2. §

 Alapelvek

(1) Az Önkormányzat annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Hgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) A  szabályozás eszközével arra törekszik, hogy a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében a lehető legkisebb mértékűre szorítsa. Ennek érdekében érvényesíteni kívánja a megosztott felelősség elvét, mely alapján a hulladékgazdálkodás körébe tartozó szereplők felelősségét meghatározza.

(3) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodás területén támogatja a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák alkalmazását, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetését.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. §

Az  Önkormányzat a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. 

5. §

 A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya

(1)   A hulladékkezelési közszolgáltatás Zalaegerszeg város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Zalaegerszeg város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(4)   A Zalaegerszeg közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a ZALA-DEPO  Kft. (8900, Zalaegerszeg, Gasparich u. 26 sz.) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Zalaegerszeg közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett A Közszolgáltató végzi Zalaegerszeg települési szilárd és lakossági veszélyes hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű - elhelyezéséről és ártalmatlanításáról, az önkormányzat tulajdonában lévő hulladéklerakó üzemeltetéséről.

(5)   Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti. 

II. rész

 A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás

I. FEJEZET

Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos

feladatai

6. §

(1)   Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen

       a.)   a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése;

       b.)   a közszolgáltatás ellátására a szolgáltató kiválasztása, a szolgáltatóval szerződés megkötése;

       c.)   gondoskodás a szolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló ártalmatlanító hely, hasznosító hely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, megszüntetéséről, illetve rekultivációjáról;

       d.)   a közszolgáltatás díjának és a díjfizetés rendjének megállapítása;

       e.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes, a jogszabályokban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása;

       f.)    a közszolgáltatással összefüggő egyéb jogszabályokban nem rendezett önkormányzati feladat és hatáskör megállapítása.

(2) A közszolgáltatás, a közszolgáltatás ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, illetve a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott - jelen rendelet 3.§ (1) bekezdésében megjelölt települési szilárd hulladéknak - rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

(3)   Az önkormányzat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival.

A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma

7. §

(1)   A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

       a)  az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a Közszolgáltató által biztosított, illetve az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

       b)  az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente  legalább egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c)  hulladéklerakó, működtetésére és üzemeltetésére;

d)  hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok és a hulladék ártalmatlanítását    szolgáló            létesítmények működtetésére és üzemeltetésére;

       d)  az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására;

       e)  a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés).

 f)[1] a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átvételére;

 g)[2] a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására kihelyezett konténerek melletti illegális hulladékok felszámolására;

 h)[3] a Közszolgáltató által fenntartott, valamint a 7. § (1) g) pontjába nem tartozó területeken képződött illegális hulladékok felszámolására.

II. FEJEZET

A Közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással

kapcsolatos jogai és kötelezettségei

8. §

(1)        A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és/vagy a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól

a)  a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott, illetve az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

b)[1] a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon, illetve az önkormányzati és oktatási intézmények területén elhelyezett, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése,

c)  a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente legalább egyszeri – a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen – történő begyűjtése és elszállítása.

d)[2]  a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átvétele,

e) a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése,

f) hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok üzemeltetése,

g)  az a) pontban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása, illetve a b) pontban foglaltak szerint szelektíven begyűjtött hulladék nem újrahasznosítható részének lerakással történő ártalmatlanítása,

       h) a b) pontban szelektíven begyűjtött hulladék újrahasznosítható részének hasznosításra történő átadása,

i)   amennyiben az önkormányzattal kötött megállapodás így rendelkezik a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények - magasabb szintű jogszabályokban foglalt - utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása.

(2)   A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.          

(3)   A Közszolgáltató köteles a  képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének előzetes egyetértésével.

(5) A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

III. rész

A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOSULTSÁGOK

1. FEJEZET

Az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodó szervezetek hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

9. §

(1)  Az ingatlantulajdonos, amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének nem jelen rendelet 11. § (2) bekezdése alapján saját maga tesz eleget, köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(3)   Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni. 

 II. FEJEZET

10. §

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok

 (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) A Hgt. 13. §-ában előírtak szerintinek minősül a települési szilárd hulladék kezelése (hasznosítása vagy ártalmatlanítása), ha a gazdálkodó szervezet

       a)  a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről – melynek meglétéről és annak érvényességéről köteles előzetesen meggyőződni - az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével gondoskodik, vagy

       b)  e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(4) Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá.

(5) A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat az (2) bekezdés szerint.

(6) Az a gazdálkodó szervezet, amely települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a városi jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.

