7. §

(1)     A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a lakásból történő két hónapot meghaladó – folyamatos – távollétét, és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2)     Ha bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 30 napon belül – írásban teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

27. §

A bérlő a nyugdíjasházi lakását a polgármester hozzájárulásával csak akkor cserélheti el, ha a csere folytán olyan személy kerül a lakásba, aki e rendelet szerint nyugdíjasházi lakásban történő elhelyezésre jogosult.

Komfort nélküli lakás bérbeadása

30. §

(1)     Határozott időre – legfeljebb egy évre – komfort nélküli komfortfokozatú lakásban helyezhető el az az igénylő, aki rendkívüli élethelyzetbe került, és lakhatását önerőből másképpen megoldani nem tudja.

(2)     A komfort nélküli lakást igénylőkről a hivatal külön nyilvántartást vezet.

(3)     A komfort nélküli komfortfokozatú lakás bérlőjét a polgármester jelöli ki.

3. cím                                                                                       

Nem üresen álló lakás bérbeadása

Lakásbérleti jog folytatása

32. §

(1)     A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. rendelkezései szerinti jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti.

(2)     A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a polgármester dönt. 

Lakásbérleti jog meghosszabbítása

33. §

 (1)      Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, és a lakás ismételten szociális helyzet alapján  adható bérbe, ha

a)       a bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, vagy

b)      a lakás – e rendelet szabályai alapján – csak szociális helyzet alapján adható bérbe,

feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással a bérlő nem rendelkezik.

(2)     Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, de a továbbiakban csak költségelven történhet a bérbeadás, ha a bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek már nem felel meg, feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

34. §

(1)     A költségelven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és a lakás ismételten költségelven adható bérbe, ha

a)       bérlő igazolja, hogy e rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennáll, vagy

b)      a lakás – e rendelet szabályai alapján – csak költségelven adható bérbe,

feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással a bérlő nem rendelkezik.

(2)     A költségelven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, de a lakás szociális helyzet alapján adható bérbe, ha bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(3)     A piaci elven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és ismételten piaci elven adható bérbe a lakás, ha a bérlő lakbér és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

35. §

(1)     A hivatal a lakásbérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal hivatalból vizsgálja a 33-34. §-okban meghatározott feltételek fennállását, amelyhez a bérlő   – kivéve a piaci lakásbérbeadást – e rendelet 5-6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon köteles adatokat, igazolásokat szolgáltatni.

(2)[1]   A jogosultsági feltételek fennállása esetén a polgármester ajánlatot tesz a lakásbérleti jog – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítására, a bérbeadás jogcímére és jellegére, amely ajánlattal kapcsolatban a bérlő  – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül –  írásban nyilatkozhat.

(3)     Az ajánlatnak a bérlő általi elfogadása esetén a hivatal a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a szerződés megkötése érdekében értesíti a bérlőt és a bérbeadót.

(4)        Amennyiben a bérlő a polgármester ajánlatát nem fogadja el, vagy az ajánlatról nem nyilatkozik, e rendelet 40. §-ában meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. cím

A lakás átadása

36. §

(1)     A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2)     A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(3)     A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

a)       a bérlővel kötött külön megállapodás alapján a közműszolgáltató biztosítja,

b)      bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be.

3. cím

A lakás átalakítása, korszerűsítése

38. §

(1)     A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. 

(2)     Amennyiben az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése következtében a lakás komfortfokozata megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(3)     Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezheti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását kérheti.

(4)     A lakást átalakító, korszerűsítő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért felelősséget vállalni.

(5)     Az átalakítást, korszerűsítést saját költségére elvégző bérlő kiadásai megtérítésére a lakásbérleti szerződés megszűnése után – az erre vonatkozó megállapodás hiányában – nem tarthat igényt. 

6. cím

A befogadás szabályai

41. §

(1)     A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek.

(2)     A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

7. cím

Tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételei

42. §

(1)     A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a polgármester akkor járul hozzá írásban, ha

a)       az eltartó nagykorú magyar állampolgár, jövedelme legalább a nyugdíjminimum 200 %-át meghaladja, és Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkezik,

b)      az eltartott jövedelmi és vagyoni helyzete, egészségi állapota a tartást indokolja, és az eltartásáról a lakásban vele jogszerűen együttlakó más személy nem gondoskodik.

(2)     A tartási szerződés felbontása esetén a befogadáshoz adott polgármesteri hozzájárulást vissza kell vonni.

