Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 09. 23Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, az örökségvédelmi hatáskörben eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, és a partnerségi egyeztetésben résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet alkalmazásában: áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből, a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatáron a kerítés hosszának 20%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
(2) cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát, feliratot tartalmazó épülettartozék.
(3) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
(4) információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a az okos pont, valamint a fa körüli henger:
a) önkormányzati és idegenforgalmi információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a városlakók és a városba érkezők tájékoztatására szolgál;
b) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó, közterületi jelzés, amely lehet:
ba) idegenforgalmi eligazítás -jellemző felületi elemek: várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop, stb.;
bb) egyéb közérdekű tájékoztatás jellemző berendezései különösen: az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sportprogramokról, gazdasági, kereskedelmi tevékenységekről, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek;
c) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
d) Okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése - érintőképernyős kültéri interaktív infótorony (smart kioszk);
e) Fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger.
(5) illeszkedés: az építmény környezetére előírt településképi követelményekhez való illeszkedést jelenti.
(6) közterületről látható magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: ledfal, forgó prizmatábla, futófény;
a) ledfal: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható egységes reklámfelületű, vagy képváltó, világító berendezés;
b) forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;
c) futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg.
(7) más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, korlát és közterületi illemhely, elektromos szekrény, távközlési berendezés, árnyékoló berendezés, stb;
(8) megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató;
(9) üzletfelirat: homlokzatra betűnkként rögzített vagy festett üzletnév, vagy szolgáltatás megnevezése;
(10) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
A HELYI VÉDELEM
A helyi védelem feladata
2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
3. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
Helyi védelem keletkezése és megszűnése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Zalakaros Város Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
5. § (1) A helyi védett értékekről Zalakaros Város Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A helyi védelem alá helyezés jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.
(3) A helyi védettség fokozatai:
a) "Városszerkezeti jelentőségű" terület védelme (régi településrész – Ófalu),
b) védett beépítési vonalak,
c) helyi védelem alatt álló épületek
d) helyi védelem alatt álló kisarchitektúra elemek
(4) Egyedi védelem: az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A védett értékekhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A városszerkezeti jelentőségű területen (régi településrész – Ófalu) a városszerkezet védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni.
(4) A városszerkezeti jelentőségű területen (régi településrész – Ófalu) a védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról, átépítéskor, és új beépítés esetén is gondoskodni kell. Ennek érdekében:
a) az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, vagy helyreállítandó,
b) előkert nem beépíthető,
c) az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó.
(5) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:
a) a védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni,
b) a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, hiányuk esetén pótlandók,
c) homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,
d) a földszinti portál-kialakítás, -átalakítás csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével történhet,
e) cégér, cégtábla, cégjelvény, címtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben.
A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
7. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget az önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védett épület, építmény felújításának esetén, külső helyreállításának /a homlokzatok, tetőszerkezet domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot létrehozásának/ költségeihez pályázat útján az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig, a külső megjelenítés, homlokzat megtartása érdekében Önkormányzati támogatás adható.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke: a helyi védelem alatt álló épületek esetében a külső helyreállítás, veszélyeztetett objektumoknál a szükséges állagmegóvás, értékőrző felújítás költségeinek legfeljebb 50 %-a. A támogatás esedékessége a helyreállítási / felújítás 50 %-os készültsége esetén a támogatás 50 %-a, míg a fennmaradó 50 %-a a munka ellenőrzött, igazolt befejezésekor fizethető ki.
(4) Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.
(5) A támogatási pályázatokat a tervezett kivitelezés évének február 20. napjáig kell két példányban benyújtani a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési osztályán keresztül a főépítészhez.
(6) A Pályázat tartalmi követelményei:
a) a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám, e-mail),
b) Tulajdonosi hozzájárulás (használó esetén), társtulajdonosi hozzájárulás (közös tulajdon esetén),
c) a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület vagy építmény, vagy épületrész pontos megnevezése, címe, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási, korszerűsítési tervek), fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, függetlenül attól, hogy a felújítási munkálatok építési engedélyhez vagy nem kötött munka keretében teljesül, építész tervdokumentáció (és ha van, jogerős építési engedély),
d) az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés), kivitelezői ajánlat vagy tervezői költségbecslés,
e) a munka elkészültének tervezett határideje,
f) az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét,
g) a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje,
h) előzetes kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető.
