1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló területek hasznosítására és értékesítésére.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás általános szabályairól szóló 22/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: vagyonrendelet) szabályai az irányadók.

(3) E rendelet alkalmazása során a vagyoni és jövedelmi viszonyok meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) E rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: önkormányzati lakás, illetve helyiség) tekintetében a tulajdonost, illetve a bérbeadót megillető jogokat, valamint a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket az alábbiak szerint gyakorolja:

(2) E rendelet szabályainak alkalmazásától különös méltánylást érdemlő vagy egyéb okból indokolt körülmények fennállása esetén, így különösen

4. § Az önkormányzati lakás bérbeadása

5. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérleti jogára azon Zalaszentgrót város közigazgatási területén legalább három éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át nem haladja meg, és a háztartás tagjai vagyontalannak minősülnek.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás során a jövedelmi és vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.

6. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmet nyomtatványon lehet a hivatalban előterjeszteni, és csatolni kell hozzá az abban meghatározott igazolásokat.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakások jegyzékét a hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A jegyzéknek tartalmaznia kell:

(3) A kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni a kérelmezők jövedelmi és vagyoni helyzetét, a kérelmezéskor fennálló lakáskörülményeit, az együttköltözők számát, valamint a méltányolható lakásigény mértékét.

7. § (1) Önkormányzati lakás költségelven való bérbeadására pályázati eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

(2) A pályázati felhívásban rögzíteni kell az önkormányzati lakás 6. § (2) bekezdésében meghatározott adatait.

(3) Pályázatot azon Zalaszentgrót város közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy nyújthat be, aki önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérleti jogára jövedelmi és vagyoni helyzete alapján nem jogosult. Ezen szabály irányadó az önkormányzati lakás piaci alapú bérbeadására is.

(4) A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a leghosszabb időszakra vállalja az önkormányzati lakás havi bérleti díjának előre, egy összegben történő megfizetését.

(5) A költségelven bérbe adott lakás bérleti díját a lakás jellemzői, illetve a bérbeadót terhelő karbantartási és felújítási kötelezettségek költségvonzata alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, valamint a lakással és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

8. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapú bérleti joga a lakás havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertes azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(2) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díját a 7. § (5) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevétele nyereséget is tartalmazzon.

9. § A költségelven, illetve piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetén a bérlő az általa vállalt kötelezettségek biztosítására a vagyonrendelet szerinti pénzbeli biztosíték fizetésére kötelezhető.

10. § (1) Nem köthető bérleti szerződés azon kérelmezővel, illetve pályázóval, aki

(2) Az (1) bekezdés f) pontjának első fordulatában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.

11. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, átadás-átvételi eljárás keretében köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás átadás-átvételekor a bérbeadónak jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a lakás berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a lakás tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják, a bérlő és a bérbeadó ezzel igazolja a lakás átvételét.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy a bérlő értéknövelő átalakítási, illetve korszerűsítési beruházást végez. Ez esetben a megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) A megállapodás nélkül végzett értéknövelő beruházások költségeit és kockázatát a bérlő köteles viselni.

12. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a bérlőt terhelik, a fizetendő bérleti díj összegét azonban ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A rendes karbantartáson felüli beruházási, a vezetékrendszer meghibásodása miatti, valamint az azonnali intézkedést igénylő helyreállítási munkálatok elvégzése és költségei a bérbeadót terhelik. Amennyiben a bérlő ilyen munkálatok szükségességét észleli, úgy köteles arról a bérbeadót haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért anyagi felelősség terheli.

13. § (1) Az önkormányzati lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles a lakásból történő kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(3) Az önkormányzati lakásra kérelmező, illetve pályázó házastársak közös kérelme alapján bérlőtársi szerződést kell kötni. Azon személyekkel, akik az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül is befogadhatók, kérelem alapján bérlőtársi szerződés köthető.

