Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

(1)[1]    E rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2)[2]    A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

A rendelet hatálya

2. §[1]

A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és  végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

a)       az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező

aa)     magyar állampolgárokra,

ab)     bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)     hontalanokra,

ad)     a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

b)      az Szt. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c)       a rendelet 68/A. §-ában és 69. §-ában meghatározott gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre; 

d)      az önkormányzati segély esetében az önkormányzat területén tartózkodó, az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosításának hiánya mindezen személyek életét, testi épségét veszélyezteti.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1)     E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban, a Gyvt. 5. §-ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)     E rendelet alkalmazásában

a)       gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,

b)      különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző,

c)[1]     pénzbeli szociális ellátás: foglalkoztatást helyettesítő támogatás; rendszeres szociális segély; normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása; méltányossági ápolási díj; önkormányzati segély; méltányossági segély, Bursa Hungarica ösztöndíj;

d)[2]     természetbeni szociális ellátás: köztemetés; méltányossági közgyógyellátás.

e)[3]     pénzbeli gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi segély; óvodáztatási támogatás;

f)[4]      természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény;

g)       ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások.

h)[5] [6]   rendszeres ellátás: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, Bursa Hungarica ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény,

i)[7]      havi rendszeres pénzellátás: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, méltányossági ápolási díj, Bursa Hungarica ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelmi segély;

j)       váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását,

k)[8]     vagyon: szociális ellátás esetén az Szt. 4. §-a és az Szvhr. 5. §-a, gyermekvédelmi ellátás esetén a Gyvt. 19. §-a, és a Gyvhr. 65. § (5)-(7) bekezdései szerint;

l)[9]      nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.

m)     környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.

n)         lakás: a 1993. évi  LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport.

Eljárási rendelkezések

A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

4. §

(1)     E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2)     A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál, a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, valamint a kormányablaknál, az aktív korúak ellátása iránti kérelmet ezeken felül a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél lehet illetékmentesen benyújtani[1]

a)[2]    az aktív korúak ellátására, a normatív lakásfenntartási támogatásra, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatására, a méltányossági ápolási díjra, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b)[3]      a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

c)[4]     Bursa Hungarica ösztöndíj esetében a pályázat meghirdetése során rendelkezésre bocsátott pályázati lapon.

d)[5]     egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3)[6]    Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

          a)   saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a          háztartásban élők

-   természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

-   lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,   

-   állampolgárságáról,                                                     

-   az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

-   társadalombiztosítási azonosító jeléről,

-   jövedelemi viszonyairól,

-   az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

b)   ápolási díj esetén az adóazonosító jeléről,

c)   lakásfenntartási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

(4)     Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5)     Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6)[7]    A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(7)[8]    A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

5. §[1]

(1)[2]    A jövedelemtől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a)[3]     a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, a normatív lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, a méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b)      a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,

c)       egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon       saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint        becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-   (5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(2)     Amennyiben az Szt., a Gyvt. és végrehajtási rendeleteik másként nem rendelkeznek és a rendszeres pénzellátás, családi pótlék, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(3)     A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a [4]rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

(4)     A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.

(5)     Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelmekről szóló igazolásban foglaltak vitatja, az ügyfél köteles a megállapítás alapjául szolgáló döntésről, nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén a tárgyév január elsején érvényes ellátások összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, illetve annak másolatát benyújtani, vagy felhatalmazást adni annak beszerzésére.

(6)     Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (6) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (4) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének gyermekvédelmi ellátások esetén kétszeresét, szociális ellátások esetén háromszorosát.

(7)     A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

(8)[5]    E rendelet 16. § (2) bekezdés b) és ca-cb) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b) és a (4) bekezdés b) pontjaiban szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni.

(9)     A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

6. §

(1)     A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a)[1]     a [2]foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély igénylése esetén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,

b)      a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,

c)       egyéb ellátások esetében e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon

saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(2)[3]

A  szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának,

kifizetésének és folyósításának szabályai

7. §  

(1)[1]    A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2)[2]

(3)[3]   Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását az adósságkezelés időtartamára kell megállapítani.

