I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén az épített környezet fenntartása és értékeinek védelme érdekében meghatározza a közterületek használatának szabályait, a közterület-használati szerződésekre, valamint a közterület-használati díjakra vonatkozó rendelkezéseket. 

6. §

1. (1) A közterület-használati szerződést – jelen rendeletben és a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester köti meg.

(2)[1] A közterületi reklámtevékenységre irányuló közterület-használati szerződést az önkormányzati reklámgazda köti meg.[2]

(3) A közterület-használati szerződés megkötése során figyelembe kell venni a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglaltakat.

(4)[3] A városképi, műemlékvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a város első övezetében a vendéglátó előkertek, üzletként működő pavilonok, árusító és egyéb fülkék esetén a közterület használatot véleményeznie kell a városi Főépítésznek. A közterület-használati szerződés a Főépítész egyetértése esetén köthető meg.

(5) A közterület-használati szerződés a használatba adó és a használatba vevő aláírásával egyidejűleg jön létre.

7. §

1. (1) Közterület-használati szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozott időre, legfeljebb egy évre köthető.

(2)[1]    A közterület-használati szerződés meghatározott időtartamra vagy visszavonásig köthető meg a jelen rendelet 4. § (4) bekezdés a), l) és m) pontja, 15. § f) pontja,  17. § (1) bekezdése, valamint az építési engedély alapján elhelyezhető, a hirdetőberendezések és

hirdetmények elhelyezéséről szóló önkormányzati rendeletben foglalt hirdetőberendezések esetében.

(3) A közterület-használati szerződés a lejárta előtt legalább 30 nappal korábban, az 5-6. §-ban foglaltak szerint, újabb kérelem benyújtása alapján meghosszabbítható.

8. §

1. (1) A közterület-használati szerződés másra át nem ruházható.

2. (2) Nem minősül átruházásnak, ha a szerződésben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi.

3. (3) A közterület-használati szerződés eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni. 

9. §[1]

A közterület-használati szerződés kötelező tartalma:

a) A használatba adó és a használatba vevő megnevezése, pontos címe és a használatba vevő személyi adatai;

b) a közterület-használat célja, a folytatott tevékenység pontos leírása;

c) a közterület-használat helyének pontos meghatározása, a használatba adott közterület nagysága;

d) a közterület-használat módja, feltételeinek meghatározása, a kihelyezett tárgyak, telepítésre kerülő növényzet pontos leírása;

e) a szerződés időtartama, a közterület-használat kezdő és befejező időpontja;

f) a használatba vevő fizetési kötelezettsége, a közterület-használati díj mértéke, a megfizetés módja, határideje, a közterület-használattal járó járulékos költségek (víz-, áramdíj, stb.) viselésére vonatkozó kötelezettség meghatározása;

g) a felek jogainak, kötelezettségeinek leírása;

h) a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásának feltételei;

i) a szerződésben rögzített kikötések be nem tartása, valamint a díjfizetés elmaradása esetén alkalmazható jogkövetkezmények;

j) a szerződéskötéssel egyidejűleg történt esetleges díjfizetés összegének igazolása;

k) a szerződés rendes és rendkívüli felmondásának szabályai;

l) a használatba vevő szerzősébe foglalt kötelezettségei teljesítéséért felelős személy megnevezése, lakcíme, telefonszáma, személyi adatai;

m) a használatba adó és használatba vevő képviselőjének aláírása, bélyegző lenyomata.

10. §

(1) Közterület-használati szerződés nem köthető:

a Dísz tér – Kosztolányi útig bezárólag, illetve a Kovács Károly téri fizetőparkoló északi oldalára a karácsonyi ünnepek előtt 4 héttel, a húsvéti ünnepek előtt – a Húsvét időpontjának alakulásától függően – legfeljebb 3 héttel, mivel e területek ezen időszakokban vásárterületnek minősülnek.

