Zalakomár Község Önkormányzatának 6/2004. (III. 31.) sz. rendelete a

környezetvédelem helyi szabályairól

Egységes szerkezetbe foglalva a 14/2013.(XI. 6.) rendelet, 2/2014. (III. 27.) rendelet, 8/2014. (IX. 18.), az 1/2015. (II.2.) és a 10/2015. (V.4.)rendeletmódosításokkal

Zalakomár község Önkormányzat Képviselő-testülete a község lakói életminőségének fenntartása és a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §. (1) bekezdés c.) pontjában, az 1995. évi XLII tv. 2. §-ában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII tv. 49. §.(4) bekezdése és a törvények végrehajtására kiadott kormányrendeletek felhatalmazása alapján biztosított hatáskörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§.

(1) E rendelet célja, hogy Zalakomár község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze, továbbá az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében elősegítse a környezeti elemek védelmét és megállapítsa

- a levegőtisztaság-védelmi

- zajvédelmi

- a föld- és vízvédelmi

- a közhasználatú zöldterület védelmi előírásokat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Zalakomár község területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak.

b.) az avar és kerti hulladék égetésére, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, valamint az allergiakeltő növények elleni védekezésre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása, elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

2. §.

(1) Alapfogalmak:

a) Települési szilárd hulladék:

- a háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint az intézményekben keletkező,

- közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületeken keletkező,

- háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező – külön jogszabályban meghatározott – veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e vagy sem.

b)^[1]  Települési folyékony hulladék:

- a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

- emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

- a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerből, valamint

- gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

c) Köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése,

d) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése,

e) Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele, a további kezelés érdekében történő összegyűjtése.

f) Háztartási fűtési tevékenység: minden olyan 140 kW alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja.

Levegőtisztaság védelem

3. §.

(1) Az avar és kerti hulladék háztartási ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék, pl. műanyag és gumi égetése. Nyílt téren engedély nélkül bármilyen anyag égetése tilos (kivéve avar és kerti hulladék.)

(3)^[2] Belterületen a kerti művelésből keletkezett kis nedvességtartalmú hulladék és az avar égetését hétfői napokon 9 óra és 18 óra között, szombati napokon 9 óra és 12 óra között lehet végezni szélcsendes időben az épületektől megfelelő égetési távolság betartásával. Ünnepnapokon, illetve vasárnap a község közigazgatási területén egész évben tilos az avar és a kerti hulladék égetése.  Közterületen az égetés tilos.

(4) Az avar és a kerti hulladék égetését az ingatlannak azon pontján lehet elvégezni, amely a környező lakó- és gazdasági épületektől a legtávolabbra esik, és az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, illetve vagyoni és környezeti kárt nem okoz.^[3]

(5) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve az eloltható.

(6) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

(7) Vonalas létesítmény (közút, vasút töltés, árok bevágása, stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(8) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális vagy ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot. 

A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

4. §.

(1) A 140 kW teljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A fűtőberendezésekben ipari, kommunális és veszélyes hulladékot égetni tilos!

(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

Allergiakeltő növények elleni védekezési szabályok

5. §.

(1) A község közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban, haszonélvezetükben) lévő területeken kötelesek a lágyszárú allergiakeltő növények - 1. sz. melléklet 1. táblázatban felsorolt növénytársulások – virágzását megelőzően irtani.

(2) A lágyszárú allergiakeltő növények irtásáról valamennyi területen, művelési ágtól függetlenül a szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található lágyszárú allergiakeltő növények gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres) felhasználásával kell végezni.

(4) A lágyszárú allergiakeltő növények irtását a Polgármesteri Hivatal munkatársa ellenőrzi.

