Zalaszentgrót Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

5/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről

Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi  XC. törvény rendelkezései alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ára figyelemmel Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2017. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testületére (a továbbiakban: képviselő-testület) és annak bizottságaira, az önkormányzatra, a részönkormányzatokra, és az önkormányzat intézményeire (továbbiakban: intézmények).

2. §

1. A képviselő-testület a költségvetés címrendjét a (2)-(4) bekezdés szerint állapítja meg.

1. Az önkormányzat által fenntartott intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet.

1. Az önkormányzat külön címet alkot.

1. A címrendet az e rendelet részét képező I. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege,

a hiány mértéke és finanszírozásának módja

3. §

1. Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2017. évi összes bevételét 1.315.575 eFt-ban, ezen belül a költségvetési bevételek összegét 937.330 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:

Költségvetési bevételek:

      Működési célú támogatások áht-n belülről      533.317 eFt   

      Felhalmozási célú támogatások áht-n bel.          20.539 eFt

      Közhatalmi bevételek                                        289.035 eFt

      Működési bevételek                                            89.971 eFt

      Működési célú átvett pénzeszközök                     3.500 eFt

      Felhalmozási célú átvett pénzeszközök        968 eFt

1. Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2017. évi összes kiadását 1.315.575 eFt-ban, ezen belül a költségvetési kiadások összegét 1.301.049 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:

Költségvetési kiadások:

         Személyi juttatás:                                            343.167 eFt

         Munkaadót terhelő járulékok:                         76.812 eFt

         Dologi kiadások:                                             402.997 eFt

         Ellátottak pénzbeli juttatásai:               23.332 eFt

         Egyéb működési célú kiadások:                     136.303 eFt

         - ebből tartalékok:                                            42.177 eFt

         Beruházások                                                    141.130 eFt

         Felújítások                                                       172.308 eFt

         Egyéb felhalmozási célú kiadások                     5.000 eFt

1. A költségvetési bevételek és kiadások egyenlege 363.719 eFt költségvetési hiány, a felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege 267.432 eFt felhalmozási hiány, a működési bevételek és kiadások egyenlege 96.287 eFt működési hiány.

1. A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek:

Előző évek maradványának igénybevétele:

     - működési célra:                                                        20.813 eFt

 - felhalmozási célra:                                     214.541 eFt

  Értékpapír visszaváltás felhalmozási célra:    10.000eFt

  Értékpapír visszaváltás működési célra:                   90.000 eFt

A költségvetési hiány belső finanszírozását meghaladó összegének külső finanszírozására szolgáló bevételek:

    Felhalmozási célú hitel felvétele:                                42.891 eFt

                            Finanszírozási bevételek összesen:    378.245 eFt

Finanszírozási kiadások működési célra: 14.526 eFt

1. A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül a költségvetési és finanszírozási bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen az 1. melléklet tartalmazza.

1. A bevételek főösszegét intézményenként az e rendelet részét képező 2. melléklet; a kiadások főösszegét intézményenként az e rendelet részét képező 3. melléklet tartalmazza. A 2. mellékletben szereplő bevételek a kötelező feladatok ellátásából származnak. A 3. melléklet tartalmazza az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelező és önként vállalt feladatokat.

1. A beruházási kiadásokat célonként a 4. melléklet, a felújításokat célonként az 5. melléklet tartalmazza.
2. Az általános és céltartalék felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

1. A bevételi és kiadási főösszegen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten – tájékoztató jelleggel – a 7. melléklet tartalmazza. A 7. melléklet tartalmazza a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait, keretszámait kiemelt előirányzatonként.

