1. § E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében biztosított szociális szolgáltatások, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módjait.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 4. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott hajléktalan személyekre a törvényben szabályozott esetekben.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletében meghatározott jogosulti körbe tartozó, az önkormányzat területén tartózkodó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(4) A rendelet hatálya kiterjed a rendelet 3. § (2) bekezdése b) és ib), valamint (3) bekezdés cb) pontjában szabályozott ellátások tekintetében az e § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása mindezen személyek élete, testi épsége megóvásához nélkülözhetetlen.

3. § (1) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szociális szolgáltatásokat és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátási formákat biztosítja.

(2) Szociális szolgáltatások:

4. § (1) A szociális szolgáltatások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételére az Szt. 93-94/D. §-aiban, a Gyvt. 31-32. §-aiban, valamint az e rendeletben szabályozottak az irányadóak.

(2) A rendelet 3. §-ában meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik. A 3. § (3) bekezdés a) és b) foglalt ellátások igénybevételére – ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított – a jegyző hivatalból kötelezi a szülőt, illetve a törvényes képviselőt.

(3) A rendelet 3. §-ában meghatározott ellátások iránti kérelmet - e rendeletben az egyes ellátásoknál meghatározottak szerint - a hatályos jogszabályokban előírt formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez – a 3. § (2) bekezdés a), d), g), hc), és 3. § (3) bekezdés a), és b) pontban foglalt ellátások kivételével – csatolni kell az igénylő, illetve családja:

(5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

(6) A 3. §. (2) és (3) bekezdésében a szociális szolgáltatások és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről – a 3. § (3) bekezdés ca) pontjában foglalt ellátás kivételével - az intézményvezető dönt.

(7) Az intézményvezető az ellátás igénybevételéről szóló döntésről a 3. § (2) bekezdésének b), c), e), ha), hb), és ia) pontjaiban, továbbá a 3. § (3) bekezdésének a), és b) pontjaiban meghatározott ellátások esetében írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. A 3. § (2) bekezdés ha), hb) és ia) pontjaiban foglalt ellátások igénybevételének megkezdésekor az igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével az Szt. 94/B. § (2) bekezdése, illetve a Gyvt. 32. §. (4) bekezdése szerinti megállapodást köt, melyet 15 napon belül megküld a fenntartónak.

(8) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézményvezető (6) bekezdés szerinti döntését vitatja, a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A 3. § (2) bekezdés a)-e), valamint ha), hb), ia), továbbá a 3. § (3) bekezdés a), b) pontjai esetében a polgármester, a közgyűlés által átruházott hatáskörben határozattal dönt az ellátás igénybevételéről.

(9) Ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a Szt. 20/A §-ában meghatározott módon kell eljárnia.

(10) A 3. § (2) bekezdés ia) pontjában meghatározott ellátás vonatkozásában több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az intézményvezető az igények kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és polgármester által kijelölt személynek a bevonásával dönt.

(11) A 3. §-ban meghatározott ellátások megszűnésére és megszüntetésére az Szt. 100-104. §-aiban, illetve a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. § Az önkormányzatnak, mint intézményfenntartónak a szociális szolgáltatások, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások körében felmerült fenntartói feladat- és hatáskörét a közgyűlés, a polgármester, valamint a Szociális, Lakás- és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

6. § (1) A szociális és gyermekjóléti intézmények folyamatos működésének biztosításához az állami szociális intézményi normatíván kívül saját bevételeiből is hozzájárul.

(2) Dönt a szociális és gyermekjóléti intézmények alapító okiratának elfogadásáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról.

(3) Meghatározza az intézményi térítési díjat.

(4) Elkészíti, illetve felülvizsgálja az önkormányzat Szt. 92. § (3) bekezdése szerinti szociális szolgáltatástervezési koncepcióját az általa működtetett szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások vonatkozásában.

(5) Kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének – gyermekjóléti intézménynek esetében a megyei szociális és gyámhivatal - véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása.

(6) Gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos alapvető munkáltatói jogokat (kinevezés, felmentés, vezetői megbízás és visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása).

(7) Jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát.

7. § (1) Ellenőrzi – éves ellenőrzési terv alapján – az intézmény működésének törvényességét. Az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Amennyiben az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszűntetéséről.

(2) Jóváhagyja az intézmény szakmai programját, valamint – a jogszabályban meghatározott intézmények esetében - a házirendet, illetve megtagadja azok jóváhagyását, ha nem felelnek meg az Szt-ben, Gyvt-ben, valamint a külön jogszabályokban előírt feltételeknek.

(3) Az intézmény vezetőjének bevonásával gondoskodik az Szt. 99. §-a, továbbá a Gyvt. 35. §-a szerinti érdekképviseleti fórum megalakításáról. Az érdekképviseleti fórumban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatát a polgármester által delegált személy képviseli. Az érdekképviseleti fórum működésének részletes szabályait az intézmény házirendje tartalmazza.

