Hévíz Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében Hévíz város építési szabályzatának (továbbiakban: HÉSZ) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet Hévíz város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni - az általános érvényű előírások mellett - e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező. Ez alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosít eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre a rendelet kifejezetten feljogosítja.

(4)^[1] Szabályozási elemek:

a) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, terület-felhasználási módok, terület-felhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni [kivéve a c) pontban rögzített esetet],

b) II. rendű szabályozási elemek [az a) és c) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni],

c) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):

ca) Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:

a) az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,

b) telekalakítási terv alapján a tömbbelsőben elhelyezkedő telekhatárok övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út, ha az magánút.

cb) Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:

a) a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,

b) a sajátos jogintézmények köre,

c) szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listája.

(5)-(6)

(7)^[2] A rendelet a V-2 szabályozási tervlappal együtt érvényes.

(8)^[3] A településen a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) előírásai betartandók.

Hévíz speciális hidrogeológiai és építésföldtani adottságai miatt alkalmazandó szabályok

2. § (1) Általános követelmények:

- A város teljes meglévő szennyvíz- és csapadékvíz-hálózatának állapotát felül kell vizsgálni, és fel kell deríteni azokat a csatornaszakaszokat, ahol a szennyvíz- és csapadékvíz-csatornát illegálisan egyesítették.

- Felül kell vizsgálni a meglévő hálózatok kapacitását. A felülvizsgálat eredményeitől függően olyan hálózati rekonstrukciót kell végrehajtani, amely a műszaki és vízügyi hatósági követelményeken túlmenően teljes körűen megfelel a környezethidrológiai és természetvédelmi követelményeknek.

- A szennyvízcsatornák esetleg bekövetkező meghibásodása esetére havaria tervet kell készíteni és azt a hatóságokkal jóvá kell hagyatni.

- Szennyvíz és csapadékvíz szikkasztás szigorúan tilos.

- Szilárd burkolatú utakat és térburkolatot vízzáróan, csapadékvízelvezető-rendszerrel szabad csak építeni.

(2) A jelű fokozottan védendő területen:

A védőövezetben csak olyan építési tevékenység engedhető meg, amely nem befolyásolja károsan a természetes hidrológiai viszonyokat, és nem sérti a tőzegláp természeti védettségét.

A1 jelű természeti védelem alatt álló tőzegláp elterjedési területe:

a) Új építmény az építmény jellegétől függetlenül csak egyedi hidrológiai hatásvizsgálat és geotechnikai vizsgálat alapján a vízügyi, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok egyedi elbírálása alapján létesíthető. A vonatkozó rendeletek követelményein túlmenően a hatóságok igénye esetén környezeti hatásvizsgálatot, vagy egyedi cél-vizsgálatot is kell készíteni. A hatásvizsgálatok során az építés előkészítés, a kivitelezés és az üzemelés teljes körű környezeti hatását kell vizsgálni.

b) Épületek esetében terepszint alatti mélyített létesítmény (pince, akna) nem engedélyezhető.

c) Építés alatti ideiglenes és üzemelés alatti tartós víztelenítés szigorúan tilos. Csak olyan mélyépítési műszaki megoldást, vagy kivitelezési technológiát szabad engedélyezni, amely nem jár víztelenítéssel.

d) Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

A2 jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból érzékeny terület:

a) Új építmény alatt maximálisan egy szintes mélyített létesítmény (pince) építése csak célirányos, részletes geotechnikai vizsgálat és ahhoz kapcsolódó hidrológiai vizsgálat alapján engedélyezhető abban az esetben, ha a munkagödör talajvizet és esetleges rétegvizet kizáró, teljes mértékig vízzáró ideiglenes, vagy végleges körülzárással készül, és az azon belüli víztelenítésnek nincs környezeti hidrológiai hatása.

b) Talajvízszint alá, vagy tőzegbe mélyített létesítmény, pince, illetve a felszín alatti vizek szabad áramlását gátló alapozás nem létesíthető.

c) Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

A3 jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kevésbé érzékeny területen:

a) Új építmény esetén a védőövezeten belüli elhelyezkedés miatti hidrológiai hatásvizsgálat alól felmentés kérhető.

b) Mélyített létesítmény (pince) építése csak célirányos, részletes geotechnikai vizsgálat alapján építhető a talajvíz helyzettől függő korlátozással.

c) Talajvízszint alá, vagy tőzegbe mélyített létesítmény, pince, illetve a felszín alatti vizek szabad áramlását gátló alapozás nem létesíthető.

d) Térszint alatti új közművek építése esetén olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

(3) B jelű természeti védelem alatt álló területen (a tőzegláp részben feltöltött és beépített elterjedési területe az A jelű övezeten kívüli területeken):

B1 jelű (északi) területrészen:

a) Részben évtizedek óta feltöltött és beépített, részben meglévő földművel (megtervezett feltöltéssel) lefedett terület, részletes geotechnikai vizsgálat, hidrológiai és környezeti hatásvizsgálatok alapján a természetvédelmi törvények alóli egyedi felmentés esetén lehet építeni.

