Hévíz Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

• I. FEJEZET
  

• ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  

  1. A rendelet célja és alkalmazása

  1. § (1) A rendelet célja Hévíz Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

  a) védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

  b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

  c) a településképi követelmények meghatározásával;

  d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

  e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

  f) az elhelyezhető reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának alkalmazásával.

  (2) A rendelet előírásait a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
  

2. Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazásában:

1. Helyi területi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület településszerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezetére, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki.
2.  Helyi területi védett utcakép: jellemzően két útkereszteződés közötti, legalább 3-3 beépített telket magába foglaló, a hagyományos településkép megőrzése szempontjából értékes utcarész, ahol a telepítés és az építészeti karakter védendő.
3.  Helyi egyedi védett értékek: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
4. kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat.
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
6. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
7. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
8. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
9. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
10. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
11. Más célú berendezés: a rendelet   5. mellékletében meghatározott információs vagy más célú berendezés, utcabútor;
12. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
    
13. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
14. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
    
15. Totemoszlop: Belterületen: legfeljebb 2,70 m Külterületen: Legfeljebb 6.0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. A totemoszlop alaprajzi és magassági méretétől legfeljebb +- 10%-ban lehet eltérni.
    
16.  Utasváró: a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.
    
17.    Értékvizsgálat: a helyi védett érték dokumentálása jogosult szakértő által készített olyan szakvizsgálat, amely szemrevételezés útján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő értéket, amely védelemre érdemes lehet, megfelelő alátámasztással meghatározza az érték korát, valamint dokumentálja a védelemre javasolt érték jellemzőit.
    
18.  Cégér: a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § 1b. pontjában szabályozott jelkép. 
    
19.   Cégtábla: a vállalkozás nevét, funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen, vagy az azzal érintett telken létesített felirat.
    
20.  Cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntet felirat.
    
21. Címtábla: azon vállalkozás nevét, címét tartalmazó felirat, mely vállalkozás az adott épületen belül működik, de a közterületről nem közelíthető meg.
    

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem célja

3. § A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem – az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével - a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki.

(2) A helyi területi védelem:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület, vagy növényzet),

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

 (3) A helyi egyedi védelem:

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.).

5. A védett értékek nyilvántartása

5. § (1) A Képviselő-testület az 1. melléklet 3. pontjában felsorolt értékeket védetté nyilvánítja.

(2) Döntésre a képviselő-testület jogosult, értékvizsgálat alapján, jelen rendelet módosításával.

6. § (1) Az önkormányzati főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről törzslapot készít és nyilvántartást vezet, melyet az 1. melléklet b. pontja tartalmaz.

(2) A törzslapon Kr-ben szereplő adatokat, továbbá a védett értéket bemutató fényképet szükséges feltüntetni.

(3) Védettség megváltoztatásáról a Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonost és a kezdeményezőt, a Földhivatalt.

6. A védett építmények megjelölése

7. § A helyi védelem alatt álló értékeket a tulajdonos belegyezésével az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület” feliratú táblával lehet megjelölni.

7. A védett érték fenntartása

8. § (1) A védett értéket a tulajdonos köteles jó állapotban tartani. A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a tulajdonos kérelmére - külön megállapodás alapján - önkormányzati támogatás adható. A kérelemről a képviselő testület dönt.

(2) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a végzett munkák bruttó költségének legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(3) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető 10 éven belül.