(7) Az éves keretösszeg határain belül a konkrét támogatások odaítéléséről a főépítész előterjesztésében a Gazdasági bizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt minden évben az áprilisi ülésén.
(8) A pályázat eredményéről az igénylőket írásban értesíteni kell. Az el nem fogadott pályázatokat a következő évben ismételten be lehet nyújtani.
(9) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerültek, a polgármester – a megvalósítás feltételeit illetően – megállapodást köt.
(10) A megállapodás tartalmi követelményei:
a) a megítélt pénzösszeg felhasználásának módja,
b) a felhasználás határideje és feltételei,
c) a munkálatok műszaki ellenőrzésére, szakszerűségére vonatkozó ellenőrzési feladatok szabályai,
d) a kivitelezés ellenőrzésének szabályai,
e) az elvégzett munka átvételének módja,
f) a felmerült költségekről szóló számlák kollaudálásának menete.
(11) Ellenőrzés:
a) A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési Osztálya végzi.
b) A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr / műszaki vezető nyilatkozik a munka elkészültéről és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.”
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza:
a) régi településrész, Ófalu (1254 - )
b) új városrész (1965 - )
c) kertvárosias lakóterületek (1965 - )
d) iparterületek
e) kertgazdasági terület (szőlőhegy)
f) külterület
Helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények
9. § (1) A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények: teljes védelem, és egyes részletek védelme esetén az építészeti értékek megtartása mellett bővíthetők az épületek.
(2) Védelem alatt álló épületen, épületrészen nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett. Új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.
(3) Védelem alatt álló épületen a nyitott tornác megtartandó, sem tömören, sem nyílászáróval nem beépíthető.
(4) Védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el. Védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéken lévő tetőhöz igazodónak, 35-45 fok közöttinek kell lennie.
(5) Az épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat.
(6) Védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében történhet. Bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie.
(7) Védett épület tetőfelületén, homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, parabola antenna csak a közterület felől nem látható módon, építészeti eszközökkel vagy növényzettel takartan helyezhető el. Napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el.
(8) Védett épületek telkein a zöldfelületek minőségi kialakítása az építészeti érték megjelenéséhez hozzátartozó településképi elem. Az épület, a burkolt felületek, a kertként nem használt felületeket gyepfelületként kell kialakítani és karban tartani. A telepítési távolságokat a 2. sz. függelék tartalmazza.
(9) Amennyiben a védett érték egyéb, településképi szempontból meghatározó területen is fekszik, mindkét területre vonatkozó előírást be kell tartani, ütközés esetén, jelen szakasz előírásait kell betartani.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi településképi követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani, amennyiben az épületek utcai homlokvonala az utcakép kialakításában egyértelműen meghatározható, az épületet erre a vonalra kell telepíteni.
b) Melléképítményt a főépítménnyel azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A melléképítmény magassága a főépítmény magasságát nem haladhatja meg.
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az épületek bonyolult tömegalakítása nem alkalmazható.
b) Magastetős épületek fedésére agyagcserép, betoncserép, , fazsindely, kőpala, cserepes és korcolt fémlemez, üveg anyagokon kívül más anyag nem alkalmazható.
c) Kék, lila, zöld, egyéb élénk, a környezetében lévő építmények homlokzatától eltérő színek és tetőfedő anyag nem alkalmazhatók.
d) Az épületeken a tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át nem haladhatja meg.
e) Homlokzatkialakításnál a környezetében lévő építmények homlokzatától eltérő színek és anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások, erős tónusú, hivalkodó, színek nem alkalmazhatók.
f) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tetővel párhuzamos síkban vagy legfeljebb 25% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki, továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
g) Utcai homlokzaton parabolaantenna, klíma kültéri egység nem helyezhető el. Egy épületen rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el.