(7) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint hulladékkezelő(k) engedélye számának és jogosultságuknak az ellenőrzése érdekében köteles bemutatni az általa igénybe vett hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyét, vagy másolatát. A gazdálkodó szervezet köteles a fentiekről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatására. Amennyiben a hulladék átvevője, szállítója, ártalmatlanítója stb. különbözik akkor a gazdálkodó szervezet az engedélyüket külön köteles bemutatni.

(8) A (7) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, illetőleg a rendelet hatálybalépését követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.

(9)  Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével - hulladékkezelési engedély alapján - maga gondoskodik települési szilárd hulladékának kezeléséről.

(10) A (9) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő      létesítmény, berendezés esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg a        rendelet hatályba lépését követően igénybe venni kívánt létesítmény, berendezés esetén az         üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(11) Az (6)-(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó      szervezetnek a jegyző szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett         be, vagy a gazdálkodó szervezetet, illetve a rá vonatkozó egyes adatokat a nyilvántartásból törölni        kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás           tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles

(12) Zalaegerszeg közigazgatási területén a települési hulladékok szállítását és ártalmatlanítását azon       vállalkozó végezheti, aki környezetvédelmi hatósági engedéllyel, a követelményeknek megfelelő          telephellyel, valamint tevékenysége gyakorlásából a környezetre gyakorolt és azonnal           beavatkozást igénylő káros hatás elhárításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel    rendelkezik, a közszolgáltatás keretében az elkülönített hulladék gyűjtést végző gyűjtőjáraton       munkát végző dolgozói közül legalább egyik jelenlévőjének hulladékgyűjtő és szállító        szakképesítése van és környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.

III. FEJEZET

11. §

Az ingatlantulajdonos kötelezettségei

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A ingatlantulajdonos a keletkezett hulladékot - a rendelet keretein belül - a hulladék begyűjtő vagy hulladék kezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. A szállításnak háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékok esetén legalább heti gyakorisággal meg kell történnie.

(3) Az ingatlantulajdonos alapvető kötelessége hogy:

a)  amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének nem a (2) bekezdésben foglaltak szerint tesz eleget, a hulladékszállítási és ártalmatlanítási közszolgáltatási szerződést aláírja, és a közszolgáltatás igénybevételéért a külön rendeletben meghatározott díjat fizesse,

b)  a települési szilárd hulladékot szelektíven szétválogassa,

 c)[1] a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon elhelyezett edényzetekben, valamint házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben vagy zsákban a külön gyűjtendő hulladékát a 2. sz. melléklet szerinti megosztásban elhelyezze,

d) [2] a magánszemélyeknél keletkező veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a             közszolgáltatónak átadja,

e)  a maradék (szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes) szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

f)   az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse, kivéve, ha az ingatlantulajdonos a hulladékkezelési kötelezettségének a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésével tesz eleget,

g)  a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét , testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

h)  az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne      bocsásson ki.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül – bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben  meg kell jelölnie, - az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében:

1. az ingatlanon lakók (állandó vagy tartózkodási címmel rendelkezők) számát,
2. nem rendszeres szilárd hulladék esetében a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét,
3. nem lakóingatlan esetében az elszállítandó hulladék egy ürítésre vonatkozó nagyságát.

d.

(5) Hatályon kívül helyezve![3]

(6) Az ingatlantulajdonos, amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének saját maga a (2) bekezdésben rögzítettek szerint az ártalmatlanító helyen történő hulladék elhelyezésével tesz eleget, akkor annak megkezdése előtt köteles írásban tájékoztatni a Közszolgáltatót, továbbá köteles a kötelezettség teljesítését félévente a Közszolgáltatónak az átvételi elismervényekkel köteles írásban igazolni. Amennyiben a hulladék eltávolításáról nem maga gondoskodik, köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni és a díját a szakvállalkozónak megfizetni.

IV. FEJEZET

12. §

A magánszemély ingatlantulajdonossal, illetve társasházakkal megkötendő szerződés

egyes tartalmi elemei

(1)[1] A szerződésben meg kell jelölni:

1. a szerződő fél nevét, születési helyét, és idejét, anyja nevét, lakcímét, a közszolgáltatás igénybevételének jogcímét (ingatlantulajdonos, ingatlanbérlő, ingatlanhasználó), a bankszámlaszámmal rendelkező társasházak esetén a bankszámlaszámot,
2. a közszolgáltatással érintett ingatlan címét, vagy annak hiányában a helyrajzi számát,
3.  a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
4. a teljesítés helyét és módját,
5. az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,
6. a gyűjtőedények térfogatát és darabszámát, használatának jogcímét és módját,
7. a szerződéskötés időpontjában hatályos közszolgáltatási díjat,
8. a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,
9. a szerződés módosításának feltételeit,
10. az irányadó jogszabályok meghatározását
11. szerződés megszűnésének eseteit
12. a 110-120 literesnél kisebb űrtartalmú edény alkalmazása esetén a jogosultság elvesztésének következményeit.