(2)  A közterület-használati szerződés megkötését meg kell tagadni, ha a kérelemben megnevezett használatba vevő, illetve annak jogutódja vagy tulajdonosa

a)  ellen jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt birtokvédelmi eljárás indult és a birtoksértést az eljáró hatóság megállapította, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;

b)    a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt kiszabott pótdíjat az Önkormányzat vagy az önkormányzati reklámgazda részére nem fizette meg, annak megfizetéséig;

c)    az Önkormányzattal szemben közterület-használati díjtartozása, köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van, vagy az önkormányzati reklámgazdával szemben közterület-használati díjtartozása van, a tartozások kiegyenlítéséig.[1]

(3) a) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás megszűnését követően az újabb közterület-használati szerződés megkötése esetén, a szerződésben foglalt kötelezettségének biztosítására a használatba vevő a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni a használatba adó részére.

b)   Az óvadék mértéke a használt közterületre megállapított közterület-használati díj három hónapra számított összege, ÁFA-val növelten.

c)   Az óvadékot a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a használatba adó visszautalja, amennyiben a közterület-használati szerződés anélkül szűnik meg, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

d)   A használatba adó az óvadékból elégítheti ki követelését abban az esetben is, ha a jogosulatlan vagy nem szerződésszerű közterület-használat esetén kiszabott pótdíjat a használatba vevő nem fizeti meg.

11. §

A közterület-használati szerződés megkötését vagy megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) a közreműködő szakhatóságokkal,

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,

d) a köztisztaság és településtisztaság biztosításában közreműködő szakvállalkozókkal,

e) az önkormányzati reklámgazda tevékenységi körébe tartozó közterület-használat esetén az önkormányzattal.[1]

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ

12. §

(1) A használatba vevő a közterület használatáért közterület-használati díjat köteles fizetni, a 15. §-ban foglaltak kivételével.

(2) A használatba vevő a közterület-használati díjat a közterület-használati szerződés fennállása alatt köteles megfizetni, függetlenül a tényleges igénybevételtől.

(3) A közterület-használati díjszabást a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, a közterületek övezeti besorolása a rendelet 1. sz. függelékében található.

(4) A rendeletben megállapított nettó díjakat külön jogszabályban meghatározott ÁFA terheli.

(5) A hirdetőberendezések díja a hirdetőfelület alapulvételével számítandó. A számozott közutak közül a két- és négyszámjegyű utak mentén a hirdetőberendezés díjának számításakor az I. övezet díjtételeit kell alkalmazni.

(6)[1] Ha a használatba vevő önhibáján kívül zavarva van a közterület-használatban, jogosult – a zavarás időtartamától függően – a közterület-használati díj legfeljebb 50%-ig terjedő időarányos mérséklésére, illetve a R. 22. §. - a szerint a közterület-használat szüneteltetésének elrendelését kérelmezheti.

(7)[2] A használatba adó a közterület-használati díj mérsékléséből vagy a zavarás miatti közterület-használat szüneteléséből keletkező bevételkiesését azokkal a cégekkel, szervezetekkel szemben érvényesíti, akik  - nem önkormányzati érdekből – a közterület-használatának zavarását okozzák.

13. §

(1) A közterület-használati díjat a közterület-használati szerződésben megállapított fizetési gyakorisággal, általában negyedéves részletekben kell megfizetni. A közterület-használati díj havi részletekben is fizethető, ha annak havi mértéke a 10.000,-Ft + ÁFA összeget eléri. A szerződő felek a közterület-használati díj nagyobb részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak.

(2) A használatba vevő köteles a közterület-használati szerződésben megállapított díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a tárgyidőszakot megelőző hónap 15. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára, közterületi reklámtevékenység esetén az önkormányzati reklámgazda számlájára befizetni.[1]

(3) A használatba vevő az első díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles megfizetni.

