Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése, a városban lakók életminőségének javítása és a foglalkoztatás elősegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Zalaegerszeg Megyei Jogú Város (továbbiakban: Zalaegerszeg) közigazgatási területén való letelepedését vagy fejlesztését, befektetések megvalósítását. Ennek érdekében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) befektetés-támogató szolgáltatások létrehozásával és nyújtásával közvetlen és közvetett előnyöket kíván biztosítani ezen vállalkozások számára, hogy hozzájáruljon üzletei tevékenységük elindítási vagy működtetési költségeinek csökkentéséhez. 

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya az újonnan létrehozásra kerülő és a működő vállalkozások jelen rendeletben meghatározottak szerinti támogatására terjed ki, feltéve, ha a vállalkozás létrehozására zalaegerszegi székhellyel, vagy telephellyel kerül sor, illetve  a működő vállalkozás székhelye, vagy telephelye Zalaegerszeg közigazgatási területén van és a vállalkozás tevékenységét Zalaegerszegen folytatja.

(2) A cégjogi tanácsadás és az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatásokat kizárólag a kis- és középvállalkozások igényelhetik.

3. §^[2]

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken (pl: iskolarendszerű szakképzés).
2. bruttó támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a projekt elszámolható költségeinek aránya százalékos formában kifejezve.
3. egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás. 
4. gazdasági társaság: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott társaság.
5. hátrányos helyzetű munkavállaló: az Európai közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak s közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) (HL L 214/3-214/47) 2. cikk 18. pontjában meghatározott munkavállaló.
6. fogyatékkal élő munkavállaló: bármely olyan személy, aki a magyar jogszabályok szerint fogyatékosnak elismert, vagy aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.
7. induló beruházás:
   1. tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjával vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos; vagy
   2. egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg.
   3. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.
8. kis-és középvállalkozásnak (kkv-nak) minősülnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú melléklete szerinti vállalkozások, míg a rendelet 23-23/A. §-a szerinti támogatás esetében a az 1628/2006/EK bizottsági rendelet szerinti vállalkozások.
9. nonprofit gazdasági társaság: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott társaság.
10. létesítmény felvásárlása: Egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna és a felvásárló kedvezményezett nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának.
11. nagyberuházás: az az induló tárgyi eszközökbe történő beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni.
12. szövetkezet: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. 7. §-ában meghatározott szervezet.
13. támogatási időszak: a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően a szerződésben a vállalkozás elszámolási kötelezettségeként meghatározott legvégső határidő lejártáig terjedő időszak.
14. vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a nonprofit gazdasági társaság.
15. visszatérítendő támogatások: a jelen rendelet III. fejezetében meghatározott anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatások, amelyek támogatási összegét súlyos szerződésszegés esetén vissza kell fizetni.
16. vissza nem terítendő támogatás: a 15. pontban foglaltak kivételével a jelen rendelet alapján nyújtott támogatás.

17.^[3]                 átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §         (1)       bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezet.

18.^[4]                 hasznosítás: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1)    bekezdés 4. pontjában meghatározott tevékenység.

4. §

A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program tartalma

(1) A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások alapszolgáltatások, emelt szolgáltatások és kiemelt szolgáltatások lehetnek (továbbiakban együtt: szolgáltatások).

(2)  Alapszolgáltatások:

a.)

1.   Városi információs csomag rendelkezésre bocsátása:

      Az önkormányzat a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy, a várossal kapcsolatos legfontosabb általános információkat tartalmazó kiadványt.

2.   Ügyvédek és közjegyzők ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát a városban működő ügyvédi irodákról és közjegyzőkről, elérhetőségi adatokkal.

3.   Elérhető telephelyek bemutatása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy tájékoztató anyagot az elérhető szabad önkormányzati telkekről. Igény esetén a Zrt. munkatársa körbevezeti a vállalkozás képviselőit a helyszíneken.

4.   Telekhez kapcsolódó közműtérképbe betekintés biztosítása:

      Az önkormányzat helyrajzi szám alapján biztosítja a telek közműellátásának térképébe történő betekintést a vállalkozás részére.

5.   Tervező irodák ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát a városban működő tervezőirodákról, elérhetőségi adatokkal.

6.   Kivitelezők ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát a városban működő kivitelező cégekről, elérhetőségi adatokkal.

7.   Termeléstámogató szolgáltatók ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő, termelési tevékenységet támogató szolgáltató cégekről.

8.   Helyi szolgáltatók ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a városban működő, beruházást támogató cégekről.

9.   Munkaerő közvetítők ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő humán-erőforrás ellátást segítő vállalkozásokról.

10. Helyi fuvarozók ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő, fuvarozással foglalkozó vállalkozásokról.

11. Pályázatíró cégek ajánlása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy listát elérhetőségi adatokkal a térségben működő pályázatíró és pályázati tanácsadó cégekről.

b.)

12. „Egyablakos rendszerű támogatás (infrastruktúra)” (az ügyek hivatali intézésének segítése):

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. egy kollégája a vállalkozás rendelkezésére áll az ügyek hivatali intézésének segítésében (tanácsadás és aktív ügyintézés).

13. Telekár kedvezmény III. kategória:

      Az önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára megvásárolt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ.

14. Telekhez kapcsolódó közműtérkép rendelkezésre bocsátása:

      Az önkormányzat helyrajzi szám alapján a vállalkozás rendelkezésére bocsátja a telek közműellátásának térképét. 

15. „Egyablakos rendszerű támogatás (engedélyek)” (a polgármester, a jegyző és a főépítész hatáskörébe tartozó ügyek hivatali intézésének segítése):

      Az önkormányzat egy kollégája a vállalkozás rendelkezésére áll egyes ügyek hivatali intézésének segítésében.

16. Felsőoktatási kapcsolatok kiépítése:

      Igény szerint az önkormányzat megszervez egy találkozót a helyben elérhető felsőoktatási intézmények vezetői és a vállalkozás vezetője között.