(2) A kötelező közszolgáltatási szerződés megszűnésének esetei:

1. a közszolgáltatással érintett beépített ingatlan beépítetlenné válik, és az ingatlanon hulladék nem keletkezik,
2. megszűnik a közszolgáltatási szerződés és a díjfizetési kötelezettség, amennyiben az ingatlan lakatlanná válik(az ingatlanon sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel rendelkező személy nincs bejelentkezve, illetve azon semmilyen módon, jogcímen nem tartózkodik senki), és azon hulladék nem keletkezik.

IV. rész

A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

I. FEJEZET

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

14. §

(1) Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2)[1] A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlan tulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. Az ingatlantulajdonos köteles az értesítés és felajánlás alapján a közszolgáltatási szerződést aláírni, kivéve, ha a jelen rendeletben szabályozott hulladékgazdálkodási köztelezettségének a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti igazolt módon tesz eleget. A közszolgáltatási szerződés aláírásának jogszerűtlen megtagadása esetén is köteles az ingatlantulajdonos a kötelező közszolgáltatás igénybevételére, és 1 db 110-120 literes gyűjtőedényt és szállítási gyakoriságot is figyelembe vevő közszolgáltatási díj megfizetésére. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés aláírását jogszerűtlenül megtagadó ingatlantulajdonos ingatlanán a 110-120 literes edényméretet meghaladó mennyiségű hulladék keletkezik, a közszolgáltató jogosult a tényleges mennyiségnek megfelelő közszolgáltatási díjról számlát kibocsátani az ingatlantulajdonos felé. Az 50 literes és 80 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a közszolgáltatási szerződés megkötése, melynek jogosultságát a közszolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vagy az Okmányiroda által kiállított, 8 napnál nem régebbi igazolás alapján állapítja meg.

(2a)[2] A lakók létszámába beletartoznak a zalaegerszegi lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők is. A jogosultság megállapításához a más településen tartózkodási hellyel rendelkezőknek csatolni kell - családi ház vagy olyan társasház esetében, ahol a lakások közvetlenül a közszolgáltatónak fizetik meg a szemétdíjat, - az adott település közszolgáltatójától, a hulladékkezelési díjat közös költségként megtérítők esetén a közös képviselőtől beszerzett igazolást, amely tartalmazza, hogy a tartózkodási hellyel rendelkezők az adott településen megfizetik a hulladékkezelési díjat. Az igazolást abban az esetben kell beszerezni, ha az állandó lakóhellyel rendelkezők az 50 literes és a 80 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazására nem jogosultak.

Társasházakat érintő létszámváltozás esetén, a 19. § (2) bekezdése figyelembe vételével a hulladék gyűjtésére kihelyezett edényzetek méretét vagy darabszámát befolyásoló kérelem jogosultságát a közszolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vagy az Okmányiroda által kiállított, 8 napnál nem régebbi igazolás alapján állapítja meg.

(3)   A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezése előtt – köteles értesíteni.

(4)   A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatta. Az értesítés mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5)   Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni az ingatlanán rendszeresen keletkező települési szilárd hulladék keletkezésének tényét.

(6)   A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlantulajdonost a (2) bekezdés szerint értesíti.

II. FEJEZET

A gazdálkodó szervezetekkel megkötendő szerződés

egyes tartalmi elemei

15. §

 (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely köteles a közszolgáltatást jelen rendelet 10. § (1) bekezdés alapján igénybe venni, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.

(2)   A szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(3)   A szerződésben továbbá meg kell jelölni:

a) a gazdálkodó szervezet nevét, címét, cégjegyzék, vagy egyéb nyilvántartási számát, illetve amennyiben tevékenysége a jogszabályok alapján működési engedélyhez kötött, akkor a működési engedélyének a számát,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

       c) a teljesítés helyét és módját,

d) ha nem saját tulajdonú az edényzet, a Közszolgáltató által a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,

f) nem előre meghatározott időben történő ürítés esetén az ürítés módját,

g) a gazdálkodó szervezet által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi.

(4)   A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról,

b) a szerződéskötéskor hatályos közszolgáltatási díjról,

c) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

d) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

e) az irányadó jogszabályok meghatározásáról,

f)  szerződés megszűnése eseteiről.

(5)[1]  A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.

