Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1) és (2) bekezdésében, 85/F. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

1. RÉSZ  

Á L T A L Á N O S    R E N D E L K E Z É S E K

1. §

(1)     A rendelet személyi hatálya kiterjed minden nagykorú magyar állampolgárra, továbbá az Európai Parlament és  a   Tanács a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 2011. április 5-i 492/2011/EU rendeletében      meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben érvényes tartózkodási jogot igazoló okmánnyal rendelkezik^[2]

(2)     A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségek és területek

a)       bérbeadására, valamint

b)      elidegenítésére.    

(3)^[3]   A lakások tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost és bérbeadót megillető jogokat és kötelezettségeket, illetve a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat – e rendeletben szabályozott módon – a közgyűlés, és a közgyűlés  felhatalmazása alapján az alábbi szervek és személyek gyakorolják, illetve látják el

a)      a közgyűlés dönt

1)      az éves lakáshasznosítási tervről,

2)      a bérlőkijelölési jog biztosításáról szóló megállapodás megkötéséről,

3)      egyedi esetben a soron kívüli bérlőkijelölésről,

4)      a lakbérek mértékéről,

5)^[4]      

6)^[5]     a lakbértartozás, a 49. § (1) bekezdés szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás és a közüzemi díjtartozás miatt megszüntetett lakásbérleti jogviszony esetén a bérlő ismételt kijelöléséről,

7)      az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésre történő kijelöléséről, illetve az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítéséről,

b)      a szakbizottságok döntenek – e rendeletben meghatározott szabályok alapján – a bérlőkijelölésről, továbbá a lakbérkedvezmény megállapításáról,

c)      a polgármester dönt

1)      a komfortnélküli lakás bérlőjének kijelöléséről,

2)^[6]    

                            3)^[7]

4)      a lakásbérleti jog folytatásáról,

5)      a lakásbérleti jog meghosszabbításáról,

6)      a tartási szerződéshez való hozzájárulásról,

7)      a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén cserelakás felajánlásáról, illetve pénzbeli térítés megállapításáról,

8)      a bérleti jogviszony városérdekből történő felmondása esetén a cserelakás felajánlásáról, illetve a pénzbeli térítés megállapításáról,

9)      a lakásbérleti jog cseréjéhez való hozzájárulásról,

10)    a lakásbérbeadás jellegének és az ennek megfelelő lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettségnek – a felülvizsgálatot követően történő – megállapításáról,

11)^[8]   a lakóingatlan kényszerértékesítése során az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról,

12)^[9]   az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával vásárolt lakás bérlőjének kijelöléséről.

13)^[10]   a helyi gazdaság élénkítése érdekében történő bérlőkijelölésről.

d)      az intézményvezető dönt – e rendeletben meghatározott szabályok alapján – a bérlőkijelölésről, továbbá a lakbérkedvezmény megállapításáról,

e)      a bérlőkijelölési jogot gyakorló szervezet dönt – e rendeletben meghatározott szabályok alapján – a bérlőkijelölésről,

f)       a jegyző dönt – e rendeletben meghatározott szabályok alapján – a bérlőkijelölésről, és a lakbérkedvezmény megállapításáról, illetve kiállítja ^[11] a fizetőképesség mértékére, valamint lakáselidegenítés esetén a jövedelmi és vagyoni feltételeknek történő megfelelésre vonatkozó igazolásokat,

g)      a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal) látja el a bérlő kijelölés előkészítésével kapcsolatos, valamint a bérlőkijelöléstől a bérleti szerződés megkötéséig felmerülő adminisztratív tevékenységet, és vezeti a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges nyilvántartásokat,

h)^[12]     az önkormányzat által a lakások kezelésére létrehozott gazdasági társaság, illetve a lakások kezelésével megbízott intézmény (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja – a jelen rendeletben foglaltak szerint – a bérbeadói jogokat és teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettségeket, valamint ellátja az ezekkel kapcsolatos feladatokat a bérleti szerződés megkötésétől annak megszüntetéséig. A bérleti jogviszony megszűnése után is az önkormányzati tulajdonban álló lakás kiürítésével, használatával kapcsolatos jogvitában a bérbeadó jogosult a perindításra.

i) ^[13]     előkészítő munkacsoport tesz javaslatot - a rendeletben meghatározott esetekben - a bérlőkijelölésre, mely munkacsoport tagjai az ágazatért felelős alpolgármester, a szakbizottság elnöke vagy az általa delegált tagja, a szakosztály illetékes munkatársa, valamint a közgyűlésnek a polgármester által felkért egy képviselő tagja.

(4)     A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik a közgyűlés azon jogát, hogy bármely lakás tekintetében a bérbeadói jogokat közvetlenül gyakorolja.

2. §

(1)[1]    A rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala adatvédelmi szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(2)     Az olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmazni kell, az igénylő és a bérlő nem köteles, ha annak a hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, vagy az igénylő és a bérlő írásban felhatalmazást ad az igazolás beszerzésére.

(3)     A hivatal a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátáshoz – e rendeletben meghatározottak szerint – nyilvántartásokat vezet.

(4)     E rendelet alapján vezetett nyilvántartások adatait a bérbeadás feltételeinek megállapításához, a bérbeadói hozzájárulás megadásához, valamint a szociális rászorultság elbírálásához lehet felhasználni.

(5)     A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

               2. RÉSZ    

  A    L A K Á S B É R L E T    S Z A B Á L Y A I

                                                                   I. FEJEZET                                                                                 A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

1. cím    A lakásbérbeadás közös szabályai

                                                                                  3. §

(1)     Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni, az alábbi jogcímeken

a)       üresen álló lakás esetén:

         -        a helyi gazdaság élénkítése érdekében történő lakásbérbeadás^[14]

-        szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás pályázat útján,

-        költségelven történő lakásbérbeadás pályázat útján,

-        piaci alapon történő lakásbérbeadás pályázat útján,

-        egyes munkakörökhöz, vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakásbérbeadás,

-        közgyűlés egyedi elbírálása alapján történő lakásbérbeadás,

-        bérlőkijelölési jog alapján történő lakásbérbeadás,

-        nyugdíjasházi lakásbérbeadás,

-        komfort nélküli lakásbérbeadás,

-        nyugdíjasházból vagy szociális intézményből távozó személy részére történő lakásbérbeadás,

-        cserelakás biztosításával történő lakásbérbeadás: lakásbérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése, továbbá városérdekből történő elhelyezés esetén,

-        ^[15]súlyos mozgáskorlátozott személy részére biztosított lakásbérbeadás,

b)      nem üresen álló lakás esetén:

-        lakásgazdálkodási feladatok keretében történő lakásbérbeadás: bérleti jogviszony folytatása, bérleti jogviszony meghosszabbítása, bérleti jog cseréje, tartási szerződéshez való hozzájárulás esetén,

 -       az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával vásárolt lakás bérbeadása.^[16]

(2)     A bérbeadási jogcímeken belül a lakásbérbeadás e rendelet szabályai alapján  szociális, vagy költségelvű, vagy piaci jelleggel történhet. 

(3)^[17]   A lakásbérbeadás jellege szociálisnak minősül, ha

a)      a kijelölt bérlő a 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételnek megfelel, és e rendelet a szociális jellegű bérbeadást lehetővé teszi,

b)      a bérlőkijelölés e rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a közgyűlés egyedi döntése alapján, rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel történt,

c)^[18]     a 20. § a)-d) pontjaiban meghatározott speciális lakásbérbeadás történt,

d)      a bérelt lakás szükséglakás.

(4)^[19]   A lakásbérbeadás jellege költségelvűnek minősül, ha

a)      a kijelölt bérlő a 10. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján nem minősül szociálisan rászoruló személynek, és e rendelet a költségelvű bérbeadást lehetővé teszi,

b)      a bérlőkijelölés a Platán sor 38., illetve a Mártírok u. 13-15. szám alatti épületekben található lakásba történt,

c)      a lakásbérbeadás pályázat nélkül a 16. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározottak szerint történt^[20]

d)^[21]     a lakásbérbeadás gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ, illetve jogutód szervezete részére történt

 e)     a lakásbérbeadás nyelvi lektori feladatellátás céljából a Klebelsberg       Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete, illetve jogutód szervezete részére történt.^[22]

f)       a lakásbérbeadás intézményi lelkészi feladatellátás céljából a Mandulavirág       Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza részére történt.^[23]

 (5)^[24] Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérlőkijelölésre akkor kerülhet sor, ha az igénylő és a vele együttköltöző személyek Magyarország területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek, kivéve, ha örökléssel szerezték meg olyan lakás tulajdonjogát (résztulajdonjogát), amelyben más haszonélvező életvitelszerűen lakik.

(6)     Amennyiben a lakásbérbeadásra költségelven került sor, akkor a bérleti jogviszony fennállása alatt vagy annak meghosszabbítása esetén a bérbeadás jellege költségelvű marad.^[25]

4. §

(1)     Üresen álló önkormányzati lakást bérbe adni csak a közgyűlés által évente jóváhagyott lakáshasznosítási tervben megjelölt bérbeadási jogcímeken és jelleggel lehet.

(2)     A tárgyévre vonatkozó lakáshasznosítási tervet a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a közgyűlés fogadja el.

(3)^[26]

(4)     A megüresedő lakások bérbeadásának jogcímét, jellegét a lakáshasznosítási tervben meghatározott keretszámok figyelembevételével a ^[27]lakásügyekért felelős szakbizottság határozza meg.

5. §

(1)     Önkormányzati lakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bérbe adható

a)^[28]     határozott időre

         a.1) legfeljebb egy évre,

         a.2) a rendeletben meghatározott esetekben legfeljebb öt évre,

         a.3) a 62. § (14) bekezdésében meghatározott időre,

b)      valamely feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb 5 évre szóló lakásbérleti szerződés megkötésével azzal, hogy a határozott időre szóló lakásbérleti szerződéskötés a jelzett feltétel bekövetkezéséig ismételhető.

(2)     Határozatlan időre kell bérbe adni

a) a nyugdíjas otthonházi lakást,

b)^[29] a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakás - e rendelet 58. §-a szerinti - cseréje esetén a cserelakást,

c)^[30] az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával vásárolt lakást,

d)^[31] a gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ, illetve jogutód szervezete részére bérbe adott lakást.

        e)^[32] nyelvi lektori feladatellátás céljából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete,            illetve jogutód szervezete részére bérbe adott lakást.

.12.) önk. rend 1§-a mód.

(2a)^[33] A helyi gazdaság élénkítése érdekében a 2/g. mellékletben felsorolt lakásokra gazdasági társasággal határozatlan időre is köthető bérleti szerződés.

(3)     Házastársak, illetve testvérek közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni, más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető. Társbérleti szerződés e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati bérlakásra nem köthető.

(4)^[34]   A rendeletben meghatározott kivétellel a bérbeadást igénylő személy csak akkor jelölhető ki bérlőnek, ha az igényelt lakás nagysága az igénylő fizetőképességének az (5) bekezdésben meghatározott mértékét nem haladja meg.

(5)^[35]    A fizetőképesség mértéke megegyezik a legmagasabb vállalható lakbérnek és az adott lakásra vonatkozó külön szolgáltatások 12. § (3) bekezdés szerint számított költségének a háztartás összes jövedelméhez viszonyított arányával, ami egyszemélyes háztartás esetén 40 %, többszemélyes háztartás esetén 30%. ^[36]A háztartás összes jövedelmét csökkenti az igazolt levonások összege.

(5a)^[37]    A rendeletben meghatározott kivétellel a bérbeadást igénylő személy csak akkor jelölhető ki bérlőnek, ha lakbértartozással, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozással és közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(6)     A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - az önkormányzat nem vállal kötelezettséget.

