Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete
A települési támogatásról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 03. 30Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete
A települési támogatásról
Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 115. § (4) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjában, a 134/E. §-a, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDLEKZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy Hévíz Város Önkormányzat közigazgatási területén élők szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint ha e rendelet másként nem rendelkezik:
a) az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Hévízen tartózkodó:
aa) magyar állampolgárokra,
ab) bevándoroltakra és telepedettekre,
ac) hontalanokra,
ad) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;
b) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre;
c) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
3. § Hévíz Város Önkormányzat a következő szociális alapú települési támogatásokat biztosítja:
a) rendkívüli települési támogatás;
b) települési támogatások:
ba) lakhatási támogatás;
bb) ápolási támogatás;
bc) gyógyszertámogatás;
bd) születési támogatás;
be) méltányossági települési támogatás,
c) köztemetés.
3. A szociális hatáskör gyakorlása
4. § (1) A rendelet 3. §-ában foglalt ügyekben az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezési ügyekben, továbbá a rendelet 8. §-ában foglalt méltányossági ügyben Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete jár el.
4. Eljárási rendelkezések
5. § (1) A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet postai úton vagy személyesen a Hévízi Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) lehet illetékmentesen benyújtani az alábbiak szerint:
(2) A támogatásokhoz a kérelmet az e rendelet 1–6. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
6. § (1) A szociális ellátásra jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a Polgármesteri Hivatal köteles bekérni a Szt.-ben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormány rendeletben – a továbbiakban: Szvhr. -, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.
(2) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelemszámításnál irányadó időszakra a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelmet igazoló iratokat.
(4) A jövedelmet
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi hatóság megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolás), bankszámlakivonat,
e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,
f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény, vagy bankszámlakivonat, vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,
g) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,
h) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatala határozata,
i) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
j) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat,
k) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a munkaügyi hatóság igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
l) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata
(a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.
7. § (1) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetőek.
(2) A döntést a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján kell meghozni. A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata is, környezettanulmánya is felhasználható. A kérelmező kötelezhető arra, hogy saját, valamint családja vagyoni viszonyairól e rendelet 6. melléklete szerinti vagyonnyilatkozaton nyilatkozzék.
(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
8. § Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a képviselő-testület méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti, vagy
c) késedelmi kamat nélküli részletfizetést engedélyezhet.
9. § Az ellátások kifizetése elsősorban lakcímre utalással vagy pénzintézetnél vezetett folyószámlára átutalással, a megelőzőek hiányában pénztári kifizetéssel történik.
10. § A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat 5 napon belül kell folyósítani.
11. § A rendszeres támogatás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.
12. § Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak, kérdések vonatkozásában a magasabb rendű szociális jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
5. Rendkívüli települési támogatás
13. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 310 %-át nem haladja meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege a rászorultsághoz igazodva nem lehet kevesebb, mint 5.000 forint, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át.
(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára rendkívüli települési támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.
(5) A települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívható fel a jogosult.
14. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-át,
b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 310 %-át.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege a temetés költségének 25 %-a, legfeljebb 50.000 forint.
(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.
6. Lakhatási támogatás
15. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, szemétszállítási díjhoz, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.
(2) A lakhatási támogatás állapítható meg annak, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartás
a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
16. § (1) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.
(2) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság ha a háztartásban:
a) egy személy lakik 35 négyzetméter;
b) két személy lakik 45 négyzetméter;
c) három személy lakik 55 négyzetméter;
d) négy személy lakik 65 négyzetméter;
e) négy személynél több lakik, akkor a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5 négyzetméter, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(3) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(5) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani, a kérelem beadásának hónapjától.
