Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 28. §-a szerint jogosult szervek és személyek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A Hévíz város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 41/2003. (XII. 22.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) D jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kedvező adottságú területen:

a) Talajmechanikai szakvélemény alapján beépíthető övezet.

b) Mélyített létesítmény (pince) korlátozás nélkül építhető.

c) Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást.”

1. Az Ör. 3. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Geotechnikai jelentés szükséges:

1. a négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
2. meredek, csúszásveszélyes területek beépítésekor,
3. az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén.”

1. Az Ör. a következő 4/A. §-al egészül ki:

„4/A. § (1) A földmunkával járó beruházások terezése és engedélyezése során érvényre kell juttatni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseit.

(2) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban építési engedéllyel épült épületek bővítése, átalakítása esetében a jelenlegi állapotot szerzett jogként kell elismerni. Azok az építési engedéllyel épített épületek, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat szintén szerzett jogként kell elismerni. Áttervezéskor ezen értékek nem léphetők át, lehetőleg közelíteni kell a ma hatályos jogszabályokban meghatározott értékek felé. Teljes bontás esetén a szerzett jog megszűnik. Teljes bontásnak minősül, ha az épület felszín feletti falfelületeinek legalább 75%-a bontásra kerül. Azokban a kialakult esetekben, amikor az építési hely mérete a telken szabályosan kialakított épület szélességénél, mélységénél kisebbre adódna, valamint magán-, és közérdeket, szomszédjogokat nem sért, akkor a kialakult állapot szerinti (meglévő épületekhez viszonyított) elő-, és hátsókert mérete megtartható, a telepítési távolságra vonatkozó országos előírások figyelembe vétele mellett.

(3) Az építés (telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

 (4)   Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. Az építési engedély kiadható abban az estben, ha az egyébként rendelkezésre álló közmű csak felbővítéssel (hálózatbővítéssel) tudja kiszolgálni a tervezett épület által igényelt mértéket és ennek megvalósíthatóságát az érintett közműkezelő nyilatkozatával igazolja. Ebből az estben a szükséges felbővítést (hálózatbővítést) a használatbavételi eljárás időpontjáig az építtetőnek ki kell építeni. A használatbavételi engedély csak az üzemelő közművekre való rákötés esetén adható ki.”

1. Az Ör. 5. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők, illetve helyezhetők el:

a) legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz-váróhelyiség vagy tető,

b) legfeljebb 4 m2 alapterületű, fa homlokzatú, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli pavilon. A pavilont a településképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával lehet elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.

c) telefonfülkék, valamint közműépítmények (szivattyúházak, trafóházak, telefon-alközpontok stb.) és köztárgyak helyezhetők el, az OTÉK 39. §-ának előírásai szerint,

d) hirdető (reklám) berendezés: Önkormányzat külön rendelete szerint.”

1. Az Ör. 7. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5.0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.”

1. Az Ör. 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Hévíz Város Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsot működtet. A tervtanács működését az építészeti-műszaki tervtanács működéséről szóló 57/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelet szabályozza.”

1. § Az Ör. 9. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a) Terepszint alatti építmény (az elő-, oldal- és hátsókert kivételével) bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Kivételes esetben, amikor a kialakult állapot és a meglévő terepszint lehetővé teszi, a közterületet nem zavaróan, terepszint alatti építmény az előkertben elhelyezhető.

b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK 25. §-ában rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

d) A város beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépíthető területének 10%-át.”

8. Az Ör. 10. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha a villamos energia, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és –tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés együttesen közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással történik.

9. Az Ör. 10. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületén új épület elhelyezése, ill. meglevő épület funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a villamos energia, az ivóvíz közüzemi, vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.”

10.  § Az Ör. 14. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 26. pontja szerint) F/L értéke.

az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,

a K jel a kialakult állapotra utal, ha az ahhoz való illeszkedés fontos vagy megengedhető.

Területhasználat intenzitás: az egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.”

1. Az Ör. 14. § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Szintterületi mutató: a telken az összes építményszint bruttó alapterületének és a telekterület hányadosa.

(8) Az irányadó szabályozási elemektől az építésügyi hatóság saját hatáskörében eltérhet.”

1. Az Ör. 17. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységre osztottak (a terület-felhasználási egységet, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza). A táblázatban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett állapotra értendők. Az új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik. (a K jel a kialakult állapotra utal).”

1. Az Ör. 19. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* Az övezetben a beépítettség az alábbi módon számítható:

300 m2-nél kisebb kialakult teleknél 60% - OTÉK alapján - ( 180 m2)

 300  m2-t meghaladó nagyságú kialakult telkek esetében

ba) 300  m2-ig 60% ( 180 m2)

bb) a további telekrész beépíthetősége 20%.

** A zöldfelület mértéke (Z) minimum 20%, a telken az egyéb burkolt felületek aránya maximum 20%. Z=100-(B+20%)

Képlet: B=A+(T - 300)x0,2

B: beépíthető terület

T: a telek területe

A: a 300 m2-es telekterület 60%-a

*** A beépítési mód az egyes tömbökre vonatkoztatva a Szabályozási terven van jelölve az övezeti jelben.”

14. § Az Ör. 19. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az épületek homlokzatainak magassága az utcai homlokzatnál az illeszkedés szabályai szerint az utcaképhez kell igazodjon.”

