Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 16

Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 16

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 33. §. 44. §, 45. §, 48. § (2)-(4) bekezdései, 49. § (2) bekezdése, 53. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A helyi önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület létszáma 7 fő.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Hévíz város közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.heviz.hu és a www.onkormanyzat.heviz.hu.

(7) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8380 Hévíz, Kossuth utca 1. szám alatt, a Hévízi Polgármesteri Hivatal földszintjén lévő kültéri hirdetőtábla.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, a társulás.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei

3. § (1) Hévíz város címere: kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó, kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griff madár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt vörös tündérrózsa. A címer ábrázolható a talpát övező, egymást keresztező, kettő arany színű égerfa ággal is.

(2) Hévíz város zászlója: a zászlólap arányában zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap 8:10 arányú vágással egy felső ezüst és egy alsó kék mezőre osztott, rajta a vágás vonalában, mint tengelyen foglal helyet az önkormányzat címere, amely felett a város nevét feltüntető felirat olvasható, fekete betűkkel. A kék mezőben a címer kerek talpát egymást keresztező kettő arany színű égerfa ága övezi. A zászlólap vége anyagából rojtozott.

(3) A címer és zászló használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyarország címerével.

5. § A „Város Napja” minden év május 1-je, Hévíz várossá nyilvánításának évfordulója. A Város Napján az önkormányzat minden évben ünnepségeket szervez.

3. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban határozza meg.

(4) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatásköröket a 3. mellékletben szabályozza.

4. A képviselő-testület alakuló ülése

8. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározottak szerint tartja meg.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívása esetén a rendes ülés összehívására vonatkozó általános szabályoktól el lehet térni.

(3) Alakuló ülésen:

a) helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő), a polgármester, az alpolgármester, a bizottság nem önkormányzati képviselő tagja leteszi az esküt,

b) a polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyeket az Mötv. meghatároz.

5. A képviselő-testület üléseinek összehívása

9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés. A képviselő-testület munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülése a rendkívüli ülés.

(3) A képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben megállapított, továbbá a polgármester által a meghívóban előterjesztett napirendeket tárgyal.

(4) A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a nem képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestertől,

c) a képviselő-testület bizottságától,

d) jegyzőtől,

e) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(6) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok esetleges figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(7) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és munkatervi napirendjét,

b) az előterjesztésről állást foglaló bizottságok megnevezését.

10. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit a hónap utolsó csütörtök napján 8:00 órai kezdettel tartja.

(2) A képviselő-testület július hónapban rendes ülést nem tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit a Városházán, 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. szám alatt tartja.

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására, a Pénzügyi, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a képviselőket.

(3) A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-testület felületén, indokolt esetben e-mail vagy sms, üzemzavar esetén futár útján.

(4) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények és a (2) bekezdés szerinti határidő mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell, a meghívót a nyilvánosság biztosítása érdekében közzé kell tenni. Ebben az esetben a tiszteletdíj folyósítása szempontjából a hiányzás nem igazolatlan.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester haladéktalanul köteles összehívni, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező Mötv-ben meghatározott esetekben.

(7) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét,

b) az ülés nyilvánosságát vagy zártságát, vagy zárt ülés elrendelése vonatkozó javaslatot (napirend megjelölésével),

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,

e) a napirendhez meghívottat,

f) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(8) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

b) beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

c) személyi ügyek,

d) önkormányzati rendeletet tárgyaló napirend,

e) vagyoni ügyek,

f) egyéb döntést igénylő kérdések,

g) beszámolók,

h) tájékoztatók,

i) interpellációk, kérdések, bejelentések.

12. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést – a javasolt napirend megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokával – írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését és a meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát, az ülés napirendjét.

(3) Az Mötv-ben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülését, a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester, a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére az Mötv-ben foglaltakon túl tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

b) napirend külsős előadóját,

c) polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a napirend által érintett az Mötv. szerinti intézmény vezetőjét,

e) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívottat tájékoztatni kell, ha meghívása tanácskozási joggal történik. A tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) Az érintett kérésére, a képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott esetekben tart és rendelhet el zárt ülést. Az érintettnek, a zárt ülés tartására vonatkozó kérését, az ülés megnyitásáig a polgármesterhez kell eljuttatnia. Amennyiben, az érintett, a kérését a képviselő-testületi ülés ideje alatt jelenti be, akkor a képviselő-testület dönt a zárt ülésről.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak a sajtó képviselői a meghívó megküldésével.