17. Menedzserszűrés:

      Az önkormányzat a vállalkozás vezető tisztségviselői részére ingyenesen elérhetővé teszi a komplex orvosi vizsgálat szolgáltatást.

18. Szakoktatási intézményekben megszervezett egyedi képzések támogatása:

      Az önkormányzat részben megtéríti a vállalkozás számára a városi közép- és szakiskolákban szervezett szakoktatások költségét.

19. Egészségügyi ellátás megszervezése:

      Az önkormányzat segítséget nyújt a vállalkozás külföldi vezetőjének hosszabb városbeli tartózkodása esetén a helyi egészségügyi ellátás igénybevételének megszervezésében.

20. Hatósági tájékoztató fórum szervezése:

      Az önkormányzat igény és szükség szerint szervez egy fórumot, ahova meghívja a hatóságok helyi képviselőit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozás számára a legfontosabb előírásokról, jogszabályi változásokról.

21. Pályázatfigyelés:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. havi rendszerességgel elküldi a vállalkozásnak a releváns pályázati hírleveleket.

(3)  Emelt szolgáltatások:

1.   Telekár-kedvezmény II. kategória:

      Az önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára megvásárolt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ.

2.   Átmeneti irodahelyiség biztosítása:

      Az önkormányzat a vállalkozás rendelkezésére bocsát egy irodát a beruházás előkészítése idejére.

3.   „Welcome in the town party” (városi fogadás rendezése):

      A város polgármestere egy alkalommal fogadást rendez a város új gazdasági szereplője számára.

4.   Cégjogi tanácsadás:

      Az önkormányzat cégjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosít a vállalkozás számára.

5.   Ingatlanjogi tanácsadás:

      Az önkormányzat ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosít a vállalkozás számára.

6.   Termelésbeállítók elhelyezésének megszervezése:

      Az önkormányzat segíti a vállalkozás termelésindítást támogató (nem helyi) alvállalkozók városbeli elszállásolásának megszervezését.

7.   Városi hálózatokra való rákapcsolódás megszervezése:

      Az önkormányzat segít megszervezni a vállalkozás rákapcsolódását a helyi informatikai hálózatokra.

8.   Célzott dolgozói képzések szervezése:

      Az önkormányzat támogatást biztosít Zalaegerszeg felsőfokú oktatási intézményeiben szervezett felsőoktatási kurzusok költségeihez a vállalkozás számára.

9.   Buszjáratok menetrendjének igazítása:

      Az önkormányzat az igények alapján felveszi a kapcsolatot a Zala Volán Zrt-vel és kezdeményezi a vállalkozás dolgozói munkarendjének megfelelő menetrend kialakítását.

10. Kulturális bérlet vásárlásának támogatása:

      Az önkormányzat a rendeletben meghatározott összeghatár erejéig, kulturális bérlet vásárlásához támogatást biztosít a vállalkozás számára.

11. Sportbérlet vásárlásának támogatása:

      Az önkormányzat a rendeletben meghatározott összeghatár erejéig, sportbérlet vásárlásához támogatást biztosít a vállalkozás számára.

12. Beszállítói fórum szervezése:

      Az önkormányzat a vállalkozás számára szervez egy fórumot a potenciális beszállítók részvételével.

13. Magyar nyelvkurzus megszervezése (nyelvórák, alapkifejezések elsajátítása) a dolgozók részére:

      Az önkormányzat a vállalkozás külföldi dolgozója(i) számára megszervez egy intenzív magyar nyelvkurzust a legfontosabb kifejezések elsajátítása érdekében.

14. Pályázat előkészítés támogatása:

      A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. tanácsadással segíti a vállalkozás pályázatának kidolgozását.

(4)  Kiemelt szolgáltatások:

      1. Telekár-kedvezmény I. kategória:

      Az önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára megvásárolt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ.

2.   „Átmeneti Business Center” (üzleti felszereltség átmeneti biztosítása):

      Az önkormányzat a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. útján az átmeneti irodahelyiséghez kapcsolódóan a befektetés előkészítésének idejére biztosítja a szükséges üzleti felszereltséget.

3.   1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása:

      Az önkormányzat támogatja a befektetés megvalósítása érdekében egy fő alkalmazását.

4.   Cégalapítási költség átvállalása:

      Az önkormányzat átvállalja a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét.

5.   Telek közműellátásának költségeihez való hozzájárulás:

      Az önkormányzat hozzájárul a vállalkozás telephelyének közműellátásához.

6.   Utaztatás támogatása:

      Az önkormányzat hozzájárul a vállalkozás dolgozóinak utazási/utaztatási költségeihez.

7.   Lakáshoz jutás segítése (bérlakás biztosítása):

      Az önkormányzat a tulajdonában levő bérlakást biztosíthat a vállalkozás számára.

8.   Szállítófejlesztő program szervezése:

      Az önkormányzat a vállalkozás igényei alapján szervez egy szállítófejlesztő programot.

9.   Külföldi családtagok anyanyelvi oktatásának megszervezése:

      Az önkormányzat megszervezi a vállalkozás külföldi dolgozói városba költöző gyermekeinek idegen nyelvű oktatását az önkormányzat fenntartásában működő oktatási intézmények lehetőségeinek figyelembevételével.

10. Magyar nyelvoktatás megszervezése a dolgozók családtagjai részére:

      Az önkormányzat a vállalkozás külföldi dolgozóinak családtagjai számára megszervez egy  magyar nyelvkurzust.

11. Pályázat elkészítésének támogatása:

      Az önkormányzat támogatást nyújt a vállalkozás egy pályázatának elkészítési költségeihez.

(5)  A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások alapszolgáltatások, emelt szolgáltatások és kiemelt szolgáltatások néven szolgáltatáscsomagot (továbbiakban: szolgáltatáscsomag) képeznek. Az egyes szolgáltatáscsomagok egymásra épülnek, így az emelt szolgáltatások igénybevevői jogosultak az alapszolgáltatások igénybevételére is. A kiemelt szolgáltatások igénybevevői pedig jogosultak az emelt szolgáltatások és az alapszolgáltatások igénybevételére is. 

