Zalaszentgrót Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

3/2020. (II. 14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről

Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény rendelkezései alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ára figyelemmel Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2020. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testületére (a továbbiakban: képviselő-testület) és annak bizottságaira, az önkormányzatra és az önkormányzat intézményeire (továbbiakban: intézmények).

2. §

1. A képviselő-testület a költségvetés címrendjét a (2)-(4) bekezdés szerint állapítja meg.

2. Az önkormányzat által fenntartott intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet.

3. Az önkormányzat külön címet alkot. 

4. A címrendet az e rendelet részét képező I. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege,

a hiány mértéke és finanszírozásának módja

3. §

1. ^{[1] [2]} Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2020. évi összes bevételét 2.173.047 eFt-ban, ezen belül a költségvetési bevételek összegét 1.586.925 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:

Költségvetési bevételek:

      Működési célú támogatások áht-n belülről      787.772 eFt

      Felhalmozási célú támogatások áht-n bel.        367.050 eFt

      Közhatalmi bevételek                                        286.299 eFt

      Működési bevételek                                           134.194 eFt

      Felhalmozási bevételek                                          6.652 eFt

      Működési célú átvett pénzeszközök                      3.500 eFt

      Felhalmozási célú átvett pénzeszközök      1.458 eFt

2. ^{[3] [4]} Zalaszentgrót Város Önkormányzata a 2020. évi összes kiadását 2.173.047 eFt-ban, ezen belül a költségvetési kiadások összegét 2.155.385 eFt-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:

Költségvetési kiadások:

         Személyi juttatás:                                            523.313 eFt

         Munkaadót terhelő járulékok:                         94.360 eFt

         Dologi kiadások:                                             616.223 eFt

         Ellátottak pénzbeli juttatásai:               17.314 eFt

         Egyéb működési célú kiadások:                     163.230 eFt

         - ebből tartalékok:                                            27.961 eFt

         Beruházások                                                    531.602 eFt

         Felújítások                                                       151.084 eFt

         Egyéb felhalmozási célú kiadások                   58.259 eFt

3. ^{[5] [6]} A költségvetési bevételek és kiadások egyenlege 568.460 eFt költségvetési hiány, a felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege 314.163 eFt felhalmozási hiány, a működési bevételek és kiadások egyenlege 254.297 eFt működési hiány.

4. ^{[7] [8]} A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek:

Előző évek maradványának igénybevétele:

 - működési célra:                                                    251.392 eFt

 - felhalmozási célra:                                    295.340 eFt

Értékpapír visszaváltás működési célra:                25.265 eFt

Értékpapír visszaváltás felhalmozási célra:           14.125 eFt

Finanszírozási bevételek összesen:                         586.122 eFt

Finanszírozási kiadások működési célra:                 17.662  eFt

5. A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül a költségvetési és finanszírozási bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen az 1. melléklet tartalmazza.

6. A bevételek főösszegét intézményenként e rendelet 2. melléklete; a kiadások főösszegét intézményenként e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A 2. mellékletben szereplő bevételek a kötelező feladatok ellátásából származnak. A 3. melléklet tartalmazza az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelező és önként vállalt feladatokat.

7. A beruházási kiadásokat célonként a 4. melléklet, a felújításokat célonként az 5. melléklet tartalmazza.

8. Az általános és céltartalék felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

9. A bevételi és kiadási főösszegen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten – tájékoztató jelleggel – a 7. melléklet tartalmazza. A 7. melléklet tartalmazza a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatait, keretszámait kiemelt előirányzatonként.

III. Fejezet

Adósságszolgálat, hitelfelvétel

4. §

Zalaszentgrót Város Önkormányzata hitellel nem rendelkezik, 2020. évre adósságot keletkeztető ügyletről nem döntött.

5. §

Az év várható bevételi és kiadási előirányzatának teljesülését a 8. mellékletben rögzített előirányzat felhasználási ütemterv tartalmazza.

IV. Fejezet

Önkormányzat bevételei

6. §

A gyermekétkeztetés térítési díjait a 9. melléklet tartalmazza.

7. §

Az önkormányzat a felhalmozási célra kapott támogatásokat, a felhalmozási célra átvett pénzeszközöket, a felhalmozási jellegű bevételeket, a magánszemélyek kommunális adóját, valamint a költségvetési maradvány felhalmozási célú részét felhalmozási célú kiadásainak fedezetére fordítja.