b) Épületek esetében terepszint alatti mélyített létesítmény (pince, akna) nem engedélyezhető.

c) Építés alatti ideiglenes és üzemelés alatti tartós víztelenítés szigorúan tilos. Csak olyan mélyépítési műszaki megoldást, vagy kivitelezési technológiát szabad engedélyezni, amely nem jár víztelenítéssel.

d) Térszint alatti új közművek építése esetén olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

B2 jelű (déli) területrészen:

a) Új építmény az építmény jellegétől függetlenül csak egyedi hidrológiai hatásvizsgálat és geotechnikai vizsgálat alapján a vízügyi, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok egyedi elbírálása alapján létesíthető. A vonatkozó rendeletek követelményein túlmenően a hatóságok igénye esetén környezeti hatásvizsgálatot, vagy egyedi cél-vizsgálatot is kell készíteni.

b) Épületek esetében terepszint alatti mélyített létesítmény (pince, akna) nem engedélyezhető.

c) Építés alatti ideiglenes és üzemelés alatti tartós víztelenítés szigorúan tilos. Csak olyan mélyépítési műszaki megoldást, vagy kivitelezési technológiát szabad engedélyezni, amely nem jár víztelenítéssel.

d) Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

(4) C jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kevésbé kedvező területen:

a) Építményeket csak geotechnikai vizsgálat és szakvélemény alapján szabad tervezni és kivitelezni.

b) Épületek alatt mélyített létesítmény (pince, akna) építése nem engedélyezhető.

c) Mélyépítéshez kapcsolódóan (alapozás, közműépítés) építési víztelenítést csak korlátozottan, a geotechnikai javaslatoknak megfelelően szabad végezni.d) A természeti védelem alatt álló B jelű övezetek közvetlen közelsége miatt a térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást.

(5) D jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kedvező adottságú területen:

a) Talajmechanikai szakvélemény alapján beépíthető övezet.

b) Mélyített létesítmény (pince) korlátozás nélkül építhető.

c) Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást.

(6) A felhagyott kő- és homokfejtési helyeken meg kell szüntetni az illegális hulladék- és építési törmeléklerakás lehetőségeit.

(7) Az intézkedési övezetek határai, a területek jelenlegi geotechnikai feltártsága alapján, a geomorfológiai, földtani és hidrogeológiai adatok figyelembevételével kerültek meghatározásra. Az övezethatárok a részletesebb területfeltárás során módosulhatnak.

Az egyes területek határát a szabályozási tervvel együtt érvényes SzT-2 jelű tervlap tartalmazza.

3. § (1)^[4]

(2) Geotechnikai jelentés szükséges:

1. a négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
2. meredek, csúszásveszélyes területek beépítésekor,

c) az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén

(3)

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai^[5]

4. §^[6]

4/A. § (1) A földmunkával járó beruházások terezése és engedélyezése során érvényre kell juttatni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseit.

(2) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban építési engedéllyel épült épületek bővítése, átalakítása esetében a jelenlegi állapotot szerzett jogként kell elismerni. Azok az építési engedéllyel épített épületek, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat szintén szerzett jogként kell elismerni. Áttervezéskor ezen értékek nem léphetők át, lehetőleg közelíteni kell a ma hatályos jogszabályokban meghatározott értékek felé. Teljes bontás esetén a szerzett jog megszűnik. Teljes bontásnak minősül, ha az épület felszín feletti falfelületeinek legalább 75%-a bontásra kerül. Azokban a kialakult esetekben, amikor az építési hely mérete a telken szabályosan kialakított épület szélességénél, mélységénél kisebbre adódna, valamint magán-, és közérdeket, szomszédjogokat nem sért, akkor a kialakult állapot szerinti (meglévő épületekhez viszonyított) elő-, és hátsókert mérete megtartható, a telepítési távolságra vonatkozó országos előírások figyelembe vétele mellett.

(3) Az építés (telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

 (4)   Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. Az építési engedély kiadható abban az estben, ha az egyébként rendelkezésre álló közmű csak felbővítéssel (hálózatbővítéssel) tudja kiszolgálni a tervezett épület által igényelt mértéket és ennek megvalósíthatóságát az érintett közműkezelő nyilatkozatával igazolja. Ebből az estben a szükséges felbővítést (hálózatbővítést) a használatbavételi eljárás időpontjáig az építtetőnek ki kell építeni. A használatbavételi engedély csak az üzemelő közművekre való rákötés esetén adható ki.

Közterületek

5. § (1) A terv legfontosabb eleme a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó szabályozási vonal.

(2) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből szükséges területek, melyek egyrészt a városi közélet terei, a város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területek, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják.

(3)

(4) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők, illetve helyezhetők el:

a) legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz-váróhelyiség vagy tető,

b) legfeljebb 4 m2 alapterületű, fa homlokzatú, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli pavilon. A pavilont a településképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával lehet elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.

c) telefonfülkék, valamint közműépítmények (szivattyúházak, trafóházak, telefon-alközpontok stb.) és köztárgyak helyezhetők el, az OTÉK 39. §-ának előírásai szerint,

d) hirdető (reklám) berendezés: Önkormányzat külön rendelete szerint.

