2. §

 Alapelvek

(1) Az Önkormányzat annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Hgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) A  szabályozás eszközével arra törekszik, hogy a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében a lehető legkisebb mértékűre szorítsa. Ennek érdekében érvényesíteni kívánja a megosztott felelősség elvét, mely alapján a hulladékgazdálkodás körébe tartozó szereplők felelősségét meghatározza.

(3) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodás területén támogatja a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák alkalmazását, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetését.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. §

Az  Önkormányzat a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. 

5. §

 A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya

(1)   A hulladékkezelési közszolgáltatás Zalaegerszeg város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Zalaegerszeg város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(4)   A Zalaegerszeg közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a ZALA-DEPO  Kft. (8900, Zalaegerszeg, Gasparich u. 26 sz.) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Zalaegerszeg közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett A Közszolgáltató végzi Zalaegerszeg települési szilárd és lakossági veszélyes hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű - elhelyezéséről és ártalmatlanításáról, az önkormányzat tulajdonában lévő hulladéklerakó üzemeltetéséről.

(5)   Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti. 

II. rész

 A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás

I. FEJEZET

Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos

feladatai

6. §

(1)   Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen

       a.)   a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése;

       b.)   a közszolgáltatás ellátására a szolgáltató kiválasztása, a szolgáltatóval szerződés megkötése;

       c.)   gondoskodás a szolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló ártalmatlanító hely, hasznosító hely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, megszüntetéséről, illetve rekultivációjáról;

       d.)   a közszolgáltatás díjának és a díjfizetés rendjének megállapítása;

       e.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes, a jogszabályokban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása;

       f.)    a közszolgáltatással összefüggő egyéb jogszabályokban nem rendezett önkormányzati feladat és hatáskör megállapítása.

(2) A közszolgáltatás, a közszolgáltatás ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, illetve a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott - jelen rendelet 3.§ (1) bekezdésében megjelölt települési szilárd hulladéknak - rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

(3)   Az önkormányzat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival.

A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma

7. §

(1)   A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

       a)  az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a Közszolgáltató által biztosított, illetve az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

       b)  az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente  legalább egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c)  hulladéklerakó, működtetésére és üzemeltetésére;

d)  hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok és a hulladék ártalmatlanítását    szolgáló            létesítmények működtetésére és üzemeltetésére;

       d)  az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására;

       e)  a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés).

 f)[1] a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átvételére;

 g)[2] a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására kihelyezett konténerek melletti illegális hulladékok felszámolására;

 h)[3] a Közszolgáltató által fenntartott, valamint a 7. § (1) g) pontjába nem tartozó területeken képződött illegális hulladékok felszámolására.

II. FEJEZET

A Közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással

kapcsolatos jogai és kötelezettségei

8. §

(1)        A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és/vagy a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól

a)  a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott, illetve az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

b)[1] a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon, illetve az önkormányzati és oktatási intézmények területén elhelyezett, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése,

c)  a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente legalább egyszeri – a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen – történő begyűjtése és elszállítása.

d)[2]  a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átvétele,

e) a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése,

f) hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok üzemeltetése,

g)  az a) pontban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása, illetve a b) pontban foglaltak szerint szelektíven begyűjtött hulladék nem újrahasznosítható részének lerakással történő ártalmatlanítása,

       h) a b) pontban szelektíven begyűjtött hulladék újrahasznosítható részének hasznosításra történő átadása,

i)   amennyiben az önkormányzattal kötött megállapodás így rendelkezik a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények - magasabb szintű jogszabályokban foglalt - utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása.

(2)   A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.          

(3)   A Közszolgáltató köteles a  képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének előzetes egyetértésével.

(5) A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

III. rész

A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOSULTSÁGOK

1. FEJEZET

Az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodó szervezetek hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

9. §

(1)  Az ingatlantulajdonos, amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének nem jelen rendelet 11. § (2) bekezdése alapján saját maga tesz eleget, köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(3)   Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni. 

 II. FEJEZET

10. §

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok

 (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) A Hgt. 13. §-ában előírtak szerintinek minősül a települési szilárd hulladék kezelése (hasznosítása vagy ártalmatlanítása), ha a gazdálkodó szervezet

       a)  a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről – melynek meglétéről és annak érvényességéről köteles előzetesen meggyőződni - az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével gondoskodik, vagy

       b)  e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(4) Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá.

