Zalaegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2004. (XII.3.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Hatályos: 2021. 02. 24- 2021. 05. 30

Zalaegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2004. (XII.3.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról[1]

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[2]

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén az épített környezet fenntartása és értékeinek védelme érdekében meghatározza a közterületek használatának szabályait, a közterület-használati szerződésekre, valamint a közterület-használati díjakra vonatkozó rendelkezéseket.

2. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén található közterületekre terjed ki.

(2)

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán- és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra és egyéb szervezetre, intézményre, aki (amely) a város közigazgatási területén e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott területekre és tevékenységekre, a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott fizető parkolók területére azok parkolási célból történő rendeltetésszerű használata esetén, valamint az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján vagyongazdálkodásba adott közterületekre.

Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazása során:

  • a)[5] közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;
  • b) közhasználatra átadott rész: az épület vagy ingatlan olyan területe, amelyet a lakosság korlátozás nélkül szabadon használ vagy használhat. A terület a tényleges használattal válik közterületté;
  • c)[6] közterület rendeltetése: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdése szerint;
  • d) közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló terület;
  • e) járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; e rendelet alkalmazásában a gyalogút járdának tekintendő;
  • f) jármű közterületi tárolása: a járművel a folyamatos fel- és lerakodás, az okmánykezelés, valamint átmenő forgalomnál a szálláshely parkolójában a járművezető pihenőideje alatti tartózkodást meghaladó időtartamú egy helyben maradás, a közforgalom számára nyitva álló helyen;
  • g)[7] reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott dolog;
  • h)[8] mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak;
  • i)[9] mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely;
  • j)[10] közterületi értékesítés: a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység;
  • k)[11] reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
  • l)[12]
  • m)[13] városközpont: a város belső területének a Csány László tértől kezdődően a Göcseji út, Vizslaparki út, Jákum Ferenc utca, Budai Nagy Antal utca, Október 6. tér, Stadion út, Bíró Márton utca, Béke liget utca, Kosztolányi Dezső utca, Hunyadi János utca által határolt része;
  • n) kiemelt övezet: termálfürdő, aquapark, gébárti tó, TV torony és a hozzájuk tartozó közpark területe;

o.)[14] jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;

p.)[15] szabálytalan megállás és várakozás: a járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésére vagy a használatára vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése;

r.)[16] üzemben tartó: a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója - kivéve, ha az üzemben tartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja - , vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója;

s.)[17] közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen jármű): az a jármű, amely nem felel meg a KRESZ 5. §. (1) bekezdésében foglalt előírásoknak;

sz.)[18] büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított grillezett húsok, frissensültek, sült- és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal, lángos -, palacsintafélék, meleg- és hidegszendvicsek, valamint az ezek fogyasztásához kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok;

t.)[19] mozgó adománygyűjtés: adománygyűjtő személy, vagy adományszervező által közterületen az adományozásra történő személyes felhívással végzett, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység;

u) megállítótábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § ad) pontjában - meghatározott dolog;

v) kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény, létesítmény;

w) cégér: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § a) pontjában meghatározott dolog;

wa) cégjelvény: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § aa) pontjában meghatározott dolog;

wb) címtábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § ab) pontjában meghatározott dolog;

wc) cégtábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § ac) pontjában meghatározott dolog;

x) elektromos töltőállomás: olyan töltési szolgáltatás céljára fenntartott közterületen vagy magánterületen elhelyezett töltőberendezés, amely legalább egy darab elektromos meghajtású gépjármű akkumulátorának szabványokban rögzített módon történő töltésére alkalmas;

z)

II. FEJEZET A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, jogszabályok keretei között bárki díjmentesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – közterület-használati szerződés alapján, jelen rendeletben megállapított díj fizetése ellenében történhet.

(4) Közterület-használati szerződést kell kötni a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez:

  • a)[28] a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, reklámhordozó, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez;

b)[29]a közterületen vagy a közterület felett cégér, reklámhordozó, árubemutató vitrin, megállító tábla elhelyezéséhez, szórólap osztáshoz;

c) az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történő árubemutatáshoz;

d) az a)-c) pontok hatálya alá nem tartozó reklámtevékenységhez, a közterületen végzett egyéb marketing tevékenységhez (jellemzően egy áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása, népszerűsítése);

e) díjfizetési övezetbe tartozó közterületen építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához, egyéb ömlesztett anyag, konténer tárolásához;

f) díjfizetési övezetbe nem tartozó közterületen az e) pontban foglaltak szerinti közterület foglaláshoz, ha az a 96 órát meghaladja;

g) jogszabály alapján üzlet nélkül közterületen árusítható termékek értékesítéséhez, mozgóárusításhoz, mozgóboltból történő árusításhoz, tehergépjárműről történő árusításhoz, automatából történő értékesítéshez, rendezvényeken történő árusításhoz, üzlet előtti árusításhoz, ünnepeket megelőző és alkalmi árusításhoz;

h) könnyűszerkezetes tetővel fedett vagy fedetlen vendéglátóipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakításához;

i) mutatványos tevékenység folytatásához;

j) közúti közlekedésre alkalmatlan járművek 30 napot meghaladó tárolásához;

k) közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek tárolásához;

l) taxiállomások kialakításához, taxi kiálláshelyek, illetve taxi szolgáltatás céljából rendszeres várakozásra használt hely igénybevételéhez;

m) üzlet, pavilon, kioszk, garázs, árusító és egyéb fülke, elektromos töltőállomás elhelyezéséhez;

o) közúti közlekedésre alkalmas lakókocsi tartós jellegű tárolásához hozzájárulás kizárólag a város II-es és III-as övezetében adható;

p) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá nem tartozó rendezvények céljára (így különösen kulturális, szórakoztató, vallási rendezvények);

q) mozgó, utcai hírlapárusítás, ingyenes hírlaposztás céljából;

r) mozgó adománygyűjtés.

