Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

Hatályos: 2024. 04. 01

Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

2024.04.01.

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába foglalt és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy Hévíz Város Önkormányzat közigazgatási területén élők szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Hévíz Város közigazgatási területén érvényes lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó személyekre,

b) az Szt. 6. §-a alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Hévíz Város illetékeségi területét jelölték meg,

c) az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott, jogszerűen Magyarországon tartózkodó személyekre lakcímükre tekintet nélkül.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. rendkívüli esemény okozta kár: természeti esemény (különösen földrengés, árvíz, belvíz, szélvihar, hó, jég, felhőszakadás), valamint tűzkár, robbanás, környezeti katasztrófa, vis maior helyzet miatt bekövetkezett káresemény,

2. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl:

a) a lakhatás elvesztése,

b) család jövedelmi viszonyaiban váratlan jövedelemkiesés, a jövedelem elvesztése,

c) betegség.

3. létfenntartási gond:

a) étkezés, élelmezés hiánya;

b) áramszolgáltatás vagy ivóvízellátás korlátozása, megszűnése

4. különösen indokolt eset: olyan rendkívüli esemény okozta kár miatti élethelyzet ami miatt létfenntartás veszélyben van.

4. A szociális hatáskör gyakorlása

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezési ügyekben, továbbá a rendelet 8. §-ában foglalt méltányossági ügyben Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete jár el.

5. Eljárási rendelkezések

5. § (1) A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Hévízi Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) lehet illetékmentesen benyújtani.

(2) A támogatásokhoz a kérelmet a rendelet 1–6. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani.

6. § (1) A szociális ellátásra jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a Polgármesteri Hivatal köteles bekérni a Szt.-ben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Szvhr.), valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelemszámításnál irányadó időszakra a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelemhez jövedelemnyilatkozatot és a (4) bekezdés szerinti jövedelemigazolást kell csatolni.

(4) A jövedelmet:

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

c) álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi hatóság megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény, bankszámlakivonat,

e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,

f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény, vagy bankszámlakivonat, vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,

g) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,

h) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a lakóhely szerint illetékes Gyámhivatala határozata,

i) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

j) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat,

k) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a munkaügyi hatóság igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

l) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.

7. § (1) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetőek.

(2) A döntést a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján kell meghozni.

(3) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából környezettanulmány készíthető, valamint a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

(4) A kérelmező kötelezhető arra, hogy saját, valamint családja vagyoni viszonyairól e rendelet 6. melléklete szerinti vagyonnyilatkozaton nyilatkozzék.

(5) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig - nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.

8. § Amennyiben a polgármester az ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét - ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a képviselő-testület méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) késedelmi kamat nélküli részletfizetést engedélyezhet.

9. § (1) Az ellátások kifizetése a következő sorrend tartással:

a) pénzintézetnél vezetett folyószámlára átutalással,

b) lakóhelyre utalással,

c) pénztári kifizetéssel

történik.

(2) A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat 5 napon belül kell folyósítani.

10. § A rendszeres támogatás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

6. A települési támogatások

11. § E rendelet szerinti szociális alapú települési támogatások:

a) rendkívüli települési támogatás;

b) temetési települési támogatás,

c) lakhatási támogatás,

d) gyógyszertámogatás,

e) védőoltási támogatás,

f) születési támogatás,

g) méltányossági települési támogatás,

h) rendkívüli esemény okozta kár elhárításához kapcsolódó méltányossági települési támogatás

i) iskolakezdési támogatás,

j) köztemetés.

7. Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg vagy nyújtható annak a személynek, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 400%-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege a rászorultsághoz igazodva nem lehet kevesebb, mint 5.000 forint, és nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára rendkívüli települési támogatás az adott naptári évben legfeljebb hat alkalommal adható és összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 500%-át.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás – ide nem értve a temetési támogatást - nem állapítható meg.

