7. §

(1)     A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a lakásból történő két hónapot meghaladó – folyamatos – távollétét, és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2)     Ha bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 30 napon belül – írásban teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

Piaci alapon történő lakásbérbeadás

15. §

(1)     Piaci alapon történő lakásbérbeadásra pályázatot nyújthat be az a személy, aki vállalja e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott piaci alapú lakbér megfizetését.

(2)     A pályázatot írásban – e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon – a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, zárt borítékban lehet benyújtani. A pályázatokat lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(3)     A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről, és a bérbeadás idejének meghatározásáról a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(4)       A bérlő kijelölésénél és a bérleti idő megállapításánál a 13. § (4)-(7) bekezdéseiben, meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy vállalásegyenlőség esetén sorsolással kell a sorrendet megállapítani.

Pályázat nélkül történő lakásbérbeadás

16. §

(1)     Üresen álló önkormányzati lakás pályázati eljárás mellőzésével történő bérbeadásának jogcímei

a)       egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakásbérbeadás,

b)      közgyűlés egyedi elbírálása alapján történő lakásbérbeadás,

c)       bérlőkijelölési jog alapján történő lakásbérbeadás,

d)      cserelakás biztosításával történő lakásbérbeadás, különösen lakásbérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése, továbbá városérdekből történő elhelyezés esetén.

(2)       Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a lakásbérbeadás csak költségelven történhet.

(3)     A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről, és a bérbeadás idejének meghatározásáról a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(4)       A bérlő kijelölésénél és a bérleti idő megállapításánál a 13. § (4)-(7) bekezdéseiben, meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy vállalásegyenlőség esetén sorsolással kell a sorrendet megállapítani.

Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérbeadása

17. §

(1)     Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó bérbeadásnak minősül, ha

1. a) a 2/a. számú mellékletben felsorolt, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város kulturális-oktatási, valamint 2/c. számú mellékletben felsorolt szociális-egészségügyi intézményeinek területén található bérlakásokban,
2. b) [1]a 2/b. számú mellékletben felsorolt, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város kulturális-oktatási intézményeinek területén kívül található, de ezen célokat szolgáló bérlakásokban,
3. c) a 2/e. számú mellékletben felsorolt, a hivatal székhelyén és egyéb telephelyén található bérlakásokban,
   
4. d)[2] a 2/f. számú mellékletben felsorolt művészlakásokban, valamint kulturális és felsőoktatási célú lakásokban,
   
5. e)   a 2/g. és 2/h. számú mellékletben felsorolt sportolói bérlakásokban

      történik az elhelyezés.

(2)[3]   Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérlőjének – az alábbiakban felsorolt feltételek fennállásáig – csak az a személy jelölhető ki, aki az (1) bekezdés

1. a-c) pontjában meghatározott esetben munkaköre vagy feladatellátása révén az adott intézmény – vagy ennek hiányában a mellékletben megjelölt – ágazat tevékenységéhez kapcsolódik,

2. d) pontjában meghatározott esetben művészeti, kulturális, valamint felsőoktatásban végzett oktatói tevékenysége révén a városhoz kötődik,

3. e) pontjában meghatározott esetben zalaegerszegi sportegyesület igazolt sportolója vagy sportszakembere.

(3)[4]   Az (1) bekezdésben meghatározott lakásbérbeadás esetén a bérlőkijelölési jogot

1. a 2/a. számú mellékletben, a 2/b. számú melléklet a) pontjában, a 2/c. és a 2/g. számú mellékletben meghatározott lakások esetén az intézmény vezetője,

2.[5] a 2/b. számú melléklet b) pontjában meghatározott lakások esetén az intézményvezető, a kuratóriumi elnök, vagy a szakmai albizottság vezetője javaslatára az ágazatilag illetékes szakbizottság,

 3. a 2/e. számú mellékletben meghatározott lakások esetén a jegyző,

4. a 2/f. számú melléklet a) pontjában felsorolt műteremlakásoknál a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány,

5. a 2/f. számú melléklet b) pontjában felsorolt műterem jellegű lakásoknál és a 2/f. számú melléklet c) pontjában felsorolt kulturális célú lakásoknál a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság,

6. a 2/f. számú melléklet d) pontjában felsorolt felsőoktatási célú lakásoknál a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány,

7. a 2/h. számú mellékletben felsorolt sportolói lakásoknál a használati kvótával rendelkező szakosztályok javaslatára a Sportbizottság

gyakorolja.