(5) Nem kell közterület-használati szerződést kötni a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez:

a) tüzelőanyag, építőanyag, bútor, lakásfelszerelési cikk, konténer 96 órát meg nem haladó közterületi tárolásához, kivéve ha arra díjfizetési övezetbe tartozó közterületen (így különösen a fizetőparkoló rendszerbe tartozó várakozóhelyen) kerül sor;

b) önkormányzati vagy állami szervezésű kulturális és szórakoztató rendezvény tartásához;

c)

d) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló reklámhordozó, cégjelvény, címtábla, cégtábla elhelyezéséhez, ha azok közterületbe benyúló felülete az 1 m2-t nem haladja meg;

e)[38]a városközponton kívüli közterületen a saját házikertben, kiskertben termesztett, nem kereskedelmi mennyiségű zöldség és gyümölcs, valamint virág árusításához a következő feltételek együttes fennállása esetén, ha az árusítás:

- zöldség és gyümölcs érésének, betakarításának időszakában,

- 1 m2-nél nem nagyobb terület elfoglalásával,

- gyalogos- és járműforgalom zavarása nélkül,

- a közegészségügyi, környezetvédelmi, köztisztasági követelmények betartásával történik.

a városközpontba tartozó közterületen a fentiekben meghatározott árusítás nem folytatható és e tevékenység vonatkozásában közterület-használati szerződés sem köthető;

f) a közút, járda építéséhez, javításához, fenntartásához szükséges mértékben;

g) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

h) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárításához szükséges mértékben;

i) rendészeti szervek, mentő, tűzoltóság létesítményei elhelyezéséhez, illetve a tevékenységükhöz szükséges mértékben;

j) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését.

k)

4/A. § [41] (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével.

(2) A közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalma nem terjed ki

  • a) a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,
  • b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt,
  • c) a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre, így a Gébárti-tó környékére, az Aranyoslapi-forrásra, az Azáleás-völgyre és a Bazitai TV-torony környékére, a csácsi Jószomszédok-parkra,
  • d) december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 06 óráig terjedő időszakra.

(3) E tényállás alkalmazásában szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS

5. § (1) A közterület-használati szerződés megkötését kérelem benyújtásával az kezdeményezheti, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni, illetve akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik.

(2)[42] A szerződéskötésre irányuló kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Közterület-felügyelethez, a tevékenység megkezdését legalább 15 nappal megelőzően.

(3)[43] A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a) a kérelmező nevét (cég nevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét) levelezési címét, telefonszámát, adószámát – amennyiben van – bankszámla számát, aláírását, gazdálkodószervezet esetén bélyegző lenyomatát;
  • b) a kérelmező (gazdálkodó szervezet esetén az ügyvezető) személyi adatait: születési név, - idő, - hely, - anyja neve, személyazonosító igazolvány száma;
  • c) a közterület-használat célját és időtartamát;
  • d) a közterület-használat módját, a kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírását, a közterület-használat helyének pontos meghatározását egyértelmű leírása vagy helyszínrajza, a használni kívánt közterület nm² kerekített nagyságát;
  • e) a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért felelős személy megnevezését, lakcímét, telefonszámát, személyi adatait;
  • f) a kérelmező nyilatkozatát, hogy az önkormányzattal szemben közterületi díjtartozása, köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása nincs, vagy az önkormányzati reklámgazdával szemben közterület-használati díjtartozása nincs.

(4)[44] A kérelemhez mellékelni kell:

  • a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egyszerű másolatát;
  • b)[45] a fizető parkolók területének rendeltetéstől eltérő célú igénybevétele esetén a parkolási közszolgáltatást ellátó Városgazdálkodási Kft-vel kötött megállapodás egyszerű másolatát;
  • c) a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek másolatát (jogszabályban megjelölt kereskedelmi és vendéglátó tevékenységhez a jegyző által kiadott működési engedélyt, élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi és vendéglátó tevékenység gyakorlásához az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi intézetének, illetve a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak az engedélyét;
  • d) az érintett közterület tulajdonosának vagy kezelőjének írásos hozzájárulását (pl. közútkezelő);
  • e) mutatványos tevékenység esetén jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát;
  • f) a város első övezetében vendéglátó előkertek, üzletként működő pavilonok, árusító és egyéb fülkék esetén színes fotómontázs látványtervet.

(5)[46]

(6)[47] Jelen rendelet 4. § (4) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott célú közterület-foglalás esetén a kérelem az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint elektronikus úton is benyújtható.

6. § (1) A közterület-használati szerződést – jelen rendeletben és a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester köti meg.

(2)[48]

(3) A közterület-használati szerződés megkötése során figyelembe kell venni a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglaltakat.

(4)[49] A városképi, műemlékvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a város első övezetében a vendéglátó előkertek, üzletként működő pavilonok, kioszkok, árusító és egyéb fülkék esetén a közterület használatot véleményeznie kell a városi Főépítésznek. A közterület-használati szerződés a Főépítész egyetértése esetén köthető meg.

(5) A közterület-használati szerződés a használatba adó és a használatba vevő aláírásával egyidejűleg jön létre.

7. § (1) Közterület-használati szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozott időre, legfeljebb egy évre köthető.

(2)[50] A közterület-használati szerződés meghatározott időtartamra vagy visszavonásig köthető meg a jelen rendelet 4. § (4) bekezdés a), l) és m) pontja, 15. § f) pontja, 17. § (1) bekezdése esetében.

(3) A közterület-használati szerződés a lejárta előtt legalább 30 nappal korábban, az 5-6. §-ban foglaltak szerint, újabb kérelem benyújtása alapján meghosszabbítható.

8. § (1) A közterület-használati szerződés másra át nem ruházható.

(2) Nem minősül átruházásnak, ha a szerződésben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi.

(3) A közterület-használati szerződés eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni.