5. §^[5]

A szolgáltatások ellátásában résztvevők köre

(1) Az önkormányzat nevében a 4. §-ban meghatározott szolgáltatásokat a vállalkozások részére – feladatkörében – Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), valamint kizárólagos jog alapján a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. nyújtja.

(2) Az egyes szolgáltatások nyújtásának feltételeiről, valamint az ellentételezésről az önkormányzat által átruházott hatáskörben a polgármester a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-vel évente megállapodást köt.

II. fejezet

A SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

6. §

A szolgáltatások igénybevétele, jogosultsági feltételek

(1)  A 4. § (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott alapszolgáltatások igénybevételére valamennyi érdeklődő, Zalaegerszegen vállalkozást létrehozni, vagy fejleszteni szándékozó vállalkozás jogosult, függetlenül attól, hogy a vállalkozás létrehozására, vagy a már működő vállalkozás bővítésére az egyedi befektetői tárgyalásokat követően ténylegesen sor kerül-e. 

(2)  A 4. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 50-100 M Ft összegű beruházást valósít meg, 50-100 M Ft nettó árbevétel növekedést ér el és 10-50 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.

(3)  A 4. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat és az emelt szolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 100-500 M Ft összegű beruházást valósít meg, 100-500 M Ft nettó árbevétel növekedést ér el és 50-100 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.

(4)  A 4. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat, az emelt szolgáltatásokat és a kiemelt szolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során több mint 500 M Ft összegű beruházást valósít meg, 500 M Ft feletti nettó árbevétel növekedést ér el, és több mint 100 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.

(5)  A (2)-(4) bekezdésben meghatározott beruházást a vállalkozásnak a támogatási szerződés aláírásától számított 2 éven belül kell megvalósítania. A vállalkozásnak hitelt érdemlő módon bizonyítania kell, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított 2 éven belül a támogatott befektetés tevékenységéből érte el a (2)-(4) bekezdésben meghatározott nettó árbevétel növekedést, amelyet a beruházás üzembe helyezésekor készített mérlegben vagy üzleti tervben kimutatott nettó árbevételhez kell viszonyítani. A (2)-(4) bekezdésben meghatározott átlagos statisztikai állományi létszámot a vállalkozásnak a beruházás üzembe helyezésétől számított 2 év alatt kell elérnie, amely létszámnak a foglalkoztatását a (6) bekezdésben meghatározott további időtartamban biztosítania kell.

(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevételének további feltétele, hogy a vállalkozás a (2)-(4) bekezdés szerinti átlagos statisztikai létszám foglakoztatásáról, a beruházás üzembe helyezésétől számítva,

a) alapszolgáltatás igénybevétele esetén legalább 3 évig, kis-és középvállalkozás esetén 2 és fél évig;

b) emelt szolgáltatás igénybevétele esetén legalább 5 évig, kis- és középvállalkozás esetén 4 évig;

c) kiemelt szolgáltatás igénybevétele esetén legalább 7 évig, kis és középvállalkozás esetén 6 évig gondoskodik.

(7)^[6] Amennyiben a vállalkozás a (2)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások közül a 23. vagy 23/A. §-ban meghatározott szolgáltatást is igénybe veszi és a támogatás kiszámítása a bérköltség alapján történik, akkor a foglalkoztatás fenntartására  24. § (10) bekezdés c.) pontját kell alkalmazni.

7. §

A kérelem benyújtása és elbírálása

(1)  A 6. § (2) – (4) bekezdésében megjelölt szolgáltatások iránti, a támogatással megvalósítani kívánt beruházást ismertető részletes kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2)    A kérelemhez csatolni kell:

a) -    az utolsó összevont (konszolidált) beszámolót, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót (a foglalkoztatotti létszám, a nettó árbevétel és  a mérleg főösszeg meghatározásához), vagy

    - az egyéni vállalkozás esetében az utolsó éves adóbevallást, vagy

   - éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet,

b) az új vállalkozás zalaegerszegi székhellyel vagy telephellyel való létrehozására irányuló nyilatkozatot,

c)   a 6. § (2)-(4) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot,

d)   a 6. § (6) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot,

e)   az igénybe vehető szolgáltatáscsomag(ok)ba tartozó, igényelt szolgáltatások megjelölését,

 f)   a befektetés 5 évre szóló üzleti tervét,

g)^[7] írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról, továbbá a 25-30. §-okban meghatározott szolgáltatások esetén a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatási intézkedésekről és más közösségi finanszírozásról,

h)   telekár kedvezmény igénylése esetén nyilatkozatot a rendelet 23. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak vállalásáról,

i)    telekár kedvezmény igénylése esetén a bruttó támogatási intenzitás megállapításához szükséges adatokat,

j)^[8]   a 23/A. §-ban meghatározott esetben az a)-i) pontokban szereplő mellékleteket mind a vállalkozás, mind a beruházó vonatkozásában értelemszerűen külön-külön vagy együttesen, továbbá a vállalkozás és a beruházó egyetemleges kötelezettségvállalását tartalmazó nyilatkozatot.

(3)  A kérelem elbírálásáról a Közgyűlés egyedileg dönt.

(4)  A Közgyűlés által támogatott vállalkozással a döntést követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni, amelyben rendelkezni kell többek között az egyes igényelt szolgáltatások tartalmáról, a szolgáltatások nyújtásának feltételeiről, a nyújtott támogatás mértékéről és összegéről, a vállalkozás adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségéről, a vállalkozás számára előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítékairól, a szerződésszegés eseteiről és jogkövetkezményeiről. A szerződést az önkormányzat által átruházott hatáskörben a polgármester köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatott vállalkozás a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni és az önkormányzat ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni.

