Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2001. (II.2.) önkormányzati rendelete

a központi közműnyilvántartásról

Hatályos: 2012. 06. 30

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

I. fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet célja


1. §


A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város területén már kiépült, valamint a jövőben létesítendő, jelentős értéket képviselő közművezetékek, és egyéb közterületi infrastrukturális javak (különösen: utak, járdák, parkolók, parkok) megóvása érdekében - a Digitális Földmérési Alaptérkép felhasználásával - egységes, szakszerű és naprakész közmű­nyilvántartás létrehozása és folyamatos vezetése, valamint a megfelelő adatszolgáltatás biztosítása.[2]

A rendelet hatálya


2. §[3]


A rendelet hatálya kiterjed:

a) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területén mindazokra a közcélú közművezetékekre (a továbbiakban: közművezeték), amelyek közterületen közmű vállalat- és társaság, vagy más szervezet illetőleg természetes személy tulajdonában, kezelésében, üzemeltetésében, vagy fenntartásában (a továbbiakban: üzemeltető) vannak.

b) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területén az egyéb közterületi infrastrukturális javakra (továbbiakban: közterületi létesítmények).

Értelmező rendelkezések


3. §


(1) Közművezetékek e rendelet alkalmazása során:


a) erősáram vezetékek (energiaátvitel),

b) gyengeáramú vezetékek (távközlés, távjelzés)

c) vízellátási vezetékek

d) szennyvíz és a csapadékvíz elvezetés (csatorna) vezetékei

e) gázellátási vezetékek

f) kőolaj és kőolajtermék szállítási vezetékei

g) egyéb termékeket szállító vezetékek tartozékaikkal,

h) egyéb célú közmű jellegű hálózat (pl: közúti jelzőlámpa, vezetékes közösségi antenna, alagcsövek stb.) fogalomkörébe (szakágába) tartozó föld alatti, földfelszíni, illetve föld feletti vezetékek tartozékaikkal.


(2)   Közművezetékek tartozékai:


a) a vezeték műtárgya (aknák, védőcső, oszlop, alagút, csatorna stb.)

b) az erősáramú és távközlési vezeték kivételével a vezeték szerelvénye.


(3)     Közterületi létesítmények:[4]

Az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészleten-, vagy a lakosság korlátozás nélküli használatára átadott nem közterületi földrészleten kialakított infrastrukturális javak, így különösen: autóparkoló, út, nyílt árok, áteresz, folyóka járda, híd, aluljáró, felüljáró, sétány, kerékpárút, lépcső, tér, közpark, szobor, szökőkút, játszótér, függetlenül attól, hogy a létesítmény kinek a tulajdonában, kezelésében áll.

II. fejezet


A közműnyilvántartás vezetése


4. §[5]


(1) A közműnyilvántartást az Egységes Országos Térképrendszerben készült digitális földmérési alaptérkép felhasználásával kell vezetni.

(2) A közműnyilvántartás vezetéséhez átvett digitális földmérési alaptérképi adatállomány interneten csak az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya által előírt alábbi feltételekkel helyezhető el:

- A megvásárolt digitális térképet csak raszteres formában lehet az interneten elhelyezni. Számszerű adat (koordináta, terület), illetve a raszteres térkép ne legyen letölthető.

- A raszteres térkép, nem tartalmazhatja a földrészletek egyedi azonosítására szolgáló helyrajzi számokat, de a rendezési terv rétegen a hrsz. megjeleníthető.

- Helyrajzi szám kereső csak egyedileg megadott hrsz-re történő keresést tehet lehetővé, nem megengedett a teljes kerület/település helyrajzi számainak a listázása és az ebből történő választás. A cím szerinti (utcanév, házszám) keresés lehetséges.

- A raszteres térkép semmilyen hatósági eljárásban nem használható fel, ezért a térképet a következő felirattal kell ellátni: „ A térkép tájékoztató jellegű, másolata semmilyen hivatalos eljárásban nem használható fel!” Ez a felirat a térképen minden megjelenítéskor, illetve a nyomtatott változaton is látható legyen.

- Az önkormányzati rendszert készítő cég neve nem jelenhet meg az alaptérképen, helyette a térképre a Földügy logót kell elhelyezni.

- Nem jeleníthető meg a honlapon tulajdonosi adatokra, tulajdonviszonyokra, kezelőkre stb. vonatkozó semmiféle információ. Ez alól kivétel az, ha az önkormányzat a saját tulajdonában lévő ingatlanok esetében megjeleníti magát mint tulajdonost. Más ingatlanok esetében nem lehetséges tulajdonosi viszonyokra utaló adatok közlése.