9. § [51] A közterület-használati szerződés kötelező tartalma:

  • a) A használatba adó és a használatba vevő megnevezése, pontos címe és a használatba vevő személyi adatai;
  • b) a közterület-használat célja, a folytatott tevékenység pontos leírása;
  • c) a közterület-használat helyének pontos meghatározása, a használatba adott közterület nagysága;
  • d) a közterület-használat módja, feltételeinek meghatározása, a kihelyezett tárgyak, telepítésre kerülő növényzet pontos leírása;
  • e) a szerződés időtartama, a közterület-használat kezdő és befejező időpontja;
  • f) a használatba vevő fizetési kötelezettsége, a közterület-használati díj mértéke, a megfizetés módja, határideje, a közterület-használattal járó járulékos költségek (víz-, áramdíj, stb.) viselésére vonatkozó kötelezettség meghatározása;
  • g) a felek jogainak, kötelezettségeinek leírása;
  • h) a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásának feltételei;
  • i) a szerződésben rögzített kikötések be nem tartása, valamint a díjfizetés elmaradása esetén alkalmazható jogkövetkezmények;
  • j) a szerződéskötéssel egyidejűleg történt esetleges díjfizetés összegének igazolása;
  • k) a szerződés rendes és rendkívüli felmondásának szabályai;
  • l) a használatba vevő szerzősébe foglalt kötelezettségei teljesítéséért felelős személy megnevezése, lakcíme, telefonszáma, személyi adatai;
  • m) a használatba adó és használatba vevő képviselőjének aláírása, bélyegző lenyomata.

10. § (1) Közterület-használati szerződés nem köthető:

a Dísz tér – Kosztolányi útig bezárólag, illetve a Kovács Károly téri fizetőparkoló északi oldalára a karácsonyi ünnepek előtt 4 héttel, a húsvéti ünnepek előtt – a Húsvét időpontjának alakulásától függően – legfeljebb 3 héttel, mivel e területek ezen időszakokban vásárterületnek minősülnek.

(2) A közterület-használati szerződés megkötését meg kell tagadni, ha a kérelemben megnevezett használatba vevő, illetve annak jogutódja vagy tulajdonosa

a) ellen jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt birtokvédelmi eljárás indult és a birtoksértést az eljáró hatóság megállapította, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;

b) a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt kiszabott pótdíjat az Önkormányzat vagy az önkormányzati reklámgazda részére nem fizette meg, annak megfizetéséig;[52]

c) az Önkormányzattal szemben közterület-használati díjtartozása, köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van, a tartozások kiegyenlítéséig.

(3) a) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás megszűnését követően az újabb közterület-használati szerződés megkötése esetén, a szerződésben foglalt kötelezettségének biztosítására a használatba vevő a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni a használatba adó részére.

b) Az óvadék mértéke a használt közterületre megállapított közterület-használati díj három hónapra számított összege, ÁFA-val növelten.

c) Az óvadékot a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a használatba adó visszautalja, amennyiben a közterület-használati szerződés anélkül szűnik meg, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

d) A használatba adó az óvadékból elégítheti ki követelését abban az esetben is, ha a jogosulatlan vagy nem szerződésszerű közterület-használat esetén kiszabott pótdíjat a használatba vevő nem fizeti meg.

11. § A közterület-használati szerződés megkötését vagy megtagadását közölni kell:

  • a) a kérelmezővel,
  • b) a közreműködő szakhatóságokkal,
  • c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,
  • d) a köztisztaság és településtisztaság biztosításában közreműködő szakvállalkozókkal,
  • e)[54]

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ

12. § (1) A használatba vevő a közterület használatáért közterület-használati díjat köteles fizetni, a 15. §-ban foglaltak kivételével.

(2) A használatba vevő a közterület-használati díjat a közterület-használati szerződés fennállása alatt köteles megfizetni, függetlenül a tényleges igénybevételtől.

(3) A közterület-használati díjszabást a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, a közterületek övezeti besorolása a rendelet 1. sz. függelékében található.

(4) A rendeletben megállapított nettó díjakat külön jogszabályban meghatározott ÁFA terheli.

(5)[55] A reklámhordozó és a cégér díja a reklámfelület alapulvételével számítandó. A számozott közutak közül a két- és négyszámjegyű utak mentén a reklámhordozó díjának számításakor az I. övezet díjtételeit kell alkalmazni.

(6)[56] Ha a használatba vevő önhibáján kívül zavarva van a közterület-használatban, jogosult – a zavarás időtartamától függően – a közterület-használati díj legfeljebb 50%-ig terjedő időarányos mérséklésére, illetve a R. 22. §. - a szerint a közterület-használat szüneteltetésének elrendelését kérelmezheti.

(7)[57] A használatba adó a közterület-használati díj mérsékléséből vagy a zavarás miatti közterület-használat szüneteléséből keletkező bevételkiesését azokkal a cégekkel, szervezetekkel szemben érvényesíti, akik - nem önkormányzati érdekből – a közterület-használatának zavarását okozzák.

13. § (1) A közterület-használati díjat a közterület-használati szerződésben megállapított fizetési gyakorisággal, általában negyedéves részletekben kell megfizetni. A közterület-használati díj havi részletekben is fizethető, ha annak havi mértéke a 10.000,-Ft + ÁFA összeget eléri. A szerződő felek a közterület-használati díj nagyobb részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak.

(2)[58] A használatba vevő köteles a közterület-használati szerződésben megállapított díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a tárgyidőszakot megelőző hónap 15. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára befizetni.

(3) A használatba vevő az első díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles megfizetni.

14. § Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a használatba adó jogosult a Ptk-ban megállapított mértékű késedelmi kamat felszámítására.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

15. § A közterület-használati szerződés megkötése mellett nem kell közterület-használati díjat fizetni:

  • a) közintézményi közterület-használat;
  • b)[59] a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések, ajánlószelvények gyűjtése, népszavazáshoz, népi kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtés közterület-használata;
  • c) vallási, felekezeti, sport, kulturális, ifjúsági célú, valamint civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata, illetve ezen rendezvények reklámozása;
  • d) ha a lakóépület felújításával kapcsolatos közterület igénybevétel nem hosszabb egy hétnél és nem jár együtt az épület melletti járda, közút lezárásával;
  • e) saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél a külön önkormányzati rendeletben meghatározott lakossági szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló zárt hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése esetén;
  • f)[60] a külön önkormányzati rendeletben meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő sziget kialakítása esetén.
  • g)[61] A rendelet 4. § (4) bekezdés h) pontjában meghatározott közterület-használat esetén.
  • h)[62] A rendelet 4. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott közterület-használat esetén.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT PÁLYÁZTATÁSA

16. § (1)[63] A polgármester a közterületek hasznosítására pályázatot írhat ki.