(4)     Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(5)     Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

8. §

(1)     A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a)       rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b)      egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül

kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2)[1]   Ha e rendelet 3. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

(3)     A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(4)[2]   A Gyvt-ben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás esetében, ha a jogosultság kezdete

a)       a tárgyhónap tizenötödikéig terjedő időszakra esik, a támogatás teljes összegét,

b)      a tárgyhónap tizenötödikét követő időszakra esik, a támogatás 50 %-át

kell folyósítani.

9. §[1]

(1)     A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

a)       a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,

 b)     lakásfenntartási támogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell  megszüntetni.

(2)[2]    A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

10. §[1]

Felülvizsgálati szabályok

11. §[1]

(1)     E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi

a)[2]     a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és a méltányossági ápolási díj esetében az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott – a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó – felülvizsgálatokat,

b)      a normatív és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatásánál – az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén – a támogatás összegének felülvizsgálatát,

c)[3]     a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ideértve a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultság hivatalból vagy kérelemre történő felülvizsgálatát, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be,

és gondoskodik az Szt-ben és Szvhr-ben, továbbá a Gyvt-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételéről.

(2)     A (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója – az Szvhr-ben foglalt kivételekkel - határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

(3)[4]   Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.

Egyéb eljárási rendelkezések

12. §

(1)[1]   A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt –  a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készít.

(2)     Nem kell környezettanulmányt készíteni

a)[2]     ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b)      ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál  rendelkezésére áll,

c)[3]     köztemetés és óvodáztatási támogatás ügyében indult eljárásokban.

(3)[4]    Önkormányzati segély és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

13. §

E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. 

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

14. §

(1)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt. 133. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17. §  (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2)[1]    A rendelet 17. § (1) bekezdés a-b) pontja szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3)[2]    Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének két és félszeresét, egyéb esetben kétszeresét nem haladja meg, és e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

Adatkezelés

15. §

E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 134-142. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. 

II. Fejezet

A  SZOCIÁLIS  ÉS  GYERMEKVÉDELMI  PÉNZBELI

ÉS TERMÉSZETBENI  ELLÁTÁSOK

Az ellátások rendszere

16. §

(1)     Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg.

(2)     Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:

a)[1]     az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján

aa)   foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

ab)   rendszeres szociális segély,

ac)   normatív lakásfenntartási támogatás,

ad)    adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása

b)[2]    Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján

ba)    méltányossági ápolási díj,

bb)    önkormányzati segély;

c)[3]     Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján:

ca)    Bursa Hungarica ösztöndíj,

cb)    méltányossági segély.  

(3)[4]   Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:

a)       a Gyvt-ben és Gyvhr-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján óvodáztatási támogatás,

b)      az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek         alapján rendszeres gyermekvédelmi segély.

(4)[5]   Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:

a)       Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján köztemetés.

b)           Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján méltányossági közgyógyellátás.

(5)     Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

(6)[6]    A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók:

a)       önkormányzati segély,

b)      méltányossági segély,

c)       normatív lakásfenntartási támogatás.

A hatásköri szabályok

17. §[1]

(1)     E rendelet 16. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások esetében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az első fokú szociális- és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket

a)       önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,

b)      önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a [2]szociális ügyekért felelős szakbizottság,

c)       államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző

gyakorolja.

(2)[3]   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt:

a)      e rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában meghatározott ellátás esetében,

b)[4]    

(3)     Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

a)       a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,

b)      a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,

c)       a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről,

d)[5]    

(4)[6]   Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört:

a)       méltányossági ápolási díj,

b)      méltányossági közgyógyellátás,

c)       önkormányzati segély,

d)      köztemetés,

e)       rendszeres gyermekvédelmi segély.