14. §

Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a használatba adó jogosult a Ptk-ban megállapított mértékű késedelmi kamat felszámítására.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

15. §

A közterület-használati szerződés megkötése mellett nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a)   közintézményi közterület-használat;

b)[1]   a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések, ajánlószelvények gyűjtése, népszavazáshoz, népi kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtés közterület-használata;

c)   vallási, felekezeti, sport, kulturális, ifjúsági célú, valamint civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata, illetve ezen rendezvények reklámozása;

d)   ha a lakóépület felújításával kapcsolatos közterület igénybevétel nem hosszabb egy hétnél és nem jár együtt az épület melletti járda, közút lezárásával;

e)   saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél a külön önkormányzati rendeletben meghatározott lakossági szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló zárt hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése esetén;

f)[2]        a külön önkormányzati rendeletben meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő sziget kialakítása esetén

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT PÁLYÁZTATÁSA

16. §

(1) A polgármester, illetve közterületi reklámtevékenység érdekében az önkormányzati reklámgazda – az önkormányzattal történt előzetes egyeztetés alapján – a közterületek hasznosítására pályázatot írhat ki.[1]

(2) Pályázatot kell kiírni azon közterületek hasznosítására, ahol az igények várhatóan meghaladják a rendelkezésre bocsátható közterület nagyságát, így különösen ha ugyanazon közterületre egy éven belül több kérelem érkezett.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a hasznosításra meghirdetett közterület pontos megjelölését, helyét, méretét, rendeltetését, műszaki jellemzőit, felszereltségét, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv megnevezését;

b)   a közterület-használat célját és az ott folytatható tevékenységek megjelölését;

c)   a közterület-használat időtartamát;

d)   a pályázati biztosíték és a közterület-használati alapdíj összegét, az esetleges egyéb fizetési kötelezettségeket;

e)   a pályázati ajánlat benyújtásának, valamint a pályázati biztosíték megfizetésének módját, helyét, határidejét;

f)    a pályázni jogosultak körét;

g)   pályázati tárgyalás tartása esetén annak helyét és időpontját

h)   a pályázat elbírálásának határidejét.

(4) A közterület-használati alapdíj a jelen rendelet 2. sz. mellékletében rögzített díjtételek alapján az adott közterületre és a meghirdetett tevékenységi körre meghatározott összeg.

(5) A pályázati ajánlatot a polgármesternek címezve a közterület-felügyelethez, illetve az önkormányzati reklámgazda által kiírt pályázat esetén a pályázat kiírójához kell benyújtani.[2]

(6) A pályázat nyertese az lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű közterület-használati díj megfizetését vállalja.

(7) A pályázat kiírására, lebonyolítására egyebekben az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

KÖZTERÜLET KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ TEVÉKENYSÉG CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE

18. §[1]

(1)[2] Közterület-használati szerződés alapján – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása birtokában – közterületen értékesíthetők a kereskedelemi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) számú Korm. rendelet 5. számú Mellékletében meghatározott termékek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt termékkörbe nem tartozó árucikkek, termékek árusítására akkor köthető közterület használati szerződés, ha

a) az árusítás az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történik;

b)[3] húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek, a közterületen árusítható termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak árusítása történik, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban;

c) az árusítás rendezvények alkalmával, rendezvényekhez kapcsolódóan történik;

d) mozgóárusítás keretében történik;

e)[4] az árusítás automatából történik; automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszesital, valamint szexuális termék.

(3)[5]

(4) Árubemutatásra, közterületi árusításra üzletenként csak egy közterület-használati szerződés köthető.

TAXIÁLLOMÁS LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT

19. §

1. (1) Taxiállomás létesítésére vagy használatára kizárólagos joggal közterület-használati szerződés nem köthető.
2. 
   

(2) A taxi kiállási helyeket minden közterület-használati szerződéssel rendelkező személy alanyi  jogon, érkezési sorrendben, a KRESZ előírásait betartva használhatja.

