Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 01Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi közügyek intézését, a képviselő-testület szervezetének és működésének részletes szabályait a jogszabályokban megfogalmazott jogaival és kötelezettségeivel összhangban, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése érdekében állapítja meg.
[2] Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalalövő Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.
(3) Illetékességi területe: Zalalövő város közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja. www.zalalovo.hu
2. § (1) Zalalövő város címere: A pajzs bíborvörös mezőjében a pajzsfőben jobbra mutató ezüst színű páncél borítású, bárdot tartó levágott kar, a pajzsderék mezőben 1830-as években épült kőhíd aranyszínű metszete látható. A kék színű pajzstalp mezőben, az ezüst hullám a Zala folyót, a pajzstalp közepének alsó részében található ezüst rész pedig a Borostyán-tavat szimbolizálja. A címer használatáról a képviselő-testület – egyedi ügyekben – külön határoz.
(2) Zalalövő város zászlaja: Zalalövő zászlajának színe ezüst. A zászló álló téglalap alakú, melynek felső harmadában került elhelyezésre a város címere, alatta fekete betűkkel Zalalövő felirat. A zászló alján ezüst színű rojt van. A zászló használatáról a képviselő-testület – egyedi ügyekben – külön határoz.
(3) Az önkormányzat pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben felirattal: Zalalövő Város Önkormányzata.
(4) A képviselő-testület pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben az alábbi felirattal: Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete.
3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján 7 fő (6 képviselő és a polgármester).
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. melléklet tartalmazza.
4. § Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
5. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közügyeket érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, üzemeltetésével, a lakosság széles körével kapcsolatos.
(2) A képviselő-testület együttműködhet más önkormányzatok képviselő-testületével társulás vagy külön megállapodás alapján.
A képviselő-testület feladata és hatásköre
6. § (1) A képviselő-testület – a törvény által szabályozott keretek között – a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan dönt. Törvény felhatalmazása alapján a képviselő-testület feladatai és hatáskörei tárgyában – szükség szerint – rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról. Zalalövő Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciói szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező – alapellátási – feladatait az éves költségvetési rendeletében biztosított anyagi fedezet alapján saját intézményekkel, önkormányzati társulások keretében, önkormányzat alkalmazottaival, valamint – különösen a településüzemeltetési feladatok vonatkozásában – vállalkozókkal kötött szerződés alapján látja el.
7. § (1) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban, esetenként határozza meg. A feladat elvégzéséhez szükséges anyagi fedezetet a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület döntése során figyelembe veszi a lakosság közmeghallgatáson, egyéb beadványok útján, civil szervezetek közvetítésével közölt igényeit, javaslatait.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:
a) szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
b) lakás- és helyiséggazdálkodás,
c) önkormányzati szabályzat, határozat alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása,
d) önkormányzati rendelet és határozatok alapján kulturális, oktatási, sportegyesületek, alapítványok és civil szervezetek támogatása,
e) a településfejlesztés érdekében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása,
f) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
g) gyermekorvosi ellátás, fogorvosi ellátás,
h) Borostyán-tó üzemeltetése megállapodás alapján,
i) testvértelepülési kapcsolatok ápolása, fenntartása,
j) önkormányzati társulásokhoz csatlakozás, társulások működéséhez anyagi hozzájárulás biztosítása éves költségvetési rendelet, illetve külön testületi határozat alapján,
k) tanyagondnoki szolgálat működtetése,
l) külön önkormányzati rendelet alapján helyi kitüntetések, valamint Zalalövő Város Díszpolgára cím adományozása,
m) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás az épített környezet helyi védelméről, a védett építmények felújításainak támogatásáról.
8. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületi feladat- és hatáskörét az Önkormányzati hatásköri jegyzék tartalmazza.
(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
9. § (1) A képviselő-testület a következő egyedi feladat- és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:
a) sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából települési támogatás,
b) köztemetés engedélyezése,
c) egyes tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelem elbírálása,
d) önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók – kivéve intézményvezetők, háziorvosok – kinevezése, felmentése,
e) sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából tűzifa igény elbírálása,
f) az egyes önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.
