Hévíz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában, 34. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdés d) pontjában, 47. § (2) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. §-ában, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. §-ában, 57. §-ában, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 14. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében és 10/A. § (3) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

HÉVÍZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: Hévíz, Kossuth Lajos utca 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Hévíz város közigazgatási területe.

(6)  A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Hévízi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), Hévíz Kossuth Lajos utca 1.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja www.heviz.hu; és a www.onkormanyzat.heviz.hu

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(2) Az önkormányzat mutatószámait az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei

3. § (1) Hévíz város címere: kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó, kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griff madár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt vörös tündérrózsa. A címer ábrázolható a talpát övező, egymást keresztező, kettő arany színű égerfa ággal is.

(2) Hévíz város zászlója: a zászlólap - arányában zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap - 8:10 arányú vágással egy felső ezüst és egy alsó kék mezőre osztott, rajta a vágás vonalában, mint tengelyen foglal helyet az önkormányzat címere, amely felett a város nevét feltüntető felirat olvasható, fekete betűkkel. A kék mezőben a címer kerek talpát egymást keresztező kettő arany színű égerfa ága övezi. A zászlólap vége anyagából rojtozott.

(3) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyarország címerével”

5. § A „Város Napja” minden év május 1-je, Hévíz várossá nyilvánításának évfordulója. A Város Napján az Önkormányzat minden évben ünnepségeket szervez.

3. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. 

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait az 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) - a továbbiakban Társulás - célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a Társulás célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel megvalósuló települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét a Társulásra átruházza. Az önkormányzati közfeladat fentiek szerinti átruházása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló már meglévő helyi közszolgáltatási szerződéseket azok hatálya alatt nem érinti.

(3) [1] A Képviselő-testülettől a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza

II. FEJEZET

A képviselő-testület ÉS MŰKÖDÉSE

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, a munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a nem képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestertől,

c) a bizottságtól,

d) jegyzőtől, aljegyzőtől,

e) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról és azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját és napirendjét,

b) az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottságok megnevezését.

9. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit általában a hónap utolsó keddi napján 14-órai kezdettel tartja.

(2) A képviselő-testület július hónapban nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület ülését a Városháza - Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. szám alatt tartja.

(4) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 3. napon meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-testület felületén. Indokolt, sürgős esetben a meghívó és előterjesztések megküldése e-mailen történik.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés napján is megküldhető, ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(4) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(6) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét,

b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó javaslatot (napirend megjelölésével),

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,

e) a meghívottak megnevezését,

f) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(7) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

b) beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

c) személyi ügyek,

d) önkormányzati rendelet alkotások,

e) vagyoni ügyek,

f) egyéb döntést igénylő kérdések,

g) beszámolók,

h) tájékoztatók,

i) interpellációk, bejelentések, kérdések.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirendek megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését. A meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát és az ülés napirendjét.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülést a polgármesternek 15 napon belüli időpontra kell össze hívnia, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett javaslatának és indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a nem a képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestert,

b) az aljegyzőt,

c) polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) [1] a napirend által érintett Hévíz városi költségvetési szerv (intézmény) vezetőjét,

e) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívott meghívójában fel kell tűntetni, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három percig szólhatnak hozzá.

(4) [2] Az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor a képviselő-testület zárt ülést tart. Az érintettnek a zárt ülés tartására vonatkozó kérését a polgármesterhez kell eljuttatnia. Amennyiben az érintett kérése csak az ülés ideje alatt történik meg, akkor a képviselő-testület haladéktalanul szavaz a zárt ülés elrendeléséről.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak a sajtó képviselői a meghívó megküldésével.

(6) A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét a ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

5. Az előterjesztések

13. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(2) Előterjesztés tartalma szerint:

a) önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat,

b) képviselőtestületi döntést igénylő ügy,

c) beszámoló, tájékoztató.

(3) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztéskor is írásban kell benyújtani.

(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(7) A képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek tartalmi, formai követelményeit és a határozatok végrehajtásáról történő beszámolás rendjét az 5. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

d) a témakör szerint illetékes képviselő-testületi bizottság,

e) jegyző.

f) a polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok az intézmények, az alapítványok és más szervek vezetői,

  g) a polgármester által felkért személy.

