Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének

4/2006. (II.03) önkormányzati rendelete

az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról^[1]

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[2]

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város népességmegtartó erejének fokozása, valamint lakónépesség számának növelése érdekében meghatározza a szociálisan rászoruló személyek és családok (továbbiakban: igénylő) első önálló lakástulajdonhoz jutásának segítésére a helyi önkormányzati támogatás szabályait.

2. §

(1)^[3] A rendelet személyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén

a)lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, vagy

b)munkaviszonnyal vagy vállalkozással rendelkező

nagykorú személyekre, családokra.

(2) Ha tulajdonosok házas- vagy élettársak, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek legalább az egyik félnek meg kell felelnie.

3. §^[4]

A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg város közigazgatási területén az igénylő – házas- vagy élettársak esetén mindkét fél – első lakásának

a)vásárlására,

b)építésére,

c)bővítésére.

4. §

(1)Az első lakáshoz jutók támogatása (továbbiakban: támogatás)

a)vissza nem térítendő támogatás, és

b)kamatmentes kölcsön

formájában nyújtható.

(2)A támogatás forrása: a város éves költségvetésében e célra elkülönített összeg. A támogatásban részesülők által visszafizetett törlesztő-részletek csak további támogatások céljára használhatóak fel.

(3)^[5] A támogatással kapcsolatos döntési jogkört a közgyűlés által átruházott hatáskörben – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján – a polgármester gyakorolja.

5. §^[6]

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) első lakáshoz jutó: az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – a Földhivatal nyilvántartása szerint – még nem volt. Az első lakáshoz jutók támogatása jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül első lakástulajdonnak az igénylő egyenes ági hozzátartozójától, törvényes öröklés útján szerzett vagyonrésze, ha annak értéke a nyugdíjminimum százszorosát nem haladja meg.

b)  vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) százszorosát meghaladja,

c) család: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,

d) közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom    évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

e) készfizető kezes: az a személy, akinek rendszeres havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét meghaladja, és vállalja, hogy amennyiben az adós nem törleszti a tartozását, úgy helyette azt megfizeti.

(2)  E rendeletben meg nem határozott fogalmakra

a)       a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) ,

b)      a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban:Ptk.)

c)       a jövedelem és a jövedelemszámítási időszak meghatározásánál pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben

foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.

II. fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A támogatás feltételei

6. §

(1)Első lakáshoz jutók támogatására való jogosultság azoknak a rászorulóknak állapítható meg, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:

a)  az első önálló lakásának egy főre jutó alapterülete nem haladja meg

aa)lakásvásárlás esetén

• egy személynél a 60 m²-t,
• kétszemélyes családnál személyenként a 35 m²-t,
• három vagy többszemélyes családnál személyenként a 30 m²-t,

de a lakás összes alapterülete 120 m²-nél nem nagyobb,

ab)lakásépítés, lakásbővítés esetén a 120 m²-t,

b)^[7]családjában az egy főre jutó nettó jövedelem eléri a nyugdíjminimum összegét, de nem haladja meg annak ötszörösét

c)  az igénylő és családja vagyonnal nem rendelkezik,

d)^[8]az első önálló lakásának megszerzése érdekében pénzintézeti kölcsönt vett igénybe, amelynek összege eléri az 1.200.000 Ft-ot.

e)  két egyetemleges készfizető kezessel rendelkezik,

f)^[9]  vállalja a jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás díjának megfizetését.

(2)Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel esetén – a jogosultság elbírálása során – a pénzintézeti kölcsönt felvettnek kell tekinteni, ha az igénylő a támogatás összegét előtörlesztésre kívánja felhasználni, és bemutatja a kiválasztott hitelfolyósító intézet igazolását arról, hogy kölcsönkérelmét a bank előzetesen elbírálta, és hitelképesnek minősítette.

(3)Önkormányzati lakás bérlője részére – e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – csak akkor állapítható meg támogatásra való jogosultság, ha a bérlő határozott vagy határozatlan időre bérbeadott lakásáról írásban lemondott.

(4) ^[10]   A támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön utalásától számított 10 évig –de legalább a gyermekek nagykorúvá válásáig - az igénylők és gyermekeik a lakásban életvitelszerűen laknak. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően az életvitelszerű itt lakásra az igénylők és gyermekeik lakóhely létesítésére kötelesek bejelentkezni a lakcímnyilvántartásba.

7. §

(1)E rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg támogatásra való jogosultság, ha az igénylő

a)  önkormányzati bérlakás megvételéhez igényli a támogatást,

b)  az eljárás során – a hatóság megtévesztése érdekében, jogtalan előny szerzése érdekében – valótlan nyilatkozatot tesz vagy adatot közöl.