(5) A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat az (2) bekezdés szerint.

(6) Az a gazdálkodó szervezet, amely települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a városi jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.

(7) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint hulladékkezelő(k) engedélye számának és jogosultságuknak az ellenőrzése érdekében köteles bemutatni az általa igénybe vett hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyét, vagy másolatát. A gazdálkodó szervezet köteles a fentiekről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatására. Amennyiben a hulladék átvevője, szállítója, ártalmatlanítója stb. különbözik akkor a gazdálkodó szervezet az engedélyüket külön köteles bemutatni.

(8) A (7) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, illetőleg a rendelet hatálybalépését követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.

(9)  Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével - hulladékkezelési engedély alapján - maga gondoskodik települési szilárd hulladékának kezeléséről.

(10) A (9) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő      létesítmény, berendezés esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg a        rendelet hatályba lépését követően igénybe venni kívánt létesítmény, berendezés esetén az         üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(11) Az (6)-(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó      szervezetnek a jegyző szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett         be, vagy a gazdálkodó szervezetet, illetve a rá vonatkozó egyes adatokat a nyilvántartásból törölni        kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás           tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles

(12) Zalaegerszeg közigazgatási területén a települési hulladékok szállítását és ártalmatlanítását azon       vállalkozó végezheti, aki környezetvédelmi hatósági engedéllyel, a követelményeknek megfelelő          telephellyel, valamint tevékenysége gyakorlásából a környezetre gyakorolt és azonnal           beavatkozást igénylő káros hatás elhárításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel    rendelkezik, a közszolgáltatás keretében az elkülönített hulladék gyűjtést végző gyűjtőjáraton       munkát végző dolgozói közül legalább egyik jelenlévőjének hulladékgyűjtő és szállító        szakképesítése van és környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.

IV. FEJEZET

12. §

A magánszemély ingatlantulajdonossal, illetve társasházakkal megkötendő szerződés

egyes tartalmi elemei

(1)[1] A szerződésben meg kell jelölni:

1. a szerződő fél nevét, születési helyét, és idejét, anyja nevét, lakcímét, a közszolgáltatás igénybevételének jogcímét (ingatlantulajdonos, ingatlanbérlő, ingatlanhasználó), a bankszámlaszámmal rendelkező társasházak esetén a bankszámlaszámot,
2. a közszolgáltatással érintett ingatlan címét, vagy annak hiányában a helyrajzi számát,
3.  a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
4. a teljesítés helyét és módját,
5. az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,
6. a gyűjtőedények térfogatát és darabszámát, használatának jogcímét és módját,
7. a szerződéskötés időpontjában hatályos közszolgáltatási díjat,
8. a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,
9. a szerződés módosításának feltételeit,
10. az irányadó jogszabályok meghatározását
11. szerződés megszűnésének eseteit
12. a 110-120 literesnél kisebb űrtartalmú edény alkalmazása esetén a jogosultság elvesztésének következményeit.

(2) A kötelező közszolgáltatási szerződés megszűnésének esetei:

1. a közszolgáltatással érintett beépített ingatlan beépítetlenné válik, és az ingatlanon hulladék nem keletkezik,
2. megszűnik a közszolgáltatási szerződés és a díjfizetési kötelezettség, amennyiben az ingatlan lakatlanná válik(az ingatlanon sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel rendelkező személy nincs bejelentkezve, illetve azon semmilyen módon, jogcímen nem tartózkodik senki), és azon hulladék nem keletkezik.

III. FEJEZET

A közszolgáltatás szünetelése

16. §

(1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 30 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 15 nappal megelőzően és a szünetelés időtartamának hozzávetőleges meghatározása mellett.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(4) Amennyiben a szüneteléssel érintett ingatlan esetében a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szünetelés semmissé válik, és az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a külön rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

(5)[1]  Indokolt esetben (pl.: kórházi ápolás stb) az ingatlantulajdonos az akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti a közszolgáltatási díjfizetés alóli felmentését az általa igazolt időszakra vonatkozóan. Az akadályoztatást megszűnése után 15 napon belül be kell jelenteni. Az utólagos szünetelési kérelem elbírálásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a polgármester dönt. A határozat egy példányának megküldésével a díjfizetés alóli felmentésről a közszolgáltatót értesíteni kell.

