Zalaszentgrót Város Önkormányzat Képviselő-testületének

 26/2014. (XI. 28.) számú önkormányzati rendelete

a temetőkről és temetkezésről

Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, valamint a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (4) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet rendelkezéseire is figyelemmel – a temetőkről és a temetkezésről a következőket rendeli el:

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

1. A rendelet területi hatálya a Zalaszentgrót Város közigazgatási területén működő köztemetőkre terjed ki.

2. A rendelet személyi hatálya kiterjed a köztemetők fenntartását, üzemeltetését, továbbá a temetkezési szolgáltatást végző személyekre, a temetkezési szolgáltatások igénybevevőire, valamint mindazokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a köztemetőkön belül bármilyen tevékenységet végeznek, vagy a köztemetőkben tartózkodnak.

3. Zalaszentgrót Város közigazgatási területén működő temetők:

1.  Köztemetők:

1. Türjei úti köztemető (010036 hrsz., 010024/51. hrsz.);
2. Bocskai úti köztemető (010170 hrsz.);
3. Aranyodi köztemető (010253/1 hrsz.);
4. Csáfordi köztemető (5321 hrsz.);
5. Tüskeszentpéteri köztemető (010023 hrsz.);
6. Zalakoppányi köztemető (4741 hrsz.);
7. Zalaudvarnoki köztemető (40043/17 hrsz.).

2. Működő egyházi (felekezeti) temető: Városi izraelita temető (010038 hrsz.).

2. fejezet

A TEMETŐK FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE,

TEMETŐ-FENNTARTÁSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELI DÍJA

2. §.

1. Zalaszentgrót Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a köztemetők (továbbiakban: temetők) fenntartásáról saját maga, üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján köteles gondoskodni.

2. A fenntartó a temetőkben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, jogszabálysértés esetén felhívja az érintettet a rendelkezés betartására, illetve szerződésszegés esetén kezdeményezheti a kegyeleti közszolgáltatási szerződés felmondását.

3. §.

A panaszügyintézés az üzemeltető feladata. Az ügyfél a panaszt írásban vagy szóban az üzemeltető ügyfélszolgálati munkatársánál tehet. Függetlenül a panasz jellegétől a panaszt minden esetben ki kell vizsgálni és a visszajelzés írásban kell megtenni. A szóbeli panaszt minden esetben írásban rögzíteni kell.

4. §.

1. A temetőkben – a temetkezési szolgáltatók kivételével – vállalkozásszerűen munkát végzők a fenntartónak temető-fenntartási hozzájárulást kötelesek fizetni, amelynek mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A temető-fenntartási hozzájárulás díja tartalmazza a síremlék felállítási engedélyezési díját is.

2. A fenntartót a temetőkben levő építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények használatáért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő igénybevételi díj illeti meg. Az igénybevételi díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. fejezet

A TEMETŐ LÉTESÍTMÉNYEI

5. §.

Az önkormányzat a temetők rendeltetésszerű használata érdekében biztosítja:

1. a gépjárművel járható temetőhöz vezető utat, sírhelytáblákat összefogó úthálózatot,
2. a temetőn kívül gépkocsi parkolót,
3. a temető bekerítését, vagy élő sövénnyel való lehatárolását,
4. a hulladéktárolót,
5. a vízvételi lehetőséget,
6. a ravatalozót,
7. a ravatalozóba kiszállított holttest ideiglenes tárolását és hűtését szolgáló hűtőkamrát,
8. a boncolóhelyiség-csoportot,
9. a nyilvános illemhelyet,
10. a temető közcélú zöldfelületének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő – karbantartását.

4. fejezet

A TEMETŐ RENDJE

6. §.

A temetők használatának rendjére vonatkozó szabályokra a temetőkről és temetkezésről szóló törvényben és a végrehajtási rendeletében foglaltak ebben az alcímben foglalt eltérésekkel irányadóak.

7. §.

1. A temetők nyitvatartási ideje:

1. április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakig                      7 - 21 óráig
2. október 1-től március 31-ig terjedő időszakig                                     7 – 18 óráig

kivéve november 1-jét, a halottak napját.

2. A nyitvatartási idő alatt a temetőket bárki korlátozás nélkül látogathatja.

3. A temetőket a záróra előtt a temetőlátogató közönség minden felszólítás nélkül köteles elhagyni.

4. Temetési helyek látogatását csak rendkívüli esetben, így különösen fakivágás, útkészítés, exhumálás esetén, és kizárólag a munkavégzés idejéig lehet korlátozni.

5. A ravatalozót a temetés előtt legalább egy órával ki kell nyitni.

8. §.