8. §

A támogatás felhasználásának elszámolása

(1)  A támogatott vállalkozás köteles a támogatási szerződésben meghatározott módon és tartalommal a támogatott program megvalósulását, a szerződésben meghatározott határidőn belül, külön felszólítás nélkül igazolni.

(2)  Az önkormányzat a foglalkoztatottak létszámának 6. § (6) bekezdés szerinti folyamatos fenntartását a támogatási szerződés hatálya alatt jogosult ellenőrizni.

(3)  Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a vállalkozás:

a) a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást nem valósítja meg, vagy a beruházást a 23. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőig nem tartja fenn;

b) a támogatási szerződésben vállalt nettó árbevétel növekedést nem éri el; vagy

c)a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot nem növeli, illetve tartja fenn;

d) az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;

e) a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati ellenőrzést felszólítás ellenére meghiúsítja vagy ismételten akadályozza;

f) a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást csak részben valósítja meg, vagy a beruházást a 23. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőig csak részben tartja fenn;

g) a támogatási szerződésben vállalt nettó árbevétel növekedést csak részben éri el;

h) a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot csak részben növeli, illetve tartja fenn.

(4) A (3) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott esetben a támogatott vállalkozás köteles a visszatérítendő támogatások támogatási szerződésben meghatározott összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszafizetni.

(5)  A (3) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott esetben a vállalkozás a visszatérítendő támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben arányosan köteles visszafizetni. Az arányos visszafizetési kötelezettség konkrét számítási módját a támogatási szerződésben kell meghatározni. Amennyiben a részleges teljesítés nem éri el a rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek alsó határát, a teljes támogatási összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben köteles a vállalkozás visszafizetni. 

III. fejezet

ANYAGI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ SZOLGÁLTATÁSOK

9. §

Az anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatásokat az önkormányzat a jogosult és a támogatásokat kifejezetten igénylő vállalkozások részére a Közgyűlés döntését követően, a támogatási szerződésben megfogalmazott feltételekkel biztosítja.

10. §

Telekhez kapcsolódó közműtérkép rendelkezésre bocsátása

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás részére az általa megjelölt, a beruházáshoz szervesen tartozó ingatlanhoz kapcsolódó közműtérképet díjmentesen rendelkezésre bocsátja.

(2)^[9] Az önkormányzat a közműtérképet az egyesített közműnyilvántartásból 1 alkalommal biztosítja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének központi közműnyilvántartásról szóló többször módosított 6/2001. (II. 02.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban Kkr.) megfelelő tartalommal.

(3) A támogatás mértéke a Kkr. 1. sz. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási díj nettó összege.

11. §

Menedzserszűrés

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás legfeljebb 2 vezető tisztségviselője részére egyszeri alkalommal komplex orvosi vizsgálaton való részvételhez támogatást biztosít („menedzserszűrés”).

(2)  A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötését követő két éven belül vehető igénybe.

(3)  Az önkormányzat az ilyen jellegű egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet által a vállalkozás által kifizetett számla alapján utólag téríti meg a menedzserszűrés keretében nyújtott szolgáltatás igazolt költségeit, legfeljebb 100.000,-Ft/fő összegben a vállalkozás részére. 

12. §

Átmeneti irodahelyiség biztosítása

(1)^[10] Az önkormányzat a 3. § 17. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás részére versenyeztetés nélkül, legfeljebb egy éves időtartamra, kedvezményes bérleti díjért egy db nem lakás célú helyiséget (továbbiakban: helyiség) biztosíthat, amennyiben az önkormányzat tulajdonában a vállalkozás igényeinek megfelelő üres irodahelyiség rendelkezésére áll.

(2)^[11] A kedvezményes bérleti díj mértékét az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: vagyonrendelet) 1. sz. mellékletének szorzószámokat tartalmazó táblázata III. pontjában meghatározott mérték alkalmazásával számítja.

(3)  A támogatás mértéke azonos a kedvezményes bérleti díj és a kedvezmény nélkül számított bérleti díj közötti különbséggel.

(4)^[12] A bérleti jogviszonyra a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Lt.), az óvadékot szabályozó rendelkezése kivételével a vagyonrendelet és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásai az irányadók.

13. §

Kulturális bérlet vásárlásának támogatása

(1)^[13]   Az önkormányzat a vállalkozás részére egy évre (évadra), az önkormányzat által vagy részvételével alapított alábbi kulturális intézmények előadásainak, rendezvényeinek látogatása céljából, a (2) bekezdésben meghatározott összeghatár erejéig, kulturális bérlet vásárlásához támogatást biztosít:

(2) A támogatás mértéke a kulturális bérletek ellenértéke, de legfeljebb 150.000,- Ft vállalkozásonként, amelyet az önkormányzat a bérlet megvásárlását igazoló számla ellenében térít meg a kulturális intézmény részére.

14. §

Sportbérlet vásárlásának támogatása

(1)^[14] Az önkormányzat a vállalkozás részére egy évre (évadra), az önkormányzat által vagy részvételével alapított alábbi gazdasági társaságok rendezvényeinek, létesítményeinek látogatása céljából, a (2) bekezdésben meghatározott összeghatár erejéig, sportbérlet vásárlásához támogatást biztosít:

(2) A támogatás mértéke a sportbérletek ellenértéke, de legfeljebb 150.000 Ft vállalkozásonként, amelyet az önkormányzat a bérlet megvásárlását igazoló számla  ellenében térít meg a gazdasági társaság részére.

15. §

Átmeneti Business Center

(üzleti felszereltség átmeneti biztosítása)

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás részére legfeljebb egy éves időtartamra üzleti felszereltséget biztosít. Ezen szolgáltatás csak a jelen rendelet 12. §-ában szabályozott átmeneti irodahelyiséggel együtt igényelhető.