JÁRMŰVEK ELSZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE

21. §.[1]

(1) A közterület-felügyelő  - az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással  eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(2) A közterület-felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel rendelkező üzemképtelen, vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, elszállíthatja a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó értesítés kézhezvételétől vagy elhelyezésétől számított 30 napot követően.

(3) A jármű elszállításának megkezdése előtt arról felvételt, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. Az intézkedés megkezdettnek tekintendő, ha a felügyelet rendelkezésére, az elszállítást végző személy a helyszínre érkezett.

(4) Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani, vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz érkező tulajdonos (üzemben tartó) azt kéri, és az intézkedés 50 % - kal csökkentett költségét megtéríti, és egyben a szabálytalan elhelyezést megszünteti.

(5) A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget, és az elszállított járművek forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a Polgármesteri Hivatal honlapján közzéteszi.

(6) Az elszállításról az ismert tulajdonost (üzemben tartót) a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, valamint a járművet vegye át, továbbá tájékoztatni kell a jármű értékesítésének lehetőségéről. A felszólítást, az értesítést követő tizenöt napos határidő eredménytelen elteltét követő három napon belül meg kell ismételni.

(7) Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapításához a jármű egyedi azonosító jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítást követő munkanapon, jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.

(8) A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével felmerülő költségek térítéseként a rendelet 3. számú Mellékletében meghatározott összeg általános forgalmi adóval növelt értékét (együtt: költség) köteles megfizetni.

(9) A költség megfizetésére a jármű átvételekor a tároló helyen is sor kerülhet. A befizetés tényét átutalási feladóvevénnyel, vagy banki átutalást igazoló okirattal lehet bizonyítani. A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja.

(10) A Polgármesteri Hivatal az intézkedés költségeinek megfizetéséről nyugtát és kérésre számlát is kiállít.

(11) Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított 6 hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről, vagy a jármű egyéb módon történő hasznosításáról. Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverésen el nem adott jármű értékesítés céljából a használt autókereskedelemi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás részére is átadható.

(12) A közterület-felügyelő eljárhat végrehajtóként, de nem lehet árverező sem ő, sem közeli hozzátartozója.

(13) Az árverési hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és honlapján közzé kell tenni.

(14) A felügyelet a járművet döntésével az árverési vevő, vagy a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás által megnevezett vevő tulajdonába adja.

(15) A Polgármesteri Hivatal szakosztálya a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi oly módon, hogy 5 évig visszamenőlegesen megállapítható legyen, melyik gépjármű értékesítéséből mekkora összeg folyt be.

(16) A jogosult – jogcímének hitelt érdemlő igazolása mellett – az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül, kamatok felszámítása nélkül, a felmerült költségekkel csökkentett összegben átveheti az értékesítésből befolyt összeget. Amennyiben a bevétel nem fedezi a költségeket, úgy a különbözet megtérítésére lehet kötelezni a tulajdonost.

(17) Azt a járművet, amelyet nem lehet értékesíteni, vagy hulladékká vált (elhasználódott), regisztrált bontó-hulladékkezelő részére kell átadni, és a bontási igazolás birtokában kezdeményezni kell a jármű forgalomból történő végleges kivonását.

IV. fejezet

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

22. §

1. (1) A közterület-használati szerződést bármelyik fél felmondhatja, a Ptk. 321. §-a alapján. Ha a felek a szerződésben ettől eltérően nem állapodnak meg, a felmondási idő 30 nap.

2. (2) A használatba adó közérdekből bármikor jogosult a közterület-használati szerződést felmondani. Ez esetben a használatba vevő részére – kérelmére – a befizetett díjtétel figyelembevételével másik közterületen kell a közterület-használatot biztosítani. Amennyiben a közterület-használat folytatására csak másik díjövezetbe tartozó közterületen van lehetőség, a használatba vevő részére a befizetett közterület-használati díj arányos részét vissza kell téríteni, vagy az újabb közterület-használati szerződés alapján fizetendő közterület-használati díjba be kell számítani. Amennyiben a közterület-használatot a felajánlott másik közterületen a használatba vevő nem kéri, részére a szerződés megszűnésének időpontját követő időszakra már befizetett közterület-használati díjat vissza kell téríteni.