6. §

(1)[1]   A hivatal a bérlőkijelölésre jogosult döntéséről 8 munkanapon belül írásban értesíti a kijelölt bérlőt és a bérbeadót.

(2)[2]   A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles – e rendelet alapján előírt vagy vállalt – fizetési kötelezettségének eleget tenni, valamint a lakásbérleti szerződés megkötését a bérbeadónál kezdeményezni. A bérbeadó a bérleti szerződés másolatának megküldésével értesíti a hivatalt a szerződés megkötéséről.

(3)[3]

7. §

(1)     A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a lakásból történő két hónapot meghaladó – folyamatos – távollétét, és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2)     Ha bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 30 napon belül – írásban teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

2. cím   

Üresen álló önkormányzati lakás bérbeadása

A pályázat útján történő lakásbérbeadás

A pályáztatás közös szabályai

8. §

(1)^[38]   Üresen álló önkormányzati lakás pályázat útján történő bérbeadása esetén a hivatalnak nyílt pályázati felhívást kell közzétenni a helyi sajtó útján, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel oly módon, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló idő 15 napnál kevesebb nem lehet.

(2)^[39]    A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

• a lakás hasznosításának jogcímét, jellegét,
• a lakás címét,
• a lakás műszaki jellemzőit (alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát,)
• a fajlagos- és az alaplakbér havi összegét,
• a lakással kapcsolatos 49. § (1) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatások számított költségét,
• a pályázaton való részvétel és a bérbeadás feltételeit,
• a csatolandó dokumentumok körét,
• a pályázat benyújtásának módját, pontos helyét és határidejét,
• a pályázat elbírálásának várható idejét.

(3)     A pályázatot írásban e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a pályázati kiírásban megjelölt helyen, határidőig, zárt borítékban lehet benyújtani. A pályázatokat lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(4)     Érvénytelen a pályázat, ha

a)       határidőn túl nyújtották be,

b)      nem e rendelet szerinti formanyomtatványon nyújtották be,

c)       a pályázó az elbíráláshoz szükséges tényekről és körülményekről nem vagy hiányosan nyilatkozott,

d)      a pályázó valótlan adatok közlésével, illetve valós adatok elhallgatásával vagy más módon megtévesztette az önkormányzatot,

e)       a kiírásban előírt dokumentumok nem kerültek csatolásra,

f)       e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek a pályázó nem felel meg.

(5)^[40]    Nem nyújthat be pályázatot öt éven belül az a személy

a)  aki önkényes lakásfoglaló, vagy a korábbi rendelkezések alapján rosszhiszemű, jogcímnélküli lakáshasználó volt,

b)  aki előző önkormányzati lakásának bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében lemondott,

c)  akinek a bérleti jogviszonya a Ptk. 6:336. § (3) bekezdése, valamint 6:348. § (1) bekezdése alapján felmondással szűnt meg,

d)  aki olyan bérlő háztartásában rendelkezett bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, akinek a bérleti jogviszonya a Ptk. 6:336. § (3) bekezdése, valamint 6:348. § (1) bekezdése alapján felmondással szűnt meg,

e)  akinek lakhatása jogcímnélküli lakáshasználóként vagy a háztartásában élő más személyként lakbértartozás, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás vagy közüzemi díjtartozás miatt szűnt meg.

Az ötéves időtartamot az a)-b) pontok esetében a kizárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől, a c)-e) pontok esetében a lakás visszaadásának időpontjától kell számítani.

(5a)^[41] Nem nyújtható be pályázat öt év után sem a tartozás megfizetéséig vagy a tartozás behajthatatlanná minősítéséig.

(6)     Önkormányzati lakásban bérleti joggal rendelkező személy pályázat útján akkor jelölhető ki bérlőnek, ha korábbi önkormányzati lakásának bérleti jogáról pénzbeli térítés nélkül lemond.

9. §

(1)     A pályázatok bontását – kivéve a nyugdíjasházi pályázatokat – a benyújtási határidő lejártát követő 5 munkanapon belül a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság elnökének, vagy az általa kijelölt bizottsági tagnak a jelenlétében a hivatal végzi, és a pályázatok regisztrálásáról jegyzőkönyvet készít.

(2)[2]    A postabontást követően a hivatal gondoskodik a pályázatok elbírálásra történő előkészítésről. Ennek keretében a pályázók által közölt adatokat – saját nyilvántartásai alapján, és szükség esetén egyéb adatok és igazolások beszerzésével – ellenőrzi, és elkészíti a pályázatok sorolási javaslatát, amelyet megküld a meghirdetett lakás területi elhelyezkedése szerint illetékes településrészi önkormányzat részére.

(3)[3] A településrészi önkormányzat a 12. § (5) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevételével a pályázatokat véleményezheti. Ha a településrészi önkormányzat a pályázatok kézhezvételétől számított 15 napon belül véleményező határozatát írásban nem juttatja el a hivatal részére, akkor úgy kell tekintetni, hogy a pályázatokat támogatja.   

(4)[4] A hivatal a pályázatok elbírálására vonatkozó, a településrészi önkormányzatok határidőben beérkezett véleményét is tartalmazó javaslatot a lakásügyekért felelős szakbizottság elé terjeszti.

(5)[5]   Amennyiben a településrészi önkormányzat a pályázatot nem támogatta, a lakásügyekért felelős szakbizottság jogosult az elutasító véleményt a pályázatok elbírálásánál és sorolásánál figyelembe venni.

Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás

10. §

(1)     A hivatal nyilvántartást vezet a szociális helyzet alapján lakásbérbeadást igénylőkről.

(2)     A szociális helyzet alapján lakásbérbeadást igénylők nyilvántartásába az a személy vehető fel, aki a (3) bekezdésben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel. A jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatánál háztartásként az  együttköltöző személyeket kell figyelembe venni.

(3)^[42]      Szociálisan rászoruló az a személy, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel

a)         egy főre jutó havi nettó jövedelme – a rendeletben meghatározott jövedelemszámítási időszak alapján – nem haladja meg

a.1) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 420 %-át,

a.2) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

b)  a 69. § (2)    bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem  rendelkezik.

(3a)^[43]  Különös méltánylást igénylő esetben szociálisan rászorulónak minősíthető az a személy is, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárát legfeljebb 3%-kal haladja meg.

(3b) Különös méltánylást igénylő esetben szociálisan rászorulónak minősíthető az a megváltozott munkaképességű, és rehabilitációs pénzbeli ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő egyedülálló személy, illetve olyan házaspár vagy élettársak, ahol mindegyik személy ilyen ellátásban részesül, és amely háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárát amiatt haladja meg, mivel keresőtevékenységet folytat, illetve folytatnak.^[44]

(4)     Az igénylést – e rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon – a hivatalnál kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat.

(5)     Házastársak bérlakás igénylő lapjukat csak együttesen nyújthatják be. Amennyiben a bérlakás-igény kielégítése előtt a bíróság a házasságot jogerősen felbontja, és a továbbiakban is mind a két volt házasfél megfelel a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek, a volt házastársakat – kérelmükre – külön számon kell nyilvántartásba venni.

(6)     A hivatal a jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően 30 napon belül értesíti az igénylőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról.

(7)     A nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha az igénylő

a)       a (3) bekezdésben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek nem felel meg,

b)      nem e rendelet szerinti formanyomtatványon nyújtotta be igénylését,

c)       az elbíráláshoz szükséges tényekről és körülményekről nem vagy hiányosan nyilatkozott,

d)      valótlan adatok közlésével, illetve valós adatok elhallgatásával vagy más módon megtévesztette az önkormányzatot,

e)       az e rendeletben  előírt dokumentumokat nem  csatolta.

(8)     A lakásigénylő a nyilvántartásba vételt követően a jogosultság alapjául szolgáló  feltételek változását 15 napon belül köteles bejelenteni a hivatalnál.

11. §

(1)     Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadásra az a személy nyújthat be pályázatot, aki

a)       szerepel a szociális helyzet alapján lakásbérbeadást igénylők nyilvántartásában, és

b)      Zalaegerszeg város közigazgatási területén legalább három éve lakóhellyel, vagy legalább öt éve tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2)     Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás feltétele, hogy a pályázó megfeleljen e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek.

(3)     A pályázatot írásban – e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon – a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, zárt borítékban lehet benyújtani. Házaspárok pályázatukat csak együttesen nyújthatják be. A pályázathoz egyidejűleg csatolni kell ^[45]a fizetőképesség mértékére vonatkozó igazolásokat.

(4) A ^[46]  fizetőképesség mértékére vonatkozó igazolásokat a pályázó által – e rendelet 5-6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon – benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján  a jegyző állítja ki, amely hat hónapig érvényes.

(5)^[47]    A (4) bekezdésben meghatározott igazolások kiállítását meg kell tagadni, ha a pályázó körülményei nem felelnek meg a 10. § (3) és (3a) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6)^[48]    A lakásigénylővel együttköltöző családtagként élettársát és kiskorú gyermekét lehet figyelembe venni, szülőjét és testvérét pedig akkor, ha Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek. Az élettársi kapcsolat fennállását közokirattal kell igazolni.

12. §^[49]

(1)^[50]    A szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről, és a bérbeadás időtartamáról – az előkészítő munkacsoport javaslata alapján - a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt

(2)^[51] A döntésre jogosult azt a pályázót jelölheti ki bérlőnek, akinek igazolt jövedelme megfelelő fedezetet biztosít a lakbérre és a lakással kapcsolatos külön szolgáltatások költségére. Amennyiben a fizetendő lakbér és a lakással kapcsolatos 49. § (1) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatások számított költsége meghaladja a pályázó fizetőképességének mértékét, a pályázat érvénytelen, az eljárás további részében a pályázó nem vehet részt.

(3)     A külön szolgáltatások számított költsége a tényleges lakásnagyság és a külön szolgáltatások egy m² –re jutó számított költségének a szorzata. A külön szolgáltatások egy m² –re jutó számított költségének összege 450,- Ft/m², amelynek összegét a közgyűlés a lakbérek mértékének évenkénti felülvizsgálatával egyidejűleg állapítja meg.

(4)^[52] A lakásügyekért felelős szakbizottság az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

a) saját háztartásban kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodás, figyelembe véve a gyermekek számát,

b) az egy főre eső havi átlagos nettó jövedelem, előnyt jelent a keresőtevékenységből származó jövedelem,

c) szociális körülmények, egészségügyi helyzet,

d) jelenlegi lakhatási körülmények.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak azonossága esetén előnyt élvez, aki a leghosszabb időszakra – legalább egy évre, de legfeljebb öt évre – vállalja az általa fizetendő lakbérnek és a külön szolgáltatások számított költségének előre, egyösszegben történő megfizetését..

(6)^[53]   A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás az egyösszegű befizetés vállalásának idejére, legalább egy, legfeljebb öt évre, ennek hiányában egy évre adható bérbe.

(7)^[54]   Amennyiben a kijelölt bérlő szerződéskötési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a döntésre jogosult a (2)-(5) bekezdésben meghatározott sorolási szempontok figyelembevételével elfogadott - legfeljebb 5 pályázót tartalmazó - listáról a sorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

Költségelven történő lakásbérbeadás

13. §

(1)     Költségelven történő lakásbérbeadására az a személy nyújthat be pályázatot, aki

a)       a csatolt jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján e rendelet 10. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint nem minősül szociálisan rászoruló személynek,

b)      Zalaegerszeg város közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel, vagy legalább három éve tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2)     A pályázatot írásban, e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, zárt borítékban lehet benyújtani. A pályázathoz mellékelni kell e rendelet 5-6. számú melléklete szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat is. A pályázatokat lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(3)^[55]    A költségelven történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről és a bérbeadás idejének meghatározásáról – az előkészítő munkacsoport javaslata alapján - a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(4)^[56]  A lakásügyekért felelős szakbizottság az érvényes pályázatok esetében az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

a) saját háztartásban kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodás, figyelembe véve a   gyermekek számát,

b) az egy főre eső havi átlagos nettó jövedelem, előnyt jelent a keresőtevékenységből származó jövedelem,

c) szociális körülmények, egészségügyi helyzet,

d) jelenlegi lakhatási körülmények.

