Az Alaptörvény XXI. cikke szerint Magyarország elismeri és érvényesíti valamennyi állampolgára jogát az egészséges környezethez. Az egészséges környezet fenntartása érdekében, aki a környezetben kárt okoz, annak kötelessége azt helyreállítani, vagy ha neki nem áll módjában, akkor a helyreállítás költségeit fedezni.

Környezet alatt a bioszférát felépítő ökoszisztéma és az ember által létrehozott tárgyi elemeknek az együttese értendő. Az ökoszisztémát együttesen alkotja a talaj, a víz, a levegő és az élőlények, köztük az ember is. Az épített környezetbe a települések, az utak, az infrastruktúra tartozik bele. Általában szükséges egymástól elhatárolni a környezet és a természet fogalmakat, ugyanis nem szinonimák, hanem a természet a környezet azon halmaza, amely nem tartalmazza az épített környezetet, csak a bioszféra elemeit. Védelmük is különválik környezet-, valamint természetvédelemre, de célszerű okokból általában együtt kell kezelni e két fogalmat.

A fentebb leírtak alapján a környezetvédelem mindazon intézkedések összessége, melynek célja az élő és élettelen környezeti elemek védelme az ember által okozott káros hatásoktól, továbbá a károsodásuk megelőzése. Amennyiben a káresemény már bekövetkezett, akkor az ezt kiváltó tevékenység megszüntetése és a környezet helyreállítása.

A környezetvédelem egyik kiemelt területe a természetvédelem: feladata a természeti területek és értékek megőrzése és védelme. Természeti terület az összes olyan földterület, amelynek állapota természetközeli, s nem érte jelentős emberi behatás. Természeti értékek a természeti erőforrások, az élővilág és az élővilág fennmaradásához szükséges élettelen környezet. A természetvédelem megvalósulhat aktív és passzív módon. Aktív esetben az emberi beavatkozás következménye lesz a természetközeli állapot fennmaradása, míg passzív esetben emberi beavatkozás nélkül történik a természetes megújulás és fenntartás. A települések fenntarthatósági követelményei közül kiemelendő az időtálló gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.

A települési önkormányzatok szerepe és lehetőségei a környezetvédelem terén összetettek, eszközei pedig a természeti erőforrások hasznosításának a helyi közösségek érdekkörében és kompetenciájában való szabályozása, a piaci igények helyi erőforrásokkal (termékekkel, szolgáltatásokkal, munkaerővel) való kielégítése, a termelési és fogyasztási viszonyok decentralizált szerkezetű, emberi léptékű (pl. energetikai) rendszerben történő szervezése. A környezet szempontjából releváns önkormányzati feladatok és hatáskörök részét képezi a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A helyi környezet-és természetvédelem tartalmi elemei: helyzetértékelés (környezeti elemek és hatótényezők bemutatása); környezeti célok, eszközök, erőforrások, ütemezés, monitoring, visszacsatolás. Az önkormányzatok környezetvédelmi

hatósági jogkörei a természetvédelem területén a helyi jelentőségű védett természeti területek kapcsán ideiglenes védetté nyilvánítás, a terület állapotát veszélyeztető tevékenység korlátozása, felfüggesztése, a védett természeti területek kezelésére és megóvására vonatkozó kötelezettségek megállapítása.

A fent leírt települési általános környezet-és természetvédelmi szempontokra tekintettel megállapítható, hogy a Zalakarosi Gyógyfürdő Zrt. és a MOL együttműködésével 2006-ban kijelölt, 2018-ban aktualizált, továbbá a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36800/849-12/2019. ált. és 36800/1953-8/2019. ált. határozataival a gyógyfürdő termálvízhasználatát biztosító Zalakaros K-11 (Zk-6) és Zalakaros K-14 (Zk-9) jelű pannon termálvízkutak, valamint Zalakaros K-5 (D-6) és Zalakaros K-8 (D-7) jelű triász termálvízkutak vízbázis védőövezeteire 2029. december 31-ig alkalmazni rendelt előírásokat az Önkormányzat az önkormányzati rendelet V. Fejezetében részletezve javasolt szabályozni annak érdekében, hogy a zalakarosi gyógyfürdő védelme a további geotermikus kutatás során is biztosított legyen.

A gyógyvizet biztosító triász korú kőzetben lévő rezervoár érzékeny bármilyen nyomás, hőmérséklet vagy vízminőség változásra. A zalakarosi kutak több évtizedes hasznosítására, ráépített infrastruktúrára és foglalkoztatási igényre is tekintettel a módosítással előírt kötelezettségekkel a lehetséges egymásrahatások elkerülhetők.

Azt szabályozza, hogy az Önkormányzat a zalakarosi gyógyfürdő és a Mol sávolyi mezőjének egyesített felszín alatti „Hidrogeológiai B” védőidom-területe Zalakaros közigazgatási területén végzett geotermikus kutatási tevékenységet milyen feltételekhez köti.