(2) A képviselő-testület az SZMSZ 3. mellékletében részletezett hatásköreinek és feladatainak gyakorlását átruházza a Zalalövő Város Kulturális és Népjóléti Bizottságára (a továbbiakban: kulturális bizottság)
(3) A polgármester, a kulturális bizottság elnöke évente tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt hatásköröket bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) A képviselő-testület saját hatáskörben hozott elsőfokú vagy átruházott hatáskörben hozott másodfokú önkormányzati hatósági határozatával szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert lehet indítani az önkormányzat ellen.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülést az Mötv. szerinti határidőben össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a települési képviselők, majd a polgármester esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.
(3) A képviselő-testület évente tíz rendes ülést tart. A nyári szabadságolások miatt július, augusztus hónapokban ülésszünetet tart.
11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze – aki egyben az ülés elnöke is –, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén Zalalövő Város Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságának (a továbbiakban: pénzügyi bizottság) elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének indítványára (2 fő),
b) a képviselő-testület állandó bizottságainak indítványára,
c) a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(2) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:
a) a települési képviselők egynegyede (2 fő),
b) a képviselő-testület állandó bizottságai,
c) a jegyző,
d) a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetője.
13. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(2) Az indítványt írásban, indoklással ellátva a polgármesterhez kell benyújtani.
14. § (1) A polgármester a rendkívüli ülést köteles – az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben – tizenöt napon belüli időpontra összehívnia az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. A rendkívüli ülés összehívása történhet írásbeli meghívóval, illetve szóban telefon útján.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a soron kívüli ülésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.
(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
A képviselő-testület összehívásának rendje és ülése
15. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.
(2) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (minimum 4 fő). Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart,
d) a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét
(4) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívó tartalmazza a testületi ülés helyét, idejét, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, a zárt ülés keretében tárgyalni javasolt napirendeket.
(5) Az ülés helye a Zalalövő, Szabadság tér 1. szám alatt található Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó terme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.
(6) A meghívóban javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
b) önkormányzati rendeletek,
c) vagyoni ügyek,
d) képviselő-testület hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
e) egyebek,
f) zárt ülés tartását igénylő ügyek.
(7) A meghívóban javasolt sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
16. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább 3 nappal az ülés előtt a meghívónak a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1. szám alatt található hirdetőtáblán való kifüggesztésével értesíti a lakosságot.
(2) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. Az érdeklődőknek nincs tanácskozási, hozzászólási joguk, a kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Érdekközösség megbízottja a képviselő-testület ülésen szót kérhet. A szó megadása felől ilyen esetben a képviselő-testület dönt.
(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.
17. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy zárt ülést rendelhet el.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, továbbá az, akit a törvény erre feljogosít.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a téma előadói, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végzők tekinthetnek be.
(4) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.
(5) Titkos szavazást tarthat a testület az (1) bekezdésben foglalt ügyekben. Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a képviselő-testület állandó bizottságaira is vonatkoznak.
Az ülésvezetés szabályai
18. § (1) A polgármester
a) a képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,
b) figyelemmel kíséri a 23. § (2) bekezdése szerinti kizárási okot a képviselő-testület munkájából, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) a határozatképességet az ülés teljes időszaka alatt figyeli. Ha a képviselők száma határozatképességhez szükséges szám alá csökken, a polgármester az ülést felfüggeszti és intézkedik a határozatképesség helyreállítására. Ha eredménytelen az intézkedés, akkor az ülést berekeszti. Az emiatt elmaradt ülést – formai követelmények mellőzésével – a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja;
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 képviselőre),
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülést követően tett fontosabb intézkedésekről és közérdekű eseményekről,
f) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
g) előterjeszti az ülés napirendjét.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet és határozati javaslat, beszámoló, valamint tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi előterjesztés a polgármesternél írásban nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző 3 napon belül. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását is.
(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást, előzményeket, az előkészítésben résztvevők véleményét,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot,
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,
f) rendelet tervezetét, indoklását, előzetes hatásvizsgálatot.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés vagy a döntési javaslatok összeállítására.
