Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015 (XII. 18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítéséről

Hatályos: 2017. 12. 02- 2018. 11. 30

Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének

26/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

hasznosításáról és értékesítéséről



Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítéséről a következőket rendeli el:



I. fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet hatálya


1. §


  1. E rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló területek hasznosítására és értékesítésére.

               

  1. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás általános szabályairól szóló 22/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: vagyonrendelet) szabályai az irányadók.


  1. E rendelet alkalmazása során a vagyoni és jövedelmi viszonyok meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.


  1. E rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.


Értelmező rendelkezések

2. §


E rendelet alkalmazása szempontjából:


a) hasznosítás: az önkormányzati vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bérlet vagy használat jogcímén történő átengedése.


b) vagyongazdálkodó: az önkormányzat által fenntartott intézmények, a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal), valamint az önkormányzat gazdasági társasága.


c) méltányolható lakásigény mértéke:


            ca) egy-két fő esetén: egy szoba

            cb) három-négy fő esetén: másfél szoba

            cc) négy-öt fő esetén: kettő szoba

            cd) öt-hat fő esetén: kettő és fél szoba.


d) életvitelszerű lakás: életvitelszerű lakásnak minősül, ha a lakás a bérlő otthona, ezen ingatlan szolgál mindennapi tevékenységei, így különösen az étkezés, a tisztálkodás, a pihenés, valamint családi élete helyszínéül, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a lakás használatára csak alkalomszerűen, az ott lakás látszatának keltése végett kerül sor.


e) rendeltetésszerű használatra alkalmasság: a lakás vagy helyiség abban az esetben alkalmas a rendeltetésszerű használatra, amennyiben az épület központi berendezéseinek az ingatlanban lévő részei és az ingatlan berendezései üzemképesek, valamint az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban szereplő megnevezése szerinti célra alkalmas.


f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.


g) városérdek: Zalaszentgrót életében, fejlődésében kiemelt jelentőséggel bíró gazdasági, oktatási, kulturális, művészeti, egészségügyi, szociális vagy idegenforgalmi tevékenyéggel, valamint közfeladat-ellátással kapcsolatban felmerült társadalmi érdek.


Hatásköri rendelkezések


3. §


  1. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: önkormányzati lakás, illetve helyiség) tekintetében a tulajdonost, illetve a bérbeadót megillető jogokat, valamint a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket az alábbiak szerint gyakorolja:

a) A képviselő-testület az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről saját hatáskörében dönt.


b) A képviselő-testület az önkormányzati lakások tekintetében a bérbeadót megillető jogokat, valamint a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a polgármesterre ruházza át.


c) A képviselő-testület az önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeadót megillető jogokat, valamint a helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a polgármesterre, valamint az arra felhatalmazott vagyongazdálkodóra ruházza át.


  1. E rendelet szabályainak alkalmazásától különös méltánylást érdemlő vagy egyéb okból indokolt körülmények fennállása esetén, így különösen


a) szociális rászorultságra tekintettel,

b) városérdekből, vagy

c) a városban működő intézményben, közfeladatot ellátó szervezetben foglalkoztatottak elhelyezése tárgyában el lehet térni, amennyiben az eltérést jogszabály nem tiltja.


II. fejezet


Az önkormányzati lakások hasznosítása


4. §


Az önkormányzati lakás bérbeadása


a) szociális helyzet alapján,

b) költségelven vagy

c) piaci alapon történhet.


5. §


  1. Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérleti jogára azon Zalaszentgrót város közigazgatási területén legalább három éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át nem haladja meg, és a háztartás tagjai vagyontalannak minősülnek.


  1. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás során a jövedelmi és vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.


6. §


  1. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmet nyomtatványon lehet a hivatalban előterjeszteni, és csatolni kell hozzá az abban meghatározott igazolásokat.


  1. A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakások jegyzékét a hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A jegyzéknek tartalmaznia kell:


a) a lakásbérlet időtartamát,

b) a lakás címét,

c) a lakás műszaki állapotát és jellemzőit, így különösen komfortfokozatát, alapterületét, szobaszámát az egyéb helyiségek felsorolását,

d) a bérleti díj egységárát, valamint

e) a havi bérleti díj összegét.


  1. A kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni a kérelmezők jövedelmi és vagyoni helyzetét, a kérelmezéskor fennálló lakáskörülményeit, az együttköltözők számát, valamint a méltányolható lakásigény mértékét.


7. §


  1. Önkormányzati lakás költségelven való bérbeadására pályázati eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.


