Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (XII.01.) önkormányzati rendelete
Zalakomár Község Önkormányzat képviselő - testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 21- 2019. 08. 30Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (XII.01.) önkormányzati rendelete
Zalakomár Község Önkormányzat képviselő - testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-10-21-tól 2019-08-31-ig
ZALAKOMÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ - TESTÜLETÉNEK
17/2010. (XII.01.) önkormányzati
r e n d e l e t e
Zalakomár Község Önkormányzat képviselő - testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(egységes szerkezetben a 6/2013. (III. 26.), a 15/2013. (XI. 12.), 9/2014. (X. 20.) és a 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelettel)
Zalakomár község Önkormányzata Képviselő - testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (1) bekezdésének e.) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló és módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a – szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendelet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezésEK
1. §[1]
A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. §
(1)[2] Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Zalakomár Nagyközség Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Zalakomár
Pontos címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
(3)[3] Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
Zalakomár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) Illetékességi területe: Zalakomár község közigazgatási területe.
(5)[4] A képviselő – testület hivatalának neve:
Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal
8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
Az önkormányzat jelképei
3. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a helyi címerrel ellátott pecsét.
(2)[5] A képviselő – testület, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Zalakomár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Zalakomár Nagyközség Polgármestere
- Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
- Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A képviselő – testület pecsétjét kell használni:
a) a képviselő – testület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére,
b) a képviselő – testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, külön rendelet állapítja meg.
4. §
Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott.
5. §
(1) Az önkormányzat lapja a ”Zalakomári Hírmondó” megjelenik: havonta.
(2) Az önkormányzat az „Zalakomári Hírmondó” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.
(3) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:
a) a képviselő-testület fontosabb döntései kivonatos formában,
b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
c) a fontosabb társadalmi eseményeket.
(4) Az önkormányzat honlapja, a www.zalakomar.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát.
(5) A honlap tartalmazza:
a) képviselő – testületi ülések jegyzőkönyvét
b) hatályos rendeleteket,
c) költségvetés és azzal kapcsolatos beszámolók,
d) közigazgatási eljárás hirdetményei,
e) közérdekű hírek,
f)[6] az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott adatok.
(6) Az Önkormányzat a helyi kábeltelevízió információs csatornán keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát.
A helyi kábeltelevízió tartalma különösen:
a) a képviselő-testület fontosabb döntései kivonatos formában,
b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információk,
c) a fontosabb társadalmi események.
6. §
A helyi közügyek az Mötv. 4.§ –a alapján a lakosság közszolgáltatásának ellátáshoz, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
7. §[7]
8. §
(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, valamint a szűkebb kistérség önkormányzataival. Az együttműködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő - testületet.
II. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
9. §
(1) [8]A helyi önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) [9]Zalakomár Nagyközség Önkormányzata a helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:
a) egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,
b) közvilágításról, a villamos energiaszolgáltatást az ELMIB Zrt. biztosítja,
c) óvodai nevelésről a Zalakomári Napközi Otthonos Óvoda gondoskodik,
d) [10]
e) egészségügyi alapellátásról, a két háziorvosi körzetben lévő vállalkozási formában a feladat ellátására szerződést kötött háziorvosok biztosítják,
f) a fogorvosi alapellátásról a feladat ellátását vállalkozó fogorvos látja el,
g) szociális alapellátásról Nagykanizsa és Surd településekkel közös intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik,
h) az önkormányzat egyéb további helyi közszolgáltatási feladatait pedig az önkormányzat látja el.
10. §
(1)[11] A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(2) A gazdasági programot az önkormányzati képviselők pártállásuktól függetlenül elfogadás után kötelesek támogatni.
(3) A gazdasági program képviselő – testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás előzi meg.
11. §
(1)[12] Helyi közügy – Mötv 10. § (2) bekezdése - megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatatásával megbízhatja bizottságát, illetve a polgármestert is.
(2) Az eljárás eredményét összegező előterjesztés akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az minden tekintetben tisztázott.
12. §[13]
(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 3. pontja, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 1. pontja, a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(2) A képviselő - testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
13. §[14]
A képviselő-testület az Mötv. 55. §-ában meghatározott feltételek alapján mondhatja ki a feloszlatását.
14. §
(1) A képviselő-testület, hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról az adott feladatkört szabályozó rendeletben dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről
15. §
A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
16. §
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő – testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület évente 12 ülést tart, melynek időpontja minden hónap utolsó hetének hétfői napja 17.00 óra. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.
(3)[15]
(4)[16] A képviselő - testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit
d)[17] a Zalakomári Napközi Otthonos Óvoda intézményvezetőjét,
e)[18] a Zalakomári Művelődési Ház intézményvezetőjét,
f)[19] a Zalakomári Általános Iskola intézményvezetőjét.
(5)[20] Tanácskozási jog illeti meg az ülésen: érintett napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) az illetékes országgyűlési képviselőt,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan.
d) az intézmények, szervezetek vezetőit,
e) akit a polgármester meghívott az érintett napirendi ponthoz kapcsolódóan.
(6) Az képviselő - testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(7)[21] A képviselő - testületi ülések időpontjáról a lakosságot a helyi kábeltelevízió információs csatornáján keresztül illetve a helyi hirdetőtáblákon plakát kifüggesztése útján kell tájékoztatni, legalább 5 nappal az ülés előtt. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet tekinteni a Közös Önkormányzati Hivatalban.
(8)[22] Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 48 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(9)[23]
(10) A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt – a helyi kábeltelevízió információs csatornáján valamint a község hirdető tábláin való kifüggesztés útján – nyilvánosságra kell hozni.
17. §
(1) A képviselő-testület évente jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.
(2) Az üléstervet a program alapján évente január 31-ig, a jegyző állítja össze.
(3) A program végrehajtásának üléstervére javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) a civil szervezetek vezetői,
f) intézményvezetők.
(4) Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a jegyző tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) Az ülésterv tartalmazza:
a) a képviselő - testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
(6) A programot, továbbá a jóváhagyott üléstervet közé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában.
A képviselő - testület ülése
18. §
(1) A képviselő - testület ülése nyilvános, amelyet a helyi kábeltévé élőben közvetít, arról hang és videofelvétel készíthető.
(2)[24] A képviselő - testület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
(3)[25]
(4)[26] A képviselő - testület ülését a polgármester vezeti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(4/a)[27] Az érintett az ülés megkezdéséig írásban nyilatkozik arról, hogy a személyét érintő ügy tárgyalásakor hozzájárul-e a nyílt ülés tartásához, vagy zárt ülés elrendelését kéri.
(4/b)[28] Az Mötv 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
(5)[29] A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) a jegyzőkönyv hitelesítésére felkér a képviselő-testület tagjai közül két személyt
d) előterjeszti az ülés napirendjét,
(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(7) A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet. A hallgatóság a napirendhez az előterjesztés után a vita megkezdése előtt maximum 3 percben hozzászólhat. A hallgatóság figyelmét erre a jogára külön fel kell hívni.
Együttes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok
19.§
(1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.
(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(4)[30] Zalakomár községben az együttes ülés helye: Zalakomár község Közös Önkormányzati Hivatal (8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.) nagyterem.
Az előterjesztés
20. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
A sürgősségi indítvány
21. §
(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről a jelenlévők több mint felének egybehangzó szavazatával soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítványt- a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek, meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
A napirendek vitája, döntéshozatal
22. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre az érintett bizottságnak átadja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésről.
(9)[31] A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.
(10)[32] A javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésének szabályai vonatkoznak. Minősített többségű szavazás tárgyköreit az Mötv. 50. §-a szabályozza.
(11)[33] A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(12) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
(13)[34]
(14)[35]
(15) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(16) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(17)[36] A képviselő - testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:
Zalakomár Nagyközség Önkormányzatának ...../200... (... [hó] ... [nap]) határozata.
(18) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(19) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(20) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
A titkos szavazás
23. §
(1)[37] A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás az önkormányzat hivatalos pecsétjét tartalmazó szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyző feladata.
(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.
Kérdés és interpelláció
24. §
(1)[38] Kérdést az önkormányzati képviselőtestület, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hatáskörébe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.
(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:
a) polgármestertől, alpolgármestertől,
b) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
c) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 8 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.
(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
A tanácskozás rendje
25. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
26. §
(1)[39]
(2) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok részére,
b) [40]az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének
c) egy példányát évente összefűzve a községi könyvtár kapja.
(3) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4)[41] A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint.
(5)[42]
(6)[43] A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
A jogszabályalkotás és tájékoztatás
27. §
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) lakossági kezdeményezésre.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet képviselő - testület elfogadása:
a) A jegyző – a polgármester, és a bizottságok egyetértése esetén a rendelet - tervezetet indokolással együtt a képviselő - testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja:
a)[44] Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a hirdetőtáblán, jól látható helyen el kell helyezni, illetve a helyi kábeltelevízió útján tájékoztatót kell annak tartalmáról adni. Erről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát
b) A jegyző gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeleteket 2 évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
IV. Fejezet
A települési képviselő
28. §[45]
A képviselőt az Mötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
29. §[46]
A képviselők jogai
30. §[47]
A képviselő kötelezettségei
31. §[48]
A képviselőnek kötelessége:
a) tevékeny részt venni a képviselő - testület munkájában.
b) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
A bizottságok
32. §
(1) A képviselő - testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) [49]A képviselő - testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
A képviselő - testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 6 fő,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság, létszáma: 3 fő,
Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.