(2) Pályázatot kell kiírni azon közterületek hasznosítására, ahol az igények várhatóan meghaladják a rendelkezésre bocsátható közterület nagyságát, így különösen ha ugyanazon közterületre egy éven belül több kérelem érkezett.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

  • a) a hasznosításra meghirdetett közterület pontos megjelölését, helyét, méretét, rendeltetését, műszaki jellemzőit, felszereltségét, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv megnevezését;
  • b) a közterület-használat célját és az ott folytatható tevékenységek megjelölését;
  • c) a közterület-használat időtartamát;
  • d) a pályázati biztosíték és a közterület-használati alapdíj összegét, az esetleges egyéb fizetési kötelezettségeket;
  • e) a pályázati ajánlat benyújtásának, valamint a pályázati biztosíték megfizetésének módját, helyét, határidejét;
  • f) a pályázni jogosultak körét;
  • g) pályázati tárgyalás tartása esetén annak helyét és időpontját
  • h) a pályázat elbírálásának határidejét.

(4) A közterület-használati alapdíj a jelen rendelet 2. sz. mellékletében rögzített díjtételek alapján az adott közterületre és a meghirdetett tevékenységi körre meghatározott összeg.

(5)[64] A pályázati ajánlatot a polgármesternek címezve a közterület-felügyelethez kell benyújtani.

(6) A pályázat nyertese az lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű közterület-használati díj megfizetését vállalja.

(7) A pályázat kiírására, lebonyolítására egyebekben az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

III. FEJEZET A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK EGYES ESETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

[65]FIZETŐ PARKOLÓK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ CÉLÚ HASZNÁLATA

17. § (1) A fizető parkolók rendeltetéstől eltérő célú használata esetén a közterület használó és a parkolási közszolgáltatást ellátó Városgazdálkodási Kft. között létrejött megállapodás alapján a közterület használó által fizetendő használati díjat az önkormányzat számára a Városgazdálkodási Kft. szedi be. A fizető parkolók rendeltetéstől eltérő célú használata esetén a közterület használó által megfizetett használati díj elszámolására a felek között fennálló parkolási közszolgáltatási szerződésben foglaltak az irányadók.

(2) A Városgazdálkodási Kft. az (1) bekezdésben meghatározott esetben a használati díjat a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló önkormányzati rendeletben megállapított óradíjak alapulvételével, a használat időtartamára számítva állapítja meg.

(3) A közterület használati szerződés megkötésére a Városgazdálkodási Kft-vel kötött megállapodás birtokában kerülhet sor. A közterület használati szerződésben a fizetendő közterület használati díjként a jelen rendelet alapján számított közterület használati díj és a Városgazdálkodási Kft. által az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított használati díj különbözetét kell meghatározni.

KÖZTERÜLET KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ TEVÉKENYSÉG CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE

18. § [66] (1)[67] Közterület-használati szerződés alapján – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása birtokában – közterületen értékesíthetők a kereskedelemi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) számú Korm. rendelet 5. számú Mellékletében meghatározott termékek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt termékkörbe nem tartozó árucikkek, termékek árusítására akkor köthető közterület használati szerződés, ha

  • a) az árusítás az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történik;
  • b)[68] húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek, a közterületen árusítható termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak árusítása történik, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban;
  • c) az árusítás rendezvények alkalmával, rendezvényekhez kapcsolódóan történik;
  • d) mozgóárusítás keretében történik;
  • e)[69] az árusítás automatából történik; automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszesital, valamint szexuális termék.

(3)[70]

(4) Árubemutatásra, közterületi árusításra üzletenként csak egy közterület-használati szerződés köthető.

TAXIÁLLOMÁS LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT

19. § (1) Taxiállomás létesítésére vagy használatára kizárólagos joggal közterület-használati szerződés nem köthető.

(2) A taxi kiállási helyeket minden közterület-használati szerződéssel rendelkező személy alanyi jogon, érkezési sorrendben, a KRESZ előírásait betartva használhatja.

KÖZTERÜLETI JÁRMŰTÁROLÁS

20. § (1) Olyan jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege a 3.500 kg-ot meghaladja, közterületen csak közterület-használati szerződés birtokában tárolható. Közterület-használati szerződés kizárólag a város II. és III. övezetére, legfeljebb 5.000 kg legnagyobb megengedett össztömegű járműre adható. A szerződés nem biztosít jogot a közterület fenntartott parkolóhelyként történő megjelölésére.

(2) közúti közlekedésre alkalmas lakókocsi tartós jellegű tárolásához közterület-használati szerződés kizárólag a város II-es és III-as övezetében köthető.

(3) A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a közterület-használati szerződést vagy annak másolatát a jármű szélvédője mögött, jól látható helyen és módon kifüggeszteni.

(4)[71] Közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen) járművet főútvonalon nem, mellékútvonalon közterületi-használati szerződés nélkül – függetlenül a jármű elhelyezésére szolgáló közterületi helyszín változtatásától – legfeljebb 30 napig lehet tárolni. Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon közterület-használati szerződés nélkül – függetlenül a jármű elhelyezésére szolgáló közterületi helyszín változtatásától – legfeljebb 10 napig szabad tárolni.

(5) -(15)[72]

JÁRMŰVEK ELSZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE

21. § .[73]

(1) A közterület-felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(2)[74] A közterület-felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, elszállíthatja a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó értesítés kézhezvételétől vagy elhelyezésétől számított 10 napot követően, a hatósági jelzéssel rendelkező üzemképtelen járművet 30 napot követően.

(3) A jármű elszállításának megkezdése előtt arról felvételt, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. Az intézkedés megkezdettnek tekintendő, ha a felügyelet rendelkezésére, az elszállítást végző személy a helyszínre érkezett.

(4) Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani, vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz érkező tulajdonos (üzemben tartó) azt kéri, és az intézkedés 50 % - kal csökkentett költségét megtéríti, és egyben a szabálytalan elhelyezést megszünteti.

(5) A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget, és az elszállított járművek forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a Polgármesteri Hivatal honlapján közzéteszi.

(6) Az elszállításról az ismert tulajdonost (üzemben tartót) a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, valamint a járművet vegye át, továbbá tájékoztatni kell a jármű értékesítésének lehetőségéről. A felszólítást, az értesítést követő tizenöt napos határidő eredménytelen elteltét követő három napon belül meg kell ismételni.

(7) Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapításához a jármű egyedi azonosító jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítást követő munkanapon, jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.