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

 a)  a polgármester,

 b)  a képviselő-testület tagjainak legalább egyharmada,

 c)  a képviselő-testület bizottsága,

 d) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

 e) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot, és az előterjesztő aláírását.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervébe felveszi-e.

(6) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

6. A nyilvánosság biztosítása 

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 3 nappal az ülés előtt a Városi Televízió képújságja útján és a meghívónak az önkormányzat honlapján való közzétételével értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.onkormanyzat.heviz.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak. Az ülésekről a Városi Televízió - közszolgálati feladataiból adódó szabályok szerint - tudósítja és tájékoztatja a város lakosságát.

7. Önszerveződő közösségek

17. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület Hévíz város fejlesztése, a város funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a városban működő civil szervezetek, pártok vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

(5) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

8. A közmeghallgatás

18. § (1) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell értesíteni.

(2)A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás kezdetekor a polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) Közmeghallgatás esetén a választópolgár számára a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kérdés azonnal nem válaszolható meg, arra 30 napon belül írásban választ kell adni. Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

9. Várospolitikai fórum

19. § (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

(2) Várospolitikai fórum szervezhető a város önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a Városi Televízió képújságja útján és a meghívónak az önkormányzat honlapján való közzétételével a rendezvény előtt legalább 5 nappal kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

(5) A fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(6) A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

10. A képviselő-testületi ülés vezetése

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti.  Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha a szavazópultja bekapcsolt állapotban van, vagy az ülésteremben tartózkodik. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(6) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

21. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

  a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

  b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,

  c) napirendi javaslat előterjesztése,

  d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,

  e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik,

  f) az ülés rendjének biztosítása,

  g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,

  h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,

  i) szavaztatás,

  j) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti.

(4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester javaslatára a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

22.  § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indoklása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(2) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában három perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb három perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

23. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület - a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt - a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat szövegének pontos meghatározásával – kell megfogalmazni. 

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

24. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti,  ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, zavaró magatartást tanúsít,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos esetben - a képviselő kivételével - a helyiség elhagyására kötelezi. Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

12. A döntéshozatali eljárás

25.  § Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

26. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

  a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,,

  b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

  c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel - a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

       a) a polgármester,

       b) a képviselő-testület bizottsága,

       c) a képviselő-testület tagja,

       d) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

        e) a jegyző,

        f) az előterjesztő terjeszthet elő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

28. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazógép használatával, illetve név szerinti szavazással történik.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

  a) a polgármester indítványára,

  b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

  c) ha azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele írásban kéri.

(2) Bármely képviselő indítványt tehet név szerinti szavazásra. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

30. § (1) Titkos szavazásra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást az Pénzügyi és Turisztikai Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát a döntés képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében is fel kell tűntetni, utalva titkos szavazásra.

31. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület tagjai igennel vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik. Ha a képviselő a szavazásban nem vesz részt, a szavazópultját még a szavazás megkezdése előtt köteles kikapcsolni.

(3) A képviselő a döntéshozatalból a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben kizárható.

13. Önkormányzati rendeletalkotás

32. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.

(3) Rendelettervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet vitájának lezárását megelőzően. Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(5) A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelettervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják. Minden rendelettervezetet a képviselő-testületnek történő benyújtás előtt a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság véleményez.

(7) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

33. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

„(2) [1] Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jel,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét tartalmazza.

(3) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatal, Hévíz Kossuth Lajos utca 1. szám alatti földszinti hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet 3 hónapig kifüggesztve kell tartani.

A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(5) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak, a nem képviselő-testületi tag alpolgármesternek, a Zala Megyei Kormányhivatalnak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati szerv, intézmény vezetőjének.

14. A Képviselő-testület határozata

 34. § (1) [1] A képviselő-testület határozata:

  a) normatív határozat,

  b) határozat.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) [2] A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá a határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben:

a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete,

b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a „határozata” kifejezést és

g) a normatív határozat címét

foglalja magában.

(4) [3] A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

  a) a napirend elfogadásáról,

  b) az ügyrendi kérdésről,

  c) a hozzászólási jog biztosításáról,

  d) a határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról,

  e) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el.