(4)     Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötőtő lakásbérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartamát e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg.

(5)[6]      Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a kötelezettségek teljesítése körében a sportegyesület (gazdasági társaság) készfizető kezesként helytállással tartozik.

Bérlőkijelölési jog alapján történő lakásbérbeadás

19. §[1]

(1)     Önkormányzati bérlakásra bérlőkijelölési jog a közgyűlés döntése alapján biztosítható, amelyet megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást a polgármester köti meg.

(2)     A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bérlőkijelölési jog biztosításának módját (térítésmentes vagy térítési díj ellenében),

b) a bérlőkijelölési jog biztosításának időtartamát (határozott idő vagy valamely feltétel bekövetkezése),

c) a bérlőkijelölési jog biztosításának célját,

d) a bérlőkijelölési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásrendet,

e) a bérlőkijelölési joggal érintett lakás üzemeltetési és fenntartási költségeinek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket.

(3)     Amennyiben a bérlőkijelölő szerv a lakás megüresedését követő 30 napon belül nem jelöl újabb bérlőt, abban az esetben a lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségeket a 31. naptól köteles megfizetni a bérbeadó szervezet részére. A fizetési kötelezettségről és annak mértékéről a bérbeadó szervezet írásban tájékoztatja a bérlőkijelölő szervet.

(4)     Az üzemeltetési és fenntartási költség havi összege a fizetési kötelezettség kezdetétől számított 6 hónapig az adott lakásra megállapított költségelvű lakbér 25%-a, 6 hónap és 12 hónap között a költségelvű lakbér 50%-a, 12 hónapot meghaladóan pedig a költségelvű lakbér 100%-a. A fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a lakásba az újabb bérlő kijelölése alapján új lakásbérleti szerződés megkötésére nem kerül sor.

(5)     Amennyiben a bérlőkijelölő szerv az írásbeli tájékoztatást követően további egyszeri külön fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget az üres lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségfizetési kötelezettségének, abban az esetben a bérlőkijelölési jog az adott lakásra - a fizetési felszólításban foglalt teljesítési határidő leteltét követő napon – minden külön intézkedés nélkül megszűnik.

(6)     A bérlőkijelölő szerv által kijelölt, a rendelet hatálybalépésekor érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlők bérleti jogviszonyára az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

24. §

A nyugdíjasházi lakás bérlőjének kijelöléséről a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

25. §

(1)     Életkori és egészségi állapot miatti rászorultság alapján történő lakásbérbeadás esetén nyílt versenytárgyalást kell kiírni, amelynek bonyolítására e rendelet 8-9. §-aiban meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)     A pályázatokat e rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a kiírásban megjelölt helyen és határidőben, zárt borítékban kell benyújtani.

(3)     A pályázati határidő lejártát követően a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság egy tagjának, a Gondozási Központ, valamint a hivatal munkatársainak, továbbá a pályázók részvételével nyilvánosan kerül sor a pályázatok felbontására, és a licitálásos pályázati tárgyalás lefolytatására.

(4)[2]    A licitálás a legmagasabb ajánlati adományösszegre történik. Az induló összeg azonos az írásbeli pályázatokban megjelölt legmagasabb összegű adományajánlattal. A pályázati eljárás lebonyolítása során a licitküszöb összege 1 millió Ft alatt 10 ezer Ft, 1 millió Ft felett 100 ezer Ft.   

