2. § (1) Zalaegerszeg város címerében a csücskös aljú zöld pajzstalp közepén, a pajzs kék mezejében álló, vezeklő ruhás Bűnbánó Magdolna alakja ezüst színű, fejét arany glória övezi. Kinyújtott jobb kezében ezüst színű babérkoszorút tart védően a zöld dombon a pajzs kék mezejében álló ezüst színű vár fölé. Bal kezében, bal vállára támasztott ezüst színű keresztet tart maga előtt. A zöld pajzstalpon a fő alak lábánál vezeklést jelképező ezüst színű háromágú ostor fekszik.

(2) Zalaegerszeg város zászlaja téglalap alakú, halványkék színű, közepén a város címere. A címer alatt ívesen arany betűkkel "ZALAEGERSZEG" felirat látható. A zászló anyaga selyem, rajta a címer és a felirat kézi hímzésű. A zászlót ezüst zsinórszegély és kék bojt díszíti.

(3) A zászló álló és fekvő alakzatban készül, felfüggesztett és szárra erősített használatra. A zászló méretei álló alakzatban 200 cm x 100 cm, fekvő alakzatban 210 cm x 105 cm. Mindkét alakzatban a címer mérete 45 cm x 56 cm, a felirat betűinek nagysága 8 cm. A városi zászlóból egy álló alakzatú példányt a Polgármesteri Hivatalban meg kell őrizni.

(4) A (3) bekezdésben előírt méretektől eltérő nagyságú zászló előállításánál az arányokat meg kell tartani. 

3. § (1) Zalaegerszeg város bélyegzője kör alakú, középen a város címerének méretarányos, vonalas rajzával, körülötte az önkormányzat elnevezésével.

(2) A körbélyegző készülhet díszkivitelben és hivatali használatra.

(3) A körbélyegző az ország címerével együtt, továbbá államigazgatási, hatósági ügyintézés során nem alkalmazható.

(4) A városi körbélyegző használatára a polgármester, az alpolgármester(ek), a jegyző, aljegyző és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult  önkormányzati ügyekben.

4. § A város napja Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulója tiszteletére minden év május 13-a.

A közgyűlés működése

9. § (1) A közgyűlés féléves munkaterv alapján működik, amely tartalmazza a közgyűlés nyári és téli szünetének idejét is.  A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy  személyek megjelölését és az  előterjesztések  elkészítésének határidejét.

(3) A polgármester  biztosítja a közgyűlés és a bizottságok munkatervei közötti összhang  megteremtését,  továbbá tájékoztatást ad a munkatervbe nem került javaslatokról.

10. §  A  munkaterv  összeállításához minden év november 15-ig és május 15-ig javaslatot  kell kérni:

a)    a közgyűlés tagjaitól,

b)    a közgyűlés bizottságaitól,

c)    a jegyzőtől,

d)    a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

18. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

20. § (1) A képviselő eljárási kérdésben legfeljebb egy percben, egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb egyperces észrevételt tehet, egyébként a közgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A közgyűlés - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(3) Bármely képviselőcsoport vezetőjének kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 15 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselőcsoport ülésenként egy alkalommal kérheti.

Önkormányzati rendeletalkotás

24. § A közgyűlés rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

25. §. A rendelet alkotását kezdeményezheti a közgyűlés tagja, bizottsága, a jegyző és az aljegyző.

30. § Az interpellációkra, kérdésekre a közgyűlés ülésén  az „ Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

32. § Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 29. § (1) bekezdésben, valamint a 31 . §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén az Ügyrendi-, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e. 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, városi gyűlés, városrészi tanácskozás

35. § (1)  A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

(2) A népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %-ának kezdeményezése esetén köteles a közgyűlés napirendre tűzni.

(3) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik. 

Önkormányzati képviselőcsoport

57. § (1) A közgyűlésen ugyanazon jelölő szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására legalább 2 főből álló képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport működési szabályait az önkormányzati törvény és jelen rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

58. § (1) A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen, későbbi megalakulása esetén az azt követő közgyűlésen jelenti be.

(2) A bejelentés tartalmazza:

            a) a képviselőcsoport elnevezését,

            b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét,

            c) a képviselőcsoport névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoporton belüli személyi változást a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a soron következő közgyűlésen.

63. § (1) A településrészi önkormányzatok a választási ciklus utolsó évében  beszámolnak a közgyűlésnek végzett munkájukról.

(2) A közgyűlés – az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság javaslatára – megvonja a pénzügyi támogatást attól a településrészi önkormányzattól, amelyik az ülésről készült jegyzőkönyvvel igazoltan az előző naptári évben legalább két ülést nem tartott.

71. § A jegyző köteles a közgyűlés tagjai által a hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.

74. § (1) A hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a közgyűlésnek és a bizottságoknak.