III. Fejezet

Adósságszolgálat, hitelfelvétel

4. §

1. Az Áht. 23. § (2) bekezdésének f) és g) pontjai alapján tájékoztatás Zalaszentgrót Város Önkormányzatának készfizető kezességvállalásáról:

A Szentgróti Víz és Fürdő Kft. által a zalaszentgróti termálfürdő területén elhelyezkedő vendéglátó egységek bérleti jogának és berendezéseinek megvásárlására felvett hitel visszafizetési ütemezése:

1. A hitel visszafizetés összegét a mindenkor érvényes deviza-árfolyam határozza meg. (Ezen visszafizetési ütemezés a 2016.12.31. MNB közép: 1 CHF=289,41 HUF árfolyam alapján készült.)

1. A VP-6-7.4.1.-16. kódszámú „Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója és energetikai fejlesztése” című pályázathoz támogatás megelőlegező hitel felvételével kapcsolatos adósságszolgálat:

      A hitel felvétele csak sikeres pályázat esetén realizálódik.

5. §

Az év várható bevételi és kiadási előirányzatának teljesülését az előirányzat felhasználási ütemterv (8. melléklet) tartalmazza.

IV. Fejezet

Önkormányzat bevételei

6. §

A gyermekétkeztetés térítési díjait a 9. melléklet tartalmazza.

7. §

Az önkormányzat a felhalmozási célra kapott támogatásokat, a felhalmozási célra átvett pénzeszközöket, a felhalmozási jellegű bevételeket, az üzemeltetésből származó bevételeket, a magánszemélyek kommunális adóját, valamint a költségvetési maradvány felhalmozási célú részét felhalmozási célú kiadásainak fedezetére fordítja.

8. §

1. Az önkormányzatnál és az általa fenntartott intézményekben a 2017. január 1-jei állapot szerint engedélyezett teljes munkaidőben foglalkoztatott intézményi közalkalmazotti létszámkeret 59,95 fő, a köztisztviselői létszámkeret 30 fő, egyéb, a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak létszámkerete 3 fő.

1. Az intézmények és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) engedélyezett létszámkereteit – intézményenként és állománycsoportonként – a 10/A. melléklet tartalmazza.

1. Az év folyamán az önkormányzatnál közfoglalkoztatottak létszámkeretét a 10/B. melléklet tartalmazza.

1. Az önkormányzat által fenntartott intézményeknél az engedélyezett létszámon felül közfoglalkoztatotti létszámot nem terveznek.

9. §

1. A köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés 2017. évre megállapított mértéke az alapilletmény 20 %-a, a cafeteria juttatás éves keretösszege 200 eFt/fő.

1. A költségvetési rendelet – az éves többletmunka elismerésére – az önkormányzati vezetők és egyéb alkalmazottak részére 3.000 eFt jutalomkeretet biztosít. Vezetői jutalmak esetében azok személyenkénti megállapítása a polgármester hatásköre, az illetékes bizottsági elnök véleményének figyelembevételével. A közalkalmazottak számára biztosított jutalomkeret intézményenkénti megállapítása a polgármester hatásköre, az illetékes bizottsági elnökök véleményének figyelembevételével.

1. Az intézményekben a többletmunkát az 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdése alapján képzett érdekeltségi alapból lehet elismerni.

1. Az önkormányzat a közalkalmazottak - valamint az egy évnél hosszabb időtartamra foglalkoztatott dolgozók - részére havi 8.000 Ft béren kívüli készpénz juttatás munkáltatói terhekkel növelt fedezetét biztosítja a költségvetésben.
2. A munkabér pénzintézetnél nyitott bankszámlára utalásából adódó többletköltséget 12.000 Ft/év összeghatárig a munkáltatók a köztisztviselők és a közalkalmazottak, valamint az egy évnél tovább foglalkoztatottak részére megtérítik.

1. Az önkormányzat a köztisztviselők és közalkalmazottak részére lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása címen 1.000 eFt összeget biztosít. A támogatás személyenkénti megállapítása a jegyző, illetve az intézményvezetők hatásköre, a közszolgálati és közalkalmazotti szabályzatban foglalt egységes feltételrendszer alapján.

1. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnök, a bizottsági tag, a részönkormányzati vezető és a nem önkormányzati képviselő részönkormányzati tag tiszteletdíja - 100 forintra kerekítve - az alábbiak szerint kerül megállapításra:

• az önkormányzati képviselő tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 10 %-a,
• a bizottsági elnök tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 1,8 %-a,
• a bizottsági tag tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 1,1 %-a,
• a részönkormányzati vezető a bizottsági elnök tiszteletdíjára jogosult,
• a nem önkormányzati képviselő részönkormányzati tag a bizottsági tag tiszteletdíjára jogosult.

V. Fejezet

A költségvetés végrehajtásának szabályai

Gazdálkodás

10. §

1. A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

1. Az intézmények költségvetése – bevételi elmaradás esetén – a bevételi és kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével módosítható.

1. A költségvetési szerv előirányzatának változtatását a költségvetési szerv vezetője jogosult kezdeményezni a képviselő-testületnél.

1. A költségvetés előirányzatainak módosítását – az első negyedév kivételével – negyedévenként kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Kiemelt fontosságú előirányzat módosításokat soron kívül kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

11. §

1. Az intézmények költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért és a bevételek növeléséért – az alapfeladatok biztosításával – az intézmény vezetője a felelős.

1. Az intézmények felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

1. Az intézmények az intézményi működési bevételek, támogatásértékű bevételek és államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök többletbevétele, illetve bevétel elmaradása esetén saját hatáskörben módosíthatják költségvetési előirányzataikat.

1. Az intézményi működési bevételek jóváhagyott előirányzatát meghaladó többletbevételek esetében az intézmény által végrehajtott előirányzat módosítás sem a költségvetési évben, sem a következő években költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

1. Az intézmény vezetője a kiemelt kötött előirányzaton belül saját hatáskörben eltérhet.

1. Kifizetést csak a költségvetési rendeletben jóváhagyott célokra és feladatokra lehet teljesíteni. Többletfeladat csak a források egyidejű biztosításával - a fenntartóval történő előzetes egyeztetés után - és az előirányzat emelésével vállalható.

1. Intézmény működési bevétele terhére felhalmozási kiadást nem teljesíthet.

1. Az intézmény a rendelkezésére álló 2016. évi költségvetési maradványt köteles a költségvetésben meghatározott kiadásai fedezetére fordítani.

1. A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselő-testület engedélyezhet.

1. Az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető saját hatáskörben engedélyezheti:

            a) a felszámolás alá vont szervezettel fennálló meg nem térült követelés törlését,

            b) egyéb, a végrehajtási eljárások során behajthatatlanná vált, valamint bírósági           döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés törlését,

            c) a 100.000 Ft értékhatárt el nem érő kisösszegű követelés törlését, amennyiben az   önkéntes teljesítésre történő felszólítás harmadszorra is eredménytelen.

Minden más egyedi esetben követelés csak a képviselő-testület hozzájárulásával törölhető.

Önkormányzati kincstár működtetése

12. §

1. Az önkormányzati kincstárat a hivatal és a számlavezető bank közösen működteti.

1. Az intézmények működésének költségvetési támogatását az igényeknek megfelelően naponta utólag kell finanszírozni. A havonta lehívott támogatás összege nem haladhatja meg az éves költségvetési támogatás 1/12-ed részét.

1. Ha az intézmény a (2) bekezdéstől eltérően a számára engedélyezett támogatás havi 1/12-ed részénél két hónapon keresztül legalább 1.000 eFt-tal többet vesz igénybe, a kincstári finanszírozást a túlfinanszírozás visszavonásáig fel kell függeszteni. A következő hónapok finanszírozási összegéből a túlfinanszírozás összegét vissza kell vonni.

1. Az intézmények a következő évi intézményfinanszírozás terhére utófinanszírozott pályázataik megelőlegezésére finanszírozási előleget kérhetnek. A finanszírozási előleg engedélyezése a polgármester hatásköre.

1. Az önkormányzat pénzellátási kötelezettséget a képviselő-testület által elfogadott intézményfinanszírozási összeg erejéig vállal.

