Zalaegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2006. (VI.15.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról
Hatályos: 2013. 03. 15- 2013. 12. 31Zalaegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2006. (VI.15.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról
2013-03-15-tól 2013-12-31-ig
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. §
(1)[1] E rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(2)[2] A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.
6. §
(1) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni
a)[1] a [2]foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély igénylése esetén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,
c) egyéb ellátások esetében e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon
saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.
(2)[3]
A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának,
kifizetésének és folyósításának szabályai
7. §
(1)[1] A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2)[2]
(3)[3] Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását az adósságkezelés időtartamára kell megállapítani.
(4) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(5) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
9. §[1]
(1) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
b) lakásfenntartási támogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2)[2] A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.
13. §
E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
14. §
(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt. 133. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.
(2)[1] A rendelet 17. § (1) bekezdés a-b) pontja szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(3)[2] Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének két és félszeresét, egyéb esetben kétszeresét nem haladja meg, és e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.
Adatkezelés
15. §
E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 134-142. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.
Aktív korúak ellátása
20. §[1]
(1)[2] A jegyző a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek esetében
a) dönt – az Szt. 33. – 37/C. §-aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján – az aktív korúak ellátására jogosultságról, a [3]foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy a rendszeres szociális segély folyósításáról, illetve a folyósítás szüneteltetéséről, továbbá
b) elvégzi az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat.
(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.
21. §[1]
(1)[2] Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján az aktív korúak ellátására jogosultnak kérelemre rendszeres szociális segélyt kell folyósítani, ha
a) egyedülálló, és 55. életévét betöltötte, vagy
b) munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.
(2)[3] Az (1) bekezdés b) pontja alapján a segélyt a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül be töltő személy esetén határozatlan időre, egyéb esetben 2 év időtartamra lehet megállapítani. A kérelemhez mellékelni kell a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését.
(3)[4] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2 év lejártát követően akkor lehet ismételten megállapítani az aktív korúak ellátására és rendszeres szociális segélyre jogosultságot, ha a fenti szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény 2 évnél nem régebbi keltezésű.
(4)[5] Meg kell szüntetni az (1) bekezdés alapján megállapított segély folyósítását, ha az aktív korú más jogcímen válik jogosulttá a rendszeres szociális segélyre.
22. §[1]
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt – köteles együttműködni
a) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat),
b) az önkormányzattal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy
a) az (1) bekezdés a) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében
- az önkormányzat által közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál,
- a beilleszkedési programról írásban megállapodik,
- teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.
b) az (1) bekezdés b) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárásban nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének határidőre eleget tesz.
(3) A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki:
- az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
- az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
- a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
23. §[1]
A 21. § (1) bekezdésében meghatározott személy megszegi a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét, ha neki felróhatóan
a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét az önkormányzat által közölt határidőig nem teljesíti,
b) a beilleszkedési programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem állapodik meg,
c) nem teljesíti a programban foglaltakat.
24. §[1]
(1) Ha az együttműködésre köteles személy a 22. §-ban foglalt kötelezettségét megszegi, a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a mulasztás az aktív korú személynek felróható-e. A vizsgálat eredményéről 3 munkanapon belül értesíteni köteles a jegyzőt.
(2) A Családsegítő Szolgálat az értesítéssel egyidejűleg írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyezettet, hogy az elmulasztott kötelezettségét, mellyel az együttműködést megszegte, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesítse. Az értesítés tartalmazza az ismételt mulasztás jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást is.
(3) A jegyző az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt és felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszünteti. Az erről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Családsegítő Szolgálatnak.
25. §[1]
(1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a hajléktalan személy kivételével annak, aki az Szt. 33. §-ában foglalt feltételek teljesítésén túl lakókörnyezete rendezettségét is biztosítja.[2] A lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő illetve a jogosult:
- az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edénnyel rendelkezik és azt rendeltetésszerűen használja,
- a lakáshoz tartozó udvart, kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
- az ingatlan előtti járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területét gondozza, tisztán tartja, szemét-és gyommentesíti,
- gondoskodik az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől mentesítéséről,
- az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartja,
- az általa lakott lakást rendeltetésszerűen használata, valamint higiénikus állapotának biztosítása keretében gondoskodik:
- a lakás folyamatos tisztán tartásáról, takarításáról,
- a vizes helyiségek és illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.
(2)[3] A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, már megállapított jogosultság esetén a felülvizsgálat alkalmával lefolytatott helyszíni szemle (környezettanulmány) során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(3)[4] Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, legalább 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(4)[5] Aki lakókörnyezete rendezettségét felszólítás ellenére a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszűnik.
Lakásfenntartási támogatás
27. §[1]
(1) Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái
a) normatív lakásfenntartási támogatás,
b) adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása,
c)[2]
d)[3]
(2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás jogosultja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásban él, a támogatást elsősorban természetbeni formában kell nyújtani, és – figyelemmel a kiadásokra – a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft. számlájára kell utalni.
(3)[4]
[1] A 6/2008. (III.21.) sz. rendelet 18. §-a mód.
