Zalaszentgrót Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

2/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről

Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény rendelkezései alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ára figyelemmel Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2016. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testületére (a továbbiakban: képviselő-testület) és annak bizottságaira, az önkormányzatra, a részönkormányzatokra, és az önkormányzat intézményeire (továbbiakban: intézmények).

2. §

1. A képviselő-testület a költségvetés címrendjét a (2)-(4) bekezdés szerint állapítja meg.

2. Az önkormányzat által fenntartott intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet.

3. Az önkormányzat külön címet alkot. 

4. A címrendet az e rendelet részét képező I. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege,

a hiány mértéke és finanszírozásának módja

3. §

1. ^[1] Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2016. évi összes bevételét 3.479.056 eFt-ban, ezen belül a költségvetési bevételek összegét 2.587.329 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:

Költségvetési bevételek:

      Működési célú támogatások áht-n belülről      616.438 eFt

      Felhalmozási célú támogatások áht-n bel.   1.592.307 eFt

      Közhatalmi bevételek                                        282.365 eFt

      Működési bevételek                                           88.079 eFt

      Működési célú átvett pénzeszközök                     4.040 eFt

      Felhalmozási célú átvett pénzeszközök     4.100 eFt

2. ^[2] Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2016. évi összes kiadását 3.479.056 eFt-ban, ezen belül a költségvetési kiadások összegét 3.464.741 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:

Költségvetési kiadások:

         Személyi juttatás:                                            396.623 eFt

         Munkaadót terhelő járulékok:                         96.360 eFt

         Dologi kiadások:                                             497.580 eFt

         Ellátottak pénzbeli juttatásai:               21.580 eFt

         Egyéb működési célú kiadások:                     107.046 eFt

         - ebből tartalékok:                                            16.926 eFt

         Beruházások                                                 2.099.790 eFt

         Felújítások                                                       227.950 eFt

         Egyéb felhalmozási célú kiadások                   17.812 eFt

3. ^[3] A költségvetési működési bevételek és kiadások egyenlege 154.977 eFt működési hiány, a költségvetési felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege 722.435 eFt felhalmozási hiány, a költségvetési bevételek és kiadások egyenlege 877.412 eFt költségvetési hiány

4. ^[4] A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek:

     Előző évek maradványának igénybevétele:

 - működési célra:                                                         4.977 eFt

 - felhalmozási célra:                                    254.295 eFt

     Betét megszüntetése működési célra:                    100.000 eFt

     Költségvetési hiány belső finanszírozását meghaladó összegének külső finanszírozására szolgáló bevételek:

     - felhalmozási célú hitel felvétele (támogatás megelőlegező hitel): 468.140 eFt

     - működési hitel felvétele (támogatás megelőlegező hitel): 50.000 eFt

5. A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül a költségvetési és finanszírozási bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen az 1. melléklet tartalmazza.

6. A bevételek főösszegét intézményenként az e rendelet részét képező 2. melléklet; a kiadások főösszegét intézményenként az e rendelet részét képező 3. számú melléklet tartalmazza. A 2. mellékletben szereplő bevételek a kötelező feladatok ellátásából származnak. A 3. melléklet tartalmazza az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelező és önként vállalt feladatokat.

7. A beruházási kiadásokat célonként a 4. melléklet, a felújításokat célonként az 5. melléklet tartalmazza.

8. Az általános és céltartalék felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

9. A bevételi és kiadási főösszegen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten – tájékoztató jelleggel – a 7. melléklet tartalmazza. A 7. melléklet tartalmazza a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait, keretszámait kiemelt előirányzatonként.

III. Fejezet

Adósságszolgálat, hitelfelvétel

4. §

1. Az Áht. 23. § (2) bekezdésének f) és g) pontjai alapján tájékoztatás Zalaszentgrót Város Önkormányzatának készfizető kezességvállalásáról:

A Szentgróti Víz és Fürdő Kft. által a zalaszentgróti termálfürdő területén elhelyezkedő vendéglátó egységek bérleti jogának és berendezéseinek megvásárlására felvett hitel visszafizetési ütemezése:

2. A hitel visszafizetés összegét a mindenkor érvényes deviza-árfolyam határozza meg. (Ezen visszafizetési ütemezés a 2015.12.31. MNB közép: 1 CHF=289,38 HUF árfolyam alapján készült.) 

