Hévíz Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében és 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 62.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1.  A rendelet hatálya

1.§       Az önkormányzati rendelet 1. melléklete az Sz-1 jelű Szabályozási terv a közigazgatási területre.

2. Közterület alakításra vonatkozó előírások

2.§     (1)     A település közterületein felszín felett elsődlegesen elhelyezhető:

1. 
   
2. a közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
   
3. közmű műtárgyak,
4. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
5. szobor, díszkút, szakrális emlék,
6. távbeszélő fülke,
7. hirdető berendezés az Önkormányzat külön rendelete szerint,
8. növényzet,
9. közparkolók.

(2)     A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak településképi önkormányzati rendelet alapján helyezhetők el.

(3)     A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

3. §    (1)     Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(2)     Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. A zártsorú beépítés kivételével kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

(3)     A főépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével - legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(4)     Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a)  Terepszint alatti építmény (a védett területek, természetvédelmi terület és a lápterületek kivételével) a telekre, illetve építési telekre megállapított építési határvonalon, illetve építési helyen belül létesíthető, abban az esetben, ha azt nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok, illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Kivételes esetben, amikor a kialakult állapot és a meglévő terepszint lehetővé teszi, a közterületet nem zavaróan, terepszint alatti építmény az előkertben elhelyezhető.

b)  A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c)  A terepszint alatti építmény feletti zöldfelület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) szabályainak megfelelően számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületbe.

d) A város beépítésre nem szánt övezeteiben további szabály, hogy a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépíthető területének 10 %-át.

(5)     Házi szélkerék vagy szélerőmű lakóterületen nem helyezhető el.

4.§     Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások (az önkormányzat önálló reklám rendeletet alkot)

4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5.§     (1)     A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében, valamint a természetvédelmi területen (a továbbiakban: TT) történő építés esetén a tájképet jelentősen megváltoztató építmények engedélyezési tervéhez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történelmileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.

(2)     A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.

(3)     A TT területén lévő véderdők megőrzésének és a természetvédelmi kezelésnek megfelelően honos fajokkal kell kiegészíteni.

5. A környezet védelmének általános előírásai

6.§     (1)     Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításról a külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell gondoskodni.

(2)     A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(3)     A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(4)     Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(5)     Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.

(6)     A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(7)     A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és természetvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

(8)     Új légszennyező környezeti emisszióval járó szagos-bűzös létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.

(9)     Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

(10)   A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül, gazdasági építési övezetben létesíthető.

6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7.§     (1)     A belvízzel veszélyeztetett területeken a közterületek felszíni vízelvezetési rendszerét

1. meglévő közterület esetében e rendelet hatályba lépését követő 5 éven belül,
2. új közterület esetében annak kialakításakor létre kell hozni.                                                                                      (2) A belvízzel veszélyeztetett területeken a földszinti padlószint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,6 méter magasra kerüljön.
   

7. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások

8.§     (1)     Közlekedési létesítmények védőtávolságai:

a)  az országos úthálózat részét képező összekötő és bekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50,0 – 50,0 méter védőtávolság tartandó. Épület, kerítés a védőtávolságon belül csak külön jogszabályok betartásával létesíthető.

b) a szabályozási terven jelölt külterületi földutak védőtávolsága az úttengelytől számítottan 15,0 – 15,0 méter. Kerítés a védőtávolság 10,0 – 10,0 méteren belül nem létesíthető. Épület a kerítés vonalához 5 méternél közelebb nem építhető.

c) egyéb külterületi földutak védőtávolsága az úttengelytől számítottan 10,0 – 10,0 méter. Kerítés a védőtávolságon belül nem létesíthető. Épület a védőtávolság határától 5 méternnél közelebb nem építhető.

8. Közművekre vonatkozó általános előírások

9.§     (1)     Önálló, 6,0 métert meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a beépítésre szánt építési övezetek területén.

(2)     Beépítésre nem szánt övezeten belüli birtokközpont telkén, valamint a mezőgazdasági övezetek mezőgazdasági üzemeiben hiányos közműellátás biztosítandó. A villamos energia, az ivóvíz ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, korszerű és szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon valósítandó meg.

