Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

Általános rendelkezések

1.§

(1)     Helyi védett érték - a Közgyűlés rendeletével elfogadott – minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai ( különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett.

(2)E rendelet célja az (1) bekezdésben meghatározott értékek fokozott megőrzése  a jövő nemzedékei számára, a város történelmi folytonosságát biztosító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartásának biztosítása, valamint az épített és természeti értékek bemutatása az itt élők önbecsülésének, városszeretetének elősegítése érdekében.^[2]

(3)     A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet 1. számú mellékletét képezi.^[3]

(4)Az országos védelem alatt álló objektumok jegyzéke e rendelet 2. számú mellékletét képezi.^[4]

A rendelet hatálya

2.§

(1)     A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő, az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott és e rendelet alapján védetté nyilvánított, helyi értékekre terjed ki.

(2)^[5]   A rendelet 12.§-a alkalmazásában a rendelet hatálya kiterjed a hatályos rendezési terven Zalaegerszeg városközpontjában jelölt műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építményekre is.

(3)     A rendelet 12/A §-a alkalmazásában a rendelet hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő, az 1.§ (4) bekezdésében meghatározott és országos védelem alatt álló objektumokra is.^[6]

Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

(1)^[7]  helyi területi védelem (jele: HT)

         védett településkép: utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja is.

(2)^[8]   helyi egyedi védelem (jele: HE)

         védett épület, építmény: épület, műtárgy, vagy ezek együttesének egésze, vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás.

(3)     értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

(4)     védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

4.§

(1)     A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését  bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti.

(2)     A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a Közgyűlés rendeletben dönt.7

(3)     A helyi védettség alá helyezés alapja az értékvizsgálat.

(4)^[9]    A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a.)   helyi egyedi védelem esetén:

       - a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

- pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

       - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

       - a védendő érték rendeltetését, használatának módját,

       - a kezdeményezés indoklását.

b.)   helyi területi védelem esetén:

       - az épületegyüttes megnevezését,

       - körülhatárolását, a védelemmel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

       - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását ( irodalom, fotók),

       - a kezdeményezés indoklását.

(5)     Rendezési terv hiányában - vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült -, a védetté nyilvánításhoz vagy annak megszűntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni.

(6)^[10]   A helyi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható.

(7)^[11]   A helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet elbontani.

5.§

(1)     A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.^[12]

(2)     Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai-, társadalmi szervek véleményét.

(3)     A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket - az alábbiak szerint - értesíteni kell:

a.)   a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b.)   a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik,

c.)   a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d.)   amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4)     Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a.)   Helyi egyedi védelem esetén:

aa.)  a javaslattal érintett objektumok tulajdonosait,

ab.) a kezdeményezőt vagy képviselőjét,

ac.)^[13] a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodáját.

b.)   Helyi területi védelem esetén:

ba.) az a.) pontban felsoroltakat,

bb.) a közművek üzemeltetőit,

bc.) a közterületek fenntartóit.

(5)     A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6)     A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést – az erről szóló döntést megelőzően –  30 napra közszemlére kell tenni.

6.§

A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a.)   az érdekelteket,

b.)   a zalaegerszegi Körzeti Földhivatalt,

c.)   a helyi építésügyi hatóságot,

d.)   helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,

e.)   közterületek fenntartóit.

7.§

(1)     A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyeztetésről a polgármester gondoskodik.^[14]

(2)     A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.^[15]

(3)^[16]   A helyi védelemmel érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos építési előírásokat a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Építési Szabályzata tartalmazza.

A helyi védett értékek fenntartása, hasznosítása, átalakítása, bővítése, bontása

8.§^[17]

(1)     A HT jelű védett területen:

A település építészeti örökségének védelme érdekében a helyi területi védettséggel érintett területekre a szabályozási tervben jelölt védett településkép, utcakép-védelem vonatkozik. A területi védelemmel, utcakép-védelemmel érintett területen meglévő épületet fenntartani, átalakítani, új épületet, létrehozni, telket alakítani a kialakult utcakép építési rendjébe illeszkedően, az egységes megjelenést biztosító módon lehet. E védett területeken a telkek beépítésének módja, az épületek anyaghasználata, épület és tető-tömegalakítása, homlokzati tagolása, nyílászáró rendje, homlokzati felületek, nyílászárók, kiegészítő elemek anyag- és színhasználata a kialakulthoz igazodó legyen.

(2)     A HE jelzésű védett épületeket érintő követelmények:

HE1

Teljes védelemben részesül az épület, így védett annak hagyományos építészeti tömege, eredeti anyaghasználata, eredeti tető formája. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzatot, annak felületképzését, a homlokzati díszeket, a homlokzat nyílásrendjét, fa nyílászáró szerkezeteit, az erkélykorlátot és a tető héjalását.