[2] Hatályon kívül helyezte az 50/2010. (XII.23.) rendelet 7. § (4) bek. i) pontja.
[3] Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (III.14.) önk. rend. 19. § (2) bek. d) pontja.
[4] Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (III.14.) önk. rend. 19. § (2) bek. e) pontja.
Normatív lakásfenntartási támogatás
28. §
(1)[1] A jegyző az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.
(2)[2] A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az Szvhr. 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) a kérelem nyomtatványon feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát,
b) az Szvhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá
c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot.
(3) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére
a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy
b) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani.
Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása
29. §
(1)[1] A jegyző az Szt. 38. § (5) bekezdése, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását állapít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási forma megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, a támogatásra való jogosultság megállapítása hivatalból történik.
(3)[2]
(4)[3] Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága megszűnik, hivatalból – a támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított 30 napon belül – meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei.
Méltányossági ápolási díj
36. §
(1)[1] A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
a) az igénylő zalaegerszegi lakóhellyel rendelkezik,
b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,
c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum
összegének 200 %-át,
d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,
f) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn
feltéve, hogy az ápoló és családja e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)[2]
37. §
A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,
b) e rendelet 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,
c) az ápoló – e rendelet 5. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy
- kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
- az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,
- ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,
d) e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
38. §
(1)[1] A méltányossági ápolási díj összege azonos az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával.
(2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.
39. §
Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
40. §
(1)[1] A hatáskör gyakorlója a méltányossági ápolási díj ügyében hozott döntése megalapozása érdekében szakmai bizottságot működtet, melynek véleményét – az ápolási díjról történő lemondás, valamint az ápolt halála miatti megszűntetés kivételével – kikéri.
(2)[2] A szakmai bizottság összetételét a közgyűlés határozza meg. A bizottság tagjai tevékenységükért díjazásban részesíthetők.
Bursa Hungarica ösztöndíj
48. §[1]
(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester – ha a közgyűlés döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben foglaltaknak.
(2) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át és – e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.
49. §
(1) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.
(2)[1] Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.
50. §
(1)[1] A hatáskör gyakorlója dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el. A pályázó a döntés ellen fellebbezéssel nem élhet.
(2)[2] Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum összegének 25 %-át.
(3) Az ösztöndíj-támogatás időtartama
a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,
b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.
(4) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egyösszegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat bankszámlájára.
(5) Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról – az Oktatási Minisztérium gondoskodik.
51. §
(1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha
a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,
c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.
Az a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.[1]
(2) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.
(3) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.
2. rész
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
54. §
(1)[1] A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.
(2) Zalaegerszeg városban a köztemetés helye: Új Köztemető.
(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.
(4)[2] A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.
(5) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(6) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Közgyógyellátás
55. §[1]
A szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – méltányossági közgyógyellátás állapítható meg.
59. §[1]
A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni.
Rendszeres gyermekvédelmi segély
63. §
(1)[1] A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultságot állapíthat meg a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező gyermeknek és a – Gyvt. 20.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – fiatal felnőttnek (együtt: gyermek), ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a)[2] a nyugdíjminimum 145 %-át, továbbá
aa) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ab) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy
ac) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei nem állnak fenn.
b) a nyugdíjminimum 120 %-át,[3] továbbá
ba) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
bb) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy
bc) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei fennállnak,
c) a nyugdíjminimum 100 %-át,[4] és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultság, ha a kérelmező családja e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.
(3) A családi jövedelem- és vagyonszámításnál a Gyvt. 19. § (4) bekezdés a-f) pontjaiban meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vehetők figyelembe.
64. §
A rendszeres gyermekvédelmi segély megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 14. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, valamint
b) e rendelet 3. számú mellékletében található vagyonnyilatkozatot.
65. §
(1)[1] A rendszeres gyermekvédelmi segély havi összege nem haladhatja meg gyermekenként a háromezer forintot, és nem lehet kevesebb ezer forintnál.
(2)[2] A rendszeres gyermekvédelmi segély összegét úgy kell megállapítani, hogy a család egy főre jutó jövedelme a gyermek tekintetében a segéllyel együtt lehetőség szerint érje el a jogosultság jövedelemi értékhatárát. Gyermekenként eltérő kiegészítő összeg is megállapítható.
66. §[1]
(1) A gyermekvédelmi segély – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától – legfeljebb egy évre állapítható meg. Az egy éves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg kell újítani.
(2) Amennyiben a segély megállapítására a kérelmet a korábbi jogosultság lejártának hónapjában nyújtják be, az új jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.
Óvodáztatási támogatás[1]
68/A. §
A jegyző a Gyvt-ben és a Gyvhr-ben meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra jogosultságot állapít meg és gondoskodik a támogatás folyósításáról.
4. rész
Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
69. §
(1) A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a Gyvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) a 2. számú mellékletben található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a Gyvhr. 65. § (1) b-f) pontjaiban meghatározott dokumentumok közül azokat, amelyek a jogosultság elbírálásának alapjául szolgálnak.
(3) A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a gyermek a Gyvt. 19. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározottak igénybevételére jogosult.