  1. A pályázati felhívásban rögzíteni kell az önkormányzati lakás 6. § (2) bekezdésében meghatározott adatait.


  1. Pályázatot azon Zalaszentgrót város közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy nyújthat be, aki önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérleti jogára jövedelmi és vagyoni helyzete alapján nem jogosult. Ezen szabály irányadó az önkormányzati lakás piaci alapú bérbeadására is.


  1. A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a leghosszabb időszakra vállalja az önkormányzati lakás havi bérleti díjának előre, egy összegben történő megfizetését.


  1. A költségelven bérbe adott lakás bérleti díját a lakás jellemzői, illetve a bérbeadót terhelő karbantartási és felújítási kötelezettségek költségvonzata alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, valamint a lakással és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.


8. §


  1. Önkormányzati lakás piaci alapú bérleti joga a lakás havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertes azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.


  1. A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díját a 7. § (5) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevétele nyereséget is tartalmazzon.


9. §


A költségelven, illetve piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetén a bérlő az általa vállalt kötelezettségek biztosítására a vagyonrendelet szerinti pénzbeli biztosíték fizetésére kötelezhető.


10. §


  1. Nem köthető bérleti szerződés azon kérelmezővel, illetve pályázóval, aki


a) a kérelmét nem a meghatározott nyomtatványon, illetve pályázatát nem a kiírás szerinti dokumentációban vagy nem határidőben nyújtotta be, 

b) a kérelmét, illetve a pályázatát a hiánypótlási felhívás ellenére hiányosan terjesztette elő,

c) valótlan adat közlésével vagy valós adat eltitkolásával megtévesztette az önkormányzatot,

d) a nyomtatványban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott igazolásokat nem csatolta,

e) az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek nem felel meg,

f) önkormányzati bérlakásra korábban fennálló bérleti joga bérleti díjtartozás, külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás, közüzemi díjtartozás, az önkormányzattal szembeni köztartozás vagy bérlői kötelezettségszegés miatti bérbeadói felmondás miatt szűnt meg,

g) saját maga vagy a vele együtt költöző személyek valamelyike lakás tulajdon-, bérleti-, használati- vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik.


  1. Az (1) bekezdés f) pontjának első fordulatában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.


A felek jogai és kötelezettségei


11. §


  1. A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, átadás-átvételi eljárás keretében köteles a bérlőnek átadni.


  1. A lakás átadás-átvételekor a bérbeadónak jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a lakás berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a lakás tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják, a bérlő és a bérbeadó ezzel igazolja a lakás átvételét.
  2. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy a bérlő értéknövelő átalakítási, illetve korszerűsítési beruházást végez. Ez esetben a megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:


a) az elvégzendő munkák pontos megjelölését,

b) a munka tételes költségvetését,

c) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját és feltételeit,

d) a munkálatok befejezésének határidejét, valamint azt a feltételt, hogy

e) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.


  1. A megállapodás nélkül végzett értéknövelő beruházások költségeit és kockázatát a bérlő köteles viselni.


12. §


  1. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.


  1. Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a bérlőt terhelik, a fizetendő bérleti díj összegét azonban ennek figyelembevételével kell megállapítani.


  1. A rendes karbantartáson felüli beruházási, a vezetékrendszer meghibásodása miatti, valamint az azonnali intézkedést igénylő helyreállítási munkálatok elvégzése és költségei a bérbeadót terhelik. Amennyiben a bérlő ilyen munkálatok szükségességét észleli, úgy köteles arról a bérbeadót haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért anyagi felelősség terheli.


13. §


  1. Az önkormányzati lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.


  1. A bérlő köteles a lakásból történő kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.


  1. Az önkormányzati lakásra kérelmező, illetve pályázó házastársak közös kérelme alapján bérlőtársi szerződést kell kötni. Azon személyekkel, akik az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül is befogadhatók, kérelem alapján bérlőtársi szerződés köthető.


  1. Az (3) bekezdésben rögzített eseteken túlmenően - a lakásbérleti jog folytatása során azonos sorrendben álló jogosultak kivételével - más személlyel bérlőtársi, valamint társbérleti szerződés nem köthető.


14. §


  1. A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával kizárólag a testvérét, a gyermekének házastársát, az élettársát, valamint élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be, feltéve, hogy velük szemben a 10. § (1) bekezdés g) pontjában rögzített kizáró ok nem áll fenn.


  1. A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.


  1. A bérlő haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött.


15. §


  1. A bérlő az önkormányzati lakást albérletbe vagy üzleti célú hasznosítás végett használatba nem adhatja.


  1. A bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogát a lakástörvény rendelkezései alapján, kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélheti el.