8. A helyileg védett értékek hasznosítására,

fenntartására, átalakítására, bővítésére vonatkozó előírások

9 § (1) Védett értékekre vonatkozó előírások:

a) Tömegükben meg kell őrizni és nem bonthatók az 1. mellékletben felsorolt épületek, építmények,

b) A tetőforma, tetőfedés megtartandó vagy annak eszmei értékével azonosra cserélhető,

c) A homlokzati nyílásrend megtartandó,

d) A homlokzati tagozatok eredeti formájában megtartandók vagy visszaállítandók,

e) A homlokzat színezése az épület stílusának megfelelő és az utcaképbe illő legyen.

f) A védett érték úgy kell bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,

g) A védett érték belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. Belső átalakítás, felújítás a belső értékek tiszteletben tartásával történjen,

h) Ha a védett épületrész utcai homlokzat, azt az eredeti állapotnak megfelelően kell megtartani.

i) Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására felmérési- és fotódokumentáció készítése után a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Védett utcaképre vonatkozó előírások:

Védett utcakép esetén a környezetbe illesztéssel kell igazodni. Az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkány magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(3) A védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, épületeit, építményeit, kerítés- és kapuformáit, természeti értékeit az alábbiak szerint:

a) a beépítési százalék és a homlokzatmagasság a meglévőnél magasabb nem lehet,

b) az 1. melléklet szerinti védett területen felújítás, átépítés, korszerűsítés a következők szerint történhet.

(4) A külső nyílászárók a kor műszaki színvonalának megfelelően cserélhetők az eredetivel megegyező osztással, mérettel, anyaggal. Az eredeti külső falnyílások ritmusa, léptéke nem változhat. Az alkalmazott redőnyök, rácsok azonos kivitelűek, színűek és anyagúak lehetnek. A külső vakolat cseréje, javítása, színezése az építészeti karakter megőrzésével. A tetőfedés cseréje az eredeti színnel és anyaggal azonos kivitelben. A tetőtér hasznosítása az eredeti tetőtér megtartásával. A tetőtéri helyiségek megvilágítása tetősíkban fekvő ablakkal. Új kémény, tetőszellőző az eredetivel azonos kivitelben. Az arra alkalmas épület esetén új rendeltetési egység kialakítása, funkció váltása a védett terület karakterének (arány, ritmus, formai elemek, színvilág) megőrzésével.

(5) Védett területen a védelemben részesülő értékek felújítása, átalakítása, korszerűsítése, karbantartási munkái, bontási munkáiról köteles a tulajdonos tájékoztatni Hévíz Város Önkormányzatát.

(6) A helyi védelem alatt álló területeken a városkép védelme érdekében:

a) közmű-, energia- és hírközlő vezetékek és műtárgyak a épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el;

b) építmény közterületről látszó homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezései, szerelvényei nem helyezhetők el.

(7) Védett képzőművészeti alkotások és emléktáblákra vonatkozó szabályozás:

Védett képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaghasználattal a felállítási helyükön tartandók meg.

  (8) A védelem alá vont területeket, épületeket és építményeket rendszeres ellenőrzéséről a Jegyző gondoskodik, évenkénti helyszíni szemlével.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. Általános rendelkezések

10. § (1) A városban csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) A városképi illeszkedés okán új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(3) Új épület építése esetén figyelmet kell fordítani a telket közvetlenül határoló, és az utcaképben meghatározó épületekhez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

(4) Meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

(5) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(6) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

a) a párkány magasságát, kiülését,

b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

d) a homlokzatok architektúráját,

e) a tömegképzés jellegét,

f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,

g) az utcai kerítések megoldását.

(7) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény:

a) közterület felé néző,

b) szomszédos telekhatásról 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága.

(8) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével - a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(9) A város beépítésre nem szánt területén az építményeket a környezethez (a domborzati és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(10) A város területén a tetőhéjazat kialakítását az utcaképre jellemző tetőfedésekhez illeszkedően kell kialakítani. A tetőfedés nem lehet hullámpala.

10. Kerítések kialakítása

11. § (1) Telkek közötti kerítés: legfeljebb 1,80 m magas, az áttekintést gátló, de a légmozgást biztosító lehet.

(2) Tömör kerítés nem építhető.

(3) Az utca felöli telekhatárokon arányos, tömör (beton, kő vagy tégla) lábazatos 1,80 m magasságú áttört kerítés létesíthető.