(5) A települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (különösen számla, nyugta) becsatolására hívható fel a jogosult.

(6) A rendkívüli települési támogatás megállapítása során e rendeletben meghatározott jövedelemhatár felső mértékétől évi egyszeri alkalommal, különösen indokolt esetben a szociális vetítési alap 50%-ával el lehet térni.

(7) A kérelmet írásban az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a kérelmező, és a vele egy háztartában élőknek a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelem igazolását.

8. Temetési települési támogatás

13. § (1) Kérelmére temetési települési támogatás nyújtható az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott kérelemre annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és akinek az egy főre számított nettó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában a szociális vetítési alap összegének 400%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén a szociális vetítési alap összegének 500%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési települési támogatás összege a temetés igazolt költségének 25%-a, legfeljebb 100.000 forint.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt temetési települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(5) Elhunyt személy temetési költségeihez való hozzájárulás megállapítása során az e rendeletben meghatározott jövedelemhatár felső mértékétől évi egyszeri alkalommal, különösen indokolt esetben a szociális vetítési alap összegének 50%-ával el lehet térni.

9. Lakhatási támogatás

14. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, szemétszállítási díjhoz, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) Kérelmére lakhatási támogatás állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 450%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A lakhatási támogatás összege háztartásonként 7.000 Ft /hó.

(5) A lakhatási támogatás a 2. melléklet szerinti kérelem benyújtásának hónapja első napjától adható egy év időtartamra.

(6) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

15. §1

16. § A lakhatási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) jogosult kérelmére,

c) jogosult meghalt,

d) a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött,

e)2

10. Gyógyszertámogatás

17. § (1) Kérelmére gyógyszertámogatás állapítható meg annak, aki szociálisan rászorult és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyító ellátási költséget és jövedelemhatárt kell érteni, amely eléri a szociális vetítési alap összegének 25%-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén a 450%-át.

(3) A gyógyszertámogatás egy évre állapítható meg. A jogosultság megszűnése esetében az adott támogatási félév utolsó napjával szűnik meg a támogatás folyósítása.

(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

a) jövedelemigazolást,

b) gyógyszerköltség igazolást.

(5) A gyógyszerköltséget a háziorvos, vagy a személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) a 4. melléklet kitöltésével igazolja.

(6) Amennyiben a háziorvos, szakorvos, illetve arra jogosult hatóság a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térítési díját nem igazolja, úgy azon díjak Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által közzétett adatokból kerülnek megállapításra.

18. § (1) A gyógyszertámogatás havi összege a szociális vetítési alap összegének 20 %-ával azonos.

(2) A gyógyszertámogatás időarányosan két részletben kerül folyósításra a jogosultak részére:

a) első részlet folyósítása a támogatás megállapítását követő 15 napon belül,

b) a második részlet az első támogatásrész folyósítását követő 6. hónap 15. napjáig kerül folyósításra.

(3) Ha a gyógyszertámogatás iránti kérelmet véglegesen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig:

a) a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b) a kérelmező jövedelme nem változott,

a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(4) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

(5) Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha a kérelmező bejelentette, vagy a szociális hatáskört gyakorló tudomása alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.

11. Védőoltási támogatás

19. § (1) Kérelmére védőoltási támogatás állapítható meg a legalább 1 éve nyilvántartott hévízi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Hévízen lakó szülő vagy törvényes képviselő 2-15 hónapos korú hévízi lakcímmel rendelkező gyermekének.

(2) A védőoltási támogatás a

a) a rotavírus,

b) a gennyes agyhártyagyulladás (meningococcus B törzs)

felvételének támogatásához biztosított.

(3) A (2) bekezdés szerinti védőoltásra vonatkozó támogatás iránti kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott személy törvényes képviselője az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon terjesztheti elő választása szerint két részletben, bármelyik védőoltás vagy az utolsó védőoltás beadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül.