(5)     A bérlőkijelölésre jogosult [3]lakásügyekért felelős szakbizottság – a jogosultsági feltételeknek a hivatal által történő vizsgálatát követően – azt a pályázót jelöli ki határozatlan időre bérlőnek, aki a legmagasabb összegű adományt ajánlotta fel.

(6)     A nyugdíjasházi lakás bérlőjének kijelölt személy a bizottsági döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a felajánlott adományt az önkormányzat számlájára befizetni és a bérbeadóval a bérleti szerződést megkötni. A bérbeadó a bérleti szerződés másolatának megküldésével értesíti a hivatalt a szerződés határidőben történő megkötéséről.

(7)     Ha a kijelölt bérlő a (6) bekezdésben meghatározott határidőre kötelezettségének nem tesz eleget, a következő legmagasabb összegű adományt felajánló pályázót jelöli bérlőnek a döntésre jogosult.

26. §

A nyugdíjasházi elhelyezés érdekében felajánlott adomány 30 %-a a nyugdíjasház felszereltségének korszerűsítésére, 70 %-a pedig a város időskorú lakossága szociális ellátási színvonalának emelésére használható fel. A Gondozási Központ évente a [1]lakásügyekért felelős szakbizottságnak beszámol az adományösszegek célszerinti felhasználásáról.

27. §

A bérlő a nyugdíjasházi lakását a polgármester hozzájárulásával csak akkor cserélheti el, ha a csere folytán olyan személy kerül a lakásba, aki e rendelet szerint nyugdíjasházi lakásban történő elhelyezésre jogosult.

28. §

(1)     A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő összeférhetetlen magatartása miatt közösségi együttélésre alkalmatlanná válik.

(2)     Ha a nyugdíjasházi lakás bérlője a lakásbérleti szerződését – öt éven belül – felmondja és lakását üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja

a)       részére legalább a lakásigénye mértékének megfelelő lakást kell bérbe adni,  vagy

b)      részére pénzbeli térítést kell fizetni

b.1)   e rendelet 23. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetben az általa lakott nyugdíjasházi lakás öt éves alaplakbérével azonos összegben,

b.2)   e rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az általa lakott nyugdíjasházi lakás tíz éves alaplakbérével azonos összegben.

(3)     A cserelakás felajánlásáról, illetve pénzbeli térítés megállapításáról a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

Komfort nélküli lakás bérbeadása

30. §

(1)     Határozott időre – legfeljebb egy évre – komfort nélküli komfortfokozatú lakásban helyezhető el az az igénylő, aki rendkívüli élethelyzetbe került, és lakhatását önerőből másképpen megoldani nem tudja.

(2)     A komfort nélküli lakást igénylőkről a hivatal külön nyilvántartást vezet.

(3)     A komfort nélküli komfortfokozatú lakás bérlőjét a polgármester jelöli ki.

3. cím                                                                                       

Nem üresen álló lakás bérbeadása

Lakásbérleti jog folytatása

32. §

(1)     A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. rendelkezései szerinti jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti.

(2)     A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a polgármester dönt. 

Lakásbérleti jog meghosszabbítása

33. §

 (1)      Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, és a lakás ismételten szociális helyzet alapján  adható bérbe, ha

a)       a bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, vagy

b)      a lakás – e rendelet szabályai alapján – csak szociális helyzet alapján adható bérbe,

feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással a bérlő nem rendelkezik.

(2)     Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, de a továbbiakban csak költségelven történhet a bérbeadás, ha a bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek már nem felel meg, feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

34. §

(1)     A költségelven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és a lakás ismételten költségelven adható bérbe, ha

a)       bérlő igazolja, hogy e rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennáll, vagy

b)      a lakás – e rendelet szabályai alapján – csak költségelven adható bérbe,

feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással a bérlő nem rendelkezik.