(5) Közterületen építményt az OTÉK 39. §-a és 40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület rendeltetésszerű használatát, valamint a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja (OTÉK 2. ábra).

(6) A közterületekkel kapcsolatban a Hévíz Város Önkormányzata mindenkor érvényben lévő közterület használat szabályozásáról szóló rendeletében foglaltakat is alkalmazni kell.

Telekalakítási rendelkezések

6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

(4) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok irányadó jellegűek.

(5)

Építési telkek beépítési módjának meghatározása

7. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.

(2)^[7] Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások és a Szabályozási Terv rögzítik.

(3)^[8] A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken alkalmazandó szabályok:

a) A kialakult területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit sajátos előírások hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedés elve szerint az építési hatóság határozza meg a városi főépítész, vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának figyelembevételével. Az építtető a városi főépítésztől kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását.

b) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

c) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

Kivéve:

ca) tetőtér beépítés,

cb) lakóterületen jogerős építési engedéllyel és legfeljebb 30%-os beépítettséggel megvalósult épület(ek) esetében, lakásépítés vagy lakásbővítés céljából az övezetben megengedett mértékig (valamint az előírt telepítési távolság biztosításával) az építménymagasság növelhető, illetve: ha a szomszédos épületek építménymagassága és az utcában kialakult utcakép indokolja, ha az esetleges építménymagasság növekedése nem korlátozza a szomszédos épületek használatát (pl. benapozás biztosítása).

A kivételek esetében a beépítettség megtartása mellett a szintterület növekedése megengedhető.

d) Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti előírásokat kell alkalmazni.

(4)^[9]

(5)

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5.0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

Önkormányzati Tervtanács^[10]

8. § Hévíz Város Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsot működtet. A tervtanács működését az építészeti-műszaki tervtanács működéséről szóló 57/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelet szabályozza.”

Az építményekre vonatkozó általános előírások

9. § (1) A városban csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3)^[11]

(4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(5) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. A zártsorú beépítés kivételével kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

(6) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével - legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a) Terepszint alatti építmény (az elő-, oldal- és hátsókert kivételével) bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Kivételes esetben, amikor a kialakult állapot és a meglévő terepszint lehetővé teszi, a közterületet nem zavaróan, terepszint alatti építmény az előkertben elhelyezhető.

b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK 25. §-ában rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

d) A város beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépíthető területének 10%-át.

(8) A város beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(9) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

(10) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.

(11)^[12] A város területén a tetőhéjazat kialakítását az utcaképre jellemző tetőfedésekhez illeszkedően kell kialakítani. A tetőfedés nem lehet: hullámpala, kék színű bitumenes zsindely- és kék színű lemezfedés.

Közművesítés, közműlétesítmények

10. §^[13] (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha a villamos energia, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés együttesen közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással történik.

(3) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületén új épület elhelyezése, ill. meglevő épület funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a villamos energia, az ivóvíz közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

(4) Beépítésre nem szánt területeken a szakhatóságok által is elfogadott közműpótló berendezés létesíthető.

(5) Hévíz a 8005/1995. (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I.1. Fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázisok területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani.

(6) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint.

(7) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezésére csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

Tűzvédelem

11. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

(2) A városban a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Járművek elhelyezése

12. § (1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetésű egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(2) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

(3)^[14] Az OTÉK 42. §-a által előírt várakozóhelyek részben - az ide vonatkozó Önkormányzati parkolási rendelet alapján [jelenleg a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelete] - a kapcsolódó közterületen is megépíthetőek, esetleg megválthatóak.

(4) A közterületi parkolást az önkormányzat parkolási rendelete szabályozza.

(5) Minden parkoló kialakításánál minden 4 db gépkocsi állás után legalább egy nagylombú koros fa ültetése és fenntartása biztosítandó.

Környezetalakítás, környezetvédelem

13. §^[15] (1)

(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(3) Minden 20 férőhelynél nagyobb parkolóhely kialakítását szilárd burkolattal kell ellátni és iszap- és olajfogót kell beépíteni.

II. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás^[16]

14. §

(1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 26. pontja szerint) F/L értéke.

az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,

a K jel a kialakult állapotra utal, ha az ahhoz való illeszkedés fontos vagy megengedhető.

Területhasználat intenzitás: az egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(2)^[17] A jelenlegi közterület felőli telekhatár - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(3)^[18] A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4)^[19] Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(5)^[20]

(6)^[21]

(7) Szintterületi mutató: a telken az összes építményszint bruttó alapterületének és a telekterület hányadosa.

