1. § (1) Zalakomár közigazgatási területe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény, az Országos területrendezési tervről szóló törvény(továbbiakban: Balaton-törvény, OTrT) hatálya alá tartozik.

(2) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Zalakomár Nagyközség közigazgatási területére (továbbiakban: a település) terjed ki.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi építési szabályzat és a rajzi tervmellékletei rendelkezései szerint szabad.

(4) A rendelet szabályozási tervi mellékletei a következők:

(5) A rendelet előírásainál a jogszabályokban meghatározott fogalmakon kívül a 4. mellékletben meghatározott fogalmak alkalmazandók.

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) A szabályozási terven alkalmazott irányadó szabályozási elemek: a javasolt vagy tervezett belterületi határ, a javasolt megszüntető jel. Az irányadó elemek változtathatók a szabályozási terv módosítása nélkül.

3. § (1) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, a forgalomtechnikai megoldások, vagy a tulajdonjogi rendezések külön-külön vagy együttesen indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre, vagy építési övezetre előírt minimális telekméretek betartását, az új közlekedési közterület hálózati vonalvezetését. A változtatás részeként a tervben meghatározott minimális közterületi szélesség, nem csökkenthető.

(2) Építési övezetek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek legfeljebb 15%-ig érvényesíthető. Egy adott terület esetében az építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően.

4. § (1) A település közterületein felszín felett elsődlegesen elhelyezhető:

(2) A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az akadálymentes útmenti 0,5m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv.

(3) A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

(4) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a következők szerint:

(5) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló magán és közutak telkén belül útfásításra csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók. ^[2]

(6) Vegyeshasználatú utca meglévő közterületi szélessége nem csökkenthető. A közterületen belül felületet kell biztosítani a vegyes-közlekedés számára csapadékvíz elvezető szereppel, a felszín feletti tűzcsapok létesítésére és a biztonsági sáv zöldfelületi kialakítása számára.

(7) A belterületen a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, az útburkolathoz és járdához illeszkedő anyaghasználattal, a felszínivíz-elvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani, az út hálózati szerepkörétől függetlenül. A közterületi kapubehajtó csak tulajdonosi és útkezelői hozzájárulással valósítható meg.

5. § (1) A lakó és vegyes építési övezetekben az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége legfeljebb 9,0 m lehet, ennél szélesebb közterület felöli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet. ^[3]

(2) A lakó és vegyes építési övezetekben a saroktelken, oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet. ^[4]

(3) A lakó és vegyes építési övezetekben tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Közterület felöli homlokzaton, tetőtérben új erkély, új zárterkély nem létesíthető. ^[5]

(4) A lakó és vegyes építési övezetekben a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyagaként cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag, felületkezelt fémlemezfedés, nemes anyagú fémlemezfedés (pl.: zink, sárgaréz, vörösréz), természetes és eternit palafedés alkalmazandó. A település főútjai mentén műanyag-hullámlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés és fekete, piros, kék, sárga bitumenes-zsindely nem alkalmazható. ^[6]

(5) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.

6. § (1) A település főutjai mentén kialakult településrészen az utcaképet formáló épületek lezárására, az utca felöl látható homlokzati irányoknál magastető alkalmazandó. A magastető kialakításánál egy telken és egy épületen belül legfeljebb 2 féle tetőhajlás alkalmazható, összetett, tornyokkal tagolt tető nem létesíthető. Ettől eltérni csak a szakrális épületek tetőformálásánál lehet. ^[7]

(2) A központi belterületen az illeszkedés szabályai szerint az új épület a meglévő beépítéséhez igazodóan, a kialakult építési vonalra helyezendő. Az utcai homlokvonalhoz, vagy az előkerthez kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető. Szomszédos összevont telek esetén sem létesíthető a fő rendeltetésű épület helyén, melléképület, pajta, gépszín, istálló, takarmánytároló a telek homlokvonalától számított 20m-en belül.