1. Az intézmények használatában lévő ingó- és ingatlan vagyon biztosításáról az önkormányzat gondoskodik. A költségvetési szerv a használatában lévő ingatlan vagyontárgyakban bekövetkező változásokról a negyedévet követő hó 5. napjáig írásban köteles értesíteni a fenntartót.

13. §

Az év utolsó banki szolgáltatási napján a hivatal teljesíti az alulfinanszírozást az intézmény számlájára, ugyanezen a napon az intézmény az igénybevett túlfinanszírozást köteles az önkormányzat számlájára visszautalni.

14. §

1. A képviselő-testület a részönkormányzatok bevételi-kiadási előirányzatát 4.500.- Ft/fő fejkvóta alapján a pénzmaradványokkal korrigálva 18.646 eFt-ban állapítja meg. A részönkormányzati keret részletezését a 11. melléklet tartalmazza.

1. A részönkormányzatok területén fekvő külterületi mezőgazdasági földterületek, valamint a közösségi-művelődési célú önkormányzati épületek hasznosításából származó bevételek az adott részönkormányzatot illetik meg.

1. A részönkormányzatokhoz tartozó ingatlanok üzemeltetése és karbantartása a részönkormányzatokat terheli, melynek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésükből kell biztosítaniuk. A részönkormányzati éves költségvetés legfeljebb 20 %-ának megfelelő összeg fordítható közösségi rendezvények megszervezésére.

1. A részönkormányzat - ez irányú kérelem esetén - az éves költségvetéséből legfeljebb 200.000,- Ft összeget fordíthat költségvetési támogatásra a jelen rendelet államháztartáson kívüli forrás átadására vonatkozó szabályai szerint, azzal, hogy ezen rendelkezés alapítványtól érkező támogatási igény esetén nem irányadó. A részönkormányzat átruházott hatáskörben hozott támogató döntése alapján az átvezetést a költségvetési rendelet soron következő módosításában kell megtenni.

Polgármesteri hatáskör

15. §

1. Az év közben keletkező civil- és sportszervezetek kérelmeinek anyagi támogatására 800 eFt céltartalék szolgál, amelyről a polgármester rendelkezik.

1. A városi, illetve egyéb rendezvények támogatására 1.000 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.
2. A hazai és külföldi tanulmányi- és sportversenyek résztvevőinek, valamint ifjúsági feladatok támogatására 500 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.

1. A városban működő sportszervezetek eseti támogatására 800 eFt áll rendelkezésre, amely felett a polgármester rendelkezik.

1. A beruházási és felújítási céltartalékok felhasználására – kiemelt előirányzaton belül – pályázati célok közötti átcsoportosítására a polgármester döntését követően kerülhet sor.

1. Az átruházott hatáskörben hozott döntések alapján a céltartalékból történő átvezetést a költségvetési rendelet soron következő módosításában kell megtenni.

Államháztartáson kívüli forrás átadására vonatkozó szabályok

16. §

1. Az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: támogatott) részére nyújtandó költségvetési támogatásra vonatkozóan - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.

1. A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a tárgy szerinti külön önkormányzati rendeletekben meghatározott támogatásokra, így különösen a szociális ellátásokra, a szociálisan rászorultak részére megállapított pénzbeli támogatásokra, a lakáscélú támogatásokra, valamint közfeladat ellátására kötött megállapodás keretében átadott pénzeszközökre.

1. Jelen rendelet alkalmazásában államháztartáson kívüli forrás a természetes személyek és az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) részére átadott, illetve tőlük kapott pénzeszköz, ingó, valamint ingatlan.

1. Támogatásnak minősül: az önkormányzat által saját költségvetési bevétele terhére, valamint az államháztartás egyéb alrendszereiből az önkormányzaton keresztül bármilyen jogcímen nyújtott nem normatív, céljellegű, működésre és fejlesztésre adandó, szociális ellátásnak nem minősülő pénzbeli juttatás.

