Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 55/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

A pénzbeli és természetbeni szocviális ellátásokról

Hatályos: 2014. 03. 28- 2015. 02. 27

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, az 50. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről s a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szociális hatáskör gyakorlása

1. § A Képviselő-testület a polgármesterre az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át:

a) aktív korúak ellátása;

b) méltányossági ápolási díj;

c) önkormányzati segély;

d) méltányossági önkormányzati segély;

e) születési támogatás;

d) méltányossági közgyógyellátás;

e) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés.

 

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet postai úton vagy személyesen a Hévízi Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) lehet illetékmentesen benyújtani az alábbiak szerint:

a) az aktív korúak ellátására, a méltányossági ápolási díjra, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon;

b) az önkormányzati segély esetében az e rendelet 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon.

3. § (1) A szociális ellátásra jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a Polgármesteri Hivatal köteles bekérni a Szt.-ben, Szvhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelemszámításnál irányadó időszakra a Szt. 10 § (2) – (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelmet igazoló iratokat.

(4) A jövedelmet
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a Zala Megyei Kormányhivatal Keszthelyi Járási Hivatalának Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonat,
e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,
f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,
g) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,
h) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatala határozata,
i) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
j) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat
k) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Kirendeltség igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
l) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata
(a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.
 
4. § (1) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal  nyilvántartásában fellelhetőek.
(2) A döntést a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján kell meghozni. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni, továbbá a kérelmező kötelezhető arra, hogy saját, valamint családja vagyoni viszonyairól e rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozaton nyilatkozzék.
(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a Polgármesteri Hivatal megszünteti vagy a polgármester a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
5. § Az ellátások kifizetése lakcímre utalással történik, külön kérelem esetén pénzintézetnél vezetett folyószámlára átutalással.

3. Aktív korúak ellátása

6. § Az Szt. 37.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az, aki kérelmezi a mentesítést és
a) a munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette; aki legalább 30%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs  hatóság komplex minősítése alapján a 70 %-os mértéket nem haladja meg;
b) egyidejűleg 3 hónapnál nem régebbi pszichiátriai; addiktológiai  vagy onkológiai szakorvosi véleménnyel (a továbbiakban együtt: szakorvosi igazolás) igazolja, hogy  gyógykezelésben részesül,
c) a jogosultság fennállását a (3) bekezdés a) pontja esetében a Szvhr. 7. § (3) bekezdés a) pontja szerint, a (3) bekezdés b) pontja esetében a jogosultságot megállapító, vagy felülvizsgáló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével a felülvizsgálat során igazolja.
7. § (1) A Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja, továbbá az e rendelet 6. § a) pontja szerinti személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyre jogosult személy), a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az Szt. 37/A. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján együttműködésre köteles, amelynek keretében:
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(2) Az Önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeiről a Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény Családsegítő s Gyermekjóléti Szolgálata útján gondoskodik.
(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni a Családsegítő Szolgálatot a nyilvántartásba vétel és az együttműködésre vonatkozó megállapodás megkötése érdekében.
(4) A Családsegítő Szolgálat ellenőrzi, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vetette-e magát. Amennyiben a segélyezett nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, a Családsegítő Szolgálat 5 napon belül írásban tájékoztatja erről a Polgármesteri Hivatalt, aki a jogosultságot megszünteti.
8. § A Családsegítő Szolgálat
a) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szolgálatnál történő megjelentéskor – nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a Szt. 37/A. § (2) bekezdés szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és havonta, személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programokban foglaltak betartását,
e) a határozathozataltól számított egy éven belül írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot,
f) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, valamint
g) jelzi a Polgármesteri Hivatalnak, ha a jogosult személy együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
 
9. § (1) A beilleszkedést segítő program egy közösen kidolgozott és egyénre szabott segítségnyújtás azzal a céllal, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy minél hamarabb visszatérhessen a munkaerő-piacra.
(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) rendszeres kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal,
b) részvétel
ba) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozáson, esetkezelésen,
bb) életmód formáló foglalkozáson,
bc) tanácsadáson,
bd) csoportos képességfejlesztésen,
be) munkavégzésre felkészítő programban, szakmai programban,
bf) az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben.
 
