Hévíz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közterületek használatáról a következő önkormányzati rendeletet alkotja:

 A rendelet célja

 1. §  A rendelet célja, hogy Hévíz Város közigazgatási területén az épített környezet fenntartása és értékeinek védelme érdekében, kiemelt tekintettel a rendezett városképre és a közterület közlekedési célú használatára, valamint a kulturált gyógy-idegenforgalomra, szabályozza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait, a közterület-használati engedélyezésre, valamint a közterület-használati díjakra vonatkozó rendelkezéseket.

 A rendelet hatálya

 2. §  (1) E rendelet hatálya Hévíz Város közigazgatási területén található közterületekre és előkertekre terjed ki.

 (2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán- és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra és egyéb szervezetre, intézményre, aki (amely) a város közigazgatási területén e rendeletben foglaltak szerint közterületet, előkertet használ.

 Értelmező rendelkezések

 3. § A rendelet alkalmazása során:

 a)  közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontjában, az 54. § (4)-(7) bekezdésében és a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában meghatározott közterület.

 b)

 c) közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló terület;

 d) járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; e rendelet alkalmazásában a gyalogút járdának tekintendő;

 e) reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontja szerinti reklám

 f) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi).

 g)  cégér: olyan hirdető berendezés, amely az üzlethomlokzat síkjára merőlegesen a közterület fölé 1,20 méterig kinyúlik és az üzletben folyó tevékenységre utal, elhelyezésénél legalsó pontja 2,50 méteren lehetséges.”

 h)  előkert: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott előkert. A rendelet szabályait az előkertre is alkalmazni kell.

 A közterület-használatának általános szabályai

 4. § (1)  A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, jogszabályok keretei között bárki díjmentesen használhatja. A közterületek használata nem veszélyeztetheti a közbiztonságot, nem járhat a közterületen tartózkodók zavarásával.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata közterület-használati engedély alapján, jelen rendeletben megállapított díj fizetése ellenében történhet.

(4) Nem minősül a (2) bekezdés szerinti közterület-használatnak:

a) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, elhelyezése amennyiben az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;

b) magánszemélyek esetén telke előtti (melletti) közterületen építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos, építőanyag, építéshez szükséges szerkezet elhelyezése ha az a 24 órát nem haladja meg;

c) film, rádió és televízió felvétel, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig nem akadályozza;

d) tüzelőanyag, bútor, lakás-felszerelési cikk, 24 órát meg nem haladó, a lakás előtti közterületi tárolása;

e) önkormányzati vagy állami szervezésű kulturális, sport, szórakoztató rendezvény, ünnepség tartása;

f) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda területének elfoglalása);

g) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezése;

h) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munka.

(5) Nem adható közterület-használati engedély:

a) üzemképtelen jármű 30 napon túli közterületi tárolásához;

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;

c) a városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére, ilyen árubemutató eszközökre;

d) garázs létesítésére;

e) zöldterületre;

f) védett természeti területekre, közparkokba;

g) olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, az egészséget veszélyeztetné;

 h)  közterületi adománygyűjtő tevékenységre.

 (5a)  A város területén a koldulás és adománygyűjtő tevékenység tilos.

 (5b)  ) A város területén a politikai jellegű szórólap, aláírásgyűjtés tevékenység a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben meghatározott választási kampány időszakot kivéve a Deák téri Átrium közterületen végezhető. Politikai tevékenységet végző szervezetek és természetes személyek aláírásgyűjtés, szórólapozás jogcímenként, legfeljebb egyszeri 2 m2 közterület igénybevételére kaphatnak közterület-használati engedélyt.

 (5c) A városban megrendezésre kerülő közterületi rendezvények időtartama alatt a rendezvény területén politikai jellegű tevékenység (különösen szórólapozás, aláírásgyűjtés) engedélyezése megtagadható.

 (6)  A közlekedésre szolgáló közterületre közterület-használati engedély, kivételesen és csak akkor adható, ha közterület-használata a közlekedés biztonságát és zavartalanságát (járda esetében gyalogossávot (1,5 méter) nem akadályozza.

 (7) Göngyöleg tárolására csak 04,00 órától 08,00 óráig terjedő időtartamra adható közterület-használati engedély.