8. §

1. ^[9] Az önkormányzatnál és az általa fenntartott intézményekben a 2020. január 1-jei állapot szerint engedélyezett teljes munkaidőben foglalkoztatott intézményi közalkalmazotti létszámkeret 61,95 fő, a köztisztviselői létszámkeret 31 fő, a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak létszámkerete 11,5 fő, 2020. október 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazotti létszámkeret 54,95 főre, köztisztviselői létszámkeret 37 főre, Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak létszámkerete 12,5 főre változik.

2. Az intézmények és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) engedélyezett létszámkereteit – intézményenként és állománycsoportonként – a 10/A. melléklet tartalmazza.

3. Az év folyamán az önkormányzatnál közfoglalkoztatottak létszámkeretét a 10/B. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzat által fenntartott intézményeknél az engedélyezett létszámon felül közfoglalkoztatotti létszámot nem terveznek.

9. §

1. ^[10] A 2020. évre megállapított köztisztviselői illetményalap 46.380 Ft, az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 30 %-a; az érettségi végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a, a cafeteria juttatás éves nettó keretösszege 350 eFt

2. Az intézményekben a többletmunkát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdése alapján képzett érdekeltségi alapból lehet elismerni.

3. Az önkormányzat a közalkalmazottak - valamint az egy évnél hosszabb időtartamra foglalkoztatott Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók - részére havi 8.000 Ft Széchenyi-pihenőkártya juttatás munkáltatói terhekkel növelt fedezetét biztosítja a költségvetésben.

4. A munkabér pénzintézetnél nyitott bankszámlára utalásából adódó többletköltséget 12.000 Ft/év összeghatárig a munkáltatók a köztisztviselők és a közalkalmazottak, valamint az egy évnél tovább foglalkoztatottak részére megtérítik.

5. Az önkormányzat a köztisztviselők és közalkalmazottak részére lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatása címen 1.000 eFt összeget biztosít. A támogatás személyenkénti megállapítása a jegyző, illetve az intézményvezetők hatásköre, a közszolgálati és közalkalmazotti szabályzatban foglalt egységes feltételrendszer alapján.

6. Az önkormányzati képviselő, a bizottsági elnök, a bizottsági tag, a tanácsnok tiszteletdíja, valamint a tanácsadó testület városrészi tagjának megbízási díja - 100 forintra kerekítve - az alábbiak szerint kerül megállapításra:

1. az önkormányzati képviselő tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 10 %-a
2. a bizottsági elnök tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 3,5 %-a
3. a bizottsági tag tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 2 %-a
4. a tanácsnok tiszteletdíja a polgármesteri alapilletmény 20%-a
5. a tanácsadó testület városrészi tagjának megbízási díja a polgármesteri alapilletmény 2 %-a.

V. Fejezet

A költségvetés végrehajtásának szabályai

Gazdálkodás

10. §

1. A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

2. Az intézmények költségvetése – bevételi elmaradás esetén – a bevételi és kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével módosítható.

3. A költségvetési szerv előirányzatának változtatását a költségvetési szerv vezetője jogosult kezdeményezni a képviselő-testületnél.

4. A költségvetés előirányzatainak módosítását – az első negyedév kivételével – negyedévenként kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Kiemelt fontosságú előirányzat módosításokat soron kívül kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

5. ^[11] A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet és a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet előírásai, valamint a korona-vírus járvány következményeként, a 2020. évi saját és átengedett bevételei várható csökkenése miatt Zalaszentgrót Város Önkormányzatának az alábbi kiemelt előirányzatai zárolásra kerültek:

- személyi juttatás                                                      9.094 eFt

- munkaadókat terhelő járulék                                   1.444 eFt

- dologi kiadások (karbantartások)                          10.326 eFt

- részönkormányzatok  működési kerete                   7.776 eFt

- beruházások                                                           21.317 eFt

- felújítások                                                              10.802 eFt

6. ^[12]A kiadási előirányzatok zárolásának feloldására az önkormányzat költségvetési helyzetének függvényében kerülhet sor a polgármester engedélyével, amelyről a képviselő-testület részére testületi ülésen számol be.

11. §

1. Az intézmények költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért és a bevételek növeléséért – az alapfeladatok biztosításával – az intézmény vezetője a felelős.

2. Az intézmények felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

3. Az intézmények az intézményi működési bevételek, támogatásértékű bevételek és államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök többletbevétele, illetve bevétel elmaradása esetén saját hatáskörben módosíthatják költségvetési előirányzataikat.