3. ^[5]Az Áht. § (2) bekezdésének f) pontja alapján tájékoztatás Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2016. évi tervezett adósságszolgálatáról:

Zalaszentgrót Város Önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében benyújtott pályázatokhoz 518.140 eFt támogatás megelőlegező hitel felvételét tervezi.

4. ^[6]A hitel visszafizetésének forrásául az európai uniós támogatás szolgál, a hitelfelvételhez kapcsolódó hiteldíjak (kamat és egyéb költség) fedezetét az önkormányzat biztosítja az alábbi ütemezésben:

2016. év:   3.886 eFt

2017. év: 15.544 eFt

5. §

Az év várható bevételi és kiadási előirányzatának teljesülését az előirányzat felhasználási ütemterv (8. melléklet) tartalmazza.

IV. Fejezet

Önkormányzat bevételei

6. §

A gyermekétkeztetés térítési díjait a 9. melléklet tartalmazza.

7. §

Az önkormányzat a felhalmozási célra kapott támogatásokat, a felhalmozási célra átvett pénzeszközöket, a felhalmozási jellegű bevételeket, az üzemeltetésből, koncesszióba adásból származó bevételeket, a magánszemélyek kommunális adóját, valamint a költségvetési maradvány felhalmozási célú részét és a felhalmozási kiadások ÁFA tartalmának visszatérített összegét felhalmozási célú kiadásainak fedezetére fordítja.

8. §

1. Az önkormányzatnál és az általa fenntartott intézményekben a 2016. január 1-jei állapot szerint engedélyezett teljes munkaidőben foglalkoztatott intézményi közalkalmazotti létszámkeret 73,45 fő, a köztisztviselői létszámkeret 30 fő, egyéb, a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak létszámkerete 4 fő.

2. Az intézmények és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) engedélyezett létszámkereteit – intézményenként és állománycsoportonként – a 10/A. melléklet tartalmazza.

3. Az év folyamán az önkormányzatnál közfoglalkoztatottak létszámkeretét a 10/B. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzat által fenntartott intézményeknél az engedélyezett létszámon felül közfoglalkoztatotti létszámot nem terveznek.

9. §

1. A köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés 2016. évre megállapított mértéke az alapilletmény 10 %-a, a cafeteria juttatás éves keretösszege 200 eFt/fő.

2. A költségvetési rendelet – az éves többletmunka elismerésére – az intézményvezetők és egyéb alkalmazottak részére 2.264 eFt jutalomkeretet biztosít. Vezetői jutalmak esetében azok személyenkénti megállapítása a polgármester hatásköre, az illetékes bizottsági elnök véleményének figyelembevételével. A közalkalmazottak számára biztosított jutalomkeret intézményenkénti megállapítása a polgármester hatásköre, az illetékes bizottsági elnökök véleményének figyelembevételével.

3. Az intézményekben a többletmunkát az 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdése alapján képzett érdekeltségi alapból lehet elismerni.

4. Az önkormányzat a közalkalmazottak - valamint az egy évnél hosszabb időtartamra foglalkoztatott dolgozók - részére havi 8.000 Ft összegű étkezési hozzájárulás munkáltatói terhekkel növelt fedezetét biztosítja a költségvetésben.

5. A munkabér pénzintézetnél nyitott bankszámlára utalásából adódó többletköltséget 12.000 Ft/év összeghatárig a munkáltatók a köztisztviselők és a közalkalmazottak, valamint az egy évnél tovább foglalkoztatottak részére megtérítik.

6. Az önkormányzat a köztisztviselők és közalkalmazottak részére lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása címen 1.000 eFt összeget biztosít. A támogatás személyenkénti megállapítása a jegyző, illetve az intézményvezetők hatásköre, a közszolgálati és közalkalmazotti szabályzatban foglalt egységes feltételrendszer alapján.

7. Az önkormányzati képviselő, bizottság elnök, bizottsági tag, részönkormányzati vezető és nem önkormányzati képviselő részönkormányzati tag 2016. évi tiszteletdíjának havi összege az alábbi:

- önkormányzati képviselő:                                                      43.400 Ft

- bizottsági tag:                                                                         6.500 Ft

- bizottsági elnök:                                                          8.700 Ft

- részönkormányzat vezető:                                                     17.300 Ft

- nem önkormányzati képviselő részönkormányzati tag:  3.200 Ft.