9. Telekalakítás általános szabályai

10.§   (1)     Új kiszolgáló közutak és közhasználat elől el nem zárt magánutak telekszélessége legalább 12,0 méter kell, hogy legyen. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új közhasználat elől el nem zárt magánút csak zsákutcaként alakítható ki. A zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítendő.

(2)     Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 méternél, a telekosztás után kialakult telek legkisebb szélessége minimálisan 12,0 méter lehet. Gazdasági rendeltetéssel használni kívánt új telek legkisebb szélessége legalább 30,0 méter.

(3)     Az új saroktelek – legalább az egyik utca felőli - szélességi méretének legalább 3,0 méterrel nagyobbnak kell lennie az övezetben, illetve építési övezetben a kialakítható telek előírt legkisebb szélességénél.

(4)     A meglévő építési telek akkor is beépíthetőnek minősül, ha a méretei a hatályos előírásoknak nem felel meg, de az övezeti előírások ezen kívül betarthatók.

10. Építés általános szabályai

11.§   (1)     A kialakult telek, illetve építési telek beépíthető, kivéve:

a) a 10,0 méter szélességet el nem érő és be nem épített telket;

b) a köz- vagy magánúti közvetlen gépjármű kapcsolattal nem rendelkező, telket,

c) valamint a telek, illetve építési telek, amelyeken az épület körül a telepítési távolság nem biztosítható, azaz nem áll rendelkezésre a tényleges épületmagasságnak megfelelő oldalkert vagy hátsókert,

d) Azokban a kialakult esetekben, amikor a telek vagy az építési telek nagysága nem éri el az 500 négyzetmétert, mélysége a 30 métert, és a telken szabályosan kialakított épület egy része az építési helyen kívülre esik, valamint magán-, és közérdeket, szomszédjogokat nem sért, akkor a kialakult állapot szerinti (meglévő épületekhez viszonyított) elő-, és hátsókert mérete megtartható, a telepítési távolságra vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett.

(2)     A telken, illetve építési telken csak az egyes rá vonatkozó övezetben, illetve építési övezetben megállapított rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(3)     Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épületet az oldalhatártól legfeljebb 2,0 méterre lehet elhelyezni.

(4)     Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 métert meghaladó telekszélességnél az új épületet az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni.

(5)     Építési tevékenység (vagy telekalakítás) az érintett övezetben vagy építési övezetben megállapított rendeltetésűtől eltérő építmény, illetve telek esetében akkor is végezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti övezet vagy építési övezet szerinti rendeltetés nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

12.§   (1)     Építési övezetben épületet építeni csak építési helyen belül lehet. Ha az építési telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(2)     A védett természeti területen lévő építési telek esetében az építési helyen a környezet használatát biztosító rendeltetés valósítható meg, elsősorban a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területen természetvédelmi, bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.

(3)     Építési övezetben az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:

a) az előkert mérete:

az építési tevékenységgel érintett építési telek helyeszerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 3-3 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret, vagy legalább 5,0 méter, de legfeljebb 7,0 méterre lehet a beépítés vonalát az építési helyen belül hátrahúzni.

b) az oldalkert szélessége:

ba) szabadon álló beépítési módnál: - a vonatkozó építési övezeti előírás eltérő rendelkezésének hiányában - az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,

bb)18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épület építésénél legalább 5,0 méter, kialakult állapotnál legalább 3,5 méter, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén 3,0 méternél kisebb nem lehet,

bc) 18,0 métert meghaladó telekszélességnél új épület építésénél legalább 6,0 méter, kialakult helyzetben, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén 4,5 méternél kisebb nem lehet.

c) a hátsókert mélysége:

ca) a 40,0 méter telekmélységet elérő és meghaladó telek esetén legalább 6,0 méter,

cb) a 60,0 métert meghaladó telekmélység esetén legalább 15,0 méter,

cc) a 80,0 métert meghaladó telekmélység esetén az építési hely mélysége legfeljebb 65 méter. Az építési hely határa és a hátsó telekhatár közötti telekrész hátsókertnek tekintendő.

