1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon

(3) A rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. (1. függelék)

3. § A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból állnak. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az erre vonatkozó törvények, valamint a Képviselő-testület rendelete állapítja meg.

4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tárgyai:

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyak a törvényben, vagy helyi önkormányzati rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek, amelyeknek a helyi önkormányzat tulajdonában történő megszerzése hosszú távon indokolt.

(4) A forgalomképtelen vagyon tárgyai nem idegeníthetők el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak a törvény vagy helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes vagyonelemnek nyilvánított vagyontárgyak, amelyek nem tartoznak a nemzeti vagyonról szóló törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezés szabályait – a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében- törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete határozza meg.

6. § (1) Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon forgalomképes.

7. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének vagy megosztással megjelölt részének besorolása különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület – a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével- a vagyontárgy rendeltetése, jellege, funkciója alapján rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak törzsvagyon – ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon - körébe történő besorolásáról, a besorolás megváltoztatásáról.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképességében változás történik, a besorolást a vagyonkimutatásban, valamint ingatlan esetén a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.

8. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel –megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

9. § (1) Az Önkormányzati vagyon elidegenítése és megterhelése csak a forgalmi érték megállapítását követően történhet.

(2) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásban szereplő értékét kell alapul venni.

(3) A vagyon értékesítésekor a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(4) Vagyont értékesíteni 5 millió Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet, ez alól kivételes esetben felmentést – megfelelő indokolással – csak a képviselő-testület adhat.

(5) Versenytárgyalás megtartása előtt az értékesíteni kívánt vagyontárgyról értékbecslést kell készíttetni.

(6) Ha a versenyeztetés eredménytelen, illetve meghiúsult a szerződéskötés, akkor az eredménytelen versenytárgyalás, illetve a meghiúsult szerződéskötés napjától számított 3 hónapon belül a polgármester az ingatlant kikiálltási áron értékesítheti.

(7) Építési ingatlan értékesítése esetén – ha a beépítési kötelezettség kikötésre kerül – a beépítési kötelezettség teljesítésére Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata javára elidegenítési tilalmat, valamint 5 évre szóló visszavásárlási jogot kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. E tilalmak méltányossági okból legkorábban a felépítmény szerkezetkész állapotában töröltethető a képviselő-testület döntése alapján.

10. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak kivételes esetben terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

11. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, ez azonban kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(5) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(6) Az önkormányzat vagyona megjelenhet részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

(7) Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására részt vehet gazdasági társaságban, betéti társaságnak azonban csak kültagja lehet.

(8) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

12. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyon szaporulata a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolt vagyoni elemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők be társulásba, a forgalomképes egyéb vagyon társulásba bevihető.

13. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel. A hitel felvételével, a törlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletben dönt arról, hogy milyen beruházásokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében.

(2) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés kizárólag a Nvtv.-ben meghatározott személyekkel, versenyeztetés nélkül köthető.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

(4) A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik.

15. § (1) A vagyonkezelő a szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében – eseti vagy általános meghatalmazás alapján – gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(2) A vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, a jogszabályban meghatározott kivételeken kívül nem terhelheti meg, a vagyont biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(4) A vagyonkezelő köteles:

(5) A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

16. § (1) Az önkormányzat a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzati hivatal közreműködésével, valamint a Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyon-nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

17. § (1) Az önkormányzat a kötelező és vállalt feladatai ellátására intézményt alapíthat.

(2) Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes.

(3) Az intézmény a használatába adott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja. A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, nem korlátozhatja, a vagyon állagát nem ronthatja, tulajdonjogát át nem ruházhatja.

18. § (1) Az önkormányzat vagyoni állapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt az adott év december 31. fordulónappal kell készíteni.

(2) Az önkormányzat a vagyonát a jogszabályokban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

19. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint az önkormányzat üzleti vagyonát és a kötelezettségeket.

(2) A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(3) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.

(4) A vagyonleltár szerkezetét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

20. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 2/2002 (II.1.), valamint az azt módosító 20/2004. (XI. 1.), és 5/2013. (IV. 05.) önkormányzati rendeletek.