(4)[50] A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
A bizottságok működése
33. §
(1) [51]A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) [52]
(7) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(9)[53] A bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvekre az Mötv. 52. § (1) bekezdésében és az SZMSZ 26. § (2) – (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
(10) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő - testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VI. Fejezet
A tisztségviselők
34. §[54]
(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) [55]A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. szabályozza.
(3) [56]A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, bérfejlesztésére az Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(5) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:
a) segíti a képviselő -testület tagjainak a munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését
d) ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,
g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról
h) dönt az éves költségvetés felhasználásának sorrendjéről.
(6) A polgármester hetente, szerdai napokon 13-17 óra között fogadóórát tart az önkormányzati hivatalban.
(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban dönt olyan pályázatok benyújtásáról
és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges. Döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
Az alpolgármester
35. §
(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2)[57] Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester tiszteletdíjának és a költségtérítésének mértékére a Képviselő- testület bármely tagja javaslatot tehet.
(3)Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően végzi.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
36. §
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a jelen szabályzatban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 90 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
c) 90 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
A jegyző, az aljegyző
37. §[58]
(1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.
(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy helyettesíti.
38. §[59]
VII. Fejezet
A Képviselő-testület Hivatala
39. §[60]
(1)[61]
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzatát, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 1. függeléke rögzíti.
(6) Az Önkormányzatnál a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza, a Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.
(7) Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
VIII. Fejezet
Az önkormányzati társulás
40. §[62]
(1) Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
IX. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
41. §
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
42. §
A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:
a) A közmeghallgatás alkalmával az azon megjelentek közérdekű kérdést intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről, jelen rendelet 16. § (10) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot, a fórum előtt legalább 7 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatás testületi ülés keretében történik, azon a testület tagjainak határozatképes számban meg kell jelenni.
e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a jelen rendelet 26. §-ában meghatározott szabályok.
X. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
43. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletben rendelkezik.
(2)[63]
(3) Az önkormányzat törzsvagyonáról a kimutatást az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat minden évben az éves közmeghallgatáson.
Az önkormányzat költségvetése
44. §
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az első forduló:
aa.) A költségvetési irányelvek tartalmának egybevetése az önkormányzat
alapellátási kötelezettségével, a vállalható feladatokkal,
ab.) a bevételi források,
ac.) a lehetőségek és a célok egybevetése,
ad.) sorrend meghatározása,
ae.) hatásvizsgálat,
af.) a helyi közösség véleményének igényeinek felmérése.
b) A második fordulóban a költségvetési rendelet-tervezet legalább alternatív részletező módon történő elkészítése.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság köteles megtárgyalni.
(4) A zárszámadásról szóló rendelet elkészítése és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
45. §
(1)[64] A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.-115. §- ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.
(2) A mérleghiány helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását, az alábbi sorrendben:
a.) jutalmak,
b.) el nem kezdett betervezett beruházások,
c.) folyamatban lévő beruházások.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az SZMSZ szabályai szerint, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos ügyekben járjon el a testületet folyamatos tájékoztatása mellett.
(4)[65] Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.
(5) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő intézmények.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
46. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
Felterjesztési jog
47. §
A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és a jogszabályokban előírt lehetőségekkel élhet.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
48. §
(1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2010. december 1. napján lép hatályba.
(2) Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti a 12/2010.(X.13.), 6/2007. (IV.11.), 3/2007.(III.19.) számú önkormányzati rendelettel módosított Zalakomár község Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 21/2006.(XI.29.) önkormányzati rendelet.
(3) A jelen rendeletben nem szabályozottakra az 1990. évi LXV. tv. rendelkezései az irányadóak.
(5) Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendő:
a.) a képviselő – testület tagjai.
b.) a bizottságok nem képviselő tagjainak
c.) a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének
(5)[66] Az SZMSZ mellékletei:
1. A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök
2. Zalakomár Község Önkormányzatánál vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek névsora
|
|
|
|
Varga Miklós Polgármester | dr. Weller – Jakus Tamás Jegyző |
|
|
Kihirdetve: Zalakomár községben, 2010. december 1. napján.
dr. Weller – Jakus Tamás
jegyző
Az SZMSZ függelékei[67] :
1.) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
2.) A képviselő – testület névsora
3.) A bizottságok tagjainak névsora
4.) Az önkormányzat társulásai
5.) Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva.
Zalakomár, 2013. április 17.
Papné Szabó Mónika
jegyző
1. melléklet[68]
Zalakomár község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához
A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök
1. Ügyrendi- és pénzügyi bizottság feladatai
- előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra
- ügyrendi kérdésekben állást foglal a képviselő-testületi üléseken
- ellátja a képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló
bizottsági teendőket
- véleményezi a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet, a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyedéves és az éves beszámoló tervezeteit- erről írásos véleményt alkot
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját
bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat
- ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesülését
- döntésre előkészíti az önkormányzati számlavezetésre érkezett ajánlatokat
- véleményt nyilvánít a könyvvizsgáló személyéről annak megbízása előtt
- ellátja a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott feladatokat az önkormányzati képviselők, polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat, illetve mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
- javaslatot tesz a civil szervezetek részére nyújtandó önkormányzati támogatás mértékére.
- ellátja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatot.
- ellátja a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatot.
2. Szociális- és Egészségügyi bizottság feladatai
- véleményezi a szociális és gyámügyi rendelettervezeteket
- értékeli a szociális, gyermekjóléti és egészségügyi alapfeladatok ellátását
- rangsorolja a szociális bérlakások igénylésére benyújtott pályázatokat
- dönt a képviselő-testület által átruházott ügyekben:
- a BURSA ösztöndíjpályázatok
- az átmeneti segélykérelmek
- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek
- a lakáscélú támogatás iránti pályázatok
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a
hatáskörébe utalnak.
3. A képviselő – testület hatásköréből a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök
- engedélyezi a közterület használatot,
- engedélyezi a köztemetést,
- dönt az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában történő megállapításáról.
- a mezőőri járulék megállapításával elsőfokú hatáskör
- közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását
- az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása
- a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása
2. melléklet
Zalakomár község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához
Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök jegyzéke:
Zalakomár Nagyközség Önkormányzata[69]
- fenntartásában lévő intézmények vezetői
- önkormányzati bizottságok külsős tagjai
1. függelék
ZalakomárI Közös Önkormányzati Hivatal
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZATA
I. fejezet
1./A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Közös Önkormányzati Hivatal adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a Közös Önkormányzati Hivatal működési szabályait.
2./ A Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjét meghatározó dokumentumok
A Közös Önkormányzati Hivatal törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg.
2.1. Alapító okirat
Az alapító okirat tartalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal működésére vonatkozó legfontosabb adatokat.
2.2. Egyéb dokumentumok
A Közös Önkormányzati Hivatal működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások.
3./ A Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb adatai
a) A Közös Önkormányzati Hivatal neve: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal
b)A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye, címe:
8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
c) A Közös Önkormányzati Hivatal telephelyei:
8753 Balatonmagyaród, Petőfi S. u. 112.
8756 Kisrécse, Ságvári u. 6.
d) Az alapító megnevezése: Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Balatonmagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Kisrécse Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete
e) Létrehozásáról rendelkező határozat száma: Zalakomár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 130/2012. (XI. 12.)
- Balatonmagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 58/2012. (XI. 07.)
- KisrécseKözség Önkormányzata Képviselő-testülete a 62/2012. (XI. 15.)
- Zalasárszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 75/2012.(XI. 27.) számú határozatával döntött arról, hogy Zalakomár székhelyen 2013. január 1. napjával határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatalt alakítanak és tartanak fenn.
f) Az alapítás éve: 2012.
g) A Közös Önkormányzati Hivatal szakágazati besorolása: Önkormányzati igazgatás
h) A Közös Önkormányzati Hivatal törzsszáma: 805124
i) A körjegyzőség adószáma: 15805124-1-20
j) A Közös Önkormányzati Hivatal fizetési számla száma: 75000112-10065873 Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet
k) A Közös Önkormányzati Hivatal ÁFA alanyisága: nem alanya
l) A Közös Önkormányzati Hivatal működési területe: Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg községek közigazgatási területe
m) A Közös Önkormányzati Hivatal irányító szerve: Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete
4./ A Közös Önkormányzati Hivatal jogállása
A Közös Önkormányzati Hivatal önálló jogi személy.
A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot.
A jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását /szabadság, útiköltség stb./a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja a társközségek polgármestereinek egyetértésével, akadályoztatása esetén másik polgármester látja el a polgármesterek közötti megállapodás alapján. Ezen döntésekhez a többi polgármesterrel történt előzetes egyetértés szükséges.
A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges.