(5) Előterjesztés benyújtásra jogosultak:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő-testület tagjai
d) bizottságok
e) jegyző
f) polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.
Sürgősségi indítvány
20. § (1) A polgármester ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, felkéri az indítványozót a sürgősség rövid indoklására. A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél,
b) benyújthatja: a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület állandó bizottságának elnöke, képviselő.
(2) A képviselő-testület minősített szótöbbséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány megtárgyalása ügyében.
21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez – ha írásban történik az előterjesztés – szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A hozzászólás időtartama általában 5 perc. A társadalmi szervezetek részéről történő felszólalás esetén – vélemények előzetes egyeztetésével – egy személy (vezető vagy tag) szólhat hozzá a napirendi ponthoz. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A vitában mindenki kétszer kaphat szót. Ismételt felszólalásra az ülés elnöke adhat engedélyt, ha ezt megtagadja, a felszólaló a testülettől kérheti a szólás engedélyezését. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A vita lezárása után – határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester először a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület végül szavaz a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) Ennek érdekében a polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:
a) a tanácskozás témájától eltér,
b) a tanácskozáshoz nem megfelelő magatartást tanúsít,
c) hozzászólásában más személyt, másokat megsért. A polgármester rendre utasíthatja azt, aki az ülést zavarja.
(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselő kivételével – a rendbontót.
(4) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem szabad.
Határozathozatal, szavazás
23. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját – Mötv. 49. § (1) bekezdés alapján – az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25%-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25%-kal csökkenti 2 havi időtartamra.
24. § (1) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben.
(2) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – min. 4 fő – igen szavazata szükséges.
25. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen, „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” válasszal kell. A szavazás kézfeltartással történik, eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a törvényben meghatározott esetekben, továbbá, ha azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza (2 fő), illetve azt a polgármester és a bizottsági elnökök kérik.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(5) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő.
(6) Titkos szavazás esetén az ülés elnökének javaslatára a képviselő-testület 3 tagú szavazatszedő bizottságot választ tagjai sorából. A bizottság elnökből és 2 tagból áll.
(7) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(8) A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai hitelesítik. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
26. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben: az önkormányzat vagy intézményei által, vagy az önkormányzat közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
27. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése.
(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt (szavazati arány feltüntetésével):
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha az interpelláló képviselő nem fogadta el,
c) napirendek elfogadása.
(3) A képviselő-testület normatív határozatait a város honlapján kell megjelentetni.
Önkormányzati rendeletalkotás
Képviselő-testület döntései
28. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) rendeletek,
b) határozatok.
(2) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetés idejét jelző dátummal kell ellátni. A rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni: A rendelet jelzése: Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./20… (…hó …nap) önkormányzati rendelete A zárójelben a rendelet kihirdetésének napját kell érteni.
(3) A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni. A határozat jelölése: Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./20… (…hó …nap) önkormányzati határozata.
(4) A rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, melyről a jegyző gondoskodik.
Rendeletalkotás
29. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) képviselő-testület állandó bizottságainak elnökei,
c) polgármester, alpolgármester, jegyző,
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.
(5) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.
(6) A polgármester és a jegyző az önkormányzat költségvetésével, helyi adóval kapcsolatos rendelet-tervezetet köteles egyeztetni a pénzügyi bizottsággal vélemény, javaslat kérése céljából. Egyéb rendelet-tervezetet a képviselő-testület döntése alapján kell egyeztetni a megjelölt szervekkel, bizottsággal.
(7) A fontosabb, nagyobb előkészítést igénylő (pl. költségvetés) rendeleti javaslatokat a képviselő-testület két vagy több fordulóban (ülésen) is megtárgyalhatja.
30. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon – Zalalövő, Szabadság tér 1. szám alatt található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, Zalalövő Város Önkormányzata hivatalos honlapján való megjelentetéssel, a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzététellel – gondoskodik.