(2)  Az üzleti felszereltség körében az önkormányzat a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. útján az alábbiakat biztosítja: irodabútor, számítógép, nyomtató, fénymásoló, fax.

(3)  A támogatás mértéke azonos az üzleti felszereltség körébe tartozó tárgyak egy éves használati díjával, legfeljebb 120.000,- Ft vállalkozásonként.

(4)  A támogatás az üzleti felszereltség és tartozékai fenntartásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket nem foglalja magába.

16. §

1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása

(1) Az önkormányzat támogatást nyújt a vállalkozás által munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, a befektetés megvalósítása érdekében alkalmazott egy fő alkalmazási költségeihez a befektetés megvalósításának időtartamára, de legfeljebb egy évre.

(2) Alkalmazási költségek: munkabér vagy megbízási díj, jogszabály alapján a munkáltató vagy a megbízó által fizetendő közterhek (egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás).

(3) Az 1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása keretében a vállalkozás részére az önkormányzat legfeljebb 1.200.000,- Ft-ot térít meg a jogviszonyt megalapozó szerződés és a támogatható alkalmazási költségek vállalkozás általi megfizetését igazoló bizonylatok alapján, utófinanszírozással.

(4) A támogatás folyósítása történhet negyedéves, féléves vagy éves időszakra, mely elszámolási módot a támogatási szerződésben kell meghatározni. 

17. §

Cégalapítási költségek átvállalása

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét átvállalja.

(2)  Cégalapítási költségek: cégbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan megfizetendő illeték és közzétételi költségtérítés, cégalapítással felmerülő ügyvédi költség.

(3)  Cégalapítási költségek átvállalása a jogosult vállalkozás által pontosan megjelölt gazdasági társaság létrehozása során, a gazdasági társaságnál a cégbírósági bejegyzés napjáig keletkezett költségek önkormányzat által történő részbeni megfizetését jelenti.

(4)  A cégalapítási költségek átvállalása során az önkormányzat az indokolt költségek legfeljebb 50 %-át, legfeljebb 200.000,- Ft-ot fizet meg a vállalkozás által kifizetett számlák alapján az újonnan létrejövő gazdasági társaság részére.

18. §

Utaztatás támogatása

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás részére e rendelet 6. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott átlagos statisztikai állományi létszám növekedés során alkalmazott dolgozók utazási/utaztatási költségeihez támogatást biztosít. A vállalkozás köteles az utaztatási támogatás igénylése esetén a támogatás szempontjából számításba vételre kerülő dolgozókra vonatkozóan külön nyilvántartást vezetni.

(2) Az önkormányzat az utaztatási támogatást a beruházás üzembe helyezésétől számított 1 évig biztosítja.

(3)  Az utaztatási támogatás mértéke az utazási/utaztatási költség 50 %-a, legfeljebb 1.000.000,- Ft.

(4)  Az utazási/utaztatási támogatást az önkormányzat a vállalkozás részéről a dolgozóknak utazási hozzájárulásként kifizetett összeg hitelt érdemlő módon történő igazolása alapján, és vagy az utaztatási szolgáltatást nyújtó által a vállalkozás a vállalkozás által kifizetett számla alapján téríti meg a vállalkozás részére.

(5) A támogatás folyósítása történhet negyedéves, féléves vagy éves időszakra, mely elszámolási módot a támogatási szerződésben kell meghatározni. 

19. §

Lakáshoz jutás segítése (bérlakás biztosítása)

(1) Az önkormányzat támogatást nyújthat a vállalkozás részére önkormányzati bérlakás rendelkezésre bocsátásával úgy, hogy a vállalkozás egy vezető tisztségviselőjét legfeljebb 1 éves időtartamra bérlőnek jelöli ki. A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet, amennyiben az önkormányzat tulajdonában a vállalkozás igényeinek megfelelő, felajánlható, üres bérlakás rendelkezésére áll, valamint a bérlőnek kijelölt személynek, illetve vele együtt költöző családtagjának Zalaegerszeg területén lakásingatlana nincs.

(2)^[15] Bérlőnek csak akkor jelölhető ki a vezető tisztségviselő, ha vállalja, hogy a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Lr.) 3. számú mellékletében meghatározott költségelvű lakbért megfizeti.

(3)^[16]A támogatás mértéke azonos a fizetendő bérleti díj és a piaci bérleti díj közötti különbséggel. A piaci bérleti díj mértéke a Lr.-ben kerül meghatározásra.

(4)^[17]

(5)^[18] A támogatás igénybevételének lehetőségét az önkormányzat csak akkor biztosítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt lakásra bérlő kijelölésére még nem került sor.

(6)^[19] A bérlőt az Lt., illetve az Lr. alapján terhelő kötelezettségekért a bérlő és a vállalkozás egyetemleges felelősséggel tartozik, mely kötelezettséget a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.

(7)^[20] A lakásbérleti jogviszonyra a jelen rendeletben meghatározott eltérések kivételével az Lt., az Lr. és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásai az irányadóak.

20. §

Pályázat elkészítésének támogatása

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás támogatott beruházásával, befektetésével összefüggő pályázaton történő részvételét a pályázat elkészítésével felmerülő költségek egy részének átvállalásával támogatja. A támogatás időtartama legfeljebb a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 év lehet.

(2)  Egy vállalkozás részére egy pályázat elkészítésének költségéhez nyújtató támogatás.

(3)  A támogatás mértéke a szolgáltatás számlával igazolt költsége, legfeljebb 200.000,- Ft, amelyet az önkormányzat a vállalkozás részére fizet meg, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.

(4)  A szolgáltatás indokolt költségei közé nem tartoznak az általában a pályázat mellékletét képező tervek, engedélyek stb. elkészíttetésének, beszerzésének a költségei.

(5)  A támogatás csak akkor fizethető ki, ha a pályázat kiírója a pályázatot befogadta, és ezt a támogatásra jogosult vállalkozás hitelt érdemlő módon igazolja.