(4) Kivizsgálja a Gyvt. 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet.

(5) Az éves költségvetésben meghatározott keretek között gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről. Az éves képzési, továbbképzési tervet az intézmény vezetője köteles elkészíteni és minden év március 31. napjáig megküldeni a polgármesternek.

(6) Az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

(7) A gyermekek átmeneti otthonának igénybevételéről a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

8. § (1) A Szociális, Lakás- és Egészségügyi Bizottság évente egy alkalommal - minden év július 31. napjáig - értékeli az intézményekben folyó szakmai munka eredményességét.

(2) Jóváhagyja a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ krízissegély szabályzatát.

9. § (1) A szociális szolgáltatások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások fejlesztése, az ellátások színvonalának, hatékonyságának javítása, a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében helyi szociálpolitikai kerekasztal működik.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak jegyzékét e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, üléseit a polgármester hívja össze. A szociálpolitikai kerekasztal ülései nyilvánosak

(4) A szociálpolitikai kerekasztal működésének további szabályait az általa elfogadott működési szabályzatban határozza meg.

10. § (1) A szociális információs szolgáltatás keretében biztosítani kell, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások igénylői megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségéről és igénybevételének szabályairól.

(2) Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt ellátás, illetve szolgáltatás helyben nem elérhető, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ügyintézésben.

(3) A szociális információs szolgáltatást az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményében biztosítja.

(4) A szociális információs szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

11. § (1) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott rászorulók közül elsősorban azt a személyt lehet étkeztetésben részesíteni, aki egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) kétszeresét, illetve aki családban él, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.

(5) Az étkeztetés - amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent - az Időskorúak Gondozási Központja biztosítja

(6) Az étkeztetés iránti kérelmet, valamint a szociális és egészségügyi rászorultságot igazoló jövedelemigazolást és orvosi igazolást az Időskorúak Gondozási Központjának vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az étkeztetési ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.

(7) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

12. § (1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Időskorúak Gondozási Központja keretében működő házigondozó szolgálata útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet az Időskorúak Gondozási Központja vezetőjénél, jövedelemigazolás és orvosi igazolás mellékelésével kell benyújtani.

(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

13. § (1) A családsegítést az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményében biztosítja.

(2) A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ az Szt. 64. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatokon túl

(3) A pénzbeli és természetbeni segítségnyújtás részletes feltételei - a Szociális, Lakás- és Egészségügyi Bizottság által jóváhagyott - krízissegély szabályzatban kerülnek meghatározásra.

(4) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

14. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat az Időskorúak Gondozási Központja keretében biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmeket az Időskorúak Gondozási Központjának vezetőjéhez kell benyújtani, aki gondoskodik jelzőkészülékek kihelyezéséről és működtetéséről.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele térítésmentes.

15. § (1) A támogató szolgáltatás keretében a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását kell biztosítani.

(2) A támogató szolgáltatás keretében elsősorban az Szt. 65/C. §-ában meghatározott szolgáltatásokat kell biztosítani, ezeken kívül a szolgáltató szerint a szakmai programjában meghatározott további szolgáltatást is nyújthat.

(3) A támogató szolgáltatást az önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján, ellátási szerződés alapján biztosítja.

(4) A támogató szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálatának vezetőjénél kell benyújtani.

(5) A támogató szolgáltatásért fizetendő intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete határozza meg.

16. § (1) Az Szt. 65/E. §-ában meghatározott utcai szociális munkát az önkormányzat a szociális szolgáltatások keretében a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján, ellátási szerződés alapján, illetve a gyermekjóléti szolgáltatások keretében a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményében biztosítja.

(2) Az utcai szociális munka igénybevétele térítésmentes.

17. § Az önkormányzat a nappali ellátás keretében időskorúak nappali ellátását, fogyatékos személyek nappali ellátását és hajléktalan személyek nappali ellátását biztosítja.

18. § (1) Az időskorúak nappali ellátása keretében kell biztosítani a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásra részben képes személyek napközbeni tartózkodásának, igény szerint étkeztetésének lehetőségét.

(2) Az időskorúak nappali ellátását az önkormányzat az Időskorúak Gondozási Központjának a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott Idősek Klubjaiban biztosítja.

(3) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az a rászoruló, aki

(4) Nem vehető fel az idősek klubjába az a személy, aki egészségi állapota, összeférhetetlen magatartása, vagy bármely más okból közösségi életre alkalmatlan.

(5) Az időskorúak nappali ellátása igénybevétele iránti kérelmet az Időskorúak Gondozási Központja vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint az intézményi jogviszony megszüntetéséről.

(6) Az időskorúak nappali ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

19. § (1) A fogyatékos személyek nappali ellátása keretében kell biztosítani a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásának, igény szerint étkeztetésének lehetőségét.