(5) A normatív határozatok kihirdetése a polgármesteri hivatal, Hévíz Kossuth Lajos utca 1. szám alatti, földszinti hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az ülést követő 15. napon belül 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik a képviselő-testület határozatának az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

15. Népszavazás, népi kezdeményezés

35. § (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárásrendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(3) A népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

16. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

36. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3)A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

17. Interpelláció, kérdés, bejelentés

37. § (1) A képviselő-testület tagja és a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

38.  § (1) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább három nappal megkapta.

(2) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb tizenöt napon belül kell írásban érdemi választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) Az interpellációra adott szóbeli, illetőleg írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

39. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

40. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről a polgármester a képviselő-testület soron következő ülését tájékoztatást ad.

III. FEJEZET

A települési képviselŐ

18. A képviselő tiszteletdíja

41. § (1) A képviselőt megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg. A képviselő havi bruttó tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap 2,2 szeres szorzata (a továbbiakban: alapdíj).

(2) A bizottság elnökének tiszteletdíja - több tisztség esetén is - az alapdíj 190 %-a.

(3) A bizottság képviselő tagjának tiszteletdíja - több tisztség esetén is - az alapdíj 145 %-a. A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja, az alapdíj 45 %-a.

(4) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagja e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult.

(5) A képviselő-testületi munkában, a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselő-testületi ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(6) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a képviselő-testülethez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(7) A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik minden hónap tizedikéig.

19. A települési képviselő jogai

42. § (1) A polgármesteri hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3) A települési képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a polgármesteri hivatal biztosítja.

(4) A polgármesteri hivatal gondoskodik a képviselő munkájához szükséges informatikai eszközökről. A képviselő a polgármesteri hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával igénybe veheti.

(5) A képviselő igénybe veheti a polgármesteri hivatal mobiltelefon flotta előfizetését.

(6) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(7) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

20. A települési képviselő kötelességei

43. § (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni

(2) Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testületi ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(4) Köteles a tudomására jutott állami és hivatali, üzleti titkot megőrizni.

(5) Köteles a közmeghallgatáson, a képviselő-testület által szervezett várospolitikai fórumon részt venni.

(6) A települési képviselő köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

44. § A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1 - jétől számított 30 napon belül köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a jegyzőnél a Pénzügyi és Turisztikai Bizottsághoz címezve.

21. A kizárás

45. § A képviselő-testület döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

IV. fejezet

Társulások

46. § (1) A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 6. melléklet tartalmazza.

47. § A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat. 

V. fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, a hivatal

22. A polgármester

48. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester pecsétje kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Polgármestere” felirattal, középen a Magyarország címerével.

(3)  A polgármestert távollétében a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester helyettesíti.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására a korelnök képviselő jogosult.

(5) A polgármester minden hónap első csütörtöki napján 13 - 17 óráig tart fogadónapot.

49. § (1) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg, melyeket a polgármesteri hivatal közreműködésével lát el.

(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

50. § Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,

b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.

51. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

23. Az alpolgármester

52. § (1)  A képviselő-testület két alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület tagjai sorából egy foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3)  A képviselő-testület egy alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választ.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai szerint. Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester minden hónap első csütörtöki napján 13 - 17 óráig tart fogadónapot.

24. A jegyző

53. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a)előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok ülései jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről.

(2) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző feladatának ellátásában polgármesteri hivatal közreműködik.

(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a)kezdeményezheti a rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését,

b)elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c)gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

(4) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

25. Az aljegyző

54. § (1) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyző javaslatára az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző feladatkörét a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Polgármesteri Kabinetvezető, mint osztályvezető helyettesíti.

26. A polgármesteri hivatal

55. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Hévízi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja és a jegyző vezeti.

(4) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak.

VI. fejezet

A bizottságok

27. A Képviselő-testület bizottságai

56. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

VI. fejezet

A bizottságok

27. A Képviselő-testület bizottságai

56. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

57. § (1) A képviselő-testület három bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok elnevezése és létszáma:

  a) Közoktatási, Szociális és Sport Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 képviselő-testületi tag és 2 nem képviselő-testületi tag,

  b) Pénzügyi és Turisztikai Bizottság létszáma: 7 fő, 4 képviselő-testületi tag és 3 nem képviselő-testületi tag,

  c) Városfejlesztési, Természet- és Környezetvédelmi Bizottság létszáma: 5 fő, 3 képviselő-testületi tag és 2 nem képviselő-testületi tag.