(8)^[1] A nagyparkoló-tér keleti sétányon az árubemutatás, vendéglátás (vendéglátó ipari előkert) az üzletek homlokzat előtti, azzal párhuzamos 2 méter sávban az üzlethomlokzat szélességében történhet. A Nagyparkoló tér keleti üzletsor vendéglátó egységei részére vendéglátó ipari előkert használata, a sétány nyugati szélétől számított a sétánnyal párhuzamos 3 méter szélességű sávban – üzlethomlokzati szélességet meghaladóan is - történhet. A nagyparkoló-tér keleti sétányon e bekezdés szerinti közterület-használat csak 3,2 méter széles gyalogossáv biztonságos és zavartalan használatát biztosítva történhet.  E rendelkezés megszegése esetén figyelmeztetést és határidő tűzést követően a közterület-használati engedély visszavonható, ebben az esetben az ismételt kérelemre csak a visszavonás hatályának beállását követő 15 nap eltelte után engedélyezhető újabb közterület-használat.

 (9)  A cégérek felhelyezése előtt a Pénzügyi, Turisztikai és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét ki kell kérni.

 A közterület-használati engedély

5. § (1) A közterület-használati engedély kiadását annak kell kérni aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.

(2)  A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. Engedélyes a közterület-használatot kizárólag jogerős közterület-használati engedély birtokában kezdheti meg.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), levelezési (vagy értesítési címét, vagy telefonszámát) címét, adóazonosító jelét (adószámát), bankszámla vezetési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát

b) a közterület-használat célját és időtartamát;

c) a közterület-használat módját, a kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírását (rajzát, fotóját, stb.);

d) közterület-használat helyének pontos meghatározását, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát;

e) ha a közterület-használata építési munka végzésével kapcsolatos, két példányban helyszínrajzot M=1:1000, vagy M=1:500 méretarányban;

f) amennyiben a közterület-használat a forgalmat befolyásolja M=1:1000, vagy M=1:500 méretarányú forgalomterelési tervet két példányban;

g) kulturális rendezvény, vásár egyéb rendezvény esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelés, vagy szerződés másolatát;

h) az engedélyben foglalt kötelezettségek teljesítéséért felelős személy megnevezését, lakcímét (értesítési címét, vagy telefonszámát).

i) személytaxi-szolgáltatás tevékenység folytatása esetén a tevékenységgel érintett személygépkocsi rendszámát

 (4)  Amennyiben az engedélyező az egységes arculat érvényesítése érdekében szükségesnek tartja, kikéri és a döntéshozatalnál figyelembe veszi a Bizottság véleményét.

 (5)  Az előkertekre közterület-használati engedélyt nem kell kérni, de az önkormányzati rendelet előírásait egyebekben az előkertek használatára vonatkozóan be kell tartani.

(6) Reklám és reklámhordozó berendezést közterületen településképi bejelentési eljárás alapján lehet elhelyezni

 6. § (1) A közterület használattal kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben a polgármester jár el. A polgármester döntése ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

(2) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglaltakat.

 7 §^[2] (1) Közterület-használati engedély határozott időre, legfeljebb 2 évre adható.

(2) A közterület-használati engedély meghosszabbítása legkorábban a lejárata előtt 30 nappal és legkésőbb a lejárata előtt 5 nappal benyújtott kérelem alapján kezdeményezhető. Az engedély hosszabbítására vonatkozó határidő elmulasztása esetén az 5. § szerinti engedélyezési eljárást kell lefolytatni. E bekezdés szerinti meghosszabbíthatási kérelem benyújtása esetén nem kell alkalmazni az 5. § (4) és (6) bekezdését.

(3) A közterület-használati engedély a 19. § rendelkezései alapján visszavonható (felfüggeszthető

8. § (1) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.

(2) Nem minősül átruházásnak, ha az engedélyben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi.

 (3)  A közterület-használati engedély eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni.