11. Színezés

 12. § (1) Homlokzati színezésénél törekedni kell a meglévő, hagyományos architektúrák használatára, színezésében csak a pasztellszínek megengedettek, kirívó, rikító és mesterségesnek ható színek használata tilos.

(2) A város területén a tetők esetében rikító, kirívó színek nem alkalmazhatóak.

(3) Az épületek színezését a városi főépítész előzetes engedélye alapján lehet elvégezni.

12. Telepszerű beépítések

 13.§ (1) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést erkéllyel rendelkező lakások esetén csak erkélyre lehet kihelyezni, takart helyzetben, úgy, hogy a szomszédos lakás(oka)t ne zavarja.

(2) Erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések a homlokzaton függőlegesen ugyanazon ablakok esetén egymás alatt helyezhetők el a teljes épülethomlokzaton.

(3) A sorházak esetében az épület homlokzatnak egységes színezésűnek kell lennie.

(4) Társasházi lakások esetében az egy épülethomlokzaton egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket (előtető, védőtető, napvédő szerkezetek).

(5) Erkélyek, loggiákat érintő beavatkozásokat csak épületszintű, épülethomlokzaton egységes koncepció mentén kell kialakítani.

(6) Lakótelepi többszintes lakóépületek homlokzati hőszigetelés csak az egész épület esetében, egységes koncepció alapján végezhető.

(7) Homlokzatszínezése esetén előnyben kell részesedni a pasztellszíneket.

(8) Az belvárosban megjelenő földszinti üzletsorok üzleteinél egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket (előtető, védőtető, napvédő szerkezetek).

(9) A közterületként használt magánterület funkcióját vizsgálni kell.

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Hévíz településképi szempontból meghatározó területeit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

14. Egregy

15. § (1) Hátsó és oldalsó telekhatáron tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető.

(2) Műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(3) Az utcára merőleges tetőgerinc kialakítása alkalmazható, a telek adottságait figyelembe véve.

(4) Előkert és az építés vonalát a szomszéd telkek beépítéséhez illeszkedő módon kell kialakítani.

(5) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az építménymagassággal (telepítési távolság), szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: építménymagasság (telepítési távolság) fele. Fő szempont az illeszkedési szabályok betartása.

(6) Az épület homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

15. Egregyi szőlőhegy

16. § (1) A kialakult geomorfológiai formák megőrzendők.

 (2) Az oldalkert szélessége 7,0-10,0 m közötti telekszélesség esetén minimum 1,5 m (ez esetben a két szomszédos épület eltérő beépítési vonalra kell telepíteni, nem lehet átfedő homlokzata, 10 m-es telekszélesség felett az oldalkert szélessége minimum 3,0 m.

(3) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(4) A szőlő és kertműveléssel összefüggő gazdasági épület és pince, valamint borturizmussal összefüggő építmények építhetők.

(5) Szálláshely szolgáltató- és lakóépület nem helyezhető el.

(6) 7 m-nél keskenyebb telek nem építhető be.

(7) a szőlőhegyre nem illő árusítást, világítást, térburkolásokat, kerti törpéket, stb. meg kell szüntetni;

(8) nem történhet olyan tereprendezés, terep átalakítás, mely megváltoztatja a természetes eredeti domborzati viszonyokat.

9. Az egyes földrészleteket lehatárolni fából készölt kerítéssel, huzallal erősített élő sövénnyel, illetve maximum 0,80 m magasságú sövénnyel takart drótfonatú kerítéssel lehet. Ugyanez vonatkozik a telek homlokvonalára is.
10. A meglévő, vagy a művelési ágból kivett, beépítetlen területnél a rézsű biológiai eszközökkel történő védelme kötelező, pl. füvesítés.
11. A keskeny, valamint meredek szőlőhelyi utcákban kerítés építése esetén gépkocsi behajtó kapu kialakításánál a gépkocsik kitéréséről gondoskodni kell, a kerítés kapu szükséges mértékű telekhatáron belülre helyezésével.
    