(3) A bizottság képviselő-testületi tagjainak és nem képviselő-testületi tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájában azonosak.

(4) A bizottságok munkájuk segítésére szakértőt kérhetnek fel.

(5) A bizottságok munkájának ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal biztosítja.

(6) A bizottság munkájához a polgármesteri hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

58. § (1) A képviselő-testület - esetenként - az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.   

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet. A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

59. § (1) A képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A munkacsoportnak elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

60. § (1) A bizottsági tagság megszűnik:

  a) a bizottsági tag lemondásával,

  b) a bizottsági tag képviselő-testület általi visszahívásával,

  c) a bizottság megszűnésével,

  d) a bizottsági tag halálával.

(2) A bizottsági elnök, vagy a bizottsági tag visszahívását bármely képviselő a visszahívás okának megjelölésével írásban kezdeményezheti. A visszahívás ügyében a képviselő-testület dönt. A visszahívásra vonatkozó indítványt a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság terjeszti elő.

61. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

  a) kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

  b) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

  c) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

  d) állást foglal a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről,

  e) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A képviselő-testület a 7. mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(3) Indokolt - elsősorban sürgős esetben - a polgármester bizottsági állsáfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását az előterjesztéshez kell csatolni. Sürgős esetben a képviselő-testület ülésén az szóban is ismertethető.

(5) A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal beszámolnak.

(6) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

62. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke a polgármesteri hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottságok döntéseikről 5 napon belül írásban tájékoztatják a polgármestert.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyvek egy példányát a polgármesteri hivatalban kell őrizni.

(4) A bizottság elnökét az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

63. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

  a) a képviselő-testület kezdeményezésére,

  b) a polgármester,

  c) az alpolgármester, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester indítványára,

  d) a bizottsági tagok legalább felének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára,

  e) a jegyző indítványára.

(3) A bizottság elnöke a az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőző 3 nappal ki kell küldeni a bizottság tagjainak. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-bizottság felületén. Indokolt, sürgős esetben a meghívó és előterjesztések megküldése e-mailen történik. Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestereket a jegyzőt, aljegyzőt. Az ülésre a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személy is meghívható. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület nem bizottsági tag tagjait tájékoztatni kell. A Polgármesteri Hivatal osztályvezetői tanácskozási joggal vesznek részt, a szakterületük szerint illetékes bizottság ülésén.

(6) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülést az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

(7) A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembe vételével maguk állapítják meg.

64. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. Döntéseiket külön-külön hozzák.

(3) [1]

VII. Fejezet

 Záró rendelkezések

28. Hatályba léptető rendelkezések

65. § (1) A rendelet a 2013. május 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Az önkormányzat mutatószámai

PIR törzsszám: 734378

Megye kód: 20

Pénzügyi körzetszáma: 0102

Alaptevékenységi szakágazat: 841105

Neve: Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

KSH területi számjel: 2003814

Adóigazgatási száma: 15734374-2-20

KSH szám: 15734374-8411-321-20

Költségvetési bankszámlaszám: 11749039-15432429 (pénzforgalmi bankszámla)