(4) Az (3) bekezdésben rögzített eseteken túlmenően - a lakásbérleti jog folytatása során azonos sorrendben álló jogosultak kivételével - más személlyel bérlőtársi, valamint társbérleti szerződés nem köthető.

14. § (1) A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával kizárólag a testvérét, a gyermekének házastársát, az élettársát, valamint élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be, feltéve, hogy velük szemben a 10. § (1) bekezdés g) pontjában rögzített kizáró ok nem áll fenn.

(2) A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlő haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött.

15. § (1) A bérlő az önkormányzati lakást albérletbe vagy üzleti célú hasznosítás végett használatba nem adhatja.

(2) A bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogát a lakástörvény rendelkezései alapján, kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélheti el.

16. § A bérbeadó az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - évente legalább egy alkalommal, munkanapokon 8-20 óra közötti időszakban ellenőrzi. A bérlő a lakásba való bejutást biztosítani, valamint az ellenőrzést tűrni köteles.

17. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult azon személy, akit a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül fogadhatott be a lakásba, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogosultak a bérlő halálától számított 30 napon belül kötelesek a bérbeadó felé bejelenteni a lakásbérleti jog folytatása iránti igényüket. A jogosultak sorrendjére az Ltv.-ben foglaltak irányadók. A lakásbérleti jogot folytató személy a bérlő halálakor a lakásban jogszerűen lakó személyek részére változatlan feltételek szerint köteles biztosítani a lakáshasználatot.

(3) A bérlő halálán kívüli szerződésmegszűnés, illetve megszüntetés eseteiben a befogadott személyek a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem jogosultak.

18. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy az önkormányzat részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított bérleti díjjal egyezik meg.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével 25 %-os, hat hónap elteltével pedig 50 %-os mértékben emelkedik.

19. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást szerződés szerint, rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, a közegészségügyi és az egyéb vonatkozó biztonsági előírások betartásával, valamint mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül köteles használni.

(2) Amennyiben a lakásban, annak berendezéseiben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, úgy a bérbeadó a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti a bérlőtől.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnése, illetve megszüntetése esetén a bérlő vagy a befogadott személy köteles a lakást és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni, és elhelyezéséről a továbbiakban maga gondoskodni.

20. § Az önkormányzati lakásra fennálló bérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései az irányadók.

21. § (1) A lakásbérleti szerződés a felek írásos közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 30 napos felmondási idővel megszüntethető.

(2) Közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő részére pénzbeli térítés nem fizethető.

22. § (1) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés bérbeadói rendes felmondásakor a bérbeadó beköltözhető és megfelelő lakást biztosít a bérlőnek. A lakás megfelelőségének kapcsán az Ltv.-ben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén ezen felmondásra csak az épület vagy a benne található lakás átalakítása, korszerűsítése vagy lebontása céljából kerülhet sor.

23. § (1) Amennyiben a bérlő a szerződésben megállapított időpontig a bérleti díjat, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjat, illetve a közüzemi díjakat nem fizeti meg, vagy az önkormányzattal szemben köztartozása mutatkozik, úgy a bérbeadó a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles őt a teljesítésre írásban felszólítani.

(2)³ Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára, de legalább 15 napos felmondási idővel közölhető.

24. § (1) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó a tudomására jutástól számított nyolc napon belül, a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles a bérlőt a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra írásban felszólítani.

(2) A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni a 23. § (2) bekezdésben meghatározott módon.

25. § A bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása különösen az alábbi esetekben szolgálhat a bérbeadói felmondás alapjául:

26. § (1) Az önkormányzati lakás bérleti díját a lakás műszaki állapota és egyéb jellemzői, így különösen a komfortfokozat, az alapterület, a szobák és egyéb helyiségek száma, valamint a lakás településen és épületen belüli fekvése határozza meg.

(2)⁴⁵ Az önkormányzati lakások bérleti díját szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével e rendelet állapítja meg az alábbiak szerint:

27. § (1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérlő a bérleti díjjal együtt a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak, illetve a közüzemi díjak viselésére is köteles.