16. §


A bérbeadó az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - évente legalább egy alkalommal, munkanapokon 8-20 óra közötti időszakban ellenőrzi. A bérlő a lakásba való bejutást biztosítani, valamint az ellenőrzést tűrni köteles.


17. §


  1. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult azon személy, akit a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül fogadhatott be a lakásba, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.



  1. Az (1) bekezdésben említett jogosultak a bérlő halálától számított 30 napon belül kötelesek a bérbeadó felé bejelenteni a lakásbérleti jog folytatása iránti igényüket. A jogosultak sorrendjére az Ltv.-ben foglaltak irányadók. A lakásbérleti jogot folytató személy a bérlő halálakor a lakásban jogszerűen lakó személyek részére változatlan feltételek szerint köteles biztosítani a lakáshasználatot.
  2. A bérlő halálán kívüli szerződésmegszűnés, illetve megszüntetés eseteiben a befogadott személyek a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem jogosultak.


18. §


  1. Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy az önkormányzat részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított bérleti díjjal egyezik meg.


  1. A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével 25 %-os, hat hónap elteltével pedig 50 %-os mértékben emelkedik. 


19. §


  1. A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást szerződés szerint, rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, a közegészségügyi és az egyéb vonatkozó biztonsági előírások betartásával, valamint mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül köteles használni.  


  1. Amennyiben a lakásban, annak berendezéseiben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, úgy a bérbeadó a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti a bérlőtől.


  1. A lakásbérleti szerződés megszűnése, illetve megszüntetése esetén a bérlő vagy a befogadott személy köteles a lakást és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni, és elhelyezéséről a továbbiakban maga gondoskodni.


A lakásbérleti jogviszony megszűnése, megszüntetése


20. §


Az önkormányzati lakásra fennálló bérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései az irányadók.


21. §


  1. A lakásbérleti szerződés a felek írásos közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 30 napos felmondási idővel megszüntethető.


  1. Közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő részére pénzbeli térítés nem fizethető.

22. §


  1. Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés bérbeadói rendes felmondásakor a bérbeadó beköltözhető és megfelelő lakást biztosít a bérlőnek. A lakás megfelelőségének kapcsán az Ltv.-ben foglaltakat kell figyelembe venni.


  1. A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén ezen felmondásra csak az épület vagy a benne található lakás átalakítása, korszerűsítése vagy lebontása céljából kerülhet sor.


23. §


  1. Amennyiben a bérlő a szerződésben megállapított időpontig a bérleti díjat, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjat, illetve a közüzemi díjakat nem fizeti meg, vagy az önkormányzattal szemben köztartozása mutatkozik, úgy a bérbeadó a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles őt a teljesítésre írásban felszólítani.


  1. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás a hónap utolsó napjára, de legalább 15 napos felmondási idővel közölhető.


24. §


  1. Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó a tudomására jutástól számított nyolc napon belül, a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles a bérlőt a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra írásban felszólítani.


  1. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni a 23. § (2) bekezdésben meghatározott módon.


25. §


A bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása különösen az alábbi esetekben szolgálhat a bérbeadói felmondás alapjául:


            a) a lakást vagy annak berendezéseit nem rendeltetésszerűen és nem a szerződésnek          megfelelően használják vagy rongálják,

            b) a bérbeadóval vagy a többi lakóval szemben a közösségi együttélés követelményeit      sértő, kirívóan botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

            c) a bérbeadó ellenőrzési jogának gyakorlását akadályozzák,

            d) egyéb, szerződés vagy jogszabály szerinti lényeges kötelezettségüket megsértik.


A díjakra vonatkozó rendelkezések

26. §


  1. Az önkormányzati lakás bérleti díját a lakás műszaki állapota és egyéb jellemzői, így különösen a komfortfokozat, az alapterület, a szobák és egyéb helyiségek száma, valamint a lakás településen és épületen belüli fekvése határozza meg.


