Zalalövő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.^[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§^[2]

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalalövő Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/

/2/ Az önkormányzat székhelye: 8999. Zalalövő, Szabadság tér 1.

/3/ Illetékességi területe: Zalalövő város közigazgatási területe.

/4/ A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal 8999. Zalalövő, Szabadság tér 1.

/5/ Az önkormányzat hivatalos honlapja. www.zalalovo.hu

2.§^[3]

/1/ Zalalövő város címere: A pajzs bíborvörös mezőjében a pajzsfőben jobbra mutató ezüst színű páncél borítású, bárdot tartó levágott kar, a pajzsderék mezőben 1830-as években épült kőhíd aranyszínű metszete látható. A kék színű pajzstalp mezőben, az ezüst hullám a Zala folyót, a pajzstalp közepének alsó részében található ezüst rész pedig a „Borostyán” tavat szimbolizálja.

/2/ Zalalövő város zászlaja: Zalalövő zászlajának színe ezüst. A zászló álló téglalap alakú, melynek felső harmadában került elhelyezésre a város címere, alatta fekete betűkkel „ZALALÖVŐ” felirat. A zászló alján ezüst színű rojt van. A zászló használatáról a képviselő - testület – egyedi ügyekben – külön határoz.

/3/^[4] Az önkormányzat pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben felirattal: „ZALALÖVŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA”.

3.§

/1/ A képviselő-testület tagjainak száma a választási törvény alapján 7 fő (6 képviselő plusz a polgármester)
/2/ A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza

4.§

Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

5.§

/1/ A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közügyeket érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, üzemeltetésével, a lakosság széles körével kapcsolatos.
/2/ A képviselő-testület együttműködhet más önkormányzatok képviselő-testületével társulás vagy külön megállapodás alapján.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladata és hatásköre

6.§

/1/ A képviselő-testület – a törvény által szabályozott keretek között – a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan dönt. Törvény felhatalmazása alapján a képviselő - testület feladatai és hatáskörei tárgyában – szükség szerint – rendeletet alkot.

/2/^[5] Az önkormányzat köteles gondoskodni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.

(Zalalövő Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciói szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.)

/3/ Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező – alapellátási – feladatait az éves költségvetési rendeletében biztosított anyagi fedezet alapján saját intézményekkel, önkormányzati társulások keretében, önkormányzat alkalmazottaival, valamint – különösen a településüzemeltetési feladatok vonatkozásában – vállalkozókkal kötött szerződés alapján látja el.

7.§^[6]

Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy képviselő - testületi határozatban, esetenként határozza meg. A feladat elvégzéséhez szükséges anyagi fedezetet a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. A testület a döntés során figyelembe veszi a lakosság – közmeghallgatáson, egyéb beadványok útján, civil szervezetek közvetítésével – közölt igényeit, javaslatait.

Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

- a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeleteiben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása

- lakás,- és helyiséggazdálkodás

- önkormányzati szabályzat, határozat alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása

/Bursa/

- önkormányzati rendelet és határozatok alapján kulturális, oktatási, sport egyesületek, alapítványok és civil szervezetek támogatása

- a településfejlesztés érdekében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

- gyermekorvosi ellátás, fizikoterápia működtetése

- Borostyán-tó és szabadidőközpont fenntartása, működtetése

- testvér-települési kapcsolatok – erdélyi, ausztriai, olasz – ápolása, fenntartása

- önkormányzati társulásokhoz csatlakozás, társulások működéséhez anyagi hozzájárulás biztosítása éves költségvetési rendelet, illetve külön testületi határozat alapján

- tanyagondnoki szolgálat működtetése

- ^[7]újszülött gyermekek és a 90. éven felüliek támogatása önkormányzati rendelet alapján

-^[8]külön önkormányzati rendelet alapján helyi kitüntetések, valamint Zalalövő Város Díszpolgára cím adományozása.

- ^[9]külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás az épített környezet helyi védelméről, a védett építmények felújításainak, a díszkivilágítás kiépítésének támogatásáról.