8. cím

Az albérlet

43. §

(1)     A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adható.

(2)     Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba-terület jusson.

(3)     Nem adható hozzájárulás

a)       a szükséglakás,

b)      a komfort nélküli lakás,

c)       a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, az egész lakás,

d)      az egyszobás lakás,

albérletbe adásához.

(4)     A határozatlan időre bérbe adott lakás egésze csak akkor adható albérletbe (legfeljebb 5 évre) ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül 2 hónapot meghaladó időtartamban,

a)       gyógykezelésben részesül,

b)      meghatározott időre munkát vállalt, vagy tanulmányokat folytat,

c)       szabadságvesztés büntetését tölti, de nem szándékos bűncselekmény miatt ítélték el.

(5)        A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérlet megszűnése

57. §

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg, azonban e rendelet 33-35 §-aiban meghatározott szabályok alapján meghosszabbítható. 

A lakásbérleti jog cseréje

58. §

(1)     Önkormányzati bérlakás bérleti joga a polgármester hozzájárulásával kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)     A cseréhez való hozzájárulás megadása vagy megtagadása során az Ltv. 29. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3)     Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a cserélő feleknek lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozása nincs.

(4)     A polgármester a lakáscseréhez nem járulhat hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jognak jogellenes átruházására irányul.

3. RÉSZ

A    L A K Á S E L I D E G E N Í T É S    S Z A B Á L Y A I

I. FEJEZET                                                                                                                                                                 A VÉTELI JOG ALAPJÁN MEGVÁSÁROLT ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK                                                                             VÉTELÁR-HÁTRALÉKÁNAK MEGFIZETÉSE

59. §

(1)     Az 1995. november 30. napjáig vételi jog alapján elidegenített volt önkormányzati lakásra fennálló vételárhátralékot évi 7 %-os kamattal kell visszafizetni.

(2)     Amennyiben a volt bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyai e rendelet 10. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek, mindaddig, amíg ez a körülmény fennáll, a vételár hátralékot kamatmentesen törlesztheti. Ez a kedvezmény csak a volt bérlőt illeti meg.

(3)     Ha a volt bérlő 25 évi vagy ennél rövidebb időtartamú törlesztésre kötött szerződést, de a vételár hátralékát a szerződés lejárata előtt egyösszegben megfizeti, a vételár hátralékot évi 2 %-kal csökkenteni kell.

(4)     A vagyoni és jövedelmi viszonyaiban beállt változást a volt bérlő 30 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a korábbi kamatkedvezmény elvesztésével jár.

(5)     A hivatal 2 évenként – e rendelet 5-6. számú melléklete szerint benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatok alapján – felülvizsgálja az adósok kamatmentességre való jogosultságát.

(6)     Amennyiben a volt bérlő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolja, a törlesztési idő alatt legfeljebb két alkalommal – kérelemre – a részletfizetés – összesen 6 hónapra – felfüggeszthető. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával kitolódik. A vételár hátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

(7)       Ha a volt bérlőnek a megvásárolt volt önkormányzati lakóingatlanon lakóház javítási munkát kell végezni, és erre a célra kölcsönt vesz igénybe, akkor az eladó a forgalmi érték 50 %-áig hozzájárulhat az újabb jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.

II. FEJEZET                                                                                                                               ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI

60. §

(1)     A közgyűlés egyedi döntése alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre  bérbe adott lakások, az Ltv 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.

(2)     Nem lehet elidegenítésre kijelölni

a)       a nyugdíjas otthonházi lakásokat,

b)      e rendelet 2/a-2/h. mellékleteiben felsorolt lakásokat,

c)       pályázati kötelezettség alapján meghatározott ideig csak költségelvű bérbeadás útján hasznosítható lakásokat,

d)      városrehabilitációval érintett területeken található, illetve városrendezési vagy közérdekből bontásra kijelölt épületben található lakásokat.

(3)     Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit a helyi sajtó útján, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni.

(4)     Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.

(5)     A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, közüzemi, vagy egyéb díjtartozása nincs. 

61. §

(1)     Az elővásárlási jog jogosultja vételi szándékának – írásban történő – bejelentését követő 30 napon belül a lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, amelynek költségei a vevőt terhelik.

(2)     Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által az Ltv. 52. §-a alapján megállapított forgalmi értékkel.

(3)     A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról – a közlésétől számított 60 napon belül – az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak. 

64. §

Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

66. §

Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

67. §

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.