  1. [1]Az önkormányzati lakások bérleti díját szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével e rendelet állapítja meg az alábbiak szerint:


a) Szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérleti díja:


            aa)       Gyár u. 57/1.                         -           38,- Ft/m2/hó  

            ab)       Gyár u. 57/2.                         -           38,- Ft/m2/hó  

            ac)       Gyár u. 57/3.                         -           38,- Ft/m2/hó  

            ad        Gyár u. 57/4.                         -           38,- Ft/m2/hó  

            ae)       Gyár u. 57/5.                         -           38,- Ft/m2/hó  

            af)        Gyár u. 57/6.                         -           38,- Ft/m2/hó  

            ag)       Gyár u. 59/A/1.                     -           38,- Ft/m2/hó

            ah)       Gyár u. 59/A/2.                     -           38,- Ft/m2/hó

            ai)        Gyár u. 59/A/3.                     -           38,- Ft/m2/hó

            aj)        Gyár u. 59/A/4.                     -           38,- Ft/m2/hó

            ak)       Gyár u. 59/B/1.                     -           38,- Ft/m2/hó

            al)        Gyár u. 59/B/2.                     -           38,- Ft/m2/hó

            am)      Gyár u. 59/B/3.                     -           38,- Ft/m2/hó

            an)       Gyár u. 59/C/1.                     -           38,- Ft/m2/hó

            ao)       Gyár u. 59/C/2.                     -           38,- Ft/m2/hó

            ap)       Gyár u. 59/C/3.                     -           38,- Ft/m2/hó

            aq)       Gyár u. 59/C/4.                     -           38,- Ft/m2/hó

            ar)        Templom u. 23/B.                 -           38,- Ft/m2/hó

            as)       Hegy u. 10.                           -           114,- Ft/m2/hó


b) Költségelven bérbe adható lakások bérleti díja:


            ba)       Batthyány u. 17.                                -           239,- Ft/m2/hó

            bb)       Batthyány u. 19.                                -           239,- Ft/m2/hó

            bc)       Batthyány u. 23. II. em. 10.              -           260,- Ft/m2/hó

            bd)       Kinizsi tér 2. I. em. 2.                        -           250,- Ft/m2/hó

            be)       Kinizsi tér 4. III. em. 14.                   -           245,- Ft/m2/hó

            bf)       Kinizsi tér 6. fsz. 1.                           -           314,- Ft/m2/hó

            bg)       Dózsa Gy. u. 7. I. em. 3.                   -           260,- Ft/m2/hó


c) Piaci alapon bérbe adható lakások (induló) bérleti díja:


            ca)       Dózsa Gy. u. 7. I. em. 1.                   -           620,- Ft/m2/hó

            cb)       Dózsa Gy. u. 7. I. em. 2.                   -           600,- Ft/m2/hó

            cc)       Széchenyi u. 8./I. em.                        -           430,- Ft/m2/hó

            cd)       Batthyány u. 13./I. em. 1.                  -           576,- Ft/m2/hó

            ce)       Batthyány u. 13./I. em. 2.                  -           576,- Ft/m2/hó

            cf)        Platán tér 5/B. fsz. 1.                         -           600,- Ft/m2/hó

            cg)       Batthyány u. 15. 1. ajtó                     -           600,- Ft/m2/hó

            ch)       Batthyány u. 15. 2. ajtó                     -           600,- Ft/m2/hó

ci)        Ifjúság u. 2.                                       -           620,- Ft/m2/hó


27. §


  1. A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni.


  1. A bérlő a bérleti díjjal együtt a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak, illetve a közüzemi díjak viselésére is köteles.


  1. A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak:


a) kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása,

b) közös helyiségek és területek világítása,

c) közös költség fizetése,

d) kommunális hulladékszállítás biztosítása.


  1. A díjfizetések részletes szabályai a lakásbérleti szerződésben kell meghatározni.



III. fejezet


Az önkormányzati helyiségek hasznosítása


28. §


  1. Az önkormányzati helyiségre nem köthető bérleti szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek vonatkozásában az alábbi kizáró okok valamelyike fennáll:


a) csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás folyik ellene,

b) pályázati eljárás esetén pályázatát a hiánypótlási felhívás ellenére hiányosan terjesztette elő,

c) valótlan adat közlésével vagy valós adat eltitkolásával megtévesztette az önkormányzatot,

d) önkormányzati helyiségre korábban fennálló bérleti joga bérleti díjtartozás, külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás, közüzemi díjtartozás, az önkormányzattal szembeni köztartozás vagy bérlői kötelezettségszegés miatti bérbeadói felmondás miatt szűnt meg.


  1. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.

29. §


  1. Az önkormányzati helyiség bérbeadására elsősorban a helyiség havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.


  1. A pályázati kiírásban a képviselő-testület által évente határozatban megállapított havi bérleti díj összege minősül az induló díjnak.