(8) Az irányadó szabályozási elemektől az építésügyi hatóság saját hatáskörében eltérhet

Településszerkezet, terület-felhasználás

15. § A szabályozási terv

a) a város közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

Terület-felhasználási egységek és övezeteik

16. § A város területét az alábbi terület-felhasználási egységekre alkotják:

a) Beépítésre szánt területek:

- nagyvárosias lakóterület (Ln)

- kisvárosias lakóterület (Lk)

- kertvárosias lakóterület (Lke)

- településközpont vegyes terület (Vt)

- központi vegyes terület (Vk)

- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

- üdülőházas terület (Üü)

- különleges terület (K)

b) Beépítésre nem szánt területek:

- közlekedési és közmű terület (KÖ)

- zöldterület (Z)

- erdőterület (E)

- mezőgazdasági terület (M)

- vízgazdálkodási terület (V)^[22]

- különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kk-e)^[23]

IV. A VÁROS TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

A beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások

17. § (1) Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységre osztottak (a terület-felhasználási egységet, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza). A táblázatban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett állapotra értendők. Az új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik. (a K jel a kialakult állapotra utal).

(2)^[24]

(3) Tömbfeltárás esetén alkalmazandó szabályok:

A kialakult - általában szabálytalan alakú - tömbök racionális feltárása, az azokban történő telekalakítás lehetősége indokolja a tömbökre vonatkozó övezeti előírások kiegészítését az alábbiak szerint:

(5)^[25] A lakás az OTÉK 105. §-a szerinti tartalommal létesítendő.

(6)^[26] Telkek közötti kerítés: max. 1,80 m magas, az áttekintést gátló, de a légmozgást biztosító lehet. Tömör kerítés nem építhető.

Nagyvárosias lakóterület (Ln)

18. § (1) E település-felhasználási egységbe a város kialakult - korábban tömbtelkes - lakóterületei tartoznak.

(2)^[27] a) A területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

b) A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény.

(3) A lapostetős épületek magastetővel való kialakítása - ha az egyéb (pl. zöldfelület nagysága, parkolás biztosítottsága, benapozás, tűzrendészet) szabályzatba nem ütközik - engedélyezhető.

(4)^[28] A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

Az épületeket - a korábban úszótelek kontúrján belül - lehet bővíteni (pl. loggia kialakítása).

Az épületeket körülvevő jelenlegi közterületekből telekalakítási terv készítésével az épülethez telek alakítható.

(5)^[29] Nagyvárosias lakóterület - garázsépítési felhasználási egység (Ln-gk):

a) Az e terület-felhasználási egységbe (területbe) tartozó telkek helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli. E telkek kialakultak, nem oszthatók.

b) A területen az építési övezet fő rendeltetésének megfelelő (gépkocsitárolás), valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltató építmények helyezhetők el.

c) Az övezetben gépkocsi tároláson kívül egyéb szolgáltató tevékenység is folytatható, ha ezzel a környezet parkolási mérlege nem romlik.

d) A gépjárműtárolók kialakítására vonatkozó előírások:

da) kialakítható építménymagasság (a bejárat felől): max. 2,70 m,

db) az épületek kialakításánál gondoskodni kell arról, hogy az önálló gépjárműtárolók szilárd padozatú, közvetlen természetes szellőzésű, a levegőnél nehezebb égéstermékek elvezetését biztosító megoldásúak legyenek,

dc) az épületek kialakításánál tekintettel kell lenni (építőanyagok, nyílászárók) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatra.

(6)^[30] Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértéke 2,0.

Kisvárosias lakóterület (Lk)

19. § (1)^[31] A területen elhelyezhető:

a) lakóépület (egy telken maximum 6 lakás helyezhető el),

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2)^[32] A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) szálláshely szolgáltató épület maximum 6 egységig,

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény.

(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* Az övezetben a beépítettség az alábbi módon számítható:

300 m2-nél kisebb kialakult teleknél 60% - OTÉK alapján - ( 180 m2)

 300  m2-t meghaladó nagyságú kialakult telkek esetében

ba) 300  m2-ig 60% ( 180 m2)

bb) a további telekrész beépíthetősége 20%.

** A zöldfelület mértéke (Z) minimum 20%, a telken az egyéb burkolt felületek aránya maximum 20%. Z=100-(B+20%)

Képlet: B=A+(T - 300)x0,2

B: beépíthető terület

T: a telek területe

A: a 300 m2-es telekterület 60%-a

*** A beépítési mód az egyes tömbökre vonatkoztatva a Szabályozási terven van jelölve az övezeti jelben.

(4)^[33] Az övezetben a telken maximum 2 épület helyezhető el.

5) Az épületek homlokzatainak magassága az utcai homlokzatnál az illeszkedés szabályai szerint az utcaképhez kell igazodjon.

(6) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. Ha az építési hely és határvonal nincs jelölve a Szabályozási Terven, akkor a következőképpen kell eljárni:

a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

b) az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású. vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani

c) Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az építménymagassággal (telepítési távolság), csökkentve a szomszédos épületnek a felé eső oldaltávolságával, de négy méternél nem lehet kevesebb, meglévő épületek esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de szintén négy méternél nem lehet kevesebb. Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: építménymagasság (telepítési távolság) fele.

d) A hátsókert mélysége nem lehet kisebb az építmény hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságának mértékénél, illetve 6,00 m-nél.