(3) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak:

(4) A díjfizetések részletes szabályai a lakásbérleti szerződésben kell meghatározni.

28. § (1) Az önkormányzati helyiségre nem köthető bérleti szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek vonatkozásában az alábbi kizáró okok valamelyike fennáll:

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.

29. § (1) Az önkormányzati helyiség bérbeadására elsősorban a helyiség havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(2) A pályázati kiírásban a képviselő-testület által évente határozatban megállapított havi bérleti díj összege minősül az induló díjnak.

(3) Pályázat lefolytatása nélkül adható bérbe az önkormányzati helyiség, amennyiben

30. § (1) A helyiség átadására, rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, valamint a bérlő által végzendő értéknövelő beruházásokra a 11. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bérlő köteles gondoskodni

(3) A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja, melyhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását a bérlőnek előzetesen be kell szereznie.

(4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, valamint abban a szerződés fennállása alatt köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni.

(5) A bérbeadó a helyiség rendeltetésszerű használatát a 16. §-ban meghatározott módon ellenőrizni jogosult.

31. § (1) A helyiségre abban az esetben köthető bérlőtársi szerződés, amennyiben abban a leendő bérlőtársak megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

32. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére írásbeli hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez, amennyiben

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

33. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásról megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani. A bérleti jog átruházásával a bérleti jog új jogosultja az előző bérlő helyébe lép.

(3) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

(4) A helyiség bérleti jogának cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

34. § (1) A helyiséget a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

35. § A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bérlő jogutód nélküli megszűnésével vagy természetes személy bérlő esetén a tevékenység gyakorlásához szükséges vállalkozói okirat visszavonásával, illetve visszaadásával a helyiségbérleti szerződés megszűnik.

36. § (1) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 60 napos felmondási idővel megszüntethető.

(2) Határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződés bérbeadó általi rendes felmondásakor a bérbeadó cserehelyiség biztosítására nem köteles.

(3) A helyiségbérleti szerződés egyéb módon való megszüntetésére a 23-25. §-ok rendelkezései értelemszerűen alkalmazhatók.

37. § (1) A bérleti díjak határozattal történő évenkénti megállapítása során figyelembe kell venni a helyiség városon belüli fekvését, alapterületét, műszaki állapotát, felszereltségét, valamint a benne folytatható tevékenységek jellegét.

(2) A díjfizetési kötelezettség teljesítésére a 27. § rendelkezései irányadók.

38. § (1) Az értékesíteni kívánt önkormányzati lakásokat a képviselő-testület jelöli ki.

(2) Nem jelölhetők ki értékesítésre

39. § (1) Önkormányzati lakás értékesítése esetén az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az értékesítésre történő kijelölésről az elővásárlásra jogosult személyeket a vagyonrendelet 25. § (3) bekezdésében meghatározott módon vagy írásbeli megkereséssel kell tájékoztatni.

(3) Az elővásárlási jogosult vételi igényének bejelentésére szolgáló időtartam három hónapnál rövidebb nem lehet.

40. § (1) Amennyiben az elővásárlásra jogosult a megadott határidőben vételi igényt jelent be, úgy a lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében 30 napon belül független ingatlanforgalmi értékbecslő szakértőt kell kirendelni, melynek költségét az igénybejelentőnek előlegeznie kell.

(2) A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül az igénybejelentő jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről, így különösen a vételárról, valamint a fizetési feltételekről.

(3)⁴⁰ Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén – figyelemmel a lakottság tényére – a 26. § (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt lakások vételára a szakértő által megállapított helyi forgalmi érték 99 %-a.

(4) Ha a bérlőnek - bérbeadói hozzájárulással - a lakásra fordított értéknövelő beruházásai még nem kerültek megtérítésre, ezek értékét a megállapított forgalmi értékből le kell vonni.

(5)⁴¹ Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén – figyelemmel a lakottság tényére – a 26. § (2) bekezdés a) pontjának ar) alpontjában megjelölt lakás vételára a helyi forgalmi érték 90 %-a.