(4) A védőoltási támogatás nyújtásának feltétele, hogy az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában vagy egyedül élő esetén a szociális vetítési alap összegének 700%-át nem haladja meg.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott védőoltások támogatási keretösszege gyermekenként az oltóanyag igazolt vételárának 2/3-áig, de legfeljebb 120.000 Ft-ig terjedhet.

(6) A kérelemhez mellékelni kell a beadott védőoltásról szóló orvosi igazolást és az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatot. A védőoltás beadása az oltási könyv bemutatásával is igazolható.

12. Születési támogatás

20. § (1) Kérelemére születési támogatásra jogosult a szülő gyermeke születését követően az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a szülők, egyedülálló esetén egyik szülő a gyermek születését megelőzően Hévíz város közigazgatási területén legalább 1 éve nyilvántartott lakóhellyel rendelkeznek,

b) a támogatás megállapításakor a gyermek hévízi lakóhellyel rendelkezik,

c) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700%-át.

(2) A születési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a szülő és gyermek lakóhelyének igazolását,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) a rendelet 1. melléklete szerinti kérelmet, jövedelemnyilatkozatot és az azt alátámasztó, jövedelmet igazoló okiratokat.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésének napjától számított 180 napon belül lehet benyújtani.

(4) A születési támogatás összege gyermekenként 80 000 forint.

13. Méltányossági települési támogatás

21. § (1) Kérelemre a települési támogatás méltányosságból is megállapítható, ha az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában a szociális vetítési alap összegének 400%-át, egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén a szociális vetítési alap összegének 500%-át nem haladja meg, amennyiben az 1. melléklet szerinti kérelem benyújtását legfeljebb 60 nappal megelőzően az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) kérelmezővel együtt élő közeli hozzátartozó 12 hónapon belül bekövetkezett halála,

b) 6 hónap belül történt házasság felbontása miatt a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legalább 50%-kal csökkent,

c) kérelmező tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel, gondoz,

d) a kérelmező háztartásában életvitelszerűen élő, nagykorúvá vált gyermek, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül új lakcímet vagy tartózkodási helyet létesített,

e) 12 hónapon belül a kérelmező vagy házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa álláskeresővé vált és nem részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban,

f) a kérelmező vagy vele együtt élő házastársának, gyermekének betegsége, balesete miatt végzett ápolás, gondozás okán kérelmező 30 egymást követő napot meghaladóan táppénzt vesz igénybe,

g) a kérelmező, vagy vele együtt élő családja által lakott ingatlan felhalmozott közüzemi költségeinek rendezése, amennyiben a téli fűtés biztosítása a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné, vagy kiskorú gyermek lakhatása kerülne veszélybe.

(2) A jogosultsági feltétel igazolására a kérelemhez csatolandó:

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a halotti anyakönyvi kivonat,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben házasság felbontását megállapító bírósági végzés és a jövedelemigazolások,

c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a magasabb összegű családi pótlékban vagy a fogyatékossági támogatásban vagy a gondozott személy után nyújtott ápolási díjban való részesülésről szóló igazolás,

d) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcímet igazoló lakcímkártya,

e) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az álláskeresési járadék folyósításáról szóló szelvény és az álláskeresőként történő nyilvántartásban állásról szóló munkaügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány,

f) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a kórházi kezelést igazoló zárójelentés és a kérelmező nyilatkozata a munkavégzési kötelezettség teljesítésének akadályozásáról, a táppénz igénybevételének igazolása,

g) az (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetben a felhalmozott közüzemi díjtartozás közműszolgáltató általi igazolása, vagy a kérelmező nyilatkozata tüzelő hiányáról.

(3) A méltányosság a kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.

(4) A méltányossági települési támogatás összege a szociális vetítési alap összegének 400%-át nem haladhatja meg.

(5) A méltányossági települési támogatás megállapítása nem függ össze a rendkívüli települési támogatás megállapításával.