Együttes ülések rendje:
A képviselő-testületek a Közös Önkormányzati Hivatalt érintő testületi hatáskörbe tartozó ügyeket szükség szerint együttes ülésen tárgyalják meg.
Az együttes ülést a székhely település polgármestere hívja össze, és az ülést ő vezeti. Akadályoztatása esetén a társtelepülések polgármestereinek bármelyike összehívhatja az ülést és levezetheti.
A Közös Önkormányzati Hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. Az éves költségvetés és a beszámolók megtárgyalása előtt, illetve szükség szerint a jegyző részvételével megbeszélést tartanak. A meghatározott feladatokat emlékeztetőben kell rögzíteni. Az egyeztető gyűlést bármelyik polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.
Gazdálkodás formája:
A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv. A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartási és működési költségeihez szükséges hozzájárulás arányát és az átutalás rendjét a „ Megállapodás Közös Önkormányzati Hivatal alakítására és fenntartására” tartalmazza.
5./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
A Közös Önkormányzati Hivatal számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az SZMSZ hatálya kiterjed:
- a Közös Önkormányzati Hivatal vezetőjére,
- a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóira;
- a Közös Önkormányzati Hivatal szolgáltatásait igénybe vevőkre.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL feladatai
1./ A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai és hatásköre
A Közös Önkormányzati Hivatal számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról a Közös Önkormányzati Hivatal vezetője gondoskodik.
A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a Közös Önkormányzati Hivatal egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.
A Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. A jegyző polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel jutalmazza a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A Közös Önkormányzati Hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését, az érdekelt községek (Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg) polgármesterei együttesen végzik.
1.1. A Közös Önkormányzati Hivatal alaptevékenysége(i):
A szakfeladat megnevezése | Száma |
Helyi önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások ig. tev. | 841 105 |
1.2. A Közös Önkormányzati Hivatal vállalkozási tevékenysége(i): A Közös Önkormányzati Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az 1.1,, 1.2. pontokban megjelölt feladatok forrásai:
Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg Község Önkormányzat Képviselő – testületeinek mindenkori költségvetési rendelete.
III. fejezet
a köZös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése
1./ A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése
A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
2./ A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai
A költségvetési szerv belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a körjegyzőség feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.
A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően a Közös Önkormányzati Hivatalban az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg:
a.) Gazdálkodás-pénzügy
b.) Igazgatás (gyámügy, szociális, anyakönyvi, ügyviteli feladatok ellátása)
c.) Adóügy
d.) Településüzemeltetés, közterület-felügyelet
A közterület-felügyelet szervezeti felépítését, jogállását és feladatainak jegyzékét az SZMSZ 4.sz. melléklete tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkakörükhöz kapcsolódó ügyek tárgyalása esetén kötelesek a képviselő – testületi ülésen részt venni, a bizottságok és a polgármesterek, illetőleg a jegyző munkáját segíteni.
Az ügyintézők munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
3./ Munkaköri leírások
A Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák.
A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.
A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.
A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. A munkaköri leírások a személyi anyagokban találhatók, valamint külön „A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak munkaköri leírása”néven iktatott ügyirat tartalmazza.
4./ A Közös Önkormányzati Hivatal vezetése és a vezetők feladatai
4. 1. A jegyző feladatai:
- vezeti a Közös Önkormányzati Hivatal, felelős a Közös Önkormányzati Hivatal működéséért és gazdálkodásáért,
- biztosítja a Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a képviselő-testületek által megszabott költségvetési keretek között,
- képviseli a Közös Önkormányzati Hivatal külső szervek előtt,
- tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatal szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,
- elkészíti a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,
- kapcsolatot tart a helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, Közös Önkormányzati Hivatalokkal
- támogatja a Közös Önkormányzati Hivatal munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét,
- folyamatosan értékeli a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységét, munkáját.
4.2. A jegyző helyettes (általános, illetve szakmai) feladatai:
- a jegyző akadályoztatása, tartós távolléte esetén ellátja a vezetői feladatokat,
- ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal felügyeletét, irányítását,
- képviseli a Közös Önkormányzati Hivatalt külső szervek előtt.
- A jegyző helyettesítésére Zalakomár, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Zalakomár településen dolgozó igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő, Balatonmagyaród község vonatkozásában Balatonmagyaród településen dolgozó igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységeket a jegyző irányításával az ügyintézők látják el.
A Közös Önkormányzati Hivatal létszámát az alábbiak szerint állapítják meg:
1 fő jegyző
15 fő ügyintéző
A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói közül 12 fő a Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, 2 fő a Kisrécsei Kirendeltségen, 2 fő a Balatonmagyaródi Kirendeltségen végez munkát. Indokolt esetben a jegyző elrendelheti, hogy a székhelyen dolgozó köztisztviselők a Kisrécsei valamint a Balatonmagyaródi Kirendeltségen, illetve a Kirendeltségen dolgozó köztisztviselők a székhelyen is végezzenek munkát. Ezen döntéshez a polgármesterek előzetes egyeztetése szükséges.
5./ A Közös Önkormányzati Hivatal munkáját segítő testületek, szervek, közösségek
A jegyző a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon.
5.1. A hivatali munka irányítását segítő fórumok:
Dolgozói munkaértekezlet:
A jegyző heti rendszerességgel összdolgozói munkaértekezletet tart.
Az értekezletre meg kell hívni a közös hivatal valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját.
A jegyző az összdolgozói értekezleten:
- beszámol a hivatal eltelt időszak alatt végzett munkájáról,
- értékeli a közös hivatalban dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,
- ismerteti a következő időszak feladatait.
- a hivatal dolgozói tájékoztatást adnak az eltelt időszak alatt végzett munkájukról,
- esetmegbeszélés
Az értekezlet napirendjét a jegyző állítja össze.
Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.
5.2. A Közös Önkormányzati Hivatal munkáját segítő testületek, szervek, közösségek:
- dolgozói érdekképviseleti szervezetek,
Dolgozói érdekképviseleti szervezetek:
A Közös Önkormányzati Hivatal együttműködhet a közös hivatali dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.
A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet.
A Közös Önkormányzati Hivatal működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről a körjegyző gondoskodik.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelentek nevét,
- a tárgyalt napirendi pontokat,
- a tanácskozás lényegét,
- a hozott döntéseket.
IV. fejezet
a Közös Önkormányzati Hivatal működésének főbb szabályai
1./ A Közös Önkormányzati Hivatal munkavégzéssel kapcsolatos szabályai
1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte
A Közös Önkormányzati Hivatal az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.
A Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.
A Közös Önkormányzati Hivatal megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.
1.2. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása
A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben kell rögzíteni.
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és végzettségeket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése
A munkavégzés teljesítése a Közös Önkormányzati Hivatal vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.
A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése a körjegyzőség érdekeit sértené.
A Közös Önkormányzati Hivatal hivatali titoknak minősülnek a következők:
Ø a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,
Ø az önkormányzatok döntés előkészítés szakaszában lévő információk, mely az önkormányzatok gazdasági érdekeit veszélyezteti,
Ø ügyfelek személyes adatvédelmével kapcsolatos adatok,
Ø mindaz, amit jogszabály e körbe utal.
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
- A Közös Önkormányzati Hivatal érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a jegyző vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult
- Önkormányzatot érintő kérdésekben tájékoztatásra, illetve nyilatkozattételre a polgármesterek vagy az általuk esetenként megbízott személy jogosult.
- Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
- A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a körjegyzőség jó hírnevére és érdekeire.
- Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a körjegyzőség tevékenységében zavart, az önkormányzatoknak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
- A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
1.5. A munkaidő beosztása
A Közös Önkormányzati Hivatal a hivatalos munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő:
- hétfő-kedd - szerda | 7.30 órától 16.00 óráig 7.30 órától 17.00 óráig |
- pénteken | 7.30 órától 12.30 óráig
|
Munkaidőn kívüli illetve a heti szabad-és pihenőnapokon is el kell látni a következő szolgáltatásokat:
a.) házasságkötés
b.) családi ünnepségen történő közreműködés (pl: névadó)
c.) polgári temetés (igény esetén)
Túlmunka végzése esetén szabadidőt a körjegyző engedélyezheti.
1.6. Szabadság
Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel kell egyeztetni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a jegyző jogosult.
A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani, és a szabadságolásról tárgyév február 28-ig éves ütemtervet készíteni. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
A közös hivatalban a szabadság nyilvántartás vezetéséért Csöndör Lászlóné főelőadó a felelős.
1.7. A helyettesítés rendje
A Közös Önkormányzati Hivatalban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.
A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata, a polgármesterek egyeztetésével.
A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.
1.8. Munkakörök átadása
A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
- az átadás-átvétel időpontját,
- a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,
- a folyamatban lévő konkrét ügyeket,
- az átadásra kerülő eszközöket,
- az átadó és átvevő észrevételeit,
- a jelenlévők aláírását.
Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.
A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.
1.9. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése
A továbbképzés szabályai:
- Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó.
- Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre.
- Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat.
A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A jegyző ennek alapján gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről
A nem kötelezően előírt továbbképzésen résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni.
1.10. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése
A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni.
Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt a jegyző részére azonnal be kell jelenteni.
A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő - helyközi közlekedést igénylő - feladatellátásért utazási költségeit a Közös Önkormányzati Hivatal megtéríti.
1.11. Egyéb szabályok
A hivatalban mobil telefon használatára munkakörével összefüggésben
- jegyző
- településüzemeltetési előadó
jogosult.
A mobiltelefon használatára jogosultak körét évente felül kell vizsgálni.
- Telefonhasználat
A hivatalban lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni.
Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével.
Az ellenőrzésért felelős: jegyző
-Fénymásolás
A hivatalban a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet.
Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni.
- Dokumentumok kiadásának szabályai
A hivatali dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak a jegyző engedélyével történhet.
1./ Saját gépkocsi használata
A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik
2./ Kártérítési kötelezettség
A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.
A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
Amennyiben a körjegyzőségnél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.
3./ Anyagi felelősség
A Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.
A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az jegyző engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.)
4./ A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadása
A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője és a Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt dolgozói fogadást tartanak.
Az ügyfélfogadás rendje Zalakomár községben: hétfő: 8.00-12.00
szerda: 13.00-17.00
péntek: 8.00-12.00
Az ügyfélfogadás rendje Balatonmagyaród községben: kedd 8.00-12.00
szerda 13.00-17.00
csütörtök 8.00-12.00
Az ügyfélfogadás rendje Kisrécse községben: hétfő: 8.00-12.00
13.00-16.00
kedd 8.00-12.00
szerda 8.00-12.00
13.00-17.00
péntek 8.00-12.00
A jegyző ügyfélfogadása: Zalakomár községben: szerda 13.00-17.00
Kisrécse községben: kedd 9.00-12.00
Balatonmagyaród községben csütörtök 8.00-12.00
Zalasárszeg községben kedd 8.00- 8.30
A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban - fogadni kell.
Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset, stb.), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munka-idővel. Ennek elbírálására a jegyző jogosult.
5./ A Közös Önkormányzati Hivatal belső és külső kapcsolattartásának rendje
5.1. A belső kapcsolattartás
.
A Közös Önkormányzati Hivatal feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak.
Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van.
A belső kapcsolattartás rendszeres formái a munkaértekezlet.
5.2. A külső kapcsolattartás
Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a Közös Önkormányzati Hivatal szakmai szervezetekkel, közös hivatalokkal, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.
6./A Közös Önkormányzati Hivatal ügyiratkezelése
A Közös Önkormányzati Hivatal a postabontás, az érkező és kimenő iratok (ügyiratok) kezelése az egységes iratkezelési szabályzat alapján a székhelyen és a telephelyeken elkülönítve történik. A névre szóló küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős.
Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.
7./ A kiadmányozás rendje
A Közös Önkormányzati Hivatalban a kiadmányozás rendjét a jegyző szabályozza.
A kiadmányozásra való jogosultságot a munkaköri leírások tartalmazzák.
8./ Bélyegzők használata, kezelése
Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.
A képviselő-testületek kör alakú bélyegzőjét kizárólag a címzett használhatja.
- A Közös Önkormányzati Hivatalban cégbélyegző használatára valamennyi köztisztviselő jogosult.
A Közös Önkormányzati Hivatalban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol.
A nyilvántartás vezetéséért az ügyviteli feladatokat ellátó intéző ügyfelelős. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá:
„Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzőt csak a hivatal céljaira rendeltetésének megfelelően használom.”
Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről, a megrongálódott, feleslegessé vált bélyegző megsemmisítéséről a körjegyző gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az elvesztés körülményeit kivizsgálja.
Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles. A bélyegzőkezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért.
9./A Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodásának rendje
A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.
9.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok
- Számlarend,
- Számviteli politika,
- Eszközök és források értékelési szabályzata,
- Bizonylati szabályzat és bizonylat album,
- Ügyrend,
- Pénzkezelési szabályzat,
- Leltárkészítési és leltározási szabályzat,
- Selejtezési és hasznosítási szabályzat,
- Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat
- Belső ellenőrzési szabályzat
- Önköltségszámítási szabályzat
9.2. Bankszámlák feletti rendelkezés
A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a jegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez.
Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdálkodási előadó köteles őrizni.
9.3. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje
A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a Közös Önkormányzati Hivatalnál a jegyző határozza meg. Ennek részletes szabályait a pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről szóló szabályzat tartalmazza.
10./ Belső ellenőrzés
A Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a jegyző a felelős.
A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a Közös Önkormányzati Hivatalban folyó
- szakmai tevékenységgel összefüggő és
- gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni az éves ellenőrzési terv alapján. A belső ellenőrzést független belső ellenőr is végezheti.
Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:
- az ellenőrzés formáját,
- az ellenőrzési területeket,
- az ellenőrzés főbb szempontjait,
- az ellenőrzött időszak meghatározását,
- az ellenőrzést végző(k) megnevezését,
- az ellenőrzés befejezésének időpontját,
- az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.
Az ellenőrzések tapasztalatait a jegyző folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi.
Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket dolgozói értekezleten a körjegyző tájékoztatja.
11./ A Közös Önkormányzati Hivatal óvó, védő előírások
A Közös Önkormányzati Hivatal minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.
Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles a jegyzőt.
A jegyző utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.
12./ A Közös Önkormányzati Hivatal létesítményeire vonatkozó szabályok
A Közös Önkormányzati Hivatal épületét és a kirendeltségek épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni.
13./ Az hivatalban végezhető reklámtevékenység
Reklámhordozó csak a jegyző engedélyével helyezhető ki.
Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.
Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
V. fejezet
1./ Az SZMSZ hatálybalépése
Az SZMSZ Zalakomár Község Önkormányzata képviselő – testületének 178/2012.(XII.17.), Balatonmagyaród Község Önkormányzata képviselő – testületének 86/2012.(XII.11.), Kisrécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 92/2012.(XII.19.), Zalasárszeg Község Önkormányzata 104/2012. (XII.15.) számú határozatában foglalt jóváhagyásával 2013. január 1. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.
Zalakomár, 2013. január 18.
Papné Szabó Mónika
jegyző
Jóváhagyom:
Varga Miklós Kalász Mátyás Tóth Lucia Nagy Gábor
polgármester polgármester polgármester polgármester
Megismerési nyilatkozat
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem.
Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Név | Beosztás | Kelt | Aláírás |
Papné Szabó Mónika | jegyző |
|
|
Hajdu Tünde | főtanácsos |
|
|
Koszics Krisztina | előadó |
|
|
Simon Krisztiánné | főelőadó |
|
|
Simon Veronika | tanácsos |
|
|
Csárdi Tamás | előadó |
|
|
Seláf Lajos | tanácsos |
|
|
Csöndör Lászlóné | főelőadó |
|
|
Perge Flóra | tanácsos |
|
|
Kodela Károlyné | vezető-tanácsos |
|
|
Nagyné Bertalan Ágnes | főelőadó |
|
|
Lukács Ernőné | vezető-főtanácsos |
|
|
Kanizsai József | főmunkatárs |
|
|
Kovács Mária | főmunkatárs |
|
|
Miháczi-Pálfi Lászlóné | főmunkatárs |
|
|
Horváth Zoltán | vezető-tanácsos |
|
|
1. számú melléklet
a köZös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése
Anyakönyvvezetők minden település vonatkozásában: jegyző, Lukács Ernőné, Csöndör Lászlóné, Hajdu Tünde, Perge Flóra
A pályázatokkal kapcsolatos feladatokkal minden dolgozó foglalkozik.
2 számú melléklet
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek:
A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII.31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatalnál a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek a következők:
Munkakör megnevezése: Képzettség megnevezése:
pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző mérlegképes könyvelő
Valamennyi ügyintézői munkakörben a Személyi számítógép szoftverüzemeltető középfokú számítástechnikai szakképesítés.
3.számú melléklet
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök:
-az a személy, aki javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben (jegyző, igazgatási, adóügyi ügyintézők)
-az a személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladati ellátása során a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve önkormányzati támogatások tekintetében (jegyző, pénzügyi ügyintézők)
-vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő (jegyző)
4. számú melléklet
Szabályzat
Zalakomár Község Közterület-felügyeletének szervezeti felépítéséről, jogállásáról,
feladatainak jegyzékéről, szolgálati szabályairól
I. fejezet
Ezen szabályzat hatálya kiterjed a Közterület-felügyelet (továbbiakban: Felügyelet) hatásköri és illetékességi szabályainak megfelelően a Felügyelet köztisztviselői állományában közterület-felügyelői beosztásban dolgozók szolgálati tevékenységére és működésére.
A Felügyelet jogi státusza
1. A Felügyelet hatásköre, illetékessége Zalakomár közigazgatási határain belüli területre terjed ki, szolgálati helye: Tavasz u. 13.
2. A Felügyeletet a Polgármesteri Hivatal megbízottja képviselheti büntető-, polgári- és közigazgatási eljárásban.
A feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége
3. A felügyelő – mint hivatalos személy – szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a magasabb szintű jogszabályok felhatalmazása alapján az önkormányzati rendeletben és jelen szabályzatban, a munkaköri leírásban és a vezetői rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el.