(7) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge jellemzően 15-45° között lehet

(8) Az utca felőli telekhatárokon legfeljebb 50 cm magasságú tömör (beton, kő vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető.

(9) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(10)^[34] Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértéke 1,2.

Kertvárosias lakóterület (Lke)

20. § (1) A területen elhelyezhető:

a) lakóépület (egy telken max. 4 lakás építhető),

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, egészségügyi, szolgáltató, vendéglátó, valamint a javító-szolgáltatást biztosító épület,

c) kivételesen elhelyezhető a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

d) melléképítmények közül elhelyezhető:

da) közműcsatlakozási műtárgy,

db) kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

dc) kerti épített tűzrakóhely,

dd) kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

A területen nem helyezhető el egyházi, oktatási, egészségügyi épület.

(2) Az övezetben a telken maximum 2 épület létesíthető.

(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

A területre telekalakítási terv készítendő.

* Az övezetben a beépítettség az alábbi módon számítható:

a) 720 m2-nél kisebb kialakult teleknél 30% - OTÉK alapján - ( 216 m2)

b) 720 m2-t meghaladó nagyságú kialakult telkek esetében

720 m2-ig 30% (216 m2)

a további telekrész beépíthetősége  20 %

Képlet: B=A+(T-500)x0,15

B: beépíthető terület

T: a telek területe

A: az 500 m2-es telekterület 30%-a

** A beépítési mód az egyes tömbökre vonatkoztatva a Szabályozási terven van jelölve az övezeti jelben.

(4) Az oldalhatáron lévő építési helyen belül az épület szabadon álló módon is elhelyezhető.

(5) Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m lehet.

(6)^[35] Az épületek homlokzatainak magassága az utcai homlokzatnál nem lépheti túl az építési övezetre meghatározott építménymagasság értékét.

(7) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:

- ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság az Lke-1 és Lke-2 övezet esetében 7,0 m, az Lk3-3 övezetben 5,0 m lehet,

- ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság az Lke-1 és Lke-2 övezet esetében 7,5 m, az Lke-3 övezetben 6,0 m lehet.

(8) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. Ha az építési hely és határvonal nincs jelölve a Szabályozási Terven, akkor a következőképpen kell eljárni:

a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

b) az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani

c) Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az építménymagassággal (telepítési távolság), csökkentve a szomszédos épületnek a felé eső oldaltávolságával, de négy méternél nem lehet kevesebb, meglévő épületek esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de szintén négy méternél nem lehet kevesebb.  Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: építménymagasság (telepítési távolság) fele.

d) Az építési telken a hátsókert méretét az alábbiak szerint kell megállapítani:

(9) A lakóterületen magas tetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 20-45° között lehet.

(10)^[36] Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető.

(11)^[37] A személygépkocsi elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

(12)^[38] Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértéke: 0,6.

Városközpont vegyes területe (Vt)

21. §^[39] (1) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdésében részletesen megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E terület-felhasználási egységbe (területbe) a városközpont, valamint a város egyéb helyein kialakult kereskedelmi és vendéglátó helyek környezetének területe, illetve a Széchenyi utca mentén tervezett terület tartozik.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* A beépítési mód az egyes tömbökre vonatkoztatva a Szabályozási terven van jelölve az övezeti jelben.

** A Vt-4-es övezetben nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő.

*** A Vt-3-as övezetben nem helyezhető el:

- sportépítmény;

- üzemanyagtöltő.”

(4) A kialakult beépítési sűrűségű telkek estén, ha a meglévő épület 80%-nál nagyobb beépítési százalékú, az újraépítés esetén a meglévő épület kontúrján belül lehet az átépítést megoldani (szerzett jog) a tűzrendészeti szakhatósági előírások betartása mellett. Bontás esetén a szerzett jog megszűnik.

Központi vegyes terület (Vk)

22. § (1) A területen több önálló rendeltetésű egységet magában foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek helyezhetők el. A területen az OTÉK 17. §-ában részletesen megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E terület-felhasználási egységbe a város oktatási és tervezett sportolási intézményeinek területe tartozik.

(3) A betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(4)^[40]

(5)^[41] Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértéke 2,0.

(6)^[42] A 3. sz. mellékletben felsorolt területekre az oktatási intézmények bővíthetőségének biztosítására elővásárlási jogot kell bejegyezni.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

23. § (1) E területen kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célú épületek, helyezhetők el. A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E terület-felhasználási egységbe a Szent András úttól délre, illetve az Attila utca északi végén kialakult területek tartoznak.

(3) A betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(4)^[43] Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértéke 1,0.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

24. § (1) A területen olyan üdülőépületek, apartmanházak, otthonházak, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságok alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak (OTÉK 22. §). A területen az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (hitéleti is), vendéglátó építmények is elhelyezhetők.