(3) Az építési övezetekben a közterületi telekhatáron álló intézményi épületeken csak fényszennyezést nem okozó díszkivilágítás létesíthető. Az épületvilágítás nem okozhat káprázást, nem korlátozhatja a szomszédos és a szemközti épületek, valamint a közterületek rendeltetésszerű használatát. ^[8]

7. § (1) Az utcafronti kerítés legalább 60%-ban áttört legyen, legfeljebb 2,0 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással, vagy lábazat nélül készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,8 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

(2) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet. ^[9]

(3) 12m-nél keskenyebb közterületek saroktelkein az útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a belátási háromszögbe eső szakaszon - a kerítéseket 80%-ban, 0,6m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani, a csomópont beláthatósága az átláthatóságot akadályozó növényzet ültetésével nem korlátozható, sem telken belül, sem közterületen.

(4) A szabályozási terven „településkép védelmi területként” lehatárolt területen belül az építési engedélyezési terv részeként látványterv készítendő. ^[10]

(5) A szabályozási terven jelölt „beültetési kötelezettséggel érintett” telken belüli zöldfelületen háromszintes, gyep, cserje és lombkorona szintet jelentő növényzet telepítendő. A beültetési kötelezettségű felület minden megkezdett 150m2-én 1db közepes lombtömeget növesztő lombos fa, 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és gyep vagy talajtakaró együttesen ültetendő.

(6) A szabályozási terv az országos művi értékvédelemmel érintett ingatlant feltünteti, melyre a magasabb szintű jogszabályi előírások érvényesítendők.

8. § (1) Természeti értékkel rendelkező területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a tervezés során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. Védett természeti területen a területhasználat és az építés a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok (országos hatókörű jogszabályok, helyi természetvédelmi értékvédelmi rendelet), kezelési tervek előírásainak betartásával, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kapcsolatát az ökológiai folyosókhoz, az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A természetközeli állapotú mederszakasszal rendelkező felszíni vízfolyás rendezése csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(4) A környezeti értékeknek, a környezet minőségének védelme érdekében - a zavaró mértékben légszennyező, illetve zajterhelő környezeti hatások ellen, valamint a tájképromboló, településkép romboló területhasználat elleni védelem érdekében a közterület felé megnyíló zavaró látványok takarására, továbbá az értékes élőhelyek összekapcsolására – a telkeknek legalább a szabályozási terven jelölt részén többszintes telepítésű zöldfelület kialakítása szükséges.

(5) Az országos ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület határán belül a Balaton-törvényben meghatározott csarnok jellegű épület nem helyezhető el.

(6) A védelmi övezetek szabályozási előírásait és a Balaton-törvényben rögzített szabályok, fejezetek előírásait be kell tartani.

9. § (1) A közigazgatási területen levegő-, víz- és talajszennyező, jelentős környezetterheléssel járó tevékenység nem folytatható.

(2) A területhasználat és az építés során, a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban és jelen rendeletben előírtakat kell figyelembe venni.

(3) A vonatkozó környezetvédelmi jogszabály alapján környezetvédelmi engedély, illetve egységes környezethasználati engedély köteles létesítmények építési engedélyezése a környezetvédelmi engedély, illetve egységes környezethasználati engedély előírásainak figyelembe vételével történik.

(4) Új területhasználat és építés esetén a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálata és a vizsgálatok értékelése szükséges a környezetvédelmi megfelelőség igazolására.

10. § (1) Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) A földmozgatással járó munkavégzések során:

(3) A humuszvagyon védelmének biztosítása érdekében az építési tevékenységgel nem járó termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(4) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(6) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.

11. § (1) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. A mederrendezés vízjogi létesítési engedély alapján történhet.

(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell.

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak, és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározottaknak megfelelően kell megvalósítani.

12. § (1) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.

(2) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, illetve szállítani, az épített környezet, a jó környezetminőség védelme érdekében csak a felporzást megakadályozó felülettakarás, és egyéb hatékony technológia megoldás (pl. felületnedvesítés) alkalmazásával lehet.

13. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

14. § (1) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(2) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, lakossági hulladékudvar területén történhet. A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül, gazdasági építési övezetben üzemeltethető.

15. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területeken a közterület kialakítása kapcsán a felszíni-vízelvezetés rendszerét létre kell hozni.

(2) A belvízzel veszélyeztetett területeken az építészeti terveket (engedélyezési terv, kiviteli terv) a talajmechanikai szakvélemény javaslatai alapján kell készíteni, a földszinti vezérszint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,60m magasra kerüljön.

16. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.

(2) Közlekedési létesítmények védőtávolságai:

(3) Családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - kivéve lovasturizmus céljait szolgáló - épületet a felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

(4) A szennyvíztisztító telep védőtávolságát a telepengedély kiadásában résztvevő szakhatóság állapítja meg. A védőtávolságon belül fertőzésveszélytől védendő tevékenység számára épület nem létesíthető (pl.: élelmiszer előállító-, gyártó-, csomagoló-, raktározó épület, gyógyszer előállító-, raktározó épület, szálláshely szolgáltatás, birtokközponthoz kapcsolódó falusi vendéglátás nem hozható létre).

(5) Az állattartó telep védőtávolságát, a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, a telepengedély kiadásakor az ügyben eljáró szakhatóságok véleményével összhangban kell megállapítani. A védőtávolságon belül fertőzésveszélytől védendő tevékenység számára épület nem létesíthető (pl.: élelmiszer előállító-, gyártó-, csomagoló-, raktározó épület, gyógyszer előállító-, raktározó épület, szálláshely szolgáltatás, birtokközponthoz kapcsolódó falusi vendéglátás nem hozható létre).

17. § (1) A közműveket közterületen vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon (ingatlanokon) keresztül lehet vezetni, elhelyezni.

(2) A fejlesztésre kijelölt vegyes, gazdasági és lakó területeket teljes közművel kell ellátni.

(3) Szennyvíz-szikkasztás ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(4) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz – elvezető, szikkasztó hálózatot kell továbbfejleszteni, a vízelvezetési koncepcióban foglaltakat be kell tartani. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.

(5) 20 gépkocsi férőhely befogadásánál több férőhelyes parkolót létesíteni, csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal, hordalék- és olajfogó műtárggyal szabad. 20 férőhelynél nagyobb, telken belüli parkoló vízzáró burkolatáról, vagy 200m²-nél nagyobb vízzáró burkolattal ellátott manipulációs térről összegyűlő csapadékvizek a befogadóba (csapadékcsatorna, közterületi árok, vagy élővízfolyás) csak műtárgyon keresztül vezethetők. Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása biztosítható, a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül.

(6) Önálló, 6m-t meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a falusias lakó építési övezetek és a vegyes építési övezetek területén.

18. § (1) A meglévő belterületen, ott ahol ez biztosítható, a falusias lakó, a településközponti vegyes, az intézményi vegyes, a kereskedelmi szolgáltató gazdasági, az egyéb ipari gazdasági és a beépítésre szánt különleges építési övezetek telkein a teljes közműellátás biztosítandó, ahol az energia ellátás, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a közterületi csapadékvíz elvezetés, vagy szikkasztás együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.

(2) Beépítésre nem szánt területen belüli birtokközpont telkén, valamint a mezőgazdasági területek mezőgazdasági üzemeiben, az Ormánd puszta és a Hunyadi utca vasúttól délre eső falusias lakóterületén, a különleges kastély és kastélypark területén, a különleges mezőgazdasági üzemi és a különleges szennyvíztisztító területén hiányos közműellátás biztosítandó. A villamos energia, az ivóvíz ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, a vízügyi hatóság által engedélyezett korszerű szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon valósítandó meg.

19. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A szabályozási terven nem szereplő, de kialakult telekszerkezetet érintő telekosztás akkor valósítható meg, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, oldal és hátsókert mérete) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(3) Telekújraosztást igénylő, lakóövezetbe tartozó tömbökben a létrejövő tömbszinten újraosztott telkek akkor tekinthetők építési engedéllyel beépíthető telkeknek, ha a „telekalakítási terv” szerinti telek újraosztásra, a szabályozási terven lehatárolt módon sor került.

(4) Telekigényes közműlétesítmény, valamint ivóvíz ellátást szolgáló vízműkút számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti rendelkezések nem értelmezendők. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.