HE2

Teljes védelemben részesül az épület, így védett annak hagyományos építészeti tömege, eredeti anyaghasználata, eredeti tető formája. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzatot, annak felületképzését, a homlokzati díszeket, a homlokzat nyílásrendjét, fa nyílászáró szerkezeteit, az erkélykorlátot, a tető héjalását és a belső teret.

HE3

Teljes védelemben részesül az épület, így védett annak hagyományos építészeti tömege, eredeti anyaghasználata, eredeti tető formája. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzatot, annak felületképzését, a homlokzati díszeket, a homlokzat nyílásrendjét, fa nyílászáró szerkezeteit, az erkélykorlátot, az utcai kerítésszakaszt és a tető héjalását és a belső teret.

HE4

Teljes védelemben részesülő építmény, emlékmű.

HE 5

Részleges védelemben részesül az épület, így védett annak közterület felől látható tömege, tető formája, homlokzata. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzat felületképzését, nyílásrendjét, fa nyílászáró szerkezeteit, a homlokzati díszeket és a tető héjalását.

HE 6

Részleges védelemben részesül az épület, így védett annak közterület felől látható tömege, tető formája, homlokzata. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzat felületképzését, nyílásrendjét, fa nyílászáró szerkezeteit, a homlokzati díszeket, az utcai kerítést és a tető héjalását.

HE 7

Részleges védelemben részesül az épület, így védett annak közterület felől látható homlokzata. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzat felületképzését, nyílásrendjét, fa nyílászáró szerkezeteit, a homlokzati díszeket és a tető héjalását. Az épület bővítése, fenntartása, átalakítása esetén az utcaképbe és a védett homlokzat architektúrájához illeszkedő tömegképzés és anyaghasználat alkalmazható, mely nem lehet domináns a meglévő és környező architektúrához képest. Nyugodt, kiegyensúlyozott tömegképzés, visszafogott homlokzatalakítás alkalmazandó.

HE 8

Az építmény részleges védelemben részesül, így védett annak szerkezete.

HE 9

Részleges védelemben részesül az épület, így védett annak tornya, hajójának tömege és félköríves záródása, illetve eredeti anyaghasználata.

HE 10

Részleges védelemben részesül az épület, így védett annak pinceszintje, a pince szerkezete, valamint az Eötvös utca felől látható kapuzat kialakítása.

HE 11

Részleges védelemben részesül az épület, így védett annak hagyományos építészeti tömege, homlokzati nyílásrendje és eredeti belső terei.

HE 12

Részleges védelemben részesül az épület, így védett a kapuzat kialakítása.^[18]

A védett értékekre vonatkozó eljárási szabályok

9.§^[19]

(1)     A helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken külső vagy belső fenntartási, felújítási-, helyreállítási, átalakításai, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát ( pl. színezés) – függetlenül attól, hogy az építési engedély vagy bejelentés alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, a védelem alatt álló épület rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész előzetes hozzájárulásával szabad.

A főépítészi véleményeztetéshez csatolni kell a következő mellékleteket, valamint építési engedély vagy bejelentés köteles tevékenység esetén a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy példányát:

a.) a védett érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálati dokumentációját,

b.) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

c.) homlokzati színtervet

d.) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fényképdokumentációját.

(2)     A helyi védelem alatt álló épületen és területen bármely utcaburkolatot, építményt, létesítményt (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, cégérek, reklámok, stb.) elhelyezni – függetlenül attól, hogy az egyébként építési-létesítési engedélyköteles-e vagy sem – csak a főépítész előzetes hozzájárulásával szabad.

(3)     A védett értéket érintő építési munka engedélyezéséhez az elsőfokú építésügyi hatóságnak be kell szereznie a főépítész véleményét.

          A főépítész véleményében állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását.

A fenntartásra kötelezés szabályai

10.§

(1)     A jegyző folyamatosan  ellenőrzi a helyi védett területek, épületek és építmények állapotát.

(2)     Ha a védelem érdekei megkövetelik az elsőfokú építésügyi hatóság elrendelheti a védett építmény jó karban tartását, felújítását, helyreállítását,  továbbá az engedély nélkül létesített - a védett épület megjelenését zavaró - épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tetőátalakítás, vakolat, cégtábla, kirakatszekrény, stb.) eltávolítását.

(3)^[20]   Az ellenőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett érték nyilvántartási lapjára az I. fokú építéshatósági feladatot ellátó jegyzőnek fel kell vezetni.

A védett építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatása^[21]

11.§

(1)^[22]  A Közgyűlés a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése, illetve a helyi védelemben részesült építészeti értékek, az országos védelem alatt álló értékek és egyéb művészeti értékek díszkivilágításának megvalósítása érdekében pénzügyi alapot hoz létre.