(2) A betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(3)^[44]

(4) Az Üü jelű építési övezetben kialakult homlokzatmagasságú, több üdülőegységes üdülőépületek vannak. Az övezetben újabb üdülőépületeket elhelyezni, a meglévő épületeket átalakítani az övezeti előírásoknak megfelelően szabad.

(5)^[45] Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterületi mutató mértéke 2,0.

Különleges területek (K)

25. § (1) A különleges területek a város azon területei, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

(2) E terület-felhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.

(3) E területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4)^[46] A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

V. A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület (KÖ)

26. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével - engedélyezhető.

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(4) A város kialakult közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - általában a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak. A szabályozási szélesség növelésének helyeit a szabályozási terv ábrázolja.

(5) Közlekedési területek:

a) a közlekedési területek megoszlanak a közúti közlekedés, a gyalogút-hálózat és a közforgalmi közlekedés területeire.

b) A település belterületén az utakat a szabályozási tervben feltüntetett szabályozási szélességgel kell kialakítani a meglévő adottságok figyelembevételével.

Közúti közlekedés:

(6) Hévíz területén az ÉTV 2. § (1) bekezdés „Akadálymentes” fogalom meghatározásában rögzítettek figyelembevétele kiemelt fontosságú.

(7) Antennatorony, adótorony a természetvédelmi területen nem helyezhető el. A település külterületén egyedi megoldású, a tájképvédelmi elvárásoknak megfelelő műszaki megoldás, és megjelenés mellett, az érintett államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges.

(8) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.

Zöldterület (Z)

27. §^[47] (1) E terület az állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark): Zkp.

(2) A belterület növelésekor a növekedés minimum 10%-án zöldterületet kell létesíteni. A közpark helyét a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A közparkokban az OTÉK 24. § (4) bek. a), b), c) pontja szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

(4) A szabályozási terven - a területeken, telkeken - jelölt összefüggő zöldfelületek a város karakterének hangsúlyos részei. E felületeken a meglévő növényállomány részbeni megszüntetése, módosítása, áttelepítése csak kertépítészeti tervek alapján lehetséges.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

(7) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. A legnagyobb építménymagasság: 3,5 m, az épületnek jellemzően magastetősnek kell lennie. A zöldterület telke tovább nem osztható.

Erdőterület (E)

28. § (1)^[48] Általános előírások:

a) az erdőterületen épületet 10,0 hektárnál nagyobb telken legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel lehet építeni. Az épületek a helyi építési hagyományoknak megfelelően tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal, 6,0 m épületszélességben építhetők,

b) a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető,

c) a védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, valamint közjóléti célból szabad építeni,

d) a védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető,

e) a területen az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell,

f) az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(2) Az Eg-1 jelű övezetben:

- a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

- új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető,

- új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(3) Az Eg-2 jelű övezetben:

- a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad,

- a területen csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(4)^[49] Az Ev jelű övezetben:

a) a védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető,

b) a szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell,

c) az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

Vízgazdálkodási terület (V)

29. § (1) E terület-felhasználási egységbe tartoznak a külterületen lévő vízmedrek, vízgazdálkodási területek:

- a vízmedrek területe a Páhoki-patak és az Óberek-csatorna vízmedre. A kezelésükhöz szükséges sávot szabadon kell hagyni, illetve csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el,

- a vízgazdálkodási terület Hévíz külterületén a 05 helyrajzi számmal jelölt vízmű terület.

(2) A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

(3)^[50] Természetes állapotú vízfolyások mellett külterületen 50 m-en belül nem helyezhető el építmény.

(4) E terület-felhasználási egységben (területen) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerinti, illetve a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

(5)^[51] A csapadékvíz elvezetés vízművel történő megoldása vízjogi engedélyköteles tevékenység.

Mezőgazdasági terület (M)

30. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A termőföldön történő építmény létesítéséhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

(3) Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté a 2000. évi CXII. törvény, valamint az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(5)^[52] A mezőgazdasági rendeltetésű terület a földrészlet-alakítás, az építmények elhelyezése és a művelés szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:

(6)^[53] Má-0 jelű nem beépíthető védett láp terület (terepszint alatti beépítés sem készíthető):

A területbe a szabályozási terven jelölt védett láp területek tartoznak. A területen bármely épület elhelyezése tilos.