5. §[6]


(1)     A közműnyilvántartás vezetéséről a jegyző által az önkormányzat térinformatikai rendszerének üzemeltetésével megbízott (a rendszergazda) központi közműnyilvántartó (a továbbiakban: közműnyilvántartó) gondoskodik.


(2)    A közműnyilvántartó az (1) bekezdésben meghatározott feladatát részben, vagy egészben az erre jogosult gazdasági társaság megbízása útján is elláthatja.

          Ilyen megbízás esetén, a rendeletben előforduló, a megbízásban szabályozott közműnyilvántartói feladatokat a megbízott gazdasági társaság látja el.


(3)   A közműnyilvántartó az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:


a)[7]   a közműszolgáltatóktól legalább negyedéves gyakorisággal  átveszi az egyes közmű szakági térképek digitális állományát, és ezen adatokkal frissíti a meglévő adatokat, ill. gondoskodik a közművekben bekövetkezett adatváltozások rendszeres vezetéséről.

b)    a közterületi létesítmények beruházói részére (már a tervezési szakaszban) a beruházással érintett közterületről, és annak közvetlen környezetéről a rendelkezésére álló közmű alaptérkép digitális állományából adatot szolgáltat AutoCad DWG formátumban, a létesítmény megvalósulásával a térképi tartalomban beálló változások felvezetése céljából,

c) a közterületi létesítmények beruházói részére történő adatszolgáltatásról külön nyilvántartást vezet, melynek alapján azonosító adatot helyez el a b) pont szerint szolgáltatott adatállományon,

d) a közterületi létesítmények beruházóitól átveszi a  b) pont szerint szolgáltatott adatot, melyen már a megvalósult létesítmény térképi adatainak a kiadott adatállomány struktúrájának és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell szerepelni. Az átvétel tényét a nyilvántartásában szerepelteti, egyúttal ellenőrzi az átvett adatállomány strukturális megfelelőségét és gondoskodik a közmű alaptérképnek az átvett adatokkal történő aktualizálásáról,

e) a d) pont szerint átvett adatállományon észlelt esetleges strukturális-, vagy adat hiányosság esetén felszólítja a közterületi létesítmény beruházóját a hiányosság megszüntetésére. Az adatok mérési pontosságát, valóságnak való megfelelőségét a közműnyilvántartó nem ellenőrzi, e tekintetben mindennemű felelősség az adott közterületi létesítmény geodéziai bemérését végző-, illetve az adatot szolgáltató vállalkozót vagy gazdasági társaságot terheli,

f) a közmű alaptérképnek a d) pont szerint átvett adatokkal történő aktualizálását legalább havonkénti gyakorisággal-, a teljes térinformatikai adatbázis archiválását követően elvégzi,

g) [8]szükség esetén gondoskodik a tárgyévre tervezett önkormányzati beruházásban megvalósuló közterületi létesítmények geodéziai beméréséről, illetve a közmű alaptérképi hiányosságok megszüntetéséről.

h) legalább negyedéves gyakorisággal gondoskodik a teljes közmű alaptérképi adatbázisnak a digitális földmérési alaptérképpel történő aktualizálásáról.

i) Az egyesített közműnyilvántartásból a közművek és a közmű alaptérkép tekintetében hiteles adatokat szolgáltat.      

III. fejezet


6. §


(1)  A közterületen haladó közművezetéket az üzemeltető köteles nyilvántartani.


(2)   A közműszakágak nyilvántartásában az alábbi adatokat kell feltüntetni:


a) a vezetékek jellemző műszaki adatait,

b) a vezetékszakaszok határpontjait, (anyaga, mérete és méret/átmérő/ változása)

c) a vezeték jellegét, (élő, nem élő, ideiglenes, bizonytalan)

d) a vezetékszakaszok hosszát,

e) a vezeték és műtárgyaik jellemző pontjainak vízszintes értelmű egyszeri bemérési adatait,

f) a vezeték és műtárgyaik magassági adatait, (Balti alapszintre)

g) közműalagutak és védőcsatornák esetén azok méretét, anyagát, az aknák lejáróhelyeit, a fenékszint magassági adatait.


(3)     A közművezeték üzemeltetője - a 2. §-ban meghatározott területen - a közművezetékben bekövetkezett és a nyilvántartást érintő változás esetén a nyilvántartás vezetéséhez szükséges térbeli és szakági adatokat az utolsó bemérés napjától számított 30 napon belül köteles a központi közműnyilvántartónak díjmentesen szolgáltatni, így különösen:


a) a szakági részletes helyszínrajzokat,

b) a szakági áttekintő helyszínrajzokat,

c) az üzemeltetett közművek vezetékeinek műszaki adatait,

d) a változások átvezetéséhez a közműalaptérkép közmű jellegű (a közmű alaptérképhez viszonyított) többlettartalmában bekövetkezett változásokat.