(5)^[57]    A (4) bekezdésben meghatározottak azonossága esetén előnyt élvez, aki a leghosszabb időszakra – legalább egy évre, de legfeljebb öt évre – vállalja az általa fizetendő lakbérnek előre, egyösszegben történő megfizetését.

(6)     A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás az egyösszegű befizetés vállalásának idejére, de legalább egy, legfeljebb öt évre adható bérbe.

(7)^[58]   Amennyiben a kijelölt bérlő szerződéskötési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a döntésre jogosult a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott sorolási szempontok figyelembevételével elfogadott - legfeljebb 5 pályázót tartalmazó - listáról a sorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

14. §[1]

(1)     A [2]lakásügyekért felelős szakbizottság döntése alapján pályázat írható ki e rendelet 37. § (2) bekezdésében meghatározott, a bérlő feladatkörébe tartozó építési munkák elvégzésére is

         a) költségelvű bérlakásra,

         b) szociális lakbérű bérlakásra, amennyiben a felújítás várható költsége nem haladja meg a lakás 5 éves lakbérének összegét.

(2) A pályázati kiírásról szóló döntést megelőzően a bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott felújítás várható költségvetéséről írásban tájékoztatja a [3]lakásügyekért felelős szakbizottságot.

(3)     A pályázati eljárásra e rendelet 8-9. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

         a) a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a felújítási munkák részletes műszaki tartalmát,

         b) a benyújtandó pályázathoz csatolni kell a felújítási munkák részletes költségvetését, továbbá a bérbeadó igazolását a műszaki tartalom és a részletes költségvetés megfelelőségéről.

(4)[4]   A pályázatot az a személy nyeri el, aki a lakás helyreállítására, átalakítására a legalacsonyabb költségajánlatot teszi és megfelel az 5. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott fizetőképességre vonatkozó rendelkezéseknek.

(5)     A nyertes pályázóval legfeljebb 1 évre szóló bérleti szerződés köthető. Ezen időtartam alatt a bérlő köteles a vállalt felújítási munkálatokat elvégezni. A bérlő ezen időszak alatt köteles a lakásra megállapított bérleti díjat fizetni. Lakbérbeszámításra csak a vállalt felújítási munkák elvégzését követően kerülhet sor.

(6)     A bérleti jogviszony lejártát követően abban az esetben köthető újabb lakásbérleti szerződés, amennyiben a bérlő a pályázatban vállalt műszaki tartalomnak megfelelő felújítási munkálatokat elvégezte. A bérbeadó a felújítási munkák elvégzését jegyzőkönyv felvételével igazolja.

(7)     Az elvégzett építési munkák költsége a lakbérbe akkor számítható be, ha a bérlő az elvégzett munkák költségét számlával igazolja, és ennek összege nem haladja meg a bérlő által a pályázaton tett ajánlat összegét.

(8)     A bérlővel az újabb lakásbérleti szerződés a lakbérbeszámítás időtartamáig, de legalább 1 évre hosszabbítható meg. Ezen időtartam leteltét követően e rendelet 33. §-ában meghatározott módon kell eljárni.

Piaci alapon történő lakásbérbeadás

15. §

(1)     Piaci alapon történő lakásbérbeadásra pályázatot nyújthat be az a személy, aki vállalja e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott piaci alapú lakbér megfizetését.

(2)     A pályázatot írásban – e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon – a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, zárt borítékban lehet benyújtani. A pályázatokat lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(3)     A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről, és a bérbeadás idejének meghatározásáról a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(4)       A bérlő kijelölésénél és a bérleti idő megállapításánál a 13. § (4)-(7) bekezdéseiben, meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy vállalásegyenlőség esetén sorsolással kell a sorrendet megállapítani.

​Pályázat nélkül történő lakásbérbeadás

16. §

(1)     Üresen álló önkormányzati lakás pályázati eljárás mellőzésével történő bérbeadásának jogcímei

a)       egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakásbérbeadás,

b)      közgyűlés egyedi elbírálása alapján történő lakásbérbeadás,

c)       bérlőkijelölési jog alapján történő lakásbérbeadás,

d)      cserelakás biztosításával történő lakásbérbeadás, különösen lakásbérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése, továbbá városérdekből történő elhelyezés esetén.

e) a helyi gazdaság élénkítése érdekében történő lakásbérbeadás.^[59]

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a lakásbérbeadás csak költségelven történhet. 

Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérbeadása

17. §^[60]

(1) Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó bérbeadásnak minősül, ha a 2/a.-2/f. mellékletekben felsorolt lakásokban történik az elhelyezés.

(2)     Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérlőjének – az alábbiakban felsorolt feltételek fennállásáig – csak az a személy jelölhető ki, akinek

          munkaköre vagy feladatellátása

1. a 2/a. mellékletben felsorolt lakásoknál köznevelési illetve egészségügyi tevékenységhez kapcsolódik,

2. a 2/b. mellékletben felsorolt lakásoknál a Hevesi Sándor Színház tevékenységéhez kapcsolódik,

3. a 2/c. mellékletben felsorolt lakásoknál a Zalaegerszegi Gondozási Központ tevékenységéhez kapcsolódik,

4. a 2/d. mellékletben felsorolt lakásnál a Zalaegerszegi Városi Sportlétesítmények Gondnokság tevékenységéhez kapcsolódik,

5. a 2/e. mellékletben felsorolt lakásnál a polgármesteri hivatal tevékenységéhez kapcsolódik,

6. a 2/f. melléklet a)-d) pontjaiban felsorolt lakásoknál művészeti, kulturális, valamint a felsőoktatásban és a köznevelésben végzett oktatói vagy kisegítői tevékenysége révén a városhoz kötődik,

7. a 2/f. melléklet e) pontjában felsorolt lakásoknál zalaegerszegi sportegyesület igazolt sportolója vagy sportszakembere.

(3)     A 2/f. melléklet f) pontjában felsorolt lakásoknál a bérlő a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ, illetve jogutód szervezete a gyámügyi utógondozói feladatellátása céljából.

(3a) A Zalaegerszeg, Platán sor 38. 2/3. és Zalaegerszeg, Göcseji út 51. 5/44. szám alatti lakásnál a bérlő a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete, illetve jogutód szervezete nyelvi lektori feladatellátás céljából.^[61]

(3b) A Zalaegerszeg, Platán sor 38. 3/6. szám alatti lakásnál a bérlő a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza intézményi lelkészi feladatellátás céljából.^[62]

(4)     A (2) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadása esetén a bérlőkijelölési jogot

1.^[63] a 2/a. melléklet a)-c) pontjában felsorolt lakások esetén a Zalaegerszegi Gazdasági Ellátó Szervezet vezetője, a lakás fekvése szerint illetékes intézmény vezetőjével történő egyeztetést követően^[64]

2. a 2/b. mellékletben felsorolt lakásoknál a Hevesi Sándor Színház vezetője,

3. a 2/c. mellékletben felsorolt lakásoknál a Zalaegerszegi Gondozási Központ vezetője,

4. a 2/d. mellékletben felsorolt lakásnál a Zalaegerszegi Városi Sportlétesítmények Gondnokság vezetője,

5. a 2/e. mellékletben felsorolt lakásnál a jegyző,

6. a 2/f. melléklet a) pontjában felsorolt műteremlakásoknál a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.,

7.  a 2/f. melléklet b) pontjában felsorolt műterem jellegű lakásoknál és a 2/f. melléklet c) pontjában felsorolt kulturális célú lakásoknál a kultúráért felelős szakbizottság,^[65]

8.  a 2/f. melléklet d) pontjában felsorolt felsőoktatási célú lakásoknál a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány,

9.  a 2/f. melléklet e) pontjában felsorolt sportolói lakásoknál a használati kvótával rendelkező szakosztályok javaslatára a sportért felelős szakbizottság gyakorolja.^[66]

(5)     Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő lakásbérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartamát az 5. § (1) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg.

(6)     Az (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott esetben a kötelezettségek teljesítése körében a sportegyesület (gazdasági társaság) készfizető kezesként helytállással tartozik.

A közgyűlés egyedi elbírálása alapján történő lakásbérbeadás

18. §

(1)     A közgyűlés egyedi elbírálása alapján – pályáztatás nélkül – soron kívül bérlőnek jelölheti ki azt az igénylőt, aki

a)       önkormányzati feladatot lát el, illetve az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez, vagy

b)      rendkívüli szociális krízishelyzetbe került.

(2)^[67]    Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben kizárólag szociális jelleggel adható bérbe olyan lakás, amely az igénylő fizetőképességének megfelel.

(3)     A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet.

(4)^[68]    A közgyűlés egyedi elbírálása alapján kijelölt bérlő részére a lakásbérbeadás csak határozott időre, legfeljebb egy évre történhet azzal, hogy

          a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb további  négy alkalommal

 b)az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakásbérbeadás közös szabályai alapján meghosszabbítható.^[69]

^​

(5)^[70]    A közgyűlés egyedi elbírálás alapján a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam leteltét követően a lakásbérbeadás időtartamát legfeljebb 5 évvel meghosszabbíthatja, ha a bérlő továbbra is önkormányzati feladatot lát el, illetve az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez.

Bérlőkijelölési jog alapján történő lakásbérbeadás

19. §^[71]

(1)     Önkormányzati bérlakásra bérlőkijelölési jog a közgyűlés döntése alapján biztosítható, amelyet megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást a polgármester köti meg.

(2)     A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bérlőkijelölési jog biztosításának módját (térítésmentes vagy térítési díj ellenében),

b) a bérlőkijelölési jog biztosításának időtartamát (határozott idő vagy valamely feltétel bekövetkezése),

c) a bérlőkijelölési jog biztosításának célját,

d) a bérlőkijelölési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásrendet,

e) a bérlőkijelölési joggal érintett lakás üzemeltetési és fenntartási költségeinek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket.

(3)     Amennyiben a bérlőkijelölő szerv a lakás megüresedését követő 30 napon belül nem jelöl újabb bérlőt, abban az esetben a lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségeket a 31. naptól köteles megfizetni a bérbeadó szervezet részére. A fizetési kötelezettségről és annak mértékéről a bérbeadó szervezet írásban tájékoztatja a bérlőkijelölő szervet.

(4)     Az üzemeltetési és fenntartási költség havi összege a fizetési kötelezettség kezdetétől számított 6 hónapig az adott lakásra megállapított költségelvű lakbér 25%-a, 6 hónap és 12 hónap között a költségelvű lakbér 50%-a, 12 hónapot meghaladóan pedig a költségelvű lakbér 100%-a. A fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a lakásba az újabb bérlő kijelölése alapján új lakásbérleti szerződés megkötésére nem kerül sor.

(5)     Amennyiben a bérlőkijelölő szerv az írásbeli tájékoztatást követően további egyszeri külön fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget az üres lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségfizetési kötelezettségének, abban az esetben a bérlőkijelölési jog az adott lakásra - a fizetési felszólításban foglalt teljesítési határidő leteltét követő napon – minden külön intézkedés nélkül megszűnik.

(6)     A bérlőkijelölő szerv által kijelölt, a rendelet hatálybalépésekor érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlők bérleti jogviszonyára az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A helyi gazdaság élénkítése érdekében történő lakásbérbeadás

​19/A. §

(1) A polgármester döntésével – az előkészítő munkacsoport javaslata alapján - a helyi gazdaság élénkítése érdekében a 2/g. mellékletben felsorolt lakásokba bérlőt jelölhet ki.