21. §

Telek közműellátásának költségeihez nyújtott támogatás

(1) Az önkormányzat a vállalkozás részére az általa megjelölt, a beruházáshoz szervesen tartozó ingatlan közműellátásának költségeihez támogatást biztosít.

(2) Az önkormányzat a támogatást kizárólag az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan vízellátásának, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető gerincvezeték rendszerének közterületi kiépítéséhez biztosítja.

(3) A támogatás a támogatott közműépítés műszakilag és pénzügyileg igazolt nettó költségéhez viszonyítottan az alábbi %-os mérték:

(4)  A támogatást az önkormányzat a támogatott közműépítés megvalósítását és sikeres műszaki átadását követően benyújtott, hitelt érdemlő bizonylat alapján téríti meg a vállalkozás részére.

22. §

De minimis rendelkezések

(1) A 10 - 21. §-ok alapján nyújtott támogatások az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet - HL L sorozat 379/5, 2006. 12. 28. – (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó csekély összegű támogatásnak minősülnek. E támogatási program keretében de minimis támogatást kizárólag a 1998/2006/EK bizottsági rendelet szabályai alapján lehet odaítélni.

(2) A 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján de minimis támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel:

a) halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai;

b) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások;

c) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben:

1. a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
2. vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ;
   

d) exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások;

e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;

f) a szénipar vállalkozásai;

g) szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében.

h) nehéz helyzetben lévő vállalatok részére

(3) Egy vállalkozásnak bármely forrásból csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

(5) A csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.

(6) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet, arról, hogy de minimis támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia a kell a 1998/2006/EK rendeletre - hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére - valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

(7) A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot köteles eljuttatni a polgármester részére, a vállalkozás által a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról.

23. §

Telekárkedvezmény I – III. kategória

(1)^[21] Az önkormányzat a beruházás nagyságától függően – a 6. § (2)-(4) bekezdését figyelembe véve – az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítésekor telekárkedvezményt, földhasználati jog alapításakor földhasználati díjkedvezményt adhat a 3. § 17. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő befektető vállalkozásnak az ingatlan piaci árából, illetve a földhasználati jog piaci értékéből (továbbiakban: piaci ár).

(2)  A kedvezmény abban az esetben nyújtható,

a) ha még a beruházási projekt megkezdése előtt a vállalkozás támogatás iránti kérelmét benyújtotta, és az önkormányzat írásban megerősítette, hogy a beruházás megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek, és

b) a vállalkozás vállalja, hogy a teljes beruházás üzembe helyezése után a 6. § (5)-(6) bekezdésében foglalt időtartamig fenntartja a beruházást, amelynek megvalósulása céljából a kedvezményt adták.

(3)  A kedvezmény mértéke a kialakult piaci árhoz viszonyítva:

         III. kategória esetén:       0-25 %

         II. kategória esetén:        25-50 %

         I. kategória esetén:          50-75 % között lehet.

Különös városi érdekből a közgyűlés mérlegelés alapján adhat egyedi kedvezményt.

^[22]100 %-os kedvezmény csak törvényben meghatározott esetekben és módon adható.

(4)  Nem minősül állami támogatásnak, ha az önkormányzat a földterület piaci értéken (melyet megfelelően közzétett nyílt és feltételhez nem kötött – árveréshez hasonlítható – pályázati eljárás keretében tett legjobb illetve az egyetlen ajánlatot alapul véve, vagy független szakértői vélemény alapján kell meghatározni) történő értékesítésére tett eredménytelen kísérletet követően – amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci ár nem érhető el – ettől az ártól az alacsonyabb ár irányába legfeljebb 5%-kal eltér.

(5)  A kedvezmény pontos összegéről a (3) bekezdésben meghatározott határok között a kérelem és mellékletei vizsgálata alapján a közgyűlés dönt. Döntésénél figyelembe veszi, hogy a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. és a városi önkormányzat közös számítása alapján hogyan aránylik egymáshoz a város számára várható pénzügyi haszon és a nyújtott szolgáltatások költsége. A döntésben az ingatlant egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni.

(6)^[23] A vagyonrendeletben meghatározott értékhatár felett, illetve ha az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant több vállalkozás is meg kívánja vásárolni, versenytárgyalást kell tartani. A versenytárgyalás során ajánlat tehető a piaci árhoz képest magasabb vételárra, illetve földhasználati díjra és az igényelt kedvezmény mértékére. A legkedvezőbb ajánlat az lesz, amely az önkormányzat számára fizetendő legmagasabb vételár, illetve földhasználati díj összeget tartalmazza.

(7)  A vagyonrendeletnek az önkormányzati vagyon hasznosításának versenyeztetési eljárási rendjére vonatkozó szabályait, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, a telekárkedvezmény elbírálása során alkalmazni kell.

(8)^[24] Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a vagyonrendelet előírásai az irányadóak.

23/A. §^[25]

(1) A vállalkozás a rendelet 6. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeket oly módon is teljesítheti, hogy a nettó árbevétel növekedést és átlagos statisztikai állományi létszám növekedést saját maga, míg a beruházást részben vagy egészben – az ő érdekében – más beruházó (továbbiakban: beruházó) valósítja meg. A beruházó a beruházással létrehozott létesítményt a vállalkozás részére bérbeadás vagy használatba adás formájában biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a telekárkedvezmény igénybevételére a beruházó is jogosult, amennyiben az Önkormányzattal és a vállalkozással kötött háromoldalú megállapodás alapján vállalja, hogy a kapott telekárkedvezményt a vállalkozás részére a bérleti vagy használati díjban kedvezmény formájában biztosítja, a megállapodásban rögzített mértékben és időtartamban.

(3) A beruházás megvalósításáért a beruházót és a vállalkozást egyetemleges felelősség terheli. A beruházás beruházó általi megvalósítása esetén, ezzel összefüggésben e rendeletben a vállalkozásra előírt jogok és kötelezettségek tekintetében a továbbiakban a beruházót és a vállalkozást is érteni kell.