Építményadó beszedési szla 11749039-15432429-02440000

HU47 1174 9039 1543 2429 0244 0000

Tartózkodási idő utáni idegenforg. adó 11749039-15432429-0309000

HU63 1174 9039 1543 2429 0309 0000

Eljárási illeték számla 11749039-15432429-03470000

HU44 1174 9039 1543 2429 0347 0000

Iparűzési adó beszedési számla 11749039-15432429-03540000

HU89 1174 9039 1543 2429 0354 0000

Bírság beszedési számla 11749039-15432429-03610000

HU37 1174 9039 1543 2429 0361 0000

Késedelmi pótlék beszedési számla 11749039-15432429-03780000

HU77 1174 9039 1543 2429 0378 0000

Talajterhelési díj beszedési számla 11749039-15432429-03920000

HU70 1174 9039 1543 2429 0392 0000

Idegen bevételek elszámolási szla 11749039-15432429-04400000

HU46 1174 9039 1543 2429 0440 0000

Környezetvédelmi alap szla 11749039-15432429-04640000

HU34 1174 9039 1543 2429 0464 0000

Állami hozzájárulások számla 11749039-15432429-05120000

HU10 1174 9039 1543 2429 0512 0000

Letéti számla 11749039-15432429-06530000

HU85 1174 9039 1543 2429 0653 0000

Egyéb bevételek beszedési számla 11749039-15432429-08800000

HU20 1174 9039 1543 2429 0880 0000

Gépjárműadó beszedési számla 11749039-15432429-08970000

HU60 1174 9039 1543 2429 0897 0000

Várakozóhely építési alap számla 11749039-15432429-10010000

HU08 1174 9039 1543 2429 1001 0000

Akadálymentesítés beruházási számla 11749039-15432429-10030008

HU82 1174 9039 1543 2429 1003 0008

PH szervezetfejlesztése elsz.számla 11749039-15432429-10040007

HU60 1174 9039 1543 2429 1004 0007

Kompetencia alapú oktatás elsz.szla 11749039-15432429-10050006

HU38 1174 9039 1543 2429 1005 0006

Kerékpárút fejlesztés Hévízen és Alsópáhokon elsz.számla 11749039-15432429-10060005

HU16 1174 9039 1543 2429 1006 0005

Hévíz Önk.Bölcsőde Építési Számla 11749039-15432429-10070004

HU91 1174 9039 1543 2429 1007 0004

Lakásépítési alap számla 11749039-24953270

HU72 1174 9039 2495 3270 0000 0000

Az Önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkciók szerint.

            Megnevezés                                                                       kormányzati funkció           

Víztermelés, -kezelés, -ellátás                                                     063020                       

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése                                 052020                       

            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett)

            begyűjtése, szállítása átrakása                                                    051030                       

            Lakóépület építése                                                                       061020

            Szennyvízcsatorna építése, fenntartása,

            üzemeltetése                                                                                052080

            Vízellátással kapcsolatos közmű építése,

            fenntartása, üzemeltetése                                                           063080

            Út, autópálya építése                                                                    045120                       

            Városi és elővárosi közúti személyszállítás                                045140                       

            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása                   045160                       

            Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása                                 045170                       

            Könyvkiadás                                                                                  083020                       

            Egyéb kiadói tevékenység                                                            083030                       

            Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése             106010

            Állat-egészségügy                                                                        042180                       

            Más szerv részére végzett pénzügyi-

            gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások                     013360                       

                 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok

jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége                          011130                       

            Országgyűlési, önkormányzati és európai

            parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 016010                    

            Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek 016020                     

            Állampolgársági ügyek                                                                   016030                      

            Adó-, vám- és igazgatás                                                                011220                    

            Az önkormányzati vagyonnal való

            gazdálkodással kapcsolatos feladatok                                          013350                    

            Hulladékgazdálkodás igazgatása                                                051010

            Szennyvízgazdálkodás igazgatása                                             052010

            Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása                   053010

            Természet- és tájvédelem igazgatása és támogatása               054010

            Építésügy igazgatása                                                                   044310                            Turizmus igazgatása és támogatása                                                                                         047310

            Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek                                032020                       

            Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi és

            területi igazgatása                                                                         032010                    

            Polgári honvédelem ágazati feladatai,a lakosság felkészítése   022010                            Ár és belvízvédelemmel összefüggő tevékenység                                           047410                       

            Közterület rendjének fenntartása                                                 031030                            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások                                             066020                       

            Közvilágítás                                                                                 064010    

              Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények                       016080    

            Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai                                   091110                       

            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai                             091140                       

            Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű

            nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon    091211                       

            Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók

            nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok      091220

            Háziorvosi alapellátás                                                                   072111                           Háziorvosi ügyeleti ellátás                                                                                072112        

            Fogorvosi alapellátás                                                                    072311                      

            Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása           102021   

            Gyermekek napközbeni ellátása                                                 104030    

            Házi segítségnyújtás                                                                   107052                Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás                                                                                        107053    

            Családsegítés                                                                              107054

            Gyermekjóléti szolgáltatások                                                        104042   

            Szociális étkeztetés                                                                     107051  

            Idősek, demens betegek nappali ellátása                                    102030