(6) A képviselő-testületek együttes ülése esetén, a képviselő-testület ülését, a polgármester, a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést, a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét, az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

6. Az előterjesztések

14. § (1) A képviselő-testületnek az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell megküldeni. Indokolt esetben az írásos előterjesztés vagy határozati javaslat később, az ülésig kerül kiküldésre vagy az ülésen kerül kiosztásra.

(2) Az előterjesztés tartalma szerint:

a) önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat,

b) képviselőtestületi döntést igénylő ügy,

c) beszámoló, tájékoztató.

(3) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult.

(5) A határozati javaslatot szóbeli előterjesztéskor is írásban kell benyújtani.

(6) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(7) A képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek tartalmi, formai követelményeit és a határozatok végrehajtásáról történő beszámolás rendjét az 4. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) témakör szerint illetékes képviselő-testületi bizottság,

d) a jegyző,

e) polgármester által meghatározott esetekben és ügyben az intézmény,

f) a polgármester által felkért személy.

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

16. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagjainak legalább egyharmada,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén, a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

7. A nyilvánosság biztosítása

17. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről, a polgármesteri hivatal a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak az önkormányzat honlapján, továbbá az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való közzétételével biztosítja a nyilvánosságot.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(6) A képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.onkormanyzat.heviz.hu honlapon, a benyújtás időpontjától nyilvánosak.

(7) Az ülésekről a sajtó tájékoztatja a város lakosságát.

8. Önszerveződő közösségek

18. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések megalapozásában. A képviselő-testület Hévíz város fejlesztése, a város funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit az önszerveződő közösséggel kötött együttműködési megállapodásban kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az önszerveződő közösség működését, tevékenységét érintő, az együttműködési megállapodásban meghatározott napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, amellyel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői meghívásuk esetén részt vesznek a lakossági önszerveződő közösségek, az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein. A városban működő civil szervezetek, pártok vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire. A felek, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szervezhetnek.

(5) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

9. A közmeghallgatás

19. § (1) A Képviselő-testület dönt a közmeghallgatás időpontjáról és egyidejűleg arról, hogy jelenléti vagy személyes megjelenése nélküli közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület személyes megjelenés nélküli közmeghallgatást a megjelenést kizáró veszélyhelyzet alatt tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a nyilvánosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell tájékoztatni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) Közmeghallgatáson a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az elhangzott a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

10. Várospolitikai fórum

20. § (1) A képviselő-testület vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

(2) Várospolitikai fórum szervezhető a lakosság önszerveződő közösségei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, a nyilvánosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a fórum időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

(5) A fórumot a polgármester vezeti. A fórumra meg kell hívni az alpolgármestert, az önkormányzati képviselőket, a tárgykör szerint illetékes bizottságot, a jegyzőt.

(6) A fórumról a feljegyzést a polgármesteri hivatal készíti.

11. A képviselő-testületi ülés vezetése

21. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére vagy a döntésből történő kizárása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti, ellátja a polgármester hatáskörébe tartozó ülésvezetési feladatokat.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(3) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó önkormányzati képviselők névsorát, és az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból összehívja.

(5) Ha a képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

22. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, elnapolása, szünet elrendelése,

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése,

c) a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselő-testületi tag igazolt vagy igazolatlan távollétének bejelentése,

d) napirendi javaslat előterjesztése;

e) az ülés vezetése,

f) a szó megadása bejelentkezési sorrendben, a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik,

g) az ülés rendjének biztosítása,

h) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására, elnapolására,

i) szavaztatás,

j) döntés az újraszavaztatásra vonatkozó javaslatról, ha szavazás vagy a szóbeli javaslat egyértelműségében vita van;

k) a szavazás eredményének megállapítása és az ülésen történő kihirdetése.

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről, annak módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(4) Az írásos előterjesztést az előterjesztés készítője a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban összefoglalhatja, kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre a polgármester vagy az általa kijelölt válaszol.

(6) A kérdés után a hozzászólások jönnek. A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének – akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának – a bizottság állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére.

(7) A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja.

(8) A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(9) A polgármester javaslatára, a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő, a tárgyalt napirendben érintett személynek, ha azt, az ülést megelőzően indokaival alátámasztva kéri, kivételesen, ha azt az ülésen kéri. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(10) A polgármester a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásra jogosult.

23. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(4) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb egy perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

24. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt, a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra, vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig, a javaslat szövegének pontos meghatározásával kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztés készítője kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

25. § (1) A képviselő-testület tagja és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, zavaró magatartást tanúsít,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos esetben, a képviselő kivételével, az ülésterem elhagyására kötelezi,

d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

13. A döntéshozatali eljárás

26. § (1) Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja.

(2) Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni;

b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét;

c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás, kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében, ha az előterjesztésben több személy szerepel, a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban egyszerű szótöbbséggel a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból. Nem kell tovább folytatni a lépcsős szavazást, ha a szavazási fordulóban egy jelölt egyértelmű szavazattöbbséget kapott.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat az alternatívák sorrendjében kerül szavazásra, és ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni.

(6) Amennyiben a határozati javaslatnak több pontja van, a határozati javaslatról a szavazás egyben történik. A polgármester javaslatára a határozati javaslat egyes pontjairól külön kell szavazni. Az erre vonatkozó önkormányzati képviselői javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a határozati javaslat egyes pontjairól külön történik a szavazás, a jegyzőkönyvben a szavazatok a határozati javaslat pontjaira leadottak szerint kerülnek feltűntetésre, az a pont, amely a szükséges szótöbbséget nem kapta meg, elutasítottnak minősül.

(7) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is, külön-külön kell szavazást elrendelni.

(8) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat melletti igen, majd ellene szavazók nem szavazatait és a tartózkodás szavazatok számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét.

(9) A képviselő-testületi tag kérésére szavazatát a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

28. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő-testület tagja;

d) a nem Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,

e) a jegyző,

f) az előterjesztő terjeszthet elő.

A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

29. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(4) A képviselő-testület tagjai igennel, nemmel vagy tartózkodással szavaznak. A tartózkodás szavazat a szavazás eredményének a szempontjából ellenszavazatnak minősül.

30. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, az Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően:

a) a polgármester indítványára,

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

c) amennyiben jogszabály előírja.

(2) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Név szerinti szavazás esetén, a képviselő-testületi tagok nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselő-testületi tagok a nevük elhangzását követően nyilatkoznak szavazatukról. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

31. § (1) Titkos szavazásra, az Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást a Pénzügyi, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében fel kell tűntetni, utalva a titkos szavazásra.

14. Önkormányzati rendeletalkotás

32. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikkben meghatározott feladatkörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző.

(3) Az önkormányzati rendelet tervezetet a polgármester, a bizottság vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) Az önkormányzati rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez, írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendelettervezet vitájának lezárását megelőzően.

(5) A rendelettervezet előkészítésének feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet, vagy személy számára, kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelettervezetet véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelettervezetet, a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt bizottságok megtárgyalják.

(7) A jegyző gondoskodik, a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint, a önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti lefolytatásáról.

33. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének;

b) a rendelet sorszámát arab számmal;

c) a „/” jelet;

d) az önkormányzati rendelet kihirdetésének évét arab számmal;

e) zárójelben az önkormányzati rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal;

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) az önkormányzati rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése, az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett önkormányzati rendeletet 3 hónapig kifüggesztve kell tartani.

(4) A jegyző intézkedik az önkormányzati rendeletek hivatalos önkormányzati hirdetőtáblán történő kihirdetéséről kifüggesztéssel, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésről és közzétételről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyző az önkormányzati rendeletet elektronikus úton megküldi a képviselő-testület tagjainak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati intézmény vezetőjének.

15. A képviselő-testület határozata

34. § (1) A képviselő-testület határozata:

a) normatív határozat,

b) egyedi határozat.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá az egyedi határozatának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete;

b) a határozat sorszámát arab számmal;

c) a „/” jelet;

d) a határozat közzétételének évét arab számmal;

e) zárójelben:

ea) a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal;

eb) egyedi határozat esetében a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal;

f) a „határozata” kifejezést és

g) a normatív határozat címét.

(4) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésről,

c) olyan ülésvezetési kérdésről, amelyről a szervezeti és működési szabályzat szerint a képviselő-testület vita nélkül dönt,

d) a képviselőtestületi döntést igénylő ügy napirendben érintett személy, hozzászólásának biztosításáról,

e) a határozati javaslat, önkormányzati rendelettervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról.

f) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló önkormányzati képviselő nem fogadta el.

(5) A normatív határozatok kihirdetése, az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A jegyző, a képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15 napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés, a levétel időpontját. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik, a képviselő-testület nyilvános és zárt határozatának, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

16. A helyi népszavazás

35. § A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezhet.

17. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

36. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3) A polgármesteri hivatal a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

18. Interpelláció, kérdés, bejelentés

37. § (1) A képviselő-testület tagja és a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, önkormányzati ügyben, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

(4) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(5) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselő-testületi tagnak és a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek is meg kell küldeni.

(6) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd, ha a választ az interpelláló nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(8) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(9) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

(10) A polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(11) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(12) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

19. A tiszteletdíjak

38. § (1) Az önkormányzati képviselőt, a nem képviselő bizottsági tagot megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi bruttó összege:

a) önkormányzati képviselő tiszteletdíja100.000 forint,

b) amennyiben az önkormányzati képviselő bizottsági tag tiszteletdíja 152.000 forint,

c) a bizottság elnökének tiszteletdíja 200.000 forint,

d) a bizottság nem önkormányzati képviselő tagjának tiszteletdíja 52 000 forint.

(2) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagja e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj összege több tisztség betöltése estén sem változik.

(4) A képviselő-testületi, bizottsági ülésről igazolatlanul mulasztó (távolmaradását az ülésig előre nem jelző) önkormányzati képviselő, a bizottság nem önkormányzati képviselő tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján csökkentheti. A csökkentésről a döntés a márciusi rendes ülésen, ezt követően negyedévente hozható meg. A tiszteletdíj havi csökkentésének mértéke a hiányzással érintett ülésenként az (1) bekezdés szerint járó tiszteletdíj 10%-a, de legfeljebb tiszteletdíj a havi összegének 50%-a. A csökkentést szerinti összeget a döntést követő hónap tiszteletdíjából kell levonni. A jelenléteket a polgármesteri hivatal tartja nyilván és a hiányzásokat a tárgyhót követően jelzi a polgármesternek.

(5) Az önkormányzati képviselő, a bizottság nem önkormányzati képviselő tagja a képviselő-testülethez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(6) A tiszteletdíj kifizetéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik az illetmény kifizetés határidejéig.

20. Az önkormányzati képviselő jogai

39. § (1) A polgármesteri hivatal köteles az önkormányzati képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) Az önkormányzati képviselő részére az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban a betekintést a jegyző biztosítja. A másolat, jegyzet, feljegyzés készítése, a személyes adatok védelmét, az iratvédelmet és iratkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(3) A fogadóra feltételeit az önkormányzati képviselő igénye szerint a polgármesteri hivatal biztosítja.

(4) A polgármesteri hivatal gondoskodik az önkormányzati képviselő munkájához szükséges informatikai eszközökről. Az önkormányzati képviselő a polgármesteri hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával veheti igénybe.

(5) Az önkormányzati képviselő igénybe veheti a polgármesteri hivatal mobiltelefon flotta előfizetését.

(6) Az önkormányzati képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(7) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(8) Az önkormányzati képviselő a képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a polgármesteri hivatalban a jegyző által kijelölt szervezeti egységnél veheti igénybe.

(9) Az önkormányzati képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a polgármesteri hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.

(10) Ha az önkormányzati képviselő bizottsági feladat- és hatáskört érintő felvilágosítást kér, a tárgykör szerint érintett osztályvezető a jegyző útján erről a bizottságot legközelebbi ülésén értesíti.

21. Az önkormányzati képviselő kötelességei

40. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni az önkormányzat feladatainak ellátásában, a képviselő-testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni,

b) írásban, vagy szóban az ülést megelőzően, továbbá előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) felkérés, vagy a képviselő-testület döntése alapján részt venni a képviselő-testületi ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben,

d) a tudomására jutott állami és hivatali, üzleti titkot megőrizni,

e) a közmeghallgatáson, a képviselő-testület által szervezett várospolitikai fórumon részt venni.

(2) A képviselő köteles, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

(3) A vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság a Pénzügyi, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság. A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a Pénzügyi, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnökének.

22. A kizárás

41. § A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó önkormányzati képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

23. Társulások

42. § A társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 5. melléklet tartalmazza.

24. A polgármester

43. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester pecsétje kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Polgármestere” felirattal, középen a Magyarország címerével.

(3) A polgármestert távollétében, a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester helyettesíti.

44. § Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, bérbe, használatba adását, megterhelését,

b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyásában.