 9. § A közterület-használati engedély tartalmazza:

a) az engedélyező és az engedélyes megnevezését, pontos címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy a feltételt melynek bekövetkezéséig tart;

c) a közterület-használat helyének pontos meghatározását, a használatba adott közterület nagyságát;

d) a közterület-használat módját, feltételeinek meghatározását, a kihelyezett tárgyak, telepítésre kerülő növényzet pontos leírását (csatolva másolatban a helyszínrajzot, a berendezés tervét);

e) a fizetendő közterület-használati díj összegét, a megfizetés módját, határidejét, a közterület-használattal járó esetleges járulékos költségek (víz-, áramdíj stb.) viselésére vonatkozó kötelezettség meghatározását;

f) az engedély megszűnése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyre állítására vonatkozó kötelezettség előírását.

g) ^[3] személytaxi-szolgáltatás és az útvonal-engedélyhez kötött gépjárművekkel végzett szolgáltatási tevékenység folytatása esetén a tevékenységgel érintett gépjármű rendszámát

10. § Nem adható közterület-használati engedély ha a kérelemben megnevezett kérelmező:

a) a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt kiszabott bírságot az Önkormányzat részére nem fizette meg, annak megfizetéséig;

b) az Önkormányzattal szemben közterület-használati díjtartozása van és azt felszólításra az abban megjelölt határidőn belül nem fizette meg.

11. § A közterület-használati engedély megadását vagy elutasítását, visszavonását közölni kell:

 a) a kérelmezővel;

 b)

 c) a közterület-felügyelettel.

A közterület-használati díj

 12. § (1)  Az engedélyes- az önkormányzati intézmények kivételével- a közterület használatáért közterület-használati díjat köteles fizetni.

 (2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület-használati engedély érvényességi időtartama alatt köteles megfizetni.

(3) A közterület-használati díjszabást a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A hirdető-berendezések díja a hirdetőfelület alapulvételével számítandó.

(5) A fizetendő díj megállapításánál minden megkezdett négyzetméter egésznek számítandó, a töredékhónapot (napot) egész hónapnak (napnak) kell tekinteni.

(6) Amennyiben a közterület használatára több jogcímen kerül sor, a fizetendő díjat az adott jogcímek közül, egy jogcím - a legmagasabb összegű közterület-használati díj - alapján kell megállapítani. Ha a több közterület-használati jogcím közül valamelyik megszűnik, vagy a jogcímek változnak a díjat újra meg kell állapítani. A megszűnést az engedélyes köteles bejelenteni.  A  díj ebben az esetben újra számításra kerül.

(7) Az engedély megszűnése (visszaadása) esetén a befizetett díjjal el kell számolni.

12/A. §^[4] 2020. április 1-től a közterület-használat díjmentes, a már hatályos közterület-használatokra és az induló új közterület-használatokra is kiterjed a díjmentesség. A közterület-használat továbbra is engedélyköteles, ezért új közterület-használat esetén engedély kérelmet be kell nyújtani. A hatályos közterület-használati engedéllyel rendelkezők vonatkozásában a díjmentesség külön kérelem nélkül hivatalból érvényesítésre kerül. A közterület-használó kérelmére a 2020. április 1. utánra eső közterület-használati díj visszafizetésre kerül.

 13. § (1)  A közterület-használati díjat a közterület-használati engedélyben megállapított fizetési gyakorisággal, általában negyedéves részletekben kell megfizetni. A közterület-használati díj havi részletekben is fizethető, ha annak havi mértéke a 10.000 Ft összeget eléri.

(2) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyben megállapított díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat az önkormányzatnak a tárgyidőszakot megelőző hónap utolsó napjáig megfizetni.

(3) Az engedélyes az első díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat az engedély kiadásakor köteles megfizetni.

(4) A fesztivál jellegű közterület-használatok díját az engedély kiadásakor kell megfizetni.

14. § (1) Amennyiben az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, az engedélyező a Ptk-ban megállapított mértékű késedelmi kamatot számíthat fel.

(2) Indokolt esetben (közérdek, szociális helyzet, vis maior helyzet) - kérelemre - a közterület-használati díj fizetésére részletfizetés engedélyezhető.

15. §  A polgármester egyedi elbírálást érdemlő esetben a Bizottság javaslatára az engedélyes által megfizetendő közterület-használati díj összegét kérelemre méltányosságból mérsékelheti.