17. § (1) A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításához a jogosultnak be kell tartania a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó előírásokat. A lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő, jogosult:
a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy darab szeméttároló edénnyel rendelkezik, és azt rendeltetésszerűen használja,
b) a lakáshoz tartozó udvart, kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
c) az ingatlan előtti járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területét gondozza, tisztán tartja, szemét és gyommentesíti,
d) gondoskodik az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől mentesítéséről,
e) az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartja,
f) az általa lakott lakást rendeltetésszerűen használata, valamint higiénikus állapotának biztosítása keretében gondoskodik: a lakás folyamatos tisztán tartásáról, takarításáról, a vizes helyiségek és illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.
(2) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem a 15. § szerinti okból elutasításra kerül, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszüntetésre kerül, ugyanazon lakásra vonatkozóan, a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás iránti kérelmet.
(3) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
18. § A lakhatási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,
b) jogosult kérelmére,
c) jogosult meghalt,
d) a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.
7. Ápolási támogatás
19. § A kérelmező részére ápolási támogatást állapítható meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) Az ápolást végző családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló esetén annak 180 %-át feltéve, hogy az ápoló és családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
b) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn feltéve, hogy az ápoló és családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
20. § (1) Ápolási támogatásra jogosult a hozzátartozó (a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 2. pont), ha állandó és tartós gondozásra szoruló tartósan beteg 18 év feletti, hévízi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is Hévízen lakó személy gondozását ápolását végzi.
(2) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(3) Az ápolási támogatás iránti kérelmet az e-rendelet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:
a) e rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot,
b) az ápoló - e rendelet 3. melléklete szerinti - nyilatkozatát arról, hogy
ba) a kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
bb) az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,
bc) ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,
c) e rendelet 6. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot
d) háziorvosi igazolás, szakvélemény Szvrh. 5. melléklet alapján
(4) Az ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85 %-a.
(5) Az ápolási támogatás összege független az ápoltak számától.
(6) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha
a) ápolási díjban részesül,
b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
ba) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
bb) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
bc) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
c) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
21. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(2) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(3) Az ápolási támogatás feltételeinek fennállását szükség szerint, az ápolási kötelezettség teljesítését évente a családsegítő szolgálat közreműködésével, környezettanulmány készíttetése során felülvizsgálja.
8. Gyógyszertámogatás
22. § (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak, aki szociálisan rászorult és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyító ellátási költséget és jövedelemhatárt kell érteni, amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-át, egyedül élő esetén a 310%-át.
(3) A gyógyszertámogatás egy évre állapítható meg. A jogosultság megszűnése esetében az adott támogatási félév utolsó napjával szűnik meg a támogatás folyósítása.
(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a rendelet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:
a) jövedelemigazolást;
b) gyógyszerköltség igazolást
23. § (1) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.
(2) Az igazolás tartalmazza a kérelmező:
a) természetes személy azonosító adatait;
b) lakóhelyét és tartózkodási helyét;
c) társadalombiztosítási azonosító jelét;
d) kérelmező részére szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megnevezését, havi mennyiségét, fogyasztói árát.
(3) Amennyiben a háziorvos, szakorvos illetve arra jogosult hatóság a gyógyszerek térítési díját nem igazolja, úgy azon díjak a http://www.oep.hu illetve gyógyászati segédeszköz esetén a http://sejk.oep.hu oldalról kerülnek megállapításra.
24. § (1) A jogosult háziorvosa által kiadott havi gyógyszerköltség és gyógyászati segédeszköz szükséglet igazolása alapján kerül az egyéni gyógyszerkeret megállapításra, amelynek összege évi 23.400 forinttól 45.000 forintig terjedhet.
(2) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz igazolást e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) A gyógyszertámogatás időarányosan két részletben kerül folyósításra a jogosultak részére.
(4) A gyógyszerkeret számítása során az éves egyéni gyógyszer és gyógyító eszköz keret összegéhez 6.000 forint eseti gyógyszer keretösszeget adunk majd, ennek a 30%-a adja a gyógyszertámogatás éves összegét.
25. § (1) Ha a gyógyszertámogatás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig:
a) a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és
b) a kérelmező jövedelme nem változott,
a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(2) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.
26. § Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha a kérelmező bejelentette, vagy a szociális hatáskört gyakorló tudomása alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.
9. Születési támogatás
27. § (1) Kérelmére egyösszegű, pénzbeli születési támogatásra (a továbbiakban: születési támogatás) jogosult a szülő gyermeke születését követően az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a szülő, a gyermeke születését megelőzően Hévíz város közigazgatási területén legalább 1 éve lakóhellyel rendelkezik,
b) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.
(2) A születési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a szülő lakóhelyének igazolását;
b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
c) a rendelet 1. melléklete szerinti kérelmet, jövedelemnyilatkozatot és az azt alátámasztó, jövedelmet igazoló okiratokat.
(3) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésének napjától számított 180 napon belül lehet benyújtani.
(4) A születési támogatás összege 50.000 forint.
(5) Ikerszülés esetén a születési támogatás gyermekenként kerül megállapításra.
10. Méltányossági települési támogatás
28. § (1) A települési támogatás méltányosságból is megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy az egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át nem haladja meg, feltéve, ha a kérelem benyújtását legfeljebb 60 nappal megelőzően az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) kérelmezővel együtt élő közeli hozzátartozó 12 hónapon belül bekövetkezett halála, illetve 6 hónap belül történt házasság felbontása miatt a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legalább 50%-kal csökkent,
b) kérelmező tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel, gondoz,
c) a kérelmező háztartásában életvitelszerűen élő, nagykorúvá vált gyermek, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül új lakcímet vagy tartózkodási helyet létesített,
d) 12 hónapon belül a kérelmező vagy házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa álláskeresővé vált és nem részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban,
e) a kérelmező vagy vele együtt élő házastársának, gyermekének betegsége, balesete miatt végzett ápolás, gondozás okán kérelmező 30 egymást követő napot meghaladóan táppénzt vesz igénybe,
f) kérelmezőt és családját elemi kár, katasztrófa, vis maior helyzet sújtotta és az eset összes körülményét mérlegelve az ellátás hiánya a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné.
g) a kérelmező, vagy vele együtt élő családja által lakott ingatlan felhalmozott közüzemi költségeinek rendezése, amennyiben a téli fűtés biztosítása a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné, vagy kiskorú gyermek lakhatása kerülne veszélybe.
(2) A jogosultsági feltétel igazolására a kérelemhez csatolandó:
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a halotti anyakönyvi kivonat, illetve a házasság felbontását megállapító bírósági végzés és a jövedelemigazolások;
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a magasabb összegű családi pótlékban vagy a fogyatékossági támogatásban vagy a gondozott személy után nyújtott ápolási díjban való részesülésről szóló igazolás;
c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcímet igazoló lakcímkártya;
d) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az álláskeresési járadék folyósításáról szóló szelvény és az álláskeresőként történő nyilvántartásban állásról szóló munkaügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány;
e) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a kórházi kezelést igazoló zárójelentés és a kérelmező nyilatkozata a munkavégzési kötelezettség teljesítésének akadályozásáról, a táppénz igénybevételének igazolása;
f) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben az elemi kár felméréséről szóló biztosítási jegyzőkönyv, vagy a kárfelmérést végző szerv hivatalos szakvéleményének benyújtásával igazolható.
g) az (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetben a felhalmozott közüzemi díjtartozás közműszolgáltató általi igazolása, vagy a kérelmező nyilatkozata tüzelő hiányáról.
(3) A méltányosság a kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.
(4) A méltányossági települési támogatás összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladhatja meg.
(5) A méltányossági települési támogatás megállapítása nem függ össze a települési támogatás megállapításával.
11. Köztemetés
29. § Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha
a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy
c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
12. Záró rendelkezések
30. § (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) 2015. március 1-jével meg kell szüntetetni a 2015. március 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díjra való jogosultságot.
(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án Szt. hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A folyamatban lévő ügyekre e rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 55/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet.
31. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.