(6)   A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel

a) ha Zalaegerszeg város közigazgatási területén megszűnt az a gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a települési szilárd hulladéka keletkezett, amennyiben a működési engedélyének visszavonását, illetve hatályon kívül helyezését a közszolgáltató felé hitelt érdemlően igazolja vagy

b)  ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a továbbiakban a jelen rendeletben és egyéb jogszabályokban foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik.

(7)   A felmondás akkor érvényes, ha a gazdálkodó szervezet - a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával – Közszolgáltatónak egyidejűleg igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti nyilvántartás számára  az e rendeletben foglaltak szerint a változást bejelentette és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét, illetve az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét.

(8)   A Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos, illetve gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köt.

III. FEJEZET

A közszolgáltatás szünetelése

16. §

(1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 30 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 15 nappal megelőzően és a szünetelés időtartamának hozzávetőleges meghatározása mellett.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(4) Amennyiben a szüneteléssel érintett ingatlan esetében a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szünetelés semmissé válik, és az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a külön rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

(5)[1]  Indokolt esetben (pl.: kórházi ápolás stb) az ingatlantulajdonos az akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti a közszolgáltatási díjfizetés alóli felmentését az általa igazolt időszakra vonatkozóan. Az akadályoztatást megszűnése után 15 napon belül be kell jelenteni. Az utólagos szünetelési kérelem elbírálásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján a polgármester dönt. A határozat egy példányának megküldésével a díjfizetés alóli felmentésről a közszolgáltatót értesíteni kell.

(6)  A szünetelés szabályai nem alkalmazhatóak társasházi ingatlanok esetében.

IV. FEJEZET

A települési szilárd hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása

Hulladékszállítás rendje

17. §

(1)   A hulladék begyűjtésének  és elszállításának  rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A közszolgáltató jogosult az útvonal és a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont (gyűjtési nap) változik, arról a közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie.   

(2)[1] A hulladékszállítás gyakorisága:

A lakossági háztartási szilárd hulladékot a szakvállalkozó köteles rendszeresen, Zalaegerszeg város közigazgatási területén található társasházaktól/tömbházaktól heti két alkalommal, a peremterületi és belvárosi családi házas övezetekből heti egy alkalommal a lakosságtól elszállítani.

(3)  E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlantulajdonosnak többlet települési szilárd hulladéka keletkezik a közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el. A hulladékkezelés díja (a zsák díja) külön  rendeletben megállapított díj.

A hulladékszállításra vonatkozó egyéb rendelkezések

18. §

(1)[1] Ha a közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep, vagy munkaszüneti napra esik, a hulladék elszállítására a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság megtartásával - a lakosság előzetes tájékoztatása mellett - a közszolgáltató által megjelölt időpontban kerül sor.

(2)   Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(3)   Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

Hulladékgyűjtő edényzet

19. §

(1) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

(2) Lakóingatlan esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de legkevesebb 25 liter/fő/hét hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(3) Ha az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felé a valóságnak meg nem felelő hulladékmennyiséget vagy adatot közöl, - ideértve az ingatlanon rendszeresen tartózkodó személyek számára vonatkozó adatot is,- és e miatt a hulladék mennyisége rendszeresen legalább egy hónapon keresztül meghaladja az átvett gyűjtőedény űrtartalmát, a közszolgáltató jogosult - a köztisztaság biztosítása érdekében - az ingatlantulajdonost felhívni, hogy haladéktalanul gondoskodjon nagyobb gyűjtőedényzet rendelkezésre bocsátásáról. Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívás átvételétől számított 15 napon belül nem gondoskodik a megfelelő méretű edényzet rendelkezésre bocsátásáról, Közszolgáltató jogosult a kötelezettségét elmulasztó ingatlantulajdonos  egyidejű értesítése mellett, a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényt kihelyezni és a kihelyezést követően a nagyobb űrtartalmú edényzet után számlázni a díjat, mindaddig míg a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve a nagyobb űrtartalmú edényzet szükséges.

(4) Ha a közszolgáltató, a szállítóeszközéhez rendszeresített,  fentiek szerint meghatározott nagyságú gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonos – kérelmére, vagy a 19. § (1) bekezdés esetén - rendelkezésére bocsátja 15 napon belül, az ingatlan tulajdonosa, meghatalmazottja, illetve nagykorú, vele egy lakcímen lakó hozzátartozója köteles írásban igazolni a gyűjtőedényzet átvételét.