Az övezetben a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(7) Má jelű általános mezőgazdasági terület:

a) Általános előírás, hogy szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg,

b) Az övezetben alkalmazandó beépítési szabályok:

- az övezetben a terület művelésével összefüggő gazdasági/ lakó épület maximum 4,0 m építménymagassággal építhető,

- az övezetben az átlagos építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, tároló stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el [BTSZ 13. § (2) és (3) bekezdés],

- az övezet telkein növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető. A T-1 (tájképvédelmi) övezetben fóliasátor „takaratlan” megjelenése nem engedélyezhető,

- az övezetben épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az oldalhatároktól minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet/épületcsoportot fasorral kell övezni.

c) az Má-1 jelű övezetben:

- a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető,

- a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

- új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető,

- új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

d) az Má-2 jelű övezetben:

- a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető,

- a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

- új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető,

- új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet,

- korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő, vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermelés folytatható,

- új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó-állomás és vegyszertároló nem létesíthető.

e) az Má-3 jelű övezetben:

- a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető,

- a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

- új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető,

- új villamos-energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet,

- a felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek alövezetén az üdülőkörzet, illetve a települések üzemelését, környezetvédelmét szolgáló létesítmények - pl. szennyvíztisztító, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás stb. - elhelyezésére a településrendezési, illetve megyei területrendezési tervekben jelölendő ki terület.

f) az Má-4 jelű övezetben:

- beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető,

- csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók,

- a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

g) az Má-5 jelű övezetben:

- korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő, vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermelés folytatható,

- új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó-állomás és vegyszertároló nem létesíthető.

(8) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület:

A területbe a várostól északra elhelyezkedő korábbi zártkerti területek tartoznak.

a) Általános előírások:

- a terület szőlőműveléssel hasznosítható, a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható,

- műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található,

- a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha a 2000. évi CXII. törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg,

- 1500 m2-nél kisebb telekre építeni nem lehet,

- gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni,

- szőlő más művelési ágba - a terület pihentetése, illetve egyéb célból - csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható,

- a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének kell igazolni,

- építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet,

- lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el,

- a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

- új villamos-energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

b)^[54] Az övezetben alkalmazandó beépítési szabályok:

ba) a szőlő és kertműveléssel összefüggő gazdasági épület és pince, valamint borturizmussal összefüggő építmények építhetők,

bb) szálláshely szolgáltató- és lakóépület nem helyezhető el,

bc) beépítési mód: szabadon álló,

bd) épületet elhelyezni a Szabályozási Terven jelölt építési határvonalon belül lehet,

be) 7 m-nél keskenyebb telek nem építhető be,

bf) az oldalkert szélessége 7,0-10,0 m közötti telekszélesség esetén minimum 1,5 m (ez esetben a két szomszédos épületet eltérő beépítési vonalra kell telepíteni, nem lehet „átfedő” homlokzat; 10 m-es telekszélesség felett az oldalkert szélessége minimum 3,0 m.

c)^[55] A gazdasági épület előírásai:

a) a gazdasági épület földszintes, maximális szélessége 5,00 m, építménymagassága legfeljebb 3,50 m-es lehet, legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg az 5,00 m-t. Az épület tetőtere beépíthető, az övezetben a Balaton-felvidéki szőlőhegyek népi építészeti hagyományainak megfelelően javasolt az épületek kialakítása.

b) az épületet 38-45°-os hajlásszögű szimmetrikus, a rétegvonalra merőleges gerincű nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, természetes pala lehet, hullámpala, fémlemez fedés, bitumenes zsindely nem alkalmazható,

c) az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, vakolt tégla, vagy vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható,

d) tetőtér beépítése esetén csak egyszintes tér alakítható ki egysoros álló, vagy tetősíkban fekvő ablakokkal. A tetőtérben erkély, loggia nem létesíthető.

Pince, kerítés, támfal:

a) pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie,

b) a terep lejtésének függvényében indokolt esetben a városi főépítész véleményét kikérve a pince az épület előtt is kialakítható,

c) a pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1,50 m-re közelítheti meg,

d) az egyes földrészleteket elhatárolni fából készült kerítéssel, huzallal erősített élősövénnyel, illetve maximum 0,80 m magasságú, sövénnyel takart drótfonatú kerítéssel lehet. Ugyanez vonatkozik a telek homlokvonalára is,

e) a meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező,

f) a keskeny, valamint meredek szőlőhegyi utcákban kerítés építése esetén gépkocsibehajtó kapu kialakításánál a gépkocsik kitéréséről gondoskodni kell, a kerítés kapu szükséges mértékű, telekhatáron belülre helyezésével.

Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kk-e)

30/A. §^[56] (1) A területbe a helyi sajátosságokat hordozó, legfeljebb 2%-os beépítettségű területek tartoznak.

(2) A Kk-e-p övezetbe a Széchenyi utcai piac területe tartozik, melyen a városi piac funkcióhoz szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3) A Kk-e-sp övezetbe a Hosszúföldek városrész területén tervezett sport- és szabadidőközpont tartozik.

A területen létesítmények a teljes övezetre készítendő kertépítészeti terv alapján helyezhetők el.

Az övezet telekhatárai mentén 12,0 m előkertet, illetve beültetési sávot kell kialakítani.

VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Kulturális örökségek védelme

31. § (1) Műemlékek:

Hévíz (Egregy)

Templom, román stílusú, 13. sz. Átalakítva 1731-ben. Ornamentális festése 18. sz-i.

Temetőkápolna (ravatalozó).

Hegyrétaljai dűlő (hrsz.: 023)

Műemléki törzsszáma: 4999

Műemléki környezete: hrsz.: 2001-2007., 2064-2067., 022/16.