(2)     A polgármester jogosult – az előkészítő munkacsoport javaslata alapján – gazdasági társasággal is bérleti szerződést kötni, a gazdasági társaság pedig olyan szakemberek részére adhatja a lakást albérletbe, akik a vállalkozásnál mérnöki végzettséggel, vagy a vállalkozások menedzsmentjében egyéb szakirányú végzettséggel kerülnek foglalkoztatásra.

Speciális önkormányzati lakásbérbeadás

20. §^[72]

(1) Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és csak szociális jelleggel adható bérbe

a) a nyugdíjasházi lakás,

b) a komfort nélküli lakás,

c) a szociális intézményből elbocsátott személy, valamint

d) a súlyos mozgáskorlátozott személy részére biztosított lakás.

(2)^[73] Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adhatók bérbe a 2/f. melléklet f) pontjában felsorolt lakások gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ, illetve jogutód szervezete részére.

3)^[74]     Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adható bérbe a Zalaegerszeg, Platán sor 38. 2/3. és Zalaegerszeg, Göcseji út 51. 5/44. szám alatti lakás nyelvi lektori feladatellátás céljából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete, illetve jogutód szervezete részére.

(4)^[75]    Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adható bérbe a Zalaegerszeg, Platán sor 38. 3/6. szám alatti lakás intézményi lelkészi feladatellátás céljából a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza részére.

Nyugdíjasházi lakásbérbeadás

21. §

(1)^[76] A nyugdíjasok háza a 60. életévüket betöltött saját jogú öregségi nyugdíjjal rendelkező, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást nyújtó olyan lakóépület, amelyben a bérlők rendszeres egészségügyi (orvosi és betegápolói) ellátásáról és állandó (nappali és éjszakai) gondozói ügyeletéről kell gondoskodni.

(2)     A nyugdíjasházi lakást szociális jelleggel kell bérbe adni, és bérlőjét a lakáshasználatért lakbérfizetési kötelezettség terheli, továbbá az igénybevett közüzemi és a szociális szolgáltatásokért (házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek klubja ellátás stb.) térítési díjat köteles fizetni.

22. §

A nyugdíjasok házába az a személy kérheti elhelyezését, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a)       legalább egy éve zalaegerszegi lakóhellyel rendelkezik,

b)^[77]     a 60. életévét betöltötte és saját jogú öregségi nyugdíjjal rendelkezik, vagy rokkantsági ellátásban részesül

c)       önmaga ellátására képes, de kora és egészségi állapota miatt segítségre szorul és a családi gondozást nélkülözi,

d)      közösségi együttélésre háziorvosa szerint alkalmas,

e)^[78]     a lakásbérleti szerződés megkötésekor nem rendelkezik önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan vagy határozott idejű bérleti jogviszonnyal,

f)       a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettséget vállalja.

23. §

(1)[1]   A nyugdíjasok házába történő elhelyezés – a 22. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén – az alábbi formában történhet

         a) önkormányzati érdekből,

         b) szociális rászorultság alapján,

         c) életkori és egészségi állapot miatti rászorultság alapján.

(2)     Önkormányzati érdekből történő nyugdíjasházi lakásbérbeadást igényelhet az a 22. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki kisajátított, illetőleg városrendezési célból bontásra ítélt lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője és a nyugdíjasok házában lévő lakást cserelakásként elfogadja.

(3)     Szociális rászorultság alapján történő nyugdíjasházi lakásbérbeadást igényelhet az a 22. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki nyugdíjasházi elhelyezése érdekében vállalja, hogy a legalább komfortos bérlakására fennálló lakásbérleti jogviszonyát nyugdíjasházi bérlőkijelölése esetén felmondja, és korábbi lakását a bérbeadó részére térítés nélkül visszaadja.

(4)       Életkori és egészségi állapot miatti rászorultság alapján történő nyugdíjasházi lakásbérbeadást igényelhet az a 22. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki önkormányzati érdekéből vagy szociális rászorultság alapján történő elhelyezésre nem tarthat igényt, de adomány felajánlásával – e rendeletben meghatározott feltételekkel – pályázatot nyújt be nyugdíjasházi elhelyezése érdekében.

24. §

A nyugdíjasházi lakás bérlőjének kijelöléséről a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

25. §

(1)     Életkori és egészségi állapot miatti rászorultság alapján történő lakásbérbeadás esetén nyílt versenytárgyalást kell kiírni, amelynek bonyolítására e rendelet 8-9. §-aiban meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)     A pályázatokat e rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a kiírásban megjelölt helyen és határidőben, zárt borítékban kell benyújtani.

(3)     A pályázati határidő lejártát követően a ^[79]lakásügyekért felelős szakbizottság egy tagjának, a Gondozási Központ, valamint a hivatal munkatársainak, továbbá a pályázók részvételével nyilvánosan kerül sor a pályázatok felbontására, és a licitálásos pályázati tárgyalás lefolytatására.

(4)^[80]    A licitálás a legmagasabb ajánlati adományösszegre történik. Az induló összeg 2 millió Ft. A pályázati eljárás lebonyolítása során a licitküszöb összege 100 ezer Ft. A licitálásos pályázati tárgyaláson nem vehet részt, aki a jogosultsági feltételeknek nem felel meg.

(5)     A bérlőkijelölésre jogosult ^[81]lakásügyekért felelős szakbizottság – a jogosultsági feltételeknek a hivatal által történő vizsgálatát követően – azt a pályázót jelöli ki határozatlan időre bérlőnek, aki a legmagasabb összegű adományt ajánlotta fel.

(6)     A nyugdíjasházi lakás bérlőjének kijelölt személy a bizottsági döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a felajánlott adományt az önkormányzat számlájára befizetni és a bérbeadóval a bérleti szerződést megkötni. A bérbeadó a bérleti szerződés másolatának megküldésével értesíti a hivatalt a szerződés határidőben történő megkötéséről.

(7)     Ha a kijelölt bérlő a (6) bekezdésben meghatározott határidőre kötelezettségének nem tesz eleget, a következő legmagasabb összegű adományt felajánló pályázót jelöli bérlőnek a döntésre jogosult.

26. §^[82]

A nyugdíjasházi  elhelyezés érdekében felajánlott adomány 30 %-a a nyugdíjasház felszereltségének korszerűsítésére, 35 %- a nyugdíjasházi lakások felújítására, 35 %-a pedig a város időskorú lakossága szociális ellátási színvonalának emelésére használható fel. A Gondozási Központ, illetve a nyugdíjasházi lakások felújítása vonatkozásában a lakások kezelését végző gazdasági társaság a lakásügyekért felelős szakbizottságnak évente beszámol az adományösszegek célszerinti felhasználásáról.

27. §

A bérlő a nyugdíjasházi lakását a polgármester hozzájárulásával csak akkor cserélheti el, ha a csere folytán olyan személy kerül a lakásba, aki e rendelet szerint nyugdíjasházi lakásban történő elhelyezésre jogosult.

28. §

(1)     A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő összeférhetetlen magatartása miatt közösségi együttélésre alkalmatlanná válik.

(2)     Ha a nyugdíjasházi lakás bérlője a lakásbérleti szerződését – öt éven belül – felmondja és lakását üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja

a)       részére legalább a lakásigénye mértékének megfelelő lakást kell bérbe adni,  vagy

b)      részére pénzbeli térítést kell fizetni

b.1)   e rendelet 23. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetben az általa lakott nyugdíjasházi lakás öt éves alaplakbérével azonos összegben,

b.2)   e rendelet 23. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az általa lakott nyugdíjasházi lakás tíz éves alaplakbérével azonos összegben.

(3)     A cserelakás felajánlásáról, illetve pénzbeli térítés megállapításáról a [1]lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

29. §

(1)[1]    A nyugdíjasházi lakás bérlője a lakásába – nyugdíjas házastársán, nyugdíjas gyermekén és nyugdíjas szülőjén, valamint a bérbeadó külön hozzájárulásával nyugdíjas élettársán és nyugdíjas testvérén kívül – más személyt állandó jelleggel nem fogadhat be.

(2)       A bérlő közeli hozzátartozója a Gondozási Központ vezetőjének engedélyével évente legfeljebb 60 napot tartózkodhat szállóvendégként a lakásban.

Komfort nélküli lakás bérbeadása

30. §

(1)     Határozott időre – legfeljebb egy évre – komfort nélküli komfortfokozatú lakásban helyezhető el az az igénylő, aki rendkívüli élethelyzetbe került, és lakhatását önerőből másképpen megoldani nem tudja.

(2)     A komfort nélküli lakást igénylőkről a hivatal külön nyilvántartást vezet.

(3)     A komfort nélküli komfortfokozatú lakás bérlőjét a polgármester jelöli ki.

(4)^[83]    A komfort nélküli lakásra történő igény elbírálásakor a 8. § (5) és (5a) bekezdésében meghatározott kizáró okokat figyelembe kell venni.

Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése

31. §

(1)     A szociális intézményből elbocsátott személy, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyáról  térítési díj ellenében lemondott, a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott szabályok figyelembevételével helyezhető el önkormányzati bérlakásban.

(2)     Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti volt bérlő részére köteles

a)      elsősorban nyugdíjasházi lakást, (ha e rendelet 22. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel), vagy

b)[1]     bérbe adható nyugdíjasházi lakás, valamint nyugdíjasházi elhelyezési feltételek hiányában, továbbá a volt bérlő kérésére a város közigazgatási területén belül, volt lakása komfortfokozatával legalább megegyező, az 5. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott fizetőképesség mértékének megfelelő önkormányzati bérlakást

felajánlani.

(3)     A szociális intézményből elbocsátott személy köteles a lakásbérleti szerződés megkötése előtt a kijelölt lakás öt éves alaplakbérével azonos összegű térítési díjat megfizetni.

(4)     A (3) bekezdésben meghatározott térítési díj megfizetésére a bérbeadó 12 havi részletfizetést engedélyezhet, de indokolt esetben az (5) bekezdésben meghatározott döntésre jogosult szerv méltányosságból részben vagy egészben eltekinthet a térítési díj megfizetésétől.

(5)     A szociális intézményből elbocsátott személy részére történő lakásbérbeadásról a [2]lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

(6)[3]   A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése esetén a lakás bérbe adható

         a)            nyugdíjasházi lakásbérbeadás esetén határozatlan időre,

         b)           egyéb lakásbérbeadás esetén határozott időre, legfeljebb egy évre.

Súlyos mozgáskorlátozott személy részére biztosított lakás bérbeadása

31/A. §[1]

(1)     A súlyos mozgáskorlátozott személy részére biztosított Zalaegerszeg, Falumúzeum u. 20. fsz.1. és fsz.2. szám alatti lakások az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek elhelyezésére szolgálnak.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott lakásokba az a személy kérheti elhelyezését, aki:

         a) súlyosan mozgássérült és ezt igazolja,

         b) önmaga ellátásra képes, vagy részben képes,

         c) saját tulajdonú, beköltözhető lakással nem rendelkezik,

         d) a lakásbérleti jogviszony létrejöttekor nem rendelkezik önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonnyal,

         e) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettséget vállalja.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott lakások pályázat útján adhatók bérbe. A pályázati kiírás során a 8-9. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

(4)     A súlyos mozgáskorlátozott személyek elhelyezésére szolgáló lakások bérbeadására benyújtott pályázatok sorolásáról és a bérlő kijelöléséről a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt a (2) bekezdésben meghatározott szempontok együttes figyelembevételével.

(5)     A kijelölt bérlővel legfeljebb öt évre szóló lakásbérleti szerződés köthető azzal, hogy a lakásbérleti szerződés az elhelyezésre okot adó körülmény fennállása esetén meghosszabbításra kerülhet. Abban az esetben, ha a súlyosan mozgássérült személy kiskorú, akkor a bérleti szerződés a szülővel, gondviselővel köthető meg. Ha a súlyosan mozgássérült kiskorú személy a 18. életévét betöltötte, akkor a 35. §-ban meghatározott felülvizsgálatot követően a bérleti szerződést vele kell megkötni.