Tevékenységi köre kiterjed:
a.) a közterület jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, közterület-használati szerződéshez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,
b.) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása,
c.) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében,
d.) közreműködés a bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közrend, a közbiztonság védelmében,
e.) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében,
f.) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében,
g.) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.
Intézkedési kötelezettség és jogosultság
4. A felügyelőt intézkedési kötelezettség terheli:
a) a hatáskörébe tartozó szabálysértés, továbbá
b) bűncselekmény – vagy a közrendet, az állampolgárok személyét vagy javait fenyegető veszélyhelyzet – észlelése eseteiben.
5. A felügyelő jogosult, illetve köteles:
a) jogszabályban a felügyelet részére előírt hatósági ellenőrzéseket végezni,
b) a nem hatáskörébe tartozó szabálysértés észlelése esetén a szükséges intézkedések kezdeményezésére.
Mindezek alapján összegezve a közterület-felügyelő intézkedése során jogosult, illetve köteles:
– rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni (helyiségbe / területre / belépni, iratokat megtekinteni, munkafolyamatokat (tevékenységet) megfigyelni, az ellenőrzött személyektől és a bizonyítás eredményessége érdekében másoktól felvilágosítást kérni, a szükséges adatok megállapítása céljából – jogszabály keretei között – az állami népesség-nyilvántartás helyi szervétől, a BM illetékes nyilvántartásából tájékoztatást kérni),
– felvilágosítást adni, illetve kérni,
– tőle elvárható segítséget megadni,
– járművet feltartóztatni,
– dolgot visszatartani,
– szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére felhívni (figyelmeztetni),
– helyszíni bírságot (HB) kiszabni,
– feljelentést tenni (kezdeményezni),
– járművet elszállítani,
– igazoltatni,
– személyt feltartóztatni,
– vagyonvédelmi feladatokat végezni (az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet lezárni, illetéktelen személy belépését megakadályozni, az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítani).
6. Több, egyidőben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.
7. Szolgálati feladat végrehajtása során a felügyelő a részére meghatározott illetékességi területét csak közvetlen felettese (munkáltatója) utasítására vagy engedélye alapján, illetve végszükség esetén hagyhatja el. Közvetlen felettes alatt a jegyző, ill. annak helyettese értendő.
8. A felügyelő szolgálaton kívül csak akkor intézkedhet, ha a szolgálatban lévő felügyelőnek kell segítséget nyújtani úgy, mint a hivatalos személy támogatója.
A szolgálati fellépés módja
9. A felügyelő magát és intézkedési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és a felügyelői jelvénnyel igazolja.
10. A felügyelőnek az intézkedést az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, és a tervezett intézkedés okának közlésével kell megkezdenie. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen meg kell fogalmazni. A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
11. Ha az intézkedés alá vont az első felhívásnak nem tesz eleget, az intézkedő felügyelő figyelmezteti, a megkezdett intézkedést mindenképpen befejezi, ha szükséges rendőri segítséget kér.
12. A felügyelő intézkedés közben körültekintően járjon el. Meg kell előzni, hogy a felügyelőt
megtámadják, figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.
13. A felügyelői intézkedés eredményes befejezését lehetőség szerint segítség igénybevételével is biztosítani kell.
Segítség igénybevétele
14. A segítség igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a felügyelő a jogsértő tevékenység megakadályozását, megszakítását önmaga – vagy vele közös szolgálatban lévő társával közösen – sem tudja végrehajtani.
Segítőket alapvetően az adott helyszínen:
− jelenlevő vagy a közelben tartózkodó – és intézkedésre felkérhető – rendőri állományból,
− a megbízható, segítőkész állampolgárok felkérése alapján kell igénybe venni.
Felvilágosítás adás
15. A felügyelő a hozzáfordulóknak a szükséges felvilágosítást megadja.
Titoktartási kötelezettség
16. A felügyelőt titoktartási kötelezettség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti és magántitok megőrzése érdekében.
Felügyelői intézkedések eljárási szabályai
17. Bűncselekmény észlelése esetén:
a) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért vagy a helyszínről menekülő elkövetőt elfoghatja, erről azonnal értesíti a rendőrséget, az elkövetőt a rendőrség megérkezéséig visszatarthatja,
b) az általa észlelt vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről közvetlen vezetőjének – írásban – jelentést kell tenni, és a jelentést további intézkedés megtétele céljából köteles átadni,
c) a rendőri felkérésnek eleget kell tenni, és mint hivatalos személy támogatója a felkérés céljának, módjának megfelelő segítséget nyújtani.
18. Szabálysértés észlelése esetén:
a) valamely tevékenységet vagy mulasztást csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé,
b) a felügyelő figyelmeztet (felszólít), a helyszínen bírságol, vagy feljelentést tesz, a szabálysértés tárgyát képező dolgokkal kapcsolatosan az árukat visszatartja, a szabálysértés elkövetőjének távollétében bírságot szab ki, a szabálysértés elkövetésével érintett jármű vezetőjét feltartóztathatja,
c) a figyelmeztetés (felszólítás) az a felügyelői intézkedés, melynek során a felügyelő szabálysértés észlelése, vagy szabálysértés elkövetéséhez vezető magatartás megszüntetése érdekében személyt vagy személyeket jogsértő tevékenységük abbahagyására szólít fel szóban vagy írásban, és felhívja figyelmüket, hogy a jövőben tartózkodjanak a jogsértő vagy jogsértésre vezető magatartás tanúsításától.
Ha a felszólítás nem jár eredménnyel, a felügyelő a jogszabályban meghatározott további intézkedést köteles megtenni.
d) írásbeli felszólítás az a felügyelői intézkedés, amikor egy-egy szerv, intézmény részéről tapasztalható akár egyedi, akár általános jelleggel a közterületi rendet vagy tisztaságot védő rendelkezések megsértése esetén foganatosítanak. Ebben az esetben írásban kell rögzíteni a jogsértő nevét, székhelyét (telephelyét), a jogsértés okát és helyét, továbbá a szükséges intézkedések megtételére történő felszólítást. A felszólítást a felügyelet vezetőjének kell felterjeszteni, aki jóváhagyás után kiadmányozza.
e) a felügyelő a vonatkozó szabálysértési jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján, a hatáskörébe tartozó szabálysértések tetten ért elkövetőivel szemben helyszíni bírságot szabhat
ki. Ebben az esetben közölni kell a jogsértővel a megállapított szabálysértést, annak alapjául szolgáló tényállást, rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azt, hogy a felügyelő milyen összegű
helyszíni bírságot szab ki. A kiszabható helyszíni bírság összegét a hatályos szabálysértési törvény határozza meg.
f) a felügyelő – a helyi közút kezelőjének megbízásából – a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt. Ha baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.
A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a jármű vezetővel szemben távollétében is ki lehet szabni . Ekkor a jármű feltalálási állapotát fénykép (video) felvételen rögzíteni kell úgy, hogy a szabálysértés ténye, a jármű rendszáma egyértelműen bizonyítási anyagként értékelhető legyen. A szabálysértés elkövetésének tényére és a helyszíni bírság összegére vonatkozóan a járművön jól láthatóan el kell helyezni az erre vonatkozó figyelmeztetés (szankció) tényét, a befizetés szabályait és a jogorvoslat lehetőségét. Amennyiben az adott jármű vezetője az intézkedés alatt a járműhöz visszaérkezik, akkor kötelező a helyszíni bírság alkalmazásával kapcsolatos szabályokra áttérni, és ezt a körülményt a már kitöltött bizonylatokon megjegyezni, módosítani.
19. A felügyelő az általa észlelt szabálysértésekről a jogsértő adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, ha:
– az elkövetett szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki;
– a helyszíni bírságolással vagy figyelmeztetéssel (felszólítással) a törvényben meghatározott
cél nem érhető el;
– a jogsértő a szabálysértés elkövetését nem ismeri el;
– a postai befizetőlap (csekk) átvételét megtagadja (a megtagadás tényére a feljelentésben utalni kell).
A szabálysértési intézkedés alá vont személy adatainak megállapításához, amennyiben az érintett az igazoltatást megtagadja, rendőri segítséget kell igénybe venni, a helyszínen tartózkodó rendőri állomány tagjai felkérésével. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható.
A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert adatai mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.
20. Hatósági eljárás szabályai:
A felügyelő jogosult és köteles rendszeres és folyamatos hatósági ellenőrzést végezni a község közterületein. A szükséges adatok megállapítása, beszerzése érdekében – jogszabályi keretek között– a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, az önkormányzatok nyilvántartásából és a rendőrség illetékes nyilvántartásaiból adatokat, tájékoztatást kérhet.