8.§

/1/ Az önkormányzat jogi személy.
Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. /Feladat és hatásköröket az 2. számú függelék tartalmazza./

/2/ A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

9.§^[10]

10. §

/1/^[11] A képviselőtestület a következő (egyedi) feladat és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

- sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából települési támogatás

- köztemetés engedélyezése

- egyes tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelem elbírálása

- önkormányzati, közalkalmazotti jogviszonyban állók – kivéve intézményvezetők, háziorvosok – kinevezése, felmentése

- sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából tűzifa igény elbírálása.

 /2/ A képviselő-testület a következő hatáskör gyakorlását átruházza a Kulturális és Népjóléti Bizottságra:

- Szociális- és gyermekvédelmi önkormányzati hatósági ügyek elbírálása /Szociális törvény, szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendelet, illetve gyermekvédelmi törvény, részletes felsorolás a bizottság feladatainál a 3. sz. függelékben /.

/3/ A képviselő-testület a Kulturális és Népjóléti Bizottságra átruházza hatáskörét az alábbi ügyekben:

- A bizottság bírálja el a „BURSA HUNGARICA” keretében a felsőoktatási hallgatók és felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok által beadott pályázatokat,

- Tömegsport jellegű rendezvények támogatására, lebonyolítására biztosított költségvetési keret felhasználását (döntést).

 /4/^[12] A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 41.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.

/5/ A polgármester, a Kulturális és Népjóléti Bizottság Elnöke a képviselőtestület következő ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A bizottság elnöke köteles tájékoztatást adni negyedévenként a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat felhasználásáról.

/6/ A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

A polgármester, a bizottság önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

/7/^[13] A képviselő-testület (1) és (2) bekezdésében hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a Zala Megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. Fejezet

A képviselő - testület működése

A képviselő-testület ülései

11.§

/1/ A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes – valamelyik település Önkormányzatának Képviselő-testületével – ülést tart.

/2/^[14] Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról.

/3/ A képviselő-testület szükség szerint, saját munkaterve alapján havonként – kivéve július hónapot – tart ülést, általában keddi napon.

/4/ A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt – rendkívüli ülést kivéve – július hónapban ülésszünetet tart.

Munkaterv

12.§

/1/ A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amely évenként kerül elfogadásra.

/2/ A munkaterv tervezetét – a polgármesterrel egyeztetve – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

/3/ A munkatervnek tartalmaznia kell:

- az ülések tervezett időpontját

- a napirendek címét, előadóját

 -az előkészítésért felelős nevét

 -a bizottság megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságnak kell megtárgyalnia

 -közmeghallgatás tervezett időpontját, napirendjét.

13.§

/1/ A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze – aki egyben az ülés elnöke is -, akadályoztatása esetén az alpolgármester.

/2/ A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.

/3/ A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.

14.§

/1/^[15] A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a./ a települési képviselők egynegyedének indítványára /2 fő/

b./ a képviselő-testület állandó Bizottságainak indítványára

c./ Zala Megyei Kormányhivatal Vezetőjének indítványára.

/2/ A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:

a./ a települési képviselők egynegyede /2 fő/

b./ a képviselő-testület állandó Bizottságai

c./ jegyző

d./^[16] Zala Megyei Kormányhivatal Vezetője.

15.§

/1/ A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét, valamint indokát.

/2/ Az indítványt írásban, indoklással ellátva a polgármesterhez kell benyújtani.

16.§

/1/ A testület rendkívüli ülése rövid úton – az indítvány előterjesztésétől számított 8 napon belül – összehívható.

Ez történhet írásbeli meghívóval, de szóban, illetve telefon útján is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.

/2/A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a soron kívüli ülésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja és a testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha a testület sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.

/3/ Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

A képviselő - testület összehívásának rendje, a testület ülése

17.§.

/1/ A rendes ülésre szólót meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.

/2/ A képviselő-testület ülése nyilvános. A testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van /minimum 4 fő/. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

/3/^[17] A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a./ a jegyzőt

b./^[18]

c./^[19]

d./ a napirendi pontok előadóit

e./^[20]

f./^[21]

g./ akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart

h./^[22]

i./ sajtó képviselőjét

j./ a Zala Megyei Kormányhivatal Vezetőjét

k./^[23]

/4/ A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a munkatervben szereplő és javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, a zárt ülés keretében tárgyalni javasolt napirendeket.