15. § Az Ör. 19. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. Ha az építési hely és határvonal nincs jelölve a Szabályozási Terven, akkor a következőképpen kell eljárni:

a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

b) az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású. vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani

c) Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az építménymagassággal (telepítési távolság), csökkentve a szomszédos épületnek a felé eső oldaltávolságával, de négy méternél nem lehet kevesebb, meglévő épületek esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de szintén négy méternél nem lehet kevesebb. Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: építménymagasság (telepítési távolság) fele.

d) A hátsókert mélysége nem lehet kisebb az építmény hátsókertre néző tényleges homlokzatmagasságának mértékénél, illetve 6,00 m-nél.”

16. § Az Ör. 19. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge jellemzően 15-45° között lehet.”

17. § Az Ör. 20. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területen elhelyezhető:

a) lakóépület (egy telken max. 4 lakás építhető),

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, egészségügyi, szolgáltató, vendéglátó, valamint a javító-szolgáltatást biztosító épület,

c) kivételesen elhelyezhető a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

d) melléképítmények közül elhelyezhető:

da) közműcsatlakozási műtárgy,

db) kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

dc) kerti épített tűzrakóhely,

dd) kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

A területen nem helyezhető el egyházi, oktatási, egészségügyi épület.”

18. § Az Ör. 20. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

A területre telekalakítási terv készítendő.

* Az övezetben a beépítettség az alábbi módon számítható:

a) 720 m2-nél kisebb kialakult teleknél 30% - OTÉK alapján - ( 216 m2)

b) 720 m2-t meghaladó nagyságú kialakult telkek esetében

720 m2-ig 30% (216 m2)

a további telekrész beépíthetősége  20 %

Képlet: B=A+(T-500)x0,15

B: beépíthető terület

T: a telek területe

A: az 500 m2-es telekterület 30%-a

** A beépítési mód az egyes tömbökre vonatkoztatva a Szabályozási terven van jelölve az övezeti jelben.

19. § Az Ör. 20. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. Ha az építési hely és határvonal nincs jelölve a Szabályozási Terven, akkor a következőképpen kell eljárni:

a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

b) az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani

c) Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az építménymagassággal (telepítési távolság), csökkentve a szomszédos épületnek a felé eső oldaltávolságával, de négy méternél nem lehet kevesebb, meglévő épületek esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de szintén négy méternél nem lehet kevesebb.  Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: építménymagasság (telepítési távolság) fele.

d) Az építési telken a hátsókert méretét az alábbiak szerint kell megállapítani:

20. § Az Ör. 21. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* A beépítési mód az egyes tömbökre vonatkoztatva a Szabályozási terven van jelölve az övezeti jelben.

** A Vt-4-es övezetben nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő.

*** A Vt-3-as övezetben nem helyezhető el:

- sportépítmény;

- üzemanyagtöltő.”

21. § Az Ör. 24. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

• (1) A területen olyan üdülőépületek, apartmanházak, otthonházak, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságok alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak (OTÉK 22. §). A területen az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (hitéleti is), vendéglátó építmények is elhelyezhetők.”

22. § Az Ör. 26. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Antennatorony, adótorony a természetvédelmi területen nem helyezhető el. A település külterületén egyedi megoldású, a tájképvédelmi elvárásoknak megfelelő műszaki megoldás, és megjelenés mellett, az érintett államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges.”

23. § Az Ör. 31. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Műemlékek:

Hévíz (Egregy)

Templom, román stílusú, 13. sz. Átalakítva 1731-ben. Ornamentális festése 18. sz-i.

Temetőkápolna (ravatalozó).

Hegyrétaljai dűlő (hrsz.: 023)

Műemléki törzsszáma: 4999

Műemléki környezete: hrsz.: 2001-2007., 2064-2067., 022/16.

A műemléki környezet törzsszáma: 6807

Attila utcai római kori villa

67/4, /11, /13, 134/2 helyrajzi számú terület.

Műemléki környezete: hrsz.: 60-62., 64/1., /3., 65/1-3., 66., 67/5-7., 67/14-16., 68., 71., 134/1., 300., 301/1-2., külterület 09/23-24., 09/34-35., 09/38-42., 09/203., 011.”

24. § Az Ör. 31. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Régészeti területek:

A régészeti lelőhelyekre vonatkozó előírások:

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken bármilyen talajbolygatással járó munkát csak a „Kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint lehet végezni.”

25. § Hatályát veszti az Ör.

1.         1. § (5) bekezdése;

2.         1. § (6) bekezdése;

3.         2. § (8) bekezdése;

4.         3. § (3) bekezdése;

5.         5. § (3) bekezdése;

6.         6. § (5) bekezdése;

7.         7. § (5) bekezdése;

8.         13. § (1) bekezdése;

9.         17. § (4) bekezdése;

          10.         33. § (8) bekezdése;

          11.         33. § (9) bekezdése.

26. § Ez a rendelet 2015. december 11-én kerül kihirdetésre, 2016. január 15-én lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

 dr. Tüske Róbert    sk                                                   Papp Gábor  sk

                                      jegyző                                                     polgármester