(8)[75] A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével felmerülő költségek térítéseként a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott összeget (együtt: költség) köteles megfizetni.

(9) A költség megfizetésére a jármű átvételekor a tároló helyen is sor kerülhet. A befizetés tényét átutalási feladóvevénnyel, vagy banki átutalást igazoló okirattal lehet bizonyítani. A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja.

(10) A Polgármesteri Hivatal az intézkedés költségeinek megfizetéséről nyugtát és kérésre számlát is kiállít.

(11) Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított 6 hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről, vagy a jármű egyéb módon történő hasznosításáról. Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverésen el nem adott jármű értékesítés céljából a használt autókereskedelemi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás részére is átadható.

(12) A közterület-felügyelő eljárhat végrehajtóként, de nem lehet árverező sem ő, sem közeli hozzátartozója.

(13) Az árverési hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és honlapján közzé kell tenni.

(14) A felügyelet a járművet döntésével az árverési vevő, vagy a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás által megnevezett vevő tulajdonába adja.

(15) A Polgármesteri Hivatal szakosztálya a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi oly módon, hogy 5 évig visszamenőlegesen megállapítható legyen, melyik gépjármű értékesítéséből mekkora összeg folyt be.

(16) A jogosult – jogcímének hitelt érdemlő igazolása mellett – az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül, kamatok felszámítása nélkül, a felmerült költségekkel csökkentett összegben átveheti az értékesítésből befolyt összeget. Amennyiben a bevétel nem fedezi a költségeket, úgy a különbözet megtérítésére lehet kötelezni a tulajdonost.

(17) Azt a járművet, amelyet nem lehet értékesíteni, vagy hulladékká vált (elhasználódott), regisztrált bontó-hulladékkezelő részére kell átadni, és a bontási igazolás birtokában kezdeményezni kell a jármű forgalomból történő végleges kivonását.

KÖZTERÜLET FILMFORGATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA[76]

21/A. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, az Mktv.-ben meghatározott képviselő testületi hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata külön feltételként, a közútkezelő az általa jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz.

(4) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(5) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(6) A közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

(7) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.

(8) A turisztikailag kiemelt közterületeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg a 1.000 m2 területet.

(9) A közterület-használati díjat az Mktv. 3. mellékletében foglalt mindenkori díjtételek alapján kell meghatározni.

(10) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.

(11) E paragrafus alkalmazásában turisztikailag kiemelt közterület az R. 1. számú függelékében az I. díjövezetként meghatározott terület.

VÁLASZTÁSI PLAKÁTOK ELHELYEZÉSE KÖZTERÜLETEN

21/B. § [77]

IV. FEJEZET A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

22. § (1)[78] A közterület-használati szerződést bármelyik fél felmondhatja a Ptk. alapján. Ha a felek a szerződésben ettől eltérően nem állapodnak meg, a felmondási idő 30 nap.

(2) A használatba adó közérdekből bármikor jogosult a közterület-használati szerződést felmondani. Ez esetben a használatba vevő részére – kérelmére – a befizetett díjtétel figyelembevételével másik közterületen kell a közterület-használatot biztosítani. Amennyiben a közterület-használat folytatására csak másik díjövezetbe tartozó közterületen van lehetőség, a használatba vevő részére a befizetett közterület-használati díj arányos részét vissza kell téríteni, vagy az újabb közterület-használati szerződés alapján fizetendő közterület-használati díjba be kell számítani. Amennyiben a közterület-használatot a felajánlott másik közterületen a használatba vevő nem kéri, részére a szerződés megszűnésének időpontját követő időszakra már befizetett közterület-használati díjat vissza kell téríteni.

(3) Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a használatba adó a közterület-használati szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ezt megelőzően a díjfizetési kötelezettség teljesítésére a használatba vevőt írásban, határidő kitűzésével fel kell szólítani, és figyelmeztetni kell a felszólítás eredménytelenségének a következményeire.

(4)[79] Ha a használatba vevő a közterületet nem a szerződésben rögzített célra vagy módon használja, a használt területet albérletbe adja vagy a szerződésből fakadó kötelezettségeit súlyosan megszegi (így különösen a közterületet a tevékenységével rongálja, illetve a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági követelményeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy a közterület-használati szerződésben engedélyezett nyitvatartási időt túllépi), a használatba adó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ilyen esetben a használatba adó követelheti a közterület-használattal esetlegesen felmerült kárának megtérítését is.

(5) A közterület-használati szerződés megszűnését követően a használatba vevő köteles a közterületen az eredeti állapotot helyreállítani, és a használt közterületet a tulajdonos részére átadni.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZÜNETELÉSE

23. § (1) Az önkormányzat fontos közérdekből a közterület-használat szünetelését rendelheti el. Amennyiben ahhoz a használatba vevő hozzájárul, a közterület-használati szerződés – a szünetelés időtartamára vonatkozó díjfizetési kötelezettség felfüggesztése mellett – érvényben marad, és a szünetelés időtartamának lejártát követően a közterület-használat változatlan feltételekkel tovább folytatódik. Amennyiben ahhoz a feltételek adottak, és a használatba vevő azt kéri, a közterület-használati szerződést a szünetelés időtartamával meg kell hosszabbítani.

(2) Amennyiben a szüneteléshez a használatba vevő nem járul hozzá, részére a 21. § (2) bekezdése szerint másik közterületet kell felajánlani. Ha másik közterületet felajánlani nem lehet, vagy azt a használatba vevő nem fogadja el, a közterület-használati szerződés a szünetelés kezdő időpontjával megszűnik.

(3)[80] A közterület-használat szünetelése elrendelhető a közterület-használó kérelmére is, amennyiben önhibáján kívül zavarva van a közterület-használatban.

V. FEJEZET A KÖZTERÜLET HASZNÁLAT ELLENŐRZÉSE ÉS JOGKÖVETKEMÉNYEI

24. § (1)[81] A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a közterület-használati szerződés meglétét a közterület-felügyelet a város közigazgatási területén folyamatosan ellenőrzi.

(2) Jogtalan közterület-használatot valósít meg, aki közterületet rendeltetésétől eltérő célra, közterület-használati szerződés nélkül használ, a 4. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel. Szabálytalan közterület-használat valósul meg, ha a közterületet a használatba vevő a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegésével vagy elmulasztásával, illetve a közterület-használati szerződésben foglalt feltételektől eltérő célra vagy módon használja.