4. Az intézményi működési bevételek jóváhagyott előirányzatát meghaladó többletbevételek esetében az intézmény által végrehajtott előirányzat módosítás sem a költségvetési évben, sem a következő években költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

5. Az intézmény vezetője a kiemelt kötött előirányzaton belül saját hatáskörben eltérhet.

6. Kifizetést csak a költségvetési rendeletben jóváhagyott célokra és feladatokra lehet teljesíteni. Többletfeladat csak a források egyidejű biztosításával - a fenntartóval történő előzetes egyeztetés után - és az előirányzat emelésével vállalható.

7. Intézmény működési bevétele terhére felhalmozási kiadást nem teljesíthet.

8. Az intézmény a rendelkezésére álló 2019. évi költségvetési maradványt köteles a költségvetésben meghatározott kiadásai fedezetére fordítani.

9.  A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselő-testület engedélyezhet.

10.  Az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11) Korm.rendeletben meghatározott behajthatatlan követelések törlését saját hatáskörben engedélyezheti.

Minden más egyedi esetben követelés csak a képviselő-testület hozzájárulásával törölhető.

Önkormányzati kincstár működtetése

12. §

1. Az önkormányzati kincstárat a hivatal és a számlavezető bank közösen működteti.

2. Az intézmények működésének költségvetési támogatását az igényeknek megfelelően naponta utólag kell finanszírozni. A havonta lehívott támogatás összege nem haladhatja meg az éves költségvetési támogatás 1/12-ed részét.

3. Ha az intézmény a (2) bekezdéstől eltérően a számára engedélyezett támogatás havi 1/12-ed részénél két hónapon keresztül legalább 1.000 eFt-tal többet vesz igénybe, a kincstári finanszírozást a túlfinanszírozás visszavonásáig fel kell függeszteni. A következő hónapok finanszírozási összegéből a túlfinanszírozás összegét vissza kell vonni.

4. Az intézmények a következő évi intézményfinanszírozás terhére utófinanszírozott pályázataik megelőlegezésére finanszírozási előleget kérhetnek. A finanszírozási előleg engedélyezése a polgármester hatásköre.

5. Az önkormányzat pénzellátási kötelezettséget a képviselő-testület által elfogadott intézményfinanszírozási összeg erejéig vállal.

6. Az intézmények használatában lévő ingó- és ingatlan vagyon biztosításáról az önkormányzat gondoskodik. A költségvetési szerv a használatában lévő ingatlan vagyontárgyakban bekövetkező változásokról a negyedévet követő hó 5. napjáig írásban köteles értesíteni a fenntartót.

13. §

Az év utolsó banki szolgáltatási napján a hivatal teljesíti az alulfinanszírozást az intézmény számlájára, ugyanezen a napon az intézmény az igénybevett túlfinanszírozást köteles az önkormányzat számlájára visszautalni.

14. §

1. A képviselő-testület a városrészek bevételi-kiadási előirányzatát 4.500.- Ft/fő fejkvóta alapján költségvetési maradványokkal korrigálva 27.179 eFt-ban állapítja meg. A városrészi keret részletezését a 11. melléklet tartalmazza.

2. A városrészek területén fekvő külterületi mezőgazdasági földterületek hasznosításából származó bevételek az adott városrészt illetik meg.

3. A városrészekhez tartozó vagyon üzemeltetését és karbantartását a városrész éves költségvetéséből kell biztosítani. A városrész éves költségvetése legfeljebb 20 %-ának megfelelő összeg fordítható közösségi rendezvények megszervezésére.

4. A külterületi, valamint a zártkerti művelés alól kivett területek értékesítéséből származó bevételek külön céltartalékként elkülönítésre kerülnek a költségvetési rendeletben az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági és hegyi utak legfeljebb 50 %-os önkormányzati részének finanszírozására.

Polgármesteri hatáskör

15. §

1. Az év közben keletkező civil-és sportszervezetek kérelmeinek anyagi támogatására 1.000 eFt céltartalék szolgál, amelyről a polgármester rendelkezik.

2. A városi, illetve egyéb rendezvények támogatására 1.200 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.

3. A hazai és külföldi tanulmányi- és sportversenyek résztvevőinek, valamint ifjúsági feladatok támogatására 700 eFt-os keret áll rendelkezésre a központi céltartalékban, amely felett a polgármester rendelkezik.

4. A városban működő sportszervezetek eseti támogatására 1.000 eFt áll rendelkezésre, amely felett a polgármester rendelkezik.