17. § (1) Gazdasági épület előírásai:

1. A gazdasági épület földszintes, maximális szélessége 6,00 m, építménymagassága legfeljebb 3,5 m-es lehet, legmagasabb homlokzatának magassága nem haladhatja meg az 5,00 m-t. Az épület tetőtere beépíthető, az övezetben a Balaton-felvidéki szőlőhelyek népi építészeti hagyományainak megfelelően javasolt az épületek kialakítása.
2. Az épületet 38-45°-os hajlásszögű szimmetrikus, a rétegvonalra merőleges gerincű nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, természetes pala lehet, hullámpala, fémlemez fedés, bitumenes zsindely nem alkalmazható,
3. Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, vakolt tégla, vagy vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.
4. Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felöli oldalon helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
5. A terep lejtésének függvényében indokolt esetben a városi főépítész véleményét kikérve a pince az épület előtt is kialakítható
6. A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt legfeljebb 1,5 m-re közelítheti meg.

16. Hévízszentandrás

18.§ (1) Műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.

(2) Előkert és az építés vonalát a szomszéd telkek beépítéséhez illeszkedő módon kell kialakítani.

(3) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. Az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az építménymagassággal (telepítési távolság), szabadon álló és ikres beépítési mód esetén: építménymagasság (telepítési távolság) fele. Fő szempont az illeszkedési szabályok betartása.

17. Belváros-Városközpont

19. § (1) A kialakult beépítési sűrűségű telkek esetén, ha a meglévő épület 80%-nál nagyobb beépítési százalékú, az újraépítés esetén a meglévő épület kontúrján belül lehet az átépítést megvalósítani (szerzett jog) a tűzrendészeti szakhatósági előírások betartása mellett. Bontás esetén a szerzett jog megszűnik.

(2) Utcáról látható homlokzati szakaszra klímagép, szellőző nem helyezhető el.

(3) Többszintes, többfunkciós, többlakásos épület felújítása, az épület utólagos hőszigetelése, csak az egész épületre vonatkozó egységes koncepció alapján végezhető.

(4) Épületek részletmegoldásai során, anyag és színhasználatban illeszkedni kell a környező épületekhez.

(5) Az épületek színezése során a pasztellszíneket kell előtérbe részesíteni, kirívó, rikító színek nem használhatóak..

(6) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magas tetős konstrukcióban készülhet.

18. Közterületekre vonatkozó területi előírások

20. § (1) Hévíz közigazgatási területén belül a szilárd burkolatú utakat és térburkolatot vízzáróan, csapadékvíz-elvezető rendszerrel szabad csak építeni.

(2) Közterületen nyitott, nyári terasz egész évben üzemeltethető.

(3) Közterületen 180 napot meg nem haladó időtartamra részlegesen vagy teljesen zárt teraszok helyezhetők el úgy, hogy a gyalogos forgalom biztosítható legyen. Téli, téliesített teraszon a szélfogó és az árnyékoló szerkezet szél és esőfogó falat alkothat, mely falnak minden esetben víztisztának, átláthatónak kell lennie.

(4) Az ideiglenesen (szezonálisan) zárt terasz kialakításnak illeszkednie kell a környező épületek portáljaihoz, különösen közvetlen épülethez történő elhelyezés esetén annak bejáratához, valamint a földszinti homlokzat vízszintes tagozódásához, takarással zárt terasz épületszobrászati elemet nem érinthet.

IV. FEJEZET

Reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének követelményeiről

19. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

21. § Hévíz Város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, valamint a 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) felhatalmazása alapján kiadott Rr-ben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

22. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A meghatározott más célú berendezés egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

20. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

23. § (1) A 2. melléklet szerinti 1-3. jelű területeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az 5. melléklet 2. pontjában meghatározott számban kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) A 2. melléklet szerinti 5. jelű, egregyi szőlőhegy területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a 2. melléklet szerinti 6. jelű Hévízszentandrás védelem alatt álló területen.

21. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

24. § (1) E rendelet 2. melléklet szerinti 1-3. jelű területeken kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja, melyben kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(2) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(3) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

22. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

25. § (1) Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban, a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz valamint a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével – nem helyezhető el.

(2) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(3) Hévíz Város közigazgatási területén a 5. melléklet 3. pontjában meghatározott közművelődési intézménnyel kétszeresen megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg. A 2. melléklet szerinti 1.-3., jelű területeken kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• idegenforgalmi és közlekedési információk;
• a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

23. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

26. § (1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozó, a megállító tábla, a mobil plakáttartó berendezés, a közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés és a reklámzászló kivételével

• horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközökön,
• plexi vagy biztonsági üveg mögött,
• hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
• állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el azzal, hogy egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó valamint a választási plakát elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) Az utasváró, a megállító tábla, a mobil plakáttartó berendezés, a közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, a reklámzászló és a kioszk kivételével a reklám, illetve plakát elhelyezésre szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Hévíz Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

 (3) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az önkormányzat neve az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

24. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

27. § (1) Hévíz Város közigazgatási területén az 5. melléklet 3. pontjában meghatározott közművelődési intézmény közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2) E rendelet 2. melléklet szerinti 2., 6. jelű területeken nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.

(3) Az 5. melléklet 3. pontjában meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

25. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás esetén

28. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) Hévíz Város közigazgatási területén az alábbi gazdasági reklámnak minősülő, nem ingatlanon elhelyezett reklámhordozóhoz kötött reklámok engedélyezettek közterület-használati szerződés alapján:

a) hirdetőember: olyan személy, aki hirdetési céllal testére erősített hirdetményt, reklámcélú transzparenst hordoz,

b) tájékoztató osztás: ingyenes újság, könyv osztása (nem tartozik ide a szórólap, illetve a prospektus),

c)  szórólap osztás: kis terjedelmű hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) nyomtatvány, irat kézből kézbe történő átadása,

d)  promóciós termék osztása: új áru bevezetésekor, annak népszerűsítésére szolgáló tevékenység.

26. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

29. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el, legfeljebb 80 lumen.

27. A cégérek, címtáblák, cégfeliratok létesítésére vonatkozó szabályok

30. § (1) Hévíz közigazgatási területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 1 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm vastagságú cégér elhelyezhető.

(2) Épületen síkjában, kerítésen elhelyezett cégtábla, cégfelirat, cégér maximális mérete a vállalkozással érintett homlokzat, kerítés felület maximum 5 % lehet.

(3) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(4) Az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db totemoszlop 1 m x 2,7 m-es befoglaló mérettel, kétoldalas, belső világítással helyezhető el.

(5) Kerítésen üzletenként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, cégfelirat, cégér helyezhető el.

(6) A világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat. A cégér éles vakító fénnyel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el, legfeljebb 80 lumen.

(7) A közterületről látható üzlet, vállalkozás nyílászáróin felirattal, képpel el nem látott sötétítő, tükör, betekintés gátló, stb. fóliázás elhelyezésére kell törekedni.

V. FEJEZET

EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK

28. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei a közterület felőli homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.

(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.

Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni.

(3) A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel valót takarás nélkül nem lehet kialakítani.

(4) Közterület felőli homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el. Egy épületen, a rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el.

(5) Közterület felőli homlokzaton klíma kültéri egysége nem helyezhető el.

(6) Turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület közterületi homlokzatára nem lehet elhelyezni.

29. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

32. § (1) A 2. mellékletben lehatárolt, 14. jelű be nem épített terület jelölésű területek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) elhelyezésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli területeken új vezetékes hírközlési infrastruktúrát

a) ahol már egyéb meglévő felszíni infrastruktúra rendelkezésre áll (villamos hálózat oszlopsorai) annak igénybevételével kell kialakítani,

b) ahol más felszíni infrastruktúra még nem áll rendelkezésre, legfeljebb egy új, a területen meglévő oszloppal megegyező típusú oszlop helyezhető el.

c) ahol a terület villamos energiaellátása felszín alatti, a hírközlési infrastruktúrát is ott kell kiépíteni.