(2)     A költségelven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, de a lakás szociális helyzet alapján adható bérbe, ha bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(3)     A piaci elven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és ismételten piaci elven adható bérbe a lakás, ha a bérlő lakbér és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

35. §

(1)     A hivatal a lakásbérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal hivatalból vizsgálja a 33-34. §-okban meghatározott feltételek fennállását, amelyhez a bérlő   – kivéve a piaci lakásbérbeadást – e rendelet 5-6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon köteles adatokat, igazolásokat szolgáltatni.

(2)[1]   A jogosultsági feltételek fennállása esetén a polgármester ajánlatot tesz a lakásbérleti jog – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítására, a bérbeadás jogcímére és jellegére, amely ajánlattal kapcsolatban a bérlő  – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül –  írásban nyilatkozhat.

(3)     Az ajánlatnak a bérlő általi elfogadása esetén a hivatal a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a szerződés megkötése érdekében értesíti a bérlőt és a bérbeadót.

(4)        Amennyiben a bérlő a polgármester ajánlatát nem fogadja el, vagy az ajánlatról nem nyilatkozik, e rendelet 40. §-ában meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. cím

A lakás átadása

36. §

(1)     A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2)     A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(3)     A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

a)       a bérlővel kötött külön megállapodás alapján a közműszolgáltató biztosítja,

b)      bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be.

3. cím

A lakás átalakítása, korszerűsítése

38. §

(1)     A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. 

(2)     Amennyiben az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése következtében a lakás komfortfokozata megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(3)     Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezheti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását kérheti.

(4)     A lakást átalakító, korszerűsítő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért felelősséget vállalni.

(5)     Az átalakítást, korszerűsítést saját költségére elvégző bérlő kiadásai megtérítésére a lakásbérleti szerződés megszűnése után – az erre vonatkozó megállapodás hiányában – nem tarthat igényt. 

4. cím

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

39. §

(1)[1]   A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente egyszer, munkanapokon, 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2)     A bérlő a lakásba történő bejutatást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

(3)     A bérbeadó az éves ellenőrzések lefolytatásának rendjéről ütemtervet készít, amelyet a tárgyév január 31. napjáig a [2]lakásügyekért felelős szakbizottság elé terjeszt, egyben beszámol a tárgyévet megelőző év ellenőrzéseinek tapasztalatairól.

6. cím

A befogadás szabályai

41. §

(1)     A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek.

(2)     A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

7. cím

Tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételei

42. §

(1)     A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a polgármester akkor járul hozzá írásban, ha

a)       az eltartó nagykorú magyar állampolgár, jövedelme legalább a nyugdíjminimum 200 %-át meghaladja, és Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkezik,

b)      az eltartott jövedelmi és vagyoni helyzete, egészségi állapota a tartást indokolja, és az eltartásáról a lakásban vele jogszerűen együttlakó más személy nem gondoskodik.

(2)     A tartási szerződés felbontása esetén a befogadáshoz adott polgármesteri hozzájárulást vissza kell vonni.

8. cím

Az albérlet

43. §

(1)     A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adható.

(2)     Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba-terület jusson.

(3)     Nem adható hozzájárulás

a)       a szükséglakás,

b)      a komfort nélküli lakás,

c)       a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, az egész lakás,

d)      az egyszobás lakás,

albérletbe adásához.

(4)     A határozatlan időre bérbe adott lakás egésze csak akkor adható albérletbe (legfeljebb 5 évre) ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül 2 hónapot meghaladó időtartamban,

a)       gyógykezelésben részesül,

b)      meghatározott időre munkát vállalt, vagy tanulmányokat folytat,

c)       szabadságvesztés büntetését tölti, de nem szándékos bűncselekmény miatt ítélték el.

(5)        A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

9. cím

Fizetési kötelezettségek

Óvadék

44. §

(1)[1]    Költségelven, továbbá piaci alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a kijelölt bérlő az adott lakás lakbérének kétszeresével azonos összegű óvadékot megfizet.

(2)     Mentesül az óvadék fizetése alól a bérlő, ha lakásbérleti jog folytatása, vagy meghosszabbítása alapozza meg a lakásbérleti szerződést, és az adott lakás vonatkozásában óvadék fizetésére már sor került.