A közterület-használat pályáztatása

 16. § (1) A polgármester a közterületek hasznosítására pályázatot írhat ki.

 (2) Pályázatot azon közterületek hasznosítására lehet kiírni, ahol az igények várhatóan meghaladják a rendelkezésre bocsátható közterület nagyságát, így különösen ha ugyanazon közterületre egy éven belül, vagy egy rendezvényre több kérelem érkezett mint amennyi közterület rendelkezésre áll..

 (3) A közterület-használati alapdíj a rendelet 1. sz. mellékletében rögzített díjtételek alapján az adott közterületre és a meghirdetett tevékenységi körre meghatározott összeg.

 (4) A pályázat nyertese az lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű közterület-használati díj megfizetését vállalja.

 (5) A pályázat kiírására, lebonyolítására egyebekben az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari célú közterület-használat sajátos szabályai

 17. § (1)  Közterület-használati engedély alapján - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása birtokában - közterületen értékesíthetők a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott termékek.

 (2) Az (1) bekezdésben megjelölt termékkörbe nem tartozó árucikkek, termékek árusítására akkor adható közterület-használati engedély, ha:

 a) az árusítás az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történik;

 b) az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek árusítása az ünnepet megelőző 20 napban történik;

 c) az árusítás rendezvények alkalmával, rendezvényekhez kapcsolódóan történik.

 (3)  Árubemutatásra, közterületi árusításra üzletenként csak egy közterület-használati engedély adható, üzletenként csak egy megállító tábla helyezhető ki.

 (3a)  A városnak a Rákóczi utca-Erzsébet királyné utca- gr. Festetics tér, Gyöngyvirág köz területén kívül eső részein a vendéglátó egységek üzletenként legfeljebb 5 megállító tábla kihelyezését kérhetik. A közterület-használati engedély kiadásakor a Bizottság véleményét ki kell kérni.

 (4)  Az üzlettel rendelkező kereskedő árubemutatás céljára, az üzlet homlokzatával megegyező szélességű - amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik - az üzlet homlokzatával érintkező 1 méter széles sávra kaphat közterület használatára engedélyt akkor, ha az általa a közterület-használattal elfoglalt területen túl, 1,50 m széles szabad járdafelület megmarad. Az üzlethomlokzatra árut kiakasztani tilos.

 (4a)  Az Erzsébet királyné utcában a Rózsakert É-i sarkától a Gyöngyvirág közig a berendezési sávban lehet árubemutatást végezni az üzlethomlokzattal megegyező szélességben.

 (4b)  Zöldség, gyümölcs, delikatesse árusítása esetén maximum 10 m2 vehető igénybe a közterületen és az előkertekben, az üzlet homlokzatával megegyező szélességben és nem akadályozhatja a gyalogos közlekedést.

(4c)^[5] A Széchenyi utca teljes szakaszán a közterületet árubemutatás és vendéglátó-ipari tevékenység végzésére igénybe venni tilos.

 (5)  Az üzlettel rendelkező vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő vendéglátás célját szolgáló közterület használatára akkor kaphat közterület-használati engedélyt, ha a használat a közlekedési rendeltetésű közterület használatát nem akadályozza. A vendéglátás célját szolgáló előkertben és az érintett közterületen asztalok, székek, ezek fölé napellenző valamint a kitelepülés köré a városképi követelményeknek megfelelő kerítés, vagy dísznövények helyezhetők el. Az előkert és érintett közterület területén, vagy annak kerítésén reklámtábla a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet szerint helyezhető el, kizárólag a vendéglátással kapcsolatos hirdetés céljára. A vendéglátás célját szolgáló közterület-használat legmagasabb mértéke 80 m2, azzal, hogy amennyiben az előkerti használat terjedelme az 80 m2-t eléri vagy meghaladja, úgy a közterület már nem vehető igénybe

 (5a)  A vendéglátás tevékenységet folytató az előkertekben vendéglátás esetén területi korlátozás nélkül a berendezési sáv határáig kitelepülhet és a berendezési sávot is elfoglalhatja azzal, hogy az utcabútorok, berendezési tárgyak nem mozdíthatók el, a 4 § (6) bekezdés szerinti gyalogossáv biztosításra kerül.