(6)  A szünetelés szabályai nem alkalmazhatóak társasházi ingatlanok esetében.

A hulladékszállításra vonatkozó egyéb rendelkezések

18. §

(1)[1] Ha a közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep, vagy munkaszüneti napra esik, a hulladék elszállítására a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság megtartásával - a lakosság előzetes tájékoztatása mellett - a közszolgáltató által megjelölt időpontban kerül sor.

(2)   Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(3)   Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

Hulladékgyűjtő edényzet

19. §

(1) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

(2) Lakóingatlan esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de legkevesebb 25 liter/fő/hét hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(3) Ha az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felé a valóságnak meg nem felelő hulladékmennyiséget vagy adatot közöl, - ideértve az ingatlanon rendszeresen tartózkodó személyek számára vonatkozó adatot is,- és e miatt a hulladék mennyisége rendszeresen legalább egy hónapon keresztül meghaladja az átvett gyűjtőedény űrtartalmát, a közszolgáltató jogosult - a köztisztaság biztosítása érdekében - az ingatlantulajdonost felhívni, hogy haladéktalanul gondoskodjon nagyobb gyűjtőedényzet rendelkezésre bocsátásáról. Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívás átvételétől számított 15 napon belül nem gondoskodik a megfelelő méretű edényzet rendelkezésre bocsátásáról, Közszolgáltató jogosult a kötelezettségét elmulasztó ingatlantulajdonos  egyidejű értesítése mellett, a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényt kihelyezni és a kihelyezést követően a nagyobb űrtartalmú edényzet után számlázni a díjat, mindaddig míg a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve a nagyobb űrtartalmú edényzet szükséges.

(4) Ha a közszolgáltató, a szállítóeszközéhez rendszeresített,  fentiek szerint meghatározott nagyságú gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonos – kérelmére, vagy a 19. § (1) bekezdés esetén - rendelkezésére bocsátja 15 napon belül, az ingatlan tulajdonosa, meghatalmazottja, illetve nagykorú, vele egy lakcímen lakó hozzátartozója köteles írásban igazolni a gyűjtőedényzet átvételét.

(5)[1] A  kötelező közszolgáltatás a közszolgáltató által meghatározott, a közszolgáltató a szállítóeszközéhez rendszeresített típusú gyűjtőedényből történik, akár az a Közszolgáltató, akár az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A gyűjtőedények mérete a következő

• 50 literes (DIN) műanyag
• 80 literes (DIN) műanyag

• 110 literes (DIN) műanyag vagy horganyzott alumínium
• 120 literes (DIN) műanyag, kerekes
• 240 literes (DIN) műanyag, kerekes
• 770 literes
• 1100 literes
• 4,2 m³-es.

20. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során köteles megfelelő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. Amennyiben az ingatlantulajdonos nem tud nagyobb gyűjtőedényt vagy egyéb gyűjtőeszközt rendelkezésre bocsátani,  bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlantulajdonos pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.

(3) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlet hulladék kezelésére rendszeresített, a közszolgáltató cégemblémájával  jelölt zsákba kihelyezett hulladék elszállítására.  A többletdíjat a tulajdonos a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg. A zsák díját külön rendelet tartalmazza. A zsákot jelen rendelet 28. §(2) bekezdésében foglalt helyen lehet beszerezni.

(4) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (2) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, és/vagy az ingatlantulajdonos a hulladékot nem a szabványosított gyűjtőedényben, zsákban gyűjti, a Közszolgáltató nem köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására.

(5)[1]Amennyiben az ingatlan elhelyezkedése és az útviszonyok nem teszik lehetővé az ingatlan hulladékgyűjtő járművel történő megközelítését, az ingatlantulajdonos a közszolgáltatóval kötött külön írásbeli megállapodás alapján a kötelező közszolgáltatásnak a közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsák megvásárlásával tehet eleget.

21. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. A Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint a gyűjtési időn túli időben való eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt e rendeletben írt módon megfelelően átvette, vagy a gyűjtőedényét a jelen rendelet 19. § (3) bekezdésének megfelelően lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

(2) A Közszolgáltató az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. Az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról – beleértve a környezetszennyezés megakadályozását is – az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(4) A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

24. §

(1) Az ingatlan tulajdonos a gyűjtőedényt ürítés és elszállítás céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejáratának a közelében, közlekedésre alkalmas úttól legfeljebb 10 m-re, a közterületen köteles elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van. Az egyéb területeken történő átvételre (járművel meg nem közelíthető ingatlanon, hulladéktároló helyiségben ...stb.) a Közszolgáltató - külön díjazás ellenében - köteles.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közterületen tárolt konténer elhelyezésére saját költségén – szilárd burkolatot kialakítani. Az Ady u. - Göcseji u. - Csány tér - Hunyadi u. - Kosztolány u. - Batthyány u. - Deák tér - Sütő u. - Kazinczy tér által határolt belvárosi részen továbbá esztétikus takarást (építmény vagy növényzet) kell létesíteni. A takarásnak városképbe illőnek kell lennie, illetve figyelembe kell venni az esetleges hulladék mennyiségnövekedés várhatóan nagyobb konténerszükségletét. A takarást jelen rendelet hatályba lépését követő 3 hónapon belül meg kell valósítani.

(3) Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.

(4) A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését  a szállítási napokon reggel 6 és este 11 óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg. 

(5) A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás  napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése. 

(6) A kihelyezett gyűjtőedényekből hulladékot kiszedni, válogatni (guberálni) tilos!

(7) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és a gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. 

25. §

(1) Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni - ha Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott edényzettel rendelkezik - a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.

(2) Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. A közszolgáltató által közterületen elhelyezett, illetve az ingatlantulajdonosnak használatba adott 770, 1100 és 4200 literes gyűjtőedények évi kétszeri (melynek költségeit az edényzet használati illetve bérleti díjában érvényesíti) tisztításáról, mosásáról és fertőtlenítéséről a közszolgáltató gondoskodik.

(3) A Közszolgáltató tulajdonát képező, az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvette, vagy a 19. § (3) bekezdése szerint a gyűjtőedényét lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

27. §

(1) A települési szilárd hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

(2) A Közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással  és tömörítéssel gondoskodik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató, illetve ingatlantulajdonos kizárólag a képviselő-testület által erre a célra kijelölt hulladéklerakón  végezheti.

(4) Egyéb, nem a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását kizárólag megfelelő és érvényes engedéllyel rendelkező hulladékártalmatlanító vagy hasznosító telepen lehet megvalósítani.

(5)[1] A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

1. 50 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 10 kg,
2. 80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 18 kg
3. 110-120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg, 
4. 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 50 kg,
5. 770 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 175 kg,
6. 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
7. 4200 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 500 kg lehet.

VI. FEJEZET

28.§

A zártkerti ingatlanokra vonatkozó eltérő rendelkezések

(1) Zártkerti ingatlanok tulajdonosai jogosultak jelen rendelet 11. §-ától eltérően a hulladékkezelési kötelezettségüket a közszolgáltató cégemblémájával ellátott hulladékszállításra alkalmas zsák megvásárlásával teljesíteni.

(2) A zsák díját – mely a hulladékszállítás és ártalmatlanítás díját is tartalmazza – külön rendelet állapítja meg. A zsákot kizárólag a közszolgáltató székhelyén (Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.) lehet beszerezni.

(3) Zártkerti ingatlan tulajdonosa a (1) bekezdésben meghatározottakat akkor jogosult alkalmazni, ha az ingatlan helyrajzi számának Közszolgáltatónak történő írásbeli  bejelentése mellett, tárgyév január 31-ig legalább 6 db zsákot vásárol.

(4)[1]    Az a zártkerti ingatlantulajdonos, aki adott zártkerti ingatlanon állandó lakóhellyel rendelkezik nem jogosult az (1) bekezdést alkalmazni, kivéve a rendelet 20. § (5) bekezdésében meghatározott eseteket.

VII. FEJEZET

Nem rendszeres közszolgáltatások

29. §

A nagy darabos települési szilárd hulladékra

vonatkozó rendelkezések

(1)   A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság - gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente legalább egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül – az Önkormányzat térítése ellenében gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik.

A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a közszolgáltató az önkormányzattal egyeztetett ütemezésben, városrészenként, lakossági igénybejelentés alapján végzi. A városrészek aktuális lomtalanítási időpontjáról a lakosságot az önkormányzat a helyi sajtó útján tájékoztatja.