(3)     A bérlő által befizetett óvadékot a bérbeadó külön számlán köteles kezelni.

(4)     A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó az óvadékot lakbér- és közüzemi díjtartozás, illetve a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére használhatja fel.

(5)       A (4) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 10 munkanapon belül köteles az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

Lakbér

A lakbér mértéke

45. §

(1)     A bérlőt az önkormányzati lakás használatáért, figyelemmel a lakásbérbeadás jellegére

a)       szociális, vagy

b)      költségelvű, vagy

c)       piaci alapú

lakbérmértéknek megfelelő fizetési kötelezettség terheli.

Az alaplakbér egy négyzetméterre jutó összegének (továbbiakban: fajlagos lakbér) mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2)     A szociális alaplakbért a lakás alapterülete, városon belüli fekvése alapján megállapított – az 1. számú melléklet szerinti – övezeti besorolása, és a lakás komfortfokozata figyelembevételével kell meghatározni.

(3)     A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője e rendeletben meghatározott szabályok alapján megállapított lakbértámogatással és/vagy lakbérkedvezménnyel csökkentett lakbért köteles fizetni, oly módon, hogy annak összege nem lehet kevesebb

a)       összkomfortos, komfortos, és félkomfortos lakás esetén a nyugdíjminimum 10 %-ánál,

b)      komfort nélküli és szükséglakás esetén a nyugdíjminimum 5 %-ánál. 

(4)[1]   A polgármester minden év – első alkalommal 2009. évben – december 31. napjáig hivatalból felülvizsgálja a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettséget e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételek alapján, kivéve:

a)    a 3. § (3) bekezdés c)-d) pontjaiban és a 3. § (4) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott eseteket,

b)   ha a lakbérfizetési kötelezettség teljesítése előre, egyösszegben történt,

c)    ha a lakásbérbeadás ideje az egy évet nem haladja meg.

(5)     A bérlő a felülvizsgálat elvégzése érdekében – felhívásra –  köteles jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó – e rendelet 5. és 6. számú mellékletei szerinti formanyomtatványon – adatokat szolgáltatni és igazolásokat csatolni (továbbiakban: igazolási kötelezettség), kivéve, ha a hivatalnál 6 hónapnál nem régebbi jövedelem- és vagyonnyilatkozata rendelkezésre áll.

(6)     Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét

a)       határidőben, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig teljesíti, a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket – a felülvizsgálat alapján - szociálisnak vagy költségelvűnek kell minősíteni a tárgyévet követő év január 1. napjától,

b)      határidőben, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig nem teljesíti, akkor a tárgyévet követő év január 1. napjától a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket költségelvűnek kell minősíteni,

c)       határidőn túl, azaz tárgyév november 30. napját követően teljesíti, és e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket az igazolási kötelezettség teljesítését követő második hó 1. napjától kell szociálisnak minősíteni.

(7)[2]   Amennyiben a bérlő jövedelmi helyzetében olyan változás történik, amelynek következtében havi rendszeres jövedelme megváltozik, a bérlő kérelmére lehetőség van a bérbeadás jellegének és az ennek megfelelő lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettségnek év közbeni, soron kívüli felülvizsgálatára. A felülvizsgálatra vonatkozó kérelmet a jogosultság lejártát megelőző két hónapban nem lehet benyújtani. Az új lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettség megállapítására a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kerülhet sor.

46. §

(1)[1]    A lakbérek mértékét évente legalább egyszer – minden év december 31. napjáig – felül kell vizsgálni.

(2)     Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni.

(3)     Ha a lakásbérleti jogviszony azon időpont előtt szűnik meg, amelyre a bérlő a lakbért előre, egyösszegben megfizette, az általa megfizetett, de még le nem lakott lakbér kamatmentesen visszajár.