(4)     Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület - a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - legalább 10,0 méteres elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

13.§   (1)     A kialakult állapot esetén alkalmazandó szabályok:

a) Ha a telken és az építési telken meglévő épület(ek) jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési tevékenységet, végezni:

aa) Ha a telek vagy az építési telek jelenlegi beépítettsége meghaladja a rá vonatkozóövezetben, illetve építési övezetben megállapított mértéket, a meglévő épület felújítható, a telek vagy az építési telek beépítettsége, nem növelhető.

ab) Ha a meglévő épület épületmagassága meghaladja a rá vonatkozó övezetben, illetve építési övezetben megállapított mértéket, az építési tevékenység során a meglévő épületmagasság nem növelhető, kivéve

ac) ha a szomszédos épületek épületmagassága és az utcában kialakult utcakép indokolja, és ha az esetleges épületmagasság növekedése nem korlátozza a szomszédos épületek használatát (pl. benapozás biztosítása). Az építési tevékenységgel érintett épület épületmagassága ebben az esetben sem lehet magasabb a már meglévő, közvetlenül szomszédos épület(ek) épületmagasságánál.

b) Ha a meglévő épület megsemmisül, azaz tartófalai a terepszinttől mért 1 méternél alacsonyabbakká válnak, a telket vagy építési telket beépítetlennek kell tekinteni, és a rá vonatkozóövezeti, illetve építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

(2)     Egy építési telken elhelyezendő kettő vagy több főépítmény közötti távolságnak az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie. Lakóövezetben a melléképítmény legnagyobb épületmagassága legfeljebb 6,0 méter lehet.

(3)     A földmunkával járó beruházások esetében érvényre kell juttatni a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseit.

11. Speciális hidrogeológiai és építésföldtani adottságai miatt alkalmazandó szabályok

14.§   (1)     Általános követelmények:

            a) Szennyvíz és csapadékvíz szikkasztás szigorúan tilos.

b) Szilárd burkolatú utakat és térburkolatot vízzáróan, csapadékvízelvezető-rendszerrel szabad csak építeni.

(2)     A jelű fokozottan védendő területen:

A védőövezetben csak olyan építési tevékenység végezhető, amely nem befolyásolja károsan a természetes hidrológiai viszonyokat, és nem sérti a tőzegláp természeti védettségét.

A1 jelű természeti védelem alatt álló tőzegláp elterjedési területe:

a)  Terepszint alatti építmény (pince, akna) nem létesíthető.

c)  Építés alatti ideiglenes és üzemelés alatti tartós víztelenítés szigorúan tilos. Csak olyan mélyépítési műszaki megoldást, vagy kivitelezési technológiát szabad engedélyezni, amely nem jár víztelenítéssel.

d)  Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

A2 jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból érzékeny terület:

a)  Új építmény alatt maximálisan egy szintes mélyített létesítmény (pince) építése csak célirányos, részletes geotechnikai vizsgálat és ahhoz kapcsolódó hidrológiai vizsgálat alapján engedélyezhető abban az esetben, ha a munkagödör talajvizet és esetleges rétegvizet kizáró, teljes mértékig vízzáró ideiglenes, vagy végleges körülzárással készül, és az azon belüli víztelenítésnek nincs környezeti hidrológiai hatása.

b)  Talajvízszint alá, vagy tőzegbe mélyített létesítmény, pince, illetve a felszín alatti vizek szabad áramlását gátló alapozás nem létesíthető.

c)  Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

A3 jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kevésbé érzékeny területen:

a) Új építmény esetén a védőövezeten belüli elhelyezkedés miatti hidrológiai hatásvizsgálat alól felmentés kérhető.

b)  Mélyített létesítmény (pince) építése csak célirányos, részletes geotechnikai vizsgálat alapján építhető a talajvíz helyzettől függő korlátozással.

c)  Talajvízszint alá, vagy tőzegbe mélyített létesítmény, pince, illetve a felszín alatti vizek szabad áramlását gátló alapozás nem létesíthető.

d)  Térszint alatti új közművek építése esetén olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

(3)     B jelű természeti védelem alatt álló területen (a tőzegláp részben feltöltött és beépített elterjedési területe az A jelű övezeten kívüli területeken):

B1 jelű (északi) területrészen:

a) Részben évtizedek óta feltöltött és beépített, részben meglévő földművel (megtervezett feltöltéssel) lefedett terület, részletes geotechnikai vizsgálat, hidrológiai és környezeti hatásvizsgálatok alapján a természetvédelmi törvények alóli egyedi felmentés esetén lehet építeni.