(5)     Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a szociális ügyekért felelős szakbizottság[7] az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört:

a)       méltányossági segély,

b)[8]

(6)[9] Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört:

a)      normatív lakásfenntartási támogatás,

b)      adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása,

c)      rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

d)      foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

e)      rendszeres szociális segély,

f)       óvodáztatási támogatás.

(7)     Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el

a)       az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése,

b)[10]    az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az Szvhr. 6/A. § (2) bekezdése szerinti szerv.

Az ellátások finanszírozása

18. §

(1)     E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2)[1]   Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

• méltányossági ápolási díj,
• önkormányzati segély,
• méltányossági segély,
• Bursa Hungarica ösztöndíj,
• köztemetés,
• méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj,
• rendszeres gyermekvédelmi segély.

 (3)[2]   Részben (10 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

1.         rendszeres szociális segély,
2.         normatív lakásfenntartási támogatás,
3.         adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása.

(4)[3]      Részben (20 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátás:

•      [4]foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

(5)[5]     

1. rész

Szociális pénzbeli ellátások

19. §[1]

Aktív korúak ellátása

20. §[1]

(1)[2]    A jegyző a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek esetében

a)       dönt – az Szt. 33. – 37/C. §-aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján – az aktív korúak ellátására jogosultságról, a [3]foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy a rendszeres szociális segély folyósításáról, illetve a folyósítás szüneteltetéséről, továbbá

b)      elvégzi az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat.

(2)     Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

21. §[1]

(1)[2]      Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján az aktív korúak ellátására jogosultnak kérelemre            rendszeres szociális segélyt kell folyósítani, ha

a) egyedülálló, és 55. életévét betöltötte, vagy

b) munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű                  egészségkárosodást szenvedett.

(2)[3]      Az (1) bekezdés b) pontja alapján a segélyt a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül be    töltő személy esetén határozatlan időre, egyéb esetben 2 év időtartamra lehet megállapítani. A kérelemhez mellékelni kell a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy     egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását,            szakvéleményét, vagy komplex minősítését.

(3)[4]      Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2 év lejártát követően akkor lehet ismételten       megállapítani az aktív korúak ellátására és rendszeres szociális segélyre jogosultságot, ha a   fenti szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény 2 évnél nem régebbi keltezésű.

(4)[5]   Meg kell szüntetni az (1) bekezdés alapján megállapított segély folyósítását, ha az aktív korú más jogcímen válik jogosulttá a rendszeres szociális segélyre.

22. §[1]

(1)     A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt – köteles együttműködni

a)       az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat),

b)      az önkormányzattal.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a)      az (1) bekezdés a) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében

 -    az önkormányzat által közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál,

 -   a beilleszkedési programról írásban megállapodik,

 -   teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

b)     az (1) bekezdés b) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárásban nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének határidőre eleget tesz.

(3)     A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki:

-        az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

-        az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

-        a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő           részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés   megszerzésére.

23. §[1]

A 21. § (1) bekezdésében meghatározott személy megszegi a Családsegítő Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét, ha neki felróhatóan

a)       a nyilvántartásba vételi kötelezettségét az önkormányzat által közölt határidőig nem teljesíti,

b)      a beilleszkedési programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem állapodik meg,

c)       nem teljesíti a programban foglaltakat.

24. §[1]

(1)     Ha az együttműködésre köteles személy a 22. §-ban foglalt kötelezettségét megszegi, a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a mulasztás az aktív korú személynek felróható-e. A vizsgálat eredményéről 3 munkanapon belül értesíteni köteles a jegyzőt.

(2) A Családsegítő Szolgálat az értesítéssel egyidejűleg írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyezettet, hogy az elmulasztott kötelezettségét, mellyel az együttműködést megszegte, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesítse. Az értesítés tartalmazza az ismételt mulasztás jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást is.

(3)       A jegyző az együttműködési kötelezettség két éven belül történő ismételt és felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszünteti. Az erről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Családsegítő Szolgálatnak.