(4) Közmeghallgatáson tájékoztatást adhat a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendelet vagy rendelet-tervezet főbb szabályairól, pl.
a) önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásáról,
b) köztisztaságról,
c) közszolgáltatásokról,
d) lakosságot érintő helyi adó bevezetéséről,
e) Zalalövő város szabályozási tervéről.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(6) A jegyző intézkedik a rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolás Nemzeti Jogszabálytárban való közzététele iránt, kivéve, ha a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett álláspontja alapján a közzététel mellőzhető.
(7) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
Kérdés, interpelláció
31. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) jegyzőtől
önkormányzati hatáskörének ellátásával, illetve irányítás alatt álló szervével kapcsolatban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melybe be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert vagy az alpolgármestert.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület – vita nélkül – dönt az elfogadásról.
(4) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, önkormányzat szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntés elkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek. A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.
A jegyzőkönyv
32. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a távolmaradó képviselők nevét,
c) a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,
d) a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,
e) napirendenként az előadó és felszólaló nevét, kérdéseket, az érdemi hozzászólások, illetve a képviselő által kifejezetten rögzíteni kért hozzászólásának lényegét,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
h) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
j) interpellációkat, azokra adott rövid válaszokat,
k) az ülés bezárásának az időpontját.
(3) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek őrzéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet elektronikus úton az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Zala Vármegyei Kormányhivatal részére.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) jelenléti ív,
b) meghívó,
c) írásos előterjesztések, önkormányzati rendeletek szövege, írásos interpellációk, indítványok,
d) név szerinti szavazásról készült névsor.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
33. § (1) Az érdeklődők – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és üléseinek jegyzőkönyvébe a közös önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben, illetve a városi honlapon.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet külön kell elhelyezni.
A települési képviselő
34. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.
(2) A képviselőre az Mötv-ben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek vonatkoznak.
(3) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
35. § (1) A képviselő főbb jogai:
a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
c) A közös önkormányzati hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését.
e) A képviselő-testület bizottságainak ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
f) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, általa előlegezett, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, melyet a polgármester engedélyez.
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, testületi ülésen, bizottsági tagsága esetén annak ülésén megjelenni, munkájában részt venni. Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha a képviselő
aa) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy
ab) betegség miatt volt távol a testületi ülésről. Az előzetes bejelentés történhet szóban – telefon útján is – a polgármesterhez vagy bizottsági elnökhöz.
b) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles az Mötv. szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
c) A képviselőnek olyan magatartást kell tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
d) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
e) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásainak lejárta után is fennáll.
f) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, az önszerveződő lakossági közösségekkel.
g) A személyes érintettség bejelentése /kizárására/ e rendelet előírása alapján.
h) Köteles a közmeghallgatáson részt venni.
i) Az önkormányzati képviselő köteles az Mötv. szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni, valamint az Mötv. szerinti méltatlansági okot bejelenteni.
36. § A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot nem választ.
37. § A települési képviselők, a képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai külön rendelet alapján tiszteletdíjban részesülnek.
A képviselő-testület bizottságai
38. § (1) A képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre.
(2) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint felét a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. A bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnökhelyettest választ az elnök javaslata alapján.
(3) Az állandó bizottságok létszáma:
a) pénzügyi bizottság: 7 fő (4 fő önkormányzati képviselő + 3 nem képviselő-testületi tag),
b) kulturális bizottság: 7 fő (4 fő önkormányzati képviselő + 3 nem képviselő-testületi tag).
(4) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 4. melléklet tartalmazza.
39. § (1) Az állandó bizottságok általános feladatai:
a) A képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések, rendelet-tervezetek véleményezését.
b) Előkészíti a képviselő-testület számára megjelölt előterjesztéseket.
c) Feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.
d) Javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.
e) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(2) A pénzügyi bizottság részletes feladatait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
40. § (1) A pénzügyi bizottság feladata kivizsgálni a képviselővel, polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben kezdeményezett méltatlansági, összeférhetetlenségi ügyeket. A vizsgálat után előterjesztést készít, melynek alapján a képviselő-testület a következő ülésén – legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül – határozattal dönt.
(2) Összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítását polgármester esetében bármely képviselő indítványozhatja – bizottságnál, testületnél – települési képviselő esetén bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
41. § (1) A pénzügyi bizottság látja el a polgármester, alpolgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelését, ellenőrzését és vizsgálatát.