(4)[9]      Az adatszolgáltatás a (3) bekezdésben részletezett térképi tartalmak tekintetében digitális formában, DXF vagy DWG formátumú adatokkal – a központi közműnyilvántartóval egyeztetett rétegszerkezettel és jelkulcsi elemekkel – történik, legalább negyedéves gyakorisággal.


(5)    Hatályon kívül helyezve![10]

7. §[11]


(1) A közművek beruházója köteles minden újonnan létesített vezetékről nyitott munkaárok állapotában elkészíteni vagy elkészíttetni a nyilvántartáshoz szükséges geodéziai, illetve szakági műszaki adatokat tartalmazó digitális munkarészeket. Ezen adatokat az érintett közmű szakág üzemeltetőjének 15 napon belül át kell adni, ha nem a közmű üzemeltetője a beruházó.


(2) A közterületen történő kivitelezés megkezdése előtt a közútkezelői hozzájárulás megkérésének szükséges feltétele, hogy dokumentációja tartalmazza a nyílt árkos geodéziai bemérés megrendelőjét, ennek hiányában közútkezelői hozzájárulás nem adható ki.


(3) A közterületi létesítmény beruházója köteles:

a) az 5. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint a megvalósítani kívánt létesítmény helyének és annak közvetlen környezetének digitális közmű alaptérképi adatait a közműnyilvántartótól megkérni,

b) a közműnyilvántartótól kapott digitális közmű-alaptérképi adatbázis kivonaton a megvalósított létesítmény térképi megjelenítését az alaptérkép rétegszerkezetének megfelelően feltüntetni, és az így létrehozott adatállományt legkésőbb a létesítmény használatba adását követő 15 napon belül a közműnyilvántartónak átadni,

c) hiányos vagy hibás adatállomány átadás esetén a közműnyilvántartó 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott felszólításának 8 napon belül eleget tenni.


(4) A közműnyilvántartó a közterületi létesítmény beruházója veszélyére és költségére elvégeztetheti mindazon közterületi létesítmények geodéziai bemérését, melyek tekintetében a közterületi létesítmény beruházója a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit elmulasztotta

8. §[12]

Záradékolási kötelezettségek


9. §[13]

A közműnyilvántartás kötelező igénybevétele


10. §


(1)   Kötelező a közműnyilvántartó szolgáltatásainak igénybevétele az alábbi esetekben:


a) utak, járdák, terek és más közterületek építésénél,

b) közúti létesítmények tervezésénél, módosításánál,

c) közterületen történő bontási munkálatok esetén - a sürgős hibaelhárítás kivételével -, valamint

d) minden olyan közterületi, illetve magánépítkezés tervezésénél, mely közterületet érintő közműcsatlakozást érint.


(2)   Az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a beruházó köteles az érintett területről készített hiteles közműtérkép másolatot csatolni:


a) közterületről történő, közműbekötést igénylő építési munkák,

b) közterületi bontás,

c) telekalakítás,

d) közterületen történő burkolatbontás,

e) tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelem benyújtása esetén.


(3)   A hiteles közműtérkép-másolat a kiadás keltétől számított 3 hónapnál régebbi nem lehet.


(4)   A közműtérkép hiteles másolata nem helyettesíti a megvalósulási térkép elkészítéséhez szükséges közhiteles ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot.


(5)[14]   A közútkezelői-, illetve a tulajdonosi hozzájárulások kiadásának feltétele a közműnyilvántartó szolgáltatásainak igazolt igénybevétele. A közműnyilvántartói szolgáltatás (hiteles közműtérkép másolat kiadás) történhet a közútkezelői / tulajdonosi hozzájárulás kiadás részeként is.

Adatszolgáltatás térképi nyilvántartásokból[15]


11.§

(1)[16] Díjköteles adatszolgáltatás:       

a)   Építéshatósági, ingatlanrendezési ügyekben az ügyfél kérelmére kiadott hiteles szabályozási térkép kivonat.

b)   Önkormányzati közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos ügyekben a közút kezelője által kiadott hiteles közműtérkép kivonat.

c)   Az önkormányzat térképi nyilvántartásaiból történő hiteles adatszolgáltatás esetén az 1. sz. mellékletben meghatározott adatszolgáltatási díjakat kell alkalmazni. Közműnyilvántartás vonatkozásában az adatszolgáltatás hitelességét a térképmásolatra a közműnyilvántartó - vagy a hivatal erre felhatalmazott köztisztviselője - által elhelyezett és alábbi szövegezéssel ellátott bélyegzőlenyomat igazolja:  

„Az adatszolgáltatás a rendelkezésre álló adatok szempontjából hiteles, de nem helyettesíti az egyéb szakági közműegyeztetést.”