25. §[1]

(1)     A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a hajléktalan személy kivételével annak, aki az Szt. 33. §-ában foglalt feltételek teljesítésén túl lakókörnyezete rendezettségét is biztosítja.[2] A lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő illetve a jogosult:

1. az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edénnyel rendelkezik és azt rendeltetésszerűen használja,
2. a lakáshoz tartozó udvart, kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
3. az ingatlan előtti járdát (járda hiányában egy méter széles területsávot), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területét gondozza, tisztán tartja, szemét-és gyommentesíti,
4. gondoskodik az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől mentesítéséről,
5. az állattartásra vonatkozó helyi szabályokat betartja,
6. az általa lakott lakást rendeltetésszerűen használata, valamint higiénikus állapotának biztosítása keretében gondoskodik:

-      a lakás folyamatos tisztán tartásáról, takarításáról,

-      a vizes helyiségek és illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről.

(2)[3]    A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, már megállapított jogosultság esetén a felülvizsgálat alkalmával lefolytatott helyszíni szemle (környezettanulmány) során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(3)[4]   Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, legalább 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(4)[5]    Aki lakókörnyezete rendezettségét felszólítás ellenére a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszűnik.

26. §[1]

Lakásfenntartási támogatás

27. §[1]

(1)     Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái

a)      normatív lakásfenntartási támogatás,

b)      adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása,

c)[2]    

d)[3]    

(2)     Amennyiben a lakásfenntartási támogatás jogosultja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásban él, a támogatást elsősorban természetbeni formában kell nyújtani, és – figyelemmel a kiadásokra – a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft. számlájára kell utalni.

(3)[4]

Normatív lakásfenntartási támogatás

28. §

(1)[1]    A jegyző az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2)[2]    A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az Szvhr. 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

          A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –

a)       a kérelem nyomtatványon feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát,

b)      az Szvhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá

c)       a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot.

(3)     Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére

a)       a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy

b)      a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani.

Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása

29. §

(1)[1]    A jegyző az Szt. 38. § (5) bekezdése, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatását állapít meg.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási forma megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani, a támogatásra való jogosultság megállapítása hivatalból történik.

(3)[2]   

(4)[3]   Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága megszűnik, hivatalból – a támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított 30 napon belül – meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei.

Helyi lakásfenntartási támogatás

30. §[1]

31. §[1]

32. §[1]

33. §[1]

34. §[1]

35. §[1]

Méltányossági ápolási díj

36. §

(1)[1]    A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a)       az igénylő zalaegerszegi lakóhellyel rendelkezik,

b)      a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

c)       az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum

          összegének 200 %-át,

d)      az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

e)       az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,

f)       az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn

feltéve, hogy az ápoló és családja e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2)     A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3)[2]   

37. §

A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –

a)       a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b)      e rendelet 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,

c)       az ápoló – e rendelet 5. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy

-     kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

-     az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,

-     ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,

d)      e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

38. §

(1)[1]    A méltányossági ápolási díj összege azonos az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával.

(2) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

39. §

Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 

40. §

(1)[1]   A hatáskör gyakorlója a méltányossági ápolási díj ügyében hozott döntése megalapozása érdekében szakmai bizottságot működtet, melynek véleményét – az ápolási díjról történő lemondás, valamint az ápolt halála miatti megszűntetés kivételével – kikéri.

(2)[2]    A szakmai bizottság összetételét a közgyűlés határozza meg. A bizottság tagjai tevékenységükért díjazásban részesíthetők.

Önkormányzati segély[1]

41. §

(1)     A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, akinek családjában

a)       váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadás keletkezett vagy várható, továbbá

b)      az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

 ba)           egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 150 %-át,

                   bb)           egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 130 %-át.