  1. Pályázat lefolytatása nélkül adható bérbe az önkormányzati helyiség, amennyiben


a) a határozat a bérleti díjat nem havi mértékben határozta meg,

b) a bérbeadása iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább három egybefüggő hónapon keresztül nem került hasznosításra.


A felek jogai és kötelezettségei


30. §


  1. A helyiség átadására, rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, valamint a bérlő által végzendő értéknövelő beruházásokra a 11. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.


  1. A bérlő köteles gondoskodni


a) a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, megállapodás alapján pótlásáról és cseréjéről,

b) az épület központi vezetékei, berendezései, valamint a tartó-, teherhordó- és a tetőszerkezet kivételével a helyiség állagmegóvási, javítási, hibaelhárítási és karbantartási munkálatainak saját költségen való elvégzéséről,

c) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyős szerkezet karbantartásáról,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ,

e) a helyiség, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, valamint

f) a tevékenység eredményeként keletkező hulladék elszállításáról.


  1. A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja, melyhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását a bérlőnek előzetesen be kell szereznie.


  1. A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, valamint abban a szerződés fennállása alatt köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni.
  2. A bérbeadó a helyiség rendeltetésszerű használatát a 16. §-ban meghatározott módon ellenőrizni jogosult.


31. §


  1. A helyiségre abban az esetben köthető bérlőtársi szerződés, amennyiben abban a leendő bérlőtársak megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.


  1. Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.


32. §


  1. A tulajdonos a bérlő kérelmére írásbeli hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez, amennyiben


a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba, és

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.


  1. Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.


33. §


  1. A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával átruházhatja.


  1. Az átruházásról megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani. A bérleti jog átruházásával a bérleti jog új jogosultja az előző bérlő helyébe lép.


  1. A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető,

b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának nem indokolható megzavarásával járna,

c) a helyiségre bérleti vagy egyéb díjhátralék, illetve a bérlőnek az önkormányzattal szembeni köztartozása áll fenn,

d) a helyiség bérleti jogát átvevővel szemben a 28. § (1) bekezdésének a), illetve d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.


  1. A helyiség bérleti jogának cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.


34. §


  1. A helyiséget a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.


  1. Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.


A helyiségbérleti jogviszony megszűnése, megszüntetése


35. §


A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bérlő jogutód nélküli megszűnésével vagy természetes személy bérlő esetén a tevékenység gyakorlásához szükséges vállalkozói okirat visszavonásával, illetve visszaadásával a helyiségbérleti szerződés megszűnik.


36. §


  1. A helyiségbérleti szerződés közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 60 napos felmondási idővel megszüntethető.


  1. Határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződés bérbeadó általi rendes felmondásakor a bérbeadó cserehelyiség biztosítására nem köteles.


  1. A helyiségbérleti szerződés egyéb módon való megszüntetésére a 23-25. §-ok rendelkezései értelemszerűen alkalmazhatók.


A díjakra vonatkozó rendelkezések


37. §

  1. A bérleti díjak határozattal történő évenkénti megállapítása során figyelembe kell venni a helyiség városon belüli fekvését, alapterületét, műszaki állapotát, felszereltségét, valamint a benne folytatható tevékenységek jellegét.


  1. A díjfizetési kötelezettség teljesítésére a 27. § rendelkezései irányadók.


IV. fejezet


Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítése


38. §


(1) Az értékesíteni kívánt önkormányzati lakásokat a képviselő-testület jelöli ki.


(2) Nem jelölhetők ki értékesítésre


a) az önkormányzat intézmények elhelyezésére is szolgáló épületekben található lakások,

b) az értékesítéshez való hozzájárulás hiányában a bérlőkijelölési joggal érintett lakások,

c) a pályázati kötelezettség alapján meghatározott ideig kizárólag költségelven vagy piaci alapon bérbe adható lakások, valamint

d) a városrendezési okból vagy közérdekből bontásra kijelölt épületben található lakások.


Elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások értékesítése


39. §


  1. Önkormányzati lakás értékesítése esetén az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.


  1. Az értékesítésre történő kijelölésről az elővásárlásra jogosult személyeket a vagyonrendelet 25. § (3) bekezdésében meghatározott módon vagy írásbeli megkereséssel kell tájékoztatni.


  1. Az elővásárlási jogosult vételi igényének bejelentésére szolgáló időtartam három hónapnál rövidebb nem lehet.


40. §


  1. Amennyiben az elővásárlásra jogosult a megadott határidőben vételi igényt jelent be, úgy a lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében 30 napon belül független ingatlanforgalmi értékbecslő szakértőt kell kirendelni, melynek költségét az igénybejelentőnek előlegeznie kell.


