VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

6/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete
 Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos utca 42.

(3)[1] A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal (8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos u. 42.)

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatának címere: lefelé hegyesedő kétfelé osztott pajzs, mindkét mező kék színű, középen a Szent Mihály-domb, rajta a fogadalmi kápolnával, felső mezőben jobb és bal sarokban zöld színű szőlőlevél, rajta óarany színű szőlőfürt. Alsó mezőben a pajzs tengelyében horgony kötéllel, amelynek mindkét oldalán egymással szemben úszó hal látható. A címeren belül ábrák és keretek fekete kontúrúak, a hegy és a szőlőlevél kivételével óarany színűek. ( A címert a rendelet 1. melléklete tartalmazza.)

(3) Vonyarcvashegy Nagyközség zászlója: téglalap alakú, hosszában egyenlő arányban két színű, sötétkék és óarany, középen a község címere. 

(4) A Képviselő-testület a címer és a zászló, valamint a "Vonyarcvashegy" név használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

(5) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

a.) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete,

b.) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága.

c)[2] Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal

d.) Vonyarcvashegy Nagyközség Polgármestere

e.)[3] Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője

(6) Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:

- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

- a testület által adományozott okleveleken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(7) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. §

(1)[4] A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg.

 (2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a.) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. gondoskodik,

b.) villamos-energia szolgáltatást, helyi közvilágítást az E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja,

c.) [5]

d.)[6]

e.) az egészségügyi alapellátást Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatával háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött felnőtt háziorvos és fogorvos, valamint foglalkoztatási jogviszonyban álló gyermekorvos biztosítja

f.) [7]

g.) a szociális alap ellátást (étkezést) jogszabályok keretei között a közös önkormányzati hivatal biztosítja. A szociális alapellátás körébe tartozó gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (telephely: 8353 Zalaszántó, Fő u. 3. ) útján biztosítja. Házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú társulás útján biztosítja.

h.) folyékony kommunális hulladék elhelyezése: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., illetve a Talajerőgazdálkodási Kft. (Pápa, László M. u. 1.).

(3)[8] Az Önkormányzat jelenleg ellátott önként vállalt feladatainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(4)[9] Az Önkormányzat jelenleg ellátott alaptevékenységeinek felsorolását, valamint az alaptevékenységek kormányzati funkció kódját a 7. melléklet tartalmazza.

III. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig.

Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi és rendkívüli ülést tart.

a)[10] A képviselő-testület – a Mötv 43. § rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.

b.) A képviselő-testület soros ülését adott hónap utolsó csütörtökén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.

c.) A képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy a testület bármely bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó – indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni.

Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.

d.) A Képviselő-testület – döntése alapján -  ünnepi ülést tarthat.

e.) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg:

a.) az önkormányzat költségvetését,

b.) minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

5. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az  alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

6. §

(1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a Vonyarci Hírmondóban és a település honlapján.

(2)[11] A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:

az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

-      a jegyzőt,

-      az önkormányzati intézmények vezetőit

-      a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

-      a bizottságok külső tagjait,

-      a civil szervezetek képviselőit a szervezetet érintő ügyben

a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

-   a napirendi pontok felkért előterjesztőit.

7. §

A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

a.) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

b.) gazdasági, vagyoni ügyek,

c.) választási, kinevezési ügyek,

d.) a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,

e.) interpellációk, közérdekű bejelentések,

f.) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

A MUNKATERV

8. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a.) valamennyi képviselő-testületi tagtól,

b.) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,

c.) a jegyzőtől,

d.) intézményvezetőktől.

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a.) az ülésnapok időpontját,

b.) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,

c.) a közmeghallgatás időpontját.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

AZ ELŐTERJESZTÉS

9. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként -  írásban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a.) Első rész:

-           az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,

utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,

különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,

tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

b.) Második rész:

-           egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

-           indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

-           a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

-            végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

 (6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni.

10. §

(1) Előterjesztést tehetnek:

a.) a polgármester

b.) az alpolgármester,

c.) a bizottságok elnökei,

d.) a jegyző ,

e.) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2) Az előterjesztés – kivéve egyes rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 8 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

11. §

(1)[12] Az alakuló ülést a Mötv 43. § (2) bekezdése alapján a polgármester vezeti.

 (2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetését a korelnök látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

TANÁCSKOZÁSI REND

12. §

Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

13. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

- rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA

14. §

A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3)  A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

 (4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

 (5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

ÜGYRENDI KÉRDÉS

15. §

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

(5) [13]

SZAVAZÁS RENDJE

16. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 (3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható a Mötv 49. § (1) bekezdése alapján az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6)[14] A képviselő-testület - bármely tagja javaslatára – 3 havi időtartamra 25 %-kal csökkenheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

17. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) [15]

(4) A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a.) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b.) a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.) a szavazás során felmerült körülményeket,

d.) a szavazás eredményét,

e.) a jegyzőkönyvvezető nevét,

f.) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

18. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

19. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozatot hozó szerv nevének rövidítését, a határozat megnevezését és a határozat címét.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) napirend elfogadása,

b.) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c.) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

d.) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

e.) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f.) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

INTERPELLÁCIÓ

20. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a.) polgármestertől

b.) alpolgármestertől,

c.) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

d.) jegyzőtől

önkormányzati ügyekben maximum 10 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a.) az interpelláló nevét

b.) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A JEGYZŐKÖNYV

21. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)[16] A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül az alábbiakat tartalmazza:

a.) az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját

b.) a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását

c.) a távollevő képviselők nevét

d.) [17]

e.) [18]

f.) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztő nevét, a határozati javaslatokat, kérdéseket,

g.) a határozatok szövegét, feltüntetve a határozathozatal módját és a szavazás számszerű eredményét

h.) az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét

i.) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell :

a.) a meghívót

b.) az írásos előterjesztéseket

c.) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d.) az elfogadott rendeleteket

e.) jelenléti ívet

f.) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g.) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,

h.) a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a Művelődési Ház és  Könyvtárnak.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati hivatalban , illetve a Művelődési Ház és  Könyvtárban van lehetőség.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni.