/5/^[24] A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a./ Jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról

b./ önkormányzati rendeletek

c./ vagyoni ügyek

d./ testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek

e./ egyebek

f./ zárt ülés tartását igénylő ügyek

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

18.§

/1/^[25] A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább 3 nappal az ülés előtt a meghívónak az önkormányzat internetes portálján, városi televízióban való közzétételével, valamint az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti a lakosságot. A meghívót a sajtó képviselőjének is meg kell küldeni, aki gondoskodik annak közzétételéről.

/2/ A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A választópolgároknak nincs tanácskozási, hozzászólási joguk, a kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják.

Érdekközösség megbízottja azonban a testületi ülésen szót kérhet. A szó megadása felől ilyen esetben a testület dönt.

/3/ Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

19.§

/1/ A képviselő-testület

a./^[26] zárt ülést tart:

választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, melyről szóban vagy írásban nyilatkoztatni kell, valamint önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy, és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor

b./ Zárt ülést rendelhet el az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben a zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a testület.

/2/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, továbbá az, akit a törvény erre feljogosít.

/3/ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a téma előadói, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végzők tekinthetnek be.

/4/ Titkos szavazást tarthat a testület az /1/ bekezdésben foglalt ügyekben.
Az /1/ - /3/ bekezdésben foglaltak a képviselő-testület állandó bizottságaira is vonatkoznak.

/5/ Az /1/ bekezdés a./ pontjában meghatározott esetekben a testület egyszerű szótöbbséggel határoz, az /1/ bekezdés b./ pontjában meghatározott esetében minősített többséggel dönt a zárt ülés tartásáról.

Az ülésvezetés szabályai.

20.§.

/1/^[27] A polgármester

a./ a képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, vezeti –más Önkormányzat Képviselő-testületével tartott együttes ülést is vezeti – berekeszti, szünetet rendel el.

b./ Figyelemmel kíséri az SZMSZ 25.§. /2/ bek. szerint a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, az ügyben intézkedést tehet.

/2/ A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a./ megállapítja az ülés határozatképességét, együttes ülés esetén valamennyi Képviselő-testületre vonatkozóan külön-külön állapítja meg.

A határozatképességet az ülés teljes időszaka alatt figyelni kell. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselők száma határozatképességhez szükséges szám alá csökken, akkor az elnök az ülést felfüggeszti és intézkedik a határozatképesség helyreállítására. Ha eredménytelen az intézkedés, akkor az ülést berekeszti. Emiatt elmaradt ülést – formai követelmények mellőzésével – a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja.

b./ javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére /2 képviselőre/.

c./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések /rendeletek, határozatok/ végrehajtásának állásáról.

d./ tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülést követően tett fontosabb intézkedésekről és közérdekű eseményekről.

e./ beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

f./ előterjeszti az ülés napirendjét.

/3/ A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés.

21.§

/1/ Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett – és új munkatervben nem szereplő anyagok – rendelet- és határozat tervezet, beszámoló, valamint tájékoztató.

/2/ A képviselő-testület tárgyalási anyagai írásos vagy szóbeli előterjesztések lehetnek.

/3/ Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a./ a tárgyat és a tényállást, előzményeket, az előkészítésben résztvevők véleményét,

b./ a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c./ az alternatívák indokait,

d./ a határozati javaslatot,

e./ szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,

f./ rendelet tervezete és indoklása.

/4/ Az ülés elnöke – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés vagy a döntési javaslatok összeállítására.

/5/ Előterjesztés benyújtásra jogosultak:

a./ polgármester

b./ alpolgármester

c./ képviselő-testület tagjai

d./ bizottságok

e./ jegyző

f./ polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.

Sürgősségi indítvány

22.§

/1/ A polgármester ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, felkéri az indítványozót a sürgősség rövid indoklására.

a./ E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

A sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

Ilyen indítványt nyújthat be: a polgármester, alpolgármester, a képviselő - testületek állandó bizottságainak elnökei, képviselők.

/2/ A képviselő-testület minősített szótöbbséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány megtárgyalása ügyében.

23.§

/1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

Az előadó a napirendhez – ha írásban történik az előterjesztés – szóban kiegészítést tehet.

Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

/2/ Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

/3/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amely felett a testület vita nélkül határoz.