            Rövid  időtartamú közfoglalkoztatás                                             041231              

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás                             041232

            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása                                    041232              

            Történelmi hely, építmény egyéb látványosság

            működtetése és megóvása                                                          082070              

Közművelődés - közösségi és társadalmi

részvétel fejlesztése                                                                     082091

Közművelődés - hagyományos közösségi

kulturális értékek gondozása                                                        082092

Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás,

amatőr művészetek                                                                      082093

            Könyvtári szolgáltatások                                                               082044                           Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése                        081030                  

            Iskolai, diáksport-tevékenység és –támogatása                           081043                    

4. melléklet

A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

5. melléklet

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmi és formai követelményeiről, a határozatok végrehajtásának és végrehajtásáról történő beszámolás rendjének szabályozásáról.

I.

Az előterjesztések összeállítása, tartalmi és formai követelményei

1. Előterjesztések írásban vagy - SZMSZ-ben rögzített esetben- szóban kerülhetnek a képviselő-testület, illetve bizottságai elé. A képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a bizottsági előterjesztésekre is.

2. Az előterjesztés lehet:

a) önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat,

b) képviselő-testületi (bizottsági) döntést igénylő ügy,

c) beszámoló, tájékoztató.

3. Az előterjesztés 1-5. részből állhat:

1. RÉSZ: A tárgy és tényállás ismertetése.

2. RÉSZ: Döntési javaslat (A határozati javaslat / önkormányzati rendelet-tervezet.)

3. RÉSZ: Bizottsági állásfoglalás.

4. RÉSZ Mellékletek.

5. RÉSZ Felülvizsgálatok –egyeztetések.

4. Az előterjesztések elkészítésének határidejét, a polgármester vagy a jegyző határozza meg. Az előterjesztést a megszabott határidőre úgy kell elkészíteni, hogy annak szakmai megfelelőségét, törvényességi vizsgálatát a szükséges idő, rendelkezésre állásával el lehessen végezni. Az előterjesztések polgármesteri hivatali előkészítésének, egyeztetésének itt nem rögzített rendjét a jegyző szabályozza.

5. Az előterjesztéseket e szabályzat betartásával kell elkészíteni. Az előterjesztés első lapja a borítólap, majd azt az 1-5. pontig terjedő előterjesztés részek követik.

6. Az egységes arculat érdekében az önkormányzat arculati kézikönyvének rendelkezései szerint kell az előterjesztéseken a fejlécet alkalmazni, és az előterjesztést a következő leírási formátum betartásával kell elkészíteni:

a) betűtípus: Arial 10-12

b) sortávolság: 1 sortávolság

c) jobb és bal margó rendezésével (sorkizárás)

d) a római számmal jelölt fejezeteket 11 betűnagysággal és csupa nagybetűvel és félkövér betűvel kell jelölni,

e) az arab számmal jelölt címeket 12 betűnagysággal és félkövér betűvel kell jelölni.

7.Az előterjesztés előlapjának formai és tartalmi követelményeit külön intézkedés határozza meg.

8. Az előterjesztés tagolása

1. RÉSZ: Tárgy és tényállás ismertetése

1. A korábbi döntés végrehajtásának értékelése, a tárgy és tényállás pontos megjelölése, utalás a tárgyra vonatkozó fontosabb jogszabályokra, a téma szakmai elemzése (a téma gazdasági-, társadalmi összefüggései), az önkormányzati rendelet-tervezet részletes indokolása, a jogszabály-alkotási eljárás szerinti vizsgálatok bemutatása. Az előkészítés során felmerült viták, ellentétes vélemények. Amennyiben az előterjesztésben valamely kérdés megoldására több lehetőség merülhet fel, alternatív döntési javaslatot kell készíteni, azok részletes bemutatásával, azok előnyeivel, hátrányaival, várható hatásaival. Hivatkozás a megfelelő helyeken, az előterjesztés besorszámozott mellékleteire.