A lakáshasználati díj

50. §[1]

(1) Az a személy, aki az önkormányzati lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj összege a lakást használó személy részére e rendelet 3. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott szabályok figyelembevételével megállapítható alaplakbér összegével azonos.

(2)     Amennyiben a lakást jogcím nélkül használó személy jövedelem- és vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, és azt

a)      határidőben – azaz a felhívástól számított 30 napon belül – nem teljesíti, a jogcím  nélküli használat kezdetétől a költségelvű lakbér összegével azonos mértékű használati díjat köteles fizetni,

b)      határidőn túl – azaz a felhívástól számított 30. napot követően – teljesíti, és szociális rászorultsága fennáll, a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését követő hó 1. napjától köteles a szociális lakbérrel azonos összegű használati díjat fizetni.

(3)     A lakást jogcím nélkül használó személy részére lakbértámogatás, lakbérkedvezmény, továbbá időskorúak lakbérengedménye nem állapítható meg.

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

1. cím

Lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése

51. §[1]

(1)     Az önkormányzati lakás bérlője – e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – kezdeményezheti lakásbérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését

a)       cserelakás,

b)      cserelakás és egyidejűleg pénzbeli térítés, vagy

c)       pénzbeli térítés

igénylése mellett.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott cserelakás felajánlásáról, továbbá a pénzbeli térítés összegének megállapításáról a polgármester dönt.

52. §[1]

(1)[2]    Az 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

a) a kezdeményezés időpontjában a bérlő által lakott önkormányzati lakás bérbeadásának jellege szociális vagy költségelvű,

b) a bérbeadás időtartama az egy évet vagy azt az időtartamot, amelyre a bérlő a lakbért előre egyösszegben megfizette, meghaladja,

c)    az eredeti lakás alaplakbérének összege azonos vagy magasabb a cserelakás alaplakbérénél.

(2)     Az 51. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

a)       a kezdeményezés időpontjában a bérlő által lakott önkormányzati lakás bérbeadásának jellege szociális,

b)      a bérleti jogviszony időtartama határozatlan időre szól, és a szociális jellegű bérbeadás  időtartama folyamatosan az öt évet meghaladja, 

c)       az eredeti lakás alaplakbérének összege magasabb a cserelakás alaplakbérénél,

d)      az eredeti és a cserelakás komfortfokozata legalább komfortos.

(3)     Az 51. § c) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

a)       a kezdeményezés időpontjában a bérlő által lakott önkormányzati lakás bérbeadásának jellege szociális,

b)      a bérleti jogviszony időtartama határozatlan időre szól, és a szociális jellegű bérbeadás időtartama folyamatosan az öt évet meghaladja, 

c)       a lakás komfortfokozata legalább komfortos.

(4)     A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének további feltétele, hogy a bérlő

a)       vállalja eredeti lakásának e rendelet 40. §-ban meghatározottak szerint történő visszaadását, és

b)      az eredeti lakására lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással ne rendelkezzen.

53. §[1]

(1)     A pénzbeli térítés összege

a)       az 51. § b) pontjában meghatározott esetben az eredeti és a cserelakás egy éves alaplakbérének díjkülönbözete,

b)      az 51. § c) pontjában meghatározott esetben a bérelt lakás 5 éves alaplakbére, legfeljebb 750.000.- Ft.

(2)     A fizetendő térítés alapjául szolgáló éves alaplakbérnek az összegét a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének időpontjában érvényes szociális fajlagos alaplakbérnek a figyelembevételével kell megállapítani.

(3)       A pénzbeli térítés kifizetésére a lakás visszaadását követő 30 napon belül kerül sor.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérlet megszűnése

57. §

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg, azonban e rendelet 33-35 §-aiban meghatározott szabályok alapján meghosszabbítható. 

A lakásbérleti jog cseréje

58. §

(1)     Önkormányzati bérlakás bérleti joga a polgármester hozzájárulásával kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)     A cseréhez való hozzájárulás megadása vagy megtagadása során az Ltv. 29. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3)     Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a cserélő feleknek lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozása nincs.

