1. § (1) A rendelet célja, hogy Zalalövő város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2)² A rendelet hatálya a város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, valamint a veszélyes hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. §⁴ (1) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának (bérlőjének, használójának, kezelőjének), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy üzemeltetőjének (együtt: fenntartó) rendszeresen gondoskodnia kell. Az irtás nem járhat mások életének, egészségének veszélyeztetésével. Az ingatlan használói az irtást tűrni kötelesek.

(2) A bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos.

3. § (1)⁵ A város területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni, továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

13. § (1) A háztartási és egyéb szemét tárolása, kezelése céljából az önkormányzat megfelelő hulladéklerakó hely vagy hulladéklerakó udvar (továbbiakban: lerakóhely) létesítéséről és fenntartásáról gondoskodik.

(2)⁸ A lerakóhely kezelője aZALAISPA Nonprofit Zrt. 8798. Zalabér, 3096/12. hrsz.

(3) A háztartási és egyéb szemetet csak a lerakóhelyen szabad elhelyezni. A kijelölt lerakóhelyen kívül szemét lerakása tilos!

(4) A lerakóhelyen a szolgáltatást végző vállalkozó alkalmazottai, valamint az engedéllyel rendelkezők, csak szemétlerakás céljából tartózkodhatnak.

(5) A lerakóhelyen bármilyen anyagot gyűjteni tilos!

(6) A lerakóhelyet úgy kell fenntartani, hogy közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból környezetére ártalmat ne jelentsen.

(7) A lerakóhelyen mérgező, robbanó, sugárzó, fertőzést keltő anyagot elhelyezni nem lehet. Ezen anyagok megsemmisítése külön jogszabályban foglaltak szerint történik.

15. § (1) ¹⁴Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, könnyen tisztítható, fedéllel ellátott, 80 liter, 120 liter űrtartalmú gyűjtőedény használatára jogosult. 60 literes gyűjtőedényt kizárólag a lakóingatlant életvitelszerűen egyedül használó természetes személy választhat, amennyiben ennek tényét a települési önkormányzat által kiadott igazolással, a Közszolgáltató felé igazolja. A hulladék elszállítására heti kettő alkalommal – szerdánként és péntekenként – kerül sor 07-18 óra között.

(2) Az edényzetben okozott kárért annak okozója felelős. A sérült edényzet pótlása, javítása a kár okozóját terheli. Az edényzet tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(3) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

(5) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

16. § (1) A szemétszállítási szolgáltatásért az igénybevevők szolgáltatási díjat kötelesek fizetni.

(2) ¹⁵A lakóingatlant életvitelszerűen egyedül használó magánszemélyek háztartásánál 60 literes űrmértékű edényzetnek megfelelő díjat kell fizetni.

(3)¹⁶

(4)¹⁷

(5)¹⁸

(6)¹⁹

(7) 50 %-os díjfizetési kedvezmény illeti meg azon üdülőtulajdonosokat, akik nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel – állandó, illetve ideiglenes tartózkodási hellyel – Zalalövőn.

16/A. §²⁰ (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meg kell jelölni:

16/B. § .²¹

(1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 30 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 15 nappal megelőzően és a szünetelés időtartamának hozzávetőleges meghatározása mellett.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(4) Amennyiben a szüneteléssel érintett ingatlan esetében a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szünetelés semmissé válik, és az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a külön rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

17. § (1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb – nem háztartási – szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.

(3) Az egyéb – nem háztartási – szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb – nem háztartási – szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni.

(5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.

17/A. § .²²

(1) A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2)²³ A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a közszolgáltató / ZALAISPA Zrt. / közreműködésével biztosítja.

(3)²⁴ Az önkormányzat oly módon, vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés további fenntartásában és módszertani, technikai fejlesztésében, népszerűsítésében, hogy a működtetését és kiterjesztését eszmeileg támogatja, illetve a szolgáltató munkáját segítve közreműködik bizonyos általa biztosított eszközök (például: műanyag zsákok) kiosztásában.