(6)     Az elhelyezésre okot adó körülmény megszűnése esetén a bérleti jogviszony megszűnik. Ebben az esetben az Ltv. alapján bérleti jogviszony folytatására jogosult személynek a polgármester az 5. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott fizetőképességének megfelelő beköltözhető cserelakást ajánl fel.

Speciális önkormányzati lakásbérbeadás intézmény részére^[84]

31/B. §^[85]

A 2/f. melléklet f) pontjában felsorolt lakásokra gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ, illetve jogutód szervezete jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

31/C. §^[86]

A Zalaegerszeg, Platán sor 38. 2/3. és Zalaegerszeg, Göcseji út 51. 5/44. szám alatti lakásra nyelvi lektori feladatellátás céljából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete, illetve jogutód szervezete jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

31/D. §^[87]

 A Zalaegerszeg, Platán sor 38. 3/6. szám alatti lakásra intézményi lelkészi  feladatellátás céljából a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

3. cím                                                                                       

Nem üresen álló lakás bérbeadása

Lakásbérleti jog folytatása

32. §

(1)     A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. rendelkezései szerinti jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti.

(2)     A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a polgármester dönt. 

A lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelet 33. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Lakásbérleti jog meghosszabbítása

33. §

 (1)      Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, és a lakás ismételten szociális helyzet alapján  adható bérbe, ha

a)       a bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, vagy

b)      a lakás – e rendelet szabályai alapján – csak szociális helyzet alapján adható bérbe,

feltéve, hogy lakbér- és/vagy közüzemi díjtartozással a bérlő nem rendelkezik.

(2)[1]      Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, de a továbbiakban csak költségelven történhet a bérbeadás, ha a bérlő a 10. § (3) bekezdésben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek már nem felel meg, feltéve, hogy lakbértartozással, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozással és közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

34. §

1)  A költségelven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya     meghosszabbítható, és a lakás ismételten költségelven adható bérbe, feltéve, hogy a bérlő lakbértartozással, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozással és közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.^[88]

(2)^[89]     

(3)     A piaci elven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és ismételten piaci elven adható bérbe a lakás, ha a bérlő lakbér és/vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

35. §

(1)     A hivatal a lakásbérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal hivatalból vizsgálja a 33-34. §-okban meghatározott feltételek fennállását, amelyhez a bérlő   – kivéve a piaci lakásbérbeadást – e rendelet 5-6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon köteles adatokat, igazolásokat szolgáltatni.

(2)[1]   A jogosultsági feltételek fennállása esetén a polgármester ajánlatot tesz a lakásbérleti jog – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítására, a bérbeadás jogcímére és jellegére, amely ajánlattal kapcsolatban a bérlő  – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül –  írásban nyilatkozhat.

(3)     Az ajánlatnak a bérlő általi elfogadása esetén a hivatal a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a szerződés megkötése érdekében értesíti a bérlőt és a bérbeadót.

(4)        Amennyiben a bérlő a polgármester ajánlatát nem fogadja el, vagy az ajánlatról nem nyilatkozik, e rendelet 40. §-ában meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. cím

A lakás átadása

36. §

(1)     A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2)     A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(3)     A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

a)       a bérlővel kötött külön megállapodás alapján a közműszolgáltató biztosítja,

b)      bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be.

2. cím

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

37. §

(1)     A bérbeadó köteles gondoskodni:

a)       az épület karbantartásáról,

b)      az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

c)       a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,

d)      az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítési, felújítási programja keretében támogatott épületekben a bérlakásra jutó költségek viseléséről, az önkormányzati lakásalapból biztosított forrásból.

(2)     A bérlő köteles gondoskodni

a)       a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

b)      a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor,

c)       az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,

d)      az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint

e)       a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek (tárolók), tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról,

f)       a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről,

g)[1]     a lakókörnyezete rendezettségének biztosításáról. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása alatt a bérlő által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartását, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítását kell érteni.

(3)[2]   Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. 

(4)[3]   A megállapodás tartalmát az Ltv. szabályainak figyelembevételével a bérbeadó állapítja meg.

3. cím

A lakás átalakítása, korszerűsítése

38. §

(1)     A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. 

(2)     Amennyiben az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése következtében a lakás komfortfokozata megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(3)     Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezheti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását kérheti.

(4)     A lakást átalakító, korszerűsítő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért felelősséget vállalni.

(5)     Az átalakítást, korszerűsítést saját költségére elvégző bérlő kiadásai megtérítésére a lakásbérleti szerződés megszűnése után – az erre vonatkozó megállapodás hiányában – nem tarthat igényt. 

4. cím

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

39. §

(1)[1]   A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente egyszer, munkanapokon, 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2)     A bérlő a lakásba történő bejutatást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

(3)     A bérbeadó az éves ellenőrzések lefolytatásának rendjéről ütemtervet készít, amelyet a tárgyév január 31. napjáig a [2]lakásügyekért felelős szakbizottság elé terjeszt, egyben beszámol a tárgyévet megelőző év ellenőrzéseinek tapasztalatairól.

5. cím

A lakás visszaadása

40. §

(1)[1] A lakásbérlet megszűnése esetén a volt bérlőnek a lakását a bérleti jogviszony megszűnésének napjától számított legkésőbb 30 napon belül kiürítve, beköltözhető, tiszta és a 36. § (1) bekezdésében meghatározott leltárnak és jegyzőkönyvnek megfelelő állapotban kell visszaadnia a bérbeadó részére.

(2)[2]   

(3)     A lakás visszaadásakor a bérbeadónak leltárt és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, az eseteleges hiányosságokat, azok pótlásának határidejét.

(4)     Ha a volt bérlő a hibák, a hiányosságok megszüntetéséről, illetve ezek ellenértékének megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a volt bérlő kötelezettségének megállapítását.

(5)     A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

(6)       A volt bérlő mindaddig, amíg lakását az (1) bekezdésben meghatározott módon a bérbeadónak át nem adja, köteles e rendelet 50. §-ában meghatározott összegű lakáshasználati díjat, továbbá a lakással kapcsolatos egyéb költségeket megfizetni.

6. cím

A befogadás szabályai

41. §

(1)     A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek.

(2)     A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

7. cím

Tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételei

42. §

(1)     A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a polgármester akkor járul hozzá írásban, ha

a)       az eltartó nagykorú magyar állampolgár, jövedelme legalább a nyugdíjminimum 200 %-át meghaladja, és Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkezik,

b)      az eltartott jövedelmi és vagyoni helyzete, egészségi állapota a tartást indokolja, és az eltartásáról a lakásban vele jogszerűen együttlakó más személy nem gondoskodik.

(2)^[90]      A tartási szerződés felbontása esetén a tartási szerződéshez adott polgármesteri hozzájárulást vissza kell vonni.

8. cím

Az albérlet

43. §

(1) A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adható.

(2) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba-terület jusson.

(3) Nem adható hozzájárulás

a)       a szükséglakás,

b)      a komfort nélküli lakás,

c)       a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, az egész lakás,

d)      az egyszobás lakás,

albérletbe adásához.

(4)^[91] A határozatlan időre bérbe adott lakás egésze – a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - csak akkor adható albérletbe (legfeljebb 5 évre) ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül 2 hónapot meghaladó időtartamban,

a) gyógykezelésben részesül,

b) meghatározott időre munkát vállalt, vagy tanulmányokat folytat,

c) szabadságvesztés büntetését tölti, de nem szándékos bűncselekmény miatt ítélték el.

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6)^[92] A 2/f. melléklet f) pontjában felsorolt lakásokat gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ, illetve jogutód szervezete jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára. A bérlő előzetesen közli a bérbeadóval az albérletbe vevők adatait, és az albérleti szerződésben kötelezettségként előírja számukra a bérlőt terhelő kötelezettségeket.

(7)   A Zalaegerszeg, Platán sor 38. 2/3. és Zalaegerszeg, Göcseji út 51. 5/44. szám alatti lakást nyelvi lektori feladatellátás céljából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete, illetve jogutód szervezete jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára. A bérlő előzetesen közli a bérbeadóval az albérletbe vevő adatait, és az albérleti szerződésben kötelezettségként előírja számára a bérlőt terhelő kötelezettségeket.^[93]

(8)^[94] A 2/g. mellékletben felsorolt lakásokat a helyi gazdaság élénkítése céljából a bérlő gazdasági társaság jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára. A bérlő előzetesen közli a bérbeadóval az albérletbe vevők adatait, és az albérleti szerződésben kötelezettségként előírja számukra a bérlőt terhelő kötelezettségeket.

(9)^[95] A Zalaegerszeg, Platán sor 38. 3/6. szám alatti lakást intézményi lelkészi feladatellátás céljából a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza jogosult határozott időre albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára. A bérlő előzetesen közli a bérbeadóval az albérletbe vevő adatait, és az albérleti szerződésben kötelezettségként előírja számára a bérlőt terhelő kötelezettségeket.

9. cím

Fizetési kötelezettségek

Óvadék

44. §

(1)^[96]    Költségelven, továbbá piaci alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a kijelölt bérlő az adott lakás lakbérének kétszeresével azonos összegű óvadékot megfizet.

(2)     Mentesül az óvadék fizetése alól a bérlő, ha lakásbérleti jog folytatása, vagy meghosszabbítása alapozza meg a lakásbérleti szerződést, és az adott lakás vonatkozásában óvadék fizetésére már sor került.

(3)     A bérlő által befizetett óvadékot a bérbeadó külön számlán köteles kezelni.

(4)^[97]    A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó az óvadékot lakbértartozás, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás és közüzemi díjtartozás, illetve a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére használhatja fel.

(5)       A (4) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 10 munkanapon belül köteles az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

Lakbér

A lakbér mértéke

45. §

(1)     A bérlőt az önkormányzati lakás használatáért, figyelemmel a lakásbérbeadás jellegére

a)       szociális, vagy

b)      költségelvű, vagy

c)       piaci alapú

lakbérmértéknek megfelelő fizetési kötelezettség terheli.

Az alaplakbér egy négyzetméterre jutó összegének (továbbiakban: fajlagos lakbér) mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2)     A szociális alaplakbért a lakás alapterülete, városon belüli fekvése alapján megállapított – az 1. számú melléklet szerinti – övezeti besorolása, és a lakás komfortfokozata figyelembevételével kell meghatározni.

(3)^[98]

(4)^[99]   A polgármester minden év december 31. napjáig hivatalból felülvizsgálja a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettséget a 10. § (3) bekezdésben meghatározott szociális rászorultsági feltételek alapján, kivéve:

a)       a 3. § (3) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott eseteket,

b)       a költségelvű lakásbérbeadásokat,

c)    ha a lakbérfizetési kötelezettség teljesítése előre, egyösszegben történt,

d)   ha a lakásbérbeadás ideje az egy évet nem haladja meg

(5)     A bérlő a felülvizsgálat elvégzése érdekében – felhívásra –  köteles jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó – e rendelet 5. és 6. számú mellékletei szerinti formanyomtatványon – adatokat szolgáltatni és igazolásokat csatolni (továbbiakban: igazolási kötelezettség), kivéve, ha a hivatalnál 6 hónapnál nem régebbi jövedelem- és vagyonnyilatkozata rendelkezésre áll.

(6)     Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét

a)       határidőben, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig teljesíti, a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket – a felülvizsgálat alapján - szociálisnak vagy költségelvűnek kell minősíteni a tárgyévet követő év január 1. napjától,

b)      határidőben, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig nem teljesíti, akkor a tárgyévet követő év január 1. napjától a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket költségelvűnek kell minősíteni,

c)       határidőn túl, azaz tárgyév november 30. napját követően teljesíti, és e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket az igazolási kötelezettség teljesítését követő második hó 1. napjától kell szociálisnak minősíteni.