(3) Új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók településképbe, tájba illesztéséről gondoskodni kell, a 2. mellékletben lehatárolt 1., 2., 3. jelű területeken nem helyezhető el.

VI. FEJEZET

NÖVÉNYTELEPÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

33. § (1) Hévíz város teljes közigazgatási területén, növényzet esetében a honos, tájegységre jellemző fajok alkalmazása szükséges. Különlegesen lényeges a külterületek és a természetes növénysávok esetében a honos növények alkalmazása és az inváziós fajok elkerülése. Törekedni kell a természetes növényfelületek megőrzésére.

(2) A növénytelepítés során javasolt, tájegységre jellemző, őshonosos fajok, használata, kerülendő az invazív fajok telepítése. Figyelemmel kell lenni a fás szárú növényfajok telepíthetőségére és azok településképi illeszkedési módjára.

(3) A honos és inváziós növények jegyzéke a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján a http://www.bfnp.hu/hu/novenyjegyzek linken található meg.

(4) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni.

(5) Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.

(6) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

VII. FEJEZET

Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

34. § (1) Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a településen kötelező:

a) az 1. mellékletben meghatározott helyi területi és egyedi védelmet érintő építési tevékenység esetén,

b) valamennyi építési engedély köteles építési tevékenység esetén,

c) a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló magasabb jogszabály hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén,

d) nem hatósági engedélyhez kötött meglévő épületek átalakítása esetén, ami közterületről látható módon történik.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester vagy főépítész fogadóórájának idején, de legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell lefolytatni az önkormányzat hivatalos helyiségében.

 (3) Az önkormányzati főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül melyet a Kormányrendeletnek megfelelően kell rögzíteni.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

35. § (1) A Polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le:

a) Hévíz közigazgatási területén belül a magasabb szintű jogszabály alapján az építésügyi hatósági engedélyhez kötött  építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

b) A településképet érintő építésre, átalakítására irányuló eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A polgármester a véleményét minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozva adja ki.

(3) Az eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel és 2 példány nyomtatott és 1 példány digitális tervdokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni.

(4) A kérelemhez a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül min. M = 1:100 léptékű alaprajzok és a megértéshez szükséges számú homlokzatot, metszet, műszaki leírást, építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni.

(5) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(6) Az önkormányzati főépítész szakmai véleményének kialakítására kezdeményezheti tervtanácsi eljárás lefolytatását, az alábbi esetekben:

a) középületek

b) szállodák és kiszolgáló épületeik

c) négy vagy annál több egységes lakóépületek

d) városközpont övezetbe tartózó területeknél

e) különleges építési övezetbe tartózó területeknél

(7) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

IX. FEJEZET

Településképi bejelentési eljárás

36. § (1) A Polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

1. A telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f)  változatlan formában újjáépíteni.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása

3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) megbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

5. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

6. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

7.  A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

8. Közterülettel határos kerítés, és kerti építmény (lábon álló kerti tető) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

9. Közterületről látszó klíma kültéri egysége építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

10. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

11. Reklámok és reklámhordozók, cégérek, címtáblák, cégfeliratok, nyílászáró fóliázás elhelyezése tekintetében.

12. Rendeltetésmódosítások tekintetében.

30. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez 4. mellékletben szereplő településképi bejelentési formanyomtatvány és a szükséges mellékletek benyújtásával indul.