20. § (1) Jelentősen átépülő, „telekalakítási terv készítési kötelezéssel lehatárolt lakóövezetbe tartozó tömbökben az egyes telektömböket elválasztó, új kiszolgáló közutak és közhasználat elöl el nem zárt magánutak telekszélessége legalább 12m. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új közhasználat elöl el nem zárt magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani a telkek újraosztásánál.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult lakó és vegyes terület-felhasználású, valamint a gazdasági kereskedelmi szolgáltató célú tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméreteknek megfelelően lehet. Ez alól azok a telkek a kivételek, amik a szabályozási terven, kialakult telektömbben, közterület szélesítéssel, szabályozással érintettek.

(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 12,0 m. Gazdasági rendeltetéssel használni kívánt új telkek legkisebb szélessége legalább 30m.

(4) Telekegyesítés esetén a falusias lakó építési övezetekben (Lf) az utcai telekszélesség maximált értéke az építési vonalon és az építési hely sávjában 40m lakófunkció esetén. Egészségügyi és szociális funkció esetén, az építési vonalon és az építési helyen mért telekszélesség legfeljebb 100m lehet.

21. § Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani gazdasági (kereskedelmi szolgáltató és egyéb ipari) és mezőgazdasági területen lehet és csak akkor, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között:

22. § (1) Az egyéb jogszabályoknak megfelelően kialakult telkek beépíthetők, kivéve:

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés, kiszolgáló út hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető - végezhető.

(3) A területen csak az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(4) A központi belterületen haszonállat tartására szolgáló épület, épületrész és trágyatároló a lakóépülettől biztosított legalább 15m-es védőtávolság (25m mély lakóudvar) megtartásával építhető, abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét.

23. § (1) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része, építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(2) Ahol a szabályozási terv konkrét építési helyet jelöl épület az építési hely nagyságáig helyezhető el. Az építési helyen a környezet használatát biztosító rendeltetés valósítható meg, elsősorban a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területen, természetvédelmi- bemutatási, kezelési- illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.

(3) Az építési hely, a beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie. Lakóövezetben a melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 6,0m lehet.

(5) A beépítésre nem szánt övezetek telkeinél az építési hely, az előkert, oldalkert, hátsókert fogalmak az OTÉK beépítésre szánt területeire vonatkozó fogalom meghatározásai alapján alkalmazandók. Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület, a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában, legalább 10m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával helyezhető el.

24. § (1) Intézményi vagy közösségi funkció esetén a vegyes építési övezetekben és a különleges építési övezetekben, valamint zöldterületi övezetekben új zöldfelület - a terület-felhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti terv alapján létesítendő.

(2) Az egyes ingatlanokon az építési övezetenként, övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.

(3) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közmű, valamint zöldterületi övezetekben, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának legalább 50 %-t a tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell kialakítani.

(4) Ha az építési helyen belüli építkezés miatt szükségessé válik a telken lévő díszfaállomány ritkítása, kivágása, az építkezés miatt kivágott fa pótlandó a kivágott fák törzsátmérőjével megegyező mértékben. A fák pótlásáról a legközelebbi őszig, vagy tavaszig, de egy éven belül, vagy az építkezés befejezése után a használatbavételi engedély megkéréséig gondoskodni kell, telken belül.

25. § (1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a vízzáró burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.

(2) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felülete nem számítható be a zöldfelületi fedettségbe.

(3) A telek többszintes kialakítású zöldfelületi részének betelepítésénél több szintű növényállományt 150m²-ként 1db legalább közepes növekedésű lombos fa és 150m²-ként 40db 1-1,5m magasra növő cserje ültetésével kell megvalósítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók.

(4) A telek többszintes kialakítású zöldfelületi részén belül legfeljebb 10%-os területi arányban, legfeljebb 7m szélességgel helyezhető el építmény (pl.: közmű alépítmény, közműpótló) és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(5) A szabályozási terven jelölt, telekhatár menti fasorok és beültetési kötelezettséggel lehatárolt területek tájhonos növényfajokkal ültetendők be. ^[11]

26. § A település területének beépített, illetőleg beépítésre szánt részei a következők:

27. § (1) A falusias lakó építési övezetben elhelyezhető:

(2) A falusias lakó építési övezetben nem létesíthető:

(3) A telekbehajtó közterületi, műszaki megoldása csak tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulással valósítható meg és csak olyan lehet, ami nem lehetetleníti el a közterületen kiépített csapadékvíz-elvezető rendszert.