b)  Épületek esetében terepszint alatti mélyített létesítmény (pince, akna) nem engedélyezhető.

c)  Építés alatti ideiglenes és üzemelés alatti tartós víztelenítés szigorúan tilos. Csak olyan mélyépítési műszaki megoldást, vagy kivitelezési technológiát szabad engedélyezni, amely nem jár víztelenítéssel.

d)  Térszint alatti új közművek építése esetén olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

B2 jelű (déli) területrészen:

a)  Új építmény az építmény jellegétől függetlenül csak egyedi hidrológiai hatásvizsgálat és geotechnikai vizsgálat alapján a vízügyi, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok egyedi elbírálása alapján létesíthető. A vonatkozó rendeletek követelményein túlmenően a hatóságok igénye esetén környezeti hatásvizsgálatot, vagy egyedi cél-vizsgálatot is kell készíteni.

b) Épületek esetében terepszint alatti mélyített létesítmény (pince, akna) nem engedélyezhető.

c)  Építés alatti ideiglenes és üzemelés alatti tartós víztelenítés szigorúan tilos. Csak olyan mélyépítési műszaki megoldást, vagy kivitelezési technológiát szabad engedélyezni, amely nem jár víztelenítéssel.

d)  Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást. Víztelenítést nem igénylő hálózatfektetési technológiát kell alkalmazni.

(4)     C jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kevésbé kedvező területen:

a)  Építményeket csak geotechnikai vizsgálat és szakvélemény alapján szabad tervezni és kivitelezni.

b)  Épületek alatt mélyített létesítmény (pince, akna) építése nem engedélyezhető.

c)  Mélyépítéshez kapcsolódóan (alapozás, közműépítés) építési víztelenítést csak korlátozottan, a geotechnikai javaslatoknak megfelelően szabad végezni.

d)  A természeti védelem alatt álló B jelű övezetek közvetlen közelsége miatt a térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást.

(5)     D jelű környezethidrológiai és geotechnikai szempontból kedvező adottságú területen:

a)  Talajmechanikai szakvéleményalapján beépíthető övezet.

b)  Mélyített létesítmény (pince) korlátozás nélkül építhető.

c)  Térszint alatti új közművek létesítésénél, vagy a meglévő hálózat javításánál olyan fizikai paraméterekkel rendelkező vezeték anyagokat és csőkapcsolatokat kell alkalmazni, amelyek kizárják a közműelfolyást.

(6)     A felhagyott kő- és homokfejtési helyeken meg kell szüntetni az illegális hulladék- és építési törmeléklerakás lehetőségeit.

(7)     Az intézkedési övezetek határai, a területek jelenlegi geotechnikai feltártsága alapján, a geomorfológiai, földtani és hidrogeológiai adatok figyelembevételével kerültek meghatározásra. Az övezethatárok a részletesebb területfeltárás során módosulhatnak.

Az egyes területek határát a szabályozási tervvel együtt érvényes SzT-2 jelű tervlap tartalmazza.

15. §    (1)     Geotechnikai jelentés szükséges:

a) a négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,

b) meredek, csúszásveszélyes területek beépítésekor,

c) az 5 méternél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén.

12. Zöldfelületek kialakításának általános szabályai

16.§            Az egyes ingatlanokon az építési övezetenként, övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

13. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

17.§            Hévíz a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményeit külön jogszabály szerint kell biztosítani.

14. Önkormányzati Tervtanács

18.§            Hévíz Város Önkormányzata Építészeti-műszaki Tervtanácsot működtet. A tervtanács működését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Részletes övezeti előírások

II/A Beépítésre szánt építési övezetek

15. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

19.§   (1)     Az építési övezetek általános előírásai:

a) Telkek közötti kerítés: maximum 1,80 méter magas, az áttekintést gátló, de a légmozgást biztosító lehet. Tömör kerítés nem építhető.

b) Tömbfeltárás esetén alkalmazandó szabályok (T jelű tömbök)

     A kialakult – általában szabálytalan alakú – tömbök racionális feltárása, az azokban történő telekalakítás lehetősége indokolja a tömbökre vonatkozó övezeti előírások kiegészítését az alábbiak szerint:

     ba) a kialakítandó legkisebb telekterület nagysága 30%-kal

bb) a kialakítandó legkisebb telekszélesség 20 %-kal csökkenthető.