Hozzászólás időtartama általában 5 perc. A pártok, nyugdíjas klub részéről történő felszólalás esetén – vélemények előzetes egyeztetésével – egy személy /vezető vagy tag/ szólhat hozzá a napirendi ponthoz.

/4/ A vitában mindenki kétszer kaphat szót. Ismételt felszólalásra az ülés elnöke adhat engedélyt, ha ezt megtagadja, a felszólaló a testülettől kérheti a szólás engedélyezését.

A testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

/5/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/6/ Az ülés elnöke először a vitában elhangzott, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A testület végül szavaz a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

24.§

/1/ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

/2/ Ennek érdekében a polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:

- a tanácskozás témájától eltér,

- a tanácskozáshoz nem megfelelő magatartást tanúsít,

- hozzászólásában más személyt, másokat megsért.

A polgármester rendre utasíthatja azt, aki az ülést zavarja.

/3/ Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselő kivételével – a rendbontót.

/4/ Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem szabad.

Határozathozatal, szavazás

25.§

/1/ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van /min. 4 fő/.

A javaslat elfogadásához, határozathozatalhoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges. /Együttes ülés esetén testületenként értendő./

/2/^[28] A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját – Mötv. 49. §. (1) bekezdés alapján – az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

/3/ A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

/4/^[29] Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25 %-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti 2 havi időtartamra.

26.§

/1/ Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben.

/2/ Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – min. 4 fő – igen szavazata szükséges.

27.§

/1/ A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen kell. A szavazás kézfeltartással történik, eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

/2/ Név szerinti szavazást kell elrendelni a törvényben meghatározott esetekben, továbbá, ha azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza /2 fő/, illetve azt a polgármester és a bizottsági elnökök kérik.

/3/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ÁBC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” válasszal szavaznak.

A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

/4/ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. /SZMSZ 19.§./

/5/ Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a./ a polgármester

b./ bármely képviselő

/6/ Titkos szavazás esetén az ülés elnökének javaslatára a képviselő-testület 3 tagú szavazatszedő bizottságot választ tagjai sorából. A bizottság elnökből és 2 tagból áll.

/7/ A szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.

/8/ A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai hitelesítik.

A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

28.§

/1/ A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

a./ a döntés szöveges része

b./ végrehajtás határideje

c./ a végrehajtásért felelős személy megjelölése.

/2/ A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt (szavazati arány feltüntetésével):

a./ a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról

b./ interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha az interpelláló képviselő nem fogadta el,

c./ napirendek elfogadása.

/3/ A képviselő-testület normatív határozatait a városi portálon kell megjelentetni.

IV. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

Képviselő - testület döntései

29.§.

/1/^[30] A képviselő-testület döntései:

a./ rendeletek

b./ határozatok

/2/^[31] A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön is – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos arab számmal jelölt sorszámát követően évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a.) A rendelet jelzése:

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének

…./201../…hó…nap/ önkormányzati rendelete

A zárójelben a rendelet kihirdetésének napját kell érteni.

b.)^[32] A határozat jelölése:

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete

…./201../…hó…nap/ önkormányzati határozat

/3/^[33] A rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, melyről a jegyző gondoskodik.

Rendeletalkotás

30.§

/1/ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján- annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

/2/ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- települési képviselők

- képviselő - testület állandó bizottságainak elnökei,

- Polgármester, alpolgármester, jegyző,

- Zalalövő társadalmi, érdekképviseleti szervezeteinek vezetői.

/3/ A re ndeletalkotásra irányuló kezdeményezést az ülés elnökéhez kell benyújtani, aki a testület elé terjeszti.

/4/ Rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény alapján el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

/5/ A polgármester és a jegyző az önkormányzat költségvetésével, helyi adóval kapcsolatos rendelet-tervezetet köteles egyeztetni a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsággal vélemény, javaslat kérése céljából.

Egyéb rendelet-tervezetet a képviselő-testület döntése alapján kell egyeztetni a megjelölt szervekkel, bizottsággal.

/6/ A fontosabb, nagyobb előkészítést igénylő /pl. költségvetés/ rendeleti javaslatokat a képviselő - testület két vagy több fordulóban /ülésen/ is megtárgyalhatja.

31.§.

/1/ A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

/2/ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről Zalalövő Város honlapja útján a jegyző gondoskodik.