A céljellegű támogatás lehet:

            a) eseti jellegű, amely meghatározott működési vagy fejlesztési feladat ellátásához, cél megvalósításához nyújt anyagi hozzájárulást,

            b) általános működési célú támogatás, ami a támogatott (az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságai, továbbá civil szervezetek)      működéséhez biztosít pénzbeli támogatást.

17. §

1. Támogatásban részesülhet az a támogatott,

            a) amelynek javára az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletének    előirányzatában címzett támogatás került megállapításra,

            b) amely szervezet az önkormányzathoz támogatás iránti kérelmet nyújtott be,

            c) amely a korábban kapott támogatással határidőre, hitelesített bizonylatokkal            elszámolt, és

            d) amelynek a helyi és állami adóhatósággal szemben, illetve közüzemi lejárt    tartozása nincs.

1. A támogatásra vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell a támogatott nevét, a támogatás összegét, valamint a támogatás célját.

1. Az önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési vagy működési célú támogatások esetén - értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül - a támogatás folyósítására megállapodást kell kötni a támogatottal. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

            a) a megállapodó felek megnevezését, címét, a képviseletükben eljáró személyeket,

            b) a forrás nyújtásáról szóló döntés számát,

            c) a forrás összegét,

            d) a forrás felhasználásának célját,

            e) a forrás felhasználásának feltételeit,

            f) a pénzügyi teljesítést,

            g) a teljesítés ütemezését,

            h) a nem cél szerinti felhasználás esetén a visszatérítési kötelezettséget, a          visszatérítés      időpontját, időtartamát és feltételeit,

            i) a pénzügyi elszámolás módját, helyét és idejét (működési támogatásról lehetőleg a    tárgyévet követő év január 31-ig, illetve február 28-ig, a felhalmozási célú   felhasználásokról az elszámolási határidőt a teljesítéshez kapcsolódóan kell        meghatározni),

            j) a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.

1. A támogatási megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatást a támogatott részére történő átutalás időpontjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amennyiben a támogatott nem tud megfelelően elszámolni a támogatás felhasználásáról.

1. A támogatott a kapott támogatási összeget kizárólag a támogatási megállapodásban megjelölt célokra fordíthatja, és más személy vagy szervezet részére támogatásként tovább nem adhatja.

1. A támogatást a támogatási megállapodás mindkét fél általi aláírását követően kizárólag átutalással lehet teljesíteni.

1. A fel nem használt támogatást a támogatottnak az önkormányzat számlájára vissza kell fizetnie.

1. A támogatás célnak megfelelő felhasználását az önkormányzat a hivatal által tartott helyszíni ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni.

18. §

1. A nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználásáról a támogatott köteles a támogatási megállapodásban foglalt határidőig elszámolni az alábbiak szerint:

a) Eseti támogatások:

A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:

            aa) kitöltött Elszámoló lap

            ab) a támogatott képviselője által hitelesített számlamásolatok

            ac) a beszerzés megvalósítására megkötött szerződés, megrendelés vagy         megállapodás egy-egy eredeti vagy a támogatott képviselője által hitelesített   példánya

            ad) építési munkák esetén a beszerzés tárgyára vonatkozó tételes költségvetés, mint    szerződéses melléklet

            ae) egyéb feltételek (pl. építési beruházás esetén a felelős kivitelezői nyilatkozat,          műszaki átadási jegyzőkönyv, szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetén           teljesítésigazolás)

b) Általános működési célú támogatások:

A támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a támogatott köteles az önkormányzati támogatásról számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni.

A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:

            ba) Az éves gazdálkodását és működését bemutató szöveges és számszaki      beszámoló

            bb) Az önkormányzati támogatás felhasználását dokumentáló főkönyvi kivonat,           Naplófőkönyv kivonata stb.

Amennyiben az elkülönített nyilvántartás feltételei nem biztosítottak, úgy a támogatott a támogatás elszámolását az eseti támogatások elszámolására előírt módon köteles teljesíteni.