21. Eljárás talált tárgyak esetén:
a) A felügyelő, ha elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg tanúk jelenlétében vizsgálja át.
b) A felügyelő az állampolgár által talált dolgot – lőfegyver, gáz-, lég és riasztófegyver, lőszer és robbanóanyag, pirotechnikai eszköz, a közbiztonságra egyébként veszélyes egyéb tárgy, kábítószer, pszichotrop anyag, hatóság által kiadott okmány és jelzés kivételével – csak akkor vegye át, ha nincs a közelben rendőr és a tárgynak a találó által a jegyzőhöz történő beszállítása valamilyen oknál fogva nem lehetséges.
c) Ha felügyelőnek elhagyott robbanó-, sugárzó vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést az adott helyszínen, vagy alaposan feltételezhető, hogy a csomag ilyen anyagokat tartalmaz, soron kívül jelentést tesz közvetlen felettesének legkésőbb 4 órán belül. A kapott utasításnak megfelelően intézkedik, az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében törekedni kell az illetéktelen személyek távoltartására.
d) Amennyiben a körülmények alapján a rendőrség tűzszerészének igénybevétele indokolt, ezt a jegyző kérheti.
e) Az átvett talált tárgyakról az illetékes vezetőnek telefonon kell jelentést tenni. A jelentést vevő köteles intézkedni a tárgy felügyelőtől történő átvételéről és a jegyzőhöz, illetve a b) pontban kivételként meghatározott tárgyak esetében az illetékes rendőrségre történő elszállításáról.
f) A talált tárgyra vonatkozó egyéb eljárás tekintetében a Ptk. 129-130. §-ai, illetve a 18/1960.
(IV.13.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venni.
22. Eljárás állati tetem esetén:
Ha a felügyelő közterületen állati tetemet talál – vagy erről lakossági bejelentést kap – erről köteles értesíteni az önkormányzat jegyzőjét legkésőbb 4 órán belül.
23. Igazoltatás:
a) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja.
b) Az igazoltató lapon – amennyiben feljelentés, illetve elszállítás szükséges – jól olvashatóan kell rögzíteni:
– a személy családi és utónevét (asszonyoknál leánykori nevét is),
– születési helyét és idejét,
– anyja leánykori nevét,
– lakcím adatait (lakóhelyét, tartózkodási helyét),
– az igazolvány sorozatát és számát.
c) Ha az igazoltatott nem rendelkezik igazolvánnyal, a felügyelő az általa vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
d) Az igazoltatás – annak okának egyidejű közlésével – csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatás eredményes végrehajtásának időszakára az érintett feltartóztatható.
e) Amennyiben az igazoltatott megtagadja okmányának átadását,
– a jelenlévő, közelben tartózkodó rendőrt kell felkérni az igazoltatásra,
– vagy a legközelebbi rendőri szervhez lehet elszállítani.
Ellenszegülés esetén az előállításhoz kérni kell – annak indokának megjelölésével – rendőr helyszínre küldését. A rendőrség megérkezéséig az érintett személy feltartóztatható. Az igazoltatást követően fel kell kérni az adott rendőrt az igazoltatott személy adatainak átadására. Fel kell hívni a figyelmét, hogy az igazoltatott személy esetleges kérésére csak az intézkedő felügyelő neve, igazolványának száma, és a Hivatal címe közölhető. Abban az esetben, ha a rendőr az igazoltatott személy adatait nem közli a felügyelővel, úgy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (5) bekezdése alapján, soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell kérni az igazoltatást foganatosító rendőr szolgálati előjárójától az érintett adatait.
f) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, a jogszabály előírásai szerint használhat fel. Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 6 hónap elteltével meg kell semmisíteni.
24. Előállítás:
a) A szabálysértési eljárás alá vont személyt, aki igazolását megtagadja, jogosult a felügyelő a legközelebbi rendőri szervhez előállítani. A megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont az előállítás közben megfelelően igazolja magát. Ezt a körülményt a felügyelő jelentésben rögzíti.
b) A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása végett ellenszegülés esetén rendőrség közreműködésével lehet előállítani.
c) Az a) és b) pontokban meghatározott előállítás eredményes foganatosításához – az intézkedés helyszínén tartózkodó vagy a rendőrségi ügyelet útján kért – rendőri segítség vehető igénybe.
25. Áruvisszatartás:
Azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló jogszabályok (törvény, önkormányzati rendelet) kötelezővé, illetve lehetővé teszik, az eljárás alá vont személlyel együtt vagy átvételi elismervény ellenében kell visszatartani és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz – jövedéki termék esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz – kell beszállítani a feljelentés egyidejű megtétele mellett.
Az átvételi elismervényt 3 példányban kell elkészíteni, amely tartalmazza az eljárás alá vont pontos személyi adatait. Tételesen fel kell sorolni a visszatartott dolog mennyiségét, leírását, becsült értékét és azt a szabálysértővel, valamint az intézkedésben résztvevő felügyelőkkel is alá kell íratni.
Amennyiben a szabálysértő az aláírást megtagadja, úgy törekedni kell, hogy az adott helyszínen az áruvisszatartás tényét tanúkkal aláírással igazoltassa a felügyelő.
Ha a szabálysértő, mielőtt felfedné kilétét, a helyszínről – a visszatérés szándéka nélkül – a dolog hátrahagyásával eltávozna, a további eljárásra a talált tárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
26. Üzemképtelen gépjármű elszállításának joga:
A felügyelő – a helyi közút kezelőjének megbízásából – a helyi közútról eltávolíthatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.
Ha baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. Az intézkedés megkezdése előtt meg kell kísérelni az adott jármű tulajdonosának, üzembentartójának megállapítását. Az intézkedés megkezdése előtt lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni.
Amennyiben a jármű tulajdonosának, üzembentartójának felkutatása sikerült, vele szemben kell az intézkedést megtenni, helyszíni bírság vagy feljelentés formájában. Az intézkedés kezdeményezése jelentés formájában történik, melyben rögzíteni kell a gépjármű típusát, színét, feltalálásának pontos helyét, és azt, hogy a tulajdonos/üzembentartó felkutatására tett intézkedések milyen eredménnyel jártak.
A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.
II. fejezet
A feladat ellátásának szabályai
27. A közterület-felügyelők egyenruhában (továbbiakban: szolgálati öltözék) teljesítik feladataikat.
A szolgálati öltözék, továbbá a szolgálati igazolvány a kötelezően viselendő egyedi azonosító
sorszámmal ellátott felügyelői jelvény igazolja a Felügyelethez tartozást. A szolgálat ellátása során a felügyelő a hatósági ellenőrzés vagy intézkedés előtt felügyelői jogosultságát szóban közölni köteles és felmutatja a felügyelői igazolványát. A szolgálati igazolványt átadni tilos. A szolgálati öltözéket szolgálati időn kívül tilos viselni.
A Felügyelet vezetője vagy helyettese egyedi feladat ellátásához elrendelheti, hogy a szolgálat
ellátása polgári ruhában történjen. Ebben az esetben a felügyelői igazolvány és a szolgálati jelvény egyidejű felmutatása igazolja az intézkedő felügyelőt.
Közterület-felügyelői feladat végrehajtásának eszközei
28. A közterület-felügyelő a törvény szabályozása szerint a jogszerű intézkedése és a feladat
végrehajtása során, ennek eredményes végrehajtásához, a törvényben meghatározott eszközökkel rendelkezik.
A felügyelő a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot alkalmazhat.
Ellenszegülés az a célzatos tevékenység, mulasztás vagy fizikai erfeszítéssel járó tevékenység, amely a felügyelőt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza.
Támadás az elkövető aktív tevékenysége, amelyet megkezdett és a felügyelő, vagy felügyelők ellen irányul és ez a jogtalan magatartás megvalósítja valamely bűncselekmény tényállási elemét.
Fenyegető magatartáson a támadásra közvetlenül utaló fenyegetést kell érteni. Akkor közvetlen a fenyegetés, ha a fenyegető és a felügyelő térbelileg egymás közelében vannak és a támadást a fenyegető azonnalra ígéri, illetőleg olyan cselekményt hajt végre, amelyből a támadás azonnali megindítására lehet következtetni.
Testi erőt (önvédelmi fogásokat) akkor lehet alkalmazni, ha a felügyelői erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása azt elégséges eszközzé teszi, és a jogsértő magatartása alapján súlyosabb eszköz alkalmazása nem indokolt.
Az alkalmazás során tiszteletben kell tartani a testi épséghez fűződő jogokat azzal, hogy az alkalmazás az érintett testi épségét csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztesse.
Könnygázszóró palackot csak akkor lehet alkalmazni, ha az ellenállás megtöréséhez testi erő nem
– vagy várhatóan nem – elegendő, és csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges ideig szabad használni.
– a palackot az arc irányába fordított lövőkével, az adott személy arcától 20-30 cm-re,
– a gomb benyomásával 4-5 másodpercig szakaszosan célszerű végezni, és csak a jogsértő magatartás elhárításához szükséges ideig szabad alkalmazni.
– Testi erő, könnygázszóró palack alkalmazását – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzze meg:
– a jogellenes magatartás megszüntetésére történő felszólítás,
– arra történő figyelmeztetés, hogy a feladat végrehajtása érdekében eszköz alkalmazására kerül sor.
Előzetes figyelmeztetés nélkül az eszközök csak akkor alkalmazhatók, ha a késedelem miatt a
felügyelő:
– jogszerű intézkedése meghiúsulna,
– a késedelem veszéllyel járna,
– saját vagy mások élete, testi épsége veszélybe kerülne.