(5) A lágyszárú allergiakeltő növények vegyszeres gyomirtása tekintetében a Zala Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(6) A parlagfüves terület tulajdonosa (kezelője, bérlője, haszonélvezője) a jegyző felhívásának kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles eleget tenni a parlagfű mentesítési kötelezettségének. Aki a jegyző felhívásában foglaltakat határidőre nem teljesíti, azzal szemben a jegyző közérdekű védekezést rendelhet el. Aki a közérdekű védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, azzal szemben a jegyző növényvédelmi bírságot szabhat ki, egyben a parlagfű-mentesítést az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, bérlőjének, haszonélvezőjének) költségére elvégezteti.

A zaj és rezgés korlátozása

6. §.

(1) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők.

(2) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 6 óráig a szabadban, vagy nyitott ajtajú, ablakú helységben a csendet hangos énekléssel, zenével, vagy egyéb módon megzavarni tilos.

(3) A vendéglátó ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani.

(4)^[4]

6/A.§^[5]

(1) Nem megengedett a község belterületén az olyan tevékenység végzése és készülék (berendezés) üzemeltetése, amely kellemetlen zavaró, veszélyeztető vagy károsító hangterhelést okoz.

(2) Kellemetlen, zavaró veszélyeztető és károsító mértékű az a zaj, amelyre határértékeket nem lehet előírni, illetve hangterhelés azonos körülmények között nem ismételhető meg, de érzékszervi, észleléssel megállapítható az, hogy az emberek nyugalmát zavarja.

(3) A község belterületén napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden olyan indokolatlan zajjal járó tevékenységtől, magatartástól, amely mások nyugalmát zavarja.

(4) Zajjal járó építési, szerelési munkákat 21-06 óra közötti időszakban tilos végezni.^[6]

(5) Kerti munkákat (fűnyírás, gépi favágás, aprítás, gépi kaszálás, gépi kapálás, rotálás) munkákat 21-06 óra közötti időszakban tilos végezni.^[7]

(6) Növényvédelmi és növény- egészségügyi okokból kifolyólag mezőgazdasági területen, zártkertben lévő szőlőben, gyümölcsösben és egyéb növényi kultúrákban a gépi permetezés időkorlát nélkül folytatható.

(7) ^[8]

(8) Közterületen – rendeletben szabályozott eseteken túlmenően – tilos minden olyan zajjal járó magatartás vagy tevékenység, amely a lakosság illetve a közterületet jogszerűen használó más személyek nyugalmát indokolatlanul zavarja.

(9) A közterületen folytatott mozgóárusítás során a hangjelzés adást lehetőség szerint kerülni kell.

(10) A mozgóárusításhoz szorosan kapcsolódó, jellegzetes, egyedi hangjelzés leadása hétköznap 08.00 – 19.00 óra között, szombaton 10.00 – 16.00 óra között engedélyezett. Vasár- és ünnepnapokon a mozgóárusításhoz kapcsolódó egyedi hangjelzés kiadása tilos.

(11) Tilos hangjelzést kiadni köztéren folyó rendezvény, ünnepség ideje alatt, valamint a temető határától számított 200 méteres távolságon belül.

Sugárzások

7. §.

(1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.

(2) Fokozott sugártermelés vagy sugártartalom, továbbá sugárzó anyaggal történő szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.

Víz- és földvédelem

8. §.

(1) A szennyvíz-csatornába csapadékvíz nem köthető be.

(2) A települési szennyvízhálózatba kommunálistól eltérő összetételű vagy technológiai szennyvíz csak külön engedély alapján vezethető.

(3) Természetes felszíni vízfolyásokra és csapadékvízgyűjtő csatornára engedély nélkül rákötni, abba hulladékot juttatni, hulladékot időszakosan égetni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(4) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon talajba juttatni.

(5) Közterületen, továbbá természetes, illetőleg mesterséges vizek partjától számított 50 men belül a gépkocsi mosás tilos.

(6) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvíz csatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek természetes elfolyását gátolni tilos.

(7) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell a kárelhárítás és költségtérítés terhe mellett.

(8) Csatorna közművel ellátott területeken az ingatlan tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni, valamint a nem zárt, víz- és talajszennyezést okozó, szabálytalan kialakítású közműpótló berendezéseket megszüntetni. Az ingatlan tulajdonosok a csatornaközmű kiépítésétől, valamint e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül kötelesek arra rácsatlakozni, valamint a szabálytalan kialakítású közműpótló berendezést felszámolni.