(4)     A polgármester a lakáscseréhez nem járulhat hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jognak jogellenes átruházására irányul.

3. RÉSZ

A    L A K Á S E L I D E G E N Í T É S    S Z A B Á L Y A I

I. FEJEZET                                                                                                                                                                 A VÉTELI JOG ALAPJÁN MEGVÁSÁROLT ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK                                                                             VÉTELÁR-HÁTRALÉKÁNAK MEGFIZETÉSE

59. §

(1)     Az 1995. november 30. napjáig vételi jog alapján elidegenített volt önkormányzati lakásra fennálló vételárhátralékot évi 7 %-os kamattal kell visszafizetni.

(2)     Amennyiben a volt bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyai e rendelet 10. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek, mindaddig, amíg ez a körülmény fennáll, a vételár hátralékot kamatmentesen törlesztheti. Ez a kedvezmény csak a volt bérlőt illeti meg.

(3)     Ha a volt bérlő 25 évi vagy ennél rövidebb időtartamú törlesztésre kötött szerződést, de a vételár hátralékát a szerződés lejárata előtt egyösszegben megfizeti, a vételár hátralékot évi 2 %-kal csökkenteni kell.

(4)     A vagyoni és jövedelmi viszonyaiban beállt változást a volt bérlő 30 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a korábbi kamatkedvezmény elvesztésével jár.

(5)     A hivatal 2 évenként – e rendelet 5-6. számú melléklete szerint benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatok alapján – felülvizsgálja az adósok kamatmentességre való jogosultságát.

(6)     Amennyiben a volt bérlő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolja, a törlesztési idő alatt legfeljebb két alkalommal – kérelemre – a részletfizetés – összesen 6 hónapra – felfüggeszthető. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával kitolódik. A vételár hátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

(7)       Ha a volt bérlőnek a megvásárolt volt önkormányzati lakóingatlanon lakóház javítási munkát kell végezni, és erre a célra kölcsönt vesz igénybe, akkor az eladó a forgalmi érték 50 %-áig hozzájárulhat az újabb jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.

II. FEJEZET                                                                                                                               ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI

60. §

(1)     A közgyűlés egyedi döntése alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre  bérbe adott lakások, az Ltv 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.

(2)     Nem lehet elidegenítésre kijelölni

a)       a nyugdíjas otthonházi lakásokat,

b)      e rendelet 2/a-2/h. mellékleteiben felsorolt lakásokat,

c)       pályázati kötelezettség alapján meghatározott ideig csak költségelvű bérbeadás útján hasznosítható lakásokat,

d)      városrehabilitációval érintett területeken található, illetve városrendezési vagy közérdekből bontásra kijelölt épületben található lakásokat.

(3)     Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit a helyi sajtó útján, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni.

(4)     Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.

(5)     A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, közüzemi, vagy egyéb díjtartozása nincs. 

61. §

(1)     Az elővásárlási jog jogosultja vételi szándékának – írásban történő – bejelentését követő 30 napon belül a lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, amelynek költségei a vevőt terhelik.

(2)     Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által az Ltv. 52. §-a alapján megállapított forgalmi értékkel.

(3)     A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról – a közlésétől számított 60 napon belül – az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak. 

63. §[1]

(1)     A vételár egyösszegben történő megfizetése esetén a 61. § (2) bekezdése alapján meghatározott vételárból

a)       30 %-os engedmény illeti meg a bérlőt, ha e rendelet 10. § (3) bekezdésben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek megfelel,

b)      20 %-os engedmény illeti meg

b.1)   a bérlőt, ha az a) pontban foglalt rendelkezésnek nem felel meg,

b.2)   a vevőt, amennyiben a bérlő hozzájárulásával annak egyenes ági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg a lakást.

(2)     E rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek történő megfelelésről szóló igazolást – a 6 hónapnál nem régebbi jövedelem- és vagyonnyilatkozatok alapján – a jegyző állítja ki.