24. §

Beruházási támogatás

(1)^[26] A 23-23/A. § alapján nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet - HL L sorozat 302/29. 2006.11.1. – (a továbbiakban 1628/2006/EK bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül. E támogatási program keretében regionális beruházási támogatást (a továbbiakban beruházási támogatás) kizárólag a 1628/2006/EK bizottsági rendelet szabályai alapján lehet odaítélni.

(2) a) Beruházási támogatás nem nyújtható a következő ágazatokban:            

1. halászati és akvakultúra ágazat;

            2. hajóépítési ágazat;

            3. széntermeléshez kapcsolódó iparág;

            4. acélipar;

            5. szintetikusszál ipar;

b) Beruházási támogatás szintén nem nyújtható az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekhez; azonban nyújtható a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalomba hozatalára, kivéve az 1898/87/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítő termékek gyártását és forgalomba hozatalát.

c)  A 1628/2006/EK bizottsági rendelet hatálya nem terjed ki a következő típusú támogatásokra:

1. harmadik országokba vagy tagországokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózatok létrehozásával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások;

      2. importált áruk helyett hazai áruk felhasználásától függő támogatások.

(3) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket. A nagyberuházási projektek javára illetve a szállítási ágazatban nyújtott támogatások kivételével a fenti határérték induló kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, induló középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal növelhető.

(4) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005.08.18.) alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tőke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.

(5) Mezőgazdasági termékek forgalmazására és feldolgozására vonatkozó beruházások esetén támogatási intenzitás 50%-ig növelhető, amennyiben a kedvezményezett kis- vagy középvállalkozás.

(6) Elszámolható költségek:

a) tárgyi eszközök: vagyis földhöz, épületekhez és üzemekhez/gépekhez kapcsolódó eszközök;

b) immareriális eszközök: vagyis szabadalmi jog, licensz, know-how, vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése útján megvalósuló technológiatranszfer, amennyiben:

1. kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel;

2. eszközök leírhatóak

3. piaci feltételek mellett, harmadik féltől vásárolták meg

4. a vállalat eszközei közé sorolták őket és legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben maradnak

Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

c) bérköltség: a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók  személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(7) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben a kedvezményezett kis-és középvállalkozás. Felvásárlás, illetve a kis-és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(8) A szállítási ágazatban gördülőeszköz (ingóság) vásárlása nem jogosult az induló beruházásokhoz nyújtott támogatásra.

(9) Jelen § alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő szervezet írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel a jelen rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(10) Beruházási támogatás az alábbi feltételek teljesülése esetén nyújtható:

a) a beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig, kis és középvállalkozások esetén három évig fenn kell tartani.

b) amennyiben a támogatást tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény megvásárlása esetén a megvásárlás költségei alapján számítják ki, a kedvezményezettnek az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásként vagy állami támogatástól mentes külső forrásként kell biztosítania.

c) amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén 3 évig fenn kell tartani.

(11) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartja.

(12) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma a kedvezményezettnél közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

(13) A (10) bekezdés a) pontjában megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve fejlesztés cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem illetve fejlesztés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(14) A támogatások (3) bekezdésben meghatározott felső határait a támogatott projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegére kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a támogatás helyi, regionális, országos vagy közösségi forrásokból finanszírozzák-e. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget.

(15) A 1628/2006/EK bizottsági rendelet alapján folyósított támogatások odaítéléséről 2007. január 1-től hozható döntés.

25. §

Cégjogi tanácsadás

(1)  Az önkormányzat a vállalkozás részére cégjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosít.

(2)  Cégjogi tanácsadás szolgáltatás: a gazdasági társaságokat érintő hatályos joganyagról, illetve az ezzel összefüggő joggyakorlatról adott tájékoztatás.

(3)  Cégjogi tanácsadás keretében támogatott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és költsége nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez. A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül vehető igénybe.

(4) A cégjogi tanácsadás szolgáltatás elvégzésére a kamarai névjegyzékben szereplő ügyvéd vagy ügyvédi iroda bízható meg.

(5)^[27] A cégjogi tanácsadás keretében nyújtott szolgáltatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át, legfeljebb 200.000,- Ft-ot. Az önkormányzat a vállalkozás részére a cégjogi tanácsadás szolgáltatást nyújtó által kiállított és a vállalkozás által kifizetett számla alapján téríti meg a szolgáltatás költségét.

26. §

Ingatlanjogi tanácsadás

(1) Az önkormányzat a vállalkozás részére ingatlanjogi tanácsadás igénybevételéhez támogatást biztosít.

(2) Ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás: az ingatlanokhoz kapcsolódó hatályos joganyagról, illetve az ezzel összefüggő joggyakorlatról adott tájékoztatás.

(3)  Az ingatlanjogi tanácsadás keretében támogatott szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és költsége nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez. A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül vehető igénybe.

(4)  Az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás elvégzésére a kamarai névjegyzékben szereplő ügyvéd, vagy ügyvédi iroda bízható meg.

(5)^[28] Az ingatlanjogi tanácsadás keretében nyújtott szolgáltatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át, legfeljebb 200.000,- Ft-ot. Az önkormányzat a vállalkozás részére az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatást nyújtó által kiállított és a vállalkozás által kifizetett számla alapján téríti meg a szolgáltatás költségét.

27. §^[29]

Tanácsadáshoz kapcsolódó támogatások

(1) A 25. és 26. §-ok alapján nyújtott támogatások a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet – HL L sorozat 214., 2008.8.6. – (továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásnak minősülnek. E támogatási program keretében kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadáshoz kapcsolódó támogatást kizárólag a 800/2008/EK bizottsági rendelet szabályai alapján lehet odaítélni.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át.

(3) Az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

(4) E paragrafus alapján nem nyújtható támogatás:

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenységekhez

b) az EK Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek termeléséhez, feldolgozásához és forgalmazásához

c) a széniparban folytatott tevékenységhez.