(3)[82] Jogtalan közterület-használat esetén a közterület-felügyelet a közterület használót a tevékenység azonnali felfüggesztésére, abbahagyására, szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén az előírások betartására és a szerződésszerű állapot azonnali helyreállítására szólítja fel.

(4) Jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén a közterület használó pótdíjat köteles fizetni.

(5)[83] A pótdíjat a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapításának napjától az eredeti állapot visszaállításának napjáig köteles a közterület-használó megfizetni. Az eredeti állapot helyreállítását a közterület-használó jegyzőkönyvvel igazolja. A pótdíj napi mértéke a közterület tényleges használatára irányadó, a rendelet 2. számú mellékletében szereplő egységnyi díjtétel (alapdíj) 1 napra számított összege. A 3500 - 5000 kg össztömegű, a város I. övezetében tárolt gépjárművek után a jogtalan közterület-használó, a rendelet 2. számú mellékletében szereplő, a város II. övezetére megállapított alapdíj 1 hónapra számított összegét köteles megfizetni.

(6) A pótdíj megfizetése a jogosulatlan vagy szabálytalan közterület-használat folytatására nem jogosít. A közterület-használó köteles az eljáró szerv felszólításának eleget tenni, a jogosulatlan közterület-használatot azonnal abbahagyni, illetőleg a hatósági határozatban, szakhatósági hozzájárulásban vagy szerződésben foglalt előírásoknak eleget tenni és a szerződésszerű állapotot – saját költségén, kártalanítási igény nélkül – azonnal visszaállítani.[84]

(7)[85] A pótdíjat a kiszabásától számított 5 napon belül kell befizetni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

25. § [86] A polgármester a tulajdonos önkormányzat nevében birtokvédelmi eljárást kezdeményez a közterület-használó ellen, ha

  • a) jogtalan közterület-használatot valósít meg, és azt felszólítás ellenére sem hagyja abba;
  • b) szabálytalan közterület-használatot valósít meg és a közterület-használati szerződésben foglalt kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

26. § (1) Jogtalan közterület-használat esetén – amennyiben a közterült-használó a szükséges szakhatósági, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásokat beszerzi és az egyéb feltételeknek megfelel – a kiszabott pótdíj egyidejű befizetése mellett lehetőség van utólagos közterület-használati szerződés megkötésére. A szerződéskötésre a rendelet II-III. fejezetének szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződéskötés esetén a birtokvédelmi kérelmet (keresetet) vissza kell vonni.[87]

VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Jelen rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1998. (VII.2.) sz. rendelete a közterületek használatáról, valamint ezen rendelet módosításáról szóló 3/2000. (III.3.), 1/2001. (II.2.), 30/2002. (XI.29.) sz. önkormányzati rendeletek, valamint a 8/2003. (III.7.) sz. önkormányzati rendelet I. fejezete hatályukat vesztik.

(3) A 21/2005. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2005. június 17-én lépnek hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket a 2005. évben már megkötött és hatályban lévő közterület-használati szerződésekre nem kell alkalmazni.

(4) A 16/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. április 15-én lépnek hatályba.

(5) A 26/2006. (VII.14.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2006. július 14-én lépnek hatályba.

(6) A 9/2008. (III.21.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. április 1-jén lépnek hatályba.

(7) A 15/2009. (IV.24.) sz. önkormányzati rendelet 14. § (6) bekezdésével módosított rendelkezések 2009. május 1-jén lépnek hatályba.

(8) A 28/2009. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. július 1-jén lépnek hatályba.

(9) A 42/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. november 27-én lépnek hatályba.

(10) A 47/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. december 24. napján lépnek hatályba.

(11) A 9/2011. (III.18.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. április 1. napján lépnek hatályba.

(12) A 3/2012. (I.27.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. január 28. napján lépnek hatályba.

(13) A 18/2013. (IV.17.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. május 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően megkötött, és hatályban lévő közterület-használati szerződéseknél is alkalmazni kell.

(14) A 29/2013. (VII.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. július 20. napján lépnek hatályba.

(15) A 26/2017. (X.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2017. október 20. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(16) A 42/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2018. január 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(17) A 9/2018. (III.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2018. március 15. napján lépnek hatályba.

(18) A 17/2018. (VI.15.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2018. június 16. napján lépnek hatályba.

(19) A 36/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2019. január 1. napján lépnek hatályba.

(20) A 24/2019. (VI.20.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2019. június 21. napján lépnek hatályba.

(21) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesterének 17/2020. (V.11.) önkormányzati rendeletével módosított rendelkezések 2020. május 12. napján lépnek hatályba.

(22) A 7/2021. (II.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2021. február 12. napján lépnek hatályba, előírásait 2021. január 1-től kell alkalmazni.

(23) A 10/2021. (II.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2021. február 24. napján lépnek hatályba, előírásait 2021. január 1-től kell alkalmazni.

1. melléklet

1. számú melléklet[88]

Közterület-használati szerződés megkötésére

irányuló kérelem

1. Kérelmező neve (cégneve):………......……………………………………………………

Lakcíme (székhelye, telephelye): ………..……………………….………………………

Levelezési címe: ……………………………………………………………………….....

Telefonszáma: ……………………………………………. ……………………………..

Adószáma: ………………………………………………………………………………..

Bankszámlaszáma: …………………………………………………………………….....

A kérelmező (gazdálkodó szervezet esetén az ügyvezető) személyi adatai:

Születési név: ………………………, idő …………………., hely …………………….

Anyja neve: ………………………………, szem.ig. száma …………………………...

2. Közterület-használat célja: ……………………………………………………………….

………………………….…………………………………………………………………

Közterület-használat időtartama (kezdő és befejező időpontja): …………………………………………….

3. Közterület-használat módja, kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírása: …..………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………….…………………….

Igénybe venni kívánt közterület pontos meghatározása (egyértelmű leírás vagy helyszínrajz), mértéke (m2-re kerekítve): …………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………

4. A szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért felelős személy megnevezése, lakcíme, telefonszáma, személyi adatai:………………………………………………….