3. (3) Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a használatba adó a közterület-használati szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ezt megelőzően a díjfizetési kötelezettség teljesítésére a használatba vevőt írásban, határidő kitűzésével fel kell szólítani, és figyelmeztetni kell a felszólítás eredménytelenségének a következményeire.

(4)^[1] Ha a használatba vevő a közterületet nem a szerződésben rögzített célra vagy módon használja, a használt területet albérletbe adja (^[2]reklámgazda tevékenység kivételével) vagy a szerződésből fakadó kötelezettségeit súlyosan megszegi (így különösen a közterületet a tevékenységével rongálja, illetve a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági követelményeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy a közterület-használati szerződésben engedélyezett nyitvatartási időt túllépi), a használatba adó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ilyen esetben a használatba adó követelheti a közterület-használattal esetlegesen felmerült kárának megtérítését is.

(5) A közterület-használati szerződés megszűnését követően a használatba vevő köteles a közterületen az eredeti állapotot helyreállítani, és a használt közterületet a tulajdonos részére átadni.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZÜNETELÉSE

23. §

1. (1) Az önkormányzat fontos közérdekből a közterület-használat szünetelését rendelheti el. Amennyiben ahhoz a használatba vevő hozzájárul, a közterület-használati szerződés – a szünetelés időtartamára vonatkozó díjfizetési kötelezettség felfüggesztése mellett – érvényben marad, és a szünetelés időtartamának lejártát követően a közterület-használat változatlan feltételekkel tovább folytatódik. Amennyiben ahhoz a feltételek adottak, és a használatba vevő azt kéri, a közterület-használati szerződést a szünetelés időtartamával meg kell hosszabbítani.

2. (2) Amennyiben a szüneteléshez a használatba vevő nem járul hozzá, részére a 21. § (2) bekezdése szerint másik közterületet kell felajánlani. Ha másik közterületet felajánlani nem lehet, vagy azt a használatba vevő nem fogadja el, a közterület-használati szerződés a szünetelés kezdő időpontjával megszűnik.

(3)[1] A közterület-használat szünetelése elrendelhető a közterület-használó kérelmére is, amennyiben önhibáján kívül zavarva van a közterület-használatban.

V. fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLAT ELLENŐRZÉSE ÉS JOGKÖVETKEMÉNYEI

24. §

(1) A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a közterület-használati szerződés meglétét a közterület-felügyelet a város közigazgatási területén folyamatosan ellenőrzi. A város közigazgatási területén a hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezésének rendjét, a közterületi reklámtevékenység szabályszerűségét és a közterület-használati szerződés meglétét – az önkormányzattal megkötött vállalkozási szerződésben meghatározott körben  – az önkormányzati reklámgazda is jogosult ellenőrizni.[1]

(2) Jogtalan közterület-használatot valósít meg, aki közterületet rendeltetésétől eltérő célra, közterület-használati szerződés nélkül használ, a 4. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel. Szabálytalan közterület-használat valósul meg, ha a közterületet a használatba vevő a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegésével vagy elmulasztásával, illetve a közterület-használati szerződésben foglalt feltételektől eltérő célra vagy módon használja.

(3) Jogtalan közterület-használat esetén a közterület-felügyelet, illetve – tevékenységi körében – az önkormányzati reklámgazda a közterület használót a tevékenység azonnali felfüggesztésére, abbahagyására, szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén az előírások betartására és a szerződésszerű állapot azonnali helyreállítására szólítja fel.[2]

(4) Jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén a közterület használó pótdíjat köteles fizetni.