A műemléki környezet törzsszáma: 6807

Attila utcai római kori villa

67/4, /11, /13, 134/2 helyrajzi számú terület.

Műemléki környezete: hrsz.: 60-62., 64/1., /3., 65/1-3., 66., 67/5-7., 67/14-16., 68., 71., 134/1., 300., 301/1-2., külterület 09/23-24., 09/34-35., 09/38-42., 09/203., 011.

(2) Településszerkezeti védelemre javasolt területek:

a Szent András településrész,

az Egregyi településrész magja,

Hévíz városközpontját: a Széchenyi utca - József Attila utca - Park utca - Kölcsey Ferenc utca által határolt területek.

A felsorolt területeken a településképet meghatározó épületek megtartását, védelmét szorgalmazni kell. Bontással kialakított építési telken csak a történeti építési vonalat és hagyományos építészeti megjelenítést követő épület építhető.

A helyi védelmi területeken meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését.

A belvárosi területen meg kell őrizni, illetve korábbi állapotuknak megfelelően helyreállítani a városi környezet megmaradt értékeit. Törekedni kell az ún. „gyógyhely” karakter fenntartására, erősítésére.

(3)^[57] Helyi védelemre javasolt ingatlanok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

a) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára,

b) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel (fotódokumentációval), amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza,

c) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(4) Régészeti területek:

A régészeti lelőhelyekre vonatkozó előírások:

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken bármilyen talajbolygatással járó munkát csak a „Kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint lehet végezni.

Védett építményekre vonatkozó előírások

32. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jó karbantartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgáltatni.

(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások stb. helyreállítását.

(3) A védett épületek állagmegóvási, helyreállítási munkáit az önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

A természeti értékek védelme

33. § (1) Az egészségügyi miniszter 617/Gyf/1970. számú határozatával Hévízen gyógyhely és üdülőhely megnevezés használatát engedélyezte, a gyógyhely védett területeit és védőövezetét kijelölte, és a gyógyhelyet országos jelentőségűnek minősítette.

(2) A 19/1993. (IV. 7.) KTM rendelet szerint a Hévízi-tó és az ahhoz kapcsolódó égeres erdőterület (28,7 ha) természetvédelmi terület. Tervezett bővítése folyamatban van (a 964/3., 964/6., 963., 934/1., 934/3. helyrajzi számú terület), határát a szerkezeti terv ábrázolja.

(3)^[58] A vonatkozó rendelet szerint a Hévízi-tó körüli lápterületek országos védettség alá tartoznak.

(4) A Hévízi forrás és tó országos védelem alatt álló természeti érték, hidrogeológiai védőidomának meghatározása jelenleg készül.

(5) Egyedi tájértéket képviselnek a településen lévő méretes fasorok (kül- és belterületen), a tó közelében haladó közutakat szegélyező mocsárciprus fasorok és ültetvények.

(6) Az egyedi tájérték védelemről jegyzék készítendő, mely jelen rendelet függelékét képezi.

(7)^[59] Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhető.

(8)

(9)^[60]

(10)^[61] Az eróziónak kitett területeken a már kialakult vízmosások rendezésével, új árkok létesítésével kell az erózió mértékét csökkenteni, illetve kiküszöbölni.

VII. A VÁROSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI^[62]

34. §^[63]

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

35. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2004. február hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2)^[64] A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 17/1991. (X. 22.) sz. Hévíz Nagyközség Általános Rendezési Terve, valamint az azt módosító Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1995. (III. 28.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1995. (IV. 25.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1995. (V. 30.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/1995. (IX. 26.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/1996. (V. 28.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/1996. (VII. 27.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1997. (V. 27.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2000. (II. 1.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2001. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2001. (XI. 5.) önkormányzati rendelete, a Dr. Babócsay-Hunyadi és Zrínyi utcák beépítését szabályozó 10/1994. (VII. 12.), a 9/1995. (III. 28.) sz. Hévíz Városközpont Részletes Rendezési Terve, valamint az azt módosító Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/1995. (IX. 11.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1996. (IV. 19.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/1996. (V. 28.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1996. (IX. 30.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1997. (II. 25.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/1997. (XII. 16.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1998. (I. 27.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1998. (II. 24.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/1999. (XII. 1.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (II. 1.) önkormányzati rendelete; a 16/1995. (V. 30.) sz. Észak-nyugati városrész Részletes Rendezési Terve, módosítva a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/1999. (IX. 1.) önkormányzati rendelettel, a 17/1998. (VI. 30.) sz. alatt megalkotott Hévíz Egregyi zártkert Részletes Rendezési Terve, a 19/1999. (IX. 20.) dr. Babócsay-fortuna utcák nyugati oldala, valamint a Dombi sétány 412. hrsz-ú út és a 410/10. hrsz. névtelen utca által határolt telektömbre vonatkozó helyi építési szabályzat, a 2/2003. (II. 15.) sz. Változtatási tilalom elrendelése a város teljes belterületére.