1. A temetőkben tilos gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral, egyéb járművel közlekedni, kivéve

1. a temetkezési tevékenységben résztvevő járművet,
2. a mozgássérültet, járóképtelen hozzátartozót szállító járművet,
3. a temetők üzemeltetőjének előzetes engedélyével munkavégzés céljából behajtó járművet,
4. a temetők üzemeltetőjének előzetes engedélyével a megkülönböztető jelzést használó járműveket.

2. Az üzemeltető kérheti a célszállítást igazoló okmányok bemutatását.

9. §.

A temetők területén 12 éven aluli gyermek csak nagykorú felügyelete mellett tartózkodhat. A 12 éven aluli gyermek által okozott károkért a nagykorú tartozik felelősséggel.

10. §.

1. Tiltott, közösségellenes magatartást követ el, aki

1. a temetők területére elrendelt járműkorlátozást vagy - tilalmat megszegi, nem a kijelölt útvonalakon, illetve nem a leírtak szerint közlekedik;
2. a temetőbe vakvezető, segítő, szolgálati és jelzőkutya kivételével állatot bevisz;
3. olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja;
4. engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területen vagy lezárt temetőben halottat eltemet;
5. a kiadott urnát tiltott helyen helyezi el;
6. a temetőben a temetési helyek díszítésre nem szolgáló tárgyat elhelyez;
7. az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállít, építési vagy bontási munkát megkezd, bontási anyagot elszállít;
8. a sírkőmaradványok elszállítására irányuló felhívásnak nem tesz eleget;
9. fás szárú növényt, a rendeletben előírt méretet meghaladó örökzöldet ültet;
10. a síremléket nem a rendeletben előírt módon, vagy az üzemeltető hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően építette meg;
11. a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő szegélykőt, síremléket, sírboltot vagy sírjelet helyez el az üzemeltető felszólítása ellenére, és ezáltal a szomszédos temetési helyek használatát akadályozza;
12. a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a felhívás ellenére sem intézkedik;
13. a sírhelygondozás során keletkező hulladékot, avart, koszorú- és virágmaradványt a kijelölt hulladékgyűjtőkön kívül a temetőben egyéb helyen elhelyez, azt eléget;
14. a temetőben bárminemű reklámtevékenységet folytat.

2. A tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos eljárásra a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A TEMETŐK HASZNÁLATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEI IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI, A SÍRGONDOZÁS SZABÁLYAI

11. §.

1. Fás szárú növényt a temetők területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra, vagy attól legfeljebb 30 cm távolságra ültetett olyan örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 60 cm-nél.

2. A temetőkben pad csak az üzemeltető hozzájárulásával a közlekedés és a szomszédos sír megközelítésének akadályozása nélkül helyezhető el.
3. Az engedély nélkül ültetett fás szárú növényeket, a 2 m magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket, valamint az engedély nélkül elhelyezett padokat az üzemeltető felszólítására a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy, illetve az elhelyező köteles eltávolítani. Amennyiben a felszólítás ellenére az eltávolítás nem történik meg, a temetők üzemeltetője eltávolíthatja és az eltávolítás költségeit a temetési hely felett rendelkezni jogosult személlyel, illetve az elhelyezővel megtéríttetheti.

4. A temetőkben gyertyát vagy mécsest gyújtó személy köteles a tűzveszély elkerülése érdekében a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodni.

12.  §.

1. A temetési hely gondozása úgy végezhető, hogy más elhunyt hozzátartozójának, illetve más látogatónak a kegyeleti érzéseit ne sértse, a sírgondozásban ne akadályozza.

2. A temetési hely felett rendelkezni jogosult személy köteles a temetési hely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, a temetési hely rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

3. Az önkormányzat jogosult az elhanyagolt temetési helyek gondozására írásban felszólítani a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt.

4. A sírok, a sírok fölé emelt síremlékek, fejfák, sírboltok tisztántartásáról, karbantartásáról, helyreállításáról a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy saját költségén köteles gondoskodni.

5. Megrongálódott, düledező temetési hely helyreállítására az önkormányzat felhívhatja, élet- és vagyonbiztonság veszélye esetén köteles felhívni a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt, valamint az éltetet is fenyegető közvetlen veszélyhelyzetet köteles megszüntetni a rendelkezni jogosult költségére.