 (5b)  A Kölcsey u. 2. szám előtti szakaszon az árubemutatás és a vendéglátás a berendezési sávban történhet.

(5c)^[6] A Rákóczi utcában a vendéglátás a berendezési sávban történhet

 (6) Közterület-használati kérelme során elsőbbséget élvez, más kérelmezővel szemben:

 a) az üzlettel rendelkező kereskedő, az üzlet homlokzatával érintkező, azzal megegyező szélességű, közterület-használatára kiskereskedelem esetén árubemutatás céljára;

 b) vendéglátó-ipari előkert céljából az érintett közterülettel határos vendéglátó-ipari üzlettel rendelkező;

 c) egyéb területre az a kérelmező, aki adott területre a közterület-használati engedély meghosszabbítását kéri.

 (7)

 (8) Árubemutatásra csak mobil eszközre adható közterület-használati engedély.

 (9) Az árubemutató mobil eszközöket, árukat (kivéve vendéglátó-ipari előkert) a közterületen tárolni 22- 08 óra között nem lehet.

Taxik és útvonalengedélyhez kötött járművek közterület-használata^[7]

18. § (1) Személytaxi-szolgáltatás tevékenység folytatása céljából Hévíz közútjain és közterein az Önkormányzat által kialakított taxiállomások vehetők igénybe, amelyek használatára az engedélyt a polgármester adja ki. Taxiállomás használatára kizárólagos joggal közterület-használati engedély nem adható.

(2) A taxiállomásokra vonatkozóan legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott számú taxiállomás használatára jogosító közterület-használati engedély adható ki.

(3) A taxiállomásokat minden közterület-használati engedéllyel rendelkező személytaxi-szolgáltatást végző, érkezési sorrendben, a KRESZ előírásait betartva használhatja.

(4) Utas felvételre való felkészülés érdekében világító „szabad” jelzővel a taxi-gépkocsik csak a kijelölt taxiállomásokon várakozhatnak zárt sorban, érkezési sorrendben. Más járművek a taxiállomást sem megállás, sem várakozás céljára nem vehetik igénybe.

(5) A Dotto-szerelvények és elektromos városnéző járművek kijelölt megállóit csak a megálló használatára engedéllyel rendelkező jármű használhatja. E járművek közlekedése útvonal engedélyhez kötött, attól nem térhetnek el, utast csak megállóban vehetnek fel. Más járművek e megállókat sem megállás, sem várakozás céljára igénybe nem vehetik.

(6) A taxi-várakozó helyek, a Dottó-szerelvények és elektromos városnéző járművek megállóit a 2. melléklet tartalmazza

Állat közterületre bocsátása

18/A. § (1) Állat közterületre bocsátása vagy vitele esetén az állat felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy a felügyelete alatt álló állat a közterületet ürülékével ne szennyezze be.

(2) A közterületnek az állat ürülékével történt esetleges beszennyezése esetén az állat felügyeletét ellátó személy köteles az ürüléket haladéktalanul feltakarítani, és azt a vonatkozó szabályok szerint elhelyezni.

(3) Az állat felügyeletét ellátó személy köteles az ürülék feltakarítására szolgáló megfelelő eszközt a közterületen magánál tartani, amennyiben lehetséges az állatot az ürülék felfogására alkalmas eszközzel felszerelni. Ezen eszköznek az állat felügyeletét ellátó személynél való meglétét a közterület-felügyelő a közterületen ellenőrizheti.

(4) Az állatot közterületen etetni tilos. Az állat közterületen történő itatása során a köztisztasági szabályokat be kell tartani.

 A közterületek filmforgatási célú használata

 18/B. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmforgatási célú közterület-használat vonatkozásában a rendelet szabályait az Mktv. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

 (2) A filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja, valamint jóváhagyja a hatósági szerződést.

 (3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú és az önkormányzat megbízásából vagy önkormányzati támogatással Hévízről szóló filmalkotások és reklámfilmek.

 (4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot. A közterület-használat naponta 7-22 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

 (5) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után három napon belül, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

 (6) E rendelet alkalmazásában kiemelt turisztikai terület: Kossuth Lajos utca- Ady Endre utca-, Széchenyi utca által határolt terület, Széchenyi utca teljes területe, valamint a Nagyparkoló tér területe.