(2)     Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3)     Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet,

a)      ha az igénylő

aa)    egyedül él,

ab)    70 éven felüli,

ac)    balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

ad)    betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt,

ae)    e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik,

b)    ha a szülő (törvényes képviselő)

ba)    az iskoláztatás

bb)    válsághelyzetben lévő várandós anyaként gyermekének megtartásával kapcsolatos

bc)    a gyermek fogadásához szükséges

bd)    a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás

be)    a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges

kiadásaira tekintettel szorul támogatásra.

(4)     Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy tartósan jövedelem nélküli, létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(5)     Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély – a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével - annak nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.

(6)     A temetés költségeire tekintettel nem állapítható meg segély, ha a temetés számlával igazolt költsége a 400 000 Ft-ot meghaladja, vagy a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónap után nyújtják be.

(7)     Indokolt esetben a temetés költségeinek kifizetéséhez megállapított önkormányzati segély előre is adható. Ez esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a jogosult köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.

(8)     Az önkormányzati segély iránti kérelmet a rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –

a)       a rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b)      a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát,

c)      az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, továbbá

d)      a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr.  32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(9)     Ha a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(10)   Önkormányzati segély:

a)      eseti kifizetéssel háztartásonként évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege pedig nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves  együttes összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

b)      havi rendszerességgel egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg azzal, hogy két megállapítás között 6 hónapnak el kell telnie, havi összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át.

(11)   A temetés költségeihez megállapított önkormányzati segély százasra kerekített összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének

a)      30 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,

b)      20 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg annak 200 %-át,

c)      15 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-át, de nem haladja meg annak 250 %-át,

de nem haladhatja meg a temetés számlával igazolt költségét.

(12)   A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 151.000 Ft, melyet a zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. Kegyeleti Ágazatának tárgyévi számítása alapján a közgyűlés évente határoz meg.

Eseti segély

42. §[1]

Folyamatos segély

43. §[1]

Szociális kölcsön

44. §[1]

Méltányossági segély

45. §

(1)[1]    A közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság  méltányossági segélyt állapíthat meg annak a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, önkormányzati segélyre nem jogosult személynek, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, melyet önerőből vagy családja, szűkebb környezete, illetve a szociális ellátórendszer nyújtotta egyéb lehetőségekkel megoldani nem képes.

(2)     A méltányossági segély kérelemhez minden esetben mellékelni kell – az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetből következő – többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait, ha azonban azok nem állnak rendelkezésre, akkor utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(3)[2]    A bizottság által e célra felhasználható költségvetési forrás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének ötvenszeresét. Méltányossági segély megállapítására családonként évente egy alkalommal van lehetőség.

Szabadulási segély

46. §[1]

Temetési segély

47. §[1]

Bursa Hungarica ösztöndíj

48. §[1]

(1)     A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester – ha a közgyűlés döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben foglaltaknak.

(2)     Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át és – e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

49. §

(1)     Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben)  pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia  kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.

(2)[1]      Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.

50. §

(1)[1]    A hatáskör gyakorlója dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el. A pályázó a döntés ellen fellebbezéssel nem élhet.

(2)[2]    Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum összegének 25 %-át.

(3)     Az ösztöndíj-támogatás időtartama

a)       "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,

b)      "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.

(4)     Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egyösszegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat bankszámlájára.

(5)     Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról – az Oktatási Minisztérium gondoskodik.

51. §

(1)     Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

a)       az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,

b)      az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,

c)       "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

Az a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.[1]

(2)     Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

(3)     Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.

52. §[1]

53. §[1]

53/A. §[1]

2. rész

Természetben  nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

54. §

(1)[1]    A polgármester  önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2)     Zalaegerszeg városban a köztemetés helye: Új Köztemető.

(3)     Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(4)[2]    A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(5)     A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve  indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet,  ha az a  kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(6)     Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Közgyógyellátás

55. §[1]

A szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – méltányossági közgyógyellátás állapítható meg.