(7)^[100]

46. §

(1)[1]    A lakbérek mértékét évente legalább egyszer – minden év december 31. napjáig – felül kell vizsgálni.

(2)     Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni.

(3)     Ha a lakásbérleti jogviszony azon időpont előtt szűnik meg, amelyre a bérlő a lakbért előre, egyösszegben megfizette, az általa megfizetett, de még le nem lakott lakbér kamatmentesen visszajár.

Lakbérkedvezmény

47. §

(1)     A lakbérkedvezmény az önkormányzati lakás bérlőjének – szociális helyzetétől függetlenül – különleges élethelyzete alapján, bérleti jogviszonyának időtartama alatt, természetbeni formában nyújtott támogatás.

(2)^[101] Lakbérkedvezményre jogosult

          a) a nyugdíjasházi lakás bérlője,

b) a 2/a., 2/c., 2/d. és a 2/e. mellékletekben felsorolt lakások bérlője, ha a bérlakásban tartózkodásuk az adott intézmény folyamatos és/vagy zavartalan működéséhez elengedhetetlen (pl. gondnok, házmester),

 c) a 2/b. mellékletben felsorolt színészlakás bérlője,

d) a 2/f. melléklet a)-d) pontjaiban felsorolt műteremlakás, műterem jellegű lakás, kulturális és felsőoktatási célt szolgáló lakás bérlője,

e)^[102] a 2/a., 2/c., 2/d. és a 2/e. mellékletekben felsorolt lakások bérlője, ha munkaköre nem sorolható a b) pontban meghatározott körbe.

(3)^[103] A lakbérkedvezmény mértéke

a) nyugdíjasházi bérlő esetén a szociális alaplakbér 50 %-a,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bérlő esetén a költségelvű lakbér 65 %-a,

c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott bérlő esetén a költségelvű lakbér 40 %-a,

d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bérlő esetén a költségelvű lakbér 40%-a,

e)^[104] a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott bérlő esetén a költségelvű lakbér 40%-a.

(4)     A lakbérkedvezményt a bérlőkijelölési joggal rendelkező állapítja meg a bérbeadásra történő kijelöléssel egyidejűleg.

Lakbértámogatás

48. §^[105]

Időskorúak lakbérengedménye

48/A. §^[106]

Külön szolgáltatások díja

49. §

(1)     A bérlő a lakbéren felül a bérbeadó által nyújtott alábbi külön szolgáltatásokért köteles díjat fizetni

a)       felvonó használat (alagsor, földszint kivételével)               

b)      központi fűtés, központi hűtés,

c)       melegvíz-szolgáltatás,                                                      

d)      szemétszállítás, szemétártalmatlanítás, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerülő költségek (konténerdíj, szeméttároló edény díja, stb.)

e)       kéményseprési díj:

• - kizárólagosan önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások esetében lakásszám szerint,
• - társasházi épületben lévő lakás esetében a társasház közgyűlése által  meghatározott módon.

f)       víz- és csatornadíj:

• - kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakások esetében, ahol a lakás almérővel rendelkezik, az almérővel mért fogyasztás, valamint a fővízóra és az almérők közötti különbség fogyasztás arányában,
• - társasházi lakások esetében, ahol a lakás almérővel rendelkezik, az almérőn mért fogyasztás, valamint almérő és főmérő óra közötti különbség felosztása a társasház közgyűlése által meghatározott módon,
• - a csatornázatlan lakások esetében a szennyvíz elszállításával (derítők szippantása, WC-k kimerése), illetve az ezzel összefüggésben felmerülő költségek szerint.

(2)     A (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások fogyasztásának díját a bérbeadó, illetve a társasháznál a közös képviselő vagy az intéző bizottság, a szolgáltató közüzemi cégek, illetve vállalkozók mindenkori tarifája szerint tovább számlázza a bérlőknek.

(3)^[107]    A bérlő által a lakással kapcsolatos (1) bekezdésében meghatározott külön szolgáltatások számított költségének előre, egyösszegben történő megfizetése esetén a bérbeadó legkésőbb minden év május 31. napjáig, valamint a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor írásban elszámol a bérlővel a bérlő által előre befizetett és az elszámolási időszak alatt ténylegesen felmerült költségek vonatkozásában.

(4)^[108]    Amennyiben a külön szolgáltatások díjára történt egyösszegű befizetésből a bérleti jogviszony megszűnésekor, valamint a bérleti jogviszony meghosszabbításakor maradvány áll fenn, a maradványt a bérbeadó lakbérre és külön szolgáltatások díjára is jogosult elszámolni.

A lakáshasználati díj

50. §^[109]

(1) Az a személy, aki az önkormányzati lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj összege a lakást használó személy részére e rendelet 3. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott szabályok figyelembevételével megállapítható alaplakbér összegével azonos.

(1a) A lakáshasználati díj összege a 2016. január 1. napját követően létesített bérleti jogviszony esetében a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3 hónap elteltével az alaplakbér összegének kétszerese.^[110]

(2) Jogcím nélküli lakáshasználat éves felülvizsgálata esetén a 45. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.^[111]

(3)^[112]

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

1. cím

Lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése

51. §^[113]

(1)     Az önkormányzati lakás bérlője – e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – kezdeményezheti lakásbérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését

a)       cserelakás,

b)      cserelakás és egyidejűleg pénzbeli térítés, vagy

c)       pénzbeli térítés

igénylése mellett.

(2)^[114]      Az (1) bekezdésben meghatározott cserelakás felajánlásáról, továbbá a pénzbeli térítés összegének megállapításáról - az előkészítő munkacsoport javaslata alapján - a lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

52. §^[115]

(1)^[116]          Az 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

a) a kezdeményezés időpontjában a bérlő által lakott önkormányzati lakás bérbeadásának jellege szociális vagy költségelvű,

b) ^[117]

c)        a cserelakásra a bérlő megfelelő fizetőképességgel rendelkezik, lakbértartozása, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozása és közüzemi díjtartozása nem áll fenn, valamint a cserelakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

(2)     Az 51. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

a)       a kezdeményezés időpontjában a bérlő által lakott önkormányzati lakás bérbeadásának jellege szociális,

b)      a bérleti jogviszony időtartama határozatlan időre szól, és a szociális jellegű bérbeadás  időtartama folyamatosan az öt évet meghaladja, 

c)       az eredeti lakás alaplakbérének összege magasabb a cserelakás alaplakbérénél,

d)      az eredeti és a cserelakás komfortfokozata legalább komfortos.

(3)     Az 51. § c) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

a)       a kezdeményezés időpontjában a bérlő által lakott önkormányzati lakás bérbeadásának jellege szociális,

b)      a bérleti jogviszony időtartama határozatlan időre szól, és a szociális jellegű bérbeadás időtartama folyamatosan az öt évet meghaladja, 

c)       a lakás komfortfokozata legalább komfortos.

(4)     A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének további feltétele, hogy a bérlő

a)       vállalja eredeti lakásának e rendelet 40. §-ban meghatározottak szerint történő visszaadását, és

b)^[118]     az eredeti lakására lakbértartozással, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozással és közüzemi díjtartozással ne rendelkezzen.

53. §[1]

(1)     A pénzbeli térítés összege

a)       az 51. § b) pontjában meghatározott esetben az eredeti és a cserelakás egy éves alaplakbérének díjkülönbözete,

b)      az 51. § c) pontjában meghatározott esetben a bérelt lakás 5 éves alaplakbére, legfeljebb 750.000.- Ft.

(2)     A fizetendő térítés alapjául szolgáló éves alaplakbérnek az összegét a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének időpontjában érvényes szociális fajlagos alaplakbérnek a figyelembevételével kell megállapítani.

(3)       A pénzbeli térítés kifizetésére a lakás visszaadását követő 30 napon belül kerül sor.

A lakásbérleti jogviszony felmondása lakbértartozás, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás és közüzemi díjtartozás miatt^[119]

55. §

(1)^[120]   A bérbeadó 3 havi lakbér-, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozás esetén – eredménytelen fizetési felszólítás, továbbá a szociális támogatásokról történő tájékoztatást követően – köteles a lakásbérleti jogviszonyt felmondani és a tartozás megfizetése iránt bírósági eljárást indítani. A bérbeadó a bíróság jogerős döntéséről köteles a hivatalt értesíteni.

(2)^[121]      Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott okból felmondásra került, a közgyűlés egyedi döntése alapján a volt bérlővel korábbi lakására határozott idejű, de legfeljebb egy évre szóló lakásbérleti szerződés köthető a lakás kiürítéséről szóló bírósági ítélet végrehajtásáig, ha a volt bérlő a lakásbérleti szerződés felmondásában szereplő és a kérelem benyújtásáig fennálló lakbértartozása és az őt terhelő egyéb költségek megfizetésének legalább 50%-ban önerőből maradéktalanul eleget tett.

^[122]Nem számít önerőnek az önkormányzat vagy a Lakhatásért Közalapítvány által a tartozás mérsékléséhez nyújtott támogatás. Az önerő számítása szempontjából nem kell figyelembe venni a lakásfenntartáshoz kapcsolódó támogatásokat.

(2a)^[123] A közgyűlés egyedi döntésével a (2) bekezdésben meghatározott legalább 50%-os önerő mértékétől eltekinthet, ha

a) a volt bérlő vagy a volt bérlőtárs a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben meghatározott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

b) a volt bérlő a tartozás megfizetése mellett az esedékes fizetési kötelezettségeinek a bérleti jogviszony helyreállítása iránti kérelmet megelőző legalább 12 hónapig eleget tett.

(3)     Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott okból felmondásra került, és a volt bérlő tőketartozását és perköltségeit maradéktalanul megfizette, de kamattartozását nem vagy részben egyenlítette ki, azonban – kérelmére – annak legfeljebb 24 havi részletben történő megfizetéséhez a bérbeadó hozzájárult, a lakás kiürítéséről szóló bírósági ítélet végrehajtásának foganatosítása felfüggeszthető. Ha a volt bérlő fizetési kötelezettségével késedelembe esik, a lakás kiürítése érdekében a végrehajtási eljárást meg kell indítani, illetve folytatása érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

(4)     A (3) bekezdésben meghatározott esetben a jogcím nélküli lakáshasználó – a lakásra megállapított alaplakbérrel azonos összegű – lakáshasználati díjat köteles fizetni.

55/A. §[1]

(1)[2] Amennyiben a szociális jelleggel létrejött lakásbérleti jogviszony az 55. § (1) bekezdésben meghatározott okból felmondásra került és a lakás kiürítésére még nem került sor, akkor a közgyűlés egyedi döntése alapján kérelemre a volt bérlővel – az 5. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott fizetőképesség mértékét meg nem haladó - alacsonyabb lakbérű, cím szerint pontosan megjelölt lakásra határozott idejű, de legfeljebb egy évre szóló szociális jellegű lakásbérleti szerződés köthető.

(2)     A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a kérelem benyújtásakor a volt bérlő lakbér, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozásának összege nem haladja meg az 500.000,- Ft-ot, továbbá a volt bérlő vállalja, hogy az alacsonyabb összegű lakbér, közüzemi és külön szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének teljesítése mellett a korábbi lakásbérleti jogviszonyából fennálló tartozásának legalább 50 %-át az új lakásbérleti szerződésének időtartama, de legfeljebb 12 hónap alatt egyenlő részletekben megfizeti.

(3)[3] Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, akkor a lakásra szociális jelleggel létrejött lakásbérleti jogviszony legfeljebb egy évvel meghosszabbítható feltéve, hogy a bérlő vállalja az alacsonyabb összegű lakbér, közüzemi és külön szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének teljesítése mellett a korábbi lakásbérleti jogviszonyából még fennálló tartozásának a meghosszabbított lakásbérleti szerződés időtartama, de legfeljebb 12 hónap alatti egyenlő részletekben történő megfizetését.