…………………………………………………………………………………..…………

A kérelemhez mellékelni kell:

- a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát;

- hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások másolatát (jogszabályban megjelölt kereskedelmi és vendéglátó tevékenységhez a jegyző által kiadott működési engedélyt,

élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi és vendéglátó tevékenységhez az ÁNTSZ, illetve a MgSZH engedélyét);

- érintett közterület tulajdonosának vagy kezelőjének írásos hozzájárulását (a közút, járda, közlekedésbiztonságot befolyásoló esetben az út menti terület igénybevétele esetén közútkezelői hozzájárulást);

- mutatványos tevékenységhez a jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát;

- [89]a fizető parkolók területének rendeltetéstől eltérő célú igénybevétele esetén a parkolási közszolgáltatást ellátó Városgazdálkodási Kft-vel kötött megállapodás egyszerű másolatát;

- a város első övezetében előkertek, üzletként működő pavilonok, árusító és egyéb fülkék esetén színes fotómontázs látványtervet.

Kijelentem, hogy az önkormányzattal szemben közterület-használati díjtartozásom, köztartozásom vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozásom nincs, vagy az önkormányzati reklámgazdával szemben közterület-használati díjtartozásom nincs.

Kijelentem, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló többször módosított 47/2004. (XII.03.) számú rendeletében foglaltakat ismerem, az abban foglaltakat a szerződés megkötése esetén magamra nézve kötelezőnek ismerem el, a közterület-használati díj fizetését vállalom.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Zalaegerszeg, ……………………………


………………………………
kérelmező
(gazdálkodó szervezet esetén bélyegzőlenyomat is)

2. melléklet

2. melléklet a 47/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelethez[90]

Sor- Közterület-használat Használati Területi övezeti besorolás

szám megnevezése díj fiz.mód I. II. III.

1. Közterületi árusítás

- napilap és hetilap, folyóirat, könyv;

- levelezőlap;

- virág;

- léggömb;

- zöldség, gyümölcs;

- pattogatott kukorica;

- főtt kukorica;

- sült gesztenye,

- pirított tökmag, napraforgómag, földi mogyoró, egyéb magvak;

- vattacukor, cukorka;

- fagylalt, jégkrém;

- ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyerstej;

- büfé termékek a szeszesital kivételével;

- sütőipari termékek;

- előrecsomagolt sütemények, édességek,

- automatából történő árusítás Ft/m2/nap 1.325 990 770

-tehergépjárműről történő árusítás: Ft/m2/hó 1.545 1.545 1.545

- mozgóárusítás: Ft/fő/nap 275 275 275

- mozgóbolt: Ft/gk/nap 2.755 2.205 1.655

- mozgó utcai hírlapárusítás: Ft/fő/nap 1.325 1.325 1.325

- alkalmi és ünnepeket megelőző

árusítás Ft/m2/nap 990 880 660

- üzlet előtti árusítás Ft/m2/hó 1.545 1.105 880

- rendezvényekhez kapcsolódó

árusítás Ft/m2/nap 1.545 1.545 1.545

2. - Vendéglátó előkert, terasz, kerthelyiség

április 1-től október 31-ig Ft/m2/hó 1.665 1.545 1.105

- Vendéglátó előkert, terasz, kerthelyiség

november 1-től március 31-ig Ft/m2/hó 500 465 330

- Összecsukható ernyőszerkezet

(napernyő) Ft/m2/nap 70 70 60

3. Árusítással összefüggő reklámtevékenység

- 10 cm-en túl benyúló

kirakatszekrény, Ft/m2/hó 1.875 1.105 880

- üzlet előtti árubemutatás Ft/m2/nap 80 70 60

- árubemutató vitrin (elfoglalt

terület nagysága szerint) Ft/m2/hó 5.735 4.850 1.325

4. Üzleti jellegű rendezvények Ft/m2/nap 2.755 2.205 1.655

5. Közterületi reklámtevékenység

- 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény,

reklámhordozó Ft/m2/hó 1.875 1.105 880

- rögzített reklámhordozó Ft/m2/hó 1.875 1.105 880

- megállító tábla Ft/m2/hó 3.090 1.545 880

- közterület fölé kifüggesztett

reklámhordozó, cégér Ft/m2/nap 3.090 1.545 880

- szórólap osztás Ft/fő/nap 1.325 1.325 1.325

- egyéb reklám, marketing

tevékenység Ft/m2/nap 1.545 1.105 880

6. Taxi kiállási hely Ft/gk/hó 1.325 1.325 1.325

7. 3,5 t össztömeg feletti jármű

tárolása Ft/gk/hó - 1.875 1.105

Lakókocsi tartós jellegű tárolása Ft/m2/hó - 330 220

8. Mozgó adománygyűjtés Ft/fő/nap 2.000 2.000 2.000

9. Építőanyag, törmelék, egyéb ömlesztett

anyag, konténer tárolása Ft/m2/nap

- út 280 220 170

- járda 280 220 170 zöldfelület 330 280 220

Állványzat, felvonulási terület Ft/m2/hó

- út 990 660 440

- járda 770 550 440

- zöldfelület 770 550 440

Alkalmi építési munkálatok

(pl. daruzás, mobil állványzat) Ft/m2/nap 660 550 440

10. Mutatványos tevékenység Ft/m2/nap 220 170 115

11. Üzlet, pavilon, kioszk, árusító

és egyéb felépítmény által

elfoglalt terület Ft/m2/hó 1.385 945 755

Elektromos töltőállomás

elhelyezése Ft/beállóhely/hó 500 500 500

12. Garázsok által elfoglalt

terület Ft/garázs/hó 1.325 1.105 1.105

13. Rádiófelvétel Ft/m2/nap 1.435 1.435 1.435

14. Kiemelt övezetben történő

közterület-használat Ft/m2/hó 5.515

Megjegyzés: Fenti összegek nettó díjakat tartalmaznak, amelyeket jogszabályban meghatározott mértékű ÁFA terhel. Az elfoglalt területek nagyságának számításánál minden megkezdett m2-t felfelé kerekített egész m2-ként kell figyelembe venni.

3. melléklet

3. számú melléklet[91]

A jármű

elszállításával, tárolásával, értékesítésével

kapcsolatos költségek

1) A jármű elszállításának költsége:

  • a) személygépkocsi vagy pótkocsija, motorkerékpár és pótkocsija, valamint segédmotoros kerékpár esetén 17.250. – Ft + ÁFA
  • b) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.05.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. pontjában meghatározott, az a) pontban nem említett gépjármű, vontató, lassú jármű, vagy ezek pótkocsija esetén az a) pontban foglalt költség háromszorosa.