h) Fém burkolattal melléképítmény nem építhető. A melléképítmények homlokzatkialakításánál, a környezetében lévő építmények homlokzatától eltérő színek, a bonyolult homlokzat és színváltások, erős tónusú, környezetétől elütő színek nem alkalmazhatók.
i) Mobilház (kerekeken guruló, előregyártott konténer) az egyész településen nem helyezhető el.
j) Kerítés tégla, kő, fa, fém, burkolt vagy vakolt kiselemes beton falazóelem, vakolt felület, sövénykerítés kivételével más kivitelű nem lehet.
k) A közterület felől kedvezőtlen településképet nyújtó tevékenységeket és építményeket a telken belül, növényzettel vagy építészeti eszközökkel takarni kell.
Régi településrész (Ófalu) településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményei
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó "Ófalu" településrészeken az épületek 35-45 fok közötti hajlású magastetővel helyezhetők el.
(2) A településrészre jellemző régi, előregyártott beton kerítések felújítandók, elbontásuk csak külön településképi bejelentési véleményezés eljárás során lehetséges – indokolt esetben.
Kertvárosias településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Rönkház elhelyezése kertvárosias lakóterületen lehetséges.
(2) A településképi szempontból meghatározó kertvárosias területen, a telken telepített növényzet a szomszédos ingatlan kilátását nem akadályozhatja.
Kertgazdasági terület településképi szempontból meghatározott területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó kertgazdasági területen, a telken telepített növényzet a szomszédos ingatlan kilátását nem zavarhatja.
(2) A településképi szempontból meghatározó kertgazdasági területeken a tájképet meghatározó építményekre, zöldfelületekre az épített és táji környezet alakítása során alapvetően figyelemmel kell lenni. A településképi szempontból meghatározó területen elhelyezkedő külterületi ingatlanokon a vonatkozó természetvédelmi, szakági jogszabályi előírásokon túl, kiemelt figyelmet kell fordítani a tájalkotó növényzet, védett geológiai formák, kilátás/rálátás adottságaira. E területeken a beavatkozásokat a tájképi egység megtartásának figyelembevételével kell végrehajtani.
(3) Kertgazdasági területen (szőlőhegy) kerítés csak élősövény lehet, indokolt esetben vadháló építhető, növényzettel takartan.
(4) A településképi szempontból meghatározó kertgazdasági területen lapostetős épület nem helyezhető el. A magastető hajlásszöge 35-45 fok között lehet.
Növénytelepítés követelményei
14. § (1) Zalakaros teljes közigazgatási területén, növényzet esetében a honos, tájegységre jellemző fajok alkalmazása szükséges. Különlegesen lényeges a külterületek és a természetes növénysávok esetében a honos növények alkalmazása és az inváziós fajok elkerülése.
(2) A növénytelepítés során javasolt, tájegységre jellemző honos fajok és a kerülendő, invazív fajok listáját a 5. melléklet tartalmazza.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése a régi településrészen (Ófalu) nem lehetséges.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli területeken új vezetékes hírközlési infrastruktúrát
a) ahol már egyéb meglévő felszíni infrastruktúra rendelkezésre áll, annak igénybevételével kell kialakítani,
b) ahol más felszíni infrastruktúra még nem áll rendelkezésre, legfeljebb kettő új, a kapcsolódó meglévő oszlopsorral megegyező típusú oszlop helyezhető el,
c) ahol a terület villamos energiaellátása felszín alatti, vagy kialakítása felszín alatt tervezett, a hírközlési infrastruktúrát is felszín alatt kell kiépíteni.
(3) Új vezeték nélküli hírközlési, internet-szolgáltatási antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók településképbe, tájba illesztéséről gondoskodni kell, a településképi szempontból meghatározó régi településrész, Ófalu területen nem helyezhető el.
Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.
(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.
(6) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
(7) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(8) A településképileg kiemelt területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:
a) a kioszk,
b) az utasváró,
c) a közművelődési célú hirdetőoszlop,
d) az információs célú berendezés,
e) a más célú berendezés,
f) a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.
(9) A településképileg kiemelt területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:
a) a közművelődési célú hirdetőoszlop,
b) az információs célú berendezés,
c) a más célú berendezés,
d) a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.