/3/^[34] Közmeghallgatáson tájékoztatást adhat a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendelet – rendelet-tervezet – főbb szabályait. Így:

- önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásáról

- köztisztaságról

- közszolgáltatásokról

- lakosságot érintő helyi adó bevezetéséről

- Zalalövő város szabályozási tervéről.

/4/^[35] Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet nyilvántartásba történő elhelyezése előtt a rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját. A közszemlére tétel időtartama 8 nap.

A kihirdetés formái:

- Zalalövő város honlapja (irányadó a rendelet hatálybalépésére)

A kihirdetett rendelet közzé tehető továbbá:

- a városi TV-n keresztül

- hirdetőtáblán való kifüggesztéssel.

Kérdés, interpelláció

32.§

/1/ A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –

a./ polgármestertől,

b./ alpolgármestertől

c./ jegyzőtől

önkormányzati hatáskörének ellátásával, illetve irányítás alatt álló szervével kapcsolatban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

/3/ A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melybe be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert vagy az alpolgármestert.

/3/ Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület – vita nélkül – dönt az elfogadásról.

/4/ A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, önkormányzat szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntés elkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek. A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.

Testületi ülésről, hozott döntésekről lakosság tájékoztatása.

33.§

A lakosság, hiteles, gyors tájékoztatása érdekében a testületi ülést követő 10 napon belül a helyi televízió útján az alábbi formában kell közvetítést adni a képviselő-testület tevékenységéről:

- testületi ülés – zárt ülés kivételével – levetítése.

A jegyzőkönyv

34.§

/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

/2/ A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:

a./ az ülés helyét, időpontját,

b./ a távolmaradó képviselők nevét,

c./ a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását

d./ a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,

e./ napirendenként az előadó és felszólaló nevét, kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

f./ a határozathozatal módját,

g./ a szavazás eredményét és a határozat szövegét,

h./ szükség esetén az elnök intézkedéseit,

i./ a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

j./ interpellációkat, azokra adott rövid válaszokat,

k./ az ülés bezárásának az időpontját.

/3/ A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

Ebből:

a./ az eredeti példányt a jegyző kezeli

b./ a második példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Zala Megyei Kormányhivatal Vezető részére.

/4/ A jegyzőkönyv mellékletei:

- jelenléti ív

- meghívó

- írásos előterjesztések, önkormányzati rendeletek szövege, írásos interpellációk, indítványok

- név szerinti szavazásról készült névsor.

/5/ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.

35.§

/1/^[36] A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és üléseinek jegyzőkönyvébe a közös önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben, illetve a városi honlapon.

/2/ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet külön kell elhelyezni.

V. Fejezet

A települési képviselő

36.§

/1/ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.

/2/^[37] A képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e Szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

/3/ A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

37.§

/1/ A képviselő főbb jogai:

a./ Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

b./ Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

c./^[38] A közös önkormányzati hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

d./^[39] Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését.

e./ A képviselő-testület bizottságainak ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

f./ Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, általa előlegezett, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, melyet a polgármester engedélyez.

/2/ A képviselő főbb kötelezettségei:

a./ A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, testületi ülésen, bizottsági tagsága esetén annak ülésén megjelenni, munkájában részt venni.

Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha a képviselő

- a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

- betegség miatt volt távol a testületi ülésről.

Az előzetes bejelentés történhet szóban – telefon útján is – a polgármesterhez vagy bizottsági elnökhöz.

b./ ^[40]Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles az Mötv. szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.

c./ A képviselőnek olyan magatartást kell tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

d./ Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

e./ A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti /és magán/ titkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásainak lejárta után is fennáll.

f./ Kapcsolattartás a választópolgárokkal, az önszerveződő lakossági közösségekkel.

g./ A személyes érintettség bejelentése /kizárására/ e szabályzat előírása alapján.

h./ Köteles a közmeghallgatáson részt venni.

i./^[41] Az önkormányzati képviselő köteles az Mötv. szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni, valamint az Mötv. szerinti méltatlansági okot bejelenteni.

38.§

A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot nem választ.

39.§

A települési képviselők, a képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai külön rendelet alapján tiszteletdíjban részesülnek.

VI. Fejezet

A képviselő - testület bizottságai

40.§

/1/ A képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre.

/2/ A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint felét a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani.

 A Bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnökhelyettest választ az elnök javaslata alapján.