V. Fejezet

A költségvetés végrehajtásának szabályai

Gazdálkodás

10. §

1. A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

2. Az intézmények költségvetése – bevételi elmaradás esetén – a bevételi és kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével módosítható.

3. A költségvetési szerv előirányzatának változtatását a költségvetési szerv vezetője jogosult kezdeményezni a képviselő-testületnél.

4. A 2016. évi költségvetés előirányzatainak módosítását – az első negyedév kivételével – negyedévenként kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Kiemelt fontosságú előirányzat módosításokat soron kívül kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

11. §

1. Az intézmények költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért és a bevételek növeléséért – az alapfeladatok biztosításával – az intézmény vezetője a felelős.

2. Az intézmények felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

3. Az intézmények az intézményi működési bevételek, támogatásértékű bevételek és államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök többletbevétele, illetve bevétel elmaradása esetén saját hatáskörben módosíthatják költségvetési előirányzataikat.

4. Az intézményi működési bevételek jóváhagyott előirányzatát meghaladó többletbevételek esetében az intézmény által végrehajtott előirányzat módosítás sem a költségvetési évben, sem a következő években költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

5. Az intézmény vezetője a kiemelt kötött előirányzaton belül saját hatáskörben eltérhet.

6. A dologi kiadásokon belül meghatározott energia, víz, csatornadíj, vásárolt élelmezés előirányzatok együttesen alkotnak kötött előirányzatot. Ezek között az intézmény vezetője saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre, év végén ezek tényleges alakulásáról az intézményi maradvány megállapítása keretében el kell számolnia a felügyeleti szerv felé.

7. Kifizetést csak a költségvetési rendeletben jóváhagyott célokra és feladatokra lehet teljesíteni. Többletfeladat csak a források egyidejű biztosításával - a fenntartóval történő előzetes egyeztetés után - és az előirányzat emelésével vállalható.

8. Intézmény működési bevétele terhére felhalmozási kiadást nem teljesíthet.
9. Az intézmény a rendelkezésére álló 2015. évi költségvetési maradványt - a pénzmaradvány elfogadását követően - köteles a költségvetésben meghatározott kiadásai fedezetére fordítani.

10.  A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselő-testület engedélyezhet.

11.  Az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető saját hatáskörben engedélyezheti:

            a) a felszámolás alá vont szervezettel fennálló meg nem térült követelés törlését,

            b) egyéb, a végrehajtási eljárások során behajthatatlanná vált, valamint bírósági           döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés törlését,

            c) a 100.000 Ft értékhatárt el nem érő kisösszegű követelés törlését, amennyiben az   önkéntes teljesítésre történő felszólítás harmadszorra is eredménytelen.

Minden más egyedi esetben követelés csak a képviselő-testület hozzájárulásával törölhető.

Állami hozzájárulással történő elszámolás

12. §

1. Az állami hozzájárulások elszámolásához, illetve a MÁK ellenőrzéshez kapcsolódó befizetési kötelezettség esetén, annak teljesítése érdekében az intézmények részére költségvetési maradványukat terhelő kötelezettség írható elő.

2. A normatív állami hozzájárulás igényléséhez szolgáltatott adatok 3 %-nál nagyobb mértékű eltéréséért az adatszolgáltató intézmény vezetője a felelős.

Önkormányzati kincstár működtetése

13. §

1. Az önkormányzati kincstárat a hivatal és a számlavezető bank közösen működteti.

2. Az intézmények működésének költségvetési támogatását az igényeknek megfelelően naponta utólag kell finanszírozni. A havonta lehívott támogatás összege nem haladhatja meg az éves költségvetési támogatás 1/12-ed részét.

3. Ha az intézmény a (2) bekezdéstől eltérően a számára engedélyezett támogatás havi 1/12-ed részénél két hónapon keresztül legalább 1.000 eFt-tal többet vesz igénybe, a kincstári finanszírozást a túlfinanszírozás visszavonásáig fel kell függeszteni. A következő hónapok finanszírozási összegéből a túlfinanszírozás összegét vissza kell vonni.