(5)[3] A pótdíjat a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapításának napjától az eredeti állapot visszaállításának napjáig köteles a közterület-használó megfizetni. Az eredeti állapot helyreállítását a közterület-használó jegyzőkönyvvel igazolja. A pótdíj napi mértéke a közterület tényleges használatára irányadó, a rendelet 2. számú mellékletében szereplő egységnyi díjtétel (alapdíj) 1 hónapra számított összegének a fele. A 3500 - 5000 kg össztömegű, a város I. övezetében tárolt gépjárművek után a jogtalan közterület-használó, a rendelet 2. számú mellékletében szereplő, a város II. övezetére megállapított alapdíj 1 hónapra számított összegét köteles megfizetni.

(6) A pótdíj megfizetése a jogosulatlan vagy szabálytalan közterület-használat folytatására nem jogosít. A közterület-használó köteles az eljáró szerv felszólításának eleget tenni, a jogosulatlan közterület-használatot azonnal abbahagyni, illetőleg a hatósági határozatban, szakhatósági hozzájárulásban vagy szerződésben foglalt előírásoknak eleget tenni és a szerződésszerű állapotot – saját költségén, kártalanítási igény nélkül – azonnal visszaállítani.[4]

(7) A pótdíjat a kiszabásától számított 5 napon belül kell befizetni, az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára, illetve az eljáró önkormányzati reklámgazda számlájára.[5]

25. §[1]

A polgármester a tulajdonos önkormányzat nevében, illetve tevékenységi körében az önkormányzati reklámgazda birtokvédelmi eljárást kezdeményez a közterület-használó ellen, ha

a)   jogtalan közterület-használatot valósít meg, és azt felszólítás ellenére sem hagyja abba;

b)   szabálytalan közterület-használatot valósít meg és a közterület-használati szerződésben foglalt kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

26. §

(1) Jogtalan közterület-használat esetén – amennyiben a közterült-használó a szükséges szakhatósági, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásokat beszerzi és az egyéb feltételeknek megfelel – a kiszabott pótdíj egyidejű befizetése mellett lehetőség van utólagos közterület-használati szerződés megkötésére. A szerződéskötésre a rendelet II-III. fejezetének szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződéskötés esetén a birtokvédelmi kérelmet (keresetet) vissza kell vonni.[1]

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §

1. (1)Jelen rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

2. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1998. (VII.2.) sz. rendelete a közterületek használatáról, valamint ezen rendelet módosításáról szóló 3/2000. (III.3.), 1/2001. (II.2.), 30/2002. (XI.29.) sz. önkormányzati rendeletek, valamint a 8/2003. (III.7.) sz. önkormányzati rendelet I. fejezete hatályukat vesztik.

(3) A 21/2005. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2005. június 17-én lépnek hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket a 2005. évben már megkötött és hatályban lévő közterület-használati szerződésekre nem kell alkalmazni.

(4) A 16/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. április 15-én lépnek hatályba.

(5) A 26/2006. (VII.14.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. július 14-én lépnek hatályba.

(6) A 9/2008. (III.21.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. április 1-jén lépnek hatályba.

(7) A 15/2009. (IV.24.) sz. önkormányzati rendelet 14. § (6) bekezdésével módosított rendelkezések 2009. május 1-jén lépnek hatályba.

(8) A 28/2009. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. július 1-jén lépnek hatályba.

(9) A 42/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. november 27-én lépnek hatályba.

(10) A 47/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. december 24. napján lépnek hatályba.

(11) A 9/2011. (III.18.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. április 1. napján lépnek hatályba.

(12) A 3/2012. (I.27.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. január 28. napján lépnek hatályba.

(13) A 18/2013. (IV.17.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. május 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően megkötött, és hatályban lévő közterület-használati szerződéseknél is alkalmazni kell.

(14) A 29/2013. (VII.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. július 20. napján lépnek hatályba.