A támogatás mértéke, formája, és felhasználása

8. §^[11]

  (1)  A támogatás mértéke legfeljebb a felvett pénzintézeti kölcsön összege, de nem  haladhatja meg az 1.200.000.- Ft-ot.

(2)     A támogatást vissza nem térítendő támogatás (gyermekkedvezmény) formájában kell nyújtani, ha az igénylő a kérelem benyújtása napján saját háztartásában kiskorú gyermek(ek)et nevel. A vissza nem térítendő támogatás összege gyermekenként 300.000.- Ft.

(3)     A támogatás kizárólag első saját tulajdonú lakás vásárlása, építése, bővítése, emelet, illetve tetőtér beépítése céljára felvett pénzintézeti hiteltartozás csökkentésére használható fel, - amennyiben az építéssel (bővítéssel) új, külön bejáratú önálló lakás jön létre -, ezért csak pénzintézethez utalható.

Eljárási rendelkezések

9. §

(1)  A támogatás iránti igényt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál              (továbbiakban: hivatal) a hatályban lévő illetékjogszabályban meghatározott összegű illetékbélyeggel ellátva lehet benyújtani.

(1a)^[12] A támogatás nyújtás folyamatos igénybejelentés alapján, az igények benyújtása sorrendjében, a rendelkezésre álló éves keretösszeg erejéig történik e-mailen vagy személyesen történő benyújtással, pontos érkeztetéssel, óra-perc feltüntetéssel.

(2)A támogatásra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles maga és családja személyi adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni. Köteles továbbá e rendeletben meghatározott feltételek fennállását bizonyító dokumentumokat becsatolni, vagy amennyiben olyan adat igazolására van szükség, amelyet valamely más hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmazni kell – és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését a törvény lehetővé teszi – írásban hozzájárulni a hivatalnak az igazolások beszerzéséhez.

(3)^[13] A feltételek fennállásának igazolására az alábbi dokumentumok fogadhatóak el:

1.   személyi adatok igazolására: személyi igazolvány, lakcímkártya, születési és házassági anyakönyvi kivonat, vagy az okmányiroda igazolása,

2.   munkahely igazolására: munkáltatói igazolás a munkaviszony fennállásáról vagy vállalkozási engedély,

3.   lakásvásárlás és lakásnagyság igazolására: egy évnél nem régebbi adásvételi szerződés, vagy előszerződés,

4.   lakásépítés vagy –bővítés, továbbá lakásnagyság igazolására: jogerős építési engedély,

5.   pénzintézeti hitelfelvétel igazolására: pénzintézeti kölcsönszerződés, vagy előtörlesztés esetén a hitelfolyósító intézet igazolása arról, hogy az igénylő kölcsönkérelmét a bank előzetesen elbírálta, és hitelképesnek minősítette,

6.    ^[14]

10. §^[15]

(1)   A polgármester a támogatásra való jogosultság megállapítása esetén az igénylőkkel és a    készfizető kezesekkel hatósági szerződést köt.

(2)     A polgármester a támogatás elutasításáról határozattal dönt.

(3)     Ha a támogatásra való jogosultság fennáll, de az igénylés évében a rendelkezésre álló fedezet hiányában hatósági szerződés kötésére nincs lehetőség, a polgármester erről értesítést küld az igénylőnek. Egy éven belüli ismételt igénylésnél a 9. §-ban meghatározott illetéket nem kell leróni, és az igazolásokat nem kell benyújtani.

11.  §

(1)^[16] A szerződés aláírását követően a jegyző gondoskodik

a) a támogatás összegének a megnevezett pénzintézethez történő átutalásáról,

b) önkormányzati bérlakást igénylő esetén a bérlakásra várók nyilvántartásából való törléséről.

(2)Ha a jogosult a támogatás összegét előtörlesztésre kívánja felhasználni, a támogatás összegének kiutalására csak akkor kerülhet sor, ha bemutatja a hitelintézeti kölcsönszerződését.

(3)Ha a támogatással megszerzett ingatlanra a lakáscélú hitelt nyújtó pénzintézet nem járul hozzá az őt követő sorrendben a jelzálogjog bejegyzéséhez, akkor a visszafizetendő kamatmentes kölcsön erejéig az ingatlan-nyilvántartásban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata javára egy, a jogosult által megjelölt ingatlanra kell bejegyeztetni a jelzálogjogot. A felajánlott ingatlan csak akkor elfogadható, ha az arra eddig bejegyzett jelzálogjogok együttes értéke nem haladja meg az ingatlan forgalmi értékének 25 %-át.