16. Ln jelű Nagyvárosias lakóövezetek

20.§   (1)     a) Az építési övezetben elhelyezhető rendeltetések elsősorban lakó, másodsorban – a lakó rendeltetésen kívül – :

aa) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

ab)hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) sport,

b)  A fenti rendeltetéseken kívül

ba) szállás,

bb) egyéb gazdasági rendeltetés is elhelyezhető, ha az elsődleges rendeltetést nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, nincs zavaró hatással és megfelel a külön jogszabályi előírásoknak.

(2)     A lapos-tetős épületek magas-tetőssé való átalakítása - ha az egyéb (pl. zöldfelület, parkolás biztosítottsága, benapozás, tűzrendészet) jogszabályi előírásba nem ütközik –megvalósítható.

(3)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(4)     Az Ln-GK jelű Nagyvárosias lakóövezet - garázsépítési felhasználási egység:

a) E telkek kialakultak, nem oszthatók.

b) Az építési övezetben gépkocsitároló, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltató építmények helyezhetők el, ha ezzel a környezet parkolási mérlege nem romlik.

c) A gépjárműtárolók kialakítására vonatkozó előírások:a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértéke (a bejárat felől):max.2,70 méter

17. Lk jelű Kisvárosias lakóövezetek

21.§   (1)     Az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések elsősorban legfeljebb 6 lakás kialakítására alkalmas lakó, másodsorban – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) sport,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari.

(2)     A fenti rendeltetéseken kívül:

a) szállásmaximum 6 egységig,

b) egyéb gazdasági rendeltetés is elhelyezhető, ha az elsődleges rendeltetést nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, nincs zavaró hatással és megfelel a külön jogszabályi előírásoknak

(3)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások

(4)     600 négyzetméternél kisebb építési telek esetében csak 4 lakás vagy szállás egység létesíthető.

(5)     Lakás vagy szállás egység, ill. üzlet (műhely) egy egységnek felel meg, vegyesen is létesíthetők.

(6)     Egy építési telken maximum 2 épület helyezhető el.

(7)     Az épületmagasság betartása mellett az alábbi homlokzatmagasság előírás is betartandó:

a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság az Lk-1 és Lk-2 övezet esetében 7,0 méter, az Lk-3 övezetben 8,0 méter lehet,

b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság az Lk-1 és Lk-2 övezet esetében 7,5 méter, az Lk-3 övezetben 8,5 méter lehet.

(8) 

(9) 

18. Lke jelű Kertvárosias lakó övezetek

22.§   (1)     Az elhelyezhető rendeltetések elsősorban legfeljebb 4 lakás kialakítására alkalmas lakó, másodsorban – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, egészségügyi, szolgáltató, szállás maximum 4 egységig,

b) hitéleti, oktatási, egészségügyi,

c)A fenti rendeltetéseken kívül: a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló, rendeltetés is elhelyezhető, ha az elsődleges rendeltetést nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, nincs zavaró hatással és megfelel a külön jogszabályi előírásoknak,

d) melléképítmények közül elhelyezhető:

da) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,

db) kerti építmény,

dc) hulladéktartály tároló.

       (2)        Egy építési telken maximum 2 épület létesíthető.

(3)          Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások

(4)     400 négyzetméter alatti nagyságú építési telek esetében csak 2 lakás vagy szállásegység létesíthető.

(5)     1 lakás, szállás vagy üzlet (műhely) egy egységnek felel meg, vegyesen is megvalósítható.

(6)     Mindegyik építési övezetben maximum két telek vonható össze, az új telek legnagyobb szélessége 40 méter lehet.

(7)     Az épületmagasság betartása mellett az alábbi homlokzatmagasság előírás is betartandó:

a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság az Lke-1 és Lke-2 övezet esetében 7,0 méter, az Lke-3 övezetben 5,0 méter lehet,

b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság az Lke-1 és Lke-2 övezet esetében 7,5 méter, az Lke-3 övezetben 6,0 méter lehet.