(2)   Díjtalan az adatszolgáltatás:


a) az önkormányzat által alapított intézmények (költségvetési szervek) részére,

b) az önkormányzat részére szerződés alapján végzett munkákhoz, beleértve az önkormányzat által szervezett és lebonyolított önkormányzati hozzájárulással megvalósuló lakossági út-, járda- és közműfejlesztéseket,

c) tűz, kárelhárítás vagy katasztrófa helyzet megelőzése vagy elhárítása érdekében,

d) egylakásos lakóépületre illetve lakótelekre vonatkozó építési engedélyezési eljárás során,

e)[17]   Az önkormányzat által vezetett közmű alaptérképi tartalom tekintetében a közműszolgáltatók számára, a saját szakági közműnyilvántartásuk vezetéséhez történő felhasználásra.

f)[18] közterületi létesítmények beruházói részére a közmű-alaptérképi adatbázisból történő 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás esetén,

g)[19] Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetetés-támogató programjáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott központi közműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás esetén,

h)[20] felsőoktatásban tanuló diákok számára, szakdolgozat elkészítéséhez, vagy egyéb kizárólag oktatási célú felhasználásra. Ilyen célból kiadott adatok esetében a felhasználó  köteles feltüntetni az adatszolgáltatót, valamint,  azt, hogy a felhasznált térképi állomány az állami alapadatok felhasználásával készült.


(3)   Nem kell díjat fizetni az adatokba történő betekintésért, valamint a korábban kapott másolatoknak a nyilvántartással történő egyeztetéséért.

12.§


A közműnyilvántartó legalább negyedévenként jogosult ellenőrizni a közművezetékek üzemeltetőinek adatszolgáltatási tevékenységét, az ellenőrzés eredményét az adatszolgáltatónak az ellenőrzési perióduson belül rendeznie kell.


[21]

13.§


(1)[22] 


(2)[23]

14.§


(1) E rendelet 2001. év február hó 15. napján lép hatályba.


(2) A 11/2005. (IV.08.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2005. április 1-jén lépnek hatályba.


(3) A 4/2007. (II.09.) sz. önkormányzati rendelet 32. §-ával módosított rendelkezések 2007. február 9-én lépnek hatályba.


(4) A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. december 1-jén lépnek hatályba.


(5) Az 53/2008. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. december 23-án lépnek hatályba.


(6) A 43/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. november 27. napján lépnek hatályba.


(7) A 25/2012. (V.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. május 31. napján lépnek hatályba.


(8) A 29/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. június 30. napján lépnek hatályba.



Dr. Kovács Gábor sk.

Dr. Gyimesi Endre  sk.

jegyző

polgármester

[1]

              A 29/2012. (VI.29.) önk. rend. mód.

[2]

              A 11/2005. (IV.08.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a mód.

[3]

              A 11/2005. (IV.08.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a mód.

[4]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a mód.

[5]

              Az 53/2008. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a mód.

[6]

              A 11/2005. (IV.08.) sz. önkormányzati rendelet 5. §-a mód.

[7]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a mód.

[8]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 3. §-a mód.

[9]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 4.§-a mód.

[10]

              A 11/2005. (IV.08.) sz. önkormányzati rendelet 10. § (1) bek. helyezte hatályon kívül.

[11]

              A 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 1. § mód.

[12]

              Hatályon kívül helyezte a 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 3. § (2) bek.

[13]

              Hatályon kívül helyzete a 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 3. § (2) bek.

[14]

              Az 53/2008. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be.

[15]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 5. §-a iktatta be.

[16]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 5. §-a mód.

[17]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 6. §-a mód.

[18]

              A 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 2. § mód.

[19]

              A 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 2. § mód.

[20]

              A 48/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet 7. §-a iktatta be.

[21]

              Szabálysértési és záró rendelkezések Hatályon kívül helyezte a 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 3. § (2) bek.

[22]

              Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (V.11.) önk. rend. 3.§ e) pontja

[23]

              Hatályon kívül helyezte a 29/2012. (VI.29.) önk. rend. 3. § (2) bek.