1. Elszámolási határidő: a támogatási megállapodásban rögzítettek szerint.

            a) a civil szervezetek esetében lehetőleg a tárgyévet követő év január 31-ig,

            b) az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társasága esetében           a tárgyévet követő év május 31-ig,

            c) önkormányzat tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező gazdasági társaságok        esetében a tárgyévet követő év február 28-ig.

1. A támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását, vagy a célra fel nem használt támogatási összeg más célú hasznosítását. A kérelmet írásban kell benyújtani a támogatást nyújtónál, legkésőbb az eredeti elszámolási határidő lejártáig.

1. A benyújtott elszámolásokat a hivatal illetékes szervezeti egységének megbízott dolgozója ellenőrizni köteles annak megállapítása végett, hogy a felhasználás a célnak megfelelően és jogszerűen történt-e. A tartalmi és számszaki ellenőrzés tényét és annak elfogadását a benyújtott elszámoláson, illetve a beszámolón dokumentálni kell.

1. Ha a támogatott a megállapodásban foglalt elszámolási határidőig nem, vagy nem szabályos módon számolt el a támogatás felhasználásáról, azonnal vissza kell fizettetni a kiutalt támogatást.
2. A fel nem használt támogatást a támogatott köteles az önkormányzat számlájára visszafizetni.

1. A hivatal ellenőrzést végezhet az önkormányzat költségvetéséből juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a támogatottnál.
2. Az elutasított, vagy a részben elutasított elszámolás esetén a támogatott köteles a támogatási összeget, vagy a támogatási összegnek az elszámolás el nem fogadott részére eső összegét az önkormányzat számlájára visszafizetni.

1. Támogatást nyújtó a megállapodástól eláll, amennyiben a támogatott valótlan adatot szolgáltatott.

1. A támogatási megállapodás módosítására a támogatott írásbeli kérelme alapján kerül sor. Módosításnak minősül különösen az elszámolási határidő meghosszabbítása.

1. A támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről a hivatal nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a támogatott nevét, címét, a támogatást nyújtó megnevezését, a támogatott képviselőjének nevét, a támogatás összegét és célját, az átutalás idejét, a támogatás cél szerinti felhasználása elszámolásának határidejét, az elszámolás időpontját, valamint az elszámolás és bizonylat fellelhetőségét, a bizonylat számát.

Államháztartáson kívüli forrás átvételére vonatkozó szabályok

19. §

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről – az alapítványi forrás kivételével – a polgármester dönt, mely döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Bankszámlavezetés rendje

20. §

1. Az önkormányzat és az intézmények bevételeiket és kiadásaikat az OTP Bank Nyrt. Zalaszentgróti Fiókjánál vezetett költségvetési számlájukon teljesíthetik.

1. Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit betétbe, illetve értékpapírba helyezheti.

1. A szabad pénzeszközök betétbe helyezéséről a polgármester dönt, a biztonság és a minél nagyobb hozam elérésének szem előtt tartásával.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

21. §

1. Az intézmények működési és fejlesztési célú pályázataik benyújtása előtt a polgármestert kötelesek tájékoztatni az esetlegesen szükséges önerő megjelölésével.

1. Az intézmény a hivatalos pályázati értesítés alapján, 8 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert a pályázat eredményéről.

1. Az Áht. 24. § (4) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően a rendelet 12. melléklete tartalmazza az önkormányzati közvetett támogatásokat.

1. Az önkormányzat által átadott pénzeszközök, támogatások összegének részletezését a 13. melléklet tartalmazza.

22. §

1. Jelen rendelet – 1-13. mellékleteivel együtt – a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2017. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

1. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 23/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.

                        Baracskai József                                                Dr. Simon Beáta

                            polgármester                                                             jegyző

A rendelet 2017. február 16. napján kihirdetésre került.

                                                                                                    Dr. Simon Beáta

                                                                                                             jegyző