64. §

Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

65. §

(1)     Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a közgyűlés ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2)     Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(3)[1]    Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától, illetve a bérlőkijelölési jog gyakorlójának 2009. évben kiadott írásbeli hozzájárulása kézhezvételétől számított 60 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti.

(4)       A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

66. §

Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

67. §

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 

4. RÉSZ[1]

A NEHÉZ HELYZETBE KERÜLT, LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNNEL RENDELKEZŐ ADÓSOK VÉDELME

I. FEJEZET

  AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁVAL ÉRINTETT

LAKÓINGATLAN MEGVÁSÁRLÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

68/A. §[2]

(1)     Az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdése alapján a lakóingatlan kényszerértékesítése során az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a)       a lakóingatlan kényszerértékesítésére a természetes személy tulajdonos (továbbiakban: adós) lakáscélú kölcsönével összefüggésben, az adós gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható krízishelyzete következtében kerül sor,

b)      az adós kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése érdekében az árverési hirdetmény kifüggesztését, illetve a zálogjogosult lakóingatlan értékesítéséről szóló írásbeli értesítésének kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül,

c)       írásbeli kötelezettségvállalás az önkormányzat részéről a megvásárolt lakóingatlan adós részére – az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott feltétek szerinti – határozatlan időre történő bérbeadásáról,

d)      a lakóingatlan vételára a 8.000.000,- Ft-ot nem haladja meg,

e)       a lakóingatlan megvásárláshoz szükséges fedezet rendelkezésre áll.

(2)     Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható krízishelyzetnek minősül, ha az adós

a)       lakáscélú kölcsönszerződésből eredő – a szerződés felmondását megelőzően esedékessé vált utolsó törlesztő részlet - fizetési kötelezettsége a törlesztő részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy

b)      munkahelyét 2008. szeptember 30. napját követően vesztette el és a kérelem benyújtásakor álláskeresőnek minősül, vagy

c)       jövedelmének – a kérelem benyújtását megelőző havi – összege a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20 %-ot elérő mértékben csökkent.

(3)     Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet e rendelet 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)      a lakáscélú kölcsönszerződés másolatát,

b)      e rendelet 5. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a kérelmező és háztartásának tagjai jövedelméről szóló – a jövedelmek típusának megfelelő és a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó – igazolásokat vagy azok másolatát,

c)       e rendelet 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

d)      a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a 2008. szeptember havi, valamint a lakáscélú kölcsönszerződés felmondását megelőzően esedékessé vált utolsó törlesztő részlet összegét igazoló dokumentumokat,

 e)      a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben

e.1)   a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését igazoló dokumentumot, valamint

e.2)   az állami foglalkoztatási szerv igazolását az álláskereső státusz fennállásáról,

f)       a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a 2008. szeptember havi jövedelemről szóló igazolást.

Amennyiben az adós a kérelmet, a jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat hiányosan vagy nem töltötte ki, továbbá a szükséges mellékleteket, igazolásokat nem vagy nem e rendeletben meghatározott tartalommal nyújtotta be, a hivatal 3 munkanapos határidővel a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(4)     Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott írásbeli kötelezettségvállalást a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem benyújtását követő naptól számított 10 napon belül abban az esetben, ha az adós a következő feltételeknek együttesen megfelel

a)       a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan (továbbiakban: lakóingatlan) az adós és háztartása tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b)      az adós és háztartásának tagjai a lakóingatlanon kívül egyéb hasznosítható ingatlannal nem rendelkeznek,

c)       a lakóingatlan komfortfokozata komfortos vagy összkomfortos,

d)      a lakóingatlan jó műszaki állapotú, azaz felújításának becsült értéke az 1.000.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(5)     Az adós lakó- illetve tartózkodási helyének megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(6)     A lakóingatlan komfortfokozatát és műszaki állapotát a lakások kezelésével megbízott szervezet igazolja.

(7)     Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt lakóingatlannak az adós részére történő bérbeadására az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.