(9) A közcsatornával még el nem látott településrészen keletkező szennyvíz összegyűjtése csak zárt, vízzáróan szigetelt gyűjtőkbe történhet. A szennyvíz-elszállításról az ingatlan tulajdonosa, bérlője köteles gondoskodni a települési folyékony hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételével.

(10) A szennyvíztároló építése engedélyhez kötött, üzembe helyezését az építésügyi hatóságtól kell kérni, ahol az építtető költségére elrendelhető a tömörségi vízpróba.

(11) A szennyvíz elszállítására jogosult:

- Polainé Marek Valéria Nagykanizsa, Magyar u. 162.

(12) A szippantott szennyvíz elszállítását a vállalkozó nyomós ok nélkül nem tagadhatja meg. Amennyiben a szennyvíz nem szállítható el kommunális folyékony hulladékként - laboratóriumi vizsgálat alapján -, az elszállítás csak speciális szállítóeszközzel ártalmatlanítási helyre történhet, az érintett költségére.

(13) A településről elszállított szennyvízről a közszolgáltatást végzőnek nyilvántartást kell vezetnie (keletkezési hely, mennyiség, elszállítás időpontja), mely nyilvántartás alapján rendszeresített adatokat minden év december 20.-áig az önkormányzat részére köteles átadni.

Az ingatlanok, közterületek tisztántartása

9. §.

(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosai, ténylegesen használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák. Sarok telek esetében az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) köteles az ingatlana határát szegélyező közterületet az útpadkáig tisztán tartani.^[9]

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztításáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyezősét okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használójának kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(8) Az ingatlan tulajdonosa köteles a telekhatártól az útpadkáig húzódó zöldterületet rendszeresen gondozni, ennek keretében a zöldterület tisztántartásáról, fűnyírásról, a tulajdonos által kihelyezett növények ápolásáról gondoskodni. A közterületen történő gyommentesítés során növényvédő szer alkalmazása tilos.^[10]

(9) A (8) bekezdésben meghatározott területen a fűnyírást szükség szerinti gyakorisággal kell elvégezni, azonban a gyep magassága a 20 cm-t nem haladhatja meg.^[11]

(10) Tilos a közterület felületi állapotának megrongálása, út, útpadka, járda rongálása, engedély nélküli felbontása, gépjárművekkel való parkolás során vagy egyéb más jellegű tevékenység következtében gödrök, mélyedések okozása.^[12]

A csapadékvíz elvezetése, vízelvezető árkok

10. §.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet. Iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos. Csatorna közművel ellátott területeken az ingatlan tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni. A csatornaközmű kiépítésétől a tulajdonosok kötelesek arra rácsatlakozni.

(5) Építési területeken és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(6) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(7) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell eltávolítani, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(8) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(9) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(10) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(11) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(12) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(13) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- és lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(14) A gondozott zöldterületre járművel és állati erővel vont járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani szigorúan tilos!

(15) Közterületen állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

(16) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.

(17) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(18) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(19) Elhullott állatok tetemét, állati hulladékot a tulajdonos köteles haladéktalanul a szolgáltatónak, ATEV Zrt. Böhönyei Gyárának (8719 Böhönye, Törökréti Major) elszállításra és kezelésre átadni. Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelenteni.^[13]

(20) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos. Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, és azt saját költségen elszállíttatni.

(21) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(22) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(23) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

- az útkereszteződésben

- az úttorkolatban

- a kapubejárat elé, annak szélességében

- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél

(24) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

(25) A hótól, jégtől síkossá vált járdát, gyalogjárót, lépcsőt a hóesést, valamint a fagyást követően a lehető leghamarabb meg kell tisztítani. A tisztítást úgy kell elvégezni, hogy a biztonságos gyalogos közlekedést lehetővé tegye. Csúszásmentesítésre olyan szóróanyagot kell használni, mely a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. (homok, fűrészpor, hamu és ezek sós keveréke) Nem ajánlott a tiszta sót vagy ennek tömény oldatát síkosság elleni védekezésre felhasználni. A szóróanyag beszerzéséről a takarításra köteleseknek kell gondoskodnia.