(4) ²⁵A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető /műanyag, papír, üveg, fém,/ anyagokat a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon, illetve szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban /PET palackos/ köteles elhelyezni. Házhoz menő műanyag PET palack és fólia gyűjtése sárga színű feliratozott emblémával ellátott 120 literes, a Szolgáltató által erre rendszeresített és a lakosság részére térítésmentesen biztosított zsákokban történik, havonta 1 alkalommal.

(5) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen - a közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(6) A hulladékgyűjtő szigeteken, elhelyezett gyűjtőedényekben, szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban e kizárólag az azokon lévő feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(7) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt jelöléssel, piktogrammal, más színnel, felirattal stb. vagy speciális kialakítással (más alakú színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(8) A. A hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon elhelyezett gyűjtőedény szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a közszolgáltató végzi. Jogosult a közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

(9) A közszolgáltatón kívül természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy számára tilos a szelektív hulladékgyűjtő edényekben és zsákokban elhelyezett hulladék eltávolítása.

(10) Az egyes anyagkategóriákon belül az összetételre (pl. fém esetében alumínium, vas stb.; műanyag esetében etilén, PVC stb.), illetve termékre vonatkozó konkrét kikötéseket a közszolgáltató az aktuális hasznosíthatósági lehetőségek alapján határozza meg.

17/B. § .²⁶

(1) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékról szóló törvény alapján a rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(2) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggésben a hulladékról szóló törvényben meghatározott adatok kezelésére jogosult. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3) A közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4) ²⁷A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybevevő (ingatlantulajdonos, szerződő fél) azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, postázásra, kedvezmények érvényesítésére használhatja fel. A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok személyi adat-és lakcímnyilvántartásból történő lekérésére igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül jogosult.

(5) A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

(6) Az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a hulladékról szóló törvény és a vonatkozó Korm. rendelet szabályai szerint.

(7) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik települési szilárd hulladékukat a Közszolgáltatónak adják át, a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik.

18. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2)²⁸ Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl.:vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött ) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék, tűzelhalásos betegségekor (Erwinia amylovora) a Zala Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának előírásai szerint kell eljárni.

(3) Tilos égetni egészségügyi, szociális és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működési ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben, a véderdők és helyi védelem alatti területeken.

(4) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(5) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és a kerti hulladék égetése lakott területen kedd és péntek 15-19 óra között lehetséges, az adott időjárás figyelembevételével.

(6) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(7) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, stb.)

(8) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különesen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb.

(9) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

(10) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.

(11) Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelményeket aki nem tartja be, az szabálysértést követ el. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetésével kapcsolatos levegővédelmi követelmények betartása a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.

19. § A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

20. §³¹ (1) Közösségi együttélést sértő magatartást követ el és a 22. § (1) bekezdésében meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható az, aki, vagy amely szerv jelen rendelet I – IV. Fejezeteiben meghatározott kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, vagy a tiltást megszegi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatti eljárás - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit, e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása és bírság kiszabása tekintetében Zalalövő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hatáskör gyakorlását a Jegyzőre ruházza át.

(4) Az (2) bekezdés hatálya alá tartozó eljárások során a Ket. rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.

21. §³² . (1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy jelen rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a 20. § (1) bekezdésben foglaltak szerint közösségi együttélést sértő magatartást követ el, a Jegyző a közigazgatási bírság kiszabása előtt egy alkalommal felhívhatja, hogy e rendeletben foglalt kötelezettségének legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget, vagy e rendeletben foglalt tiltott magatartást haladéktalanul fejezze be, egyúttal felhívja figyelmét a teljesítés elmaradásának a e § (2) bekezdésében és a 22. §-ában foglalt jogkövetkezményeire.

(2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a 22. § (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabása mellett - határozatban kötelezi a kötelezettsége teljesítésére.

(3) Amennyiben a kötelezett a Jegyzői határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a határozatban foglalt kötelezettség végrehajtásáról a Jegyző gondoskodik a Ket. rendelkezései szerint.

23 §³⁴ (1) Ez a rendelet 2007. februar 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a település tisztaságáról, valamint a szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról szóló többször módosított 16/2003. (XII. 04.) számú önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző - helyi TV-én keresztül és hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – gondoskodik.