5. A beruházási és felújítási céltartalékok felhasználására – kiemelt előirányzaton belül – pályázati célok közötti átcsoportosítására a polgármester döntését követően kerülhet sor.

6. Az átruházott hatáskörben hozott döntések alapján a céltartalékból történő átvezetést a költségvetési rendelet soron következő módosításában kell megtenni.

Államháztartáson kívüli forrás átadására vonatkozó szabályok

16. §

1. Az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: támogatott) részére nyújtandó költségvetési támogatásra vonatkozóan - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a tárgy szerinti külön önkormányzati rendeletekben meghatározott támogatásokra, így különösen a szociális ellátásokra, a szociálisan rászorultak részére megállapított pénzbeli támogatásokra, a lakáscélú támogatásokra, valamint közfeladat ellátására kötött megállapodás keretében átadott pénzeszközökre.

3. Jelen rendelet alkalmazásában államháztartáson kívüli forrás a természetes személyek és az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) részére átadott, illetve tőlük kapott pénzeszköz, ingó, valamint ingatlan.

4. Támogatásnak minősül: az önkormányzat által saját költségvetési bevétele terhére, valamint az államháztartás egyéb alrendszereiből az önkormányzaton keresztül bármilyen jogcímen nyújtott nem normatív, céljellegű, működésre és fejlesztésre adandó, szociális ellátásnak nem minősülő pénzbeli juttatás.

A céljellegű támogatás lehet:

            a) eseti jellegű, amely meghatározott működési vagy fejlesztési feladat ellátásához, cél megvalósításához nyújt anyagi hozzájárulást,

            b) általános működési célú támogatás, ami a támogatott (az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságai, továbbá civil szervezetek)      működéséhez biztosít pénzbeli támogatást.

17. §

1. Támogatásban részesülhet az a támogatott,

            a) amelynek javára az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletének    előirányzatában címzett támogatás került megállapításra,

            b) amely szervezet az önkormányzathoz támogatás iránti kérelmet nyújtott be,

            c) amely a korábban kapott támogatással határidőre, hitelesített bizonylatokkal            elszámolt, és

            d) amelynek a helyi és állami adóhatósággal szemben, illetve közüzemi lejárt    tartozása nincs.

2. A támogatásra vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell a támogatott nevét, a támogatás összegét, valamint a támogatás célját.

3. Az önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési vagy működési célú támogatások esetén - értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül - a támogatás folyósítására megállapodást kell kötni a támogatottal. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

            a) a megállapodó felek megnevezését, címét, a képviseletükben eljáró személyeket,

            b) a forrás nyújtásáról szóló döntés számát,

            c) a forrás összegét,

            d) a forrás felhasználásának célját,

            e) a forrás felhasználásának feltételeit,

            f) a pénzügyi teljesítést,

            g) a teljesítés ütemezését,

            h) a nem cél szerinti felhasználás esetén a visszatérítési kötelezettséget, a          visszatérítés      időpontját, időtartamát és feltételeit,

            i) a pénzügyi elszámolás módját, helyét és idejét (működési támogatásról lehetőleg a    tárgyévet követő év január 31-ig, illetve február 28-ig, a felhalmozási célú   felhasználásokról az elszámolási határidőt a teljesítéshez kapcsolódóan kell        meghatározni),

            j) a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.

4. A támogatási megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatást a támogatott részére történő átutalás időpontjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amennyiben a támogatott nem tud megfelelően elszámolni a támogatás felhasználásáról.

5. A támogatott a kapott támogatási összeget kizárólag a támogatási megállapodásban megjelölt célokra fordíthatja, és más személy vagy szervezet részére támogatásként tovább nem adhatja.

6. A támogatást a támogatási megállapodás mindkét fél általi aláírását követően kizárólag átutalással lehet teljesíteni.
7. A fel nem használt támogatást a támogatottnak az önkormányzat számlájára vissza kell fizetnie.

8. A támogatás célnak megfelelő felhasználását az önkormányzat a hivatal által tartott helyszíni ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni.

18. §

1. A nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználásáról a támogatott köteles a támogatási megállapodásban foglalt határidőig elszámolni az alábbiak szerint:

a) Eseti támogatások:

A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:

            aa) kitöltött Elszámoló lap

            ab) a támogatott képviselője által hitelesített számlamásolatok

            ac) a beszerzés megvalósítására megkötött szerződés, megrendelés vagy         megállapodás egy-egy eredeti vagy a támogatott képviselője által hitelesített   példánya

            ad) építési munkák esetén a beszerzés tárgyára vonatkozó tételes költségvetés, mint    szerződéses melléklet

            ae) egyéb feltételek (pl. építési beruházás esetén a felelős kivitelezői nyilatkozat,          műszaki átadási jegyzőkönyv, szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetén           teljesítésigazolás)

b) Általános működési célú támogatások:

A támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a támogatott köteles az önkormányzati támogatásról számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni.