(6) Méltányossági települési támogatás megállapítása során az e rendeletben meghatározott jövedelemhatár felső mértékétől évi egyszeri alkalommal, különösen indokolt esetben a szociális vetítési alap összegének 50%-ával el lehet térni.

14. A rendkívüli esemény okozta kár elhárításához kapcsolódó méltányossági települési támogatás

22. § (1) Rendkívüli esemény okozta kár elhárításához kapcsolódó méltányossági települési támogatásban részesíthető az a személy (család), aki tulajdonában álló vagy haszonélvezeti, bérleti joga alapján életvitelszerűen használt lakásban, a lakásban lévő ingó tárgyaiban a rendkívüli esemény, vagy annak következménye az ottlakást ellehetetlenítő vagyoni kárt okozott.

(2) Rendkívüli esemény okozta kár elhárításához kapcsolódó méltányossági települési támogatásban az részesíthető, akinek, vagy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700%-át.

(3) A támogatást vagy az 5. melléklet szerinti kérelemre a káresemény bekövetkeztét követő 30 napon belül lehet benyújtani vagy szociális hatáskört gyakorló értesülése alapján lehet hivatalból kezdeményezni.

(4) Nem jogosult a rendkívüli esemény okozta kár elhárításához kapcsoló méltányossági települési támogatásra,

a) aki a rendkívüli esemény okozta kárral sújtott ingatlanon kívül más alkalmas a lakhatását biztosító ingatlannal rendelkezni jogosult,

b) az, akinek a kára saját felróható magatartásából, vagy

c) az ingatlan karbantartásának, felújításának, készülék vagy közműhálózat, rendszer üzembiztonsági felülvizsgálatának elmulasztásából következett be.

(5) A kérelmet írásban az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani, csatolva:

a) kérelmező családtagjainak a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolását,

b) a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság által készített káreseményt rögzítő jegyzőkönyvet, vagy

c) a kárfelmérést végző szerv hivatalos szakvéleményét,

d) a kár bizonyított vagy becsült mértékét igazoló iratot.

(6) Amennyiben a csatolt mellékletek beszerzését a kérelmező csak aránytalanul nehezen tudja vagy nem tudja beszerezni, nyilatkozatot tehet a bizonyítani kívánt tényről.

(7) Rendkívüli esemény okozta kár esetén, a károsultak részére étkezési ellátás biztosítható, a szükség fennállásáig, de legfeljebb egy hónapra.

(8) A támogatás összege az igazolt kár 25%-a, de legfeljebb 120.000,-Ft.

15. Iskolakezdési támogatás

23. § (1) Kérelmére iskolakezdési támogatás állapítható meg annak a szülőnek, törvényes képviselőnek, akinek alapfokú nevelés-oktatási intézményben tanuló, nyilvántartott hévízi lakóhellyel rendelkező gyermeke van.

(2) Az iskolakezdési támogatás nyújtásának feltétele, hogy az egy főre jutó havi jövedelem a kérelmező családjában a szociális vetítési alap összegének 700%-át nem haladja meg.

(3) A támogatás ugyanazon személyre tekintettel évente egy alkalommal állapítható meg.

(4) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem minden év augusztus 1. és október 1. között nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A pénzbeli támogatás összege gyermekenként 10.000 Ft.

(6) Az iskolakezdési támogatás igénybevétele iránti kérelemhez a tanulói jogviszony igazolásaként mellékelni kell a tanuló érvényes diákigazolványának másolatát.

(7) Az iskolakezdési támogatás összege nem tartozik bele az Ör. 12. § (3) bekezdésében foglalt évente adható szerinti rendkívüli települési támogatás összegébe.

16. Köztemetés

24. § Az eltemettetésre köteles személy a kérelemére részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) eltemettetés költségeinek viselése a kötelezett létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át.

17. Záró rendelkezések

25. §3

26. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

1

A 15. §-t a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 16. § e) pontját a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 25. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.