(5)[1] A  kötelező közszolgáltatás a közszolgáltató által meghatározott, a közszolgáltató a szállítóeszközéhez rendszeresített típusú gyűjtőedényből történik, akár az a Közszolgáltató, akár az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A gyűjtőedények mérete a következő

• 50 literes (DIN) műanyag
• 80 literes (DIN) műanyag

• 110 literes (DIN) műanyag vagy horganyzott alumínium
• 120 literes (DIN) műanyag, kerekes
• 240 literes (DIN) műanyag, kerekes
• 770 literes
• 1100 literes
• 4,2 m³-es.

20. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során köteles megfelelő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. Amennyiben az ingatlantulajdonos nem tud nagyobb gyűjtőedényt vagy egyéb gyűjtőeszközt rendelkezésre bocsátani,  bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlantulajdonos pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.

(3) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlet hulladék kezelésére rendszeresített, a közszolgáltató cégemblémájával  jelölt zsákba kihelyezett hulladék elszállítására.  A többletdíjat a tulajdonos a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg. A zsák díját külön rendelet tartalmazza. A zsákot jelen rendelet 28. §(2) bekezdésében foglalt helyen lehet beszerezni.

(4) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (2) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, és/vagy az ingatlantulajdonos a hulladékot nem a szabványosított gyűjtőedényben, zsákban gyűjti, a Közszolgáltató nem köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására.

(5)[1]Amennyiben az ingatlan elhelyezkedése és az útviszonyok nem teszik lehetővé az ingatlan hulladékgyűjtő járművel történő megközelítését, az ingatlantulajdonos a közszolgáltatóval kötött külön írásbeli megállapodás alapján a kötelező közszolgáltatásnak a közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsák megvásárlásával tehet eleget.

21. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. A Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint a gyűjtési időn túli időben való eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt e rendeletben írt módon megfelelően átvette, vagy a gyűjtőedényét a jelen rendelet 19. § (3) bekezdésének megfelelően lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

(2) A Közszolgáltató az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. Az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról – beleértve a környezetszennyezés megakadályozását is – az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(4) A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

V. FEJEZET

A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

22. §

 (1)  A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlantulajdonos közösen is használhatja a következő esetekben :

       a)  társasházak, lakásszövetkezetek, lakóközösségek által használt ingatlanokon

       b) ha egy ingatlanon több egyéni vagy társas vállalkozás, vagy  jogi személy szervezete működik, és valamennyi érintett egybehangzóan és írásban így állapodott meg.

(2)   Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.

(3)[1] A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőinek írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják, és adják át ürítésre, ki köteles gondoskodni a hulladéktároló edényzet tisztántartásáról, illetve annak környezetének tisztántartásáról, továbbá nyilatkoznia kell, hogy az érintett társasházak milyen százalékos arányban kívánják megfizetni a hulladékszállítási közszolgáltatás díját, vagy amennyiben a hulladékszállítási közszolgáltatás díja nem kerül megbontásra, akkor jelöljék meg annak a félnek az adatait, amelynek részére a közszolgáltatás díja számlázásra kerüljön.

(4) Amennyiben a gyűjtőedényzet közös használata az (1) bek. b) pontja alapján áll fenn, a gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a Közszolgáltatónak a megállapodás megkötését követő 15 napon belül azt, hogy a közös használatra vonatkozó megállapodás mely ingatlantulajdonosok között és milyen hatállyal jött létre, továbbá megállapodásban részt vevő gazdálkodó szervezetek jelen rendelet 15. § (2) bekezdésében meghatározott adatait, valamint ha rendelkezik vele a működési engedélyek számát, valamint annak a megállapodásban részt vevő félnek az adatait, amelynek részére a közszolgáltatás díja számlázásra kerül. 

(6)[2]Gyűjtőedényzetet az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt ingatlantulajdonosok közösen nem használhatnak. Amennyiben a gazdálkodó szervezet székhelye illetve telephelye társasházban, vagy lakásszövetkezeti épületben van, köteles a lakosság részére kihelyezett gyűjtőedénytől eltérő edényt használni a tevékenységéből keletkező hulladék gyűjtésére, és - amennyiben a hulladékkezelésről nem a Hgt. 13. §-a szerint gondoskodik - a közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést kötni, valamint a közszolgáltatási díjat közvetlenül a közszolgáltató részére megfizetni.

23. §

(1)   Az ingatlantulajdonos köteles az átvett, vagy saját tulajdonú gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(2)   Ha az ingatlantulajdonos a gyűjtőtartály tárolási helyéről az edényzet ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.

(3)[1] Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos, kivéve a rendelet 20. § (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint 28. §-ában meghatározott zsákos szállítási mód alkalmazását.

(4)   A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5)   A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6)[2] Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt - kivéve a közszolgáltató által társasházaknál vagy gazdálkodó szervezeteknél közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edényzeteket, valamint a közszolgáltató által közterületen elhelyezett, 3 m³ vagy annál nagyobb konténereket, melyekből rendszeres hulladékszállítás történik - az ingatlanán belül köteles elhelyezni, úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.