Az utcai zenélésre vonatkozó szabályok

18/C. § (1) Az utcazenélés március 1. - szeptember 30., illetve december 1. - december 31. közötti időszakban engedélyezhető.

(2) Az utcazenélés 8:00 – 20:00 óra között valósulhat meg. Az utcazenélés tényleges helyszínét legalább 2 óránként meg kell változtatni úgy, hogy az egyes helyszínek között minimum 50 méter legyen.

(3) Kizárólag hangszeres élőzene engedélyezhető, hangosító berendezés használata nélkül.

A közterület-használati engedély visszavonása

 19.§ (1) A közterület-használati engedély a teljesítési határidőt tartalmazó felszólítást követően visszavonható attól az engedélyestől, aki:

 a) szennyezett, piszkos berendezésből árusít;

 b) a közterületen elhelyezett berendezés fenntartásáról nem gondoskodik;

 c) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, vagy a közlekedési rendeltetésű közterületen a közlekedést akadályozza;

 d) az engedélyben szereplő területet és környékét nem tartja rendben, vagy tisztán, ott göngyöleget, árut tárol;

 e) a közterület mobil árubemutató eszközök tárolására vonatkozó szabályokat megszegi, vagy nem az engedélyezett árubemutató eszközt használja;

 f) az engedélyezettől eltérő terméket árusít, illetve rak ki;

 g) a számára engedélyezett közterület használatát másnak átengedi;

 h) a közterület-használati díj tartozását nem fizette meg.

 (2)^[8] A közterület-használati engedély közérdekből, amennyiben a közterület, engedély szerinti használata a közterület rendeltetés szerinti használatát kizárja, akadályozza vagy ott folyó építési, felújítási munka, karbantartás végzését akadályozza határozott időre vagy véglegesen 8 napos végrehajtási határidővel visszavonható. A közterület-használati engedély felfüggesztése határozott időre azonnali végrehajtással akkor történhet, ha ott baleset és veszély elhárítási munka, karbantartás miatt szükséges

(3) A közterület-használati engedély visszavonható, amennyiben az a köznyugalom védelme érdekében történik. Ebben az esetben a befizetett közterület-használati díj arányos része visszajár.

(4) ^[9] A közterület-használati engedély köznyugalom védelme érdekből történő visszavonása esetén másik terület kijelölése iránti kérelem a visszavonásról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül terjeszthető elő

(5) A közterület-használati engedély köznyugalom védelme érdekből történő visszavonása esetén a terület kiürítésére, illetőleg az azon lévő építmény lebontására a Polgármester halasztást engedélyezhet.

A közterület-használat ellenőrzése

 20. § (1) A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a közterület-használati engedély meglétét a közterület-felügyelet a város közigazgatási területén folyamatosan ellenőrzi.

 (2) Jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat esetén a közterület-felügyelet a közterület használót a tevékenység azonnali felfüggesztésére, abbahagyására, szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén az előírások betartására és az engedélynek megfelelő állapot azonnali helyreállítására szólítja fel.

Átmeneti rendelkezések

22. §^[10]  A közterület-használati engedély adható időtartamának 7. § (1) bekezdés szerinti meghosszabbítása miatt a közterület-használó, az erről szóló kiértesítést követő 8 napon belül a megküldött formanyomtatványon kezdeményezheti engedélyének meghosszabbítását, ebben az esetben a hatályos engedéllyel rendelkező elsőbbséget élvez

Záró rendelkezések

23. § (1) A rendelet hatálybalépésének napja 2006. január 1.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 15/2005 (IV.27) rendelettel módosított a közterületek használatáról szóló 10/2005. (IV.1.) számú rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A megkötött közterület-használati szerződések a lejáratukig érvényben maradnak.

Vértes Árpád    sk.                                  dr. Tüske Róbert  sk.

                                            polgármester                                                   jegyző

1.  melléklet

A közterület-használati díj mértéke^[11]

2. melléklet a 28/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

A városban kialakított taxiállomások^[12]

Útvonal engedélyhez kötött Dottó járművek megállói

Útvonal engedélyhez kötött elektromos járművek megállói

„