10. § (1) A Családsegítő Szolgálat felveszi a kapcsolatot, és folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, amelyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Tájékozódik a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről, a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, a munkaügyi kirendeltségek képzéseiről.
(2) A Családsegítő Szolgálat egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a program tartalmát,
b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelműen kitűnjön a kötelezettség teljesítésének vagy esetleges meghiúsulásának határideje.
 
11. § (1) A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha annak jogosultja az együttműködési kötelezettségét megszegi. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül ha
a) a segélyezett az ellátás megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kezdeményezi együttműködőként történő nyilvántartását, és
b) a beilleszkedést segítő programokról nem állapodik meg a Családsegítő Szolgálattal,
c) beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, vagy
d) a havonkénti személyes kapcsolattartási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Az aktív korú ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróható okból két éven belül ismételten megszegi, ide értve a 7. § (4) bekezdésében foglaltakat 2 éven belül benyújtott új kérelem esetén.
11. § (1) A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha annak jogosultja az együttműködési kötelezettségét megszegi. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül ha
a) a segélyezett az ellátás megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kezdeményezi együttműködőként történő nyilvántartását, és
b) a beilleszkedést segítő programokról nem állapodik meg a Családsegítő Szolgálattal,
c) beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, vagy
d) a havonkénti személyes kapcsolattartási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Az aktív korú ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróható okból két éven belül ismételten megszegi, ide értve a 7. § (4) bekezdésében foglaltakat 2 éven belül benyújtott új kérelem esetén.
 
12. § (1) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:
a) a lakás rendeltetésszerű használata,
b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása, kaszálás, gyommentesítés, fák, növények ápolása,
c) az ingatlan előtti műút (járda), járdánként használt szakasz hó- és síkosság mentesítése,
d) az ingatlanon belül a rendszeres rovar-és rágcsálóirtás, állattartási szabályok betartása,
e) az ingatlan előtti  járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének  a gondozása, tisztán tartása, szemét-és gyommentesítése,
f) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.
(2) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegésére vonatkozó eljárásra bejelentés vagy környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.
(3) A Polgármesteri Hivatal a felszólítás határidejének meghatározását, a köztisztasággal összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését a családgondozó bevonásával biztosítja.

4. Méltányossági ápolási díj

13. § (1) A kérelmező részére a polgármester méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) Az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %, egyedülálló esetén annak 180 % %-át nem haladja meg, feltéve, hogy az ápoló és családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

b) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

c) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,

d) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn feltéve, hogy az ápoló és családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell - figyelemmel e rendelet 6. §-ára -

a) e rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot,

b) az ápoló - e rendelet 3. melléklete szerinti - nyilatkozatát arról, hogy

ba) a kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

bb) az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,

bc) ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,

c) e rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

 

15. § (1) A méltányossági ápolási díj összege azonos az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával.

(2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

16. § A méltányossági ápolási díj jogosultság feltételeinek fennállását szükség szerint, az ápolási kötelezettség teljesítését a polgármester évente a Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény közreműködésével, környezettanulmány készíttetése során felülvizsgálja.

5. Önkormányzati segély

17. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 21. §-ban foglalt kivétellel -, aki rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 310 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 21. §-ban foglalt kivétellel – a rászorultsághoz igazodva nem lehet kevesebb, mint 5.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(5) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

18. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a 3. § (3) – (4) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 17. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

19. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg.


a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 310 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Szvhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a temetés költségének 25 %-a, maximum 50.000,- Ft.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

 

6. Méltányossági önkormányzati segély


20. § (1) A polgármester a 17. § - 19. §-ban szabályozott önkormányzati segélyt méltányosságból abban az esetben is megállapíthatja, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy az egyedül élő; egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át nem haladja meg, feltéve, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg hitelt érdemlően igazolja, hogy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) kérelmezővel együtt élő közeli hozzátartozó 12 hónapon belül bekövetkezett halála, illetve 6 hónap belül történt házasság felbontása miatt a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legalább 50%-kal csökkent,

b) kérelmező tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel, gondoz,

c) a kérelmező háztartásában életvitelszerűen élő, nagykorúvá vált gyermek, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül új lakcímet vagy tartózkodási helyet létesített,

d) 12 hónapon belül a kérelmező vagy házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa álláskeresővé vált és nem részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben,

e) a kérelmező vagy vele együtt élő házastársának, gyermekének betegsége, balesete miatt végzett ápolás, gondozás okán kérelmező 30 egymást követő napot meghaladóan táppénzt vesz igénybe,

f) kérelmezőt és családját elemi kár, katasztrófa, vis maior helyzet sújtotta és az eset összes körülményét mérlegelve az ellátás hiánya a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné.