4. Az intézmények a következő évi intézményfinanszírozás terhére utófinanszírozott pályázataik megelőlegezésére finanszírozási előleget kérhetnek. A finanszírozási előleg engedélyezése a polgármester hatásköre.

5. Az önkormányzat pénzellátási kötelezettséget a képviselő-testület által elfogadott intézményfinanszírozási összeg erejéig vállal.

14. §

Az év utolsó banki szolgáltatási napján a hivatal teljesíti az alulfinanszírozást az intézmény számlájára, ugyanezen a napon az intézmény az igénybevett túlfinanszírozást köteles az önkormányzat számlájára visszautalni.

15. §

1. A képviselő-testület a részönkormányzatok bevételi-kiadási előirányzatát 4.500.- Ft/fő fejkvóta alapján a pénzmaradványokkal korrigálva 24.198 eFt-ban állapítja meg. A részönkormányzati keret részletezését a 11. melléklet tartalmazza.

2. A részönkormányzatok területén fekvő külterületi mezőgazdasági földterületek, valamint a közösségi-művelődési célú önkormányzati épületek hasznosításából származó bevételek az adott részönkormányzatot illetik meg.

3. A részönkormányzatokhoz tartozó ingatlanok üzemeltetése, karbantartása és felújítása a részönkormányzatot terhelik, amelyet az éves költségvetéséből kell biztosítania.

4. A részönkormányzat éves költségvetésének legalább 40 %-át köteles karbantartásra és felújításra fordítani, melyről legkésőbb szeptember 01. napjáig köteles döntést hozni. A részönkormányzat éves költségvetésének karbantartási fejezetéből kötelezettséggel nem terhelt maradványösszeg az önkormányzat karbantartási keretébe kerül. A részönkormányzati költségvetés 20 %-ának megfelelő összeg fordítható közösségi rendezvények megszervezésére.

5. Az intézmények használatában lévő ingó- és ingatlan vagyon biztosításáról az önkormányzat gondoskodik. A költségvetési szerv a használatában lévő ingatlan vagyontárgyakban bekövetkező változásokról a negyedévet követő hó 5. napjáig írásban köteles értesíteni a fenntartót.

Polgármesteri hatáskör

16. §

1. Az év közben keletkező civil- és sportszervezetek kérelmeinek anyagi támogatására 800 eFt céltartalék szolgál, amelyről a polgármester rendelkezik.

2. A városi, illetve egyéb rendezvények támogatására 1.000 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.

3. A hazai és külföldi tanulmányi- és sportversenyek résztvevőinek, valamint ifjúsági feladatok támogatására 500 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester – a Humán Ügyek Bizottság elnökének egyetértése mellett – rendelkezik.

4. A városban működő sportszervezetek eseti támogatására 800 eFt áll rendelkezésre, amely felett a polgármester rendelkezik.

5. A beruházási és felújítási céltartalékok felhasználására – kiemelt előirányzaton belül – pályázati célok közötti átcsoportosítására a polgármester döntését követően kerülhet sor.
6. Az átruházott hatáskörben hozott döntések alapján a céltartalékból történő átvezetést a költségvetési rendelet soron következő módosításában kell megtenni.

Államháztartáson kívüli forrás átadására vonatkozó szabályok

17. §

1. Az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: támogatott) részére nyújtandó költségvetési támogatásra vonatkozóan - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a tárgy szerinti külön önkormányzati rendeletekben meghatározott támogatásokra, így különösen a szociális ellátásokra, a szociálisan rászorultak részére megállapított pénzbeli támogatásokra, a lakáscélú támogatásokra, valamint közfeladat ellátására kötött megállapodás keretében átadott pénzeszközökre.

3. Jelen rendelet alkalmazásában államháztartáson kívüli forrás a természetes személyek és az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) részére átadott, illetve tőlük kapott pénzeszköz, ingó, valamint ingatlan.

4. Támogatásnak minősül: az önkormányzat által saját költségvetési bevétele terhére, valamint az államháztartás egyéb alrendszereiből az önkormányzaton keresztül bármilyen jogcímen nyújtott nem normatív, céljellegű, működésre és fejlesztésre adandó, szociális ellátásnak nem minősülő pénzbeli juttatás.