6. Amennyiben a megrongálódott, düledező temetési hely felett rendelkezni jogosult személy a felhívásra a temetési helyet nem állítja helyre, a polgármester a temető üzemeltetőjének kérelmére a temetési helyre a további temetkezést megtilthatja, illetve a síremlék, sírbolt eltávolítását elrendelheti.
7. A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan temetési hely esetében a temetési helyet újra lehet értékesíteni, ha az önkormányzat hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, a temető bejáratnál, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki. Ebben az esetben a temetési helyet sírnyitási engedéllyel ki kell üríteni és a holttest maradványokat – ha a halott hozzátartozói az áttemetésről, elszállításáról nem gondoskodnak – közös sírba kell elhelyezni, amennyiben a 25 éves porladási idő eltelt. Amennyiben a 25 éves porladási idő még nem telt el, az üzemeltető a más sírba való áttemetésről gondoskodni köteles.

13.  §.

1. A temetőkben a sírokat, a síron lévő tárgyakat, síremlékeket, a temetőkben lévő épületeket, egyéb tárgyakat, fás szárú növényeket és növényzetet beszennyezni, megrongálni vagy eltávolítani tilos.

2. A temetési hely környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni tilos.

3. A temetőkben lévő közkifolyóról a temetőben végzett szolgáltatásokon és sírgondozáson kívül vizet felhasználni tilos.

A TEMETŐBEN TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

14.  §.

1. A temetőkben történő munkavégzést – a hozzátartozó részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – az üzemeltetőnek a munkavégzés megkezdését megelőzően 5 nappal korábban – rendkívüli eseteket és a temetést kivéve – írásban be kell jelenteni, megjelölve a munkálatok végzésének időpontját és várható időtartamát. A munkák megkezdéséhez, így különösen a síremlék felállításához az üzemeltető előzetes írásos hozzájárulása szükséges.

2. A bejelentésben és a hozzájárulásban foglaltakat, valamint azok végrehajtását az üzemeltető ellenőrzi.

3. Az üzemeltető a síremlék felállítási munkákról nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza:

1. a síremlék felállítási engedély nyilvántartási számát;
2. a munka pontos helyét (temető, parcella, sor, sír számát);
3. a végzendő munka pontos leírását;
4. amennyiben a felújítás nem a helyszínen történik, a temetőből való kiszállításkor az üzemeletető hozzájárulását;
5. a munka megkezdésének és befejezésének napját;
6. az anyagszállítást végző gépkocsi típusát és forgalmi rendszámát;
7. az építtető nevét, lakcímét;
8. a kivitelező nevét, címét, iparengedélyének számát.

4. A temetőkben munkát végző vállalkozók működésük során a szertartások rendjét nem zavarhatják, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temetők infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak. Vasárnap és ünnepnapon a temetőkben – a temetkezési szolgáltatók és az üzemeltető kivételével – vállalkozók által munka nem végezhető.

5. A temetőkben végzett vállalkozási tevékenység során keletkezett hulladék elszállításáról és a tevékenység végzése során igénybevett terület eredeti állapotának megfelelő helyreállításáról a vállalkozó a munkák elvégzését követően haladéktalanul gondoskodni köteles.

A TEMETÉSI SZOLGÁLTATÁS SZABÁLYAI

15. §.

1. A fenntartó biztosítja, hogy az egyes temetkezési szolgáltatók azonos feltételekkel vállalkozhassanak.

2. A temetőkben temetkezési szolgáltatást végezhet az üzemeltető, továbbá az a vállalkozó, aki jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult.

3. A temetőkben temetkezési szolgáltató kizárólag az üzemeltetővel kötött írásos megállapodás aláírását követően végezhet temetkezési szolgáltatást. A temetkezési szolgáltató a tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságának meglétét a szolgáltatás megkezdése előtt hitelt érdemlően igazolni köteles.

4. A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését – az egyházi temetések esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően – tiszteletben tartani.

5. A temetkezési szolgáltató a temetés során csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő kelléket és cikket használhat fel, valamint olyan ravatalozást, illetve szertartást rendezhet, amely nem sérti a közízlést és a kegyeleti etikai normákat.

6. A temetkezési szolgáltatást végzők tevékenységük során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a munkálatokat a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben kötelesek végezni.

7. Az üzemeltető feladata összehangolni a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozók használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, valamint elősegíteni a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását.

4. fejezet

A TEMETÉSI HELY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

16.  §.

1. Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak az üzemeltető által a temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

2. Sírhelytáblákba és sorokba a temetkezés az elhalálozás ideje szerinti sorrendben történik, kivéve a kettős sírhelyeket.