(3)[2] A lomtalanítási hulladékot társasházak esetében a közszolgáltató által e célra legalább 24 órás időtartamra kihelyezett gyűjtőkonténerben, családi házak esetében pedig az ingatlannak a közúthoz legközelebb eső részén, lehetőleg kerítéssel határolt területen belül kell elhelyezni.

(4)[3] 

Karácsonyfa gyűjtése

31. §

A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat a lakosság számára külön díj felszámolása nélkül szállítja el. 

IX. FEJEZET

Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások

34. §

(1)   Az építési törmelék - mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, az építtető, illetőleg az  köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett (továbbiakban: hulladéktulajdonos).

 (2)  A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket zalaegerszegi 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékgyűjtő telepre lehet elhelyezni. A külön építési törmelék (sitt) lerakó hely kialakításáig a zalaegerszegi 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékgyűjtő telep befogadó képessége korlátozott, így a Közszolgáltató csak a jogszabályokban, egyéb előírásokban meghatározott, befogadóképessége mértékéig köteles az építési törmeléket a hulladéktulajdonosoktól átvenni.

(3) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az külön rendeletben megállapított díj megfizetése mellett  lehet a városi hulladékgyűjtő telepen elhelyezni.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a közszolgáltató gondoskodik. Az ártalmatlanítást megelőzően a Közszolgáltató jogosult az átvett hulladék minőségét ellenőrizni. A Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatás keretébe nem tartozó hulladék átvételét megtagadni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a közszolgáltató. Kivéve a közszolgáltató által át nem vehető, a helyi közszolgáltatás keretébe nem tartózó hulladék, mely az elhelyezést kezdeményező személy tulajdona marad, aki a Közszolgáltató írásbeli felszólítását követően köteles a hulladék jogszabályoknak, és egyéb rendelkezéseknek megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni.

(3) A hulladéklerakón a jogszabályoknak, és a közszolgáltató hulladékkezelési engedélyének megfelelő hulladék a lerakással a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik. 

37. §

 (1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat - továbbiakban: közszolgáltatási díjat - kell fizetnie.

(2) Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.

II. FEJEZET

A közszolgáltatási díj fizetési módjának és fizetésének meghatározása

39. §

(1)   A közszolgáltatási díjat annak az ingatlantulajdonosnak kell megfizetni, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles.  

(2)   Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás díját számla ellenében köteles utólag megfizetni.

(3)  A közszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek a hulladékszállítás díját negyedévente  kötelesek megfizetni.

(4)   A közszolgáltatás díját a számlán feltüntetett fizetési határidőn belül kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(5)   A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

III. FEJEZET

A közszolgáltatási díj megfizetése

40. §

(1) Az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról a Közszolgáltató vagy az általa a képviselő-testület egyetértésével díjbeszedésre megbízott számlát bocsát ki, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére közvetlenül, vagy az általa megbízott díjbeszedő útján - a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - utólag köteles megfizetni.

(2) Túlszámlázás esetén a többletösszeget a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(4)   A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(5) Az ingatlantulajdonosnak nem kell közszolgáltatási díjat fizetnie azokra a hónapokra, amelyek során a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége szünetelt.

(6)   Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési napig pótolta a mulasztását.

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

41. §

A hulladék kezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető , illetőleg korlátozható. 

VI. rész

A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó

települési szilárd hulladékkal kapcsolatos

egyes kérdések

42. §

(1)[1]  A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki:

       a)  az inert hulladékra,

       b)  a nagy darabos hulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi legalább egyszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével és

       c)  a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére

       d)  a veszélyes hulladékra (kivéve a 7.§ (1) bekezdés  f) pontjában foglaltakra).

(2)   A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3)   Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

       a)  jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

       b)  az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

 (4)  Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(5)  Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.

44. §

A hulladékgazdálkodási bírság

(1) A jegyző – külön jogszabály rendelkezései szerint – hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult, amennyiben

1. az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy
2. a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve, jogellenes hulladék-elhelyezés történik, vagy
3. a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy
4. az ingatlan tulajdonosa a külön önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
5. a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az abban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

(2) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjog, szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség alól, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség alól.

(3) A jegyző által kivetett hulladékgazdálkodási bírság a Környezetvédelmi Alap bevételeit képezi.