„(3) Az (1) bekezdés b), d) pontjaiban foglalt ellátási formákat a Református Szeretetszolgálat fenntartásában lévő Zalamenti és Őrségi Református Alapszolgáltatási Intézmény, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt ellátást a Zalamenti és Őrségi Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulás (a továbbiakban: Társulás) intézmény létrehozása nélkül, az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglalt ellátási formákat a Zalamenti és Őrségi Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulás fenntartásában lévő Zalamenti és Őrségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Intézmény), és a (2) bekezdés b) pontjában foglalt ellátási formát a Zalalövői Óvodafenntartó Társulás fenntartásában lévő Zalalövői Borostyán Óvoda és Mini Bölcsőde biztosítja.”

„(2) A rendelet 3. §-ában meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik. A 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ellátás igénybevételére – ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított – a jegyző hivatalból kötelezi a szülőt, illetve a törvényes képviselőt.

(3) A rendelet 3. §-ában meghatározott ellátások igénylését szóban, vagy írásban az intézményvezetőnél kell kérelmezni. A rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatás iránti kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3. §-ban meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.”

„(3a) A rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatás iránti kérelemhez nyugellátásban részesülő személy esetén a nyugdíjfolyósító szervnek a tárgyév január 1-jén érvényes nyugellátás összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást kell benyújtani, illetve nyilatkozatot arról, hogy érvényes tartási, öröklési, vagy életjáradék szerződéssel rendelkezik-e. A jövedelemszámításnál irányadó időszakot és a felhasználható igazolások körét az Szt. 10. §-a szabályozza.”

„(4) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt étkeztetés iránti kérelemről és az ellátás megszüntetéséről a Társulás elnöke dönt. A 3. § (2) bekezdésében foglalt személyes gondoskodást nyújtó családsegítés és gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről, az ellátások megszüntetéséről az intézményvezető dönt.

(5) A döntéshozó az ellátás igénybevételéről szóló döntésről értesíti az ellátást igénylőt, vagy törvényes képviselőjét. A 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt ellátás igénybevételének megkezdésekor az igénylővel, vagy törvényes képviselőjével a Társulás elnöke az Szt. 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodást köt.

(6) Ha a kérelmező, vagy törvényes képviselője a (4) bekezdés szerinti döntést vitatja, az (5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a Társuláshoz fordulhat. A rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátás esetében a Társulási Tanács, a 3. § (2) bekezdésben foglalt ellátások esetében a Társulás elnöke határozattal dönt az ellátások igénybevételéről.

(7) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások megszűnésére és megszüntetésére a Gyvt. 37/A. §-ában, és az Szt. 100-104. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.”

„(1) A házi segítségnyújtás és az időskorúak nappali ellátása körében felmerülő fenntartói feladat- és hatáskört a Református Szeretetszolgálat gyakorolja. Az étkeztetés, a családsegítés, és a gyermekjóléti ellátás körében felmerülő fenntartói feladat- és hatáskört a Társulás gyakorolja. A gyermekek napközbeni ellátása körében felmerülő fenntartói feladatokat a Zalalövői Óvodafenntartó Társulás gyakorolja.”

„(3) Külön eljárás keretében étkeztetés biztosítható az alábbi esetekben:

„6/A. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmányával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem képes, és állapotának krónikus vagy akut jellegét háziorvosa, kezelőorvosa igazolja.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (5) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

(7) A Társulás az étkeztetést – amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent – a Társulás területén egyéni és társas vállalkozókkal kötött szociális étkeztetési szolgáltatásra vonatkozó megállapodás alapján, munkanapokon biztosítja elviteli lehetőséggel és házhoz szállítással.

(8) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 1. melléklete határozza meg.”

„7. § A 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások (házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása) igénybevételének szabályait, térítési díjait a Református Szeretetszolgálat határozza meg.”

„(3) Bölcsődei ellátásba elsősorban azon szülők, törvényes képviselők gyermeke vehető fel és gondozható, akiknek bejelentett lakóhelye, vagy életvitelszerű tartózkodási helye a Társulás közigazgatási területén van. Amennyiben a felvételre várakozók között nincs a Társuláshoz tartozó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakos, abban az esetben az intézmény engedélyezett férőhelyszáma 50%-áig más településen bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező igénylő is felvételt nyerhet.”

„13. § (1) A rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatáshoz kapcsolódó személyi térítési díj összegét a Társulás elnöke az Szt. 114-119/C. §-aiban foglalt szabályok figyelembevételével állapítja meg és erről a térítési díj fizetésére kötelezettet írásban tájékoztatja.

(2) A személyi térítési díj évente történő felülvizsgálata után az új személyi térítési díjak minden évben április 1-jén kerülnek bevezetésre.

14. § Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Társulási Tanácshoz fordulhat. A Társulási Tanács a térítési díj megváltoztatása esetén határozattal dönt annak összegéről. A Társulási Tanács döntéséig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

15. § A Társulás Elnöke havonta ellenőrzi, hogy a térítési díj befizetése megtörtént-e, a díjhátralékról nyilvántartást vezet és intézkedik a hátralék behajtásáról.”