(7)[3] Gyűjtőedényt - kivéve a közszolgáltató által társasházaknál vagy gazdálkodó szervezeteknél közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edényzeteket, valamint a közszolgáltató által közterületen elhelyezett, 3 m³ vagy annál nagyobb konténereket, melyekből rendszeres hulladékszállítás történik - közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(8)   Az úszótelken kialakított ingatlanok tulajdonosai jogosultak a konténerek közszolgáltató révén közterületen történő elhelyezésre, az annak elhelyezésére szolgáló általában az erre a célra kiépített helyen. A konténer közterületre történő tartós, folyamatos kihelyezése közterület- használati díj megfizetése alól mentes.

(9)[4] Családi házas övezetben az ingatlantulajdonos, amennyiben az ingatlan jól látható azonosítószámmal nem rendelkezik, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített házszámot, vagy helyrajzi számot feltüntetni.

(10)[5]     A gazdálkodó szervezet, amennyiben a hulladéktároló edény elhelyezéséből nem azonosítható a székhelye, illetve telephelye, illetve az edény más közszolgáltatást igénybe vevő gyűjtőedényével együtt kerül elhelyezésre, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített cégnevet feltüntetni.

24. §

(1) Az ingatlan tulajdonos a gyűjtőedényt ürítés és elszállítás céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejáratának a közelében, közlekedésre alkalmas úttól legfeljebb 10 m-re, a közterületen köteles elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van. Az egyéb területeken történő átvételre (járművel meg nem közelíthető ingatlanon, hulladéktároló helyiségben ...stb.) a Közszolgáltató - külön díjazás ellenében - köteles.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közterületen tárolt konténer elhelyezésére saját költségén – szilárd burkolatot kialakítani. Az Ady u. - Göcseji u. - Csány tér - Hunyadi u. - Kosztolány u. - Batthyány u. - Deák tér - Sütő u. - Kazinczy tér által határolt belvárosi részen továbbá esztétikus takarást (építmény vagy növényzet) kell létesíteni. A takarásnak városképbe illőnek kell lennie, illetve figyelembe kell venni az esetleges hulladék mennyiségnövekedés várhatóan nagyobb konténerszükségletét. A takarást jelen rendelet hatályba lépését követő 3 hónapon belül meg kell valósítani.

(3) Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.

(4) A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését  a szállítási napokon reggel 6 és este 11 óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg. 

(5) A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás  napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése. 

(6) A kihelyezett gyűjtőedényekből hulladékot kiszedni, válogatni (guberálni) tilos!

(7) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és a gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. 

25. §

(1) Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni - ha Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott edényzettel rendelkezik - a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.

(2) Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. A közszolgáltató által közterületen elhelyezett, illetve az ingatlantulajdonosnak használatba adott 770, 1100 és 4200 literes gyűjtőedények évi kétszeri (melynek költségeit az edényzet használati illetve bérleti díjában érvényesíti) tisztításáról, mosásáról és fertőtlenítéséről a közszolgáltató gondoskodik.

(3) A Közszolgáltató tulajdonát képező, az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvette, vagy a 19. § (3) bekezdése szerint a gyűjtőedényét lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

26 §

(1)[1] A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A Közszolgáltató olyan mértékű hulladékot köteles az ingatlantulajdonostól átvenni, amely az ingatlantulajdonos által előfizetett számú és nagyságú szabványos gyűjtőedény lecsukott állapotában elfér, az ezt meghaladó mennyiségű hulladékot a Közszolgáltató nem köteles átvenni. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos. Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.

(2)  Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(3)   A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(Különösen tégla, beton, vas, stb.)  Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni,  amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét. 

(4)   Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet az ingatlan tulajdonos a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.

(5)   Tilos a gyűjtőedényzetbe betenni azokat a hulladékokat, amelyeket az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott hulladékszigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon elhelyezett hulladéktárolókban kell elhelyezni. 

(7)     Az ingatlantulajdonos köteles a külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, illetve a Hgt. 12. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Hgt. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik.

27. §

(1) A települési szilárd hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

(2) A Közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással  és tömörítéssel gondoskodik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató, illetve ingatlantulajdonos kizárólag a képviselő-testület által erre a célra kijelölt hulladéklerakón  végezheti.

(4) Egyéb, nem a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását kizárólag megfelelő és érvényes engedéllyel rendelkező hulladékártalmatlanító vagy hasznosító telepen lehet megvalósítani.