(4) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető, legfeljebb A/1 méretben. ^[12]

(5) A falusias lakóterületen az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön létesíthetők. Telkenként 900m²-nél kisebb telekterületen legfeljebb 2db épületben, 900m²-t elérő és azt meghaladó telekterületen legfeljebb 3 db épületben helyezhetők el.

28. § (1) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül helyezhetők el:

(2) Az építési övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az épület magassága nem nőhet, a bővítmény épületmagassága az övezeti előírás szerinti értéket nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei: k=a kialakult építési vonalhoz való illeszkedés

29. § (1) Az építési övezetbe a kisvárosias, kistársasházas beépítési karaktert és a településközponti intézményi karaktert őrző telkek, valamint a jellemzően szabadon álló beépítési módú és a vegyes funkciójú telkek tartoznak. Az építési övezetben elhelyezhető:

(2) Az építési övezetek területén üzemi, raktározó jellegű nagy gazdasági forgalmat keletkeztető gazdasági telephely, valamint a vonatkozó jogszabály alapján bejelentés köteles, vagy telepengedély köteles tevékenységet kiszolgáló épület, építmény, üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei:k= kialakult építési vonalhoz való illeszkedés, SZ= szabadon álló beépítési módú építési hely, Ikr= ikerházas beépítés építési helye, K = kialakult beépítési mérték, kialakult telekterület, V=vegyes vagy közösségi rendeltetésű épület esetén, L=kizárólag lakó rendeltetés esetén

30. § (1) Az építési övezetben az intézményi funkciók, igazgatás, oktatás, nevelés, kulturális tevékenység, egészségügyi, szociális és vallási szakrális tevékenység létesítményei építhetők, fejleszthetők, bővíthetők, építhetők újjá.

(2) Gyártó, összeszerelő, raktározó gazdasági rendeltetés nem létesíthető, ez alól kivétel az oktatási célt szolgáló összeszerelő gyártó tevékenység.

(3) Az építési övezethez tartozó telkek parkolója a telek homlokvonalához kapcsolódóan közterületen is megvalósítható.

(4) Az intézményi vegyes építési övezet beépítési paraméterei:

31. § (1) Az új gazdasági telephelyek, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, legalább 10 m-es előkert szabadon hagyásával építhetők be. Meglévő megújuló gazdasági telkek legkisebb előkert szélessége 5m. Telkenként legfeljebb egy helyen, legfeljebb 15m szélességben az előkert 0m, bejárat, kapubehajtó, portaépület, mérlegház létesítése érdekében.

(2) A tervezett szerviz utak, egyéb kiszolgáló utak legalább egyoldali fásítással alakítandók ki.

(3) A gazdasági forgalom (be- és kiszállítás teherforgalma) és a hivatásforgalom várakozó helyeit, parkolóit minden esetben telken belül kell megépíteni.

(4) Veszélyes hulladék kezelését, újrahasznosítását szolgáló gazdasági tevékenység számára szolgáló telephelyet csak az egyéb ipari gazdasági területen belül, az illetékes hatóságok, legalább a környezetvédelmi és közegészség-ügyi hatóság hozzájárulásával lehet kialakítani.

32. § (1) Környezetalakítási követelmények:

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben elsősorban elhelyezhetők:

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei: K= kialakult telekterület, telekszélesség

33. § (1) Az építési övezet „nem jelentős zavaró hatású”, környezetet nem terhelő gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet területén elhelyezhető:

(2) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő ipari célú területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után, a beépíthetőség feltételeként, a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani. Telekosztás révén létrejövő új telekszerkezetben minden teleknek biztosítani kell közvetlen gépjármű-kiszolgálást legalább 14m széles magánútról vagy közútról.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei:

34. § (1) A Kk jelű - különleges kastély és kastélypark építési övezet előírásai az alábbiak:

(2) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak: K/10* = a kastély kialakult épületmagassághoz igazodó, de az új épületek/épületrészek épületmagassága legfeljebb 10m

35. § (1) A meglévő mezőgazdasági üzem területén a növénytermesztést és állattenyésztést szolgáló épületek és építmények, valamint a folyamatos felügyeletet biztosító szolgálati lakás létesíthetők. (pl.: terménytárolók, silók, istállók, fejőház, gépszín, gépjavító, zártrendszerű trágyatárolók, zártrendszerű közművek, közműpótlók, üvegházak, hűtőházak, irodai - szociális épületrész.)