  1. A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül az igénybejelentő jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről, így különösen a vételárról, valamint a fizetési feltételekről.
  2. Amennyiben a jogosult élni kíván elővásárlási jogával, úgy a lakás vételára azonos a szakértő által megállapított helyi forgalmi értékkel.


  1. Ha a bérlőnek - bérbeadói hozzájárulással - a lakásra fordított értéknövelő beruházásai még nem kerültek megtérítésre, ezek értékét a megállapított forgalmi értékből le kell vonni.


  1. A 26. § (2) bekezdés a) pontjának aa)-ar) alpontjaiban megjelölt lakások vételára a helyi forgalmi érték 30 %-a, amennyiben azokat elővásárlásra jogosult vásárolja meg.


  1. A vételi ajánlat elfogadásáról az elővásárlásra jogosultnak 30 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkoznia kell.


41. §


  1. Amennyiben az önkormányzati lakást elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy részére - ez irányú kérelme esetén - tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni azzal, hogy a vételár 20 %-ának megfelelő összeget a szerződés megkötésével egyidejűleg kell teljesítenie. A fennmaradó vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben, a Ptk. szerint pénztartozás esetén megállapítható kamattal növelt összegekben kell törleszteni.


  1. Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételár kiegyenlítését legfeljebb öt év alatt vállalja, a havi törlesztő részletek összegére kamat nem számítható.


  1. Amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor a teljes vételár kiegyenlítését vállalja, úgy részére 5 % mértékű vételárkedvezményt kell megállapítani.


42. §


  1. Részletre történő vétel esetén az adásvételi szerződés a teljes vételár kiegyenlítésének időtartamára szóló tulajdonjog fenntartással köthető meg, mely tényt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A lakás birtokátruházására tekintettel a kárveszélyt az elővásárlásra jogosult vevőnek kell viselnie.


  1. Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő részletfizetési kötelezettségének három hónapot meghaladóan külön felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy az önkormányzat az adásvételi szerződéstől írásbeli jognyilatkozatával elállhat, mely esetben a vevő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni, és beköltözhető, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.


  1. A vevő által befizetett vételárrészletek összegét a lakás visszaadását követő 15 napon belül a részére vissza kell fizetni. Ha a lakás vagy berendezései rendeltetésszerű használatra nem alkalmas állapotban kerülnek visszaadásra, az önkormányzat jogosult az ezzel kapcsolatos költségigényét a visszafizetendő összegbe beszámítani.


Elővásárlási joggal érintett önkormányzati helyiségek értékesítése


43. §


  1. Önkormányzati helyiség értékesítése esetén a bérlőt, illetve bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg.


  1. Elővásárlási joggal érintett helyiség esetén a vételár a vagyonrendelet 11. § (2) bekezdése szerinti forgalmi értékkel egyezik meg.


  1. Elővásárlási joggal érintett helyiség értékesítése során az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének szabályai az irányadók az alábbi eltérésekkel:


a) a vételi igénybejelentésre szolgáló időtartam három hónapnál rövidebb is lehet,

b) ingatlanforgalmi értékbecslő szakértő kirendelése nem kötelező, figyelemmel a vagyonrendelet vonatkozó rendelkezésére,

c) a vevő részére vételár- vagy részletfizetési kedvezmény egyedileg kerülhet meghatározásra. 


Elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások és helyiségek értékesítése


44. §


  1. Elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése a vagyonrendeletben meghatározott szabályok szerint - értékhatártól függően - pályázat nélkül vagy nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályáztatás keretében történhet.


  1. Önkormányzati lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában nem köthető adásvételi szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek az önkormányzattal vagy önkormányzati vagyongazdálkodóval szemben bármely jogcímen lejárt esedékességű tartozása áll fenn.


  1. Önkormányzati lakás megvásárlásához lakáscélú önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.


V. fejezet


Záró rendelkezések


45. §


  1. Jelen rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba.


  1. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszentgrót Város Önkormányzatának a lakbérekről és helyiségek bérleti díjáról szóló 1/1995. (II. 10.) számú, valamint az önkormányzati lakások elidegenítéséről szóló 9/1994 (V. 1.) számú rendelete.    




                        Baracskai József                                                Dr. Simon Beáta

                            polgármester                                                            jegyző




A rendelet 2015. december 18. napján kihirdetésre került.




                                                                                                    Dr. Simon Beáta

                                                                                                            jegyző

[1]

Módosította a 20/2017. (XII. 01.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. december 02. napjától.