2) A jármű tárolásának és őrzésének költsége naponként: 1.200. – Ft + ÁFA

3) A jármű értékesítésének költsége: 11.500. – Ft + ÁFA

4) Csökkentett költség fizetése esetén az 1.) - 2.) pontokban meghatározott összeg 50 % -át kell megtéríteni.

4. melléklet

1. függelék

1. függelék a 47/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelethez[93]

A VÁROS UTCÁINAK ÖVEZETI BEOSZTÁSÁRÓL

[1] A 47/2010. (XII.23.) rendelet 3. § (2) bek. mód.
[2] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. mód.
[3] Hatályon kívül helyezte a 15/2009. (IV.24.) sz. rendelet 14. § (6) bek.
[4] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 1. § mód.
[5] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 2. § (1) bek. mód.
[6] A 9/2011. (III.18.) önk. rend. 1. § mód.
[7] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (1) bek. mód.
[8] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 1. § (1) bek. mód.
[9] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 1. § (1) bek. mód.
[10] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 1. § (2) bek. iktatta be és a további pontok jelölését megváltoztatta
[11] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (1) bek. mód.
[12] Hatályon kívül helyezte a 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 13. § (2) bek.
[13] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 1. § (3) bek. mód.
[14] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.
[15] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.
[16] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.
[17] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.
[18] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a iktatta be.
[19] A 18/2013. (IV.17.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[20] A 42/2017.(XII.18.) önk. rend. 69. § mód.
[21] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (2) bek. iktatta be.
[22] A 42/2017.(XII.18.) önk. rend. 69. § mód.
[23] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[24] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[25] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[26] A 9/2018. (III.14.) önk. rend. 1. §-a iktatta be
[27] Hatályon kívül helyezte a 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 5. § (2) bek.
[28] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (3) bek. mód.
[29] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (3) bek. mód.
[30] A 47/2010. (XII.23.) rendelet 1. § mód.
[31] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 2. § (1) bek. mód.
[32] A 9/2018. (III.14.) önk. rend. 2. § mód.
[33] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 2. § (1) bek. mód.
[34] A 18/2013. (IV.17.) önk. rend. 2. § iktatta be.
[35] A 47/2010. (XII.23.) rendelet 2. § mód.
[36] Hatályon kívül helyezte a 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 13. § (2) bek.
[37] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 2. § (2) bek. mód.
[38] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 2. § (2) bek. mód.
[39] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 2. § (3) bek. mód.
[40] Hatályon kívül helyezte a 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 13. § (2) bek.
[41] A 36/2018. (XII.14.) önk. rend. 2. § (2) bek. iktatta be.
[42] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 3. § mód.
[43] A 28/2009. (VI.30.) sz. rendelet 1. §-a mód.
[44] A 9/2008. 8III.21.) sz. rendelet 3. § (3) bek. iktatta be és az eredeti (4) bek. számozását (5) bek-re mód.
[45] A 3/2012. (I.27.) önk. rend. 2. § mód.
[46] Hatályon kívül helyezte a 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 13. § (2) bek.
[47] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 3. § (4) bek. iktatta be.
[48] Hatályon kívül helyezte a 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 13. § (2) bek.
[49] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (6) bek. mód.
[50] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (7) bek. mód.
[51] A 28/2009. (VI.30.) sz. rendelet 2. §-a mód.
[52] A 21/2005. (VI.17.) sz. rendelet 4. §-a mód. a b) c) pontokat.
[53] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 4. § mód.
[54] Hatályon kívül helyezte a 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 13. § (2) bek.
[55] A 26/2017.(X.19.) önk. rend. 17. § (8) bek. mód.
[56] A 28/2009. (VI.30.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be.
[57] A 28/2009. (VI.30.) sz. rendelet 3. §-a iktatta be.
[58] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 5. § mód.
[59] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 5. §-a mód.
[60] A 26/2006. (VII.14.) sz. rendelet 2. § (1) bek. iktatta be.
[61] A 7/2021. (II.11.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[62] A 10/2021. (II.23.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[63] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 6. § (1) bek. mód.
[64] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 6. § (2) bek. mód.
[65] A 3/2012. (I.27.) önk. rend. 3. § mód.
[66] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 6. §-a mód.
[67] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. § (1) bek. mód.
[68] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. § (2) bek. mód.
[69] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. § (3) bek. mód.
[70] A 9/2008. (III.21.) sz. rendelet 12. § (2) bek. hatályon kívül helyezte.
[71] A 18/2013. (IV.17.) önk. rend. 3. § mód.
[72] A bekezdéseket a 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 3. § (1) bek. helyezte hatályon kívül.
[73] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 3. § (2) bek. iktatta be és a köv. bekezdések számozását megváltoztatta.
[74] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 3. § (1) bek. mód.
[75] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 3. § (2) bek. mód.
[76] A 29/2013. (VII.19.) önk. rend. 1. § iktatta be.
[77] Hatályon kívül helyezte a 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 5. § (2) bek.
[78] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 8. § (1) bek. mód.
[79] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 8. § (2) bek. mód.
[80] A 28/2009. (VI.30.) sz. rendelet 7. §-a iktatta be.
[81] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 9. § (1) bek. mód.
[82] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 9. § (2) bek. mód.
[83] ZMJVP 17/2020. (V.11.) önk. rend. 1. § mód.
[84] A 21/2005. (VI.17.) sz. rendelet 8. § (3) bek. mód.
[85] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 9. § (3) bek. mód.
[86] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 10. § mód.
[87] A 21/2005. (VI.17.) sz. rendelet 10. §-a mód.
[88] A 28/2009. (VI.30.) sz. rendelet 9. §-a mód.
[89] A 3/2012. (I.27.) önk. rend. 4. § mód.
[90] A 17/2018. (VI.15.) önk. rend. 11. § mód.
[91] A 42/2009. (XI.27.) sz. rendelet 5. §-a iktatta be.
[92] Hatályon kívül helyezte a 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 5. § (2) bek.
[93] A 24/2019. (VI.20.) önk. rend. 4. § mód.