3. Temetkezésre használt helyek:

            1. Koporsós temetés esetén:

1. egyes, illetve kettős sírhely: egy, illetve két koporsó befogadására alkalmas temetési hely;
2. többes sírhely: kettőnél több koporsó befogadására alkalmas temetési hely;
3. gyermeksírhely;
4. sírbolt: a hatályos építésügyi jogszabályok alapján történő elbírálás és a fenntartó hozzájárulásával építhető (temetési helyen létesített terepszint alatti és feletti vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti nettó 50 m2 és 3 m magas építmény esetén építési engedély nélkül végezhető).

2. Hamvasztásos temetés esetén:

1. urnasírhely: a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére szolgáló temetési hely;
2. urnafülke: a hamvakat tartalmazó urnák föld feletti építménybe való elhelyezésére épített temetési hely;
3. urnasírbolt: a hamvakat tartalmazó urnák terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építménybe való elhelyezésére épített temetési hely.

3. A díszsírhely a temetőkben esetenként kijelölt egyes sírhely, amelyet az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül a város díszpolgárai számára az önkormányzat képviselő-testülete örök temetkezési hely céljára adományoz.

A temető esetleges átrendezése, vagy megszüntetése esetén a díszsírok áthelyezéséről az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

17.  §.

1. A sírhelyek méretei:

1. egyes sírhely mérete: hossza 2,1 m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 m;
2. kettős sírhely mérete: hossza 2,1 m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 m;
3. többes sírhely mérete: hossza 2,1 m, szélessége annyiszor 0,9 m, amennyi a betemethető koporsók száma;
4. sírbolt mérete: a kétszemélyes sírbolt hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m, mélysége 2,3 m,  további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 m-rel, a mélység 0,3 m-rel nő;
5. gyermeksírhely mérete: hossza 1,3, szélessége 0,60 m, mélysége 1,6-2,5 m-ig terjedhet;
6. urnasírhely mérete: hossza 0,8 m, szélessége 0,6 m, mélysége legalább 1 m;
7. urnasírbolt (négy urna): hossza 1 m, szélessége 1 m;
8. díszsírhely mérete: hossza 2,5 m, szélessége 1 m, mélysége 2,2 m.

2. A sírhelyek egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m.

3. Urnafülke esetében az urnák tárolása kizárólag 40 x 40 x 50 cm-es belméretű és szilárd lappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.
4. A jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő sírhelyek esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

18.  §.

1. Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

2. A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék a talapzattal együtt legfeljebb 3 m magas lehet. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos. A sírgödröt kifalazni tilos.

3. A temetőben felállított síremléket áthelyezni vagy lebontani kizárólag a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

A TEMETÉSI HELY GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYAI

19.  §.

1. A temetési hely felett rendelkezési jogot annak megváltásával lehet szerezni. A temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzéséért és gyakorlásáért megváltási, illetve újraváltási díjat kell fizetni. A fizetendő díjtételeket a 2. számú melléklet tartalmazza. 

2. A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (továbbiakban: használati idő):

1. sírhely esetén a koporsós betemetés, illetve a rátemetés napjától számított 25 év,
2. sírbolt esetén a kriptába történt utolsó temetés után 60 év,
3. urnafülke és urnasírhely esetén 25 év,
4. urnasírbolt esetén 60 év.

3. A megváltási díjat az eltemettető vagy az általa megbízott, az újraváltási díjat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy köteles megfizetni.

4. Ha kettős vagy többes sírhelyen az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

5. Az üzemeltető a használati idő lejártát megelőző három hónappal értesíti a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt a használati idő lejáratának időpontjáról.

6. Ha a temetési hely feletti rendelkezési jogot a használati idő lejártát követő egy éven belül a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy nem hosszabbítja meg, az üzemeltető jogosult a temetési helyet minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

7. A temetési helyek további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ebben az esetben a megváltási díj időarányos része visszatérítésre kerül.

8. A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama a (2) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább a (2) bekezdés a) és d) pontja esetében 10 év, a (2) bekezdés b) pontja esetében 30 év, a (2) bekezdés c) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja az 1. mellékletben meghatározott megváltási díj időarányosan csökkentett része.

9. A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

10. Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a temető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

20. §.

A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik. A temetési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a temetési helyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

21.  §.

A temetési hely feletti rendelkezési jogot a temetési hely létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a nyilvántartásba bejegyezték. A temetési hely létesítőjének azt kell tekinteni, aki a megváltási díjat befizette és e minőségben a nyilvántartásba bejegyezték.

V.fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. §.

1. Jelen rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zalaszentgrót Város Önkormányzat Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 14/2000. (IX. 28.) számú rendelete.

                         Baracskai József                                                        Dr. Simon Beáta

                             polgármester                                                                     jegyző

A rendelet 2014. november 28. napján kihirdetésre került.

Dr. Simon Beáta

jegyző