A céljellegű támogatás lehet:

            a) eseti jellegű, amely meghatározott működési vagy fejlesztési feladat ellátásához, cél megvalósításához nyújt anyagi hozzájárulást,

            b) általános működési célú támogatás, ami a támogatott (az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságai, továbbá civil szervezetek)      működéséhez biztosít pénzbeli támogatást.

Az átadott támogatás forrása

18. §

1. Támogatásban részesülhet az a támogatott,

            a) amelynek javára az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletének    előirányzatában címzett támogatás került megállapításra,

            b) amely szervezet az önkormányzathoz támogatás iránti kérelmet nyújtott be,

            c) amely a korábban kapott támogatással határidőre, hitelesített bizonylatokkal            elszámolt, és

            d) amelynek a helyi és állami adóhatósággal szemben, illetve közüzemi lejárt    tartozása nincs.

2. A támogatásra vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell a támogatott nevét, a támogatás összegét, valamint a támogatás célját.

3. Az önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési vagy működési célú támogatások esetén - értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül - a támogatás folyósítására megállapodást kell kötni a támogatottal. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

            a) a megállapodó felek megnevezését, címét, a képviseletükben eljáró személyeket,

            b) a forrás nyújtásáról szóló döntés számát,

            c) a forrás összegét,

            d) a forrás felhasználásának célját,

            e) a forrás felhasználásának feltételeit,

            f) a pénzügyi teljesítést,

            g) a teljesítés ütemezését,

            h) a nem cél szerinti felhasználás esetén a visszatérítési kötelezettséget, a          visszatérítés      időpontját, időtartamát és feltételeit,

            i) a pénzügyi elszámolás módját, helyét és idejét (működési támogatásról lehetőleg a    tárgyévet követő év január 31-ig, illetve február 28-ig, a felhalmozási célú   felhasználásokról az elszámolási határidőt a teljesítéshez kapcsolódóan kell        meghatározni),

            j) a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.

4. A támogatási megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatást a támogatott részére történő átutalás időpontjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amennyiben a támogatott nem tud megfelelően elszámolni a támogatás felhasználásáról.

5. A támogatott a kapott támogatási összeget kizárólag a támogatási megállapodásban megjelölt célokra fordíthatja, és más személy vagy szervezet részére támogatásként tovább nem adhatja.

6. A támogatást a támogatási megállapodás mindkét fél általi aláírását követően kizárólag átutalással lehet teljesíteni.

7. A fel nem használt támogatást a támogatottnak az önkormányzat számlájára vissza kell fizetnie.

8. A támogatás célnak megfelelő felhasználását az önkormányzat a hivatal által tartott helyszíni ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni.

19. §

1. A nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználásáról a támogatott köteles a támogatási megállapodásban foglalt határidőig elszámolni az alábbiak szerint:

a) Eseti támogatások:

A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:

            aa) kitöltött Elszámoló lap

            ab) a támogatott képviselője által hitelesített számlamásolatok

            ac) a beszerzés megvalósítására megkötött szerződés, megrendelés vagy         megállapodás egy-egy eredeti vagy a támogatott képviselője által hitelesített   példánya

            ad) építési munkák esetén a beszerzés tárgyára vonatkozó tételes költségvetés, mint    szerződéses melléklet

            ae) egyéb feltételek (pl. építési beruházás esetén a felelős kivitelezői nyilatkozat,          műszaki átadási jegyzőkönyv, szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetén           teljesítésigazolás)

b) Általános működési célú támogatások:

A támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a támogatott köteles az önkormányzati támogatásról számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni.

A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:

            ba) Az éves gazdálkodását és működését bemutató szöveges és számszaki      beszámoló

            bb) Az önkormányzati támogatás felhasználását dokumentáló főkönyvi kivonat,           Naplófőkönyv kivonata stb.

Amennyiben az elkülönített nyilvántartás feltételei nem biztosítottak, úgy a támogatott a támogatás elszámolását az eseti támogatások elszámolására előírt módon köteles teljesíteni.

2. Elszámolási határidő: a támogatási megállapodásban rögzítettek szerint.

            a) a civil szervezetek esetében lehetőleg a tárgyévet követő év január 31-ig,

            b) az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társasága esetében           a tárgyévet követő év május 31-ig,

            c) önkormányzat tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező gazdasági társaságok        esetében a tárgyévet követő év február 28-ig.