(2) A polgármester, alpolgármester, képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános, hozzátartozóé nem, abba csak a pénzügyi bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a pénzügyi bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság a következő ülésen tájékoztatja a testületet.
(4) Vagyonnyilatkozati eljárás során az érintett polgármester, alpolgármester, képviselő köteles a pénzügyi bizottság felhívására a saját, illetve hozzátartozója nyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozóan azonosító adatokat írásban közölni. Az azonosítókat csak a pénzügyi bizottság tagjai ismerhetik meg.
(5) A pénzügyi bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, őrzéséről – zárt, tűzbiztos szekrényben – a közös önkormányzati hivatalban gondoskodik.
(6) A pénzügyi bizottság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelesség esedékessé válásáról minden év január 1-ig írásban értesíti a képviselőt.
(7) Polgármesteri, alpolgármesteri tisztség, képviselői megbízás megszűnése esetén (lemondás, elhalálozás stb.) a vagyonnyilatkozatokat – a hozzátartozókéval együtt – a pénzügyi bizottság elnöke – átvételi elismervénnyel – visszaadja 8 napon belül, választás esetén az új bizottság megválasztásától számított 8 napon belül az érintett vagy hozzátartozója részére.
42. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottságok működésére e Szabályzatban a képviselő-testület működésére meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot
a) a polgármester indítványára
b) a képviselő-testület határozata alapján
c) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára (4 fő).
(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. A téma tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.
(4) A képviselők, a polgármester, az érintett önkormányzati intézmény vezetője tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésein.
43. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
(2) A bizottság állásfoglalását szótöbbséggel hozza.
(3) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, és egy kijelölt bizottsági tag ír alá.
(4) A bizottság ügyviteli teendőit az önkormányzati hivatal kijelölt köztisztviselői segítik, illetve ügyviteli feladatait a hivatal látja el.
(5) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.
44. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottságot az alábbi feladatok elvégzésére célszerű létrehozni:
a) A lakosság széles rétegét érintő önkormányzati rendelet-tervezet előkészítése, illetve a végrehajtás ellenőrzésére.
b) Önkormányzati ingatlan elidegenítése, valamely vállalkozásba történő bevitele.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
45. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően – alakuló ülésen – esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára területfejlesztést, településfejlesztést, intézmények fejlesztését, a település működtetését, szolgáltatások biztosítását stb. tartalmazza. Ez alapja lehet az önkormányzat gazdasági programjának, melyről a ciklus végén a polgármester beszámol a testület előtt.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.
(5) A polgármester a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(6) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével látja el. A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A polgármester feladat- és hatáskörét az Önkormányzati hatásköri jegyzék tartalmazza.
46. § A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja az önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) a polgármester munkáltatói jogkört gyakorol jegyző, közalkalmazottak, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak tekintetében, illetve egyéb munkáltatói jogkört gyakorol az intézményvezetők vonatkozásában.
47. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára legfeljebb két alpolgármestert választhat, akik társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester(ek) általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester(ek) nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
48. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki határozatlan időre a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A jegyző
a) vezeti a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt;
b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
d) ellátja a képviselő-testület, a bizottság, szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
e) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein;
f) ha jogszabálysértést észlel a testület, a bizottság, a polgármester döntésénél, akkor ezt köteles jelezni a döntést hozó felé;
g) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, az önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
b) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.
c) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
d) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.
(4) A jegyző ellátja a (2)–(3) bekezdésben foglalt feladatokat és hatásköröket Csöde, Keménfa községekre vonatkozóan is.
(5) Amennyiben a jegyző és az aljegyző tartósan akadályoztatva van, vagy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejűleg betöltetlen, a jegyzői feladatokat a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal székhely településének polgármestere által kijelölt, képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő látja el, legfeljebb hat hónap időtartamban, aki személyi kérdésekben csak halaszthatatlan ügyben, a legszükségesebb mértékig és a polgármester egyetértése mellett hozhat döntést, továbbá köteles a megtett intézkedésekről a jegyzőt távolléte megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatni.
Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal
49. § (1) Az önkormányzatok működésével, a polgármesterek, valamint a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Zalalövő, Csöde, Keménfa önkormányzatok képviselő-testületei 2013. január 1. nappal létrehozták a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt, melyhez 2013. március 1. napon Salomvár, Zalacséb, Zalaháshágy önkormányzatok képviselő-testületei csatlakoztak. 2014. december 31. nappal Salomvár, 2019. december 31. nappal Zalacséb és Zalaháshágy önkormányzatok képviselő-testületei kiváltak.
(2) Az önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Zalalövő Város Önkormányzata költségvetése határozza meg az önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. Az önkormányzati hivatal fenntartásának a költségeihez az önkormányzatok megállapodás alapján járulnak hozzá. Az önkormányzati hivatal működési területe az (1) bekezdés alapján Zalalövő Város, Csöde, Keménfa közigazgatási területére terjed ki.
50. § (1) A hivatal szervezeti tagozódását és – munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét – működésével összefüggő egyéb kérdéseket, a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok (Zalalövő, Csöde, Keménfa) által jóváhagyott Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A hivatal a képviselő-testületnek és a bizottságoknak igény és szükség szerint adatokat szolgáltat, illetve jelentést, tájékoztatást készít.
A társulásokra és együttműködésekre vonatkozó általános szabályok
51. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a környékbeli települések képviselő-testületeivel keres társulási formát a térség gazdasági, turisztikai fejlesztése, közszolgáltatások ellátása, intézmények fenntartása érdekében.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) lakosságot szolgáló beruházás és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) lakosság közügyek intézésébe való bevonása, közös érdekképviselet.
(4) A képviselő-testület az 6. mellékletben felsorolt tárulásokban vesz részt.
Helyi népszavazás
52. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede (2 fő),
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) a választópolgárok 15%-a.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja a kezdeményezők képviselőit.
(3) A képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni, ha a választópolgárok 15%-a kezdeményezi.
53. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha eredménytelen volt.
Lakossági fórumok
54. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett tárgykörökről a lakosságot, társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 7 nappal előbb értesíteni kell a városi honlap, helyi TV, illetve hirdetmények útján.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásos vagy elektronikus úton, telefonon, illetve az ülésen szóban is feltehessék.
55. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében városi gyűlést hívhat össze.
(2) A városi gyűlésről – helyéről, idejéről, tárgyáról – a lakosságot legalább 7 nappal a gyűlés előtt tájékoztatni kell városi honlap, helyi TV és hirdetmények útján.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
56. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás legalapvetőbb szabályairól külön önkormányzati rendelet szól.
Az önkormányzat költségvetése
57. § (1) A képviselő-testület meghatározza az önkormányzati ciklusra szóló programját, melynek értékelését elvégzi.
(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés készítésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági programjára.
(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési-, valamint zárszámadási rendelet-tervezetét, melyeket a polgármester a pénzügyi bizottság előzetesen kialakított írásos véleményével vagy javaslatával terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezeteket az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerinti szerkezetben kell elkészíteni.
(4) A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására a polgármester – az éves költségvetési rendelet alapján – tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a képviselő-testület rendelettel dönt.
(5) A polgármester a költségvetés I. félévi végrehajtásáról minden év szeptember 30-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A képviselő-testület a költségvetési zárszámadását minden év május 31-ig rendelettel hagyja jóvá.
(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
a) A minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Jogszabályban előírt módon igényli a központi és egyéb támogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat intézményeinek pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, gondoskodik az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításáról.
f) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
g) Az önkormányzat számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és intézményei kiadásainak teljesítéséről.
(8) Az önkormányzati hivatal a kisebb összegű készpénzkifizetéseket a házipénztárból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesíti.
58. § (1) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó (Áfa nélkül számított) tizenötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon és vagyonértékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül hirdetmény útján.
(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – Áfa nélküli – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összegeket kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét – az értékhatárra vonatkozóan – közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
59. § Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el, melybe bevonja a pénzügyi bizottságot is.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával gondoskodik.
61. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.