29. A végrehajtási eszközök alkalmazását követő intézkedések:
a) az eszköz(ök) alkalmazásának befejezése után azt, akivel szemben alkalmazták, és megsérül, elsősegélyben kell részesíteni. Fel kell hívni továbbá a figyelmét, hogy a szem dörzsölése a felületi hámréteg felsértését eredményezi és a könnygáz hatása ezáltal intenzívebbé válik. Ha szükséges, orvosi ellátását kell kérni a közelben lévő orvosi szolgálattól, annak hiányában gondoskodni kell az orvoshoz szállításáról.
b) Az eszköz(ök) alkalmazásáról jelentést kell írni, amely tartalmazza:
– az eljáró felügyelő nevét,
– a munkáltató megnevezését, címét,
– hol, mikor, miért, kivel szemben és miért került sor az alkalmazására,
– történt-e felhívás a cselekmény abbahagyására, figyelmeztetés arra, hogy az eszköz(ök)
alkalmazására sor kerül,
– az intézkedéssel érintett személy adatait,
– történt-e sérülés és milyen fokú, mi történt a sérülttel,
– amennyiben a felügyelő megállapította a tanúk személyi adatait,
– további bizonyítékok felsorolását.
A jelentést soron kívül a jegyzőhöz kell eljuttatni.
30. A könnygázszóró palackot hordtáskában kell viselni. Szolgálaton kívül az adott szolgálat objektumában biztonságos módon, száraz és hűvös helyen kell tárolni.
31. Feladat ellátási tilalmak:
A 2012. évi II. törvényben és a 43/1999. (XI.26.) BM rendeletben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
Ha a felügyelői intézkedést követően eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.
A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a megyei kormányhivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet.
a) Hatósági ellenőrzés keretében nem léphet be a felügyelő magánlakásba.
b) Nem indítható szabálysértési eljárás:
– azzal szemben, aki a cselekmény elkövetésekkor 14. életévét még nem töltötte be,
– aki cselekményét elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben követte el,
– aki diplomáciai vagy egyéb mentesség hatálya alatt áll.
c) Nem alkalmazható helyszíni bírság – csak feljelentés – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjával szemben abban az esetben, ha szabálysértést a szolgálati tevékenységgel összefüggésben követte el (rendvédelmi szervek alatt a rendőrség, honvédség, Nemzeti Adó-és Vámhivatal, büntetés-végrehajtási intézetek, tűzoltóság, továbbá a katonai- és polgári titkosszolgálatok tényleges, hivatásos állománya értendő).
d) Nem alkalmazható könnygázszóró palack:
– 14 éven aluli gyermekkel,
– szemmel láthatóan súlyos beteggel, nyomorékkal, rokkanttal, vagy egyébként támadásra, illetve védekezésre képtelen állapotban levő személlyel,
– terhes nővel szemben.
e) a könnygázszóró palackot nyilvános helyen hagyni vagy illetéktelen személy őrizetére bízni tilos.
III. Fejezet
Szolgálati formák
32. Szolgálat ellátásának módja:
Legáltalánosabb módja: a járőrszolgálat, szolgálati beosztás alapján.
Munkaidőbeosztás járőrszolgálat esetén:
Nyári időszakban (máj. 01- szept.30.): 06.00 órától 14.00 óráig
12.00 órától 20.00 óráig
Téli időszakban (okt. 01.-ápr.30.): 07.00 órától 15.00 óráig
10.00 órától 18.00 óráig
Az ellenőrzés módja lehet az ún. akció keretében ellátott szolgálat. Ekkor több felügyelő együttesen, csoportosan, lát el szolgálatot, ha pl.: 1-1 terület fertőzöttsége vagy 1-1 jogszabály érvényesülése érdekében szélesebb körű, gyors eredményt hozó intézkedésre van szükség.
A más szervekkel, hatósággal együttes szolgálat: önkormányzati szervekkel, rendőrséggel, Nemzeti Adó-és Vámhivatallal, ÁNTSZ munkatársaival.
A felügyelő az alapvető feladataikat az önkormányzati rendeletben, jelen szabályzatban, munkaköri leírásban, külön rendelkezésekben (szolgálati utasításban) meghatározott szolgálati formákban végzik, melyet a szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.
33. Az ügyeleti szolgálat – külön együttműködési megállapodás alapján – rendőri állománnyal megerősítésre kerülhet. Ügyeleti szolgálat szervezése a felügyeleti munka folyamatosságának megteremtése céljából történik.
a) Ellátása 1 fő felügyelő rendőri megerősítéssel.
b) Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.
c) Az ügyelet utáni pihenőnapok biztosításának rendje: a köztisztviselőnek (felügyelő pihenőnapon és munkaszüneti napokon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.
34. Posztos szolgálat: az az ellátási forma, amelynek során a felügyelő meghatározott közterületen és feladatkörben, illetve mozgási körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel ellenőriz.
A felállítási helyen végzendő feladatokat és a mozgási körzetet a felügyelet vezetője ( jegyző) határozza meg.
35. Járőrszolgálat: a közterületek ellenőrzésének alapvető formája. A szolgálat során egy vagy
több felügyelő közösen, előre meghatározott területen vagy útvonalon látja el a felügyelet hatáskörébe utalt feladatokat.
Szolgálatba lépés követelményei
36. A felügyelő a szolgálat ellátásra pihenten, ápoltan és az előírásoknak megfelelő tiszta öltözetben köteles megjelenni.
a) ha a szolgálatra jelentkező felügyelő szeszesitalt fogyasztott, vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem léphet.
b) ha ittassága, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi felelősséggel tartozik.
IV. Fejezet
Vegyes rendelkezések
37. Nyilvános szereplés joga a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján illeti meg. A nyilvános szereplése előtt köteles a jegyzővel egyeztetni.
A szerv által kiadott sajtótermékben a szolgálati titokra vonatkozó szabályok betartásával a felügyelet alkalmazottai engedély nélkül nyilatkozhatnak és publikálhatnak.
38. A felügyelő kötelessége, hogy a feladatai ellátásához szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet kiképzés, továbbképzés és önképzés útján megszerezze és fenntartsa. A kiképzést és továbbképzést a felügyelet szervezett keretek között biztosítja.
39. A felügyelő munkaköri leírásában foglalt feladatai teljesítéséért ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el. Ajándéknak kell tekinteni azokat a pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat is, amelyekért az adott alkalmazott aránytalanul csekély értékű ellenszolgáltatást nyújtott.
40. A kérelemhez, panaszhoz való jog:
A felügyelő kérelmet, illetve panaszt saját nevében és ügyében – szóban vagy írásban, a szolgálati út betartásával – terjeszthet elő a jegyzőhöz.
A jegyző a kérelmet, panaszt 30 napon belül köteles kivizsgálni, vagy kivizsgáltatni, és döntéséről az előterjesztőt írásban vagy szóban értesíteni.
41. Hatályba lépéssel kapcsolatos szabályok: A szolgálati szabályzatot az abban érintett állomány részére oktatni kell. Az oktatás megszervezéséért a jegyző felelős.
Zalakomár Község Közterület-felügyeletének szervezeti felépítéséről, jogállásáról,
feladatainak jegyzékéről, szolgálati szabályairól szóló Szabályzat
1. sz. függelék
A közterület-felügyelők egyenruházati ellátásának és
használatának szabályai
A Közterület-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet), illetve a közterület-felügyelők (a továbbiakban felügyelő) egyenruházati ellátásának és használatának szabályai a 46/1999. (XII.8.) BM rendelet 3. §-ban leírtak alapján, az alábbiakban kerülnek meghatározásra:
I. fejezet
1. A Felügyelet tagjait szolgálati feladataik ellátásához a követelményeknek megfelelő egyenruha illeti meg. Az egyenruházattal (továbbiakban: ruházat) való ellátás:
a) alapellátáson, és
b) utánpótlási ruhapénz juttatáson alapul.
A Felügyelet a ruházatot a szolgálat megkezdése előtt bocsátja az igényjogosultak rendelkezésére. Próbaidejét töltő felügyelő csökkentett alapellátásban részesül, ami az évszaknak megfelelő ruházatból és felszerelési cikkekből áll. A próbaidő lejártát követően a felügyelő az egyenruhát az évszakoknak megfelelő bontásban kapja meg.
2. Az ellátásban részesülők anyagilag és fegyelmileg felelősek a ruházati cikkek rendeltetésszerű használatáért. A ruházatot mindig olyan állapotban kötelesek tartani, hogy a szolgálatban vagy egyéb alkalmakkor a felügyelői tekintély sérelme nélkül viselhető legyen.
3. A ruházati ellátásban részesített felügyelők részére utánpótlási ruhapénzt kell biztosítani, melynek összege az önkormányzat éves költségvetési rendeletében kerül meghatározásra.