A támogatott köteles az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat becsatolni:

            ba) Az éves gazdálkodását és működését bemutató szöveges és számszaki      beszámoló

            bb) Az önkormányzati támogatás felhasználását dokumentáló főkönyvi kivonat,           Naplófőkönyv kivonata stb.

Amennyiben az elkülönített nyilvántartás feltételei nem biztosítottak, úgy a támogatott a támogatás elszámolását az eseti támogatások elszámolására előírt módon köteles teljesíteni.

2. Elszámolási határidő: a támogatási megállapodásban rögzítettek szerint.

            a) a civil szervezetek esetében lehetőleg a tárgyévet követő év január 31-ig,

            b) az önkormányzat tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társasága esetében           a tárgyévet követő év május 31-ig,

            c) önkormányzat tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező gazdasági társaságok        esetében a tárgyévet követő év február 28-ig.

3. A támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását, vagy a célra fel nem használt támogatási összeg más célú hasznosítását. A kérelmet írásban kell benyújtani a támogatást nyújtónál, legkésőbb az eredeti elszámolási határidő lejártáig.

4. A benyújtott elszámolásokat a hivatal illetékes szervezeti egységének megbízott dolgozója ellenőrizni köteles annak megállapítása végett, hogy a felhasználás a célnak megfelelően és jogszerűen történt-e. A tartalmi és számszaki ellenőrzés tényét és annak elfogadását a benyújtott elszámoláson, illetve a beszámolón dokumentálni kell.

5. Ha a támogatott a megállapodásban foglalt elszámolási határidőig nem, vagy nem szabályos módon számolt el a támogatás felhasználásáról, azonnal vissza kell fizettetni a kiutalt támogatást.

6. A fel nem használt támogatást a támogatott köteles az önkormányzat számlájára visszafizetni.

7. A hivatal ellenőrzést végezhet az önkormányzat költségvetéséből juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a támogatottnál.

8. Az elutasított, vagy a részben elutasított elszámolás esetén a támogatott köteles a támogatási összeget, vagy a támogatási összegnek az elszámolás el nem fogadott részére eső összegét az önkormányzat számlájára visszafizetni.

9. Támogatást nyújtó a megállapodástól eláll, amennyiben a támogatott valótlan adatot szolgáltatott.

10. A támogatási megállapodás módosítására a támogatott írásbeli kérelme alapján kerül sor. Módosításnak minősül különösen az elszámolási határidő meghosszabbítása.

Államháztartáson kívüli forrás átvételére vonatkozó szabályok

19. §

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről – az alapítványi forrás kivételével – a polgármester dönt, mely döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Bankszámlavezetés rendje

20. §

1. Az önkormányzat és az intézmények bevételeiket és kiadásaikat az OTP Bank Nyrt. Zalaszentgróti Fiókjánál vezetett költségvetési számlájukon teljesíthetik.

2. Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit betétbe, illetve értékpapírba helyezheti.

3. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba helyezéséről a polgármester dönt, a biztonság és a minél nagyobb hozam elérésének szem előtt tartásával.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

21. §

1. Az intézmények működési és fejlesztési célú pályázataik benyújtása előtt a polgármestert kötelesek tájékoztatni az esetlegesen szükséges önerő megjelölésével.

2. Az intézmény a hivatalos pályázati értesítés alapján, 8 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert a pályázat eredményéről.

3. Az Áht. 24. § (4) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően a rendelet 12. melléklete tartalmazza az önkormányzati közvetett támogatásokat.

4. Az önkormányzat által átadott pénzeszközök, támogatások összegének részletezését a 13. melléklet tartalmazza.

5. Az önkormányzat által Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek tervezett költségét és finanszírozási forrását a 14. szánú melléklet tartalmazza.

22. §

1. Jelen rendelet – 1-14. mellékleteivel együtt – a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 17/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.

                        Baracskai József                                                Dr. Simon Beáta

                            polgármester                                                             jegyző

A rendelet 2020. február 14 napján kihirdetésre került.

                                                                                                    Dr. Simon Beáta

                                                                                                             jegyző