45. § A polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében:

a) pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a pályázat benyújtására felhatalmazta és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy a pályázat kötelezettségvállalása a biztosított forrást nem haladja meg vagy 10%-kal, de legfeljebb 20 millió forinttal haladja meg,

b) pályázat benyújtásáról abban az esetben, mely pályázat saját forrást nem igényel. Ebben az esetben a pályázat nyertessége esetén a megvalósításról a képviselő-testület dönt.

25. Az alpolgármester

46. § (1) A képviselő-testület két alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület tagjai sorából egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3) A képviselő-testület egy alpolgármestert, nem a képviselő-testület tagjai közül választ.

(4) Az alpolgármesterek a tisztségüket társadalmi megbízatásban töltik be.

26. A jegyző

47. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti az önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését,

b) elvégezteti az önkormányzati rendelet tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról és hatályos szövegének naprakészségéről.

(3) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a képviselő-testület által jóváhagyott polgármesteri hivatali szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(4) A jegyzőt tisztsége betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Közgazdasági Osztály vezetője helyettesíti.

(5) A jegyző és a Közgazdasági Osztály vezető tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Hatósági Osztály vezetője helyettesít.

27. A polgármesteri hivatal

48. § (1) A képviselő-testület polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal megnevezése: Hévízi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), címe: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1.

(3) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak.

49. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint az önkormányzatot érintő perben, tárgykör korlátozás nélkül általános meghatalmazottként eljárni jogosult a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester.

28. A Képviselő-testület bizottságai

50. § (1) A képviselő-testület három bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok elnevezése és létszáma:

a) Pénzügyi, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 önkormányzati képviselő és 2 nem önkormányzati képviselő tag;

b) Oktatási, Sport és Szociális Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 önkormányzati képviselő és 2 nem önkormányzati képviselő tag;

c) Turizmus, Kultúra és Civilek Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 önkormányzati képviselő és 2 nem önkormányzati képviselő tag.

(3) A bizottság munkájának segítésére esetenként szakértőt kérhet fel.

(4) A bizottságok munkájának ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal biztosítja.

(5) A bizottság munkájához a polgármesteri hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére előterjesztéseket készíteni.

51. § (1) A képviselő-testület a 6. mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

(2) Indokolt, továbbá sürgős esetben, a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

a) kezdeményezi valamely előterjesztés, vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

b) kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

c) ellátja a Képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását, az előterjesztéshez kell csatolni, az indokolt esetben a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető.

(5) A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal, beszámol.

(6) A bizottságok közötti feladat- és hatásköri vita esetén a képviselő-testület dönt.

52. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, a polgármesteri hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság döntéseiről a polgármesteri hivatal 3 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert.

(3) A jegyzőkönyvek egy példányát a polgármesteri hivatalban kell őrizni.

(4) A bizottság elnökét, az elnök által kijelölt önkormányzati képviselő bizottsági tag helyettesíti, és ennek keretében gyakorolja az elnöki jogköröket.

53. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

a) a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések napirendjeinek megtárgyalására,

b) a képviselő-testület kezdeményezésére,

c) a polgármester indítványára,

d) a bizottsági tagok legalább felének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára,

e) a jegyző indítványára.

(3) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a bizottságot. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-bizottság felületén, indokolt esetben e-mail, üzemzavar esetén futár útján.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények és a (4) bekezdés szerinti határidő mellőzhetők. A bizottság elnöke intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. Ebben az esetben a tiszteletdíj folyósítása szempontjából a hiányzás nem igazolatlan.

(6) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság ülésére meg kell hívni

a) a polgármestert,

b) az alpolgármestert,

c) a jegyzőt,

d) a 13. § (1) bekezdés szerintieket,

e) polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői jegyzői intézkedésre tanácskozási joggal vehetnek részt, a szakterületük szerint illetékes bizottság ülésén,

f) a bizottság elnöke a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személyt is meghívhat.

(8) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthat. Az együttes bizottsági ülést, az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le. A bizottságok a döntéseiket külön-külön hozzák.

(9) A bizottságok működésük részletes szabályait az Mötv-ben meghatározottak figyelembe vételével ügyrendjükben maguk állapítják meg.

29. Munkacsoport

54. § (1) A képviselő-testület munkacsoportot hozhat létre meghatározott feladat, ügy, szakértő megvizsgálására.

(2) A munkacsoport összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok. A munkacsoport jelentést készít a képviselő-testület részére.

(3) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

(4) A munkacsoport feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A munkacsoport elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

30. Hatályba léptető rendelkezések

55. §1

56. § Ez a rendelet 2024. október 15-én lép hatályba.

1

Az 55. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.