(2) Kivételesen indokolt esetben az olyan fogyatékos személyek nappali ellátást is biztosítani kell, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3) A fogyatékos személyek nappali ellátását az önkormányzat a Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézményében biztosítja.

(4) A fogyatékos személyek nappali ellátása igénybevétele iránti kérelmet a Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének vezetőjéhez kell benyújtani.

(5) A fogyatékos személyek nappali ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

20. § (1) A hajléktalan személyek nappali ellátása keretében kell biztosítani a 18. életévüket betöltött, az Szt. 4. §. (3) bekezdésében meghatározott személyek napközbeni tartózkodásának és napi egyszeri étkeztetésének lehetőségét.

(2) A hajléktalan személyek nappali ellátását az önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján, ellátási szerződés alapján biztosítja.

(3) A hajléktalan személyek nappali ellátása igénybevétele iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja vezetőjéhez kell benyújtani.

(4) A hajléktalan személyek nappali ellátásának igénybevétele térítésmentes.

21. § (1) Időskorúak gondozóházában való elhelyezésre jogosult elsősorban az a 18. életévét betöltött személy,

(2) Az időskorúak gondozóházában történő ellátást az önkormányzat az Időskorúak Gondozási Központja Idősek Gondozóházában biztosítja.

(3) Az Idősek Gondozóházában történő elhelyezés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, mely időtartam az intézmény orvosának szakvéleménye alapján különösen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Az intézménybe legalább két hónapja bejelentett zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező személy kérheti felvételét. Kivételesen indokolt esetben - szabad férőhely esetén - nem zalaegerszegi lakos is felvételt nyerhet.

(5) Az Idősek Gondozóháza igénybevétele iránti kérelmet az Idősek Gondozóháza vezetőjéhez kell benyújtani.

(6) Az Idősek Gondozóháza igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

22. § (1) A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyét és átmeneti szállását az önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján, ellátási szerződés alapján biztosítja.

(2) A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása igénybevétele iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye igénybevétele térítésmentes, az átmeneti szállás igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete határozza meg.

23. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat az Egyesített Bölcsődék intézményben, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. hatálya alá tartozó óvodákban és iskolai napközikben biztosítja.

(2) A bölcsődei ellátás iránti kérelmeket az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos vagy háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.

(3) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekbe a Zalaegerszeg városban bejelentett lakóhellyel rendelkező szülő, nevelő, gondozó (továbbiakban: szülő) gyermeke vehető fel.

(4) Különösen indokolt esetben - szabad férőhely esetén - az a gyermek is felvehető, akinek legalább egyik szülője Zalaegerszeg városban rendelkezik munkahellyel, vagy a szülő legalább egy éve életvitelszerűen a városban tartózkodik.

(5) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díjakat a a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

24. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatásokat az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményében biztosítja.

(2) A gyermekjóléti köpont a Gyvt. 39. §-40. §-ában meghatározott feladatokat látja el.

(3) A gyermekjóléti központ igénybevétele térítésmentes.

25. § A gyermekek átmeneti gondozását az önkormányzat gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában biztosítja.

28. § A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál az 2. számú mellékletben foglalt intézményi térítési díjakat kell alkalmazni.

29. § (1) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, és a térítési díj fizetésére kötelezettet erről tájékoztatja.

(2) Az önkormányzata által fenntartott intézményekben a személyi térítési díjak intézményvezető által történő évi felülvizsgálata után, az új személyi térítési díjak minden évben április 1-jén kerülnek bevezetésre.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása vonatkozásában a térítési díjak Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél, intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetéssel és az intézeti élelmezés nyersanyagköltségeiről szóló mindenkor hatályos rendeletében meghatározott időponttól kerülnek bevezetésre.

(4) A rendelet 3. § (2) bekezdés b), c), ha), hb), és ia) pontjaiban meghatározott ellátási formáknál a személyi térítési díj összegét az intézményvezető csökkentheti vagy elengedheti,

30. § Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat, aki határozattal dönt a térítési díj összegéről.

31. § Az intézmény vezetője havonta ellenőrzi, hogy a térítési díj befizetése megtörtént-e, és a díjhátralékról nyilvántartást vezet. A hátralékokról negyedévente tájékoztatja a polgármestert, aki intézkedik a díjhátralék behajtásáról, vagy a behajthatatlan hátralék törléséről, illetve a díjhátralék méltányosságból történő elengedéséről.

32. § E rendelet 2. § (3) bekezdése a Tanács a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendeletének való megfelelést szolgálja.

33. § (1) E rendelet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közlönyében történő kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló, többször módosított 9/1998. (III. 26.) számú rendelete valamint az azt módosító 6/1999. (III.26.), 18/2000. (IV.7.), 11/2001. (III.9.), 4/2002. (III.8.), 6/2003. (III.7.), 34/2003. (XI.12.), 5/2004. (III.05.), 6/2005. (III.04.) számú önkormányzati rendeletei e rendelet kihirdetésével hatályát vesztik.