(2) A hivatásforgalom, valamint a termény be és kiszállításának teherforgalmi parkolói is telken belül létesítendők.

(3) Az építési övezetben 1 önálló lakóépület építhető az állandó felügyeletet biztosító személyzet (tulajdonos) számára a közegészségügyi előírások, a területre vonatkozó védőtávolságok figyelembe vételével.

(4) Az építési övezet beépítési paraméterei:* amennyiben a technológia indokolja technológiai építmények magassága ettől eltérhet

36. § (1) Az építési övezetben a szennyvíztisztító telep épületei, technológiai építményei, 1m-t meghaladó földművei helyezhetők el.

(2) Az épületek, létesítmények körül a telekhatárok mentén, az elő-, oldal-, és hátsókertben legalább 5m szélességben fasor telepítendő.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei:

37. § (1) Az építési övezetben a nagy zöldfelületet igénylő sportterületek építményei helyezhetők el:

(2) Az építési övezetben technikai sportok pályái nem létesíthetők.

(3) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak:

37/A. § (1) A szabályozási terven jelölt Knp építési övezetben a napelempark rendeltetéshez kapcsolódó építmények, biztonsági kerítés helyezhető el.

(2) A megújuló energiaforrásra épülő erőmű műtárgyai építési helyen kívül is elhelyezhetők.

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 12%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 5,5 m lehet.A szabályozási terven jelölt telekhatárok mentén 5 méter szélességben telken belüli védőfásítást kell megvalósítani. A telken belüli fásítás területén építmény nem létesíthető. A telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható, egyenként legfeljebb 6,0 méteres szakaszon. A telken belüli védőfásítást legalább 2,5 méter magasságot meghaladó növényzettel kell megoldani.

38. § A település területének beépítésre nem szánt részei a következők:

39. § (1) A közutak telekjogilag meglévő közterületi szélességén, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezendők el, utcafásítás telepítendő.

(2) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

(3) Az utak, az övezeti besorolás által meghatározott igényszint szerint (forgalmi sávok száma szélessége, szétválasztott használat, vegyes használat, csapadékvíz elvezetés megoldása, közművesítés, közterület fásítása) építendők ki, újítandók fel.

(4) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók. A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és az útügyi hatóság engedélyével szabad.

40. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál- megfelelő szabályozási szélesség esetén - biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.

(2) Az ingatlanok normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni a kialakult településközponti vegyes építési övezetekben lehet, amennyiben a telekszerkezet, telekterület és a beépítés nem teszi lehetővé a telken belüli parkoló létesítést, viszont a közterületi szélesség alkalmas a parkoló felületének befogadására.

41. § (1) Az övezetbe a kötöttpályás közlekedéshez kapcsolódó vasúti pályák, műszaki létesítmények, technikai berendezések, közlekedési létesítmények, a csapadékvíz elvezető rendszer létesítményei és az épületek telkei tartoznak.

(2) Az övezet beépítettsége 3%-os mértékig növelhető.

42. § (1) Az övezetben a telekigényes közüzemi közműellátás létesítményei helyezhetők el, (gázfogadó, közüzemi víztározó, hidroglóbusz, szennyvízátemelő, házas trafó, elektronikus hírközlés átjátszó adótornya).

(2) Az övezetben elhelyezendő épületekre vonatkozó beépítési paraméterek:

43. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően kialakított, növényzettel fedett, közkerti része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér.

(2) Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 3%, amennyiben a közkert telke eléri és meghaladja a 7500m²-t, a legnagyobb épületmagasság 3,5 m.

(3) Az övezetben:

(4) Az övezet telkeit legalább 70%-os növényzeti fedettséggel kell megtartani.

(5) Közkertet szaktervezővel készített kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani, felújítani,

(6) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető, a vonatkozó előírásoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú kerti építmények helyezhetők el.