2. A döntési javaslat költségvetési és vagyongazdálkodási vonzata.

3. Az előírt egyeztetések megtörténte, annak eredményének bemutatásával.

4. A bizottsági véleményezés SZMSZ szerinti mellőzése.

2. RÉSZ: Döntési javaslat (A határozati javaslat / önkormányzati rendelet-tervezet)

1. Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. A tájékoztatóhoz, a jelentéshez csak tudomásul vételről kell készíteni. A megszövegezésnél törekedni kell a jó áttekinthetőségre, tömörségre és a végrehajthatóságra. A határozat egyes pontjainak tagolása mindig arab számmal azon belül az egyes pontok megjelölése az abc kisbetűivel történik, pl.: a.). Az egyes alternatívák megjelölése az abc nagybetűivel a következők szerint: (pl.: A. javaslat). A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a határozat végrehajtásáért felelős megnevezését (Felelős:) és a határozat végrehajtásának határidejét (Határidő:). Amennyiben a határozat egyes pontjaihoz mások a végrehajtásért felelősök vagy eltérőek a végrehajtási határidők, akkor ezeket a határozat minden pontja után külön fel kell tüntetni.

A határidőt mindig naptári napban kell megjelölni, úgy, hogy az ne essen munkaszüneti napra. A határozati javaslatot/önkormányzati rendelet-tervezetet tartalmazó lapon mindig fel kell tüntetni, hogy a döntési javaslat egyszerű vagy minősített többséget igényel.

2. A rendelet-tervezet tartalmi és formai feltételei a jogalkotásról, a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok állapítják meg.

3. RÉSZ: Bizottsági állásfoglalás 

Bizottsági vélemények

4. RÉSZ Mellékletek

Az előterjesztés mellékleteit az előterjesztésben hivatkozott sorrendben kell csatolni.

5. RÉSZ Felülvizsgálatok –egyeztetések

Felülvizsgálatok- egyeztetések

9. Egyéb rendelkezések:

9.1. Az intézmény, gazdasági társaság, civil szervezet, más szervezet beszámolójához a felügyeleti tevékenységben közreműködő polgármesteri hivatali belső szervezeti egység kiegészítő jelentést készít. Ebben: értékeli a beszámolót, az intézmény tevékenységét, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, döntési javaslatot készít.

9.2. A jogszabályokban, egyéb szabályzatokban előírt előzetes véleményezési jog biztosításáért az előterjesztés készítője a felelős.

9.3. Közigazgatási hatósági ügyekben előterjesztett határozati javaslatban a Ket. szabályait kell alkalmazni.

9.4. A végrehajtásért felelős megjelölésénél biztosítani kell, hogy a határozat (határozati pont) címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen, több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő szerv vagy személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.

9.5. Az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell minden olyan előterjesztés illetve határozati javaslat esetében is, amelyet önkormányzati intézmény és nem önkormányzati szerv terjeszt a képviselő-testület elé. Ekkor a szabályzatban foglaltak érvényesítése az előkészítésért felelős személy feladata.

9.6. Az előterjesztések szolgáltatása a képviselő-testületi tagok, nem képviselő-testületi tag alpolgármesterek, vagy bizottsági tagok, a Polgármesteri Hivatalból meghívottak, egyéb előterjesztéssel meghívottak részére, elektronikus dokumentumban történik.

9.7. Az előterjesztés kiadmányozott példányát az ügyiratban kell elhelyezni.

II.

A határozatok végrehajtása és beszámolás a végrehajtásról

1. Az önkormányzati határozatok végrehajtását - határidőtől függetlenül - haladéktalanul meg kell kezdeni.

2. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles erről a jegyzőt tájékoztatni.

3. Képviselő-testület határozatairól, polgármesteri hivatal határidőt tartalmazó nyilvántartást vezet.

4. A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a végrehajtásáért felelős polgármesteri hivatali belső szervezeti egység, a határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésre jelentést készít. A jelentés tartalmazza a döntés számát, az egyes a pontokba fogalmazott döntéseket, azokhoz szerkesztve azok végrehajtásáról történő jelentést.

5. A jelentésnek tartalmaznia kell: a végrehajtás eredményét, annak hatását, a végrehajtás esetleges elmaradásának okait, mulasztás esetén a felelős szervet vagy személyt, a tett intézkedéseket, a végrehajtás során felmerült további intézkedésekre, határidő-módosításra, indokolt esetben a határozat hatályon kívül helyezésére.

6. melléklet

A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások

7.  melléklet [1]

A képviselő-testület bizottságainak véleményezési és döntés előkésztési feladatai