28. §^[30]

Szakoktatási intézményekben megszervezett egyedi képzések támogatása

(1) Az önkormányzat pénzügyi támogatást biztosít a vállalkozás dolgozóinak általános képzési költségeihez, amennyiben a vállalkozás Zalaegerszeg város akkreditált felnőtt szakképzésre jogosult szakképző intézményei (középfokú szakiskolái, szakközépiskolái) által szervezett, és az igénylés időpontjában már létező profilú általános képzést vesz igénybe. A támogatás nem terjed ki gazdasági társaságok által szervezett és tartott szakképzésekre.  

(2)  Az önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.

(3) A képzés támogatása keretében, függetlenül a résztvevők számától, az önkormányzat a 30. §-ban meghatározott támogatható költségek és a támogatási intenzitás figyelembe vételével legfeljebb 750.000,- Ft-ot térít meg a vállalkozás részére a képzést nyújtó intézménnyel kötött szerződés és az általa kiállított, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.

29. §^[31]

Célzott dolgozói képzések szervezése

(1) Az önkormányzat pénzügyi támogatást biztosít a vállalkozás dolgozóinak általános képzési költségeihez, amennyiben a vállalkozás Zalaegerszeg város felsőfokú oktatási intézményeiben, felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget nyújtó általános képzést vesz igénybe.

(2) A célzott dolgozói képzések támogatása keretében az önkormányzat pénzügyi támogatásként a 30. §-ban meghatározott támogatható költségek és a támogatási intenzitás figyelembe vételével legfeljebb 1.500.000,- Ft-ot térít meg a vállalkozás részére a képzést nyújtó intézménnyel kötött szerződés és az általa kiállított, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.

(3) Az önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.

30. §^[32]

Képzési célú támogatások

(1) A 28 – 29. §-ok alapján nyújtott támogatások a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet – HL L sorozat 214., 2008.8.6. – (továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó általános képzési támogatásnak minősülnek. E támogatási program keretében képzési támogatást kizárólag a 800/2008/EK bizottsági rendelet szabályai alapján lehet odaítélni.

(2)  A képzési támogatási projektek elszámolható költségei:

a)   az oktatók személyi jellegű költségei

b)   az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c)   egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,

d)   az eszközök és felszerelések értékcsökkenése, olyan mértékben, amennyiben azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják

e)   a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei

f)    a képzésben résztvevők személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevők személyi jellegű költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idő – a termelésben töltött idő levonása után – vehető számításba. 

Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(3) A képzési célú támogatások keretében nyújtott szolgáltatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 60 %-át.

(4) A támogatási intenzitás azonban a támogatható költségek 80 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a)   10 százalékponttal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásoknak nyújtják.

(5) Ha valamely támogatási projektben mind általános mind szakosított képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános, illetve szakosított képzési jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A szakosított képzés esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 25 %-át, a (4) bekezdés rendelkezései azonban szakosított képzés esetén is alkalmazandók.

(6) E paragrafus alapján nem nyújtható támogatás az EK Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához.

IV. fejezet

NYILVÁNTARTÁS

31. §

(1) Jelen rendelet alapján nyújtott támogatások nyilvántartását Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala vezeti.

(2)^[33] A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a támogatás azonosító jelét (közgyűlési határozat számát)

b) a támogatásról szóló döntés meghozatalának időpontját

c) a vállalkozás megnevezését, azonosító adatait, érintett gazdasági ágazat megnevezését

d) a vállalkozás jogállására vonatkozó információkat

e) a nyújtott támogatás megnevezését

f) a támogatási kategóriát [csekély összegű (de minimis) támogatások, beruházási, illetve tanácsadáshoz kapcsolódó támogatások, képzési célú támogatások]

g) a nyújtott támogatás formáját (különösen a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, kedvezményes bérlet)

h) a támogatás összegét, mértékét, a támogatási intenzitást, a kkv-többlettámogatás %-os mértékét

i) a támogatás időtartamát

j) a mentesítés feltételeinek teljesülésére vonatkozó információkat

k) a támogatási szerződésben rögzített elszámolási határidőket

l) a szerződésben kikötött beépítési kötelezettség és visszavásárlási jog határidejét

m) hivatkozást a közösségi forrásokból történő társfinanszírozásra.

(3) A csekély összegű támogatások nyilvántartása esetén külön fel kell tüntetni, hogy a vállalkozás által a 7. § (2) bekezdés g.) pontja alapján benyújtott nyilatkozatában szereplő támogatások összegével együtt mekkora összegű támogatásban részesült a kérelem benyújtását megelőző 3 évben (3x365 nap).

V. fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

32. §

Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Kkr. 11. § (2) bekezdése az alábbi g.) ponttal egészül ki:

„g.) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló 4/2007. (II.09.) számú önkormányzati rendeletében szabályozott központi közműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás.”

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

33. §

(1) Jelen rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –  2007. február 9-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet 19. §-a 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)Azon projektek részére, amelyek esetében – az előkészítés kivételével (tanácsadás, előkészítő tanulmány) – az (1) bekezdésben meghatározott időpont, illetve a program interneten történő közzététele előtt merültek fel költségek, támogatás nem nyújtható.

(4)E rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra való átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett két tizedesjegy pontossággal meghatározott deviza középárfolyam alkalmazandó.

(5)   A 28/2008. (VI.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. június 27-én lépnek hatályba.

(6)   Az 52/2008. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

(7)   A 34/2009. (IX.18.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. szeptember 19-én lépnek hatályba.

(8)  Az 55/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. december 24. napján lépnek hatályba.

(9) A 23/2011. (IX.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. szeptember 24. napján lépnek hatályba.

(10) A 12/2012. (III.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. március 15. napján lépnek hatályba.

(11) A 23/2014. (IX.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. szeptember 23. napján lépnek hatályba.