A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya

11. §^[14].

(1) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása keretében Zalakomár Nagyközség Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a települési szilárd hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2)    A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Zalakomár nagyközség belterületén valamennyi ingatlantulajdonosnál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(4)    A község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Kft. Kft. (H-8700 Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. 1.) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Zalakomár nagyközség közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett.

(5)    Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön közszolgáltatási szerződés rögzíti. A szolgáltató Zalakomár nagyközségben pénteki napokon reggel 7 órától gondoskodik a háztartásokban keletkezett szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról.

A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma

11/A.§^[15]

(1)    A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a)     az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített az ingatlantulajdonos által (tulajdonában lévő) biztosított gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

b)     az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott (Önkormányzattal egyeztetett) időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c) önkormányzati intézményeknél, valamint a temetőben keletkezett hulladék elszállítására;

d)     az a), b) és c) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hulladékkezelési engedéllyel rendelkező helyen történő ártalmatlanítására;

e)     a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés);

A Közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

11/B. §^[16]

(1)    A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól:

a)     a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített az ingatlantulajdonosok tulajdonát képező gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

b)     a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése,

c)      a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott (Önkormányzattal egyeztetett) időpontban és helyen - történő begyűjtése és elszállítása,

d)     a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása,

e) önkormányzati intézményeknél, valamint a temetőben keletkezett hulladék begyűjtése és elszállítása,

f)      a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakó, hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése,

g)     az a)-b) pontokban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása,

(2)    A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(3)    A Közszolgáltató köteles a képviselő- testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4)    A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást akkor láthatja el, ha

a)     biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

b)     a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt, a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához szükséges környezetvédelmi hatósági engedéllyel és OHÜ minősítéssel rendelkezik;

c)      rendelkezik a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő mértékű biztosítékkal, garanciával;

d)     az Önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(5)    A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont lásd: Szállítási Naptár) az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlantulajdonost értesíti.

(6) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a hulladékot a következő munkanapon elszállítani.

(7)          A Közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közszolgáltatással összefüggésben jogosult kezelni a közszolgáltatást igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét.

A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(8) A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.

Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(9) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlantulajdonos (illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő jogosult) azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban szabályozott módon használhatja fel.

(10) A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

Az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodó szervezetek hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

11/C. §^[17]

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására.

(2)    Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a)     a települési szilárd hulladékot szelektíven szétválogassa,

b)     a településen a hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett edényzetekbe a külön gyűjtendő fehér/színes üveg, papír és műanyag hulladékát elhelyezze,

c)   a maradék (szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes) szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

d)     az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át,

e)     a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

g)     az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki, és ingatlanán települési szilárd hulladékot nem halmozhat fel,

h) akinél bűzös, rothadó hulladék keletkezik, annak elszállíttatásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.

(3)    Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a szállítási napokon a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(4) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(5)    Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni,, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről is a közszolgáltatás keretében gondoskodnia, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Amennyiben a gazdálkodó szervezet elkülönítetten gyűjti a hulladékát, akkor az elkülönített gyűjtésből keletkezett vegyes hulladékát a Közszolgáltatónak köteles átadnia, az egyéb elkülönítetten gyűjtött hulladékáról (papír, műanyag, stb) gondoskodhat a Közszolgáltatás hatályán kívül, a jogszabályok betartása mellett.

A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

11/D. §^[18]

(1)          A lakosság, az önkormányzati intézmények 110, 120, 240 literes edényben, 1,1 és 4 m3-es konténerekben, valamint a Közszolgáltató emblémájával ellátott zsákban gyűjtik  illetve adják át a hulladékot. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.

(2) Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen, és azt rendeltetésszerűen használják.