(2) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) a 37. § (1) bekezdés 1. továbbá a 10. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -

1. műszaki leírást (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
2. helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
3. alaprajzot, metszetet,
4. valamennyi homlokzatot, valamint
5. - amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot,

b) a 36. § (1) bekezdés 5., pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő, az elbíráláshoz szükséges szintű vázlatterv alapján készülő

27. műszaki leírás (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
28. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
29. alaprajz, metszet,
30. valamennyi homlokzat,

c) a 36. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő, az elbíráláshoz szükséges szintű vázlatterv alapján készülő

53. műszaki leírás (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
54. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
55. valamennyi homlokzat,

d) a 36. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -

79. műszaki leírás (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
80. valamennyi homlokzat,

e) a 36. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -

105. műszaki leírást (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
106. alaprajzot, metszetet,
107. valamennyi homlokzatot, valamint,

f) a 36. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő, az elbíráláshoz szükséges szintű vázlatterv alapján készülő

131. műszaki leírás (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
132. metszet,
133. valamennyi homlokzat,

g) a 36. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -

157. műszaki leírást (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
158. helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
159. alaprajzot, metszetet,

h) a 36. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő, az elbíráláshoz szükséges szintű vázlatterv alapján készülő

183. műszaki leírás (a telepítésről és az építészeti kialakításról),
184. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
185. metszet,
186. valamennyi homlokzat,

i) a 36. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti építési munkák esetében - megfelelő, az elbíráláshoz szükséges szintű vázlatterv alapján készülő

209. valamennyi homlokzat,

j) a 36. § (1) bekezdés 11. pontja szerinti tevékenység esetében - megfelelő, az elbíráláshoz szükséges szintű vázlatterv alapján készülő

ja) műleírást, mely tartalmazza a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

jb) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

jc) látványtervet vagy fotómontázst,

jd) közterületi elhelyezés esetén min. M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot.

k) a 36. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti esetekben - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -

ka) műszaki leírást, mely ismerteti - az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, - a rendeltetés-módosítás következtében - a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő - változásokat, hatásokat, továbbá - a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

kb) (szükség szerint) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

kc) változás előtti és utáni állapotról alaprajzot, (szükség szerint) metszetet

kd) (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.

38. § (1) A polgármester az eljárás keretében vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy reklám illeszkedik-e a településképbe, és – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a kérelmezőt erről hatósági határozat kiadásával értesíti, vagy megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat érvényességi ideje - ha a határozat másképpen nem rendelkezik:

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése - kivéve cégér - esetén 1 év
   4. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
   5. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységet a bejelentés befejezését követően a polgármesternek készre kell jelenteni.

X. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS,
TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

31. A településképi kötelezési eljárás

39. § (1) A jegyző ellenőrzi a településképi bejelentési követelmények betartását. Amennyiben a településképi követelmények megsértését észleli, arról értesíti a Polgármestert. A településképi kötelezési eljárást a polgármester az Önkormányzat szerveként folytatja le, amely eljárásban a általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) A településképi bejelentési követelmények megszegése esetén a Polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

32. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

40. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, a polgármester döntésének megszegése esetén a magatartás megszegőjével szemben a Tktv. 11. § szerinti településkép-védelmi bírság szabható ki.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a) az önkormányzati rendeletben meghatározott településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi bejelentési követelmények be nem tartása;

d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.

33. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

41. § (1) A településképi bírságot Hévíz Város Önkormányzat 11749039-15432429 számú számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje: a kiszabástól 30 nap.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

42. § A rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

43. §  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1) Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2013. (IV.11.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról.

2. Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2017. (X. 20.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének követelményeiről.

(3) Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2013. (IV.11.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról.

(4)  Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelete az épített örökség értékeinek helyi védelméről.

(5)  Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2016. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a Helyi építési szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) 2.§ (1) bekezdés a) pontja hatályát veszti.

(6)  A HÉSZ 21.§ (8)-(9) bekezdése hatályát veszti.

(7)  A HÉSZ 22.§ (8)-(9) bekezdése hatályát veszti.

(8)  A HÉSZ 40.§ (5) bekezdése hatályát veszti.

                         dr. Tüske Róbert                                                           Papp Gábor

                                   jegyző                                                                 polgármester