(2)     Az Alap forrása: 

a.)   az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b.)   a magyar és nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c.)^[23] az építésügyi bírságok építésügyi célelőirányzatba befizetett összegének a települési önkormányzatot illető 15 %-a,

d.)   vállalkozók, magánszemélyek befizetései ha a felhasználásról a befizető úgy rendelkezik,

e.)   az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok,

f.)    egyéb bevételek.

(3)     Az Alap összegére a jegyző tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4)     A közgyűlés a költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg az Alapot a költségvetés részeként (külön címen a bevételi és kiadási tervszámát).

(5)     Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

(6)^[24]   Az alapból támogatást pályázat útján - e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - a védetté nyilvánított építészeti érték, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmény, illetve egyéb művészeti érték tulajdonosa, kezelője, használója kaphat.

Az alap felhasználása védetté nyilvánított építészeti értékek felújítására^[25]

12.§

(1)^[26]     Az alapból nyújtandó támogatás csak e rendelet 1. számú mellékletében szereplő védetté nyilvánított értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények felújítására adható. A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázati feltételeket a Műszaki Bizottság határozza meg.

      A pályázatokat a jegyzőhöz lehet benyújtani, azoknak az építményeknek a felújítására, melyek helyi védelemben részesülnek e rendelet 1. sz. melléklete szerint vagy melyek a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselnek. Pályázni a felújítás azon összegének a mértékéig lehet, amely a védetté nyilvánítás vagy a műemléki környezet miatt következik be.

(2) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

       Minden esetben vizsgálni kell, hogy a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e és az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, összhangban az előírt követelményekkel.

       Megkezdett felújításra utólagos igénylés szerint támogatás csak a közgyűlés egyedi jóváhagyásával nyújtható.

(3)^[27]     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében a teljes felújítás költségének max. 25 %-ig a Műszaki Bizottság döntése alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható az erre a célra létrehozott pénzügyi támogatási alapból. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(4)^[28]     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes felújítási költség max. 40 %-ig, az erre a célra létrehozott pénzügyi támogatási alapból, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(5) A (3) és (4) pontban nyújtott támogatás együttesen is adható. A támogatások együttes összege egy évben legfeljebb az erre a célra létrehozott alapban rendelkezésre álló összeg  80%-a lehet.

 (6) A helyi építészeti értékek védettségi támogatási alapja tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások tartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati pénzek megnyerésére is felhasználható.

(7)^[29]A pályázatok elbírálásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Műszaki Bizottság dönt. A felújítási támogatások odaítélésekor előnyben kell részesíteni a városközpontban elhelyezkedő védett objektumokat.

      A városközpontban műemléki környezetben lévő építmények városképi jelentőségéről a főépítész javaslata alapján a Műszaki Bizottság dönt. A támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a pályázat szerinti munkák elvégzésének határidejét.

      A benyújtott pályázat műszaki tartalma akkor sem változhat, ha a megítélt támogatás az igényelt támogatás összegénél alacsonyabb.

(8)^[30] A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a felhalmozási célú pénzeszköz átadásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. A kiutalás teljesítményarányosan történik:

- a kamatmentes kölcsön kiutalására akkor kerülhet sor, ha a támogatott az önrész felhasználását kifizetett számlákkal igazolja

- vissza nem térítendő támogatás kiutalása akkor történhet, ha az önrész és a kamatmentes kölcsön célnak megfelelő felhasználását a támogatott kifizetett számlákkal igazolja.

      A költségvetésben szereplő munkák elvégzését, a támogatás összegének felhasználását a kifizetett számlák alapján a megállapodás mellékletét képező elszámoló lapon, az abban foglaltak szerint igazolni kell. A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(9)^[31]     Az Alap felhasználásáról a Műszaki Bizottság elnöke a közgyűlés előtt évente köteles beszámolni, amelyet a zárszámadással egyidejűleg kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(10)   Az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(11)^[32]   Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett vagy a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építményekkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

Az alap felhasználása díszkivilágítás kiépítésének támogatására

12/A.§^[33]

(1)     Az Alapból nyújtandó támogatás pályázat alapján nyerhető el. Pályázni a díszkivilágítás kiépítésére lehet. A pályázatban a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzemeltetést a kiépítés után saját költségén biztosítja. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázat részletes feltételeit ^[34]a Műszaki Bizottság határozza meg.

                                                             A pályázatokat a jegyzőhöz lehet benyújtani, azoknak a védetté nyilvánított épületeknek-építményeknek a díszkivilágítására, melyek szerepelnek e rendelet 1. és 2. számú mellékletében.

(2)     Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

                                                             Minden esetben vizsgálni kell, hogy a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e és az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra.