(4)[4] Amennyiben a bérlő a (2) és (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget, akkor a bérbeadó – egyszeri eredménytelen fizetési felszólítást követően – köteles a lakásbérleti jogviszonyt felmondani és az összes tartozás megfizetése iránt a szükséges intézkedéseket megtenni.

(5)[5] Az (1)-(4) bekezdések alapján szociális jelleggel létrejött lakásbérleti jogviszony esetében a bérbeadás feltételeit és a bérlő vállalásait a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

A lakásbérleti jogviszony felmondása bérlői kötelezettség megszegése miatt

55/B. §[1]

(1)     A bérbeadónak a 37. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott bérlői kötelezettség teljesítésére a bérlőt az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével megfelelő, de legalább ötnapos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítania. Amennyiben a bérlő a második írásbeli felszólítást követően sem teljesíti kötelezettségét a megadott határidőre, akkor a bérbeadó köteles a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával felmondani.

(2)     Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, valamint ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, akkor a bérbeadó köteles az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a magatartás megszüntetése és annak hiányában a lakásbérleti jogviszony felmondása érdekében eljárni.

3. cím

A lakásbérlet megszűnése a bérlő halálával

56. §

(1)^[124] Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, akkor a lakásban visszamaradó személy, ennek hiányában a volt bérlő örököse köteles

          a)  a lakást 30 napon belül kiürítve visszaadni, továbbá

          b) a lakás visszaadásáig az alaplakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat megfizetni.

          A lakáshasználati díj megfizetése az örököstől akkor követelhető, ha öröklésre vonatkozó jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(2)     Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban vagy más alkalmas helyiségben helyezi el, és gondoskodik annak őrzéséről, legfeljebb 60 napig.

(3)^[125]    Ha az elhalt bérlő után lakbértartozás, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás és közüzemi díjtartozás maradt, a bérbeadó igényét hagyatéki teherként köteles bejelenteni.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérlet megszűnése

57. §

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg, azonban e rendelet 33-35 §-aiban meghatározott szabályok alapján meghosszabbítható. 

A lakásbérleti jog cseréje

58. §

(1)     Önkormányzati bérlakás bérleti joga a polgármester hozzájárulásával kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2)     A cseréhez való hozzájárulás megadása vagy megtagadása során az Ltv. 29. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3)^[126]    Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a cserélő feleknek lakbértartozása, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozása és közüzemi díjtartozása nincs.

(4)     A polgármester a lakáscseréhez nem járulhat hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jognak jogellenes átruházására irányul.

3. RÉSZ

A    L A K Á S E L I D E G E N Í T É S    S Z A B Á L Y A I

I. FEJEZET   

A VÉTELI JOG ALAPJÁN MEGVÁSÁROLT ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK                                                                             VÉTELÁR-HÁTRALÉKÁNAK MEGFIZETÉSE

59. §

(1)     Az 1995. november 30. napjáig vételi jog alapján elidegenített volt önkormányzati lakásra fennálló vételárhátralékot évi 7 %-os kamattal kell visszafizetni.

(2)     Amennyiben a volt bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyai e rendelet 10. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek, mindaddig, amíg ez a körülmény fennáll, a vételár hátralékot kamatmentesen törlesztheti. Ez a kedvezmény csak a volt bérlőt illeti meg.

(3)     Ha a volt bérlő 25 évi vagy ennél rövidebb időtartamú törlesztésre kötött szerződést, de a vételár hátralékát a szerződés lejárata előtt egyösszegben megfizeti, a vételár hátralékot évi 2 %-kal csökkenteni kell.

(4)     A vagyoni és jövedelmi viszonyaiban beállt változást a volt bérlő 30 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a korábbi kamatkedvezmény elvesztésével jár.

(5)     A hivatal 2 évenként – e rendelet 5-6. számú melléklete szerint benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatok alapján – felülvizsgálja az adósok kamatmentességre való jogosultságát.

(6)     Amennyiben a volt bérlő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolja, a törlesztési idő alatt legfeljebb két alkalommal – kérelemre – a részletfizetés – összesen 6 hónapra – felfüggeszthető. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával kitolódik. A vételár hátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

(7)       Ha a volt bérlőnek a megvásárolt volt önkormányzati lakóingatlanon lakóház javítási munkát kell végezni, és erre a célra kölcsönt vesz igénybe, akkor az eladó a forgalmi érték 50 %-áig hozzájárulhat az újabb jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.

II. FEJEZET        

   ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI

60. §

(1)     A közgyűlés egyedi döntése alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre  bérbe adott lakások, az Ltv 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.

(2)     Nem lehet elidegenítésre kijelölni

a)       a nyugdíjas otthonházi lakásokat,

b)      e rendelet 2/a-2/h. mellékleteiben felsorolt lakásokat,

c)       pályázati kötelezettség alapján meghatározott ideig csak költségelvű bérbeadás útján hasznosítható lakásokat,

d)      városrehabilitációval érintett területeken található, illetve városrendezési vagy közérdekből bontásra kijelölt épületben található lakásokat.

(3)     Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit a helyi sajtó útján, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni.

(4)     Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.

(5)^[127]    A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbértartozása, a 49. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozása és közüzemi díjtartozása nincs.

61. §

(1)     Az elővásárlási jog jogosultja vételi szándékának – írásban történő – bejelentését követő 30 napon belül a lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, amelynek költségei a vevőt terhelik.

(2)     Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által az Ltv. 52. §-a alapján megállapított forgalmi értékkel.

(3)     A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról – a közlésétől számított 60 napon belül – az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak. 

62. §

(1)     Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(2)[1]    Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár

a)       10 %-át, ha bérlő e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek megfelel,

b)      20 %-át, ha

b.1)   a bérlő  az a) pontban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b.2)   a bérlő hozzájárulásával annak egyenes ági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg az önkormányzati lakást.

(3)[2]      E rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek   történő megfelelésről szóló igazolást – a 6 hónapnál nem régebbi jövedelem- és     vagyonnyilatkozatok alapján – a jegyző állítja ki.

(4)     Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(5)[3]    A (4) bekezdésben előírt kamat összege azonos a szerződés megkötésekor fennálló jegybanki alapkamat összegével.

(6)     A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

(7)[4]    Ha a vevő az (1) bekezdésben meghatározott 15 évnél rövidebb visszafizetési kötelezettséget vállal, a befizetett vételárrészlettel csökkentett vételárat, azaz a vételárhátralékot évente 2% -kal csökkenteni kell, azzal, hogy az engedmény mértéke nem haladhatja meg a teljes vételár 20%-át.

(8)[5]  Részletre történő vétel esetén az adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartással köthető meg. A tulajdonjog-fenntartás a részletfizetés időtartamára szól. A lakás elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli.

(9)[6]    A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni.

(10)[7]    Amennyiben a vevő részletfizetési kötelezettségének 3 hónapot meghaladóan külön fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor az önkormányzat az adásvételi szerződéstől írásbeli egyoldalú nyilatkozatával elállhat.

(11)[8]    Amennyiben a vevő az adásvételi szerződéstől történt önkormányzati elállást követően 15 napon belül nem kezdeményezi a bérleti jog megszerzését, abban az esetben köteles a lakást haladéktalanul kiürítve, beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Az adásvételi szerződés létrejöttétől a lakás visszaadásáig terjedő időszakra a vevő lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj havi összege azonos az önkormányzati elállás időpontjában érvényes költségelvű lakbér havi összegével. A lakáshasználati díj a befizetett vételárrészletekkel szemben kerül elszámolásra. A megállapított és elszámolt lakáshasználati díjon felül befizetett vételárrészletet – a lakás visszaadását követő 15 napon belül - kamatmentesen vissza kell fizetni a vevő részére.

(12)[9] Az adásvételi szerződéstől történt önkormányzati elállást követő 15 napon belül a vevő kérelmet terjeszthet elő az általa lakott lakás bérleti jogának megszerzése iránt. Az adásvételi szerződés létrejöttétől a bérleti szerződés megkötéséig terjedő időszakra a vevő lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj havi összege azonos az önkormányzati elállás időpontjában érvényes költségelvű lakbér havi összegével. A lakáshasználati díj a befizetett vételárrészletekkel szemben kerül elszámolásra.

(13)[10] A bérlőkijelölésről a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Amennyiben a bérleti jogviszonyt kérelmező vevő a rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, akkor a lakás szociális helyzet alapján, amennyiben azoknak nem felel meg, akkor a lakás költségelvű lakbér alkalmazása mellett adható bérbe. A lakáshasználati díj elszámolását követően fennmaradó befizetett vételárrészletek a bérlő által fizetendő lakbérbe kerülnek beszámításra.

(14)[11] A (13) bekezdésben meghatározott esetben a bérleti jogviszony időtartamát (továbbiakban: I) az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

                                                  I =   V – (LHD + O)

                                                                 LB

ahol a V a befizetett vételárat, az LHD a lakáshasználati díjat, az O az óvadék összegét, az LB pedig a lakbér összegét jelöli. Töredékhónap esetén a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. Az óvadékfizetési kötelezettség kizárólag költségelvű bérbeadás esetén áll fenn.

63. §[1]

(1)     A vételár egyösszegben történő megfizetése esetén a 61. § (2) bekezdése alapján meghatározott vételárból

a)       30 %-os engedmény illeti meg a bérlőt, ha e rendelet 10. § (3) bekezdésben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek megfelel,

b)      20 %-os engedmény illeti meg

b.1)   a bérlőt, ha az a) pontban foglalt rendelkezésnek nem felel meg,

b.2)   a vevőt, amennyiben a bérlő hozzájárulásával annak egyenes ági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg a lakást.

(2)     E rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek történő megfelelésről szóló igazolást – a 6 hónapnál nem régebbi jövedelem- és vagyonnyilatkozatok alapján – a jegyző állítja ki.

64. §

Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

65. §

(1)     Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a közgyűlés ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2)     Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(3)[1]    Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától, illetve a bérlőkijelölési jog gyakorlójának 2009. évben kiadott írásbeli hozzájárulása kézhezvételétől számított 60 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti.

(4)       A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

66. §

Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

67. §

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 

III. FEJEZET   

 ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL NEM ÉRINTETT LAKÁSOK  ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI

68. §^[128]

 Az önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről, az értékesítésre kerülő lakások esetleges visszapótlási kötelezettségének formájáról és mértékéről a közgyűlés dönt.

4. RÉSZ[1]

A NEHÉZ HELYZETBE KERÜLT, LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNNEL RENDELKEZŐ ADÓSOK VÉDELME

I. FEJEZET

  AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁVAL ÉRINTETT

LAKÓINGATLAN MEGVÁSÁRLÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

68/A. §[2]

(1)     Az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdése alapján a lakóingatlan kényszerértékesítése során az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a)       a lakóingatlan kényszerértékesítésére a természetes személy tulajdonos (továbbiakban: adós) lakáscélú kölcsönével összefüggésben, az adós gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható krízishelyzete következtében kerül sor,

b)      az adós kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése érdekében az árverési hirdetmény kifüggesztését, illetve a zálogjogosult lakóingatlan értékesítéséről szóló írásbeli értesítésének kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül,

c)       írásbeli kötelezettségvállalás az önkormányzat részéről a megvásárolt lakóingatlan adós részére – az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott feltétek szerinti – határozatlan időre történő bérbeadásáról,

d)      a lakóingatlan vételára a 8.000.000,- Ft-ot nem haladja meg,

e)       a lakóingatlan megvásárláshoz szükséges fedezet rendelkezésre áll.