44. § (1) Az erdő elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervben állapítja meg. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka (erdei épület, olyan kilátó, aminek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6m-t meghaladja), területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok előírásai alapján történhet.

(2) Az erdőterületek övezetei az Eg jelű gazdasági rendeltetésű, és az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezetek.

(3) Az Ev jelű erdők övezetének telkei nem építhetők be, kivéve a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken, természetvédelmi bemutatási, kezelési illetve erdészeti célból. Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények, a máshol és másként nem létesíthető:

(4) Az Eg jelű övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el, 10 ha-t meghaladó földrészleten, legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel, legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal. Az övezetben lakóépület nem építhető, más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(5) A véderdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási célból szabad.

(6) Az erdőtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről - az erdőgazdálkodó elképzeléseinek figyelembe vételével - az érvényes erdőterv rendelkezik.

45. § (1) A mezőgazdasági övezetekbe tartozó telkeken a Balaton-törvény M-1 térségi övezeteinek előírásait be kell tartani.

(2) Az övezetekben a termőföld igénybe vételével történő építési tevékenység esetén a területen található humuszvagyon védelméről, letermeléséről, átmeneti deponálásáról és az újbóli felhasználásáról a terület tulajdonosának, vagy az építtetőnek gondoskodni kell.

(3) Az övezetekben elhelyezhető épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.

(4) A mezőgazdasági terület az alábbi általános mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

(5) Az Má jelű övezetben elhelyezhető építmények: a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás, halászat) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), természetvédelmi kezelést bemutató építmény, épület, valamint látogatói központ, turisztikai célú hasznosítás építményei.

(6) A beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek övezeteinek építési paraméterei: A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a telek beépíthető területének felét. Országos jelentőségű védett természeti területen – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén – szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el (Btv. 25. § c) pont). Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosóként és magterületként meghatározott övezetében (valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben) birtokközpont nem létesíthető. (Btv. 39. § (2) bek.)

46. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását szolgáló, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmény, és legalább 5 ha egybefüggő gyepterületen hagyományos istálló épület helyezhetők el.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. A vízi-létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet épület építése esetén.

(4) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(5) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

47. § (1) A tényleges igénybevétel a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélye alapján történhet. Az engedély írja elő a repülőtér használatának feltételeit, amelyek a közlekedésbiztonságot, a település beépítésre szánt területeinek védelmét szolgálják. A repülőtér használata a szomszédos területek meglévő építési és használati lehetőségeit nem korlátozhatja.

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 5% lehet. A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5m.

(3) A kifutópálya csak füvesített lehet.

48. § (1) Az övezet a hatályos bányatelek területén, a bányaművelés és az ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára, kijelölt része.

(2) Az övezetben elhelyezhető építmények

(3) Az övezet megengedett legnagyobb beépítettsége 0,1%.

(4) Az ökológiai rehabilitációval érintett területen építési tevékenység nem folytatható.

49. § (1) Az építési övezetben a humán temetkezés céljait szolgáló és az azt kiegészítő funkciójú épületek létesíthetők.(pl.: ravatalozó, kápolna, kripta, szerszámtároló, kereskedelmi létesítmény, őrző-, szociális épület, kőfaragó, szemétgyűjtés kezelés építményei és a kiszolgáláshoz szükséges legalább 10fh-es parkoló felületek).

(2) A temető telekhatárai mentén védőfásítás létesítendő.

(3) A temető építési övezetének beépítési paraméterei:

50. § (1) Az övezetben a kialakult meglévő beépítés nem növelhető, csak kerti építmények létesíthetők, csak kerti bútorok helyezhetők el.

(2) A helyi értékvédelemre javasolt temetőkápolna és a kápolnához vezető kálvária jó műszaki állapota megőrzendő, arányrendszere, anyaghasználata, beépítési karaktere nem változtatható meg. ^[13]

(3) Az övezet részletes előírásai:

51. § A volt hulladéklerakó övezetében a hulladéklerakó bezárását és rekultivációját végre kell hajtani. Az övezetben épület, építmény nem építhető.

52. § (1) Ez a rendelet 2015. év június hó 27. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

53. § Hatályukat vesztik a 7/2000. (V. 3.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és mellékleteit képező szabályozási tervek.