3. A támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását, vagy a célra fel nem használt támogatási összeg más célú hasznosítását. A kérelmet írásban kell benyújtani a támogatást nyújtónál, legkésőbb az eredeti elszámolási határidő lejártáig.

4. A benyújtott elszámolásokat a hivatal illetékes szervezeti egységének megbízott dolgozója ellenőrizni köteles annak megállapítása végett, hogy a felhasználás a célnak megfelelően és jogszerűen történt-e. A tartalmi és számszaki ellenőrzés tényét és annak elfogadását a benyújtott elszámoláson, illetve a beszámolón dokumentálni kell.

5. Ha a támogatott a megállapodásban foglalt elszámolási határidőig nem, vagy nem szabályos módon számolt el a támogatás felhasználásáról, azonnal vissza kell fizettetni a kiutalt támogatást.

6. A fel nem használt támogatást a támogatott köteles az önkormányzat számlájára visszafizetni.

7. A hivatal ellenőrzést végezhet az önkormányzat költségvetéséből juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a támogatottnál.

8. Az elutasított, vagy a részben elutasított elszámolás esetén a támogatott köteles a támogatási összeget, vagy a támogatási összegnek az elszámolás el nem fogadott részére eső összegét az önkormányzat számlájára visszafizetni.

9. Támogatást nyújtó a megállapodástól eláll, amennyiben a támogatott valótlan adatot szolgáltatott.

10. A támogatási megállapodás módosítására a támogatott írásbeli kérelme alapján kerül sor. Módosításnak minősül különösen az elszámolási határidő meghosszabbítása.

11. A támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről a hivatal nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a támogatott nevét, címét, a támogatást nyújtó megnevezését, a támogatott képviselőjének nevét, a támogatás összegét és célját, az átutalás idejét, a támogatás cél szerinti felhasználása elszámolásának határidejét, az elszámolás időpontját, valamint az elszámolás és bizonylat fellelhetőségét, a bizonylat számát.

19/A. §

^[7]A képviselő-testület a 133/2015. (IX. 24.) számú testületi határozatának megfelelően 1 millió forintot biztosít a lakóhely és a zalaszentgróti autóbusz-állomás viszonylatra a 2015/2016-os tanév hónapjaira megvásárolt, a tanuló nevével ellátott havi vagy éves bérletek ellenértékének megtérítésére a részönkormányzatokban érvényes lakcímmel rendelkező tanulók törvényes képviselői számára.

Államháztartáson kívüli forrás átvételére vonatkozó szabályok

20. §

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről – az alapítványi forrás kivételével – a polgármester dönt, mely döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Bankszámlavezetés rendje

21. §

1. Az önkormányzat és az intézmények bevételeiket és kiadásaikat az OTP Bank Nyrt. Zalaszentgróti Fiókjánál vezetett költségvetési számlájukon teljesíthetik.

2. Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit betétbe, illetve értékpapírba helyezheti.

3. A szabad pénzeszközök betétbe helyezéséről a polgármester dönt, a biztonság és a minél nagyobb hozam elérésének szem előtt tartásával.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

22. §

1. Az intézmények működési és fejlesztési célú pályázataik benyújtása előtt a polgármestert kötelesek tájékoztatni az esetlegesen szükséges önerő megjelölésével.

2. Az intézmény a hivatalos pályázati értesítés alapján, 8 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert a pályázat eredményéről.

3. Az Áht. 24. § (4) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően a rendelet 12. melléklete tartalmazza az önkormányzati közvetett támogatásokat.

4. Az önkormányzat által átadott pénzeszközök, támogatások összegének részletezését a 13. melléklet tartalmazza.

5. ^[8]Az önkormányzat európai uniós támogatással megvalósuló projektjeinek finanszírozását a 14. melléklet tartalmazza.

23. §

1. Jelen rendelet – 1-13. mellékleteivel együtt – a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2016. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 25/2015. (XII. 18.) számú rendelet.

                        Baracskai József                                                Dr. Simon Beáta

                            polgármester                                                             jegyző

A rendelet 2016. február 12. napján kihirdetésre került.

                                                                                                    Dr. Simon Beáta

                                                                                                             jegyző