IV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

22. §

(1)[19] A képviselő-testület – a Mötv 42. § 1. pontjába kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a.) a polgármester ,

b.) az alpolgármester,

c.) a bizottságok elnökei,

d.) a képviselő,

e.) a jegyző.

 (3) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(5) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

23. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeleteket az önkormányzat – 4.  mellékletben rögzített helyszíneken található – hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(4) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a.) a rendelet számát és tárgyát

b.) meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c.) módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d.) hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

V. F E J E Z E T

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

24. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b.) közmeghallgatás,

c.) fórum,

d.) képviselői fogadóóra.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a nagyközségnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

25. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

A KÖZMEGHALLGATÁS

26. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

A  FÓRUM

27. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából -  fórumot hívhat össze.

(2) A  fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

28. §

A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében havonta egy alkalommal képviselői fogadóórát tarthatnak.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

29. §

 (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2)[20] A képviselő-testület a Mötv 57. § (2) bekezdése alapján a Pénzügyi Bizottságot bízza meg a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával is.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6) Az ideiglenes- és az albizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti,  kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. 

 (8)[21] A Képviselő-testület által a Mötv 41. § (4) bekezdése alapján a Bizottságra átruházott feladat és hatásköröket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

30.§

(1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább négy nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság rendes üléseit minden hónap utolsó keddjén tartja.

31. §

(1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(3)[22] A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyv elkészítéséről a közös hivatal adminisztratív közreműködésével a bizottság elnöke gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv kormányhivatalnak történő megküldéséről a jegyző gondoskodik a Mötv 60. §-ában meghatározott határidőn belül.

VII. F E J E Z E T

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ÉS A JEGYZŐ

32. §

(1) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése:

a.) igazgatási csoport

b.) költségvetési csoport

c.) településüzemeltetési csoport

d.) főzőkonyha.

33. §[23]

(1) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a költségvetési referens helyettesíti.

(2) A jegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja.

(3) A polgármester és a jegyző fogadóóráit e rendelet 5. melléklete rögzíti.

VIII. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

(1) Jelen rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba. Kihirdetés napja: 2011. március 31.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2007. (IV.1.) számú rendelete

Vonyarcvashegy, 2011. március 30.

Péter Károly                                                      dr. Varga Andrea

                       polgármester                                                  jegyző

1.  melléklet

2. melléklet

A képviselők névsora és lakcíme

3. melléklet

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága tagjainak felsorolása,

és a bizottság  feladat- és hatásköre

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

Elnök:                        Molnár Ferenc                    

Tagok:            Kovácsné Nagy Erika

                        Major Lajos

                        Kötél Róbert

                        Szommer Anett

Kötelező feladatai:

a.) előkészíti a képviselő-testület költségvetési döntéseit, a helyi adókra és adó jellegű köztartozásokra vonatkozó rendeleteket, a hatósági ármegállapításra vonatkozó képviselő-testületi döntéseket,

b.) Megvitatja és véleményezi:

            - az önkormányzat gazdasági koncepcióját,

- a költségvetési előirányzatok teljesítését,

- a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,

- a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,

- az intézmények részére – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,

- a költségvetési intézmények közötti előirányzatok átcsoportosítását,

- a képviselő-testület vállalkozásainak pénzügyi vonatkozású várható kihatásait,

- az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét.

c.) összehangolja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodó tevékenységét, a költségvetési személyi érdekeltségű rendszerek kialakítására irányuló tanulmányok kidolgozását,

d.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

e.) vizsgálja az önkormányzati hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

f.) ellenőrzi a meghatározott célra biztosított pénzeszközök felhasználását,

g.) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat,

h.) belső ellenőrzést kezdeményezhet, véleményezi az éves ellenőrzési tervet

i.) javaslatot tesz a polgármester, az alpolgármester és a jegyző bérének megállapítására, béremelésére, jutalmazására

j.) javaslatot tesz kitüntető címek adományozására

k.) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.

4. melléklet

 A Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláinak jegyzéke

Polgármesteri Hivatal (Vonyarcvashegy, Kossuth u. 42.)

Óvoda (Vonyarcvashegy, Virág B. u. 1.)

Buszmegálló (Vonyarcvashegy, Rákóczi, Fő u. kereszteződés)

Vashegy (Vonyarcvashegy, Fő u. )

5. melléklet

Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

Hétfő 8,00-12,00 óráig

        13,00-16,00 óráig

Szerda 8,00-12,00 óráig

          13,00-16,00 óráig

Péntek 8,00-12,00 óráig

Kedd és csütörtök: az ügyfélfogadás szünetel.

Polgármester és a jegyző fogadóórája

 polgármester fogadóórája:

minden  szerda: 8.00 – 12.00 óráig

A jegyző fogadóórája:

minden szerda: 8.00 – 12.00 óráig

6. melléklet[24]

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata önként vállalt feladatai

7.  melléklet[25][26]

Az Önkormányzat ellátott alaptevékenységeinek felsorolása, valamint az alaptevékenységek kormányzati funkció kódja:

8. melléklet

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata részvételével működő társulások

és az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek jegyzéke

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata együttműködési megállapodásai:

Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata részvétele társulásokban:

Szerkesztés...