56. §[1]

57. §[1]

Méltányossági közgyógyellátás

58. §

(1)[1]    A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester[2] méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a)       a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)     egyedülálló  esetén a  nyugdíjminimum 250 %-át,

ab)    kétfős család esetén a  nyugdíjminimum 200 %-át,

ac)     három vagy több főből álló család esetén a  nyugdíjminimum 175 %-át.

b)[3]     a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének

ba)    egyszemélyes háztartásban, vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben élő esetén 15 %-át,

bb) egyéb esetben 20 %-át,

feltéve, hogy a család e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2)[4]    Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élő - amelynek tagjai öregségi nyugdíjjal vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező az alábbi feltételeknek együttesen megfelel[5]:

a)       a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)     egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át,

ab)    kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 225 %-át,

ac)     három- vagy ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum      200 %-át,

b)  a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének

ba      egyszemélyes háztartás esetén 20 %-át,

bb)    két- vagy ennél több főből álló háztartás esetén 25 %-át.

feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(3)[6]    A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –

a)       az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá

b)      az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,

c)       e rendelet 3. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

59. §[1]

A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni.

60. §[1]

Természetben is nyújtható pénzbeli szociális ellátások

61. §

(1)[1]    A hatáskör gyakorlójának döntése alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak

a)       lakásfenntartási támogatás,

b)      önkormányzati segély,

c)       méltányossági segély.

(2)     Természetbeni ellátás formái különösen a lakbér, a közüzemi díjak, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának kifizetése.

 (3)    A szociális ellátás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik.  

3. rész

Pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

62. §[1]

Rendszeres gyermekvédelmi segély

 63. §

(1)[1]    A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultságot állapíthat meg a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező gyermeknek és a – Gyvt. 20.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – fiatal felnőttnek (együtt: gyermek), ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a)[2]     a nyugdíjminimum 145 %-át, továbbá

aa)     a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ab)    a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy

ac)     a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei nem állnak fenn.

b)      a nyugdíjminimum 120 %-át,[3] továbbá

ba) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

bb) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy

bc) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei fennállnak,

c)       a nyugdíjminimum 100 %-át,[4] és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultság, ha a kérelmező családja e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(3)     A családi jövedelem- és vagyonszámításnál a Gyvt. 19. § (4) bekezdés a-f) pontjaiban meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vehetők figyelembe.

64. §

A rendszeres gyermekvédelmi segély megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 14. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –

a)       e rendelet 2. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, valamint

b)      e rendelet 3. számú mellékletében található vagyonnyilatkozatot. 

65. §

(1)[1]   A rendszeres gyermekvédelmi segély havi összege nem haladhatja meg gyermekenként a háromezer forintot, és nem lehet kevesebb ezer forintnál.

(2)[2]    A rendszeres gyermekvédelmi segély összegét úgy kell megállapítani, hogy a család egy főre jutó jövedelme a gyermek tekintetében a segéllyel  együtt lehetőség szerint érje el a jogosultság jövedelemi értékhatárát. Gyermekenként eltérő kiegészítő összeg is megállapítható.

66. §[1]

(1)     A gyermekvédelmi segély – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától – legfeljebb egy évre állapítható meg. Az egy éves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg kell újítani.

(2)     Amennyiben a segély megállapítására a kérelmet a korábbi jogosultság lejártának hónapjában nyújtják be, az új jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.

67. §[1]

68. §[1]

Óvodáztatási támogatás[1]

68/A. §

A jegyző a Gyvt-ben és a Gyvhr-ben meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra jogosultságot állapít meg és gondoskodik a támogatás folyósításáról.

4. rész

Természetben  nyújtott gyermekvédelmi ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

69. §

(1)     A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján.

(2)     A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a Gyvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –

a)       a 2. számú mellékletben található jövedelemnyilatkozatban  feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b)      a Gyvhr. 65. § (1) b-f) pontjaiban meghatározott dokumentumok közül azokat, amelyek a jogosultság elbírálásának alapjául szolgálnak.