(8)

(9) 

19. Vt jelű Városközpont övezetek

23.§   (1)     Az építési övezetekben az OTÉK 16. § (2) bekezdésében részletesen megnevezett rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások

20. Vi jelű Intézményi övezet

24.§   (1)     Az építési övezetben az OTÉK 17. §-ában részletesen megnevezett rendeltetésű épületek és lakóépületek helyezhetők el.

(2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3)     A külön önkormányzati rendeletben felsorolt telkekre az oktatási intézmények bővíthetőségének biztosítására elővásárlási jogot kell bejegyezni.

21. Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

25.§   (1)     Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ában megnevezett épületek helyezhetők el.

          (2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3)     Az építési övezetben a technológiai szempontból szükséges építmények legmagasabb pontja 10,0 méternél nagyobb nem lehet.

22. Az Üü jelű Üdülőházas üdülőövezet

26.§   (1)     Az építési övezetben olyan üdülőépületek, apartmanházak, otthonházak, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságok alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak (OTÉK 22. §). Az építési övezetben az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (hitéleti is) rendeltetésű építmények is elhelyezhetők.

(2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

23. A K jelű Különleges építési övezetek

27.§   (1)     A különleges építési övezetbe a város azon területei tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más építési övezetben nem helyezhetők el.

(2)     Az építési övezetek elsődleges rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3)     Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Az építési övezetben az üzemi létesítményeken kívül egyéb szolgáltatási, településüzemeltetési, szórakoztatási és egészségügyi funkciók is elhelyezhetők.

24. KÖu jelű Közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési övezetek

28.§   (1)     Az övezet az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2)     A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3)     Közlekedési övezetek:

a) A település belterületén az utakat a szabályozási tervben feltüntetett szabályozási szélességgel kell kialakítani a meglévő adottságok figyelembevételével,

b) Köu - közutak:

(4)     Antennatorony, adótorony a természetvédelmi területen nem helyezhető el. A település külterületén egyedi megoldású, a tájképvédelmi elvárásoknak megfelelő műszaki megoldás, és megjelenés mellett lehetséges.

(5)     10 méternél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.

25. Z jelű Zöldterület övezet

29.§   (1)     E terület az állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark): Zkk, Zkp

(2)     Az övezetekben az OTÉK 27. § szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

(3)     A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű telkeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

(4)     Az övezetekben épületek legfeljebb 3,0%-os beépítettséggel helyezhetők el. A legnagyobb épületmagasság: 3,5 méter, az épületnek jellemzően magas-tetősnek kell lennie. Az övezetben a kialakult telek tovább nem osztható.

26. E jelű Erdő övezetek

30.§   (1)     Általános előírások Eg jelű övezetekben:

a)  az övezetekben épületet 10,0 hektárnál nagyobb telken legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel lehet építeni. Az épületek legfeljebb 4,5 méter homlokzatmagassággal, 6,0 méter épületszélességben építhetők,

b)  a védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, valamint közjóléti célból szabad építeni,

c)  az övezetekben az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell,

d)  az övezetekben kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(2)     Az Eg-1 jelű övezetben:

a)  a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

b)új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető,

c)  új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(3)     Az Eg-2 jelű övezetben:

a)  a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad,

(4)     Az Ev jelű övezetben:

a) közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a külön jogszabályok által meghatározott feltételekkel lehetséges

b)  a szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell,

c) A természetvédelmi területen fekvő erdőterületek esetében a használat és a fejlesztés a vonatkozó kezelési terv szerint történhet.

(5)     Az Ek jelű övezetben (közjóléti erdő):

a) az övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő földszintes építmények – kivétel: kilátó – helyezhetők el

27. V jelű Vízgazdálkodási övezetek

31.§   (1)     A kezelésükhöz szükséges sávot szabadon kell hagyni, illetve csak a külön jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el,

(2)     Az övezet a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

(3)     Természetes állapotú vízfolyások mellett külterületen 50 méteren belül nem helyezhető el építmény.

(4)     Az övezetben az OTÉK 30. § szerinti, illetve a külön jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

28. M jelű Mezőgazdasági övezetek

32.§   (1)     Az övezetek az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálják.