(6) A vételi ajánlat elfogadásáról az elővásárlásra jogosultnak 30 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkoznia kell.

41. § (1) Amennyiben az önkormányzati lakást elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy részére - ez irányú kérelme esetén - tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni azzal, hogy a vételár 20 %-ának megfelelő összeget a szerződés megkötésével egyidejűleg kell teljesítenie. A fennmaradó vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben, a Ptk. szerint pénztartozás esetén megállapítható kamattal növelt összegekben kell törleszteni.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételár kiegyenlítését legfeljebb öt év alatt vállalja, a havi törlesztő részletek összegére kamat nem számítható.

(3) Amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor a teljes vételár kiegyenlítését vállalja, úgy részére 5 % mértékű vételárkedvezményt kell megállapítani.

42. § (1) Részletre történő vétel esetén az adásvételi szerződés a teljes vételár kiegyenlítésének időtartamára szóló tulajdonjog fenntartással köthető meg, mely tényt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A lakás birtokátruházására tekintettel a kárveszélyt az elővásárlásra jogosult vevőnek kell viselnie.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő részletfizetési kötelezettségének három hónapot meghaladóan külön felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy az önkormányzat az adásvételi szerződéstől írásbeli jognyilatkozatával elállhat, mely esetben a vevő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni, és beköltözhető, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(3) A vevő által befizetett vételárrészletek összegét a lakás visszaadását követő 15 napon belül a részére vissza kell fizetni. Ha a lakás vagy berendezései rendeltetésszerű használatra nem alkalmas állapotban kerülnek visszaadásra, az önkormányzat jogosult az ezzel kapcsolatos költségigényét a visszafizetendő összegbe beszámítani.

43. § (1) Önkormányzati helyiség értékesítése esetén a bérlőt, illetve bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg.

(2) Elővásárlási joggal érintett helyiség esetén a vételár a vagyonrendelet 11. § (2) bekezdése szerinti forgalmi értékkel egyezik meg.

(3) Elővásárlási joggal érintett helyiség értékesítése során az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének szabályai az irányadók az alábbi eltérésekkel:

44. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése a vagyonrendeletben meghatározott szabályok szerint - értékhatártól függően - pályázat nélkül vagy nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályáztatás keretében történhet.

(2) Önkormányzati lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában nem köthető adásvételi szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek az önkormányzattal vagy önkormányzati vagyongazdálkodóval szemben bármely jogcímen lejárt esedékességű tartozása áll fenn.

(3) Önkormányzati lakás megvásárlásához lakáscélú önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.

44/A. § (1) Az önkormányzat a rendelet 26. § (2) bekezdésének a) pontjára tekintettel a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakásállományból történő kivonásával összefüggésben önkormányzati helyi támogatást (a továbbiakban támogatás) nyújthat a rászoruló bérlő részére.

(2) A támogatás célja részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása rászoruló bérlő részére használt lakás megvásárlásához, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, lakás lakbérének megfizetéséhez és más, a lakással kapcsolatos költségeik viseléséhez. Rászoruló bérlőnek e rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személy minősül.

(3) A támogatás igénybevételére kizárólag pályázat alapján van lehetőség. A részletes pályázati felhívásról a képviselő-testület dönt. Támogatásban csak az részesülhet, aki érvényes pályázatot nyújt be.

(4) Pályázatot kizárólag az nyújthat be, aki

(5) A pályázat részeként kötelezően benyújtandó dokumentumok különösen:

(6) A pályázat benyújtására a pályázati kiírásban rögzített jogvesztő határidőn belül van lehetőség.

45. § (1) Jelen rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszentgrót Város Önkormányzatának a lakbérekről és helyiségek bérleti díjáról szóló 1/1995. (II. 10.) számú, valamint az önkormányzati lakások elidegenítéséről szóló 9/1994 (V. 1.) számú rendelete.