(3)       A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a gyermek a Gyvt. 19. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározottak igénybevételére jogosult. 

70. §[1]

III. Fejezet

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

71. §

(1)     E rendelet 2006. június 15-én lép hatályba, amelynek szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)     A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló többször módosított 8/1998. (III. 26.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító:

-        11/1999. (IV.16.) számú önkormányzati rendelet,

-        17/2000. (IV.7.) számú önkormányzati rendelet,

-        59/2000. (XII.29.) számú önkormányzati rendelet,

-        14/2001. (IV.13.) számú önkormányzati rendelet,

-        28/2001. (X.26.) számú önkormányzati rendelet,

-        9/2002. (IV.12.) számú önkormányzati rendelet,

-        11/2003. (IV.11.) számú önkormányzati rendelet,

-        26/2003. (IX.19.) számú önkormányzati rendelet,

-        45/2003. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet,

-        2/2004. (II.06.) számú önkormányzati rendelet,

-        26/2004. (VI.18.) számú önkormányzati rendelet,

-        36/2004. (IX.24.) számú önkormányzati rendelet,

-        12/2005. (IV.08.) számú önkormányzati rendelet,

-        37/2005. (IX.23.) számú önkormányzati rendelet,

-        42/2005. (X.28.) számú önkormányzati rendelet 12. §-a,

-        7/2006. (III.07.) számú önkormányzati rendelet.

(3)     A 47/2006. (XI.24.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. január 1-jén lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(4)     A 7/2007. (II.09.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. február 9-én lépnek hatályba, amelynek szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az 53/A § rendelkezéseit a 7/2007. (II.09.) sz. önkormányzati rendelet hatálybalépését követően megállapított kiegészítő és helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság esetén kell alkalmazni, de legkorábban 2007. február 1. napjától állapítható meg a jogosultság. 

(5)     A 36/2007. (IX.21.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. szeptember 21-én lépnek hatályba.

(6)     A 6/2008. (III.21.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. március 21-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit – az a.), b.) pontban foglalt kivétellel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

a.) Jelen rendelet 53/A. §-át a 6/2008. (III.21.) sz. önkormányzati rendelet hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

b.) A 6/2008. (III.21.) sz. önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt megállapított víz- és csatornadíj támogatásra jogosultságot a korábbi szabályok szerint tovább kell folyósítani. Nem részesülhet az igénylő az új szabályok alapján támogatásban arra az időszakra, amelyre a korábbi szabályok alapján már folyósítottak részére víz-és csatornadíj támogatást.

(7)     A 38/2008. (X.22.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. október 22-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(8)     A 6/2009. (III.20.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. március 20-án lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(9)     A 26/2009. (VI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. június 30-án lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(10)   A 43/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11)   A 7/2010. (III.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. március 20-án lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(12) Az 50/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. január 1. napján lépnek hatályba. Jelen rendelet 32. §-a 2011. augusztus 31. napján hatályát veszti.

(13)   A 6/2011. (III.18.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. március 19. napján lépnek hatályba.

(14)   A 16/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. szeptember 1. napján lépnek hatályba.

(15)   A 9/2012. (III.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. március 15. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmező számára kedvezőbb – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 9/2012. (III.14.) önkormányzati rendelet hatályba lépését megelőzően megállapított méltányossági ápolási díj esetében első alkalommal a 2012. április hónapra járó, május hónapban folyósított ellátást kell a módosított 38. § (1) bekezdés szerinti összegben folyósítani.

(16)   A 7/2013. (III.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. március 15. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmező számára kedvezőbb – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(17)   A 45/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. január 1-jén lépnek hatályba. A 2014. január 1-jét megelőzően jogerős határozattal megállapított átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra, valamint a 2014. január 1-jén átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől e rendelet alkalmazásában az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély ellátásnak minősül. A 2013. december 31-ét követően átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt előterjesztett kérelmet önkormányzati segély iránt előterjesztett kérelemként kell elbírálni.