Megkezdett kiépítésre utólagos igénylés szerint támogatás csak a közgyűlés egyedi jóváhagyásával nyújtható.

(3)     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok esetében kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes kiépítési költség max. 40 %-ig, az erre a célra létrehozott pénzügyi támogatási alapból – pályázat útján –, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(4)     A pályázatok elbírálásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Műszaki Bizottság dönt.^[35] A támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a városközpontban elhelyezkedő védett objektumokat.

         A támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a pályázat szerinti munkák elvégzésének határidejét.^[36]

A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a kamatmentes kölcsön nyújtásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. A támogatás kiutalása utólagosan, a költségvetésben szereplő munkák elvégzését és az elszámolást követően történhet. A pályázó a költségvetésben szereplő munkák elvégzését, a támogatás összegének felhasználását a kifizetett számlákkal, valamint a megállapodás mellékletét képező elszámoló lapban foglaltak szerint igazolja.

A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről – a pénzfelhasználást megelőzően – a jegyző gondoskodik.

(5)     Az Alap felhasználásról a Műszaki Bizottság elnöke a közgyűlés előtt évente a zárszámadáskor köteles beszámolni, amit a közgyűlés a zárszámadás elfogadásával hagy jóvá.

(6)Az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(7)A védetté nem nyilvánított, de városi értéket képviselő épületek-építmények, műtárgyak díszkivilágításának kiépítésére támogatás legfeljebb a kiépítési költség 20%-ig terjedő kamatmentes kölcsön formájában, a főépítész támogató véleménye után, a Műszaki Bizottság egyedi döntése alapján adható. A támogatásra egyebekben az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

(8)A támogatások együttes összege egy évben nem haladhatja meg az alapban rendelkezésre álló összeg 20 %-át.

(9)Nem adható támogatás, ha az objektummal összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

A védett értékek nyilvántartása

13.§

(1)A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)^[37]   A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a.)   megnevezését,

b.)   pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c.)   helyszínrajzot,

d.)   a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e.)   eredeti tervdokumentáció másolatát (ha ez rendelkezésre áll),

f.)    a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési előterjesztés másolatát és a döntés (helyi rendelet) számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját, a védettségi kategória meghatározását,

g.)   felmérési terveit (amennyiben ezek beszerezhetők), illetve előállíthatók,

h.)   fotódokumentációját,

i.)    a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

j.) a 10. § (3) bekezdés szerint az ellenőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket,

   k.) a védelem szakszerű, rövid indoklását.

(3)^[38]   A nyilvántartás vezetéséről az I. fokú építéshatósági feladatot ellátó jegyző gondoskodik.

A védett értékek megjelölése

14.§

(1)     A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(3)     A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a jegyző gondoskodik.

(4)     A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(5)^[39]   Területi védettség esetén a védettség ténye a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető.

A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben

15.§

Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapniuk.

Szabálysértési és záró rendelkezések

16.§

(1)^[40]    

(2)     E rendelet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében történő kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(3)     E rendelet hatályba lépésével egyidejûleg az építészeti értékek helyi védelmérõl szóló 15/1992. (VIII.19.) sz. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 25/1992.(XII.22.) sz., 15/1993.(V.20.) sz., 11/1994.(V.5.) sz., 48/1997.(XII.18.) sz.,  3/1999.(I.22.) sz., 21/1999.(VII.9) sz., 8/2000.(III.3) sz., és a 35/2000.(VII.14.) sz. rendelet, továbbá a helyi építészeti értékek védelmét szolgáló alap képzésérõl és felhasználásáról szóló 11/1998.(III.26.) sz. rendelet hatályát veszti.

(4)     E rendelet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében történő kihirdetését követő napon, 2003. július 12-én lép hatályba.

(5)     A 47/2003. (XII.23.) sz. rendelettel módosított rendelkezések 2003. december 23-án lépnek hatályba.

(6)     A 34/2005. (VII.15.) sz. rendelettel módosított rendelkezések 2005. július 16-án lépnek hatályba.

(7)     A 42/2005. (X.28.) sz. önkormányzati rendelet 11. §-ával és 23. § (2) bek. 3. pontjával módosított rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba, melyeket a hatályba lépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

(8)     A 37/2006. (IX.22.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. október 1-jén lépnek hatályba.

(9)     A 27/2008. (VII.04.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. július 4-én lépnek hatályba.

(10)   A 13/2009. (IV.24.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. április 24-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11)   A 30/2009. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. június 30-án lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(12)   A 43/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. november 27. napján lépnek hatályba.

(13)   Az 52/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. december 24. napján lépnek hatályba.

(14)   A 25/2012. (V.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. május 31. napján lépnek hatályba.

(15)   A 10/2016. (III.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. március 12. napján lépnek hatályba.