(5)[1] A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

1. 50 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 10 kg,
2. 80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 18 kg
3. 110-120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg, 
4. 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 50 kg,
5. 770 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 175 kg,
6. 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
7. 4200 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 500 kg lehet.

VI. FEJEZET

28.§

A zártkerti ingatlanokra vonatkozó eltérő rendelkezések

(1) Zártkerti ingatlanok tulajdonosai jogosultak jelen rendelet 11. §-ától eltérően a hulladékkezelési kötelezettségüket a közszolgáltató cégemblémájával ellátott hulladékszállításra alkalmas zsák megvásárlásával teljesíteni.

(2) A zsák díját – mely a hulladékszállítás és ártalmatlanítás díját is tartalmazza – külön rendelet állapítja meg. A zsákot kizárólag a közszolgáltató székhelyén (Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.) lehet beszerezni.

(3) Zártkerti ingatlan tulajdonosa a (1) bekezdésben meghatározottakat akkor jogosult alkalmazni, ha az ingatlan helyrajzi számának Közszolgáltatónak történő írásbeli  bejelentése mellett, tárgyév január 31-ig legalább 6 db zsákot vásárol.

(4)[1]    Az a zártkerti ingatlantulajdonos, aki adott zártkerti ingatlanon állandó lakóhellyel rendelkezik nem jogosult az (1) bekezdést alkalmazni, kivéve a rendelet 20. § (5) bekezdésében meghatározott eseteket.

VII. FEJEZET

Nem rendszeres közszolgáltatások

29. §

A nagy darabos települési szilárd hulladékra

vonatkozó rendelkezések

(1)   A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság - gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente legalább egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül – az Önkormányzat térítése ellenében gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik.

A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a közszolgáltató az önkormányzattal egyeztetett ütemezésben, városrészenként, lakossági igénybejelentés alapján végzi. A városrészek aktuális lomtalanítási időpontjáról a lakosságot az önkormányzat a helyi sajtó útján tájékoztatja.

(3)[2] A lomtalanítási hulladékot társasházak esetében a közszolgáltató által e célra legalább 24 órás időtartamra kihelyezett gyűjtőkonténerben, családi házak esetében pedig az ingatlannak a közúthoz legközelebb eső részén, lehetőleg kerítéssel határolt területen belül kell elhelyezni.

(4)[3] 

Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása

30. §

(1)   A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2)   Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.

(3)   A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

(4)   Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.

(5)[1] A háztartásban keletkező veszélyes hulladékokat a közszolgáltató az általa üzemeltetett hulladékudvarban veszi át. Az átvételi költségeket a közszolgáltatási díj tartalmazza.

(6)[2] 

Karácsonyfa gyűjtése

31. §

A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat a lakosság számára külön díj felszámolása nélkül szállítja el. 

VIII. FEJEZET

A hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok működésével kapcsolatos szabályok

32. §

(1)   A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2)   A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3)   Az önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében, hogy a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladék begyűjtést, illetve a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatja.

(4)   Az önkormányzat a fentiekben foglalt kötelezettségeként a közszolgáltatási díjban biztosítja a Közszolgáltató részére a települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésével felmerülő indokolt költségek és ráfordítások megtérülését.

(5)   A települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésének részletes városi feladatait a  Hulladékgazdálkodási Terv állapítja meg, elősegítve a hulladékfajta szerinti, illetve az egyes hulladékalkotók újrafeldolgozását, visszanyerését és hasznosítását, továbbá az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentését.

(6)[1] Az ingatlantulajdonos a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvarokon a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, valamint házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben vagy zsákban helyezheti el.

(7)   A rendeletbe foglalt települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzített tartalommal.

(8)  Az ingatlantulajdonos jogosult, illetve köteles eleget tenni a hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.

(9)  Az ingatlantulajdonos az, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladékának elhelyezéséről a         közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más - erre feljogosított - hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.

A települési szilárd hulladék közszolgáltatás keretében

történő szelektív begyűjtése

33. §

(1)[1] A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető 2. sz. mellékletben meghatározott anyagokat a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon, valamint házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben vagy zsákban köteles elhelyezni. Az önkormányzati és oktatási intézmények kötelesek a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető 2. sz. mellékletben meghatározott anyagokat a területükön elhelyezett szelektív gyűjtőedényekben gyűjteni.

(2)  Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3)[2] A hulladékgyűjtő szigeteken, udvarokon, önkormányzati és oktatási intézmények területén elhelyezett gyűjtőedényekben, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben vagy zsákban kizárólag az azokon lévő feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(4) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(5)  A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtőszigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak.