/3/ Az állandó bizottságok elnevezése és létszáma:

- Pénzügyi - Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 5 fő / 3 fő önkormányzati képviselő + 2 nem képviselő-testületi tag/

- Kulturális és Népjóléti Bizottság 5 fő /3 fő önkormányzati képviselő + 2 nem képviselő-testületi tag/”

/4/ A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

41.§

/1/ Az állandó bizottságok általános feladatai:

a./ A képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések, rendelet-tervezetek véleményezését.

b./ Előkészíti a képviselő-testület munkatervében számára megjelölt előterjesztéseket.

c./ Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

d./ Javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

e./ Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.

/2/ A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság részletes feladatait e rendelet 5. sz. függeléke tartalmazza.

42.§.^[42]

(1) A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság feladata kivizsgálni a képviselővel, polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben kezdeményezett méltatlansági, összeférhetetlenségi ügyeket. A bizottság a vizsgálat után előterjesztést készít, melynek alapján a képviselő-testület a következő ülésén, - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül – határozattal dönt.

(2) Összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítását polgármester esetében bármely képviselő indítványozhatja – bizottságnál, testületnél – települési képviselő esetén bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

43.§

/1/ A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság látja el a polgármester, alpolgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelését, ellenőrzését és vizsgálatát.

/2/ A polgármester, alpolgármester, képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános, hozzátartozóé nem, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

/3/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.  Az eljárás eredményéről a bizottság a következő ülésen tájékoztatja a testületet.

/4/ Vagyonnyilatkozati eljárás során az érintett polgármester, alpolgármester, képviselő köteles a bizottság felhívására a saját, illetve hozzátartozója nyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozóan azonosító adatokat írásban közölni. Az azonosítókat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.

/5/^[43] A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, őrzéséről – zárt, tűzbiztos szekrényben – a közös önkormányzati hivatalban gondoskodik.

/6/ A bizottság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelesség esedékessé válásáról minden év január 1-ig írásban értesíti a képviselőt.

/7./ Polgármesteri, alpolgármesteri tisztség, képviselői megbízás megszűnése esetén / lemondás, elhalálozás , stb. / a vagyonnyilatkozatokat- hozzátartozókéval együtt – a bizottság elnöke – átvételi elismervénnyel – visszaadja 8 napon belül, választás esetén az új bizottság megválasztásától számított 8 napon belül az érintett vagy hozzátartozója részére.

44.§

/1/ A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottságok működésére e Szabályzatban a képviselő-testület működésére meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

/2/ Az elnök köteles összehívni a bizottságot

- a polgármester indítványára

- a képviselő-testület határozata alapján

- a bizottsági tagok 50 %-ának indítványára (3 fő).

/3/ Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. A téma tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

/4/ A képviselők, a polgármester, az érintett önkormányzati intézmény vezetője, valamint a jegyző tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésein.

45. §

/1/ A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.

/2/ A bizottság állásfoglalását szótöbbséggel hozza.

/3/^[44] A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, és egy kijelölt bizottsági tag ír alá.

/4/^[45] A bizottság ügyviteli teendőit az önkormányzati hivatal kijelölt köztisztviselői segítik, illetve ügyviteli feladatait a hivatal látja el.

/5/ A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.

46.§

/1/ A képviselő-testület indokolt esetben, - meghatározott feladat ellátására – Ideiglenes Bizottságot hozhat létre.

Az Ideiglenes Bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

/2/ Ideiglenes Bizottságot az alábbi feladatok elvégzésére célszerű létrehozni:

a./ A lakosság széles rétegeit érintő önkormányzati rendelet-tervezet előkészítése, illetve a végrehajtás ellenőrzésére.

b./ Önkormányzati ingatlan elidegenítése, valamely vállalkozásba történő bevitele.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

47.§

/1/ A polgármester Zalalövőn a megbízatását főállásban látja el.

/2/ A polgármester tagja a képviselő–testületnek. A képviselő–testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

A polgármester a megválasztását követően – alakuló ülésen – esküt tesz a képviselő- testület előtt.

/3/ A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a – testület megbízatásának időtartamára – területfejlesztést, településfejlesztést, intézmények fejlesztését, a település működtetését, szolgáltatások biztosítását, stb. tartalmazza. Ez alapja lehet az önkormányzat gazdasági programjának, melyről a ciklus végén a polgármester beszámol a testület előtt.

