Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg:

A rendeletalkotásra szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak. Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelet alkotásánál figyelembe kell venni a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott elveket, eljárási szabályokat. A rendelet csak olyan jogviszonyokat szabályozhat, és annyiban, amennyiben azokat magasabb rendű jogszabály nem szabályozza.

Az önkormányzati vagyon funkciója kettős, mivel egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, valamint önként vállalt feladatok ellátásához, másrészt pedig bevételt teremt azért, hogy az önkormányzat a közfeladatokat ellássa, a vagyona állagát megóvja, felújítsa, vagy beruházásokat valósítson meg.

Ezen az elven alapul az önkormányzat vagyonának törvény szerinti felosztása is. A nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyon alapvető csoportjaiként a következőket határozza meg:

2. Forgalomképes, üzleti vagyon (rendelet 3. melléklete)

A forgalomképtelen vagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet állapít meg. A korlátozottan forgalomképes vagyonnak elsősorban infrastrukturális célja van, viszont az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatók. A forgalomképes, avagy üzleti vagyon lényege a bevételteremtés, hozam elérése, a köz- ill. magán fejlesztésekhez szükséges ingatlan-portfólió biztosítása.

Az üzleti vagyonnak hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot.

Alapvető követelmény, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítését vagy megterhelését előzze meg annak értékelése, amely megmutatja az aktuális, valós értéket, ezzel is támogatva a vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát, ill. a vagyon védelmét.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskörök alapján a Képviselő-testület, illetve a polgármester gyakorolják.

A feladatok végrehajtásának előkészítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei a jegyző vezetésével látják el. Erőteljesen védik a felajánlott vagyon elfogadásáról szóló szabályok is az önkormányzati vagyont annak érdekében, hogy az esetlegesen ellenérték nélkül átadandó vagyontárgyak ne hozzanak az értékükkel aránytalan kötelezettségeket.

Ezen rendelkezések pontosítják a Képviselő-testület és a Polgármester önkormányzati vagyonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Az önkormányzati vagyon mindenekelőtt az önkormányzat feladatainak ellátását kell, hogy szolgálja. Az önkormányzatnál a legtöbb vagyongazdálkodási döntés a Képviselő-testület hatásköre, ezt a jogosítványát a vagyonrendeletben rögzített feltételek esetében átruházza polgármesteri hatáskörbe.

A vagyongazdálkodást négy fő tevékenységi terület köré lehet csoportosítani:

1. a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (fejlesztés, beruházás, kisajátítás, juttatások elfogadása)

2. meglévő vagyon fenntartása, üzemeltetése, karbantartása, felújítása

3. a vagyon hasznosítása, bérbeadása, haszonbérbe és használatba adása, valamint vagyonkezelésbe és üzemeltetésbe adása

4. a vagyon értékesítése, cseréje, térítésmentes átadása.

A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása a hatályos vagyonrendelet szerint történi, amely vagyoncsoportonként rögzíti a döntési szinteket.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása, amely tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.

Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, bérbe, üzemeltetésbe vagy vagyonkezelésbe, a feladat ellátásához szükséges mértékben, törvényi feltételek betartásával.

Az önkormányzati vagyon kezelési feladatit elsősorban a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, egyéb költségvetési szervei, gazdasági társaságai, és egyéb szervezetek útján teljesíti jogszabályi követelményeknek megfelelően. A kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb dolgokról részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen.

Kimondja és leírja a versenyeztetés fő szabályait, az eljárás lefolytatását, feltételeit. Az eljárás alapelvei az esélyegyenlőség, a nyilvánosság, valamint a verseny tisztasága. Az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők az eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.

Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.