(2)     Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható krízishelyzetnek minősül, ha az adós

a)       lakáscélú kölcsönszerződésből eredő – a szerződés felmondását megelőzően esedékessé vált utolsó törlesztő részlet - fizetési kötelezettsége a törlesztő részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy

b)      munkahelyét 2008. szeptember 30. napját követően vesztette el és a kérelem benyújtásakor álláskeresőnek minősül, vagy

c)       jövedelmének – a kérelem benyújtását megelőző havi – összege a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20 %-ot elérő mértékben csökkent.

(3)     Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet e rendelet 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)      a lakáscélú kölcsönszerződés másolatát,

b)      e rendelet 5. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a kérelmező és háztartásának tagjai jövedelméről szóló – a jövedelmek típusának megfelelő és a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó – igazolásokat vagy azok másolatát,

c)       e rendelet 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

d)      a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a 2008. szeptember havi, valamint a lakáscélú kölcsönszerződés felmondását megelőzően esedékessé vált utolsó törlesztő részlet összegét igazoló dokumentumokat,

 e)      a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben

e.1)   a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését igazoló dokumentumot, valamint

e.2)   az állami foglalkoztatási szerv igazolását az álláskereső státusz fennállásáról,

f)       a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a 2008. szeptember havi jövedelemről szóló igazolást.

Amennyiben az adós a kérelmet, a jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat hiányosan vagy nem töltötte ki, továbbá a szükséges mellékleteket, igazolásokat nem vagy nem e rendeletben meghatározott tartalommal nyújtotta be, a hivatal 3 munkanapos határidővel a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(4)     Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott írásbeli kötelezettségvállalást a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem benyújtását követő naptól számított 10 napon belül abban az esetben, ha az adós a következő feltételeknek együttesen megfelel

a)       a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan (továbbiakban: lakóingatlan) az adós és háztartása tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b)      az adós és háztartásának tagjai a lakóingatlanon kívül egyéb hasznosítható ingatlannal nem rendelkeznek,

c)       a lakóingatlan komfortfokozata komfortos vagy összkomfortos,

d)      a lakóingatlan jó műszaki állapotú, azaz felújításának becsült értéke az 1.000.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(5)     Az adós lakó- illetve tartózkodási helyének megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(6)     A lakóingatlan komfortfokozatát és műszaki állapotát a lakások kezelésével megbízott szervezet igazolja.

(7)     Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt lakóingatlannak az adós részére történő bérbeadására az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

5. RÉSZ^[129]

^[130]Z Á R Ó   R E N D E L K E Z É S E K

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

69. §

(1)     E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a (2) bekezdésben meghatározottak mellett

a)       az Ltv-ben,

b)      a Ptk-ban,

c)       a jövedelem és a jövedelemszámítási időszak fogalmának meghatározásánál  pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben

foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

(2)     E rendelet alkalmazásában

a)       háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

b)[1]     vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek

ba)    külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének negyvenszeresét, vagy

bb)    együttes forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének nyolcvanszorosát

meghaladja.

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jog meghatározott időre szóló vagyoni értékű jognak minősül, és értékének meghatározására az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

A vagyon különösen akkor hasznosítható, ha elidegeníthető, bérbe, használatba, haszonbérbe adható, megterhelhető, biztosítékul adható, vállalkozásba vihető vagy a vagyon hasznosításból jövedelem származik, vagy származna.

Nem minősül vagyonnak az a gépjármű, amelyet súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel tartanak fenn.

Amennyiben az igénylő vagy a bérlő vagyonnyilatkozatra kötelezett, és az abban foglalt vagyon forgalmi értéke vitatható, a hivatal

1.)     ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ingatlan fekvése szerint illetékes igazgatósága, vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,

2.)     vagyoni értékű jog esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatósága megkeresésével,[1]

3.)     jármű esetén független szakértő bevonásával 

állapítja meg a vagyon forgalmi értékét.

c)^[131]     súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

d)      alaplakbér: a lakás használatáért követelhető havi díj;

e)       fajlagos alaplakbér: a lakás használatáért követelhető havi díj 1 m²-re számított összege;

f)^[132]

g)   természetben nyújtott támogatás: a nem pénz formájában nyújtott lakbérkedvezmény  ^[133]

  amelyet a bérbeadó az alaplakbér összegéből számol el;

h)   adomány: meghatározott pénzösszeg, mely csak e rendelet 26. §-ában meghatározott célokra fordítható. A kötelező célhoz kötött felhasználásra tekintettel az adomány összege nem téríthető vissza.

i)        városérdek: a város életében, fejlődésében kiemelt jelentőséggel bíró gazdasági, oktatási, kulturális, művészeti, egészségügyi, szociális, idegenforgalmi tevékenység, társadalmi érdek, valamint közfeladatot ellátó tevékenység.

j)^[134] lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban

a)      lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel,

b)      tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese;

k)^[135]    lakáscélú kölcsön: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi intézmény között lakóingatlan vásárlása, építése céljából létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynek hitelkockázati fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő érintett lakóingatlanon alapított zálogjog;

l)^[136]     álláskereső: a foglalkozás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott fogalom;

m)^[137]    nem hasznosítható ingatlan: különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan, valamint a közös tulajdonú ingatlan az első lakásüggyel kapcsolatos kérelem benyújtásától számított 1 évig;

n)^[138]     keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a közfoglalkoztatás keretében végzett munkát, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett munkát, valamint a háztartási munkát;

o)^[139]     nyugdíjas: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátással rendelkező személy.

II. FEJEZET

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

70. §

(1)     E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.

(2)     Jelen rendelet hatálybalépését követően létrejött lakásbérleti szerződések esetén e rendeletben meghatározottak szerint kell a lakbérfizetési kötelezettségnek eleget tenni.

(3)     Jelen rendelet hatálybelépését megelőzően létrejött lakásbérleti szerződések esetében e rendelet szerinti lakbérfizetési kötelezettségnek a bérlő 2008. július 1. napjától köteles eleget tenni.

(4)     E rendelet hatálybelépését megelőzően létrejött lakásbérleti szerződések esetében a lakásbérbeadás jellegét

a)       költségelvűnek kell tekinteni, ha bérlő részére bérbe adott lakás a  Mártírok u. 13-15. számú, valamint a Platánsor 38. számú alatti épületben található,

b)      szociálisnak kell tekinteni az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatig, ha a bérlő részére bérbe adott lakás az a) pontban megjelölt épületeken kívül található.

(5)     A (4) bekezdés b) pontja szerinti szociális bérbeadás jellegét, a lakbérkedvezményre és a lakbértámogatásra való jogosultságot és azok mértékét e rendeletben meghatározott szabályok alapján a polgármester 2008. június 30. napjáig hivatalból felülvizsgálja.

(6)     A bérlő az (5) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat elvégzése érdekében felhívásra köteles jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó – e rendelet 5-6. számú mellékletei szerinti formanyomtatványokon – adatokat szolgáltatni és igazolásokat csatolni (továbbiakban: igazolási kötelezettség).

(7)     Amennyiben a bérlő a (6) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét – a bérbeadás jellege és az ennek megfelelő lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettség, valamint a lakbérkedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében – határidőben, legkésőbb 2008. május 31. napjáig nem teljesíti, akkor 2008. július 1. napjától a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket költségelvűnek kell minősíteni. Amennyiben a bérlő igazolási kötelezettségét határidőn túl, azaz 2008. május 31. napját követően teljesíti, és e rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, a bérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmértéket az igazolási kötelezettség teljesítését követő második hónap 1. napjától szociálisnak kell minősíteni.

(8)     Amennyiben a bérlő a (6) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét a lakbértámogatásra való jogosultság megállapítása érdekében

a)       határidőben, legkésőbb 2008. május 31. napjáig teljesíti, részére a jogosultság 2008. jú1ius 1. napjától,

b)      határidőn túl, azaz 2008. május 31. napját követően teljesíti, részére a jogosultság az igazolási kötelezettség teljesítését követő második hónap 1. napjától

állapítható meg egy évre, de legfeljebb a lakásbérleti szerződésének megszűnésig.

(9)     Azon bérlők, akik az (5) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat alapján a szociáli jelleggel történő bérbeadás feltételeinek nem felelnek meg, 2008. július 1. napjától költségelvű lakbérmérték alapján kötelesek lakbért fizetni.

(10)   Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 10/2006. (III.07.) számú önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 28/2006. (VII.14.) számú önkormányzati rendelet, az 59/2006. (XII.22.) számú önkormányzati rendelet, a 19/2007. (IV.06.) számú önkormányzati rendelet, a 32/2007. (VII.13.) számú önkormányzati rendelet 2. §-a hatályát veszti.

(11) A 15/2008. (IV.25.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. április 25-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(12) A 30/2008. (IX.19.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. szeptember 19-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve a módosított rendelet 51- 53. §-ait, melyeket 2008. szeptember 19-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni. A módosított rendelet  47. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a 47. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket 2008. július 1. napjától kell alkalmazni.

(13)   A 39/2008. (XI.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. november 28-án lépnek hatályba. A módosított rendelet 3. sz. melléklete 2009. január 1-jén lép hatályba.

(14)   A 33/2009. (IX.18.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. szeptember 18-án lépnek hatályba.

(15)   A 36/2009. (X.22.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. október 22-én lépnek hatályba.

(16)   A 41/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba. A módosított rendelet 69. § (2) bekezdésének m) pontja 2009. november 27-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(17)   A 17/2010. (IV.30.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. május 1-jén lépnek hatályba. A módosított rendelet 6. § (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(18)   A 22/2010. (VII.02.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. július 3. napján lépnek hatályba.

(19)   A 28/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. szeptember 25-én lépnek hatályba.

(20)   A 49/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. január 1. napján lépnek hatályba.

(21) A 11/2011. (IV.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. április    23. napján lépnek hatályba.

(22)   A 13/2011. (V.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. május 20. napján lépnek hatályba.

(23)   A 28/2011. (XII.02.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. december 3. napján lépnek hatályba. A 3. számú melléklet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(24)   A 38/2011. (XII.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. július 1. napján lépnek hatályba.

(25)   A 28/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. július 1. napján lépnek hatályba.

(26)   A 43/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. szeptember 15. napján lépnek hatályba.

(27)   Az 54/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. december 1. napján lépnek hatályba. A módosított rendelet 9. § (2) bekezdése, 9. § (3)-  (5) bekezdése, 3. számú melléklete, 8. számú melléklete 2013. január 1. napján lép       hatályba, valamint e napon veszti hatályát a rendelet 6. § (3) bekezdése.

(28)   A 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. június 29. napján lépnek hatályba.

(29)   A 31/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. szeptember 28. napján lépnek hatályba.

(30)   A 44/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. december 21. napján lépnek hatályba.

(31)   A 18/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. július 1. napján lépnek hatályba.

(32)   A 23/2014. (IX.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. szeptember 23. napján lépnek hatályba.

(33)   A 31/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. december 24. napján lépnek hatályba.

(34)  A 13/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2015. április 25. napján lépnek hatályba.

(35)   A 23/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2015. július 1. napján lépnek hatályba.

(36)  A 41/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. január  1. napján lépnek hatályba. A polgármester 2016. január 31. napjáig hivatalból felülvizsgálja - a költségelvű lakásbérbeadások esetében is - a lakásbérbeadás jellegét és az ennek megfelelő lakbérmérték szerinti fizetési kötelezettséget a rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával a 2015. évi felülvizsgálat során már benyújtott iratok alapján.

(37) A 3/2016. (II.12.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. február 13. napján lépnek hatályba.

(38) A 12/2016. (IV. 22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. április 23. napján lépnek hatályba.

(39) A 20/2016. (VI. 24.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. június 25. napján lépnek hatályba.

(40) A 26/2016. (VIII. 30.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. szeptember 1. napján lépnek hatályba.(41) A 36/2016. (XII. 19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2017.  január 1. napján lépnek hatályba.

l