/4/ A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

- segíti a képviselők munkáját

- összehívja és vezeti a testület üléseit

- képviseli az önkormányzatot

- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat

- biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését

- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.

/5/ A polgármester a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.

/6/^[46] A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el, ügyfélfogadási rendjét a hivatali SZMSZ tartalmazza. /A polgármester feladat és hatáskörét a 6. sz. függelék tartalmazza./

48.§

/1/^[47] A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja az önkormányzati hivatalt.

a./ A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

b./ Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja /alpolgármesterre/.

c./ Jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

d./ Hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

e./^[48] A polgármester munkáltatói jogkört gyakorol jegyző, aljegyző, közalkalmazottak, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében, illetve egyéb munkáltatói jogkört gyakorol önkormányzati intézményvezetők (óvodavezető, művelődési központ igazgató) vonatkozásában.

49.§

/1/ ^[49]A képviselő-testület a polgármester javaslatára legfeljebb két alpolgármestert választhat, akik társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. A képviselőtestület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

/2/^[50] Az alpolgármester(ek) általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester(ek) nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet.

50.§

/1/^[51] A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki határozatlan időre a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

/2/^[52] A jegyző vezeti a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt.

Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

- Előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

- Ellátja a testület, a bizottság, szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

- Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein;

- Ha jogszabálysértést észlel a testület, a bizottság, a polgármester döntésénél, akkor ezt köteles jelezni a döntést hozó felé;

- Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, az önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

/3/ A jegyző egyéb feladatai:

a./ Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

b./ Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

c./ Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.

d./^[53] A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

/4/^[54] A jegyző – az önkormányzati hivatal bevonásával – ellátja a /2/ - /3/ bekezdésben foglalt feladatokat és hatásköröket Csöde, Keménfa, Zalacséb és Zalaháshágy községekre vonatkozóan is.

VIII. Fejezet

Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal^[55]

51.§^[56]

/1/^[57] A képviselő-testület Csöde, Keménfa, Zalacséb és Zalaháshágy Községi Önkormányzatok Képviselő-testületével 2013. március 1-től létrehozta a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt az önkormányzatok működésével, polgármesterek, valamint a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/^[58] Az önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Zalalövő Város Önkormányzatának Költségvetése határozza meg az önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. Az önkormányzati hivatal fenntartásának a költségeihez az önkormányzatok megállapodás alapján járulnak hozzá. Az önkormányzati hivatal működési területe az (1) bekezdésben foglaltakra nézve Zalalövő Város, Csöde, Keménfa, Zalacséb és Zalaháshágy közigazgatási területére terjed ki.

52.§

/1/^[59] A hivatal szervezeti tagozódását és – munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét -, működésével összefüggő egyéb kérdéseket a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza /7. függelék/.

/2/ A hivatal a képviselő-testületnek és a bizottságoknak igény és szükség szerint adatokat szolgáltat, illetve jelentést, tájékoztatást készít.

IX. Fejezet

A társulásokra és együttműködésekre vonatkozó általános szabályok

53.§

/1/ Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban zalaegerszegi kistérségben lévő, azon belül elsősorban Csöde Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, környékbeli települések képviselő- testületével keres társulási formát a térség gazdasági, turisztikai fejlesztése, közszolgáltatások ellátása, intézmények fenntartása érdekében.

/2/ A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

/3/ A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b./ lakosságot szolgáló beruházás és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c./ lakosság közügyek intézésébe való bevonása, közös érdekképviselet.

/4/ ^[60]A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt tárulásokban vesz részt: /A megállapodásokat a 8. függelék tartalmazza./

- Zalalövői Óvodafenntartó Társulás

- Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

- Nyugat- Balaton és Zala folyó medence Nagytérségi Települési Szilárd Hulladék Kezelésének Korszerű megoldására létrehozott önkormányzati társulás.

- Zalamenti és Őrségi Önkormányzati Szociális és Gyermekjóléti Társulás

X. Fejezet

Helyi népszavazás^[61]

54.§

/1/^[62] A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, rendjét a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény előírásai alapján.