g) a kérelmező, vagy vele együtt élő családja által lakott ingatlan felhalmozott közüzemi költségeinek rendezése, a téli fűtés biztosítása a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása az a) pont esetében a halotti anyakönyvi kivonat, illetve a házasság felbontását megállapító bírósági végzés és a jövedelemigazolások; a b) pont esetében a magasabb összegű családi pótlékban vagy a fogyatékossági támogatásban vagy a gondozott személy után nyújtott ápolási díjban való részesülésről szóló igazolás; a c) pont esetében az új lakcímet igazoló lakcímkártya; a d) pont esetében az álláskeresési járadék folyósításáról szóló szelvény és az álláskeresőként történő nyilvántartásban állásról szóló Munkaügyi Kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvány; az e) pont esetében a kórházi kezelési zárójelentés és a kérelmező nyilatkozata a munkavégzési kötelezettség teljesítésének akadályozásáról, a táppénz igénybevételének igazolása; az f) pont esetében az elemi kár felméréséről szóló biztosítási jegyzőkönyv vagy a kárfelmérést végző szerv hivatalos szakvéleményének benyújtásával; a g) pont esetében a kérelmező vagy a vele együtt élő családtagja részére a közüzemi szolgáltató által ügyfél azonosítóval ellátott közüzemi számla bemutatásával igazolható.

(3) Méltányosság kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.

(4) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladhatja meg.


7. Születési támogatás

21. § (1) A polgármester egyösszegű, pénzbeli születési támogatást (a továbbiakban: születési támogatás) nyújt a szülőnek gyermeke születését követően az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a szülő a gyermeke születését megelőzően Hévíz Város közigazgatási területén legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

b) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) A születési támogatás kérelemhez csatolni kell:

a) a szülő lakcímének igazolására vonatkozóan a lakcímkártyát,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot és az azt alátámasztó, jövedelmet igazoló okiratokat.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani. E határnapon túl benyújtott kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(4) A születési támogatás összege 50.000,- Ft.

(5) Ikerszülés esetén a születési támogatás gyermekenként kerül megállapításra.

8. Köztemetés

22. § Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

9. Méltányossági közgyógyellátás

23. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az, aki szociálisan rászorult és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyító ellátási költséget és jövedelemhatárt kell érteni, amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a Szt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 %-át, egyedül élő esetén a 310 %-át.

(3) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása során a Szvhr. 35-48. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

 

10. Záró rendelkezések

24. § (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 7/2007. (III. 28.) rendelet 2. § (2) bekezdés a), b), c) pontja, a 4. §-a, 5. §-a, 6. §-a, 7. §-a, 9. § (2) bekezdése, 10. §-a, 11. §-a, 12. §-a és az azt megelőző alcím, 13. §-a és az azt megelőző alcím, 14. §-a, 15. §-a és az azt megelőző alcím, 16. §-a. 17. §-a, 18. §-a és az azt megelőző alcím, 19. §-a és az azt megelőző alcím, 20. §-a és az azt megelőző alcím.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a szociális ellátásokról szóló 7/2007. (III. 28.) rendelet módosításáról szóló 3/2009. (II. 25.), 12/2009. (IV. 1.), 18/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendeletek.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásról szóló 12/2002. (VII. 31.) rendelet módosításáról szóló 21/2005. (XI. 30.) önkormányzati rendelet.

(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekek pénzbeli, természetbeni ellátásáról és a személyes gondoskodásról szóló 23/2005. (X. 26.) rendelet 3.-a, 4. §-a, 5. §-a, 6. §-a, és azt megelőző alcím, a 9. § és az azt megelőző alcím, a 12. § és az azt megelőző alcím.

(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a gyermekek pénzbeli, természetbeni ellátásáról és a személyes gondoskodásról szóló 23/2005. (X. 26.) rendelet módosításáról szóló 34/2005. (XII. 14.), 3/2006. (II. 1.), 3/2008. (I. 30.), 25/2009. (IX. 16.) önkormányzati rendeletek.

(7) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 11/1998. (III. 31.) rendelet módosításáról szóló 23/2004. (VI. 30.) és a 34/2004. (IX. 1.) önkormányzati rendeletek.