárási szabályok szerint kell csatolni.

(6) A díjkedvezményt a Koordináló szerv az önkormányzati határozat kézhezvételét követő hónap első napjától köteles biztosítani.

(7) Amennyiben az ingatlanhasználó jogosulatlanul vette igénybe a díjkedvezményt, az elévülési időn belül köteles a késedelmi kamatokkal növelt közszolgáltatási díjkedvezmény összegét az önkormányzat részére megfizetni.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek megváltozását az ingatlanhasználó 8 napon belül köteles írásban bejelenteni az Önkormányzati Hivatalhoz. A díjkedvezmény a feltételek megszűnését követő hónap első napján szűnik meg. A díjkedvezményre való jogosultság tárgyév december 31-ig érvényes, ezt követően ismételten igényelhető.

14. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatással érintett ingatlanban, lakóhellyel rendelkező ingatlanhasználó magánszemély kérelme alapján, az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 50 %-ának megfelelő támogatás adható amennyiben:

(2) Az (1) bekezdésen túl az egyébként irányadó közszolgáltatási díj 100 %-ának megfelelő támogatás adható, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy a kérelmező az (1) bekezdés b)- d) pontjainak megfelel.

(3) A kérelmet a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jövedelem igazolását a szociális ellátásokra vonatkozó eljárási szabályok szerint kell csatolni. A kérelemhez csatolni kell a közszolgáltató által kiállított számla másolatát. A támogatás a 2017. július 1. után történt szolgáltatásteljesítés után kiállított számla alapján kérelmezhető.

(4) Az ingatlanhasználó a támogatásra való jogosultságát elveszti amennyiben a díjtartozás behajtására közadók módjára került sor.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, az elévülési időn belül köteles a késedelmi kamatokkal növelt támogatás összegét az önkormányzat részére megfizetni.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek megváltozását az ingatlanhasználó 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz. A támogatás a feltételek megszűnését követő hónap első napján szűnik meg. A támogatásra való jogosultság tárgyév december 31-ig érvényes, ezt követően ismételten igényelhető.

15. § (1) Temetési támogatásban részesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

(5) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a támogatást megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

16. § (1) Eseti rendkívüli települési támogatásban részesíthető az aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

17. § (1) Az eseti támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%- át.

(2) Egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%- át.

(3) Az eseti támogatás egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb hat alkalommal adható, melynek mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg.

(4) Azon személyek, akik az önkormányzattól és a Nagykanizsai Járási Hivataltól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, eseti támogatást évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(5) Az egészségügyi állapotával, betegségével, gyógykezelésével kapcsolatosan rendkívüli élethelyzetbe került személy részére hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb kettő alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható a települési támogatás. A támogatási kérelem beadásakor a gyógykezelést igazolni kell. Ebben az esetben a települési támogatás összege alkalmanként maximum 50.000 Ft-ig terjedhet.

18. § (1) Az eseti támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön visszafizetésére kötelezett tartozáselismerő nyilatkozatát közjegyzői okiratba kell foglalni az önkormányzat költségén. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év, mely indokolt esetben, kérelemre legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek.

(4) Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5) A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 8 napon belül visszafizetendő.

(6) Kamatmentes kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt

(7) A kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását az Önkormányzati Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

19. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szoc.tv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) Az Szoc.tv. 48. §. (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

20. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák:

(2) Az ellátás iránti kérelem az Szoc.tv. 93. § (1) bekezdésében meghatározott módon:

(3) A 20. § (1) bekezdésében foglalt szociális szolgáltatások iránti kérelemről az intézményvezető, a fenntartó vagy az általa megbízott személy dönt.

(4) Étkeztetés esetében a polgármester, házi segítségnyújtás esetében az intézményvezető, családsegítés esetében a családgondozó az ellátás igénybevételéről szóló döntésről értesíti az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét, illetve az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével - az Szoc.tv.. 94/C. § (2) bekezdésében felsorolt ellátások kivételével – az Szoc.tv. 94/C. § (3) bekezdésének megfelelő tartalmú megállapodást köt.

(5) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a (3) bekezdés szerinti döntést vitatja, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a képviselő-testülethez, házi segítségnyújtás esetén Társulási Tanácshoz fordulhat. A képviselőtestület, illetve a Társulási Tanács határozattal dönt.

(6) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani.

(7) Az alapellátás megszűnik, ha:

(8) A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente 2 alkalommal e rendelet 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátás esetében 11. mellékleteként, a 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátás esetében 12. mellékleteként állapíthatja meg az Szoc.tv. térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

(9) A személyi térítési díjat az étkeztetés esetében a polgármester, házi segítségnyújtás esetében az intézményvezető állapítja meg. Megállapítására és megfizetésére az Szoc.tv. 114-119/B. §-aiban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben meghatározottak az irányadók.

(10) Amennyiben az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a polgármester, illetve az intézményvezető Szoc.tv. 115. §. (2) bekezdése szerinti értesítése ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a képviselő-testülethez illetve a Társulási Tanácshoz fordulhat.

(11) Amennyiben az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kezdeményezi, erre irányuló kérelmet a (10) bekezdésben meghatározott határidőt követően abban az esetben nyújthat be, ha a térítési díj megállapításának alapjául szolgáló tényekben (havi jövedelem) változás történt. A kérelemről étkeztetés esetében a polgármester, házi segítségnyújtás esetében az intézményvezető dönt. Az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a döntés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a képviselő-testülethez illetve a Társulási Tanácshoz fordulhat.

(12) A képviselőtestület illetve a Társulási Tanács a személyi térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről a jogosult jövedelmi, vagyoni viszonyai, egészségi állapota és szociális helyzete figyelembe vételével, határozattal dönt. A személyi térítési díjat abban az esetben csökkentheti vagy engedheti el, ha a díj megfizetése – figyelembe véve a havi rendszeres kiadásokat is – a jogosult, törvényes képviselője, illetve a térítési díjat megfizető személy létfenntartását veszélyezteti. Nem csökkenthető vagy engedhető el a személyi térítési díj, ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött.

(13) A családsegítés szolgáltatásért térítési díj nem állapítható meg.

(14) Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

21. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2)¹ Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szoc.tv. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetést az önkormányzat az általa fenntartott SULI-HAMI Étterem útján biztosítja

(8) Az étel házhoz történő szállítására vonatkozó igény esetén az egészségügyi rászorultságot – háziorvosi igazolással kell – bizonyítani.

22. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás szociális alapellátását a társulás által működtetett Szociális Alapellátó Szolgálat útján biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint, az Szoc.tv. 92 §-a alapján.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Szoc.tv. 63. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet.

(4) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet.

23. § Az Önkormányzat az Szoc.tv. 64. §-a szerinti családsegítés szolgáltatást a Zalakarosi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

24. § (1) A képviselő-testület az Szoc.tv. 58/B. §. (2) bekezdésére hivatkozással Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepció kialakítása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3)² A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester; a jegyző; a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elnöke; a háziorvos; a védőnő; a Szociális Alapellátó Szolgálat vezetője; a Zalakarosi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója; a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója; a Zalakarosi Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője; a Zalakarosi Közösségi Ház és Könyvtár igazgatója.

25. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet.

26. § Ez a rendelet 2021. június 9-én lép hatályba.