/2/ A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a./ a települési képviselők legalább egynegyede /2 fő/

b./ a testület bizottságai

c./ helyi társadalmi szervezet vezető testülete

d./ a választópolgárok 15 %-a.

/3/ A helyi népszavazás kiírását tárgyaló testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja a kezdeményezők képviselőit.

/4/ A képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni, ha a választópolgárok 15 %-a kezdeményezi.

55.§

A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha eredménytelen volt.

56.§^[63]

XI. Fejezet

Lakossági fórumok

57.§

/1/ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, és javaslatot tehetnek.

/2/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett tárgykörökről a lakosságot, társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 7 nappal előbb értesíteni kell a városi honlap, helyi TV, illetve hirdetmények útján.

/3/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/4/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

/5/ A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásos vagy elektronikus úton, telefonon, illetve az ülésen szóban is feltehessék.

58.§

/1/ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében városi gyűlést hívhat össze.

/2/ A városi gyűlésről – helyéről, idejéről, tárgyáról – a lakosságot legalább 7 nappal a gyűlés előtt tájékoztatni kell városi honlap, helyi TV és hirdetmények útján.

/3/ A gyűlést a polgármester vezeti.

      A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.

XII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

59.§

/1/ Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás legalapvetőbb szabályairól külön önkormányzati rendelet szól.

Az önkormányzat költségvetése

60.§

/1/ A képviselő-testület meghatározza az önkormányzati ciklusra szóló programját, melynek értékelését a negyedik év végén elvégzi.

/2/ A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés készítésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági programjára.

/3/^[64] A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési koncepcióját és rendelet-tervezetét, valamint a zárszámadási rendelet-tervezetet, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság írásos véleményével, valamint a könyvvizsgáló írásos jelentésével együtt.

A költségvetési koncepció, rendelet-tervezet, illetve zárszámadás tervezetét a képviselő- testület bizottságai előzetesen megtárgyalják véleményezés, javaslattétel céljából.

Az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezete az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerinti szerkezetben készül.

/4/ A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására a polgármester – az éves költségvetési rendelet alapján – tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a testület „rendelettel” dönt.

/5/ A polgármester a költségvetés I. félévi végrehajtásáról – minden év szeptember 15-ig – beszámol a testületnek.

/6/^[65]

/7/ A testület a költségvetési zárszámadását minden év április 30-ig rendelettel hagyja jóvá.

/8/^[66] Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

– A minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

– Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

– Jogszabályban előírt módon igényli a központi és egyéb támogatásokat.

– Gondoskodik az önkormányzat intézményeinek pénzellátásáról.

– Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, gondoskodik az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításáról.

– Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

– Az önkormányzat számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és intézményei kiadásainak teljesítéséről.

Az önkormányzati hivatal a kisebb összegű készpénzkifizetéseket a házipénztárból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesíti. Az önkormányzat intézményei kisebb készpénzkifizetéseiket az önkormányzati hivatal útján biztosított ún. ellátmányból teljesíti.

61. §

/1/ Az önkormányzat által nyújtott céljellegű – 200.000,- Ft-ot elérő- fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat hirdetmény – városi honlap, helyi TV-én keresztül, hirdetőtáblán történő kifüggesztés – útján közzé kell tenni a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Nem kell közzétenni – ha a döntést követő 60 nap előtt – a támogatást visszavonják, vagy arról a kedvezményezett lemond.

/2/ Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó /általános forgalmi adó nélkül számított/ ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon és vagyonértékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését /típusát/, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül hirdetmény útján – városi honlap, helyi TV-én keresztül, hirdetőtáblán történő kifüggesztés –.

/3/ A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – ÁFA nélküli – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összegeket kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét – az értékhatárra vonatkozóan – közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

62.§

Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

63.§

/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

/2/ A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el, melybe bevonja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot is.”

/3/^[67] A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával gondoskodik.

/4/ ^[68]

Felterjesztési jog

64.§^[69]

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

65.§

/1/ A jelen szabályzat 2011. április 8-án lép hatályba.

/2/ Kihirdetéséről a jegyző – városi honlapon, helyi TV-én keresztül, hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – gondoskodik. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

/3/ A szabályzat mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

/4/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalalövő Város Önkormányzatának többször módosított 6/2007.(III.22.) sz. önkormányzati rendelete.