(2)     Az övezetek tagolódása:

3. Má-0 jelű nem beépíthető gyep (védett láp)

Az övezetben a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint építési tevékenység végzése közmű és közút építése érdekében lehetséges.

(4)     Má jelű általános mezőgazdasági övezet:

a)  Általános előírás: szántóföldi művelés esetén 20 hektárnál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,1%-át, illetve az 500 négyzetmétert nem haladhatja meg,

b) Az övezetben alkalmazandó beépítési szabályok:

ba)az övezetben a telek művelésével összefüggő gazdasági/és/vagy lakó épület maximum 4,0 méter épületmagassággal építhető,

bb)az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmény (kémény, tároló stb.) legmagasabb pontja, ami legfeljebb 10,0 méter lehet.

bc)az övezetben épületet szabadon állóan, a feltáró út (dűlőút) tengelyétől legalább 30 méterre, az többi telekhatártól minimum 10-10 méterre lehet telepíteni. Az épületet/épületcsoportot fasorral kell övezni.

c) az Má-1 jelű övezet (a BTSz T-1 jelű térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete):

ca) a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint építési tevékenység közmű és közút építése érdekében lehetséges,

cb) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

cc) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető, ezen kívül épület a (4) bekezdés a) és b) pontjának betartásával építhető.

cd)  új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a külön jogszabályok által meghatározott feltételekkel lehet.

d) az Má-2 jelű övezet (a BTSz T-1 jelű térségi jelentőségű tájképvédelmi terület és Sz-1 jelű felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete):

da)a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint építési tevékenység közmű és közút építése érdekében engedélyezhető,

db)a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

dc)új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető, ezen kívül épület a (4) bekezdés a) és b) pontjának betartásával építhető.

dd)új villamos energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a külön jogszabályok által meghatározott feltételekkel lehet,

de)korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő, vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermelés folytatható,

e) az Má-3 jelű övezet (a BTSz Sz-1 jelű felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete)

ea) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó-állomás és vegyszertároló nem létesíthető. ezen kívül épület a (4) bekezdés a) és b) pontjának betartásával építhető.

f) az Má-4 jelű övezet – nagytávlatú fejlesztési terület (a BTSz Sz-1 és települési terület  övezete)

fb) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó-állomás és vegyszertároló nem létesíthető. ezen kívül épület a(4) bekezdés a) és b) pontjának betartásával építhető.

(5)     Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet (a BTSz Sz-1, P-2 vízeróziónak kitett, valamint C-1 szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete)

a) Általános előírások:

aa) az övezet szőlőműveléssel hasznosítható, a telkek jelenlegi művelési ága csak szőlőművelési ágra változtatható,

ab) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található,

ac) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 négyzetméter.

ad) gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3,0%-os beépítettséggel lehet építeni,

ae) építeni kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet,

af)lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el,

ag)a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

ah)       új villamos-energia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a külön jogszabályok által meghatározott feltételekkel lehet.

b)  Az övezetben alkalmazandó beépítési szabályok:

ba) szálláshely szolgáltató- és lakóépület nem helyezhető el,

bb) beépítési mód: szabadon álló,

bc) épületet elhelyezni a Szabályozási Terven jelölt építési határvonalon belül lehet,

bd) 7 méternél keskenyebb telek nem építhető be,

be) az oldalkert szélessége 7,0-10,0 méter közötti telekszélesség esetén minimum 1,5 méter (ez esetben a két szomszédos épületet eltérő beépítési vonalra kell telepíteni, nem lehet „átfedő” homlokzat; 10 méteres telekszélesség felett az oldalkert szélessége minimum 3,0 méter.

c) A gazdasági épület előírásai:

ca) a gazdasági épület földszintes, maximális szélessége 5,00 méter, épületmagassága legfeljebb 3,50 méteres lehet, legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg az 5,00 métert. Az épület tetőtere beépíthető.

cb) Pince, kerítés, támfal:

cba) pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie,

cbb)  a terep lejtésének függvényében indokolt esetben a pince az épület előtt is kialakítható,

cbc)  a pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt maximum 1,50 méterre közelítheti meg,

cbd)  a keskeny, valamint meredek szőlőhegyi utcákban kerítés építése esetén gépkocsi behajtó kapu kialakításánál a gépkocsik kitéréséről gondoskodni kell, a kerítés kapu szükséges mértékű, telekhatáron belülre helyezésével.