(3)          Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedényekbe mérgező, robbanó, veszélyes hulladékot elhelyezni tilos. Amennyiben a végző dolgozó azt észleli, hogy az edényben ilyen anyagot helyeztek el, annak elszállítását megtagadja.

(5) Amennyiben a gyűjtőedényzet meghibásodása bizonyítottan a gondatlan ürítés során történt, javításának, kicserélésének költségei a közszolgáltatót terhelik.

A közszolgáltatásért fizetendő díj, valamint annak fizetési módjának meghatározása

11/E. §^[19]

1. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat (továbbiakban: közszolgáltatási díjat) az önkormányzat fizeti meg a Közszolgáltató részére. A lakossági hulladékbirtokos részére díjmentességet biztosít.

(2)          Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken állandó jelleggel senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(3)          A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 8 nappal megelőzően és a bejelentéshez mellékelni kell a jegyző igazolását arról, hogy az ingatlan lakatlan. A jegyző az igazolást a népességnyilvántartás adatai és hivatalos tudomása alapján adja ki.

(4)          Ha a szünetelés (2) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a jegyzőnek valamint a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés idejére már kiszámlázott  ürítési díjat a közszolgáltató a közüzemi számlákkal való igazolás benyújtását  követően, utólag írja jóvá.

(6)          A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, vagy a jogi személyiségek helyi szervezetei, egyéni vállalkozók a hulladékszállítás díját a szerződésükben szereplő gyakorisággal utólag fizetik meg.

(7)          A közszolgáltatás díját a számlán feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(8) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban a Közszolgáltatónál írásban kifogás emelhető. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

(9) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(10) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére, vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

12. §.^[20]

(1) Zalakomár község területén a Rumpold - Marcali Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (8700 Marcali, Kossuth u. 74.) végzi a települési szilárd hulladék gyűjtését és szállítását és ártalmatlanítását.

(2)^[21] Az önkormányzat által szervezett szemétszállítás pénteki napon történik, reggel 7 órától.

(3) A lakosság, az önkormányzati intézmények 110, 120, 240 literes kukában, valamint 1,1 m3-es konténerekben gyűjtik a hulladékot.

(4) A hulladék gyűjtéséhez a Szolgáltató a lakosság részére ingatlanonként 1 db 120 literes használt kukát biztosított a hulladék összegyűjtésére.

(5) Elszállításra a kukában, illetve zsákban, konténerben elhelyezett hulladék kerül. Nem kerül kiürítésre az edény, ha túlsúlyos, ha nem a szolgáltató hibájából sérült, későn lett kihelyezve, veszélyes hulladékot tartalmaz, folyékony halmazállapotú hulladékot tartalmaz.

(6) A szolgáltató elszállítja az őszi lombot (zsákban, vagy edényzetben gyűjtve), zöldnyesedéket (1 m hosszú, max. 25 kg-os kötegbe kötve).

(7) Évente egy alkalommal az önkormányzat lim-lom gyűjtési akciót szervez.

(8) A szemétszállítási díjat az önkormányzat fizeti meg a szolgáltatónak.

Veszélyes hulladék

13. §.^[22]

(1) Veszélyes hulladék az az anyag, amely a termelési vagy más tevékenység során visszamaradt és az, vagy annak bomlásterméke nem megfelelő kezelés vagy tárolás esetén az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki, függetlenül attól, hogy ez magánszemély vagy egyéb szervezet tevékenysége folytán keletkezett.

(2) Az, akinek a tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az erre vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni vagy elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni.

A rendelet betartásának ellenőrzése és a szabálysértési rendelkezések

14. §.^[23]

15. §.

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2004. április 1.-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/1999. (V. 19.) és a 17/2000. (VIII. 18.) sz. rendelet a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Zalakomár, 2004. március 30.

Vörösné Joó Zsuzsanna                                                                                                                             Varga Miklós

              jegyző                                                                                                                                 polgármester

Kihirdetve:

Zalakomár, 2004. március 31.

Vörösné Joó Zsuzsa

               jegyző