Cégér, üzletfelirat, kirakat és információs tábla elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Cégér, üzletfelirat, kirakat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.
(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db üzletfelirat és cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db üzletfelirat és cégér helyezhető el, megjelenésük egységes legyen, a harsány színű, kialakítás kerülendő.
(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő üzletfelirat és cégér helyezhető el.
(4) Az (1)–(3) bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy üzletfelirat és cégér helyezhető el.
(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.
(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.
(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.
(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, homlokzati díszeit.
(9) Épületen, kerítésen elhelyezett cégér maximális mérete 2,00 m2 lehet.
(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, a cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Visszatükröződő, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér nem helyezhető el.
(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégér legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg.
(12) Idegenforgalmi információs tábla az utcatáblákkal azonos formában, színben és megjelenéssel helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
18. § (1) A képviselő-testület a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció önkormányzati hatáskörét a polgármesterre ruházza át, mely feladatot a polgármester a települési főépítész bevonásával lát el.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén biztosított.
(3) A településképi szempontból meghatározó kertvárosias lakóterületeken lapostetős épület is elhelyezhető. Lapostetős épület elhelyezéséhez előzetes településkép-védelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció szükséges a környezeti adottságok figyelembevételére.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelemre indul.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét címét, a kérelem tárgyát és annak egyértelmű beazonosítását, az ingatlan címével, és/vagy, helyrajzi számával.
(6) A konzultációról emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatokat, a települési főépítész lényeges nyilatkozatait, melyet a polgármester 15 napon belül megküld a kérelmező részére.
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A véleményezési eljárással érintett építmények köre
19. § (1) A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás önkormányzati hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez- vagy egyszerű bejelentéshez kötött eljárásokat megelőzően.
A véleményezési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa meghatalmazott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott e rendelet 3. melléklete szerinti kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A településképi véleményben a települési főépítész szakmai javaslata alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja, vagy
b) feltétellel javasolja, vagy
c) nem javasolja.
(3) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és (pdf formátumban) az (1) bekezdés szerinti elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
A településképi véleményezés szempontjai
21. § (1) A telepítéssel kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:
a) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e, a tömegalakítás megfelel-e a településképi és tájképi illeszkedés követelményeinek,
b) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat, és a környezetéből nyíló kilátási viszonyokat,
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezethez, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezet jellegét figyelembe veszi-e,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárással érintett építmények, rendeltetésváltozások köre
22. § (1) A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás önkormányzati hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően az alábbi esetben:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása;
b) az építmény homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása.
c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emléktábla elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
d) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, 10 napnál tovább és legfeljebb 180 napig fennálló
da) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
db) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
dc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
dd) ideiglenes fedett lovarda,
de) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése;
e) utcai kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban: rendeltetésváltozás), reklámok és reklámhordozók tekintetében a 4. melléklet szerinti kérelemmel.
A bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy az általa meghatalmazott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott e rendelet 3. illetve 4. melléklete szerinti kérelemre indul.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a főépítész szakmai javaslata alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet:
a) feltételek nélkül tudomásul veszi;
b) feltételek meghatározásával tudomásul veszi, vagy
c) megtiltja.
24. § A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését 15 napon belül adja ki. Döntés hiányában a bejelentéstől számított 16. napon megkezdhető az építési tevékenység, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
25. § A képviselő testület a településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
26. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) településképi követelmények megsértése,
b) a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárásban született döntéstől eltérő végrehajtás esetén.
(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.
(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
b) a bejelenteni kívánt tevékenység, építmény helyét, rövid leírását,
c) fényképet.
27. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszűntetésére hívja fel, melynek elmulasztása esetén településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezi.
(2) A polgármester a kötelezést határidő kitűzésével önkormányzati hatósági döntés formájában közli az ingatlan tulajdonosával.
(3) A településkép-védelmi birság összegét a határozatban megjelölt számlára átutalási megbízással vagy készpénzátutalási megbízással postai úton kell befizetni a megjelölt határidőn belül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban, valamint a hatóság tudomásszerzése következtében indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 6/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelete.
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.