(6)[3] A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezeléséről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon, önkormányzati és oktatási intézmények területén elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedények vagy zsákok előre meghirdetett időpontban történő begyűjtését, a hulladék válogatását és kezelését a közszolgáltató végzi. Jogosult a közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

(7)  A Közszolgáltatón kívül természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy számára tilos a szelektív hulladékgyűjtő edényekben és zsákokban elhelyezett hulladék eltávolítása.

IX. FEJEZET

Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások

34. §

(1)   Az építési törmelék - mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, az építtető, illetőleg az  köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett (továbbiakban: hulladéktulajdonos).

 (2)  A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket zalaegerszegi 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékgyűjtő telepre lehet elhelyezni. A külön építési törmelék (sitt) lerakó hely kialakításáig a zalaegerszegi 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékgyűjtő telep befogadó képessége korlátozott, így a Közszolgáltató csak a jogszabályokban, egyéb előírásokban meghatározott, befogadóképessége mértékéig köteles az építési törmeléket a hulladéktulajdonosoktól átvenni.

(3) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az külön rendeletben megállapított díj megfizetése mellett  lehet a városi hulladékgyűjtő telepen elhelyezni.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a közszolgáltató gondoskodik. Az ártalmatlanítást megelőzően a Közszolgáltató jogosult az átvett hulladék minőségét ellenőrizni. A Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatás keretébe nem tartozó hulladék átvételét megtagadni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a közszolgáltató. Kivéve a közszolgáltató által át nem vehető, a helyi közszolgáltatás keretébe nem tartózó hulladék, mely az elhelyezést kezdeményező személy tulajdona marad, aki a Közszolgáltató írásbeli felszólítását követően köteles a hulladék jogszabályoknak, és egyéb rendelkezéseknek megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni.

(3) A hulladéklerakón a jogszabályoknak, és a közszolgáltató hulladékkezelési engedélyének megfelelő hulladék a lerakással a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik. 

37. §

 (1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat - továbbiakban: közszolgáltatási díjat - kell fizetnie.

(2) Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.

II. FEJEZET

A közszolgáltatási díj fizetési módjának és fizetésének meghatározása

39. §

(1)   A közszolgáltatási díjat annak az ingatlantulajdonosnak kell megfizetni, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles.  

(2)   Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás díját számla ellenében köteles utólag megfizetni.

(3)  A közszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek a hulladékszállítás díját negyedévente  kötelesek megfizetni.

(4)   A közszolgáltatás díját a számlán feltüntetett fizetési határidőn belül kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(5)   A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

III. FEJEZET

A közszolgáltatási díj megfizetése

40. §

(1) Az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról a Közszolgáltató vagy az általa a képviselő-testület egyetértésével díjbeszedésre megbízott számlát bocsát ki, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére közvetlenül, vagy az általa megbízott díjbeszedő útján - a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - utólag köteles megfizetni.

(2) Túlszámlázás esetén a többletösszeget a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(4)   A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(5) Az ingatlantulajdonosnak nem kell közszolgáltatási díjat fizetnie azokra a hónapokra, amelyek során a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége szünetelt.

(6)   Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési napig pótolta a mulasztását.

A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

41. §

A hulladék kezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető , illetőleg korlátozható. 

VI. rész

A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó

települési szilárd hulladékkal kapcsolatos

egyes kérdések

42. §

(1)[1]  A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki:

       a)  az inert hulladékra,

       b)  a nagy darabos hulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi legalább egyszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével és

       c)  a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére

       d)  a veszélyes hulladékra (kivéve a 7.§ (1) bekezdés  f) pontjában foglaltakra).

(2)   A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3)   Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

       a)  jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

       b)  az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

 (4)  Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(5)  Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.

43. §

 (1)  A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

(2)   A hulladék átvétele, illetve szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék szállítója köteles gondoskodni.

(3)[1] A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 96 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(4) Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

a) főközlekedési útvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki,  gondoskodni kell arról, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) az a) ponton kívüli úton, amennyiben a konténer csak a közúti forgalom zavarásával helyezhető ki, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

(5)   Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a            konténer tulajdonosának cégnevét, telefonszámát.

44. §

A hulladékgazdálkodási bírság

(1) A jegyző – külön jogszabály rendelkezései szerint – hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult, amennyiben

1. az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy
2. a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve, jogellenes hulladék-elhelyezés történik, vagy
3. a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy
4. az ingatlan tulajdonosa a külön önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
5. a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az abban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

(2) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjog, szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség alól, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség alól.

(3) A jegyző által kivetett hulladékgazdálkodási bírság a Környezetvédelmi Alap bevételeit képezi.