29. Kb-sp jelű Különleges beépítésre nem szánt sport övezet

33.§   (1)     Az övezet telekhatárai mentén 12,0 méter elő-, oldal-, illetve hátsókertet kell kialakítani.

          (2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

30. Kb-kt jelű Különleges beépítésre nem szánt – burkolt vagy fásított köztér – övezet

34.§   (1)     Az övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló (pihenő, játszó, sport, egészségügyi funkciójú) épületek helyezhetők el.

          (2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

31. Kb-t jelű Különleges beépítésre nem szánt – temető – övezet

35.§   (1)     Az övezetben a humán temetkezés céljait szolgáló és az azt kiegészítő funkciójú épületek, valamint a kiszolgáláshoz szükséges parkoló felületek létesíthetők.     

          (2)     A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(3)     A temető telekhatárai mentén védőfásítás létesítendő.

(4)     A temető telke kialakult, nem bővíthető

(5)     Az övezet kiszolgálását biztosító épületek épületmagassága legfeljebb 5,0 m, a temetőkápolna épületmagassága legfeljebb 10,0 m lehet.

Örökségvédelem

32. Kulturális örökségek védelme

36.§   Műemlékek, műemléki környezet

a)  Hévíz (Egregy), Dombföldi u. temető - Római katolikus templom

     023 hrsz.,

b)  Hévíz, Attila u. 136. - Római villagazdaság építészeti maradványai

     67/11, 67/13, 67/4, 134/2 hrsz.,

c)  Hévíz, Zrínyi Miklós utca 128. - Római villagazdaság építészeti maradványainak műemléki környezete,

     09/24, 09/38, 09/39, 09/40, 09/41, 09/42, 66, 67/5, 67/7, 67/14, 67/15, 68,

d)  Hévíz, Egregy - Az római katolikus templom műemléki környezete 2011, 2010, 2009, 2008, 2005, 2006, 2004, 2003, 2002, 2001, 022/14, 023, 2062 hrsz-ok.

37.§   Helyi védelemmel ellátott településrészek, területek jegyzékét és előírásait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

38.§   A védett helyi művi értékek jegyzékét és előírásait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

39.§   Régészeti területek:

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken bármilyen talajbolygatással járó munkát csak a „Kulturális örökség védelméről” szóló törvény rendelkezései szerint lehet végezni.

33. A természeti értékek védelme

40.§   (1)     Az egészségügyi miniszter 617/Gyf/1970. számú határozatával Hévízen gyógyhely és üdülőhely megnevezés használatát engedélyezte, a gyógyhely védett területeit és védőövezetét kijelölte, és a gyógyhelyet országos jelentőségűnek minősítette.

(2)     A Hévízi-tó természetvédelmi terület bővítése a 23/2006. (IV.20.) KvVM rendelettel került kihirdetésre.

(3)     A lápterületek országos jelentőségű védettségről szóló 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése rendelkezik. A lápjegyzék a vidékfejlesztési értesítő LXII. évfolyam 1. számában került közzétételre, ill. egyedi eljárások történtek a láp jogi jelleg megállapítására. A lápjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.

(4)     A Hévízi forrás és tó országos védelem alatt álló természeti érték.

(5)    

Záró rendelkezések

34. Hatályba léptető rendelkezések

41.§   (1) Ez a rendelet a 2017. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést kövezően indult ügyekben kell alkalmazni.

42.§   Hatályát veszti a Hévíz város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 41/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelet a mellékletét képező szabályozási tervvel együtt és az azt módosító 3/2004. (I. 31.), 5/2005. (I. 26.), a 10/2006. (V. 31.), a 13/2006. (VII. 10.), a 9/2008. (III. 14.), a 15/2008. (VI. 25.), a 31/2009. (XI. 30.), az 53/2012. (XII. 12.) és a 14/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendeletek.

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2016. (XII. 22.) önkormányzati rendeletéhez

1. FÜGGELÉK - Lápjegyzék

A vidékfejlesztési értesítő LXII. évfolyam 1. száma alapján.