A ruhaellátás módja
4. A Hivatal az igényjogosultak részére egyenruházatot biztosít. Az alapellátás
biztosítása természetben történik. A ruházat kihordási ideje az alábbi:
Ssz. | Cikk megnevezése | Kihordási idő |
1. | Kék nyári szolgálati sapka | 2 év |
2. | Kék téli szolgálati sapka | 2 év |
3. | Kék téli kabát(dzseki) | 3 év |
4. | Kék overall | 2 év |
5. | Esőkabát | 3 év |
6. | Kék nyári szoknya v. pantalló | 2 év |
7. | Kék téli szoknya v. pantalló | 2 év |
8. | Fehér ing, rövid ujjú vállpántos | 2 év |
9. | Fehér ing, hosszú ujjú vállpántos | 2 év |
10. | Kék ing, rövid ujjú vállpántos | 2 év |
11. | Kék ing, hosszú ujjú vállpántos | 2 év |
12. | Szolgálati kétrészes ruha kék | 3 év |
13. | Kék ingblúz, rövid ujjú vállpántos (övpántos) | 2 év |
14. | Kék ingblúz, rövid ujjú vállpántos (övpántos) | 2 év |
15. | Fekete félcipő, női félcipő | 1 év |
16. | Fekete félcipő, női félcipő, nyári | 1 év |
17. | Fekete gyakorló bakkancs | 2 év |
18. | Sötétkék szolgálati nyakkendő | 3 év |
19. | Nyaksál | 3 év |
20. | Téli kesztyű | 3 év |
21. | Nyári pamut zokni | 1 év |
22. | Téli pamut zokni | 1 év |
23. | Pamut póló fehér | 1 év |
24. | Téli alsónadrág | 2 év |
25. | Derékszíj | 3 év |
26. | Pulóver | 2 év |
27. | Nyakkendőtű | 3 év |
28. | Átmeneti dzseki | 2 év |
29. | Pulóver sötét betéttel | 3 év |
5. Alapellátás:
Az alapellátás egyszeri járandósság. Rendeltetése, hogy az igényjogosult a szolgálat ellátásához szükséges ruházattal rendelkezzen.
6. Az alapellátási normát a 46/1999. (XII.8.) BM rendelet határozza meg.
Karjelzés leírása:
A közterület-felügyelői karjelzés téglalap alakú pajzs, amely alul hullámvonallal záródik.
Mérete 105 mm magas, 70 mm széles. A karjelzés két szintből tevődik össze. Az alapszint aranyszínű szövet. A rátét (második szint) tartalmazza a település egyedi jelképét (címerét).
7. Az alapellátás keretében új ruházatot kell kiadni.
8. Az egyenruházati alapellátást, vagy annak egy részét készpénzben kifizetni nem szabad.
9. Az alapellátás kiadásától számított 12 hónap után, évente utánpótlási ruhapénz jár.
Eljárás a munkaviszony megszűnése esetén
10. A munkaviszony megszűnése esetén a ruházati ellátás a munkavállaló felügyelő részéről a jelen szabályzat 2. sz. függelék 4. pontja alapján számított kihordási időnek megfelelően kerül megváltásra.
II. Fejezet
Öltözködési előírások
12. A Felügyelet tagjai beosztásra való tekintet nélkül kötelesek jelen öltözködési előírásokat
betartani.
13. A jegyző felelős a szolgálatban lévő felügyelők egyöntetű és kulturált öltözködéséért.
Az öltözet összetételét és viselését – a viselési időszakoknak, illetve a szolgálati követelményeknek megfelelően – a jegyző rendeli el. A jegyző köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a felügyelők ruházata megfeleljen a szolgálati követelményeknek. Meg kell követelni, hogy a felügyelők ruházata mindig jó állapotú, tiszta és karbantartott legyen.
14. Az egyenruha viselésére jogosultak csak a Felügyelet részére rendszeresített egyenruházatot viselhetik. Az ettől eltérő ruházat egyenruhaként való viselése tilos!
15. Az állásukból fegyelmi eljárás miatt felfüggesztett személyek – a fegyelmi ügyek befejezéséig – egyenruhát nem viselhetnek.
16. A Felügyelet tagjainak szolgálaton kívül egyenruhát viselni tilos!
17. Egyenruha viselése során öltözködési könnyítések engedélyezhetők. A könnyítéseket a jegyző engedélyezheti.
18. Egyenruhát polgári öltözékként nem szabad viselni.
19. Az egyenruházatot az évszakhoz és az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőség szerint kell viselni. Viselési időszakok szerint az öltözet csoportosítása a következő: téli, nyári és átmeneti időszaknak megfelelő öltözet.
A viselési időszakok:
– téli időszak: november 01-től április 01-ig
– nyári időszak: június 01-től szeptember 30-ig
– átmeneti időszak: április 01-től május 31-ig és szeptember 30-tól október 31-ig.
Ha a megjelölt viselési időszakokban a hőmérséklet az átlagostól lényegesen eltér, a jegyző köteles intézkedni az időjáráshoz alkalmazkodó egységes öltözködés elrendeléséről. Nyári időszakban a jegyző utasítása alapján az egyensapka viselése nem kötelező.
21. Az alapellátási norma évszaknak megfelelő bontásban, fokozatosan, legkésőbb 2012. május 31-ig kerül bevezetésre.
- függelék[70]
Zalakomár Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához
Zalakomár Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének névsora:
- Csárdi Tamás polgármester
- Csizmadia László
- Hajmásiné Török Gyöngyi,
- Hatos Tibor István,
- Marton Józsefné,
- Nagy Gábor,
- Tóth – Pajor Szabolcs.
- függelék[71]
Zalakomár község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához
A Bizottságok tagjainak névsora:
1./ Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság létszáma: 6 fő
Tagok
- Nagy Gábor elnök
- Csizmadia László (tag)
- Hatos Tibor (tag)
- Tóth-Pajor Szabolcs (tag)
- Marton László (külsős tag)
- Sipos Ferencné (külsős tag)
2./ Szociális- és Egészségügyi Bizottság létszáma: 3 fő
Tagok:
- Hajmásiné Török Gyöngyi (elnök)
- Marton Lászlóné (tag)
- Bekéné Böte Bernadett (külsős tag)
- függelék[72]
Zalakomár község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához
T Á R S U L Á S O K
1./ Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása
Székhely: 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.
2./ Zalakomár, Miháld, Pat és Sand Napközi Otthonos Óvodai Intézményi Társulása
Székhely: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.
3./ Nagykanizsa- Surd- Zalakomár Szociális és Gyermekjóléti Társulás
Székhely: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.
- függelék[73]
Zalakomár község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához
Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:
I.
Általános rendelkezések
1. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
II.
A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
III.
A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
5. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
7. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
IV.
A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással
kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
V.
Felelősségi szabályok
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
1. sz. függelék
IGAZOLÁS
A vagyonnyilatkozatok átvételéről
Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:
……………………………. helyi önkormányzati képviselő
…………………………….. házastárs/élettárs
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
Kisrécse, 20.... …………………. hó ………….. nap
…………………………… …………………………….
átadó átvevő
2. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról
Sorszám | Nyilatkozattételre kötelezett | Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma | Átvétel | |||
|
| Házastárs/élettárs | Gyermek | iőpontja | ||
1. |
|
|
|
|
| |
2. |
|
|
|
|
| |
3. |
|
|
|
|
| |
4. |
|
|
|
|
| |
5. |
|
|
|
|
| |
6. |
|
|
|
|
| |
7. |
|
|
|
|
| |
8. |
|
|
|
|
| |
9. |
|
|
|
|
| |
10. |
|
|
|
|
| |
11. |
|
|
|
|
| |
3. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:
Név: ………………………………..
Cím: ………………………………………………..
- Az eljárás kezdeményezésének időpontja: ………………….………..
- Az eljárásban érintett képviselő: ……………………………………..
- A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: …………………………….............
- A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: ……………………..
- Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: ………………………..
- Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: ………………………….
- A Bizottság ülésének időpontja: ………………………………..
- Az eljárás eredménye: ………………………………..
a.) A bejelentés elutasítva, mert
o Nyilvánvalóan alaptalan;
o A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
o Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
b.) A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.
- Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..
- A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: …..…………….
4. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
|
|
|
|
Betekintő személy neve | Aláírása | Betekintés időpontja | Megjegyzés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától.
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 12/2012 (IV.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2012.04.25.-től.
Beiktatta a 10/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Beiktatta a 10/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Beiktatta a 10/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Módosította a 12/2012 (IV.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2012.04.25.-től.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Életbe léptette a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Életbe léptette a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 12/2012 (IV.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2012.04.25.-től.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Életbe léptette 12/2012 (IV.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2012.04.25.-től.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 10/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Módosította a 9/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 20. napja 17.45 órától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 22. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 10/2014. (X.21.) önkormányzat rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2014. október 21. napjától.
Módosította a 10/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 25. §- a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 26. §- a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 27. §- a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 28. § (3) bekezdése. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet 28. § (4) bekezdése. Hatályos 2013. március 27. napjától.
Módosította a 10/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. október 21-től.
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától
Módosította 10/2014.(X.21.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. október 21. napjától
Módosította 15/2013.(XI.12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 13. napjától
Módosította 10/2014.(X.21.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. október 21. napjától
Módosította 10/2014.(X.21.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. október 21. napjától