Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013(IV.11.) önkormányzati rendelete

A településképi véleményezési eljárásról

Hatályos: 2013. 05. 01- 2017. 12. 31

Hévíz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában és a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet szabályait együtt kell alkalmazni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásaival (a továbbiakban: Vhr.).

2. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Hévíz város közigazgatási területén

a)      jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött- új építmény építésére, meglévő építmény, (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére- építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

b)     a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A településképi vélemény alapját a városi főépítész szakmai álláspontja képezi.

(3) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) eljárását és szakmai álláspontját.

(4) Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a (3) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész szakmai állásfoglalása helyettesíti.

(5) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet és a Tervtanács ügyrendje határozza meg.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a Vhr. 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a)      műszaki leírást,

b)     (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot

ba)    a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb)   a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c)      az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d)     metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e)      valamennyi homlokzatot,

f)      utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g)     látványtervet (szükség szerint) vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint a beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műszaki leírásban az eltérést indokolni kell.

4. § (1) A véleményezési eljárás során a Vhr. 21. § (3) bekezdésében foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)      figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat,

b)     a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)      a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)     megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)      nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d)     több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da)   biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db)   a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel

(3)    Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)      a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)     az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)      azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)     a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)      a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)     a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)      a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a)      a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)    korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)    korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)    megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad)   a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)     az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6)    Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.


5. § Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


                     dr. Tüske Róbert   sk.                                                   Papp Gábor   sk.

                                  jegyző                                                               polgármester