(4)A ingatlan elfogadhatóságának vizsgálata érdekében – a 9. § (2) bekezdésében előírt szabályok figyelembe vételével – a kérelmező köteles az alábbi dokumentumokat becsatolni

•    az ingatlan tulajdonosának a jelzálogjog bejegyeztetésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát,
• az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát,
• forgalmi értékbecslést a felajánlott ingatlanról,
• a már bejegyzett jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát újabb jelzálogjog bejegyzéséhez.

(5)Amennyiben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában az önkormányzat javára jelzálogjog bejegyeztetésére nincs lehetőség, a szerződést az önkormányzat felmondja.

A támogatás folyósításának és a kölcsön visszafizetésének rendje

12. §

(1)^[17]  A kölcsön formában nyújtott támogatást a támogatottnak (a továbbiakban: adós)  kamatmentesen, havi részletekben – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – tíz év alatt kell visszafizetni. A kölcsön visszafizetése alól felmentés nem adható.

(2)^[18]   Ha az adósnak a szerződés aláírásától számított 36 hónapon belül gyermeke születik,  mentesül – gyermekenként – 300.000.- Ft kölcsönösszeg visszafizetése alól (gyermekkedvezmény). Kizárja a később született gyermek utáni kedvezmény igénybevételét, ha a kölcsön visszafizetése során a támogatott késedelembe esik.

(1)A részletfizetés az adós indokolt kérelmére a kölcsön időtartama alatt egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra felfüggeszthető.

(2)A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a szerződést módosítani kell. A (3) bekezdés szerinti szerződésmódosítás – az adós választása alapján – a visszafizetési időtartam vagy a törlesztőrészlet összegének módosítására (csökkentésére) is irányulhat. A (4) bekezdés szerinti szerződésmódosítás esetén a törlesztés időtartama a felfüggesztés időtartamával kitolódik.

13. §^[19]

(1) A kamatmentes kölcsönt azonnal és egyösszegben kell visszafizetni a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamattal növelten, ha az adós a kölcsön igénybevételével épített, vagy vásárolt lakást:

a) építés vagy bővítés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 10 éven belül lebontja,

b) lakásigényének kielégítésétől eltérő célra hasznosítja,

c) adásvételi, csere, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti, továbbá

d) a támogatott valótlan adatok közlésével, megtévesztés útján jogosulatlanul jutott a támogatáshoz,

e)  ha lakásépítés (bővítés) esetén az építési engedélytől oly mértékben tért el, hogy az építésrendészeti bírságot von maga után,

f) a lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekei lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel a támogatást igénybe vette.

(2) A visszafizetés elrendeléséről a Közgyűlés dönt.

14. §^[20]

(1)  Ha az adós lakásigényét a támogatás visszafizetésének futamideje alatt a támogatás igénybevételével érintett ingatlantulajdona cseréjével vagy értékesítésével, lakásépítés vagy –vásárlás útján elégíti ki, a kölcsön azonnali és egyösszegű visszafizetésével kapcsolatos kötelezettsége teljesítését a jegyző felfüggeszti

-    csere esetében 60 napig,

-    vásárlási szándék esetében 1 évig, illetve

-    építési szándék esetében 3 évig.

(2)  A (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztési időtartamot a szerződés megkötésének napjától kell számítani.

(3)  Ha az adós (1) bekezdésben meghatározott határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően - adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjogszerzés esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést tartalmazó tulajdoni lap másolatával, építés esetében az építéshatóság használatbavételre feljogosító iratával - igazolja, a jegyző mentesíti az azonnali és egyösszegű visszafizetési kötelezettsége alól, feltéve, hogy az adós az elidegenítésből származó teljes bevételt az új lakás megszerzésére fordította.

(4)  A kölcsön az újonnan megszerzett ingatlanra a polgármester engedélyével átvihető. Az adós saját költségén gondoskodik a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az új lakásra való átjegyeztetéséről.

III. fejezet

Záró rendelkezések

15. §

(1)^[21]

(2)E rendelet 2006. február 4-én lép hatályba, amelynek szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló 15/1998. (V.7) számú önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító

• 30/1998. (IX.24.) számú önkormányzati rendelet,
• 7/1999. (III.26.) számú önkormányzati rendelet,
• 18/2001. (VI.22.) számú önkormányzati rendelet,
• 30/2001. (X.26.) számú önkormányzati rendelet,
• 12/2003. (IV.11.) számú önkormányzati rendelet,
• 44/2003. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet,
• 42/2005. (X.28.) számú önkormányzati rendelet 13. §-a.

(4) A 60/2007. (XII.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A 11/2010. (III.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. március 20-án lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. június 1. napján lépnek hatályba, melyet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Nem minősülnek folyamatban lévő ügyeknek az aláírt hatósági szerződéssel vagy jogerős elutasító határozattal lezárt ügyek.